Kanadai Magyarság, 1961. július-december (11. évfolyam, 26-51. szám)

1961-11-18 / 45. szám

XI. évfolyam, 45 szám, 1961 nov. 18, szombat KANADAI MAGYARSÁG GONDOLATOK A FESZÜLTSÉG IDEJÉN NOVEMBER 11 -ÉN, A MEGEMLÉKEZÉS NAPJÁN, AZ ORSZÁG KISEBB ÉS NAGYOBB VÁROSAIBAN LEVŐ SZÁMOS HŐSI EMLÉKMŰ ELŐTT ünnepelték Kanadaszerte a hősi halottak emlékét. Ezenkívül ugyanezen a napon délelőtt 11 órakor két perces csenddel emlékezett meg az ország egész lakossága azokról, akik életüket adták a hazáért. Fenti képen a B. C.-i Victoriában, a kanadai kir. haditengerészeté­nek kadettjai állnak őrt az ottani hősi emlékmű előtt, a Hősök Napján (Remem­brance Day). «?ooflQecx»ooeoQggoofleqooooooeoBoncoooot»oy HAMILTON! OZLETI ÚTMUTATÓ • IKKA csomagok " Magyarországra í • TUZEX küldemények Csehszlovákiába • Vámmentes csomagok Romániába • Hajó- és repülőjegyek hivatalos áron az összes vonalakra • Közjegyzőiroda • Az IBUSZ magyar, a Cedok cseiszlovák és a Carpati román hivatalos irodák kanadai képvise­lete. í Lucas & King LIMITED utazisi iroda í 79 KING STREET, WEST, HAMILTVI, ONTARIO » Teleíon : JAckson 2-9257. Gyógyszert Magyarországra Cannon Drugs gyógyszertár \ óhazai receptre is gyorsan és pontosan készít! 8 154 JAMES STREET, NORTH, HAMILTON, ONTARIO j ( James és Cannon sarok ) Zk Filmek előhívását gyorsan és elsőrangúan $ eszközöljük. & "MAGYAR KARÁCSONY szines üdvözlő kártyák # nagy választékban" R Elegáns és tartós cipőt vásároljon az EUROPEAN FASHION SHOES-TÓL! Németországból importált SALAMANDER ci­pők tartó betéttel ( lúdtalpra) négy választék­ban. Bőrtáskák, összecsukható ernyők $6.95-től. Perion harisnyák 88 centtől. Ingyen parkolás a Silhoutte Club mögött. 223 KING STREET, E., HAMILTON, ONT. — TEL.: JA. 9-3383. *n.rA vj ca Mm*áNALT VARRÓGÉPET Biztos megélhetést nyújt magyar­­országi hozzátartozójának, ha küld neki általunk egy német "Himző és Moderia" varrógépet CITY SEWING MACHINESHOP 151 JAMES STREET, NORTH, HAMILTON, ONT. egyetlen magyar varrógépüzlet TEHERAUTÓ ÉS TRAILER FELSZERELÉSI CIKKEK Légfékek, sűrített levegős fékek. — önürítő teher­autók. — UTÁNFUTÓ SZERELVÉNYEK. — Teherautó- és utánfutó kapcsólószerelvények. — Támasztékos nyitott ‘teherkocsiplatók. — önműködő teherkocsi­rakodóplatók. — Autótangeíyek. — 'Kerekek. — Kerékabroncsok. WHEEL & BRAKE 331 YORK STREET, HAMILTON, ONTARIO. A KANADAI MAGYARSÁG MÁS, MINT A TÖBBI: bátor hangjával, öntudatos magyarságával az emigráció leg­tisztább szócsöve! Nem pártoké, hanem az egyetemes magyarságé A Kanadai Magyarság az igaz magyarok lapja BanHuwnaHHi HAMILTON HIBER & SUPPLIES LTD. 667 PARKDALE AVE., NORTH. — TELEFON: LI. 9-1344. házat — garázst — játék-szobát (recreation room) akar építeni, NAGYOBBITANI AKARJA HÁZÁT? ÉPÍTÉSI ANYAGRA VAN SZÜKSÉGE? AKKOR NE TÉTOVÁZZON, HANEM HÍVJA A FENTI SZÁMOT, AHOL DÍJMENTESEN és vásárlási kötelezettség nélkül állnak az ön rendelkezésére. INGYENES ÁRAJÁNLAT. Plywood — Redőzött fa — Lumber — Deszka — Insu­lation — Szigetelőanyag — Roofing — Tető — Moul­dings — Szegőlécek és 1000 és 1000 különféle építési anyagok és szerszámok. KÜLÖNLEGES KISZOLGÁLÁS A MAGYAR VEVŐINKNEK. INGYEN HÁZHOZSZÁLLÍTÁS — KÉRJEN UJ ÁRJEGYZÉKET. & SUPPLIES LTD. cla A mai feszült nemzetközi helyzetben, amidőn előre senki nem láthatja, hogy si­kerül-e a békét fenntartani, avagy kirobban-e valamely beláthatatlan következmé­nyű összecsapás, akár Ber­linben, vagy a földteke va­lamelyik más gyúlékony pontján, célszerű lesz a ma gyarság megoldatlanul ma­radt kérdéseit is szem elé venni, hogy adott esetben bárki nyugodtan felelhes­sen a feltett kérdésre, a ma­gyarság mit is akarna egy új Európa rendezés kereté­ben elérni? Bevezetőben néhány sta­tisztikai adat álljon : Magyarország területéből Trianonban Ausztria kapott 4.000 négyzetkilométert 26.000 lakossal. Ma csak 5.000 magyart mutat ki az osztrák hivatalos kimutatás Burgenlandban, mert közben az osztrák hatóságok a ma­gyar iskolákat elsorvasztot­ták, illetve el-némesítették a békeszerződés rendelkezé­seinek megcsúfolásával —, sajnos — a csonkamagyaror­szági kormányok tapintatos hallgatása mellett. Ezen ős­magyar területet Benes és Masaryk pártfogása mellett az osztrák és cseh szociálde­mokráciák összefogása sza­kította el az anya testről. A lakóinak hűsége a régi haza iránt megnyilatkozott az 1956. év magyar menekült­jei iránt kifejezett szeretet­teljes bánásmódban. Hamis hangzása van tehát az oszt­rák sirámoknak magyar fül számára, amidőn ők a délti­­roli németek sorsát pana­szolják ország-világ előtt, habár ezek hősi küzdelmét az önrendelkezési jogokért rokonszenvvel kísérjük fi­gyelemmel. Mindazonáltal .zonban élesen figyelnünk kell némely osztrák "tudo­mányos" társaság működé­sét is, amelyek további terü­letekre áhítoznak Maovaror­­szág testéből "Kelet-burgen­­land" címen a Győr-Balaton-i vonal irányában. 1 Csehszlovákia a Kárpátme­dencéből eredetileg kaoott 61.500 négyzetkilométert, amelyből 12 500 néayzetki­­lométer Kárpátaljára esik, 1.070.000 magyarral, akik ■őzül 170.000 Kárpátalján élt. A magyarság létszámát a csehek mindig Igyekeztek a valóságnál kisebb számok* ban kimutatni, így 1923- ban 630.000 és 1930-ban S03 000 magvart találtak Szlovákiában. Ma is kétféle, adat szereoel, a hivatalos statisztika alacsonyabb szá­mával szemben. Dr. Miros­lav Blazek: Hospodarska Geografie Ceskoslovenska című művében 1950. évre 592.400 magyart mutat ki,; amihez 10 évi szaporulatot számítva a magyarság mai 'étszámát 684.200-ban fö­ladhatjuk el Szlovákiában, kz oroszok Kárpátalján 149.000 magyart mutatnak i, íqv az elcsatolt Felvidé­­en a magyarság összes lé­lekszáma együttesen nyolc-1 száz hanmincháromezer két-1 tőszázat tesz ki-A Dráva folyón aluli terü­leten kívül Jugoszlávia kap­­a az ú. n. baranyai Három­szöget, Bácskát és a Bánát egyrészét, 20 000 négyzet- Jlométer területtel és ezen 458.000 magvarral. A Sze­­émségben ezenkívül még 105.000 magvar élt, az össz­­átszám tehát 563.000 volt­ak szerb statisztika 1960-ban '50.000 magyart számlál lugoszláviában, így az elté- és lényegtelen az 50 év adatai között. "rniló a helyzet a Ro­mániához csatolt területen (103.000 néa''zet-kilométer), j •vhol a román statisztika 1956-ban 1,652.000 ma-: gyárt mutat ki, ehhez a négy évi szaporulatot .számítva | íévi 14.5 ezrelék), 1960-raj kapunk 1,745.000 maavart j Erdélyben és a csatolt ré­szeken. Itt sem csökkent a magyarok létszáma, csak •óén Ausztriában és a •°hszlovák köztársaság te­rületén az elmúlt év alatt. A két világháború veszte­ségei és az azokat követő viszontagsáaok 50 év alatt ' ma^'/arság szaporodását bizonyára befolyásolták,-nbain faitánk életképessé­gében nincs okunk kételked­ni', mivel az 1910. évi 10 DR. SZILASSY BÉLA, A MFB ELNÖKE millióval szemben 50 év ben magunk mellett közvé­leményt forpiáini? múlva, tehát 1960-ban a Kár­pátmedencében 13 millió magyar él, és ezenkívül mintegy 1 millió magyar él szétszórtságban a földte­-ke minden részén, így a ma- . , , gyarság összlétszámát 14 l^tos resze, nemcsak a Megdöbbentően látjuk, hogy nemcsak a második vi­lágháború után szabadföld­re került hazai politikusok millióra becsülhetjük egyik 1 szabadságharc nyomán ide­j neves statisztikusunk közlé­­! se nyomán. A magyarság hírnevét a világháborúkat megelőző időkben az osztrák politika ellenszenve rontotta világ­szerte és egyidejűleg szítot­ta a magyarság ellen az elégedetlenséget a vele együtt élő nemzetiségekben. Ezen következetes akna­munka eredménye lett az, oov a Trianon-i országcson­kítást a nemzetközi közvé­­emény igazságos ítéletnek fogadta el, Seaton Watson és társainak "felvilágosító" munkái alapján, akik élénk színekkel festették le a ma­gyarság világtól való elma­radottságát, közélete visz­­szásságait és különösen pe­dig a nemzetiségek gálád elnyomását a feudális réte­gek által. Méa mg is sok ha­sonló elfogultsággal találko­zunk, habár némi enyhülést jelentett az 1938. évi Mün­chenben kiadott "Nyilatko­zat", amely elismeri a ma­gyarok jóvátétel! igényét Trianonnal szemben és új határokat helyezett kilátás­ba és ma az 1956. évi forra­dalom eredménye gyanánt a magyarság megbecsülése ;s helyre állott a nyugati köz­­véleménvben- Azonban még sok szívós és kitartó munká­ra van szükség, ha azt akar­juk elérni, hogy a Kárpátok közötti területekre is elis­merje a müveit közvélemény a területi egységek döntő fontosságát az államhatá­rok kérdésében, amint azt ma az Afrikában dúló, hóna­pok óta tartó zűrzavarok a Kongóban mutatják. Itt gaz­dasági érdekek nem engedik érvényesülni a népek ön­rendelkezési jogát és egy államba szorítanak fekete néptörzseket, amelyek terű genben politikai szerephez jutott személyek, hanem! még egyes szabadságharcos szervezetek és vezetőik is a j Trianonban való megnyug­vásról zsolozsmáznak a ma- j *qyar emigráció előtt. Vajon mit .hirdetnek ezek a ma­gyar politikusok és szerve­zeti vezetők más nemzetek képviselőinek Trianon felől, ha még a magyarok előtt j sem szólhatnak másként? A nemzeti öntudatában meg­ingathatatlan emigráció ne­vében el kell utasítani eze­ket a szirén hangokat, öröm­mel és elégtétellel olvastuk íz emigrációs magyar sajtó hasábjain, hogy mások is a Magyar Felszabadító Bizott­sággal hasonló álláspontot képviselnek és mi nem ál­lunk egyedül, támogatás nélkül a Trianon elleni küz­delemben. Minket sem Trianon, sem még a bécsi döntések sem tudnak kielé- Cen i. A-* katonai szempontok mellett a gazdasági érdekek is a Kárpátmedence politikai egysége mellett szólnak. A szociáldemokrácia szószólói már a múlt században fel­ismerték a nagy földrajzi egységek összefüggésének <z előnyeit a termelés és a javak kicserélésének folya­matára, szemben a kisterüle­tek forgalmat korlátozó ne­hézségeivel, amelyek csak a termelt javak versenyképes­ségét hátráltatják. Amikor tehát jövőre vonatkozó ter­veket szövögetünk, a Kár­pátok koszorúzta Duname­­encének az egyesült Euró­­oába való beilleszkedése fe­lől, ezt a tényezőt nem lehet figyelmen kívül hagyni. A Kárpátmedencének né­pei minden Gazdasági ága a z eg ye sült E u rópában leti önállóságra vágyakoz-1 kemény versenynek lesz ki­­nak. Milyen mélyreható vál- téve a védővámok oltalma tozás állott be Wilson, Ma-! nélkül és ícr/ csak a minő­­?aryk és Benes világa óta a ségi áruja fog piacra talál­­közfelfogásban, ezen afrikai ni, a selejt árunak el kell oéldából a legélénkebben tűnnie és csak a legolcsóbb iviláglik. A nyugati közvé-1 forgalmi eszközök jöhetnek leményben ma is benne él ; figyelembe. A háborúk még az a köztudat, hogy a 1 előtti idők emlékei elevened­­cseh—morva-medence oszt- riek meg, amikor a Vá^ a hatatlan egységet kéoez és Tisza és a Maros tutajosai­­'nkább szemet hunytak az j ra gondolunk és az alföldi ott évszázadok óta élő né- gyümölcsnek és zöldségnek rpeteknek a csehiekre jellem-1 a tátrai fürdőkben és az or ző barbár kiüldöztetése fe- j szag északi városainak pia­lett, semmint belenyuood- j cain történt árusítására. De tak volna az általuk lakott j a fokozott mérvű iparoso­­határegységekoek az elsza- dásnak is meg lesznek a fu- Ttásába. Pedio Trianon után varozási problémái, különö- 20 évvel itt unyanaz történt,! sen, ha a nyersanyagra és amit Magyarországgal szem-;3 hőenergiát szolgáltató te­­ien követeltek a csehek rirnés anyagokra gondolunk, képviselői, Masaryk és Be- A különféle emigrációban nes és a közvélemény azt élő, más nemzetbeli, szerve- I helyeslőleg vette tudomásul,1 ’etek neo-nacionalizmusból Pedig a Kárpátok koszorúzta fakadó önállósáoi ábrándjai Dunamedence politikai egy- alig lesznek beilleszthetők sége egyenes követelménye 3 gazdasági élet követelte Európa biztonságának egy racionális tervezésbe, mert kelet felől jöhető támadó, azoknak a reális alapjai hadjárat esetén. Csak a leg-1 myoznak. Ilyen gondola utóbbi háború végső idő- fok szövögetése csak a tőke­szakára kell visszagond >lni, sfős nyugati gazdaságokat amidőn a magyar sereqek a!- j kiszolgáló kulik szereoére tál védelmezett hágóin a fogják juttatni a Kárpátme­­ikeleti Kárpátoknál az cro- dence lakóit, ha majd a je­­szók haderői nem tudtak át­kerülni, míg a román uralom alatt meghagyott Déli-Kárpé­­tok szorosain és a szlovák kézben levő Dukla háqón akadály nélkül hajthatták véare bekerítő mozdulatai­kat a magyar—német sere­gek hátába. München idején j munkát lehetetlenné tenné. németeknek számolnia Magába kellene foglalni kellett volna azon eshető- [ ^en tervezésnek a mező­­séqgel, hogv az oroszok a Gazdaságnak a magánkézbe Kárpátokon át fognak kelni, I iuttatása mellett annák a ami kézenfekvő volt, miután J -■'-'-"/kénes minőségi tér-1 ők adták át az oroszoknak j melésre való átállítását és két évvel későbben Kelet­­"-aliciát és ígv' ott hatalmas haderőket gyűjthetett össze Sztálin, mielőtt a németek oroszorszáai hadműveletei me/Vn-Mt-sk A hibás kal­­'^-ió keményen megbo­­szulta macát, mert a terme szét rendjére nem voltak fi­­nvelmme! és csak a pillanat-1 csolatosan a munkásságnak ■"'i előnyökre vicn/áztak. [ hozzászólási igényére az lay történt ez Trianonban is üzemek" vezetése, azok iö- és mindkét esetben a szám- vedelmezősége, s a munkás­­'át a maovarság fizette meg. j fegyelem gyakorlása ügyei- Hát eoy harmadik esetben ' ben, valamint az évvégi ju­­is mi fizessünk a mások tu- j talmazásokmak részvényjut­­datlansáaáért. -ment nem v»- 'fos útján való szervezésére, gyünk képesek kellő idő- iogy ezáltal a kapitalista gazdálkodás visszásságai enyhithetők legyenek. A szovjet Gazdálkodás ál­tal ikiuzsorázott Kárpátme­dence gazdasági életének újjáépítése nem fog megtör­ténhetni nyugati tőkéknek időleges seaítsége nélkül. A háború óta a nyugati lelki­­ismeret a dollárok mi 11 iárd­­jait dobálja arra, hogy a gazdaságilag elmaradt né­peket a kommunisták kar­jainak ölelésétől visszatart­sa éppen úgy, amint Nyu­­gat-Európa népeit a Mar­shall terv szerint lábra állí­totta, olcsó kamatozású tő­kék kölcsönzésével. Remé­nyünk lehet arra, hogy a fel­szabadult középeurópai né­pek is anyagi támogatás­ban fognak részesülni híva talos körök olcsó pénzű jut­tása által és nem lesznek kiszolgáltatva a kapzsi ma­gántőkések uzsorájának, amiképpen ez történt Trianon után a lecsonkított Magyar­­országgal, amelynek csak rövid lejáratú, magas kama­tozású kölcsönöket juttat­lak a győző nyugatiak a Népszövetségi megbízott, le­alázó ellenőrzése mellett, ímelyet ez Budapesten gya­korolt a nyugati tőkések ér­dekeinek védelmére. Mindezeknek az előfelté­tele az, hogy a kölcsönös megértés és a megbecsülés szelleme honosodjon meg az ott élő népek lelkében. Mi az emigrációban vajmi keve­set tehetünk ennek érdeké­ben és csak a nyugati népek közvéleményének a figyel­őét hívhatjuk fel arra, hogy a Kárpátmedence politikai egységében lássa Európa biz­tonságának a nélkülözhetet len pillérét. Ezt a politikai egységet pedig csak a törté­nelmi Magyarország nyujt­­latja, amelynek a múltba mélyen visszanyúló tradí­ciója alapító királyunk több­nyelvű nemzetének fogalma, amelyet a maavar nemzet géniusza teremtett meg a Kárpát koszorúzta Duname­dence lakói számára. Erről a történelmi örökségről nem mondhatunk le, mert ez az otthon élők sajáto: tulaj­dona, az a vérben ágyazik, bármely nvelven beszéljen is a hon szülötte. A haza szeretetét levetkőzni nem lehet. Évszázadok véráldoza­ta, az ősöknek a talajból ki­sugárzó szelleme újból és újból körülöleli azt, aki a honi -tájak varázsa alatt él és a száműzött lelkét sem bocsájija el. Szárnyszegett az, aki szabadulni akar a ho­­ii emlékektől- Ezért vagyunk mindnyájan, akiket a sorsunk Trianonban tett hazátlanná, eltökélt és meg nem alkuvó munkáiéi az ősi határok helyreállításának és szorí­tunk bajtársi kezet azokkal, akik a hazátlanságot később ;zlelték meg és velünk akar­­"sk => szent célért küzdeni a száműzetésben. Azokn ak szolgálunk, akik a nehezebb életsorsot választották és ki­tartanak odahaza az idegen uralom szolgaságában is. Helyettük kell nekünk szó­tanunk és elkövetnünk a szabadulásukra minden tő­lünk telhetőt, sőt még annál is többet, mert erre kötelez a magyarságunk, amely ér­téktelen szólammá válik, ha nem serkent tettekre és szakadatlan áldozatokra. Az otthon élő népeket a közösen elszenvedett kom­munista elnyomás szükség­képpen hozza közelebb egy­máshoz az érdekközösségük felismerésével. És talán a magyarsággal szemben az­előtt táplált bizalmatlansá­got és ebből fakadó ellensé­­les érzületet enyhítette az 1956, évi maervar felkelés, amely mint nemzeti kezde­ményezés mindenfelé elis­merést szerzett a magyar­ságnak. A hasonló sorsban élők között az össze tartozá- i érzelem az em/másért va­ló helytállás szolidaritására csak akkor emelkedhet, ha a barátság szálait az egymás nyelvének megértése fejlesz- i ki a közvetlen érintkezés [ útién. Ezt láttam én ® világ­­j háborúkat megelőző idők­ben, amidőn a nyelvhatáron élő magyarok és szlovákok egymás falujába küldték a gyermekeiket, hogy ott a másik nyelvet elsajátítsák. Ezen példa szerint célszerű lenne a jövőben a Kárpát­­medence minden nyelv­járását az iskolákban kötele­zően tanítani, hogy az isko­lákból kikerülő ifjúság töké­letesen beszéljen és olvasson­­írjon az anyanyelvén kívül legalább még egy másik ha­zai nyelven. A békés köz­szellem kialakítására az egy­más beszédének megértése I egyik leghatásosabb eszkö­zünk, ettől várható a népek egymás elleni versengésé- 1 nek a megszűnése és a hatá­rökon kívül i faj rokonokhoz való vonzódás állambontó erejének mérséklődése, ami­re példát látunk némely nyugateurópai államban, hol a különféle nyelvű lakosok békésen megférnek, mert a földrajzi adottságokon ala­puló gazdasági érdekeik fű­zik össze őket egymással. A nyugaton a nemzetiségi ön­tudat már régen a művelt népek kultúr-autonomlájává szelídült, amely nem egy­más legyűrésében látia a nemzete hivatását; hanem a békés együttélésben min:!­­J egyik nép a maga lelki és szellemi kiválóságát fejlesz­ti ki a fajtája javára ás egy­ben az emberi közösség művelődésének élőbbre vi­telére. A felszabaduló Kar­­pátmedencében újra éledő Magyarországon sem kép­zelhető el más nemzetiségi életközösség. Szent 1st 'én bölcs előrelátásán alapult nemzeti múltunk örök érté­keit fog kelleni szintézisbe hozni a modern demokrá­ciák államfenntartó ereiével és akkor egy újad) ezred­évre rakhatjuk le AAagyaror­­szág alapjait. KOZMETIKA lenlegi szovjet rabszolga­­áqibói felszabadulnak. Gaz­dasági szaktudósoknak há­lás feladatát képezhetné a Kárpátmedence egészét ma­­'h-, foglaló tervezet elké­szítése, még mielőtt az ese­mények torlódása a nyugodt szövetkezeti megszervezését, •'alamint a vagyonukból ki-j forgatott volt birtokosoknak a helyzethez mért kártalaní-1 tását, előreláthatólag évjára­­■fokok alakjában. Gondolni | fog kel leni az államosított | gyárioarnak fokozatos fel­szabadítására és ezzel kap-A világpiacon egyetlen árucikkben sincs talán any­­nyi visszaélés, mint a koz­metikai szerekben, melyeket a legkülönbözőbb vegyészeti és gyógyszerárugyárak, la­boratóriumok és drogériák ezerszámra hoznak forga­­’omba és óriási reklámmal harangodnak be a hiszékeny publikumnak. Az egyik leg­utóbbi statisztika szerint csupán Amerikában évi 15 millió dollárt költöttek szé­pítőszerekre, amely összeg­nek egyharmada a férfiakra, kétharmada pedig a nőkre esik. Minden nőnek féltett kin­cse az arcbőre. Ha a bőr szép ;s egészséges, azt meg akar­ia óvni, ha túl száraz, vagy túl zsíros, úgy meg szeret­né gyönyítaní. Persze szép­ségápol ószert séma szerint használni nem lehet és ■» sokféle kozmetikum közül méq a hozzáértőbbek sem tudják kiválasztani a meg­felelőt. Leohelyesebb, ha szakemberrel Íratja elő min­­-'->n.t<i a szükséges arcápo­lószereket. A helyes bőrápolást már a serdülés korában kell el­kezdeni- Ha ebben a korban nem meofelelő al­kalmaz valaki, később hosz­­szú időn át kell kezelni sz arcbőrt és ez csupán a szép­séghibák korrigálását, de nem teljes kiküszöbölését eredményezi. A kozmetiku­mok alkalmazásánál elsősor­ban arra kell ügyelni, hogy azok megbízható helyről be­szerzett ártalmas anyagoktól mentes készítmények legye­nek, megfeleljenek az arc­bőr karakterének (száraz, zsíros, normális, túlérzé­­keny stb ) és fokozzák a bőr szépségét. Ezeken kívül fontos méq az is, hoav mi­lyen minőségben, mennyi­~.ben és mennyi időn át kell alkalmazni, mert a leg­'s! rosabb bőrt sem szabad túlságosan kiszárítani, vao.v a leqszárazabbat sem túl zsírozni. — A szabály: előbb ovónvítani a bőrt és csak azután szépíteni ! . Az arc feltűnő kioirosítá­­sa, vagy halványítása, az ■fori'-vörös színben égő aj­­fo'k mindio természetellenes '-ülsőt kölcsönöznek. A pú­der színe alkalmazkodjék az arcbőr árnyalataihoz, az are­as szájfesték oediq szőkék­nél világosabb, fekete vagy barna haiúaknál meleg tó­nusú, sötétvörös legyen. A sminkelés csak áoolt 's oondozott bőrön érvé­nyesülhet igazán, de itt is -sak úav, ha az a mértékle­­resséq és ió ízlés határain belül történik.

Next

/
Thumbnails
Contents