Kanadai Magyarság, 1961. január-június (11. évfolyam, 1-25. szám)
1961-06-03 / 22. szám
KAHADAI Aég jőni kell, még jőni fog. így jobb kor, mely után duzgó imádság epedes Százezrek ajakan. Vörösmarty PRICE 10 CENT« Canada's Largest and Oldest Weekly in the Hungarian Language ARA: 10 CENT Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. XI. évfolyam, 22. szám, Vol. XI. No. 22. KANADA LEGNAGYOBB, HETENKÉNT MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA Toronto, 1961 június 3, szombat ■fc. eg»» Edited and Published at •96 Dovercourt Road, Toronto PHONE: LE. 6-0333, LE. 6-0906 Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Torontó TEL.: LE. 6-0333, LE. 6-0906 Laosz is elveszett Nyugat számára! A laoszi békekonferencia a svájci Genfben tovább folyik, ugyanakkor pedig Laoszban magában az India, Kanada és Lengyelországból álló hármas fegyverszüneti bizottság ülésezik. A hármas bizottság, melynek feladata körülbelül ugyanolyan ideiglenes nyugalmi állapot előidézése volna, mint amely ma Koreában áll fenn, arra hívta fel az összes külföldi hatalmakat, hogy minden csapatukat vonják vissza Laosz területéről. Énnek a felhívásnak elsősorban Vöröskína nem hajlandó eleget tenni, s a genfi ülésen Chen Yi vöröskínai delegátus máris azzal vádolta Amerikát, hogy a "befolyása alatt álló" háromhatalmi fegyverszüneti bizottságnak Kínához intézett felhívása egyenértékű vol'na Laosz "imperialista kézre való adásával". A valóságban mindez egyszerűen azt jelenti, hoov a kommunisták már magukénak tekintik Laoszt, s onnan nem hajlandók kivonulni. A kérdés a június 3-án Bécsben megtartandó Kennedy-Hruscsov konferencia egyik legfőbb pontja lesz, annál is inkább, mert Norodon Sihanouk herceg, a szomszédos Kambodzsa államfője,. hivatalos átiratban hívta fel úgy az USA-t, mint a Szovjetet, hogy a bécsi találkozón Laosz ügyét feltétlenül intézzék el. A schönbrunni tárgyalóteremben azonban sok egyéb dolguk is lesz az államfőknek, s nem valószínű, hogy Laosz ügye dűlőre jutna, annál kevésbé, mert az oroszok ezt a kérdést csak Vöröskína intencióival ellentétes módon intézhetik el. Vagy melléjük áll Hruscsov a laoszi kérdésben — s ez esetben feltétlenül fegyveres beavatkozásra kerül a sor Laoszban és valószinüleg más délkeletázsiai pontokon is —, vagy békés megoldást ajánl, s ez esetben tovább fog mélyülni a Vöröskína— Szovjet ellentét. Sakkal valószínűbb ezért, hogy a szovjet "be nem avatkozás párti" lesz Laosz ban, s az USA-t is passzív politikára fogja felhívni ebben az országban. Kennedy bölcsességén múlik, hogy ezt az átlátszó beugrató felhívást erélyesen vissza tudja-e utasítani —, mert, ha nem, úgy Laosz menthetetlenül kommunistává válik. Nikita Hruscsov Kennedy A Castro-féle traktor-zsarolás sok érdekes problémát vet fel Mint már lapunk előző számában közöltük, a kubai kommunista quisling azt a kijelentést tette, hogy Kuba hajtandó a sikertelen partraszállási kísérlet hadifoglyait szabadonbocsátani, ha cserében 500 amerikai traktort kap ajándékba. Hogy felhívásának komoly jelleget adjon, a hadifoglyok közül tizet "becsületszóra" Miamiba küldött, s ezek nyomban propagandába kezdtek, hoqy a traktorok megvásárlásához szükséges pénzt az amerikai közönség körében megszerezzék. Kennedy kijelentette, hogy az amerikai kormány semmiféle részt sem vállal ebben az akcióban, de a maga részéről támogat minden olyan társadalmi mozgalmat, amely a pénz előteremtésére irányúi. A gyűjtés már megindult és nem kétséges, hogy a pénz rövid időn belül összegyűl és Castro meg fogja ‘ kapni az amerikai bulldózereket. A túszok útján való zsarolás nem új találmány. Az egész ókori történelem, be! FIDEL CASTRO leértve a Biblia számos epizódját, az egyiptomi, az asszír, a görög és a római történelem rengeteg jelenetét, csak úgy hemzseg a váltságdíjaktól és a "pénzt vagy életet" —- jelige alatt dolgozó nemzetközi gengszterizmus példáitól. Az, hogy Castro traktorokat kér azért hogy a zsarnoksága eí.en szabadsagharcot folytató hazafakat szabadon bocsássa, tipikusan moszkvai gondolt. Hiszen ne felejtsük el, hogy mi valamennyien, akik Magyarországba, vagy más Vasfüggöny-mögötti szovjet gyarmatokba dollárokat küldünk, ezzel ottrekedt hozzátartozóink életét váltjuk meg nap mint nap. Az egész ügy borzalmasan emlékeztet az európai történelem egyik szomorú korszakára, éspedig 1944-re, amikor a most fo.yó Eichmann-per adatai szerint az akkori SS-vezetőság 1500 amerikai teherautó ellené- Lien szabadon akarta bocsátani a haláltáborokba zárt magyar zsidókat. Nem vitás, hogy amikor az amerikai közvélemény most Castro ^»-olásának enoedni akar, előtte lebeg azoknak a szerencsétleneknek a rémképe, akiket annakidején egy ma szinte nevetségesen kisérté- Hinek tetsző tehersutószá'lílással meg lehetett volnj menteni. Másrészrö, az is viláoos, hoov ezt az aljas zsarolást hasonló akciók egész sora fogja követhi--"Fizessenek a gazdacok" ieiigével rabo'ták ki 1945-től 1949-ig az egész magyar ipart és kém* kedelmet a moszkvai pribékek, il'etve azok maayarorszáoi fizetett helytartói. Ha Castro ma 500 traktort kap ajándékba azért, ho'""' a terrorja ellen szervezkedő hazafiakat ne lövesse agyon, akkor holnap le fogja tartóztatni a Kubában dolgozó más civilizált látogatókat, vagy üzletembereket, hogy életükért cserébe olyan anyagi javakat kapion, amelyeket megvásárolni, vagy Moszkvától kipréselni nem tud. Példáját követni fogják a vörös jellegű afrikai orszá* gok is; ha például Kongó valamelyik részén a bolseviki Gizenga kerülne uralomra (ami mén mindig lehetséges), úgy az ott élő európai apácáké élete árán bizonyára kaphat majd néhány amerikai Cadillac-kocsit, vagy hasonló ipari termé két. Amikor tehát az amerikai közvélemény enged a kubai zsarolásnak, megnyitja a zsilipet egy kétségtelenü bekövetkező szennyes áradat előtt szerte a világon. Éppen ezért az amerikai szenátus legnanvobb része az 500 traktor szállítása ellen van. Melyik az erősebb: az USA vagy a Szovjet ? Letartóztatták ftoskwell-t A EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN LÉTEZIK EGY "NÁCI-PÁRT" amely programjául tűzte ki "a négerek, zsidók és a kommunisták elleni harcot". A párt vezetője Lincoln Rockwell aki néhánvszázfőnyi tüntető élén New Orleansban erőszakkal akarta megakadályozni a közönséget az Exodus című izraeli film előadásának látogatásában- A helybeli rendőrség rendbontás miatt letartóztatta Rockwellt és a tüntetés többi vezetőjét. A szemünk előtt lejátszódó nagy világválság idején ajánlatos egy pillantást vetni a világtérképre és leszűrni a múlt tanulságait, valamint következtetni a várható eseményekre. Magyarország is szerepel a hatalmi térképen, s az emigráns magyarság számára feltétlenül szükséges tájékozódni a várható események felől. A két hatalmas ellenfél az Egyesült Államok és a Szovjetunió állandó készültségben áll, s a két tábor egyikéhez sem tartozó ázsiai és afrikai államok fehér foltjai légüres tereket képviselnek a térképeken, mintegy azt jelezve, itt és itt még adódhat valami meglepetés mindkét fél számára. Katonai vonatkozásokat tekintve továbbra is az a helyzet, hogy tengeri, légi felkészültség dolgában a nyugatiak feltétlen fölényben vannak — ki tudja meddig — míg a szárazföldi konvencionális erőket tekintve a keleti tömb országai, különösen maga a Szovjetunió egyenlőre aránytalanul túlerőt képvisel úgy minőségi, mint pedig mennyiségi vonalon. Ami a legmodernebb rakétafegyvereket és Polaris-tipusú tengeralattjárókat illeti nehéz véleményt alkotni, mindkét fél tartogat valami meglepetést a másik számára, s az ellenfél jól tudja ezt. Ha közelebbről vizsgáljuk meg a helyzetet, mindjárt az tűnik szembe, hogy a NATO hatalmak szárazföldi erőivel szemben a varsói szerződés államai órási erőfölényt mutatnak ki: Szovjetunió ..............'...*........ 320 hadosztály Kelet-Németország ......'.......... 7 hadosztály Lengyelország ........ 15 hadosztály Csehszlovákia ........... 12 hadosztály Magyarország .......'................ 8 hadosztály Románia ....... 15 hadosztály Bulgária ........................... 8 hadosztály Albánia ...................._........... 2 hadosztály Tehát összesen mintegy 387 hadosztálynyi erőt képviselnek, nem számítva a kínai haderő 300 hadosztálynyi békeál lomáfiyát. A szovjet egységekből a közvetlen európai felvonulási területen 32 elithadosztály állomásozik, legelsősorban is a legmodernebb páncélhadosztályok. Ezek közül 20 Kelet-Németországban, 6 Lengyelországban és ugyancsak 6 Magyarországon. NATO részről ezzel szemben a java részt odahaza tartózkodó békeállomány 250 hadosztályból csak elenyésző csekély erők tartózkodnak külföldön, elsősorban is az európai felvonulási területeken. Az előbb felsorolt keleti erőkkel szemben a következő erőket találjuk Nyugaton : Dánia-Norvégia ............... 2 hadosztály Anglia ....................... 3 hadosztály Benelux-államok ........................ 4 hadosztály Franciaország ............... 4 hadosztály Portugália ....................... l hadosztály Nyugat-Németország ........... 7 hadosztály Olaszország ........................... 10 hadosztály Görögország ........... 12 hadosztály Törökország .................... 22 hadosztály tehát mindössze 65 hadosztály. Ebből az állományból le kell számítani az állandóan Algériában állomásozó két francia hadosztályt- A fenti erők természetesen csak a NATO parancsnokság alá helyezett egységeket tüntetik fel, a salát parancsnokság alatt álló egységek nincsenek beleszámítva, például Törökország állandóan mintegy 6—700.000 embert tart fegyver alatt, ennek csak harmadrésze áll a NATO irányítása alatt. Amerika négy stratégiai flottája állandóan készültség, állapotban áll, főleg^ repülőgéphordozó egységeit tekintve nagyon erős. Az első flotta a Csendes óceánon bevetésre kész, a 2. számú az Atlanti vizeken álló NATO parancsnok• ság alatt, a 6. flotta a Földközi tengeren tartózkodik, a hi- I rés 7. flotta pedig a távolkeleti vizeken áll őrt. Szó van a keleti tengeren állomásozó szovjet flotta ellensúlyozásául arról is, hogy egy kisebb flottát küldenek amerikai részről ide, mintegy tüntetésként, hogy ez a tenger is nemzetközi jellegű, s nem tekintik szovjet belső tengernek. Ugyanakkor szovjet részről a Földközi tengeren akarnak létesíteni egy állandóan ott állomásozó flottát. A légierőket tekintve szintén nyugati fölény tapasztalható A NATO részéről mintegy 5.000 legmodernebb repülőgép áll állandóan készenlétben. Ehhez hozzájárul a saját parancsnokság alatt álló mintegy 2.000 5—10.000 kilométeres hatósugarú amerikai stratégiai légiflotta is. Szovjet részről az orosz és a szövetséges csatlósok 2:800 taktikai bombázója, valamint az 1.000 gépet számláló szovjet stratégiai légiflotta 10.000 kilométer hatósugarú gépei, azok, amelyekkel számolni lehet egy esetleges fegyveres konfliktus esetén-Az előbb említett három fegyvernem fontosságát még a modern hadászatban sem kell lebecsülni, hisz atombombákkal, rakétalövegekkel csak lényegbevágó döntéseket lehet kieszközölni, egy háború sorsát eldönteni nem lehet teljesen. Erre a hivatalos álláspontra helyezkedett a szovjet felső hadvezetöség is, amikor nem hanyagolta el, sőt fejlesztette konvencionális erőit nyugati ellenfeleivel szemben. (Újabban ezt teszi Amerika is.) Említést kell még tenni a tengeralattjárókról is- Ezeknek a szerepe a legújabb hadvezetés területén sokkal kiterjedtebb, sokkal fontosabb, mint az előző két háború idején volt. Ezen a vonalon, leszámítva az amerikai polaris-tipusú tengeralattjárókat, a szovjet van hatalmas fölényben. Szovjet részről ugyanis a NATO 180 tengeralattjárójával nem kevesebb, mint 430 elsőosztályú hosszútávú tengeralattjárót tudnak bevetni, ezek közül sok rövidtávolságú rakétalövegekkel is el van látva. Építés alatt áll legkevesebb 6 atomerővel hajtott tengeralattjáró is. Bizonyos vonatkozásban biztosítják a nyugatiak fölényét a polaris-tipusú tengeralattjárók. Ezek atomerővel hajtottak, s gyakorlatilag korlátlan hatósugárral rendelkeznek. Mintegy 16 atomtöltetű középtávolságú rakétalövedék tud vízalatti helyzetből kilőni 2.400 kilométeres távolságra. Ez a távolság pár év múlva emelkedni fog mintegy 4.000 kilométerre. Ilyen tengeralattjáró az elmúlt év folyamán 8 volt használatban, 7 áll építés alatt, s 1965-re 46 építését akarják befejezni. Gyakorlatilag a meglévő nyolc Polaris rakétával ellátott tengeralattjáró az Északi Jeges tenger vizeiről, az Indiai öbölből, s végül a kamcsatkai vizekről rakétalövegeivel a Szovjeutnió és Kína területének legnagyobb részét veszélyezteti. Szárazföldi rakétakilövő állomások mindkét fél birtokában szép számmal vannak- Rövid- és középtávolságú rakétakilcvő állomások a Szovjetunió európai területein vannak elhelyezve, a Baltikumban és néhány csatlósállamban, így Magyarországon is. Interkontinentális rakétatámaszpontok a Szovjetunió nyugatszibériai területén vannak kiépítve. Ezzel szemben a NATO részéről AngtiábaíiyOlaszországban és Törökországban vannak középtávolságú rakétakilövő támaszpontok az IRBM Thor rendszerű rakéták számára. Ugyanakkor azonban nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy az ázsiai tundrákról, ahol a Szovjetunió jelenleg 35, 1961 végére azonban mintegy 200 támaszpontról tud hosszútávoíságú (10.000 km) rakétákat kilőni, gyakorlatilag az egész amerikai kontinenset rettegésben tarthatja. Nagy általánosságban tehát el lehet mondani, hogy a nyugati hatalmak tengerészeti, légi és atommeghajtású tengeralattjárók tekintetében határozott fölényben vannak a Szovjetunióval szemben, míg a szovjet szárazföldi erők emberanyag és felszerelés tekintetében megelőzik a nyugatiakat. Nem kell és nem is szabad lekicsinyelni a konvencionális fegyvernemek jelentőségét egy harmadig világháború kitörése esetében, aminthogy jelentős tényező a helyzet megismerése tekintetében a mindkét rész birtokában lévő rakétalöveg-tipusok különféle nemei. (Militatis) EZEK A CSINOS LEÁNYOK KÍSÉRIK, HA UTAZIK . . . 10.000 UTAS EURÓPÁBA Tízezer már azoknak az utasoknak a száma, akik a Pan American repülövállalátná! jelentkeztek az idei nyár legforgalmasabb hónapjaiban tengerentúli utazásra. Hetenként több mint 100 léo'ökéses renüíőoéo indul Eszak-Amerika keleti partja és Németország, Franciaország., Olaszország, Anglia és a Skandináv országok között. A Pan American, mélynek a legnagyobb léglökéses repülőgép parkja van az egész világon, az idei nyáron olyan hatalmas tengerentúli forgalomra számít, mely meghalad minden eddigi eredményt. A FREEDOM RIDERS név alatt megindult mozgalom az Egyesült Államok dé-li államaiban a négerek egyenjogúsításáért küzd. Alabama-ban, Louisianabart és több más délj államban még mindig a lokáiis szegregációs törvényhozás van érvényben, amely szerint fehérek és négerek nem utazhatnak ugyanazon a vasúti kocsin, vagy autóbuszon. Az iskolákban az eavenjogusítás fokozatosan folyamatban van — még mindnyájan emlékszünk a óvászcs Little Rock-i eseményekre —, de a nyilvános közlekedési vállalatok, amelyek helyi engedélyek alapján működnek, nem állanak a federális bíróságok védelme alatt, mint ahogyan az iskolák. Ezért most a négerek egyenjogúsításáért küzdő társadalmi egyesületek "próbahadjáratokat" indítottak egyes déli államokban olymódon, hogy négereket és fehéreket vegyesen szállító autóbuszokat béreltek, s ezekkel utaznak olyan államokon keresztül, ahol az ilyen "vegyes" szállítás a helyi jogszabályokba ütközik. Az autóbusz különböző helyeken állt meg, s annak néger utasai kávét rendeltek olyan üzemi étkezőhelyeken, ahol a helyi rendeletek szerint négereket kiszolgálni nem szabad. Amint azt a "szabadság utasai" előre tudták és akarták, a helybeli rendőrség rendbontás miatt letartóztatta az autóbuszok egyes utasait, de a bíróság megfelelő kaució ellenében ismét szabadlábra helyezte őket. A Ku-Klux-Klan és más négerellenes egyesületek fenyegetései dacára komolyabb erőszakos cselekményekre nem került sor, mert a washingtoni kormány a rend fenntartása céljából marshallokat (szövetségi csendőrséget) küldött a veszélyeztetett helyekre. A cél az, hogy egyes konkrét törvényszegésekkel kapcsolatban a déli államok néger lakosságának egyenjogúsítása a legfelsőbb bíróságok döntése elé kerüljön. A nemzetközi események tükrében az amerikai négerek helyzete teljesen megváltozott. Ma már "divat" színesbőrűnek lenni az egész világon és alig van történelemtudós, filozófus, vapv akar komoly politikus is, aki a fehér fajta fölényét hirdetné a színesekkel szemben. Ilymódon az amerikai négerek problémája lassan átalakul egyszerű szociális problémává, amelyet ugyanolyan motion kell megoldani, mint a szociális vagy financiális nehézségekkel küzdő nem-néger lakosság problémáit- Ezért a déli államok négerellenes agitációja ma már szélmalomharc, s nem annyira a négerek ellen irányul, mint inkább a washingtoni kormány központi hatalma ellen. Ma már egyre inkább követik az északi államoknak és Kanadának példáját, t noí a néger lakosság a legteljesebb egyetértésben él a fehérekkel. Bátran írhatjuk hogy egyetlen eset sem fordult elő, mely szembe állította volna e két népet-
