Kanadai Magyarság, 1961. január-június (11. évfolyam, 1-25. szám)

1961-06-03 / 22. szám

XI. évfolyam, 22. szám, 1961 június 3, szombat 996 Dovercourt Road, Toronto 4, Ont., Canada Telefon: LE. 6-0333, LE. 6-0906 Főszerkesztő: KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden uombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: 996 Dovercourt Rd., Toronto 4 Hivatalos órák: reggel 9-től délután 6-ig Előfizetési árak : egész évre $5.00, fél évre $3.00, egyes szám ára: 10 cent. Külföldön: egész évre $6.00, fél évre $4.00 Válaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk I Felhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza, még külön felhívás, vagy portóköltség mellékelése esetén sem. A közlésre alkamasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk ma­gunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk lerövidítsük, vagy megtold­­juk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláirt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief: LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovereourt Road, Toronto 4, Ont., Canada Adlai E. Stevenson, Amerika kép­viselője az Egyesült Nemzetekben Adlai E. Stevenson többek között arról nevezetes, hogy meg tudja őrizni a humorát minden körülmények között és saját magán is tud nevetni. Kétszer is sikertelen maradt az elnökválasztáson, hosszú és fáradalmas munka után. Az 1956. választás előtt két nappal lányának fiú gyermeke született. Bukása után az Elnökjelölt így vigasztalta ba­rátait: “Nincs okotok sajnálni engem. Ha el is vesztettem a választást, nyertem egy unokát!" Adlai E. Stevenson hivatásánál fogva ügyvéd. A cég székhelye Csikágó és a volt elnökjelölt ezt a várost tekin­ti otthonának, bár 61 évvel ezelőtt Los Angelesben szüle­tett. Hat éves volt, amikor szüleivel 11linoisba költözkö­dött. N, Közhivatalokhoz való vonzódása családi örökség. Nagy­apja, akit szintén Adlai E1» Stevenson-nak hívtak, az Egye­sült Államok alelnöke volt, Grover Cleveland elnöksége idején; a mi Stevenson-unk atyja pedig Illinois államban a Secretary of State hivatalát töltötte be. 1922-ben végezte el Princetonban egyetemi tanulmá­nyait, de azután még Csikágóban jogi tanulmányokat folytatott. Ügyvédi gyakorlatát többször félbe kellett sza­kítania, hogy közhivatali megbízatásokat vállaljon. A United Nations iránti érdeklődése 1945-re vezethető vissza. Akkor még nem ez volt a neve ennek a szervezet­nek, amely San Franciscóban kezdett tanácskozni, hogy első közgyűlését Londonba hívják össze. Csak a második közgyűlést tartották Lake Success-ben, New York állam­ban. Stevenson kezdettől fogva lelkesen karolta fel az eszmét és bízott a végleges sikerben. Amikör nagykövetté nevezték ki az Egyesült Nemzetek­hez, a tiszteletére rendezett banketten dramatikusan jel­lemezte az Egyesült Nemzetek jelentőségét a mai forron­gó világban. “Birodalmak bukása bomlást és zavart hozott magával a világtörténelem minden szakában. Most talán a legszé­lesebb körű bomlásnak vagyunk tanúi, amikor rövid tizen­öt év leforgása alatt a birodalmi kötelékek, amelyek a nyu­gateurópai hatalmakat Ázsia és Afrika népeihez kötötték, egyszerre megsemmisültek. Azt hiszem, hogy a történe­lemben ehhez hasonló nagyarányú fordulat még sohasem következett be ilyen káprázatosán rövid idő alatt". "El kell készülnünk arra, hogy féltékenység, zavarok és összeütközések kövessék ezt a felfordulást. így volt ez a múltban és ez volna várható a jövőben is. Az új dolog az, amit az Egyesült Nemzetek Szövetsége vállalt magára: hogy kiküszöböli vagy legalább is lecsökkenti a múltban ilyen alkalmakkor bekövetkezett szörnyű erkölcsi és anya­gi veszteségeket, emberi életben és földi javakban". "Forradalmi újítás az, amit az Egyesült Nemzetek végez és örvendetes fordulat a világtörténelem megismétlődő ciklusaiban". SZABAD FÓRUM NEMZETI IMÁDSÁGUNK Pünkösdi istentiszteletről jövök, amikor e sorokat írni kezdem. A Szentlélek kitölte­tésének ünnepéről. Messze sodort minket a "sebesen zugó szélnek zendülése" s a kettős tüzes nyelvek megta­nítottak beszélni idegen nyelveken. Álmélkodnak raj­tunk, hogy a nagyvilágban hány féle nyelven szóljuk istennek nagyságos dolgait. A száműzött élet legbol­dogabb percei ezek a közös magyar imádságok. A Szent­lélek bizonyságtevőkké avat bennünket. Meghatnak Jé­zus szavai az Igazság leiké­ről. Hiszen annyi teher nehe­zedik vállainkra : a háború veszedelmétől állandóan ret­tegő világ terhétől kezdve, a szétszórt magyar nép ke­servéig, hogy nem csoda, ha mindenki vigasztalás után sóvárog. Hiszünk benne, hogy'az Ur a mi ellenségein­ket lábaink alá veti zsámo­lyul. Aztán felharsan a temp­lomban Erkel magasztos dal­lama és ég felé száll az ének szárnyán Kölcsey Himnusza. Egyszerre belopózik fülem­be annak a hazug világnak sátáni üzenete, melyet a kommunizmus küld felém a Nyírségből. A vörös köz­­igazgatás Szabolcshoz csatol­ta Csonka-Szatmárt s így Szatmárcseke, ahol Kölcsey irodalmilaa legtermékenyebb éveit töltötte s ahol 1838 augusztus 24-ére virradó vi­haros éjszakán behunyta sze­meit, szőkébb hazámhoz tar­tozik. Kölcseyt a vörös Nyír­ség magáénak tekinti s mint "az emberi haladás nagy harcosát" sorozza be a kom­munizmus ősei sorába. Kölcsey szelleme tiltako­zik e történelmi hamisítás ellen. Himnuszát a magyar nép zivataros századaiból irta s ma is élő imádság. Nem merték pótolni valami nem­zetközi kintornás dallammal, pedig eleven vádirat a kom­munizmus ellen. Különös utálkozással néztem a közel­múltban azt a fényképet, melyen Kádár János fogadja a Magyarországra érkezett Novotny Antonin cseh állam elnököt. A zenekar a Him­nuszt játssza s ez a két at­­heista ördögfajzat megme­revedve hallgatja: "Isten, áldd meg a magyart!" Fur­csa ! Imádkoznak az isten­tagadók ! • Mi pedig borzadva em­lékszünk hallatán a rabló mongolok nyilaira, majd a vállainkra kovácsolt török rabigára. Szörnyű folytatá­sa ennek a mai szovjet el­­nvomás. Az üldözött felé most is kard nyúl barlang­jában, szertenéztünk s nem lelénk honunk e hazában. Szétszóródott a menekült magyarság a nagyvilágban s Pünkösd vasárnapján sok ezer tengerentúli templom­ban imádkozott hivő lélek­kel : "Szánd meg Isten a ma­gyart, Kit vészek hányának, Nyújts feléje védő kart, Tengerén kínjának". A büszke ezeréves vár most véres kőhalom. Rejte­­keibe húzódik az 56-os sza badságharc bátor szelleme, melyet szovjet tankok tipor­tak halálra. Kölcsey látnoki szavakkal dörgi a vádat: "S ah, szabadság nem virul a holtnak' véréből, kínzó rab­ság könnye hull árvánk hő szeméből". Csak történelem­hamisító iellemtelen lélek vonszolhatja fel ezt a "nem­zeti" Kölcseyt a kommunista Pantheonba. Nem lesz ott sokáig ! A mai irodalomtörténeti kritika ennyit mutat meg belőle: "Költő, a történekem filozófusa, a szatmári adózó nép védelmezője". Vörös maskarába öltözteti a honfit, ki egész életében fekete ma­gyar ruhát viselt. Boltozatos homlokára rá volt írva a műit, jelen és jövő keserve. A költő mögött, mikor írt, mindig ott állt a gondolko­dó. A Himnusznak is ilyen logikus a gondolatmenete. "Ügyvéd és művész munká­ja" — mondja Hankiss. Ha Istent meg lehetne győzni földi érvekkel, a magyarság­nak nyert ügye volna. De bűneink miatt gyűlt harag keblében. Az 1832—36-os ország­gyűlésen Szatmár vármegye követe volt- Az örökváltság megkezdésével harcolt a jobbágyság felszabadítá­sáért. De szélmalom harcot vívott —, ferdítik el a való­ságot a vörös történetírók — mert felülkerekedett a reakció. A köznemesség a haladás ellen fordult. S ezt éppen a Nyírségen pana­szolják, ahol Kölcsey ország­gyűlési szereplése előtt már egy évt'zeddel megváltotta magát Nyíregyháza a földes­úri terhek alóli Példájából ösztönző erő fakadt az egész országban. Kölcsey nemes alakját kozmopolita ködbe burkol­ják. Nem szégyellik kimon­dani a Himnusz költőjéről, hogy nem találta helyét a hazában. Amerikába akart kivándorolni, vagy Svájcba, ahol magasan lobogott a sza­badság lángja. A merészeb­bek szerint már diák évei­ben irtózott a debreceni kol légiem ortodox szellemétől és kárhoztatta Csokonai né­pies költészetét. Szellemisé­gét a német kultúra felé for­dítják, ped;g Kölcsey csak a kunsági búzából sütött fe­hér kenyeret szerette és imádságosán dicsőíti a Tokaj szőlővesszein csepegtetett nektárt. Mégis szemére vetik, hogy bornemissza volt. Még a bor­ivó magyar ember sajátsá­gait is elhárította magától: a nyiltszívűséget, a barátko­­zást. Nem dohányzott, pedig a "béke-pipa" boldog füst­felhőkbe bűvölte a’ magyart. Iszonyodott a cigányzenétől s azt tartotta, hogy a cigány­zene szorította ki helyéről az igazi magyar zenét. Már Riedl Frigyes szerint "a fel­hők között élt" s az indexre került Szerb Antal azt írta róla: "Hontalan voít a föl­dön, mert az ideák világai­nak honpolgára volt". Val­lásosságát is kétségbe von­ják, pedig a Himnuszt is bib­­'iai mintába öltöztette. A maavar Isten választott né­pe, akit elvezet a tejjel és mézzel folyó Duna-Tisza völ­gyébe. Ha perdöntő bizonyítékot akarunk szolgáltatni a való­di nemzeti Kölcseyről, for­duljunk nagy kortársához. Gáspár elvtárs öreg kanadás hazalátogat j Gá'spár Ferenc öreg kana-. dás magyar ezelőtt négyven esztendővel jött Kanadába Mezőkovácsházáról. A British Columbia-i Abbotsfordban telepedett le, farmer lett s ma hatalmas vagyonnal ren­delkezik. A közelmúlt hetek­ben hazalátogatott Magyar­­országra. A budapesti lapokban Ónody György kommunista újságíró tollából öt hasá­bos fényképpel is illusztrált cikk jelent meg Gáspár elv­társ viselt dolgairól. foglalkozott a földieper ter­mesztéssel, több új fajtát kísérletezett ki, sőt gépet is szerkesztett a leszedésére. Most biztatja a ceglédi Tsz tagokat, hogy termel jenex ők is szamócát. Meséli ta­pasztalatait. — Kanadában szomorú a fiatalok helyzete — von párhuzamot a kommunista viszonyokkal. — Aki dolgo­zik, az jól keres, de kevésnek jut munka. Talán ez a leg­főbb oka annak, hogy egyre nő a fiatalkorú bűnözők szá­ma. S az állam mit tesz? Bör­tönöket építtet és elme­­pvógyintézeteket. Kanada Kommunista Pártja küzd a fiatalokért, de a fő problé­mát csak az oldaná meg, ami Magyarországon is megol­dotta — a szocializmus út­jára való áttérés. Aztán befejezésül még fel-sóhajt: — Itthon közben más lett az élet! Ezelőtt negyven esztendővel valami ilyesmi­ről álmodoztunk! Az egykori vörös katona neovven év alatt semmit sem változott. Kanadában te­kintélyes vaavonra tett szert, mégis átkozza új hazáját. Ha a cikket lefordítják angolra, Kossuth Lajoshoz- Tanuságté- Leiét talán a kommunizmus is elfogadja. így emlékszik vissza Kölcsey országgyűlé­si beszédére 1842-ben a Pes­ti Hírlapban (102. szám). — A tiszai követek, aszta­lánál egy férfi állott, kinek halk szózata szent piethás ihletéseként rezgeti végig a csontvelőkön. Egy erős lélek törékeny test láncai között. Tar agyát őszbevegyült ke­vés hajszál lengte körül, színtelen arcán ezernyi át­virrasztott éjnek tikkadtsá­­ga ült; egyetlen szemében (bal szemét kora gyermek­ségében elvesztette) a neme­zét múlt s jelen bánata tük­röződött. Aztán szinte halljuk a szemtanú Kossuth lelkes vallomásából a politikailag művelt szónok nemzetféltő beszédét: — Szava tompa, mély és érctelen, mint egy siri hang, melynek monoton egyforma­sága csak ritkán, csak az in­dulatok legfőbb hevében szállongott alá; és lön még tompább, még érctelenebb, még siriasabb, mikor aztán ökölbe szorított jobbját emel­ve úgy állott, mint egy túl­­világi lény. És a siri hangra siri csendesség figyelmezte­tett, melyet csak az érzelmek villanyos kitörése szakasz­tott félbe. Mikor a magyar szabadsá­got külső erőszak letiporta, mindig betiltották a szabad­ság da!a!t. A bujdosó kuru­­coknak tilos volt énekelni a Rá-kóczi-nófát, a Bach-kor­­sza-k börtönnel büntetett a Kossuth-nótáért, csak ez az atheista, gyáva és ravasz kommunizmus ölti vörös ar­cára frivol maskaraként a magyar imádság százados fohászát: "Isten áldd mej a magyart". Kábítószer né­pünk forrongó lelkére. Pedig már Kossuth úgy emlékezett nemzeti imád­ságunk költőjére, mint aki ökölbe szorított felemelt jobbjával őrködik felettünk a magyar égen. Túl világi hangján ma is fohászkodik szüntelenül: "Szánd meg ls^ ten a magvart \ " Nyiregyházy Pál mérhetetlen kárt okoznak ve­le a magyarsáanak. Pedig .lyen nyomorult magyar nem sok van. Gáspár Ferenc se vonja le a végső következte­téseket, nem adja el kanadai földbirtokát, s nem me^' haza a mezőkovácsházai ter­melőszövetkezetbe munka­egységet gyűjteni-Kanaoa megbecsüli be­vándorlóit, a parlamentben új bevándorlók ülnek, akik szorgalmas taaiai ennek a derék nemzetnek. A Gáspár­­féle gyászvitézeket ki kel! közösítenünk magunk közül. Azokban a börtönökben vagy elmegyógyintézetek­ben van helye, melyek épí­téséről otthon hazudozott. E rovatban közölt közlemények nem feltétlenül azonosak lapunk álláspontjával-Kedves Szerkesztő úr! Engedje meg, hogy én is hozzászólhassak az ez évi 18-as számban Takács László honfitárs tollából megjelent a "Válasz a virradatot Nyu­gatról váróknak" című cik­kéhez, illetve annak utolsó fejezetéhez. (A többi részé­vel egyetértek.) Nos, hát azt szokták mon­dani az okosok, hogy a tör­ténelem megismétli ön-ön magát. Hát ez nálunk ma­gyaroknál beteljesült már, ha vissza pillantunk történel­münkön. Minket mindig fel­szabadítottak, de rosszuk Egynéhányszor már cseber­­ből-vederbe estünk, de most nyakig benne vagyunk a ká­tyúban. Lehet, hogy Ma­gyarország újból át fog esni holmi felszabadításon, mint Rákóczi és Petőfi idején- Amily balkezes a nyugati politika a jelenlegi világ­cirkuszban, nagyon könnyen előfordulhat az, hogy a ma­gyarságot ezúttal nem a Nyugat, hanem például Kí­na fogja függetlenné tenni. Sok je! arra mutat. Nem is nagyon szégyelném ezt, ha azt vetem fel mentségemül —, Kína elvégre az emberi­ség kultúrájának bölcsője volt. Mit jelentett a magyarság­nak a felszabadítás 1686-ban az Ottómén uralom alól? A magyarság a hosszú és kegyetlen Ottómén uralom után a keresztény Európa érdekszövetségébe került a Habsburgok alá, akik nem tekintették a magyarságot egyenlő rangú keresztény népnek, hanem mint legyő­zött ellenfelet. Az elnyomás a Habsburgok alatt is foly­tatódott, de más formában. Vallás szabadság nem volt, de vallási diktatúra, annál inkább. Az Arany Bullát sem­mibe vette a Habsburg-ház. Az Arany Bulla alkalmazható volt a királyok ellen is, ha az nem tartotta fenn a benne előírtakat. (Habár az nem volt oly erős demokratikus szellemben szövegezve, mint a hét évvel azelőtt kiadott Anaol Bulla.) A Habsburg csalafintaság meggyőzött sok magyar ha­zafit arról, hogy ők csak a saját erejükben bízhatnak a történtek után,. Az emberi jogokat eltipró Habsburg­okat a magyar országgyűlés detronizálta és II. Rákóczi Fe­rencet választotta fejedelmé­nek az ország. így hát a Nyu­gat felé a kézcsók elmaradt. Dióhéjban a fentiek lenné­nek válaszsoraim Takács László honfitársunk cikkére. Habár többet is tudnék írni erről, ehhez azonban már sok papír és idő is kellene. Magyaros üdvözlettel: Sághy-Nemes Béta — 40 éve mentem el — meséli élettörténetét a ceg­lédi Dózsa Tsz főagronómu­­sának. Már negyven éve Vöröskatona voltam és halál­ra kerestek. És mutatja a malmot, ahol egy reggel fiatal menyecske ébresztette és figyelmeztette, hogy in­duljon, különben elfogják Meg sem álltam Kanadáig, annakis a túlsó szélén tele­pedtem le: Abbotsfordban. — Milyen ott az élet? — kérdezik az összese reg lett Tsz rabszolgák. — Dolgozni mindenütt keli, én is nyúztam a földet egy életen át, s néha egy rossz év tíz esztendő munká­ját semmisítette meg. De csak annyit mondok: soha, egyetlen estén nem feküd­tem le azzal az érzéssel, hogy otthon vagyok és most Pes­ten, a szállodai szobámba felvittem magammal három szelet kenyeret és csak et­tem,ettem, mint aki még so­ha nem látott kenyeret. — Abból az országból jö­vök — folytatja a meghib­bant öreg —, ahol szabad szivart szívni és csikket is. Ahol az élet puszta rohanás a pénz után, 17 millió lakos­ból egymillió a munkanélkü­li, pompás utak vannak és tönkrement kisemberek s a természeti katasztrófa néha áldás, mert terményeiket úgy sem tudják eladni, vi­szont a biztosító fizet. Gáspár Ferenc Abbots­fordban különösen sokat A SARKÖV KÖZELÉBEN IS VIRÁGZIK A MEZŐGAZDASÁG. A hosszú nappalok és magas átlagos hőmérséklet — köze! 60 fok Fahrenheit — a rövid nyár alatt kitűnő terméseket tesz lehetővé. E krumplik a federális mezőgazdasági minisz­térium Fort Simpson, North West Territories, kísérleti farmján termettek, amely az északi szélesség 60. fokától északra, a Yukon-i Whitehorse-al egy magasság­ban fekszik. (Canadian Scene) KANADAI MAGYARSÁG HÉTFŐ: Borjucsontleves zöldséggel és apró galuskává!. Párolt savanyú káposzta kolbásszal. Tört burgonya. Almás, mákos rétes és kávé. KEDD: Birka gulyásleves. Káposztás tészta. Gyümölcs és kávé. SZERDA: Zellerleves. Gombás borjuszeletek. Főtt bur­gonya. Vegyes zöldség főzelék. Kirántott alma és kávé. CSÜTÖRTÖK: Húsleves aranymetélttel. Főtt leveshús. Burgonya. Tejfölös tormamártás. Túrós pogácsa és kávé. PÉNTEK: Lencseleves. Szilvásgombóc, cukrozott diós zsemlyemorzsával- Gyümölcs és kávé. SZOMBAT: Karfiolleves. Sült borjumáj szeletek. Burgo­nya szeletek sülve. Saláta. Diós lepény és kávé. VASÁRNAP: Zöldségleves. Egybesült sertéscomb. Pá­rolt káposzta. Burgonya püré. Olaszos saláta. Almás rétes és kávé.' NEM LESZ GONDJA, "HOGY MIT SÜSSÖN, FŐZ- I ZÖN", HA A I COLLEGE FOOD MARKET 426 College Street I ÜZLETÉBEN VÁSÁROL I NAPONTA FRISS HÚSOK, FELVÁGOTTAK, GYŰ- I MÖLCSÖK, FŐZELÉKFÉLÉK. f LEGKÜLÖNBÖZŐBB EURÓPAI ÉS KANADAI KÜ- f LÖNLEGESSÉGEK § LUCKY GREEN STAMPS — INGYEN NYLON KA- f RISNYA. — BEVÁSÁRLÁSAIT HAZASZÁLLÍTJUK. | 426 College St,. WA 3-38841 TURISTÁK, VAKÁCIÓZOK SZIVES FIGYELMÉBE I Ha a vízesés városában jár, keresse fel bizalomma! a RAINBOW RESTAURANTOT 1329 FERRY ST., NIAGARA FALLS, ONT., CANADA Va mérföldnyire a vízeséstől! — Léghűtés! — Díjtalan parkolás! . A legismertebb és a legkedveltebb hely a városban! Tulajdonosa FEDOR JÁNOS 39 év óta vezeti az üzletet Útbaigazítással és szállással szíves készséggel szolgálunk! Európai módra készített legfinomabb cukrászdái sü­temények, torták, tortaszeletek, krémesek, rétesek, teasütemények, marcipánok; mindennap házilag eü­tött fmom kalácsok és kenyerek kaphatók a McCALL’S CAKE SHOP-nál 3864 BLOOR STREET, WEST, ISLINGTON SZEMBEN A SIX POINTS PLAZAVAL. TEL.: BE. 1-4459 A VILÁG LEGNAGYOBB SZENZÁCIÓJA Május 30. Keddtől Junius 3. Szombat estig KÉT ELŐADÁS NAPONTA DÉLUTÁN 4 ÓRAI ÉS ESTE 8.15 ÓRAI KEZDETTEL JEGYEK MÁR ELŐVÉTELBEN KAPHATÓK 1.00, 2.00, 3.00 ÉS 4.00 DOLLÁROS ÁRBAN. Gyermekek 12 év és ezen alul féljegyet válthatnak a péntek és szombat esti előadások kivételével. A JEGYPÉNZTÁR MINDENNAP NYITVA REGGEL 10 ÓRÁTÓL ESTE 9 ÓRÁIG. Jegyek még válthatók az alábbi helyen : TORONTÓBAN — Royal York és a King Edward Hotel, Moodeys és Car,a Ticket Service Heihtzmanná*. HAMILTONBAN — Cannaught és Maple Leaf 7:cket Agencies. OAKVILLEBEN — John Black Agency. MAPLE LEAF GARDENS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents