Kanadai Magyarság, 1961. január-június (11. évfolyam, 1-25. szám)
1961-02-04 / 5. szám
Még jóni kell, még jőni fog, Egy jobb kor, mely ntán Buzgó imádság epedei Százezrek ajakén. Vörösmarty KANADAI PRICE 10 CENTS Canada's Largest : and Oldest Weekly in the Hungarian Language ARA: 10 CENT Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. XI. évfolyam, 5. szám, VOL. XI. No. 5. KANADA LEGNAGYOBB, HETENKÉNT MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA Toronto 1961 febr. 4, szombat Edited and Published at 096 Dovercourt Road, Toronto PHONE: LE. 6-0333, LE, 6-0906 Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto-TEL.: LE. 6-0333, LE. 6-0906 VJ SZELEK WASHINGTONBAN A SANTA MARIA KALÓZHAJÓ ESETE John Kennedy megtartotta első sajtókonferenciáját. A világsajtó egyöntetű véleménye szerint a konferencia átütő sikert hozott). A fiatal erőtől duzzadó Kennedy az egész világon mindenütt — Vöröskína kivételével — kedvező benyomást keltett. A siker mindjárt a külsőségekben is megmutatkozott. Ellentétben az Eisenhower-kormány alatt szokásos eljárással, hogy az Elnök a sajtó képviselőit a Fehér Ház egyik régi, dísztelen termében fogadja, a televízió teljes mellőzésével és a rádiójelentések szükreszabásával —, Kennedy a modern, ragyogó konferenciatermek egyikében, teatrális külsőségek között tárgyalt az újságírókkal, körülbelül abban a mederben, mint amelyben annakidején Roosevelt tartotta a háború alatt és előtt annyira divatos "kandalló melletti csevegéséit". Kennedy mindenekelőtt három fontos bejelentést tett: 1. Hogy a szovjet végre szabadlábra helyezte a Balti Tenger felett júliusban gáládul lelőtt amerikai fegyvertelen felderítő repülő két életben maradt pilótáját —, amivel "elhárította az USA és a Szovjet közötti tárgyalások megkezdésének egyik fontos akadályát". 2. Hony a kormány fenntartja Eisenhower azon korábbi rendelkezését, hogy a szovjet feletti felderítő repüléseket egyelőre nem szabad folytatni. 3. Hogy az USA nagymennyiségű élelmiszert és gyógyszert indított útba Kongóba, s a továbbiakban is gondoskodni kíván Kongó ellátásáról. A bejelentések közül az első meglepetésként érte a világsajtót, főlea azért, mert a készülő szabadi ábrahel yezés rő-l' sen ki sem tudott, holott az errevonatkozó tárgvalások a kremli hatóságok és a moszkvai amerikai nagykövet között már régen folynak. Ázzál, hogy az amerikai kormány a készülő intézkedést titokban tudta tartani, azt mutatja, hogy Kennedy végre'Valahára visszatért a klasszikus titkos diplomáciai tárgyalások módszeréhez, szemben az előző kormány által praktizált szenzációbajhász "nyilvános" tárgyalási módszerrel, amely a kontár beavatkozók zavartkeltő szerepe miatt annyiszor hatástalanná vált. A második bejelentés nem volt új. Kennedy még a republikánus kormányzat alatt többször kijelentette, hogy nem tartja indokoltnak a felderítő repüléseket a szovjet felett, főleg azért, mert a szükséges adatokat egyéb módon is meg lehet szerezni. Az U—2 eset valójában nem volt ügy, abból csak a handabanda Hruscsov próbált nemzetközi botrányt kovácsolni azzal a célzattal, hogy annakidején a párizsi konferenciát megtorpedózza. Ma már, amikor a Kongóban, Algírban, Laoszban és a világ annyi más helyén olyan aljas módon próbált zűrt keverni, s amikor legutóbb hivatalosan is bejelentette, hogy a szovjet változatlanul világuralomra törekszik, nem érdekes többé, hog az U—2 felderítésnek milyen jelentőséget tulajdonítanak az oroszok. A hibát az egész kérdésben valójában a washingtoni külpolitikusok követték el, azzal hogy beugrottak a Hruscsov! átkozódó fenyegetéseknek, s hogy egyáltalán nyilatkoztak. Kennedy úgy látszik okosabb, vagy okosabb tanácsadókra hall-A portugál hajóstársaság leg szebb luxusgőzöse, a Santa Maria, a huszadik században szokatlan bűncselekmény — kalózkodás — áldozata lett. A Lisszabonból a Caribi-tenger felé hajózó gőzös kapitányát és legénységét egy hetventagú lázadó portugál csoport fegyverrel birtok bavette, egy tisztet agyonlőtt, a kapitányt és legénységét letartóztatta, majd ismeretlen céllal elhajózott. A luxusgőzösön mintegy 600 utas él, akiket a kalózok túszul használnak fel. A kalózok által való birtokbavételről rádió útján értesült a világsajtó, szemben az első napok ellentmondó híreivel, ma már kiderült, hogy a merényletnek nem anyagi, hanem politikai céljai vannak. A hajó öncsinálta kapitánya, Henrique Galvao, a legutóbb Portugáliában megtartott országos választáson aluLmaracft ellénjfelöltje, Humberto Delgado ezredes kívánságára, az ő érdekében hajtotta végre a maga nemében páratlan akciót!. Delgado politikai programja az, hogy a Portugáliában l-lhárom évtized óta diktatórikut Isan kormányzó, de egyébként [százszázalékosan nyugatbarát Salazart megbuktassa. A kalózuralom alatt lévő hajó most az afrikai Portugál-Angola felé hajózik, állítólag azzal a céllal, hogy ott szakadár portu gátakkal együtt új, Salazar-ellenes kormányt alakítson. Delgado maga, mint politikai menekült, Braziliában él. A kalózok elleni küzdelmet a régi nemzetközi jog akképpen szabályozza,< hogy a kalózhajókat minden ország minden hajója üldözni köteles, s a kalózokat bármely tengeri hatalom bírósága elítélheti. Ezért a portugál hajóstársaság kérésére úgy a brit, mint az USA tengerészeti minisztérium üldöző hajókat rendelt ki. Ezek meg is állapították a hajó útvonalát, de utasításuk úgy szólt, hogy ha a Santa Marát elérik, azon csupán vizsgálatot végezzenek, de a hajót erőszakosan ne igyekezzenek birtokba venni, mert az utasok személyes- és vagyonbiztonságát veszély ezidőszerint nem fenyegeti. Mihelyt a hajó valamely ország belvizeire érkezik, az illető ország fog intézkedni a továbbiak felől. A hajó kapitánya közölte az üldöző hajókkal, hogy bármelyik hatalom képviselőivel kíván tárgyalni, kivéve a portugál és a spanyol kormányt. Kijelentette azt is, hogy a Santa Maria birtokbavételével egyetlen célja van: politikai tüntetés Salazar kormánya ellen- Ha az ügy ebben a stádiumban maradt volna, le is lehetnezárni —, mihelyt az utasokat biztonságba helyezték —, mint egy kalandor jól-rosszul sikerült romantikus játékát. A legutóbbi jelentések azonban arról számolnak be, hogy a szovjet felfogása szerint a Santa Maria birtokbavétele "jogos politikai tüntetés és nem kalózkodás"- Ha ehhez hozzátesszük, hogy a hajó az afrikai portugál gyarmat, Angola kikötőjébe igyekszik, az a gyanú merül fel, hogy Delgado és a hajó kapitánya esetleg kommunistabarát puccsot akarnak létrehozni Angolában. AND WHO KNOWS, MAYßE EVEM THE NOT SO NICE all the nice girls love A SAILOR £ S3 Minden rendes leány imádja a tengerészt . . . Sőt talán még a nem-rendes leányka is cjat. Ha a szovjet legközelebb ilyesféle módón akar zavart kelteni, nem fog semmiféle választ kapni. Ebből a szempontból az Elnök nyilatkozata nagy megnyugvást keltett . A kongói élelmiszerszállítások bejelentése ismét arra vall, hogy Kennedy fenn akarja tartani az USA eddigi adakozó szerepét. Hozzátette azt is, hogy Amerika egyelőre nem tesz intézkedéseket Laoszban és nem gondol arra, hogy Vöröskína felé bármilyen szállításokat eszközöljön. Az újságírók kérdésére elmagyarázta az Elnök, hogy miután Vöröskína bizonyos mennyiségű élelmiszert szállít a kommunistabarát Kubába és Kongóban is a Lumumba-pálrti', tehát kommunistabarát frakciónak, ezért nem kívánhatja, hogy Amerikától kapjon- élelmiszersegélyt, amely nyilvánvalóan csakis politikai célokra lenne felhasználva. Kennedy nem említette ugyan, de az amerikai sajtó bőven ír róla, hogy a Kínában dúló borzalmas éhínség enyhítésére egyetlen vagon élelmiszer sem érkezik a szovjetből. Nyilvánvaló tehát, hogy a két kommunista konkurrens közötti 1 veszekedésben az a szerep jutna : az élelmiszert szállító nyugati I hatalomnak —, ha szállítana —, hogy a kommunisták széítörő, ben lévő egységét ismét egybej kovácsolja. Néhány amerikai lap ezzel kapcsolatban megérdemelten keserű megjegyzéseket intéz Kanada címére, amelyben oly bőven akadnak lelkiismeretlen spekulánsok és szenzációhajhász újságírók, akik azt szeretnék, ha Kanada élelmiszert szállítana Vörösk inának. A mostani Kennedy-féle sajtókonferencia valójában egyenes folytatása annak a remek nyilat' kozatnak, melyet az új Elnök.beiktatása alkalmából mondott. A beszéd főbb pontjait az alábbiakban közöljük: "Tudja meg az egész világ-ezen a helyen, s ebben az órában — mondotta —, hogy a vezetést Amerikában most egy új generáció vette át. Ez a generáció a mosta-n-i század szülötte- Két háború edzette meg, a keserű, hideg béke tette ellenállóvá, de büszke az ősöktől átvett elveire. A mi generációnk nem hajlandó azokat az emberi jogokat feladni, amelyért ősei küzdöttek- Tudja meg minden ország —, akár barátunk akár ellenségünk —, hogy a szabadság fennmaradásáért, a szabadság sikeréért minden árat meg akarunk fizetni, azért minden áldozatot meghozunk, annak érdekében minden barátnak segítséget nyújtunk, s minden ellenséggel szembeszáilunk. Azoknak a barátainknak, akikkel azonos szellemi és kulturális kapcsolatunk van, igaz barátságot ígérünk. Ha velük együttműködünk, alig van olyasmi, amit ne tudnánk elérni. Ha nem működűnk együtt, alig van bármi is, amit végre tudnánk hajtani. Azon országokkal szemben, amelyek most nyerték el politikai függetlenségüket, vállaljuk azt a kötelezettséget, hogy nem engedjük, hogy csupán azért nyerték légyen a szabadságot, hogy ahelyett a zsarnokság valamely más formája alá kerüljenek. Tudjuk, hogy nem fognak mindenben velünk envetérteni. De reméljük, hogy az új országok mindenkor küzdeni fognak saját függetlenségük fenntartásáért, s hogy soha nem felejtik el a múlt tanulságát, hogy mindazok, akik az oroszlánt akarták meglovagolni, mindig a fenevad gyomrában fejezték be az életüket. Mindazoknak a népeknek, amelyek nyomorban és szegénységben élnek, mindenkor a lehető legkomolyabb segítséget fogjuk nyújtani —, nem azért, mert a kommunisták is ilyen segítséget Ígérnek, nem is azért, hogy a szegény nemzetek velünk szavazzanak, hanem azért, mert ezt így kívánja a tisztesség. Az a társadalom, amely nem hajlandó ja nagyszámú szegény népnek segíteni, nem képes megmenteni a kisszámú gazdag népek függetlenségét sem. A latinamerikai országokat külön meg akarja nyugtatni, hogy mindenkor segíteni fogjuk őket politikai függetlenségük és gazdasági függetlenségük elnyerésében. Nem engedjük azonban, hogy ott ellenséges hatalmak hatalmi játéka fejlődjék ki. Mi bármely amerikai országban, bárhol, bármilyen aggresszió ellen vagyunk. De az egész világ minden hatalmának tudomásul kell venni, hogy Amerika területén mi, amerikai népek kívánunk dirigálni, s idegen beavatkozást nem türünk. A velünk ellenséges országok felé azt üzenjük, hogy hadd folytasson mindkét oldal újra tárgyalásokat, mielőtt a világot elpusztító erőket szabadjára engednek. Nem vagyunk hajlandók saját erőnket csökkenteni, mert ezzel csak az ő támadásukat hívnék ki magunk ellen. Mert csak, ha a katonai erőnk megfelelően nagy, akkor bízhatunk abban, hogy ezeknek a fegyvereknek a bevetésére soha nem fog sor kerülni Kezdjük hát újra a tárgyalásokat, s most — végre-valakára — tegyünk komoly és határozott ajánlatokat a fegyverkezés ellenőrzésére és az ellenőrzés részleteire nézve, úgy, hogy azt a hatalmat, amely az ellenfél abszolút elpusztítására alkalmas, rendeljük a nemzetek közösségének abszolút ellenőrzése alá. Amerikai barátaink — fejezte be beszédét — ne azt kérdezzük, mit fog a haza tenni miértünk —, kérdezzük azt, mit tudunk mi magunk tenni a hazánkért- Külföldi barátaink ne azt kérdezzétek, mit fog Amerika tenni tiértetek, hanem dolgozzunk együtt az emberiség szabadságáért. Lapunk legutóbbi számában közöltük, milyen programot adott Hruscsov a kommunista terror-országoknak. Most látjuk, mi a szabad Amerika programja. Adjunk hálát az Istennek, hogy mi ezen az oldalon állunk. Martalócok veszélyeztetik a kongói katolikus missziókat Leopoldville-ből érkező jelentések arról szólnak, hogy Lumumba elűzött miniszterelnökhöz hü maradt katonák apácákat és misszionáriusokat terrorizálnak Belga-Kongó keleti tartományában. Meg nem erősített katolikus missziós híradás szerint ezek a martalócok rettegésben tartják az egész környéket és komolyan veszélyeztetik a keresztény vallás ottani telepeit. További jelentések arról számoltak be, hogy az Itimbri folyótól keletre eső összes miszszióállomásokat kiürítették azután, hogy Lumumba-katonák megölték egy kórház három alkalmazottját, mert ezek megta-I gadták a gyógyszertári kulcsok I kiszolgáltatását. A martalócok .elhurcoltak egy misszionáriust, apácákat támadtak meg és Kivu tartományban az Egyesült Nem 'zetek hadseregének tagjai csak [az utolsó percben mentettek ki négy amerikai misszionáriust a bajból. Míg a Baluba-törzs emberei és katangai csendőrök között új harc lángolt fel az egyik életfontosságú vasúti és bányaközpontban Luena területén, 300 francia, olasz és német önkéntes érkezett Belga-Kongóba, hogy a katangai idegen légióban megfelelő kiképzést nyerjenek. Tizenegy életben maradt USA repülő él Oroszországban ? í*» \ A New York Times moszkvai jelentése szerint egy keletnémet kommunista folyóirat arról emlékezett meg, hogy 1958. szeptember 2-án, szovjet vadászgépek által a török határ közelében lelőtt amerikai gép személyzetének 11 tagja ma is orosz területen él. Az USA légierő C—130 jelzésű repülőgépében 28 főnyi törzs foglalt helyet, mikor lezuhant. Tíz nappal később 17 holttestet átadtak amerikai hivatalos személyeknek a török határon, de a többiek hollétét illetően a szovjet azóta is mélyen hallgatott. A fentemlített hír szerint a 11 ember ejtőernyővel élve ért földet Oroszországban, ahol foglyul ejtették őket. Ez tőrién! még LONDON — A detroiti Ford Motor Company január 24-ikén a legmagasabb összegű csekket adta át Angliának, mely az ősi szigetországban valaha is gazdát cserélt. Háromszázharmincnégymillió hatszázezer dollárról szólt a pénzutalvány és Detroit a Ford of England fenntartás nélküli, teljes kontrolljogát vásárolta' meg vele. • — TOKIÓ — Japán hivatalos adatok szerint a haderők megoszlása Kelet-Ázsiában a következő : A szovjetnek 35 hadosztálya van kb. 450 ezer fővel, 600 egységből álló légierővel és 110 tengeralattjáróval. Vöröskína 160 hadosztályt tart ugyanezen terű létén fegyverben, melyek létszáma 2 és fél milliónyi, légierejük 3.000 gépet számol és a tengeri ^erők 150.000 tonnát érnek el, .köztük 20 tengeralattjáróval. VILÁGPOLITIKAI HÍREK 5 Castro 1 bosszúért liheg Fidel Castro, a borzasszakállú kubai államfő azzal vádolt meg "ellenforradalmi elemeket",, hogy elrabolták a milicia két tagját, valamint egy egyenruhás tanítót és mindhármat felakasztották, mert kommunistáknak tekintették őket-A bosszút szomjazó miniszterelnök dühtől tombolva közölte, hogy a kivégzést január elején, a Las Villas tartomány egyik dombvidékén egy csoport hajtotta végre, mely magát "Nemzeti Felszabadító Sereg"-nek nevezi. Egyben kijelentette hogy ugyanazon területen legutóbb 20 ellenforradalmi bűnözőt fogtak el. Rövid idővel a "vezér" tajtékozása után egy vérért kiáltó, köpködő, Castro-hü csőcselék tört ki zajos tüntetésbe, ezt pedig egy kb- 100 asszonyból álló küldöttség tüzelte fel, mely mint a "kubai anyák" képviselete vonult fel az elnöki palota előtt, s üvöltözve kérte Castrot, hogy vessen véget "fiaik gyilkolásának". MOSZKVA — Az orosz bolsevista párt hivatalos lapja, ar. "Pravda" véleménye szerint: "Sokan a remény sugarát fedezik fel Kennedy elnök első beszédében". — BONN — Az új nyugatnémet légierő eddig 9 repülőezredet állított fel, melyek közül 5 vadászbombázó, kettő nappalt vadász, 1 felderítő és 1 szállító ! ez red.
