Kanadai Magyarság, 1961. július-december (11. évfolyam, 26-51. szám)

1961-10-28 / 42. szám

XI. évfolyam, 42. szám, 1961 oki. 28, szombat 2 KANADAI MAGYARSÁG KANADAI 996 Dovercourt Road, Toronto 4, Ont., Canada Telefon: LE- 6-0333 Főszerkesztő: KENfíSEI F. LÁSZLÓ Megplcnik minden szombaton Szorkoszt6ség és kiadóhivatal: 996 Dovarcowrt Rd., Toronto 4 Hivatalos órák: raggal 9-til délután 6-ig CMfixetési árak: egész évre $5.00, fél évre $3.00, egyes szám éra: 10 cent. Külfeidön: egész évre $6.00, fél évre $4.00 Vélaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk I Fölhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket nem örzünk meg és nem küldünk vissza, még külbn felhívás, vagy portóköltség mellékelése esetén sem. A közlésre alkamasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk ma­gunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk lerövidítsük, vagy megtold­­|uk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláirt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief: LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Road, Toronto 4, Ont., Canada A gyűlölt bordó könyvecske Kétszáznegyven sötétkék ruhás fiú és leány áll ijedt szívszorongással a tisztiklub (nagytermében. Gimnáziu­mok és ipariskolák tizenhat éves növendékei. Valameny­­nyein már az összeomlás után születtek, a kommunis­ta állam magáénak tartja őket. A színpadon vörös dra­péria, sarló és kalapács, Marx, Lenin és Hruscsov arc­képe. Magyar fiatalságnak szavalnak e díszletek között hazaszeretetről. Ezekben a szomorú októ­ber végi napokban már 17 esztendeje, hogy szovjet martalócok gyalázták meg a várost és ötödik évfordulója az ötvenhatos szabadságharc lehanyatlásának. E fiúk és lányok apja fogságban pusz­tult el, anyjuk részeg szov­jet katonák áldozata lett, testvéreiket ötvenhatban tankok taposták el, vagy tengerentúl eszik a szám­­üzöttek keserű kenyerét. A katona zenekar szovjet indulókat játszik s nekik egyenkint fel kell lépni a színpadra és át kell venni a gyűlölt bordó könyvecskét: személyazonossági igazolvá­nyaikat. Mintha tüzes bélye get ütnének tizenhat éve: testükbe : ők már ezentúl c kommunista, állam rabszol gái. Lélekmérgező pestist terjeszt ez a gyűlölt rédia. A megyei párttitkár be sZédet intéz hozzájuk : — Ti már abban a boldoc korban születtetek, amikoi szabadok lettek az emberek csak születtek elbeszélésé bői ismeritek a háború bor zalmait. Most tizenhat éve sek lettetek s ez a bordc igazolvány a ti állampolgár­ságotok hivatalos dokumen­tuma ! Aztán megrajzolja előttük a hruscsovi őrült álmok bő­ségszaruját : — A Szovjetunió barátai belekerültek a bőség kosa­rába. Legszebb narancsait adja Grúzia, Jonathánt ha­zánk, foszlós búza kenyeret Ukrajna, márkás gépeket Csehszlovákia. A lengyelek szövetet, a kínaiak selvmet, -a bolgárok rózsaolajat, az al­bánok déli gyümölcsöt, a ro­mánok hajókat, a mongolok húst, a németek orvosságot, a koreaiak ércet-A kis Bodolószky Marika — zsebében a bordó könyv­vel — arra gondol, hoov a lengyel szövet és a kínai se­lyem még nem érkezhetett meg, mert ő még mindig bátyja amerikai ócskaruhás csomagjaiból ruházkodik, a mongolok se küldhetik még a húst, mert négyes sorok­ban állnak a nyíregyházi ló­­mészárszék előtt és Ukraj­nában sem teremhetett elég búza, mert egy darab ke­nyérért ki kell biciklizni Orosra, a városi pék nem süt eleget. Anyja könnyezve hallgat­ja otthon az “ünnepség" részleteit. A bordó könvvet odadobták a szennyesládá­ra, mintha két keresztbera­kott lábszárcsont s egy meg­sárgult koponya volna ráraj­zolva. Az özvegy asszony magához öleli tizenhat éves leányát s ahogy az október végi hűvös alkony sötétbe borítja a szobát, hulló köny­­nyein keresztül előtörnek ennek a kommunista világ­nak fájó emlékei. — Tizenhét évvel ezelőtt a pincék mélyén imádkoz­TAKÁCS LÁSZLÓ: a hódító nyeregben marad tunk: Mi vár reánk? Mit hoz az este? Kint tankok dü­börögtek, akna-robbanások törték be az ablakokat, az­tán kívülről beszédfoszlá­nyok zavarták meg a rémült csendet. Sarkig tárult a pin­ceajtó és részeg hangok ki­áltottak be : “Nyemci jesz...? Szoldát nyet. . .?" Géppisz­­tolyos martalócok tántorog­tak le a pincébe s mikor -meggyőződtek róla, hogy csak asszonyok vannak lent, csapzott hajuk alól állati vá­gyak bújtak elő. Három asz­­szonyt felrángattak a penész­gombás pincelépcsőn. — Szegény apádat har­madnap kihajtották a Kos­suth térre, hogy a dércsipte virágágyak között sírt ásson az elesett katonáknak és az elpusztult lovaknak. Méc füstöl gött néhány épület üsz-kös fala. Munka után te­herautóra rakták, Debrecen­be vitték, majd gyalogme­netben hajtották Románia felé. Aki elcsigázva kidőlt az utón, tarkónlőtték- Né­hány hazatért rokkant elbe­szélése szerint így járt sze­gény apád is a romániai Plojestinél. Sírva rímánkod­•j tunk az új vörös főispánnak, ; hogy mentse meg férjeinket, i! de gyáva, süket fülekbe ■ kiabáltunk. : — Szép kis házunkat még a háború előtt építettük, . tornácán ilyenkor október végén sárga kukorica csövek I nevettek, piros paprika fü­• zért himbáit a szél, a kama­­, rában szagos szőlő függött • és a tiszta hordók már vár­■ tá-k az új mustot. Nyolc szép • akáccsemetét ültettünk apád- I dal házunk elé. Kettőt -kita­­. posott egy szovjet harckocsi, . háromból oszlopokat farag­tunk a feltüzelt kerítés he­; lye-tt, kettőt éjszaka kivá­gott a cigány lakónk, ebből az utolsóból szeretném, ha majd fejfát faragnátok a sí­romra. Egyetlen kis szobába kellett összehúzódnunk sa­ját házunkban, mert szökött szovjet katonát helyeztek el benne cigányasszony fele­ségével. Közös konyhában főzünk tizenöt esztendeje. — Bátyád ötvenhatban október végén letette a la­katos szerszámot és fegy-1 verrel állt őrt a városháza I előtt. Az első napokban még töltényük sem volt. Le­téptük a középületekről az ötágú szovjet csillagokat és újra szabadon hallgattuk két vasárnapon pajaink lelkesítő prédikációit. Aztán egy éjjel rendőrök rúgdalták a kiska­put, bátyád kiugrott az ud­vari ablakon. Most a tenge-' rentúl egy telefonvállalat, szerelője, három dolláros1 órabére van, boldogtalan le- - veleket ír, pénzzel és csórna- I gokkal segíti nélkülözéssel teljes életünket. | — -Ilyen állampolgárságot -nyújt ez a gyűlölt bordó, könyvecske s ilyen üres ez a' szovjet bőség kosara. Azért a pincét tatarozzuk, ha szük­séges, az utolsó akácfával aládúcoljuk terméskő bolto­zatát. Fejfát faraghat belőle később is az ács. Ide mene­külünk újra, ha dübörögnek nyugat felől a felszabadító óriások,1. Ajtaja majd sarkig tarul s lekiait egy vitézi hang : — Ruszki nyet.. .? — A bordó könyvet fel­szabadult boldogsággal ta­possuk bele a sárba ! Nyíregyházy Pál az Ha magyar lapot vesz a kezébe, ne feledje el, Hogy a Kanadai magyarság azt is megírja, amit más, magyar nyelven megjelenő lapok nem mernek megirnl I A ( Régi rómaiak a történel­met az élet tanítómesteré­nek tartották és ezt a meg­állapítást mi is elfogadhat­juk. A honfoglalást követe négy évszázad magyar tör­ténelme eav felfelé tartc ívet tár elénk, melyet a ta­tárjárás is csak átmenetilec tudott megtörni. A magyar ság ez alatt a négy százac alatt saját véréből szármázd vezetői alatt élt, kik fenntar­tás nélkül követték azokat a külpolitikai elveket, melye­ket a honfoglalás utáni szá­zadban Árpád és az őt kö­vető vezérek követendő sza­bályként fektettek le. Az el­múlt ezerév során nagyon sok változás ment végbe; egy azonban változatlan ma­radt — a magyar nép föld­rajzi helyzete a Kárpát-me­dencében, így a honfoglalást követő száz év történelmi tapasztalatai napjainkban is helytállók. A honfoglalás katonai ré­szét lezáró alpári ütközet utá.n egy új történelmi kor­szak kezdődött, -mely főfel­adatául az új haza megtar­tását tekintette. Ez a -kor­szak -még napjainkban is tart és a mindenkori magyar külpolitikának az első számú alapelve. A honfoglaló magyarság ezzel sorsdöntő problémák elé került és az Ázsiából ho­zott ősi kultúrának a törté­nelmi tűzpróbát kellett ki­állni. A magyarság megjele­nése a Duna-medencében nem volt első próbálkozása egy keletről jövő népnek. Előzőleg két testvérnép; a hunok és az avarok szintén elfoglalták ezt a területet, de katonai sikerüket nem tudták egy helyes külpoliti­kával biztosítani, így a törté­nelem lapjain ma -már csak a nevükkel találkozunk. Árpád, ki a honfoglalás diplomáciai előkészítésére két évtizedet áldozott, az új haza elfoglalásával csupár a hadműveleti részt tekin tette befejezettnek! Az új ha­za ismeretlen körülményei; az új szomszédok jövőbeni magatartása megannyi meg­fejtendő talányt jelentett és csupán ezeknek helyes kiér­tékelése vonhatta maga utár azt a történelmi biztosíté­kot, hogy a harcban helyéi megálló, maavar az új hazát megtartó diplomáciában is győzelmes marad. Első feladat volt az, új ha za területének megállapítá­sa, melynél nemcsak az ak­kori helyzetre, hanem a kö­vetkező századokra is figye­lemmel kellett lenni. A tör­ténelmi Magyarország ai európai magyarság eredeti öröksége, mert az Árpád ál­tal megállapított terület ai elmúlt ezerév során változat­lan maradt és a történelmi életteret egy trianoni ország­csonkkal felcserélők propa­gandáját mint teljesen ko­molytalan okoskodást kell figyelmen kívül hagynunk. Második feladat az új ha­za határainak biztosítása volt, melv a magyar hadkul­túrának megfelelően a'gye­­pürendszernek a határok mentén való felállításával történt. A gyepüket nap­jainkban senki földjének ne­vezhetnénk és ez akkor is egy széles területsávot je­lentett, melyen egy betörő ellenség élelmet, takarmányt és vizet nem talált, mert a kutakat betömték és min­den életbentartáshoz szük­séges terményt elpusztítot­tak. Árpád ezzel az új szom­szédok tudomására adta, hogy bár ellenük nem óhajt hódító hadjáratokat folytat­ni, de az új hazát velük szemben minden körülmé­nyek között megvédi. Sorrendben harmadik fel­adat volt Európa népeinek közelebbi megismerése, melyről a honfoglalóknak csak gyér ismeretei voltak. Életfontosságú volt viszont azok erejének és szándékai­nak helyes felmérése. Ároád ezt csak oly képpen látta megoldhatónak, ha kisebb méretű hadi vállalkozásokkal teszi ki próbának őket és az ínv nyert eredményekből állapiba meg azok erejét és szándékait. Történelmünk­ben a kalandozások korá­nak helytelenül jelzett kor­szak nem értelmetlen és rab­lóösztönöket követő hadi­portyák sorozata volt, ha­nem korszerű diplomáciai felderítés, melyet azok a né­pek is annak tekintettek, akik eilen irányult és nem tudunk olyan tervről, mely ezt a felderítést egy maovar­­ság ellen irányuló európai katonai szövetséggel próbál­ta volna megtorolni I Európa népei ezidőben csak névieg voltak keresz­tények és lélekben még teg­napi barbár ösztöneik sze­rint éltek, kik a keresztény •tízparancsolattal keltek fel és tértek nyugovóra, de egy­más ellen sorozatos rabló­­hadjáratokat viseltek. A keresztényi szellem megtartását biztosító pápai hatalom ekkor még messze volt attól, hogy hatalmi szó­val kényszerithesse az új hit elveinek követését. A hon­foglalást megelőző évtized­ben a Pápa a szicíliai arab szultánnak volt adófizetője, hogy annak politikai jóindu­latát biztosítsa. A Duna­­medencét elfoglaló magyar­ság egy kulturális vadnyu­gat kellős közepébe került és korai nemzethalált jelen­tett volna, ha az új szomszé­dokkal való ismerkedés nem a magyarság évezredes hagyományai és az akkori Európa bevett szokásainak megfelelően történt volna. A felderítésre küldött ma­gyar katonai egységek szám­ban jelentéktelenek voltak és sikereiket nem túlerejük­nek, hanem magasabb hadi­­kultúrájuknak köszönhették. Minden magyar harcos a kor leggyorsabb közlekedési eszközével, lovával indult harcba-,. Tévedés volna azt hinnünk, hogy ezidőben minden katona lóhátról har­colt. Az araboknál még nap­jainkban is gazdagság jele a lótartás, mert a szegényebb arabnak csak teve jut és nap­jaink két legnagyobb hatal­ma Amerika és a Szovjet sem képesek arra, hogy va­lamennyi katonájukat -— a mai kornak megfelelően — gyorsan mozgó motoros jár­művekre ültessék. Ennek a kornak magyar hadereje tel­jes egészében gyorsan moz­gó erőt képviselt annak eredményeként, hogy az akkori magyarság egy ma­gas életszínvonalon élt-Európát Bizánctól Dániáig és a Balti tengertől Spanyol­­országig végig vágtázó ma­gyarportyák rövidesen meg­hozták a maguk eredmé­nyét és tisztán alakult ki az európai hatalmi erőviszony képe. A magyar portyázók mindenütt könnyű sikereket arattak, kivéve a legköze­lebbi szomszédot — Német­országot —, hol két alka­lommal ; 933-ban Merse­burgnál és 955-ben Augs­­burgnál vereséget szenved­tek. Az utóbbi vereség után lényegében véget is ért a felderítés, mert a magyar­ság tisztán láthatta, hogy az új haza csupán az erősebb német szomszédtól tarthat a jövőben. Európa többi né­pei viszont nem jelentettek semmi veszélyt az új hazá­nak. A magyar szempontból csekély vérveszteséget je­lentő merseburgi és augs­­burgii vereségekből a ma­gyarság helyesen jutott ar­ra a következtetésre, hogy az új hazában követendő külpolitika céljaként a ma­gyar-német jószomszédi vi­szony fenntartását kell te­kinteni. A németek viszont nem voltak ilyen gyorsak, hogy a magyarsággal való kap­csolataik kezdetén hasonló következtetésre jussanak. A magyarságnál kisebb had­­kuítúrával rendelkező néme­teknek az augsburgi veresé­get messze túlhaladó ku­darcból kellett a történelmi leckét megtanulni, hogy Magyarország • irányában semmi keresni valójuk nin­csen és az úi hazát a magyar velük szemben is sikerrel tudja megvédeni. Mersebur­­got és Augsburgot a néme­tek helytelenül a maavar gyengeség jelének tekintet­ték és a következő évtize­dekben eayre erősödő nyo­mást gyakoroltak Magyar­­országra. A feszültté vált magyar—német viszony a X. század utolsó negyedé­ben érte el tetőfokát, mikor a németek a kor történel­mében példátlan méretű in­váziót indítottak Magyar­­ország ellen úgy szárazon, mint vizen. A magvar tró­non ekkor Szent László ült. A Dunán betörő német ha­jóhad csak Pozsonyig jutott el. Búvár Kund és akkori "frogmen"-jei gondoskodtak arról, hogy a német hajók további lefelé haladása a Duna fenekén érjen véget. A szárazföldön beözönlő né­met haderőt Szent László a Vértes hegységig engedte! be és itt olyan vereséget mért rájuk, hogy az* * életben maradt német harcosok vért­jeiket eldobálva kerestek a futásban menedéket. Ennek a német inváziónak indítóokait az akkori német történelem kapcsán tudjuk csak megtalálni. Európa ek­kori térképére nézve azt lát­juk, hogy a német nyelvte­rület határa délkelet fele az Enns folyó volt, míg észak­nyugaton az Elba. A néme­tek ezidőben Közép-Európa legnagyobb számú népe vol­tak és már ezidőben jelent kezett a probléma, mely az­óta is vörös fonálként húzó­dik végig a német történel­men és célja újabb élettér biztosítása volt egyre sza­porodó népfeleslegük részé­re-Az Elbán túlfekvő terület ezidőben még mocsaras or­szágrész volt, hol elszórtan félvad szláv néptörzsek él­tek, míg az Ennstől délkelet­re fekvő Magyarország föld­rajzi viszonyainál fogva sok­kal alkalmasabb volt a né­met népfelesleg elhelyezé­sére. A vértesi vereség azonban nagyon is érzékeltetően ad­ta a németek tudtára, hogy növekvő népességük részé­re más irányban kell új te­rületet keresni. A németek a vértesi leckét megjegyez­ték maguknak és felhagytak egy délkeleti irányban való előretöréssel és irányt vá toztatva az Elbán túli terü­letet szemelték ki maguk­nak. Az Elbán túltörő néme­tek a szervezetlen szláv tör­zseknél nem találtak komoly ellenállásra és vértesi ku­darcukat 70 év múlva köve­tő 1150-es évszám annak az újabb német városnak az alapítási dátuma, melynek neve napjainkban az újsá­gok címoldalán szerepel — Berlin. A magasabb kultúrájú ma­gyarság a németek részére is sikert hozó új külpolitikai irányt adott és az Elbától keletre törő német kardot mindenkor nyomon követte a német eke, jeléül; hogy ezt a munkát sokszor önma­gáért szerető nép valóban csak növekedő népessége részére keresett újabb terü­letet. Európa történelmi szeren­cséje volt, hogy szomszéd­ként két józan nép került egymás mellé, kik már kap­csolataik kezdetén eldöntöt­ték a mindkét fél közös ér­dekét szolgáló jószomszé­di viszony fenntartását. A magyar—német szomszéd­ságra hasonlatot keresve azt látjuk, hogy Európa más ré­szében ez nem ilyen kedve­zően alakult. Az angolok és Írek viszonya jó példa erre, hol a két nép történelme oly szerencsétlenül alakult, hogy ez majdnem a kisebb számú ír nép teljes nemzethalálát vonta maga után. Az ezeréves magyar és német közös történelmi sor­sot Bismarck kancellár jel­lemezte legtalálóbban a múlt században, hogy: "Német és magvar viszonylatban el­lentét csak Bécs és Buda­pest között van. Berlin és Budapest között az egyet­értés változatlan". KOZMETIKA A VIZ KOZMETIKAI JELENTŐSÉGE Mindazon kozmetikai mód­szerek közül, amelyek az arcbőr egészséges és termé­szetes szépségét biztosítják első helyen áll az arcápolás Az arcápoíás seaédeszközei • a megfelelő időben, össze­tételben és minőségiben al­kalmazott bőrápolószerek A bőrápolószerek használa­tára nézve sablonos szabá­lyokat megállapítani nem lehet, mert ezek használata a bőr érzékenységétől, típu­sától és a bőr anatómiai élettani sajátságaitól függ nek. Sokkal nagyobb hasz. nára vagyunk a bőrnek ak­kor, ha egyáltalában nem használunk kozmetikumokat mintha kritika nélkül külön­böző szereket próbálgatunk, amelynek eredménye csak egy lehet: a hibás, tisztát­­lan arcbőr. Az arc- és testápolásnál elsősorban a víz kozmetikai jelentőségéről kell megem­lékeznünk, mely nemcsak a ! tisztálkodás szolgálatában áll, hanem a bőrre gyakorolt jótékony hatásánál fogva, egyike a legfontosabb koz­metikumoknak is és így a test- és szépségápolás nél­külözhetetlen segédeszköze. Természetesen nem minden összetételű víz alkalmas kozmetikai célra-. Az úgyne­vezett kemény vizek (kút­­n/Íz) mésztartalmúknál fog­va az arcbőrt, izgatják, dur­vítják. Mosakodásra csak olyan lágy víz alkalmas, amely semmiféle szerves anyagot, vagy tisztátíansá­­qot nem tartalmaz. Ilyenek az esővíz, folyóvíz, hóié, amelyek hiánvában azonban a vízvezetékvizet is megpu­­nitják oly módon, ha azt fel­forralják, vagy kevés bo­­raxot adnak hozzá. Kozmetikai szempontból általában a hideg vízzel va­ló mosakodás ajánlatos, ki­véve, mikor a meleg víz Használata a bőr zsírtalaní­­tását szolgálja. Mosdani csak bővizű mosdótálban lehet, mert a nagytömegű víz erő­­művi behatása elősegíti az arc gyors megtisztulását a rátapadó szennyeződéssel szemben-. A verejték és fagy­­gyukiválasztás ilyenkor sza­baddá válik, ami nagy jelen­tőséggel bír a különböző kozmetikai hibák keletkezé­sének megakadályozásában. A gyakori és rendszeres vízhasználat (kivéve száraz bőrnél) igen jótékony ha­tással van a bőrerekre, iz­mokra és idegekre, melyek a bőr szépségét és egészsé­ges működését biztosítják. TORONTO VÁROS HIRDETMÉNY. A NYÁR! IDŐSZÁMÍTÁS 1961. OKTÓBER 29-ÉN, VASÁRNAP VÉGET ÉR. A Városi Tanács rendelete alapján hirdetményt adtam ki arról, hogy április hó 30-án nyári időszámítás lép életbe. Felhívom a város lakosságának figyelmét, hogy 1961. október 29-én ez a nyári időszámítás meg­változik. Óráinkat igazítsuk vissza egy órával VASÁRNAP, OKTÓBER 29-ÉN HAJNALI 2 ÓRAKOR. 1961.október 13. NATHAN PHILLIPS, Q C. polgármester Több, mint 100 éve mondják: “Ha Borden’s, akkor biztosan jó!” TEJET MINŐSÉGI TEJTERMÉKEKET A CÉGTŐL SZEREZHETIK BE. Ha szüksége van tejre, tejtermékekre, telefonáljon s mi házhoz szállítjuk-WA. 4-2511. Különösen ajánljuk a következő áruinkat: Holland csokoládé ital — Tejfel — Friss narancs juice — Fagyasztott narancs juice — Túró — Vaj _____— Tojás. — Fagylalt.__________ Héjas kenyér •Nagy öröme lesz benne az egész családnak ! Ha Ön otthont süt, a megbízható eredmény kedvéért használjon FLEISCH­­MANN'S ACTIVE^, DRY YEAST száraz élesztőt. Hetekig el­áll hűtés nélkül. HÉJAS KENYÉR ( Bécsi kenyér) Mérték — 2 kenyérre. 3á csésze tej 1 evőkanál szemcsés cukor 2 teáskanál só 1 teáskanál szemcsés cukor 1 cs. Fleischmann's Active Dry Yeast 4Vi csésze egyszer szitált közönséges liszt Vi csésze (kb.) langyos viz cukrot, sót és 2 evőkanál shortening Vh csésze langyos víz Forralj tefet: kavarj bele egy evőkanál shorteninget, hütsd le Langyosra. Közben mérd ki a '/2 csésze langyos vizet egy keskeny tál­ba ; kavarj bele egy teáskanál cukrot. Szórd meg élesztő­vel. Hagyd állni 10 percig s aztán jól kavard meg. Szitáld a lisztet egy nagy tálba. Csinálj egy mélyedést a közepé­be és öntsd bele a felolvadt élesztő és langyos tej keve­rékét. Keverd meg, adj hozzá elegendő langyos vizet, hogy középnagyságú tészta'legyen — mintegy V2 csészét. Ha a tésztát alaposan kidagasztottad, takard be a tálat egy nedves tea-kendővel. Meleg helyre kell tenni, hogy szaba­don keljen térfogatának mintegy kétszeresére — körülbe­lül 1 V2 óráig. öntsd ki a tésztát. Fordítsd1 át egy könnyen lisztezett táb­lára ; dagaszd simára. Oszd el két egyenlő adagra- Vágd fel mindkét adag tésztáját kis gömbökre. Formálj belőle ovális alakú kenyereket mintegy 10 inch hosszúságban. Helyezd kizsírozott tészta sütőbe. Takard le nedves tea­­kendővel. Tedd meleg helyre, míg térfogata megkétszere­ződik — mintegy 45 percre. Vágjál '/2 inch mély hasadé­­kokat a kenyerekre elejétől végéig. Készíts a tésztából ce­ruzavékonyságú csikókat és helyezd azokat-végig a mélye­dések szélére minden kenyéren. Süsd 400 F. fokon, míg a kenyér ropogós és aranyszínű lesz. 25—30 percig. Hütsd le tészta táblánp Film - Színház - Művészet MIT JÁTSZANAK A PESTI SZÍNHÁZAK? A Jókai Színház nagy si­kerrel újította fel Pagogyin Arisztokraták című vígjáté­kát Ajtay Andor, Dayka Mar­git, Bánky Zsuzsa, Gordon Zsuzsa, Szabó Gyula, Rozsos István, Keleti László fősze­replésével-A Vígszínház Molnár Fe­renc : Játék a kastélyban című vígjátékát mutatta be ismét Benkő Gvula rendezé sében. Szereplők: Ruttkay Éva, Páger Antal, Bilicsi Ti­vadar, Deák Sándor, Láng József, Szatmári István és Tandor Lajos. Bemutató ok­tóber 14-én volt. A Petőfi Színház Moliere- Képzelt beteg című darabját játssza Feleki Kamii, Vetró Margit, Gyenes Magda, Agárdy Gábor, Harkányi Ödön és Szigeti Géza sze­replésével. • — A VARSÓI ŐSZI ZENEI FESZTIVÁL hangversenyén Szőnyi Olga és Faragó And­rás, a Budapesti Operaház szólistái is felléptek. Bartók 'A kékszakállú herceg vá­­ra" című operáját mutatták be nagy sikerrel. • — TERSÁNSZKY J. JENŐ ÉS KARDOS GYÖRGY "Misi Mókus vándorúton" című új mesejátékát nagy sikerrel mutatta be az Állami Báb­színház, Kovács Gyula ren­dezésében, Maros Rudolf kí­sérőzenéjével. • — A BUDAPESTI. OPERA HÁZ torinói előadásáról az espresso Massimö hosszú cikket közöl. A magyar együttes fellépése kivált a művészeti megnyilvánulá­sok közül, írja a többi között a lap, s különösen dicséri Palánkav Klárát, Székely Mi­hályt, Lakatos Gabriellát és Fülöp Viktort. • — EDITH PIAF, a hires francia sanzonénekesnő éle­tét megfilmesíti az amerikai Warner—Brothers vállalat. A címszerepet Leslie Caron vállalta. ERRÖL-ARRÖL • Újabb föld alatti átszál­­lóhely a bécsi Ring alatt Tizenkilenc hónapig tartó építkezés után elkészült az osztrák főváros legmoder­nebb közlekedési gócpontja, a Ring és a’ Schottengasse kereszteződésénél. A nép­szerű Apern-Passegehoz ha­sonlóan itt is a föld alá vit­ték a gyalogosok átkelő for­galmát és egyben óriási föld alatti villamos átszálló góc­pontot is építettek. • — NAGYEREJÜ TÁJFUN söpört végig Szahalin déli részén. A Nancy-tájfun, mely a Csendes-óceán déli részén nagy károkat okozott, Ja­pán után Szahalimt is elér­te. Dél-Szahalin néhány vá­rosában és lakótelepén a vi­har lesodorta a háztetőket, megrongálta a kéményeket, fákat és táviróoszlopokat döntött ki. • — KÉTMILLIÓ ESZTENDŐS három szemű tengeri szörny csont j ai n a k m a1 ra d ván y a i ra bukkantak a londoni egye­tem zodlógusai a dél-rho­­déziai Káriba-tó partjai köze­lében. SZERETED A MAGYARSÁGOT? TÁMOGASD A KANADAI MAGYARSÁGOT! Five Roses liszt (FÁJV ROZ) selyem szitán ven átszitálva. Takarékoskodjon az idejé­vel ! Ne szitálja kenyérhez és keit tésztához. Csak tor­tához és süteményhez szi­tálja.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents