Kanadai Magyarság, 1961. január-június (11. évfolyam, 1-25. szám)

1961-01-28 / 4. szám

Még jőni kell, még jóni fog, Egy jobb kor, mely útin Buzgó imádság epedei Százezrek ajakán. Vörösmarty KANADAI Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. PRICE 10 CENTS 'A mi utunk, a magyarság ulfa, ma it változatlan: hívan az azar áva* múltúnkhoz, namzati tradiciánkhoc, a karatztény világnézatnak, • krisztusi igazságoknak vagyunk kövatói, hirdetői" (A fanti idázat Kanasai F. Láaalá la punk első számában magfaiafit ke köszönti cikkéből való.) ÁRA: 10 CENT XI. évfolyam, 4. szám, (fatadi&t 0%u*t$<vUcM4. KANADA LEGNAGYOBB, HETENKÉNT MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA Toronto, 1961 jan. 28, szombat Edited and Published at ó96 Dovercourt Road, Toronto _ PHONE: LE. 6-0333 Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto TELEFON: LE. 6-0333 Uj remények az USA uj elnökének John Kennedyt beiktatták az Egyesült Államok elnöki széké­be. A Fehér Ház új gazdája az egész szabad világ várakozástel­jes lelkesedése mellett vette át a legnagyobb hatalmat, amely az emberiség történelmében ed­dig embernek jutott. Ettől a fiatalembertől, s általa kiválasztott tanácsadóitól függ az, hogy a most élő generáció sorsa milyen tempóban fog ja­vulni, s mikor következik be a huszadik század egyik legfonto­sabb eseménye : a kommunizmus végleges kiirtása. Kennedy kezében nemcsak a behozhatatlan fölényen lévő amerikai fegyverek arzenálja van, hanem, ami ennél fonto­sabb, a szabad világ tudománya az amerikai, éspedig kizárólag az amerikai, illetve nyugateurópai értelemben vett emberi ideálok megvalósításáért dolgozik, s en­nek a munkának az irányát szin­tén Kennedy szabja meg az elkö­vetkező évekre. A szabad világ tudománya, annak az életformának a létreho­zásáért működik, amelyben min­den ember egyformán szabad, s az Egyesült Nemzetek Alapok­mányában biztosított alapjogok, elsősorban a félelemtől mentes élethez való jog a valóságban is él. Minden felfedezés, kísérlet, technikai vagy kulturális ered­mény, bárhol is érje el valaki a világon, az emberiség szabadsá­gáért, az egyén szabadságáért, az egyén érvényesülésének, egészségének, erkölcsi felemel­kedésének érdekében van; egye­dül és kizárólag a kommunista őrület az emberiség őskorából maradt eme gyermekes hatalom­vágy az, amely a szabad világ egész tevékenységét a diktatúra szolgálatába szeretné állítani-Eisenhower, aki január 18-án mondotta el búcsúnyilatkozatát a sajtó előtt, hajlott korára és megrendült egészségi állapotá­ra való tekintettel többé nem volt alkalmas, bogy a nyugati ci­vilizációt rendíthetetlen optimiz­mussal tovább vezesse azon az utón, amely végeredményben az egész világ emberiségének bol­dogabb jövője felé vezet. Elnöki tisztének zárónyiiatko­­zatából az derült ki, hogy több intézkedését utólag megbánta, s hogy saját működését részben túlervgedekénynek, részben túl­­szerénynek minősítette maga is. Hivatkozott arra, hogy apróbb­nak minősíthető konfliktusoktól eltekintve, elnöki .tisztségének nyolc éve atalt nem volt komoly beiktatása után! háború, s hogy a kommunizmus térhódítási kísérletei legalább Európában nem sikerültek. Hivatkozott arra, hogy az ő korszakában a béke megerősö­dött, s az amerikai ipar és az egyén jóléte az egész nyugati világban hatalmasat fejlődött. Szinte bocsánatkérően említette meg a kommunista zavarkeltő kísérletekkel szemben tanúsított túlbékés magatartását. Az európai sajtó kevés jó szót szentelt Eisenhowernek. Különö­sen a francia lapok hangsúlyoz­zák, hogy íke korszaka szomorú hangulatban végződik, az ame­rikai gazdasági élet pang, s az amerikai politikai iniciativa se­hol sincs. DWIGHT EISENHOWER A svájci újságok szerint Eisen­hower legnagyobb hibája az ösz­­szefüggéstelen külpolitika volt, párosulva azzal, hogy a kellő előrelátás hiányában Amerika a technikai fejlődés eavik síkján, nevezetesen az űrhajózás terén elmaradt az oroszok mögött. "Eisenhower nem volt az az energikus, dinamikus vezető, aki képes lett volna jól megérteni a világpolitikai áramlatokat, s ké­pes lett volna akaratát másokra rákényszeríteni" — írja a Journal de Geneve. A nyugatnémet sajtó sokkal mérsékeltebb hangot üt meg. Az ottani vélemény szerint Eisenho­wer mindenkor megtette a szük­séges intézkedéseket, de nem volt eléggé energikus a rendkí­vüli intézkedések terén, pedig a hidegháborúban eredménye­ket csak rendkívüli akciókkal le­het elérni. A német sajtó véle­ményét Hans B. Meyer, a West­deutsche Allgemeine Zeitung washinotoni tudósítója igen ta­lálóan úgy foglalja össze, hogy I "Eisenhower mindenkor a leg­jobbra törekedett, s igen sok jót tett egy olyan korszakban, mely­ben ennél többet kellett volna tenni". j A világ végső ítélete Eisenho­wer felett az, bogy megvolt ben­őne a jóakarat és a tudás, de [hiányzott belőle a zsenialitás- Ez a melankolikus búcsúhang — re­méljük — fokozotabb dinamiz­musra fogja ösztökélni Kennedyt, akiben fiatal kora és eddigi ered­ményei alapján meg kell, hogy legyen az az aktiv szellem, mely Ike-ből hiányzott. Hogy milyen emberfölötti az a .feladat, amely most Kennedyre vár, arra a legjellemzőbb a ja­nuár 8-án »közzétett Hruscsov-féle 20.000 szavas nyilatkozat. Erre a fontos nyilatkozatra az a jel­lemző, ami már hosszú évek óta jellemzi a szovjet minden úgyne­vezett hivatalos nyilatkozatát, hogy tudniillik belül üres, de ezt az űrt impresszív szavak áradatá­ba burkolja. Alig van egyetlen kitétele is, amely ne volna sze­­menszedett hazugság- Alig vanj egyetlen adat is benne, amely ne volna hamis, s ne keltene vigyor-| gást a Vasfüggöny mögött, ahol az ilyen szavak valódi üressé­gét mindenki a saját sorsán ta­nulta meg. Mégis úgy van megszerkeszt­ve a nyilatkozat, hogy képes megijeszteni a nyugati beijedtek és a mazochisták millióit —, s képes elhitetni az analfabéta kommunista, illetve a kommuniz­mus alatt rabszolgaságban élő milliókkal azt, hogy a kommu­nizmus —, ha már otthon nem is —, de legalább a szabad világ­ban tért hódít. — A kommunizmusnak az egész világra kiterjedő győzel­me közel van — mondotta Hrus­csov — s ennek megvalósításához nincsen szükség háborúra. A hoz­záértők számára körülbelül úgy hangzanak ezek a bombasztikus szavak, mint az 1944 végén ki­adott hadijelentések, amikor az akkor megvert német hadvezető­ség optimista szavakban győzel­mekről hírnökölt!. Az igazság, hogy a kommu­nisták minden területi és morális hódítási kísérlete csak undort és visszautasítást keltett az egész világon. Még India is, amely pár évvel ezelőtt csaknem kommu­nistabaráttá fejlődött, "hülyé­nek" nevezi a vöröskínai politi­kát. Afrikában, ahol a szovjet any­­nyi áldozattal próbált gyökere^ verni Egyiptomban, majd Irak­ban, majd Kongóban —, csupán egy kifejezetten kommunistael­lenes Nassert, egy szélsőjobbol­dali politikát folytató Kassemet s egy bilincsbevert, összepofo­zott, kitagadott Lumumbát volt képes produkálni. Kubában, ahol kommunista tá­maszpontot vélt kialakítani, nem kapott egyebet, mint egy utolsó napjait élő, legyengült véres dik­tatúrát, amely kommunista fegy­verekből, de változatlanul ame­rikai élelmiszerszállításokból ten­gődik, amíg képes. Berlinben, ahonnan Hruscsovék térhódításának, úgy nem fogunk habozni fegyverrel megmagya­rázni, hogy ennek az eszmének ellenállni nem lehet". 2. "A szovjet felfogása sze­rint a vilábháború, sőt komo­lyabb jellegű helyi háború is helytelen és felesleges- Vannak azonban szent háborúk, mint például a kapitalisták ellen har­coló nemzeti felkelések által foly­tatott háborúk. Az ilyen háború­kat a kommunizmus támogatja, s azokhoz mindenkor fegyveres segítséget is ad. Az ilyen szent háború példája az algiri láza­dás". (Ezzel a kijelentéssel elkésett Hruscsov. Mikor a kommünikét megfogalmazták; még nem volt meg az algiri népszavazás, mely az algiri kérdést francia terv sze­t'nt oldotta meg, s amelynek nyo­mán az egész algiri "nemzeti felkelésből" nem maradt semmi más, mint nyilvánvaló kommu­nista agitátorok maroknyi csa­pata. ) 3. "A kommunista tábor ma már erősebb, .mint a kapitalistá­ké- Éppen ezért ma a kommunis­ták kívánják a lefegyverzést és a békés együttélést. Mert a békés együttélés nem egyéb mint a kommunista eszméknek erősza­kos eszközök nélkül való megva­lósítása". (Úgy emlékszünk, hogy mi és a tapasztalt más or­szágbeli nemzetiségi sajtó ezt a Idefiníciót már akkor hozta, ami­kor a kommunisták még másképp beszéltek.) Hányszor megírtuk már, hogy a marxista tanokat iskolában 'kellene tanítani elrettentő pél­­jdául. Talán akkor elhinnék azok, 'akik Hruscsov beszédében "meg­­! nyugtató" kijelentések után ku­tatnak, hogy a kommunistákat csak elpusztítani lehet, velük más megoldás nincs-Ez történt még LÉGVÉDELMI FEGYVEREK A KUBAI KÓRHAZAK TETEJÉN A havanai magánkórházak pa­naszt tettek a Nemzetközi Vörös­­kereszt Egyesületnél a Castro kormány ellen, mert a kórházak tetején légvédelmi fegyvereket helyeztek el. A nemzetközi jog szabályai szerint a kórházakat hadműveleti célokra felhasználni tilos. A kommunista Castro azon­ban ezzel mit sem törődik. • PASTERNAK NŐI MUNKATÁRSÁT LECSUKTÁK Egy orosz írónőt, aki együtt­működött néhai Boris Pasternak szovjet íróval, nyolc évi fogház­­büntetésre ítéltek, melyet már i megkezdett egy szovjet börtön­­; ben. Az asszonyt Olga Ivinskaya­­nak hívják s már a múlt év au­gusztusában letartóztatták, alig három hónap múlva Pasternak halála után. Ivinskaya asszony leányát is elítélték három esztendőre, de a vádat nem közölték a nyilvános­sággal. Pasternak könyve a szovjet ál­lapotokról világszenzációt kel­tett s mikor a szovjetben meg­tagadták kiadását, nyugati könyvkiadóknál jelent meg. Szovjet írók arra kényszerítették Pasternákot, hogy a Nobel-díjat utasítsa vissza, melyet eredeti­leg elfogadott. Magyar művészek sikerei az amerikai közönség előtt Az amerikai lapokban sűrűn fordul elő Szabó Lexi magyar komikus neve, akinek sok televí­ziós fellépése volt, neves Night- Clubokban szerepelt, angol szín­padokon aratott sikert és komi­kus előadásai teljesen újfajták, rendkívül nevettetők. A 36 éves Szabó Lexi a Nyír­ségben született s onnan hozta magával a művészetnek azt a szeretetét, melyre a vándorló Szinbád: Krúdy Gyula tanította nemzedékünket. Jószívéről és segítőkészségé­ről ismeretes. Megtörtént Holly­woodban, hogy fel akarta vétet­ni jóbarátját, Jörös Emil hegedű­művészt is arra a műsorra, me­lyen szerepelt. Mikor az igazga­tóság arra hivatkozott, hogy a műsor nagyon hosszú, inkább le­mondott saját fellépéséről, csak­hogy barátjának felléoést biz­tosítson. Jörösnek nagyobb szük­sége volt a publicitásra, mint neki. Jelenleg együtt van Holly­woodban Németh Józseffel, aki Jay Németh néven táncos-komi­kus és hasbeszélő. Jelenleg Amerika legnagyobb hasbeszélő­jének számít heti 2.000 dollár fizetéssel. A Statler-Hilton szálló Golden Room nevű helyiségében lép fel. Máté Jenő, az amerikai szüle­tésű Cselényi, a Toldi külsejű magyar szintén szoros barátság­ban van már tíz év óta Szabó Lexivel, naponta megvárják egy­mást, hogy együtt ebédelhesse­nek. Az amerikai művészek irigy­kedve nézik ezt a barátságot, mert náluk az egyéni hiúságon semmiféle érzés sem tud felülke­rekedni. Szabó a napokban mond­ta George Hamiítón-nak, hogy legyetek Ti is magyarok s ak­kor majd megtanítlak bennete­ket, hogyan kell egymást meg­becsülni. Alig van amerikai rendezés, melyen magyar művészek ne szereznének elismerést a magyar névnek. | A VILÁG KÖRÜL HRUSCSOV AFRIKÁBA KÉSZÜL Nikita Hruscsov véreskezü szovjet diktátor elfogadta Togo új afrikai állam miniszterelnöké­nek, Sylvanus Olympionak meg­hívását és látogatását megígér­te. Ezek az új afrikai államok egyrészt mind kacérkodnak a kommunizmussal, másrészt ame­rikai dollár-segélyek után könyö­rögnek!. Hruscsov minden alkal­mat megragad, ahol a talajt a legkisebb zavar keltésére alkal­masnak. találja. • BETILTOTTÁK A KOMMUNISTA PÁRTOT PERUBAN Limából jelentik, hogy Manuel Prado elnök a perui kommunista párt működését betiltotta. Dél- Amerika egységesen lép fel a kommunizmus ellen. • URUGUAYBAN 131 KOMMU­NISTÁT TARTÓZTATTAK LE Montevideoban a rendőrség körülvette a kommunista párt székházát és 131 kommunistát tartóztatott le. Uruguay kormá­nya tudvalevőleg megszakította Kubával a diplomácai kapcsolato­kat s a kommunisták emiatt tün­tetést akartak rendezni a kor­mány ellen. A tüntetőket már a kommunista székházban letar­tóztatták. • AMERIKAI REPÜLŐGÉPET LŐTTEK LE LAOSZBAN Laoszi kormánykörökből jelen­tik, hogy abból-a négy új repü­lőgépből, melyet az Egyesült Ál­lamok most küldött a laoszi légi erőnek, egyet a Vang Vieng frontszakaszon lelőttek. A repü­lőgépen laoszi pilótáik voltak, akik azt felszerelték 5 inch át­mérőjű rakétákkal és 30-as ka­liberű gépfegyverrel. Kommunista lázadók elfoglal­tak két fontos kulcs-állást s a korrpánycsapatokat visszaszorí­tották. A kiűzött csapatok geril­la hadműveleteket kezdtek az ős­erdőben. • INDIÁBAN ÁTADTÁK RENDEL­TETÉSÉNEK A KUNDHA ERŐ­MÜVET Az indiai Madrasban Gordon Churchill kanadai miniszter je­lenlétében felavatták a Kundha vizierőmű második szakaszát Dél- Indiában. Ehhez a hatalmas erő­műhöz, mely India elektromos áram ellátását szolgálja, Kanada a Colombo-terv keretében 23 millió dollár hozzájárulást adott. Szép példája ez a népek együtt­működésének. • NYUGAT-NÉMETORSZÁG IDEGENFORGALMA Nyugat-Németországot 1959 evben 57.8 millió idegen láto­gatta. Kétszer annyi, mint 1955-ben). I960 első negyedében __ meg a turistaszezon bekövetkez­te előtt — már 26.6 millió idegen átogatását jegyezték elő­már annyiszor akarták ultimá­tumokkal kilökni a szabad néme­­, teket és a nyugati katonaságot, a helyzet nemcsak változatlan, hanem még mindig naponta 1 sokezer kommunista dezertál Nyugatra ezen a kapun keresz­tül. A nyugateurópai kommunista 'pártok gyakorlatilag semmi erő­ivel sem rendelkeznek, sőt. Min­iden olyan esetben, ahol lokális I gazdasági, vagy politikai nehéz­ségek miatt sztrájkokra került a sor az elmúlt években — Olasz­ország, Franciaország, Belgium — abban a pillanatban vége lett a sztrájknak és a munkásság tel­jes erővel a kormány oldalára I állt, amint kiderült, hogy vala­­jmely mozgalom mögött kommu­nista bujtogatás áll. Az Egyesült [Nemzetek közgyűlésén, ahol Hruscsov oly hosszú beharango- Izás után nagyarányú baloldalra tolódást szeretett volna elérni, ahonnan Hammarskjöld főtitkárt ki akarta tessékelni, ahová Vö­­röskínát be akarta hozni —, Hrus­csov a legnagyobb blamázst volt kénytelen átélni, amit államfő talán valaha a világon átélt. Vöröskína, amely még tavaly "az amerikai ipart meghaladó acéltermelést, hatalmas ugrást előre" prédikált, kérve könyörög Ausztráliának búzaszállításokért, mert Kínában nagyobb éhínség pusztít, mint évszázadok óta va­laha is. S Vöröskína, amely gaz­dasági berendezését a szovjet se­gítségére bazirozta, egy deka bú­zát sem kap a szovjettől-India, amelynek "legázolását" ■hirdette még tavaly is a pekin­gi terror-kormány, lényegesen megerősítette a befolyását az északi határmenti országokban, s a vörösök egyetlen mérföldet sem' tudtak elfoglalni Indiából, vagy az indiai érdekövezetbe tartozó országokból. Laoszban jobboldali kormány vette át a kommunistabarát sem­legesek helyét, s Vöröskína te­hetetlenül nézi, hogy a kommu­nista gerillákat hogyan verik tönkre. Nem úgy van ma már, mint Vietnam megszállása ide­jén. A formózai kérdés, amely­nek megoldását annyi véresen habzó szájú kijelentéssel ígérték a kínai hóhérok és a szovjet buj­­togatók egyaránt, változatlanul nyugszik. Quemoy, Matsu és a Haladás-szigetek változatlanul nemzeti kínai kézen vannak-Hol van itt a "kommunista tér­­. hódítás és haladás?" Sehol. Egye­dül a hruscsovi üres nyilatkoza­tokban — és a kommunizmus |előtt térdreboruló nyugati be­­j ijedtek reszkető idegrendszeré­ben. 1 De azoknak, akik szeretnék hinni, hogy a kommunizmus "nem is olyan rossz", hogy "min­denáron meg kell egyezni", hogy "a kommunizmussal bará­ti összeköttetésben kell maradni, mert ők is emberek" — ezeknek a szamaraknak kívülről meg kel­lene tanulniuk a mostani Hrus­csov-féle szóáradat egyes mon­datait, éspedig: I 1. "A szovjetnek nincs szüksé­ge atomháborúra, mert a kom­munizmus békés utón is el fogja érni a világuralmat. Ha azonban I valamelyik kapitalista ország út­jában áll a kommunista eszmék

Next

/
Thumbnails
Contents