Kanadai Magyarság, 1961. július-december (11. évfolyam, 26-51. szám)

1961-10-07 / 39. szám

# s/ Még jőni kell, még jéni fog, Egy jobb kor, mely atka Buzgó imádság epedei Százezrek ajakán. Vörösmarty KANADAI Authorized as Second Glass Mail Post Office Department, Ottawa. PRICE 10 CENT» Canada’s Largest and Oldest Weekly in the Hungarian Language ARA: 10 CENT XI. évfolyam, 39. szám, Vol. XI. No. 39. (fatadfan utyvUatU KANADA LEGNAGYOBB, HETENKÉNT MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA Toronto, 1961 okt. 7, szombat Edrted and Published at *96 Dovercourt Road, Toronto PHONE: LE. 6-0333, Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto TEL.: LE. 6-0333, AZ ARADI 13J A magyar történelem nem volt szegény mártírokban már 1849 október 6. előtt sem. Haynau gaztette azon­ban még is példa nélkül áll gyalázatával a világtörténe­lemben. Ez a román szárma­zású kalandor ugyanis egy független, a nép által meg­választott kormány vezetőit, kötelességüket teljesítő ka­tonákat végeztetett ki az oroszok és egy 18 éves, a becsvágytól fütött uralkodó segítségével. 1848-ban Ausztria, a fran­cia és az olasz forradalom hatásaképp, beleegyezett a Magyarország szabadságát biztosító 1848-as márciusi törvénybe. Ezt a törvényt V. Ferdinánd császár április 11-én szentesítette. Az már más lapra tartozik, hogy a hitszegő gyáva osztrák kor­mány és annak még gerinc­telenebb uralkodója alig várta az alkalmat, hogy az adott szavukat megszegjék és vissza állítsák a régi ál- j lapotokat, vagyis továbbra is gyarmati sorsban tartsák az ezeréves Magyar nemze­tet- Ennek érdekében elő-] szőr fellázították ellenünk a szerbeket, akik bátorításuk­ra T848 május 13-án a szerb­lakta vidékeket "Vajdaság" néven elszakították Magyar­­országtól, hogy utána tíz­ezerszámra gyilkolják le a magyar falvak népét. Hasonló aljas propagandát csináltak Horvátországban is, ahol a magyargyűlölő Jel­­lachich-nak adtak meg min­den segítséget, hogy hátba-, támadja és megszegje a ma­gyar kormány intézkedéseit. De ugyanilyen eszközöket használtak Erdélyben is, hol a románokat tüzelték elle­nünk. — A szerencsétlen magyar népet minden oldalról ellen­ség vette körül, s nem volt a világnak egyetlen hatalma sem, aki segítségünkre sietett volna. Kossuth látva, hogy itt a cselekvés ideje, önvédel­münk megszervezéséhez fo­gott, fegyverbe hívta az egész népet. Pár hónap alatt megszületett a magyar hon­védség, amelynek minden egyes tagja égett a vágytól, hogy megsemmisítse a gyű­lölt osztrákokat és az általuk ellenünk lázított kisebbsé­geinket, akik oly rútul fizet­tek nagylelkűségünkért. A szabadságát visszanyert nemzet hős honvédjei, Mó­­ga altábornagy vezetésével, 1848 szeptember 29-én Pá­­kozdnál szétverte Jellachich osztrák és horvát csapatait, akik hanyat-homlok mene­kültek Bécs felé. Az osztrá­kok mindenütt vereséget szenvedtek a honvédségtől, amelynek a hatásaként ki­tört a forradalom Bécsben is. I A bécsi forradalom veze­tői követelték a magyar nép­­pel való békekötést és a Füg­getlen Magyarország elisme­rését. Sajnos, a forradelmi erő túl gyenge talajból táp-I iálkozott és az osztrák had­sereg rövid idő alatt leverte, j V. Ferdinánd lemondása után, az akkor 18 éves I.' Ferenc Józsefet ültette ae osztrák kamarilla a hatalom­ra, aki a magyar kormányt "törvénytelennek" minősí­tette és Windischgraetz her­ceg vezetésével, óriási h»d-1 sereqet küldött Magyaror­szág ellen, amelynek a gyen­ge felszerelésű honvédség nem tudott ellenállni és kénytelen’ volt visszavonul­ni. Windischgraetz 1849 ja­nuárjában elfoglalta a fővá­rost és tovább nyomult elő­re. Görgey azonban gyorsan rendbeszedte a honvédsere­get, még pedig úgy, hogy alvezére, Guyon tábornok, Branyiszkónál megverte az ott előnyomuló osztrákokat. Damjanich seregei közben a szerbeket aprították meg és az egész Délvidéket felsza­badították. Erdélyben azon­ban az osztrákok voltak az urak mindaddig, amíg Gör­gey, Bem József lengyel tá­bornokot nem bízta meg Er­dély védelmével- A magyar népet forrón szerető Bem apó seregei rövid idő alatt kiverték az osztrákokat Er-j déiyből. E szeretett föld fel-1 szabadulása óriási hatással volt a honvédseregre, akik oroszlán bátorságával har­colva verték mindenütt a gyűlölt osztrákokat. Damja-I nich csapatai Szolnokot sza­badították fel, május végén pedig Görgey csapatai Bu­dát is elfoglalták. Az ország tehát meg volt tisztítva az ellenségtől. A nép nem akart mást, mint SZABADSÁGOT ! A szabadsághoz való jo­gunkat azonban nem ismer­ték el. Az osztrák kormány Miklós orosz cárhoz fordult segítségért, aki mind a sza­badságjogok legnagyobb el­lensége Paskievics tábornok vezetésével 200.000 katonát küldött az osztrákok segít­ségére és ezek, a közben új­raszervezett osztrák csapa­tokkal együtt, amelyeknek Haynau volt a parancsnoka, egyszerre kétfelől törtek a már annyit vérzett szeren­csétlen Magyarországra. A túlerővel szemben a kifá­radt magyar seregek kény­telenek voltak meghátrálni és végül is Görgey látva a céltalan vérontást Világos­nál Rüdiger orosz tábornok előtt letette a fegyvert. Kossuth elhagyta az or­szágot, a független magyar kormány tagjait, névszerint: Aulich Lajost, Damjanich La­jost, Dessewffy Aurélt, Kiss Ernőt, Knézich Károlyt, Lah­­ner Györgyöt, Lázár Vilmost, Leningen-Westenburg Ká­rolyt, Nagy Sándor Józsefet, Pöltenberg Ernőt, Schweidel Józsefet, Török Ignácot és Vécsei Károlyt azonban Hay­nau elfogatta. Batthyány-t, a már korábban lemondott miniszterelnököt Pesten, a 13 hős tábornokot pedig Aradon kivégeztette. Gör­­gey-t a cár nem engedte ki­végezni. De ezenkívül a ma-] gyarság szine-java került] akasztófára. Haynau való­sággal vadászott a magyar nép legjobbjaira és ezer­szám kerültek börtönbe mindazok, akik hittek a SZABADSÁG szent eszméjé­ben. I Az ARADI 13 emléke örökké él a magyar nép' szívében. Soha nem szabad elfelednünk azokat, akik a ’ dicső 48-as honvédségünk élén bámulatra méltó har­cot Vívtak a százszoros túl-' erő ellen, s végül bátran, férfiasán haltak meg a Nem zet szabadságáért. Azóta 112 év múlt el. Ma­gyarország népe kiheverte a Bach-korszakot, elnyerte függetlenségét, majd két vi­lágháborúban is céltalanul vérezve, ismét elveszítette azt-Ma ugyanaz a gyűlölt el­lenség ül a nemzet nyakán, aki 1849-ben megakadályoz­ta a fegyverrel kivívott sza badságunk megtartását. I. Miklós cár 1849-ben ugyan­olyan jogtalanul küldött csa­patokat Magyarországra, mint amilyen jogtalanul tar­tózkodik ma a vörös hadse­reg ott. A JOG tiszteletével azon­ban az oroszok mindig hadi­lábon álltak. — Teljesen mindegy, hogy cári tisztek, vagy bolsi janicsárok veze­tik is az orosz katonát, azok­nak csak egyetlen céljuk van: minél nagyobb terüle­teket meghódítani. A szláv imperializmus mindig talált "barátokat céljainak eléréséhez. 1849- ben az orosz cárnak már meg voltak a tervei Törökország meghódítására. A cár ezen törekvését Ausztria minden­ben támogatta, annak elle­nére, hogy ez már akkor is az európai érdekek elárulá­sát jelentette. A cár terve akkor még meghiúsult az angol-francia-török szövet­ség ellenállásán. A krimi há­borúban (1855—56), mint tudjuk az oroszok csúfos ve­reséget szenvedtek. A második világháború­ban Németország megsem­misítette volna, a vörös maszlagba álcázott szláv imperializmust, ha ugyanaz az angol—francia szövetség (Amerikával kiegészítve) nem megy a segítségére. Magyarország sorsa ( amely­nek pedig kulcsszerepe volt akkor is, ma is Európában), nem befolyásolta ezen ha­talmak elhatározását, mivel, hogy akkor sem — s ma sem törődnek más népek érde­keivel, sorsával. Hogy ez mennyire így van; azt eléggé bizonyítja az 1956-ban ki­tört magyar forradalom, amely nagyszerű lehetősé­get adott volna az oroszok visszaszorítására. Mindebből tisztán látható, hogy a ma­avar nép történelme folya­mán mindig magára volt utalva. Ahogy 1848—49-ben nem volt barátja, aki segít­ségére sietett volna, ugyan­úgy 1956-ban sem hallották meg jajkiáltását. Magyarország sorsa nem "érdekes" a nagyhatalmi já­tékban. Az Egyesült Államok ve­zetői —, akiktől ma a ma­gyar sors jobbra fordulását várjuk, ma még a sötétben botorkálnak. Függvénye vaqyunk azon­ban a világpolitika nagy rez­géseinek, s talán a nagy földindulás idején majd mó­dunk lesz ismét nemzeti szabadságunkat visszasze­rezni. Szabad erőnkből, ön­álló elhatározásunkból azon­ban teljes öngyilkosság vol­na minsUn újaSií kísérlete­zésünk. A Magyar Nemzet jövőjé­ben még is rendületlenül hinnünk kall! Nem szabad elfelejteni: ha egy nemzet­nek oly dicső a múltja, mint a miénké, annak a jövője is örök. KENESEI F. LÁSZLÓ ] KENNEDY „BŰOESZÉBÉRE, GROMYKO „HÁBORÚVAL” FENYEGETŐZIK! Lázadás és elszakadási mozgalom Szyriában Az Egyesült Nemzetek 16. közgyűlésének első igazi beszéde Kennedy, USA el­nök szájából hangzott el. Az Elnök méltónak mutatkozott arra a bizalomra, amellyel a szabad világ reátekint, s méltónak mutatkozott nagy­nevű elődeire is. Nemcsak a beszéd mély tartalma és emelkedett hangja tette azt nagyszerűvé, hanem azok a konkrét ajánlatok is, ame­lyeket most, a szovjet által oktalanul és mesterségesen előidézett ostoba válság ide­jén az egész világnak tett. Gromyko szovjet külügyrrr­­niszter két nappal később válaszolt Kennedynek. Azok számára, akik nem látják teljesen világosan, micsoda borzalmas ellentét választja el egymástól a sza­bad világot és a kommuniz­mus imperialista rabszolga­birodalmát, — vagy akik nem akarják elhinni, hogy a világon minden baj egyedü­li kútforrása a szovjet őrült hódító hadjárata: egymás­után közöljük a két beszéd néhány hasonló tárgykörű kijelentését: Kennedy: "Kössünk egymással fegy­verszünetet a terror azonna­li abbahagyására". Gromyko : "Figyelmeztetjük az Egye­sült Nemzetek minden tag­ját, hogy senki sem marad­hat semleges, s az esetleges háború a világ minden or­szágát sújtani fogja"­Kennedy: "Az Egyesült Nemzeteket annyira meg kell erősíteni, hoqv az a világ együttes akaratát valóban végre is tudja hajtani mindenütt, s ezzel ki tudja küszöbölni a háborút". Gromyko: "A szovjet semmiféle olyan rendszert nem tűr meg az Egyesült Nemzetek vezetésében, amelyben ne a háromtagú intézkedés rendszere uralkodnék, vagy amelyben a kommunisták­nak ne volna vétójoga". Kennedy: "Kössünk azonnal szerző­dést a légkört megmérqező atomrobbantások nyombani abbanhagyására". Gromyko: "A szovjet mindenkire te­kintet nélkül tovább foqja folytatni az atomrobbantá­sokat, akár árt ez a föld lég­körének, akár nem, mert ezt így kívánja a szovjet had­ereje, s mert * szovjet ezen. az utón kíván a nyugati rendszer legázolását lehető­vé tevő fölénves feqvvere­­ket előállítani". Kennedy: "Mi nem ragaszkodunk semmiféle merev formához Nyugat-Berlin kérdésében, csupán az ottani lakosság szabadságát és a Nyugattal való szabad összeköttetést kívánjuk biztosítani". Gromyko: "A szovjet különbékét fog kötni Kelet-Németországgal, s Berlin összeköttetési útjait a keletnémet 'kormány' tet­szésére bízza". Kennedy: "Eovezzünk meg abban, hogy azok az országok, ame­lyeknek még • nincsenek atomfegyvereik, sem tő-j lünk, sem a szovjettől ne kaphassanak atomfegyvere­ket". Gromyko: "A szovjet nem enged be­leszólást abba, hogy szövet ségeseit milyen eszközökkel ruházza fel". Kennedy: "Azonnal határozzuk el a kölcsönös és teljes leszere­lést, ennek ellenőrzésére ala­kítsunk megfelelő szerveket az UNO keretein belül, s ezek ellenőrizzék a leszere­lés végrehajtását". Gromyko : "A leszerelést el kell ha­tározni, de a szovjet semmi­fele UNO, vaqy bármilyen másfajta ellenőrzést nem tűr a jelenlegi hadieszközök te­kintetében, mert minden katonai ellenőrzés csak kémkedés céljaira szolgál". Ezt a felsorolást a végte­lenségig lehetne fokozni. Amíg Kennedy egy józan, mindenképpen elfogadható, praktikus és békés mego1- dást ajánl, addiq a szovjet nemcsak tettekkel, de még nagyhangú kijelentésekkel is megszakítás nélkül bebi­zonyítja, hogy határozott célja a világ állandó izga­­lombantartása, szétdarabo­­lása és fegyveres meghódí­tása. Ma a helyzet valójá­ban olyan, hogy ha a szov­jet hivatalos hadüzenetet kézbesítene a világ vala­mennyi szabad és semleges országának, ezzel sem mon­dana semmi újat. Lord Home, brit külügy­miniszter, aki Gromyko két­­ségbeejtően destruktiv be­szédére válaszolt az UNO közgyűlésen, a következő drámai szavakkal festette le a szovjet tevékenységét: "A világ népei könnyen meg tudnának egyezni a vi­lágbéke fenntartásában és a béke ellenőrzésében, ha az emberiség egyharmada felett uralmat gyakorló kormá­nyok nem szentelnék egész tevékenységüket arra, hogy az emberiség másik kéthar­madának életformáját szét­rombolják. Ezek — a kommunisták dogmát csináltak abból, hogv a világon fennálló min­den polgári ellentétet erre a célra használjanak fel. Mindaddig, amíg ez az egy­harmada a világnak (a kom­munisták ) hivatalos prog­ramjaként hajtja végre azt a rombolást, addig lehetet­len, hogy a többi ország kol­lektive lépjen fel, vagy ha ezt próbálják, ebben őket a politikai hadviselés és a ka­tonai hadviselés minden eszközével erőszakkal meg­akadályozzák. Amíg a világ így meg van osztva, addig az UNO csupán árnyéka le­het annak, aminek lennie kéllene. Lord Home ezután felhív­ta a szovjetet és barátait', hogy szüntessék meg ezt az UNO-ban fennálló circulus vitiosust, — tehát mondja- j nak lé arról az eszközről, hogv a vtágon a nemzeteiéi között ellentéteket szítsa­nak- Hadd próbálja a szov­­>et megovőzni a világot ar- j ról —, ha erre képes —, hogy a kommunizmus jó. Ez ellen s?nki sem fog kifogást '•nelni. De nem olyan mó­don, hogy egyik országot a másik ellen, egyik embert a másik ellen izgatja. Működ­jék velünk együtt a szovjet a béke fenntartásában úgy, hogy az Egyesült Nemzetek által közösen hozott határo­zatokat valóban végrehajtja, | ahelyett, hogv a saját szán­dékait erőszakkal keresztül­viszi, mások határozatait pe­dig semmibeveszi'. Nagybri­­tannia meggyőződése az, hogy a tárgyalások során egyik fél sem kereshet győ­zelmet, hanem csupán meg­egyezést. De a tárgyalások azon módja, amelyeket a szovjet Genfben az atom­fegyver-kísérletek betiltásá­ról állandóan folytatott, s ugyanakor új atomrobban­tások sorozatát készítette elő, élénk példája annak a kommunista hazudozásnak és kétszínűségnek, amelyet a világ nem képes túlélni". Berlinről ezeket mondot­ta a brit ■ külügyminiszter; "A kommunisták lehúzták a Vasfüggöny utolsó szárnyát, s a' kulcsot elforgatták. Azonban Kelet-Beriin és Ke let-Németország népének akaratát nemzetközi ellen­őrzés alatt, nyilt választások útján kell megállapítani, s a berlini egyezménynek egy­forma szabadságot kell biz­tosítani nemcsak Nyugat- Rerlin, hanem Kelet-Beriin egész lakosságának is". A most folyó közgyűlés talán az uto'só UNO-közgyü lés lesz ebben a lehetetlen formában, amelyben a szov­jet belülről és kívülről eoy­­tórmán támadja mindazt, amiért az UNO megalakult llyenmódon tovább minden UNC-gyüíe kezet hiábavaló. A mostani közgyűlésnek csak egy igazi feladata van : eqyértelmüleg meggyőzni a még meg nem győzött or­szágokat, hogv a háborúban hol van a helyük. Mert a há Beirutból jelentik, hogy Szyriában a hadsereg tiszt­jei elszakadási mozgalmat in­dítottak,a Gamal Abdel Nas­ser vezetése alatt álló Egye­sült ' Arab Köztársaságtól- Nasser elnök szerint ez job ban fenyegeti az arab egy séget, mint Anglia, Francia ország és Izrael 1956. év szuezi megszállása. A szy riai gyalogság, tengerészei és légi erők egységei a -Iá zadók mögött állnak. ;« Amint az elszakadási moz galom napvilágra került Nasser ezredes azonnal ki jelentette, hogy semmifék alkudozásra nem hajlandc az 1958. februárjában meg kötött Egyiptom—szyria unió kérdésében. A kairó rádióban Nasser a lázadóka "az arab nemzeti eszme el lenségeinek s az Egyesül ború már folyik. Reméljük hoqy nem foa a hideghábo rúból az atomháborúba át csúszni, — de akár hideg akár meleg : félreértheted« nül folytatni kell minden el len, ami kommunista, mindaddig, amíg el nem te rültük a nyomát is ennek a egyeben borzalomnak, arr az emberiség békéjének ú1 jában áll. Arab ’ Köztársaságot meg­­oszthatatlannak" jelentette ki. Egy későbbi rádió üze­netben felhívta a hadsereg, valamennyi tisztjét és kato­náját, hogy maradjanak, hűek a köztársaság eszméjé­hez, de a kormányhü csapa­tokat egyelőre nem hatal­mazta fel fegyverhasználat­ra. Parancsot adott a Szyriá­ban állomásozó mintegy 15.000 létszámú erős és technikailag jól felszerelt­­egyiptomi katonai egységek­nek, hogy a lázadást verjék. Damaszkuszból a lázadók jelentik, hogy Latakia kör- 1 nyékén egyiptomi ejtőernyő- 1 sök szálltak le és kegyetlen megtorlást indítottak a lá­zadással rokonszenvező la­kosság ellen. Nasser .elnök rádió pa­rancs útján a szyriai hadse­reg hat főtisztjét hazaárulás miatt kizárta a hadsereg kö­­telékébőlw Vcröskina a szovjet ellen! Vöröskína felháborodott jegyzéket intézett a szovjet­­hez a szibériai atomrobban­tásokkal okozott helyrehoz hatatlan károk miatt. Hírek szerint a vöröskínai Sinkíang'1 tartomány 6 milliónyi lakos­ságát a kínai kormány azon­nali hatállyal kiürítette,­­mert az orosz atomrobbarv tások következtében a lég­kör emberi életre alkalmat­lanná vált., Peking éleshangú jegy­zékben tiltakozott a lelkiis­meretlen szovjet atomrob­bantások ellen és súlyos kö­vetkezményeket helyezett kilátásba. Lapzártakor érkezett jelen­tés szerint a szovjet elren­delte összes "tanácsadóik" azonnali visszahívását Vö­­röskínából. » Ahogy azt Hruscsov elképzeli

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents