Kanadai Magyarság, 1961. január-június (11. évfolyam, 1-25. szám)
1961-06-10 / 23. szám
Még jóni kell, még jfini fog, Egy jobb kor, mely útin Buzgó imádság epedes Százezrek ajakén. Vörösmarty KANADAI PRICE 10 CENT« Canada's Largest and Oldest Weekly in the Hungarian Language ARA: 10 CENT Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. £a*tadiai< ^uHaeMaM XI. évfolyam, 23. szám, Vol. XI. No. 23. KANADA LEGNAGYOBB, HETENKÉNT MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA Toronto, 1961 június 10, szombat Edited and Published at •96 Dovercourt Road, Toronto PHONE: LE. 6-0333, LE. 6-0906 Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Torontc-TEL.: LE. 6-0333, LE. 6-0906 EURÓPAI KRÓNIKA ÍRJA: MATTYASOVSZKY KORNÉL Egyetlen csúcskonferenciát sem előzött meg annyi hivatalos, félhivatalos magyarázat és annyi sajtókommentár, mint Kennedy és Hruscsov bécsi találkozását. Az európai sajtó nem titkolja, hogy az amerikai elnök személyes diplomáciájától nem sok jót vár, nem mintha nem bízna Kennedy tetterejében, ügyességében és határozottságában, hanem mert itt jobban ismerik a kommunizmust, mint az Óceánon túl s mert az európai népek történelmi tapasztalta szerint: diktatúrákkal megegyezni csaknem lehetetlen. Ha ehhez hozzáveszszü'k az elmúlt száz esztendő orosz térhódítását, s azt a tényt, hogy a bolseviki külpolitika a cári pánszlávpolitika egyenes folytatása, akkor kevés reményt fűzhetünk a nemzetközi politika enyhüléséhez, a hidegháború megszüntetéséhez és a status quo megváltoztatásához. E SOROK ÍRÓJA egy német napilapban vezércikkben mutatott arra, hogy Bécsben két államférfi ül össze, különböző lehetősé gekkel s különböző felhatalmazással. Kennedy, mint az USA elnöke javaslatokat tehet és megállapodásokat köthet, amelyek az Elnök politikai hatalmánál fogva az amerikai politikát kötelezik. Azonkívül Kennedy nemcsak az Egyesült Államokat, az amerikai népet képviseli a Hruscsovval való tárgyalásokon hanem az egész szabad nyugati világot. Követelheti a népek önrendelkezési jogát, szabad választásokat csatlós államokban, javasolhatja a leszerelést és minden kérdésben a magvar és tibeti-ügytől a laoszi kérdésig, a kongói polgárháborútól az atomkísérletek kérdéséig javasolhat, követelhet, sőt, megállapodásokat is köthet. HRUSCSOV ERRE NEM KÉPES. Bármily hatalmasnak látszik is a szovjet miniszterelnök és pártfőtitkár, kötik őt nemcsak saját oártjá nak dogmája, elvei és határozatai^ hanem ezen túl a múlt év december 6-án Moszkvában kibocsájtott "Útmutató a kommunista világmozgalom számára", valamint az egyidejűleg világgáröpített "Moszkvai deklaráció". Ez a két kommunista manifesztáció, vahmint a kiadásukat megelőző egy hónapig tartó kommunista világkonferencia valójában a Komintern újjászületését jelentette. Ezt a "Kommunista International (Kominternt) 1943-ban tak tikai okokból feloszlatták. Az utolsó nemzetközi Komintern kongresszus 1935. július 20- án Moszkvában zajlott le s ez volt a világforradalmárok hetedik összejövetele. 1957-ben jöttek a világ kommunistái elsőízben Moszkvában össze, de még nem alakítottak átfogó szervezetet s nem állapították meg a közös ideológiai és po'itikai cselekvés útját- A múlt évi kongresszuson mér 81 állam képviselői vettek részt és megalakították a "Kommunista Világmozgalmat", amely lényegében a Komintern életrekeltése volt. A kongresszus az orosz— kínai ideológiai "kibékülés" jegyében folyt le és az o'osz kommun'sta párt csak, mint a világkommunizrnus őrzője szerepel a manifesztációkban anélkül, hogy az oroszoknak valamiféle ideológiai "kánonjogot" adományozlak volna. A húszezer szóból álló deklaráció való jában a kommunista világ hódítás terveinek kendőzetlen kinyilvánítása és a világ kommunizmus egységét hangsúlyozza. Bejelenti a kapitalizmus "tökéletes megsemmisítését az egész világon", éles támadásokat intéz Amerika és a szabad Nyugat ellen. Az ENSZ, mint a népek fóruma nincs a deklarációban megemlítve, sem annak a lehetősége, hogy az államfők és kormányelnökök közvetlen kapcsolatok révén megegyezést köthessenek a különböző világproblémák kérdésében. A "békés koexisztenciát" a deklaráció, mint az "osztályharc új formáját" jelöli meg a kapitalizmus és kommunizmus között. A LAOSZI HÁBORÚ, a kubai fejlemények megmutat iák, csakúgy, mint a kongói kommunista szervezkedés, hogy a kommunisták a moszkvai határozatokat halálos komolyan veszik. A hidegháborút minden eszközzel folytatják, s mint Laoszban megmutatkozott, az eseményeket mindig a világháború széléig sodorják, abban a tudatban, hogy Nyugat a béke kedvéért engedni kényszerül és a kommunista térhódítás az egész világon programszerűen folytatható. Ha mindeme tényeket figyelembe vesszük, akkor a Kennedy—Hruscsov találkozótól nem sokat remélhetünk. Hruscsov nem csak nem fog semmit sem követeléseiből engedni, nem csak a régi álláspontot fogja képviselni, hogy: Közép- és Kelet-Európa kérdése a "történelmi fejlődés" következménye s ezek az államok továbbra is orosz uralom alatti bolseviki államok maradnak, hanem a német kérdésben sem akarja és tudja álláspontját megváltoztatni. A szovjet miniszterelnök a kommunista ideológia rabja s minden engedékenység azt jelentené, honv Hruscsovék a saját ideológiájukat és vilánhódító terveiket feladják. Ezt persze Kennedy éDoenolvan jól tudja, mint az európai politikusok és publicisták . .. * I KENNEDY PÁRIZSI ÚTJA VALÓSÁGOS DIADALMENETTÉ NŐTT Hatalmas propagandaháboru indult meg Moszkvában Egyiptom ellen A fiatal elnököt és elragadóan franciás feleségét minden útvonalon nagyszámú tömeg ünnepelte, s az újságírók nem takarékoskodtak a dicsérő jelzőkkel. Eltekintve a személyes sikertőt. Kennedy a De Gaulle-al való első személyes érintkezés során olyan hangot ütött meg, amely az USA-t nagymértékben közelhozta Franciaországhoz. "De Gaulle — mondotta üdvözlő beszédében az Elnök -- nemcsak nagyszerű hadvezér, hanem kiváló tehetségű államférfi, tudós és törvényhozó is, akinek nagyságát nem ércszobrok fogják megörökíteni, hanem az új, nagyobb, dicsőségesebb Franciaorszáa". CHARLES DE GAULLE Szebbet és okosabbat franciáknak mondani nem lehetett volna. Az a furcsa, fölényes megvetés, amelv eddig De Gaullenak az USA- ról hangoztatott kritikáit jellemezte, örökre a múlté. A tapasztalt De Gaulle és a dinamikus Kennedy között meleg barátság alakult ki, amely új, gazdagabb programot adhat a kommuniz mus ellen küzdő erőknek. Hogy ez így van, arra jellemző az államférfiúi látogatás legfontosabb kérdésé, a berlini védelem tárgyában kötött megállapodás. A Nyugat azt várja, hogy ebben az évben a szovjet ismét nyomást próbál majd gyakorolni Berlinre, s ezzel együtt a nyugateurópai politikai védelmi rendszerre-Különösen az angolok számítanak bizonyos politikai zűrzavarra az év őszén, ami-! kor a szovjet kétségtelenül j alá fogja írni a különbékét Kelet-Németországgal. A franciák — és az amerikaiak azonban nem ijednek meg az ilyen fenyegetésektől, a közös De Gaulle—Kennedy nyilatkozat azt a kijelentést tartalmazza, hogy a két ország minden erővel megvédi Berlint, beleértve a katonai eszközöket is, s még akkor is, ha ez bármilyen módon egy világháború veszélyével fenvegetne. Igen helyes beszéd ez és nagyon megnyugtató, mert ez a kijelentés alkotja meg a hidat afelé az új politikai irány felé, amely egyedül vezethet békére és szabadságra : s ez a pozitív támadás a kommunista pozíciók ellen. Kennedy párizsi látogatása ezt készíti elő. Trujillo meggyilkolása NINCS UJSÁGCENZURA KENYÁBAN Nairobiból jelentik, hogy Kenya angol kormányzója visszautasítja azt a vádasko dást, hogy ő "bársony kesztyűs" cenzúrát vezetett volna be a kenyai sajtóval szemben. Az utóbbi hetekben zavargások keletkeztek Kenyában. Mintegy 1.000 néger vett részt a Mau Mauféle eskütétel! ünnepségben. j SZOVJET HADGYAKORLA. TOK A KELET NÉMET HAI TÁRON Berlini utasok hozzák hi’ rül, hogy a szovjet hadsereg nagyszabású katonai I hadgyakorlatokat tart a kelet-német határon. Rafael Trujillo generális, a dominikai köztársaság 69 éves diktátora merénylet áldozatául esett. Trujillo, aki 31 éve gyakorol korlátlan hatalmat ebben a középameriKai köztársaságban, amely a Haiti-i sziget keleti felét foglalja el, országában "a haza atyja" nevet viselte, s a köztársaság gazdasági helyzetét lényegesen feljavította ugyan —, de minden politikai hatalmat a saját kezében összpontosított, a szó szoros értelmében diktatúrát gyakorolt s erőszakkal megakadályozott minden olyan mozgalmat, amely politikai szabadságra vezetett volna. Természetes, hogy ilyen hosszú idő alatt számtalan politikai ellenfele született, s a jobboldal és a kommu, nista oldal egyformán és lankadatlanul támadta, annál is inkább, mert Trujillo, éppenúgy, mint a többi volt és jelen latinamerikai diktá tor a maga és családja gazdagságát építette ki a lakosság politikai szabadsága árán. Egyebek között az USA is megszakította a diplomáciai viszonyt Dominikával az elmúlt évben, éspedig a- Amerikai Ősz ágok Szövetségének határozata alapján, főleg azért, hogy Mexikónak, Venezuelának, Columbiának és Trujillo más ellenségeinek kedvében járjon. Másrészről azonban a diktatórikus Dominika volt a kommunista Castro .legerősebb ellenfele, s ebben az országban folyt is a legerősebb bujtogatás a kommunizmus oldalán, úgy hogy a T rujillo-féle diktatúra nemzetközi politikai hatása nem volt éppen rossz. A diktátort egy hétfőnyi csoport pisztolylövésekkel ölte meg. Két merénylőt elfogtak, a többi elmenekült. Az elfogottak az ú. n. Diazféle partizáncsoporthoz tartoztak, amely Dominika dombvidékén gerillaharcot folytat. A dominikai hatalom hadsereg kezében van, ennek pedig Trujillo két fia parancsol. Részletekről ak kor adnak jelentést, ha kiderül a merénylők kapcsolata akár Castroval, akár a kommunistá-K valamely más frakciójával. Az amerikai szenátusban többen követelték, hogy a kormány helyezzen partra katonaságot egy esetleges kommunista puccs megakadályozására. Hogy erre sor kerül-e, azt a következő napok fogják eldönteni. Az albániai szovjetellenes kommunista kormány újabb letartóztatásokról és újabb kivégzésekről adott jelentést- A Hodzsa-féle kommunista diktatúra kormánya azt jelenti, hogy a kivégzett Temo Seiku és társai, akik különféle magas kommunista pártpoziciókat töltöttek be, az elmúlt őszön kormányellenes lázadást készítettek elő, amelyben a szovjet által küldött lázadóvezé reket egyebek között görög jugoszláv és amerikai erői is támogatták volna. Az albánok tehát azt ál lítják, hogy úgy a szovjet, mint az USA, mint Jugoszlávia szövetkezni akartak arra, hogy az albániai sztálinista jellegű kommunizmust megdöntsék. Bármennyire gyerekes is az albán diktátor ezen zavaros magyarázata, annyit mindenesetre bizon/ít, hogy Albánia többé nem a kommunizmus elszigetelt fellegvára, hanem egy zavartkeltő, felesleges fekély. ABDEL NASSER A támadás kíméletlen szavakkal ostorozza Nasser, illetve az Egyesült Arab Köztársaság kormányát, amelyet azzal vádol, hogy üldözi a kommunistákat. Hasonló vádak hangzanak el Irak ellen is. A Pravda, amely szokás szerint a szovjet hivataloc véleményét hozza, egyebek között kilátásba helyezi azt, hogy az assuani gát építésére adón "politikamentes" szovjet segítség meg fog szűnni, ha a kormány nem engedi meg a kommunisták munkáját Egyiptomban. Eszünkbe jut, hogy annakidején, mikor még Nasser a kommunisták legjobb barátjaként mutatkozott, s mikor a szovjet még a világ minden Ígéretét reáhalmozta, s ugyanakkor az amenkai, de főleg a kanadai sajtó "szovjet diadalként" üdvözölte az assuani N-ilus-gát szovjet segítséggel való felépítését : mi, csaknem egyedül a nyugati sajtóban megírtuk, hogy a szovjet "ajándék", vagy "kölcsön" soha nem fog beváltásra kerülni, s hogy a gátat nem a szovjet pénzéből és nem a szovjet erejével fogják megépíteni. Amit annakidején megjósoltunk, most bekövetkezett. Az assuani gátra a szovjet csak a pénz egy kis részét —, alig 100 millió dollárt — adott, s a többi 1400 millió dolláros építkezést német, holland, kanadai és más nyugati vállakozók végzik. A szovjet most .^nyilván ürügyet keres arra, hogy a maga részéről abbahagyja a további építkezést. Ez a "politikamentes" kommunista gazdasági segítség igazi képet Mr. Cyrus Eaton és a nyavalya-kórus többi tagjainak figyelmébe ajánljuk a Pravda legutóbbi számát. Éjjel-nappal őrzik Nehru miniszterelnököt Május 31-én megszűnt a Délafrikai Unió, mint brit dominion, s helyét a Délafrikai Köztársaság vette át, változatlan politikai iránynyal, változatlan politikai vezetőkkel. A formális jellegű változás további hatásai csak később fognak megmutatkozni. Egyelőre annyi tény, hogy a változás napjára várt nagyarányú néger tüntetések és zavargások elmaradtak —, részben a kormány erélyes védelmi intézkedései miatt, részben pedig azért, meT a délafrikai négerek helyzete ma még sokszorosan jobb, mint az úgynevezett szabad néger országok lakosságának helyzete az új köztársaságokban. A new delhii rendőrség széleskörű biztonsági intézkedéseket vezetett be Nehru miniszterelnök őrzésére. Az a merénylet tette ezt szükségessé, melyet a múlt héten Sanjeeva Reddy, az indiai uralkodó kongresszusi cárt elnökének élete ellen követtek el. Detektiveket rendeltek kt„ akik éjjel-nappal őrzik Nehrut. Durgapurban május 26-árr kést dobtak Reddyre. A merénylet pillanatában azt kiáltották: "Nehru lesz a legközelebbi áldozati" • ANGLIA AMERIKA-ELLENES TÜNTETÉSEK MIATT AGGÓ DOTT HENDRICK VERWOERD Az algíri félresikerült tábornok-lázadás Dél-Rhrodésiában megtámadták Sandys angol államtitkár autóját Salisburyban negyven ordító, olakát-hcrdó afrikai felhevült fiatal megtámadta Duncan Sandysnak, az angol világközösségi ügyek államtitkárának gépkocsiját, amikor Londonból megérkezett a Salisbury-i repülőtérre. A tüzes fiatalok csendben gyülekeztek a repülőtér bejáratánál s amikor Sandys autója kifutott az útra viharos "Szabadság" kiáltásban törtek ki. Aztán hirtelen elő rántották plakátjaikat: "Sandys tűnjön el a politikából". A tüntetők az államtitkár gépk-ccs'ját kétszer is megállásra kényszeritették, mie!őtt a rendőrség meg tudta volna tisztítani az utat. Az afrikaiak közül többen ki akarták nyitni a kocsi ajtóit, amely azorban gyorsan elrobogott Salisbury felé. Sondys államtitkár azért érkezett Salisburyba, hogy kimozdítsa a Dél-Rhodézia-i alkotmány holtpontra jutott tárgyalásait. Sir Edgar Whitehad miniszterelnök már régen sürgette érkezését. Más hírek szerint az algíri tábornok-lázadás két szökésben levő vezéralakja, Jouhaud és Sálán generális, az algíri hegyekben újabb felkelést készít elő az ott élő francia telepesek támogatásával. • HALÁLOS ÍTÉLETET VÁRTAK A LÁZADÓ FRANCIA TÁBORNOKOKRA A párizsi katona törvényszék megkezdte tárgyalását annak a már lefokozott két franc,a tábornok bűnügyének, akik a múlt hónapban a hadsereg sikertelen lázadását készítették elő Algériában. Maurice Challe és Andrew Zeller tábornokokat azzal vádolják, hogy a parancsnokáságuk alatt álló csapatoknak felhatalmazás nélkül törvénytelen rendelkezéseket adtak ki és lázadást szerveztek. A két tábornok mégis elkerülte a halálos ítéletet. HAROLD MACMILLAN-Macmillan angol miniszr terelnök aggódott, hogy USA-el lenes tü tetések törnek ki, amikor június 4-éO' Kennedy elnök Angliába érkezik. • VISSZAREPÜLT KUBÁBA, EGY TRAKTOR-TUSZ Miami újságjai első oldalon hozzák Senora Luis Morse Delgado görcsösen zokogó fényképét. A felvétel a. repülőtéren készült, amikor férje visszarepült Kubába„ Tagja volt annak a 10 tagéi, tuszcsoportnak, akiket ai nyomorult Castro traktorok* zsarolására küldött az Egyesült Államokba. Azt Ígéri, hogy a traktorok ellenében» szabadonbocsátja a múlt havi invázió során elfogott 600 hadifoglyot. Ez a világtörténelem legszégyenletesebb ajánlata. A pusztuló kommunizmus fuldoklása • * Amit mi is helyeslőnk.» Jászberényben emléket állítanak a város hírneves SZÜlÖttéflpk nán/ninoL. vezetőit, Charlie generálist és két társát 15 évi ^egyház- i ra ítélte a párizsi katonai i bíróság. Az ítélet indokolá- . sábó! nem maradtak ki bizo- , nyos mentőkörülmények, • amelyek szerint a táborno- ( kok a 'végzetes tévedés- i nek'k_minősített felkeléstől a francia nacionalizmus meg I erősödését várták, nem pedig saját egyéni jólétük fokozását. Az aloiri nvugalom per- , sze ma sem állt még helyre- A legújabb hír arról számol * 1 be, hogy Roger Gavory al- i ciri francia rendőrfőnököt < meggyilkolták. Ennek ellenére a tárgyalások tovább , fo'vnak az algíri vezetők és , a franciák között, de a fran- j cia kormány tántorithatatla i nul azon az állásponton áll, hogy megegyezés csak helybeli algíri arab vezetőkkel, nem pedig kívülről tárrvoga- i tott lázadókkal jöhet létre.
