Kanadai Magyarság, 1961. január-június (11. évfolyam, 1-25. szám)

1961-02-11 / 6. szám

Még jőni kell, még jőni fog, Egy jobb kor, mely útin Buzgó imádság epedet Százezrek ajakán. Vörösmarty KANADAI PRICE 10 CENT» Canada's Largest and Oldest Weekly in the Hungarian Language ARA: 10 CENT Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. XI. évfolyam, 6. szám, Vol. XI. No. 6- ... I Edited and Published at $96 Dovercourt Road, Toronto PHONE: LE. 6-0333, LE. 6-0906 (fauzdlOK KANADA LEGNAGYOBB, HETENKÉNT MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ Toronto, 1961 febr. 11, szombat Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto TEL.: LE. 6-0333, LE. 6-0906 AMERIKA UJ ARCA A Kennedy-fésle adminisztrá­ció eddig eltelt néhány hete már­is megmutatta, hogy az USA kül- és belpolitikája egyaránt meg fog változni. Az alapelvet — ,hogy az Egye­sült Államok a világ minden pontján harcolni fog a népek szabadságáért, s a kommuniz­mus felszámolására pozitív ak­ciót fog indítani — az új elnök mindjárt bemutatkozó beszédei­ben lefektette. Az elv azonban egymagában nem elég, hiszen ebből a szem­pontból nincs különbség Eisen­hower és Kennedy kormánya kö­zött. Ami új, s aminek hatását a világ minden lakója hamarosan érezni fogja az, hogy a Kennedy­­kormány és annak tagjai fiatalo­sabb, erőteljesebb, józanabb po­litikát kezdtek s a jelek szerint annak minden részletét végre is hajtják. A már kinevezett minisztere­ken kívül a következő minisz­terhelyettesekkel (államtitkárok­kal) kell megismerkednünk. GEORGE CREW MCGHEE, a külügyminiszter helyettes, aki Rusk külügyminiszter alatt az USA külpolitikai vonalvezeté­séért lesz felelős, ö fogja megha­tározni, hogy Amerika milyen jövőbeli külpolitikai terveket ké­szít elő. HENRY R. LABOUISSE állam titkár hatáskörébe fog tartozni a külföldi országokban szétosz­tandó amerikai segélyek, továb­bá az Egyesült Nemzeteken ke­resztül juttatott amerikai segé­lyek ügye. Labouisse hosszú, nagyszerű adminisztrációs múlt­ra tekinthet vissza. További érde­kessége, hogy Eve Curie-nek, a rádium világhírű felfedezőjének a leányát vette el feleségül-MORTIMER CAPLIN, akit a kor­mány az adóreformok végrehaj­tásával bízott meg. Caplin a vir­giniai jogakadémián adóügyi professzor volt. THOMAS K. FINLETTER, new­­yorki ügyvéd és közgazdasági szakértő, a-z USA főmegbizottja lett az Északatlanti Egyezmény szervezetében. Fin letter, aki 63 éves korára egyike az új kormány legidősebb tagjainak, 1948-ban a Marshall-terv egyik igazgatója volt, majd Truman alatt a Lég­ügyi miniszteri állást töltötte be. Azzal az álláspontjával lett neve­zetes, hogy a hidrogénbomba gyártását minden kommunista felhördülés dacára meg kell kez­deni. EDWARD R. MURROW, akinek nevét a rádióból majdnem min­denki ismeri, a propaganda­ügyek élére kerül. Ed Mur­­row eddigi közismert nagyszerű kommentátori szerepét a sokkal fontosabb, de sokkal kisebb anyagi előnyökkel járó államtit­kári szereppel cseréli fel. ARTUR SCHLESINGER, a Har­vard egyetem történelemtanára, közismert író, azt a feladatot kapta, hogy az Elnök külön ta­nácsadójaként megszerkessze és megtárgyalja az elnöki nyilatko­zatokat és beszédeket. A már ismert új kormányfér­fiak közül sorrendben először ADLAI STEVENSON jutott szó­hoz, az Egyesült Államok UNO- főmegfoizottjának szerepében. Higgadt beszámolója az egyik lefgöbb kérdésről, éspedig Vörös­­kína felvételének kérdéséről ál­talános megnyugvást keltett. Saj­tónyilatkozatában kijelentette, hogy az UNO-ban számszerűen annyira megnövekedett kis né­pek miatt, amelyek politikailag tájékozatlanok, s amelyeknek szavazatára senki sem számíthat, előb-utóbb el fog következni egy olyan állapot, amelyben Vö­­röskína felvételének az ügyét tárgyalni kell. Arról is tájékoz­tatta azonban a közvéleményt, hogy ebben a kérdésben legfel­jebb az történhetik meg, hogy — ellentétben a mostani helyzettel, amikor a közgyűlés programelő­készítő bizottságában következe­tesen leszavazták a felvétel tár­gyalásának az ügyét is — a jövő, vagy azután következő évben a program-bizottság másként sza­vaz, s elrendeli, hogy Vöröskína felvételéről a közgyűlés tárgyal­jon. Ha az ügy ilyenmódon a tárgysorozatra is kerülne, akkor is teljesen bizonyos, hogy ebben a kérdésben az USA akarata fog érvényesülni —, hogy tehát Vö­­röskínát felvenni nem lehet. Mindenekelőtt ugyanis számíta­ni lehet arra, hogy azok az or­szágok, amelyek pontosan azért szavaznak állandóan a javaslat tárgyalása mellett, hogy az ügyet a nemzetközi közvélemény fóruma elé lehessen hozni, s hogy ott minden országnak mód­ja és alkalma legyen arra, hogy Miért akar távozni a NATO éléről Paul-Henri Spaak? Eg kis csimpánz, amely HAM néven vonult be a 20-ik század tudományos történelmébe, teljes épségben tért vissza az űrben megtett útjáról. 450 mérföld magasságban, 155 mérföld tá­volságot tett meg az USA egyik legújabb űrhajóján, óránkint 5000 mérföldes sebességgel, gyorsulás és lassulás idején olyan erőknek kitéve, amelyek a gra­vitáció normási értékét tizenkét­szer haladják meg, s időnkint olyan pozícióban, amelyben a Föld vonzóerejét nem lehet érez­ni, s az utas szabadon lebeg a hajó belsejében. Keresztüíhajó­­zott a kis csimpánz a földet kö­rülvevő mágneses tér és rácfió­­aktiv öv különböző zónáin is majd a földről irányított űrhajó visszatért a légkörbe, olyan se­bességgel és olyan körülmények között, mint az izzó meteorok, s egészségben érkezett meg a ki­számított pontra a tengeren, ahol a reá váró tengerészeti egy­ségek kihalászták. A kis csim­pánz a fantasztikus precizitással megszerkesztett védőberendezé­sek következtében végig teljesen normálisan viselkedett, testi és lelki reakciói normálisak voltak, s a repülésnek utólag sem volt semmilyen káros hatása. HAM utazása előfutárja volt annak a repülésnek, melyet ez év tavaszán a kiválasztott hét amerikai űrhajósok egyike fog megtenni. Ez a kísérlet és a hosz­­szú kísérlet-sorozat, mely ezt követni fogja, előkészíti az em­ber igazi első lépését a világűr­­hajózás felé. Ellentétben a sputnikokkal és a hasonló, fenyegetésre és pro­pagandára szánt többi szovjet szerkezettel, a csimpánz útja és a tervezett emberi űrhajók kizá­rólag tudományos célt szolgál­nak. De Amerika nemcsak a tu­dományos űrkutatás terén, ha­nem a hadifontosságú űrtechnika terén is már messze meghaladta a szovjet eredményeit. HAM re­pülésével egyidőben helyezték röppályára a Föld körül az ame­rikai vezérkar második jelentő­­hajóját- Ez a szerkezet óránkint 22.000 mérföldes sebességgel állandóan kering a Fold körül, s pontos jelentést ad a földön készülő minden hadikészülődés­ről. Azok a technikusok, akik'a jelentőrakéta adatait leolvassák, a nap és éjszaka minden órájá­ban pontosan értesülést nyernek a szovjet és a csatlósállamok bármely pontján történő minden katonai eseményről. A készülék annyira precíz, hogy egyetlen rakéta bemelegítésével járó hó­emelkedést is abszolút pontos­sággal jelzi-A NATO szervezetet, mely tu­lajdonképpen a nyugati világ legfontosabb szövetségese, az elmúlt hónapok során újabb és újabb csapások rázkódtatták meg. Az angol—francia gazdasági el­lentétek, valamint De Gaulle el­nök merev nacionalizmusa már alapjában is kettérepesztették, s most újabb krízis veszélye fenye­geti azáltal, hogy Paul Henri Spaak, a szervezetnek 1957 óta működő vezértitkára, lemond tisztjéről. Ennek a veszedelmes lehető­ségnek két oka van. Belgium, melynek Mr. Spaak miniszterel­nöke és külügyminisztere volt évekig, jelenleg nehéz politikai körülményekkel küzködik. Te­kintettel arra, hogy ő a szocialis­ták legkiválóbb képviselője, pártja azt szeretné, ha indulna a tavaszi választási hadjáraton, s így lehetőleg résztvenne egy jö­vőbeli koalíciós kormányban. En­nek elérése céljából azonban szükséges volna, hogy a NATO kebelében viselt állását tizen­négy napon belül elhagyja. Távozásinak másik oka Mr. Spaak személyes felfogásában rejlenék, mert ő egy ideje úgy érzi, hogy a NATO egyre inkább távolodik az általa kívánatosnak tartott eszményektől, s továbbra már semmit sem tehet, hogy az új iránynak gátat vessen. A belga politikus már kifá­radt abbeli erőfeszítéseiben, hogy a nyugati szövetséget poli­tikai és gazdasági tanácskozások céljából egyetlen fórummá ko­vácsolja össze. Munkásságának eredményét ki nem elégítőnek tekinti, s az is felzaklatja, hogy a Kennedy-kormányzat részéről mindezideig nem nyert kézzel­fogható bátorítást, Mostanáig nem volt hivatalosan szó a Wash­ington—Moszkva közötti érint­kezésről, s Mr. Spaak érzése sze­rint a NATO szervezetét éppen ennek legfontosabb tagjai ve­szik hidegen félvállról. Részben az bátortalanítja el legjobban, hogy amit lát, az nem más, mint az Egyesült Államok folytatóla­gos lemondása a NATO kereté­ben viselt vezetői tisztjéről. A kormányzat részéről jött ugyan ajánlat a szövetség oltalmának saját raktárról szállított nukleár fegyverekkel történő ellátásá­ról, azonban mindenki tudta, hogy az USA kormányban küszö­bön álló változás miatt, ez csak jelentőség nélküli gesztusnak számított. Az új amerikai elnök­kel a NATO mindeddig nem ke­rült közvetlen érintkezésbe. Az említett okok arra késztetik Mr Spaakot, hogy lehetőleg sürgősen visszavonuljon a NATO- nál viselt tisztjétől és hirtelen tá­vozása a szervezet számára, szo­morú kilátásokat igér a jövőre nézve- Azok az elemek, vagyis az ú. n. "minimalisták", melyek a NATO intézményét csupán nem­zeti katonai szövetségesek cso­portjának szeretnék tekinteni, mindenesetre elégedettek volná­nak a változással, s ezekhez el­sősorban a franciák tartoznak. A "maximalista" rész —, amely azt reméli, hogy ez a békeidőben alakult koalíció szorosan egybe­­forradt politikai és gazdasági testületté fejlődhetik —, viszont meglehetősen csüggedt. "Ha Spaak most valóban távo­zik, akkor ez a régidivatú nem­zetközi katonai szerződéshez va­ló visszatérést jelentené" hang­zott fenti csoporthoz tartozó sze­mélyek nyilatkozata. A belga vezértitkár visszavo­nulása valóban felbátoritaná a NATO kebelében működő centri­fugális erőket. Franciaország csak félszívvel vesz részt az egész szervezet munkájában, Kö­­zép-Euróoa pedig részekre sza­kadt. Portugália is meglazította a kötelezettség szálait, s általá­nos bizalmatlanság, illetve nyug­talanság tapasztalható a német dinamizmus, valamint az USA ve­zetés növekvő hiánya miatt. Kennedy elnök kiválasztotta ugyan kormányzatának új NATO követét, nem utalt azonban arra, hogy a kissé nagyképességü, de azért tiszteletnek örvendő Nor­­stad tábornokot meghagyja-e a katonai parancsnok tisztjében. Mr. Soaak utódját illetően már voltak találgatások, s való­színűleg olasz, vagy brit vezér­titkára lesz a NATO-nak, bár névszerint csak angolokat emlí­tettek, kiváló olasz személyiség­ről még nem volt szó. Epves diplomaták véleménye szerint egy De Gaulle—Macmillan ta­nácskozás, illetve Párizs és Lon­don közötti megegyezés esetleg eldönti, hogy ki lesz a végleges jelölt. Ámint tudjuk, ez a találko­zás az elmúlt héten megtörtént. A jelenlegi és váratlan krízist megelőző hetekben Mr. Spaak még azt tervezte, hogy február folyamán látogatást tesz Kenne­dy elnöknél de az ügy mostani állása szerint előbb mond le, semmint szándékát végrehajthat­ná. Feltétlenül szükséges volna tehát, hogy Washington kifejez­ze Spaak maradását illető határo­zott óhaját, mely legalább is ar­ra az időre vonatkoznék, míg a NATO kritikus tavaszi ülését megnyitják. Fenti kívánságra való utalás­nak azonban vapv Kennedy el­nök, vagy Rusk államtitkár ré­széről kell megtörténnie, hogy a jelenlegi irányzat változzék. Ha Spaak valóban távoznék, ez azt jelentené, hogy a NATO éppen abban az időben marad kormá­nyos nélkül, mikor a nemzetközi politikusok keresik az alapot, melyen egy Nyugat és Kelet kö­zötti megegyezés a szovjettel 'esetleg létesíthető volna. Diplo- J matikus szempontból tehát az egész helyzet politikai meggon­dolatlanságnak számítana-, s et­től a lehetőségtől sokan félnek a nyugati világban A BÉKE JELE! I QUEEN ELIZABETH Erzsébet királynőt annyi sze­retettel, annyi igazi, mélyen át­­érzett mosollyal fogadták Indiá­ban, amiben uralkodónak soha sehol nem volt része. Nem az ünneplés mértéke, nem a megjelent milliók örömri­­valgásai, nem a virágerdő és a pompa tette jellemzővé ezt a lá­togatást. Elvégre annakidején Hruscsovot is nagy tömeg fogad­ta, s bő tapasztalatunk van lát­ványos fogadásokban, amikor a kirendelt, vagy megjelent töme­gek minder egyes tagja egy ka­nál vízben megfojtotta volna azt a diktátort, akinek az ünneplésé­re pisztollyal vezényelték ki. De azt az őszinte örömet, azt a kedves, meleg csodálatot, amellyel India népe fogadta Er­zsébet királynőt és férjét, nem lehet vezényelni. Benne volt eb­ben a személy iránti tisztelet és szimpátia, benne volt a Nyugat­tal szemben érzett csodálat, de főleg benne volt az, hogy az an­gol királynő alig egy évtizeddel a legnagyobb brit gyarmat ön­álló állami létének kimondása után, mint magánember, mint tu­rista, mint kedves jótevő tesz látogatást. Ebben a lelkesedésben benne van az, hogy India és vele együtt Ázsia szabad felének egész népe utólag jóváhagyja a brit külpolitikát és hálás azokért a gazdasági és kulturá­lis eredményekért, amelyeket a brii gyarmati kormányzás ért­ei a számára. Az igazi béke képe Volt ez a fogadás. Egyelőre békülékenység jelei mutatkoznak a szovjet részéről is, annak ellenére, hogy úgy Hruscsov újévi beszéde, mint Kennedy ismételt bemutatkozó nyilatkozatai kétségtelenül tudo­mására hozták a szembenálló táboroknak, hogy egyességről szó sem lehet. De legalább köze­ledésről van szó. Hruscsov már­ciusban újra New Yorkba megy (ha igaz), s ekkor talán találkoz­ni fog Kennedyvel. Addig is ab­bahagyták a Hammarskjöld elle­ni személyes támaadásokat az UNO-ban, talán azért, mert a fő­titkár a Kongóban szembenálló politikai frakciók nyomására le­­akarja váltani Dayal indiai ez­redes, az UNO-expediciós hadse­reg parancsnokát. A hírek sze­rint Hammarskjöld terve az, hogy ha a Kngóban szolgálatot telje­sítő színes csapatok kivonulása tovább folytatódik, úgy az USA-t fogja megkérni megfelelő fegy­veres erő kiküldésére. DAG HAMMERSKJOLD A főtitkár arra is hajlandó, hogy amennyiben Kongóban a rend és béke helyreáll és bizto­sítva van, ezért cserébe latba fog­ja vetni befolyását Lumumba sza­­badlábrahelvezése érdekében, ha meggyőződik arról, hogy a kommunista befolyás ott többé nem fenyeget. Ez történt még — AUSZTRIA — Salzburgban az osztrák rendőrség letartóztat­ta Hermann Hoeffle 49 éves el­adót, aki hajdan az SS alezrede­se volt- Hoeffle ellen az a vád merült fel, hogy az Izraelben je­lenleg perének tárgyalására váró Adolf Eichmann vezetése alatt résztvett "a zsidó kérdés végle­ges megoldásában". • — MAROKKÓ — Hruscsov el­fogadta V. Mohammed király meghívását, s így az ország ta­lán rövidesen a szovjet "államfő" látogatásának örvendhet. — FRANCIAORSZÁG — Nagy­­britannia, Kanada és tíz európai ország képviselői egy Strassburg­­ban megtartott konferencián,' nemzetközi űrrakéta .tervéről ta­nácskoztak- A brit légügyi mi­niszter nyilatkozata szerint "az ügy jó utón halad". • — SVÉDORSZÁG — A svéd törvényhozás egyik 34 főből ál­ló csoportja azt indítványozta, hogy ez évben Albert Luthulii­­nak, a Délafrikai Nemzeti Kong­resszus száműzött elnökének ado­mányozzák a Nobel-békedíjat. — ANGLIA Egy londoni orvos véleménye szerint az át­lagember "hibás testtartás" miatt 20 évenként kb. fél inch-et veszít eredeti magasságából. — NEW ROSS — Ebből a kis Irország-i városkából indult el 100 évvel ezelőtt egy nincstelen fiatalember, hogy szerencsét próbáljon Amerikában. Ameriká­hoz fűzött reményeiben nem is csalatkozott, meí't dédunokáját — John F. Kennedyt — a na­pokban iktatták be az Egyesült Államok elnöki méltóságába. A washingtoni beiktatással egyidő­ben a kis ir város lakossága is napokig tartó ünneplésbe kez­dett, amiből a Kennedy család ott maradt tagjai derekasan ki­vették részüketi A kis város: elszármazott fiának ünneplése annyira általános volt, hogy ab­ban még az egyik kereskedő is élénken résztvett, többször ki­jelentette, hogy neve nem lehet ok az ünnepléstől való távolma­radásra. A kereskedő családneve ugyanis — Nixon. ebben az ügyben szint valljon —, szívvel-lélekkel Vöröskína felvé­tele ellen szavaznak, noha ma­gát a kérdést szeretnék elvi okoknál, fogva letárgyaltatni. Ezek közé tartoznak például a skandináv államok és számos déíkeletázsiai ország is. — Ha azonban tárgyalásra is kerülne a felvétel ügye, még akkor is teljes sikerrel kecsegtet a nyugati or­szágok azon álláspontja, hogy ebben a kérdésben kétharmad többségre van szükség —, már pedig kétharmad többségre Vö­röskína soha nem számíthat. Végül pedig, ha valami oknál fogva ez a többség létrejönne, az USA gyakorolhatná vétójo­gát, s Vöröskína így sem kerül­hetne be. A fordulópont az, hogy ameny­­nyiben a közgyűlés akárcsak egyszerű szótöbbséggel is meg­szavazná Vöröskína felvételét, úgy automatikusan két Kínát kellene elismerni, mert Formó­­zána-k vörös kézre való átadása ellenkezik az Alapokmánnyal, de emellett a leghevesebb ellenzés­sel találkoznék minden úgyneve­zett semleges ország részéről- India és a körötte csoportosuló ázsiai és afrikai országok azok, amelyek két Kína elismerését óhajtanák. Ez pedig — mondot­ta kategorikusan Stevenson — nem lehetséges. óriási amerikai sikerek az iirreniilés terén A SANTA MARIA komédiája végétért A Karibi-tengeri amerikai flot­ta admirálisának személyes in­tervenciójára a Galyao kalózka­pitány parancsnoksága alatt ál­ló portugál luxusgőzös végre be­hajózott a brazíliai Recife kikö­tőjébe, ahol a legújabb jelenté­sek szerint megkezdték a hajó 588 utasának partratételét. A kalózkapitány arra várt, hogy Quadros, újonnan megválasztott braziliai államelnök, aki jó ba­rátságban van az egész furcsa kaland kitervelőjével a Brazíliá­ban élő Humberto Delgado por­tugál elnökjelölttel —, menedék­jogot biztosítson neki és legény­sége számára, illetve biztosítsa a Santa Maria szabad kifutását a Recifei kikötőből- Hosszas tár­gyalások után végül is Quadros brazil elnök megtagadta bármi­lyen nyilatkozat megtételét a ha­jóra nézve, de politikai menedék­jogot biztosított a kalózoknak azzal a feltétellel, hogy az uta­sokat és a legénység tagjait sér­tetlenül partrateszik. így is tör­tént. Hogy azonban mi történik a kalózokkal, az még kérdéses, s még nagyobb kérdés, mi lesz a luxusgőzössel. Annyi már bizo­nyos, hogy az egész 'különös ak­ció politi'kai célja — tudniillik, hogy az afrikai Angolában, Por­tugália eme gyarmatbirodalmá­ban ellenkormányt alakítsanak kommunista támogatás mellett — véglegesen meghiúsult. Ami következik, nagyobbára a nem­zetközi tengeri jog fejezetéhez tartozik. Annyi kétségtelen, hogy ha Galvao és emberei a portugálok kezébe kerülnek, nyomban felakasztják őket. Az is biztosra vehető, hogy a brazi­lok a hajót Portugáliának fogják kiszolgáltatni, nem pedig a ka­lózoknak.

Next

/
Thumbnails
Contents