Kanadai Magyarság, 1961. január-június (11. évfolyam, 1-25. szám)

1961-05-27 / 21. szám

Még jőni kell, még jőni fog, <3gy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedet Százezrek ajakén. Vörösmarty KANADAI Authorized as Second Glas* Mail Post Office Department, Ottawa. XI. évfolyam, 21. szám, Vol. XI. No. 21. PRICE 10 CENT* Canada‘$ Largest and Oldest Weekly in the Hungarian Language ARA: 10 CENT KANADA LEGNAGYOBB, HETENKÉNT MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA Toronto, 1961 május 27, szombat Edited and Published at *96 Dovercourt Road, Toronto PHONE: LE. 6-0333, LE. 6-0906 Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto TEL.: LE. 6-0333, LE. 6-0906 Kennedy beszéde Ottawában Mindazoknak, akik vala­milyen oktalän önteltségtől hajtva Amerika-el lenes poli­tikai irányt szeretnének kő­vetni Kanadában, s akik az USA-t szóval és tettel sárba akarják rántani, méltó vá­laszt adott Kennedy ottawai beszéde. Ebben a beszédben, mint általában az egész látogatás során, annak ismertük meg a fiatal elnököt, ami való­ban : ifjú korához mérten bölcs, lehiggadt, logikus és mindenekelőtt bátor ember­nek, aki célul tűzte ki a vi­lág szabadságának nemcsak megtartását a Nyugaton, ha­nem kiküzdését is a rabszol­ga kommunista birodalom­ban. Kennedynek az ottawai parlamentben elmondott po­litikai beszédét az alábbiak­ban kivonatosan közöljük. "Nagy megtiszteltetés a számomra — kezdte —, hogy ebben a parlamentben felszólalhatok. A kanadai törvényhozási testület szerkezete sok szem­pontból eltér az amerikaitól, elsősorban abban, hogy a szenátorokat nem választják periodikusan újra. Ez bizonyos tradicionális jelleget ad a kanadai parla­mentnek, amely az USA-ban nincsen meg. Másrészről valóban otthon is érzem magam Kanadában, hiszen szüHpállamomnak, Massachusetsnek nem-ame­rikai származású lakossága túlnyomó többségben Kana­dából érkezett mihozzánk-Miután, mint tudjuk, alig 140.000 szavazattal tettem elnök egy 60 milliós szava­zótömegből, ezek a kisebb statisztikai adatok a szá momra igen sokat jelente­nek. Negyven évvel ezelőtt egy nagynevű kanadai mi­niszterelnök az első világhá­ború után Amerika szerepét így jellemezte: "Lehet, hogy az amerikaiak nem angya­lok, de legalább biztosan tudjuk, hogy jó barátok". Ezalatt a negyven év alatt valószínűleg megmutatko­zott, hogy távol vagyunk attól, hogy angyalok le­gyünk, de biztos vagyok ab­ban, hogy a barátságunk csak tovább erősödött. S a mai világban, mikor az élet megállás nélkül a szerencse változásainak hatása alatt folyik, nincs jobb dolog, mint egy jó barát. Kanada és az USA között nemcsak a határ közös. Kö­zös a múltúnk, közös azok­nak a régi telepeseknek a történelme, akik New Eng­land partvidékéről lassan kultúrát terjesztettek el a Csendes Óceánig. Múltúnkban közös kincsek vannak —, a jelenben közös a katonai védelmi övezetünk, s a jövőben upvanazok a céljaink, s a célok azonosak az egész szabad emberiség c e ■ i c. .V cí !. A föic'rsjzi helyzet szom­szédokká tett bennünket, a történelem barátokká tett —, a gazdasági élet partne­reket csinált belőlünk —, a szükségszerűség pedig szö­vetségesekké tett. Azok a tényezők, amelyek bennünket összefognak, sokkal erősebbek mint a fennálló különbségek. A szomszédi viszonyból fakadó apró ellentétek sem­mit sem jelentenek azokkal a dolgokkal szemben, ame­lyek összefognak bennünket, s ezek közül a legfontosabb az a közös veszély, amely bennünket együtt fenyeget, s fenyegeti tulajdonképpen az egész világot. D£ a mi szövetségünk alapja nem a félelem, ha­nem a remény. Ezért van az, hogy amikor közös problé­máinkról beszélünk, akkor Kanada és az USA szava egy és ugyanaz. Mi szövetségesek va­gyunk. Nem egy birodalom­ban, hanem egy baráti közös­ségben egyesülünk. Termé­szetes, hogy vannak közöt­tünk ellentétek, de ezeket vagy meg lehet oldani, vagy ha nem, azokat mindketten mindenkor respektálni fog­juk. Közös célunk, hogy az egyéni szabadságot az egész világon megőrizzük, azt az egész világra kiterjesszük, s e célból minden erőnket kö­zösen kell latbavetnünk. Mert világos, hogy egyedül egy ország sem képes a sza­badság aláásására törekvő kommunizmusnak ellenáll­ni ; világos az is, hogy közö­sen és együtt kell a még el­maradott népeknek megad­nunk minden elképzelhető segítséget a szabad és boldo­gabb életre irányuló törek­véseikben-Biztosíthatom kanadai ba­rátainkat, hogy bármilyen el­lentét merülne fel közöttünk, azokat közös megbeszéléssel, közös jószándékkal meg fog­juk oldani. De minden ilyen probléma jelentéktelenné válik a közös feladatok mel­lett. Irányítsuk tekintetünket azokra a kérdésekre, ame­lyek mindkét ország vezetői előtt állanak: Nézzünk Dél- Amerikára, amelynek sorsa tőlünk függ. Nézzünk az Eszakatlanti Szövetség problémáira, Ja­pán, Ázsia, Közel-Kelet ne­hézségeire. Amerika minden országa egyébként mindig résztvett a szabadság meg­tartására irányuló minden harcban. Mert vannak olyan eszmék, amelyekért a konti­nens minden embere mindig kész az életét áldozni. Egyik il”en eszme az, hogy a kon­tinenst minden külső táma­dás ellen megvédjük, hogy megvédjük a nemzetközi kommunizmus beszivárgása ellen, s hogy a többi ameri­kai államot segítsük abban, hogy gazdasági céljaikat el­érhessék. E célokért mind­annyiunk köteles tudását és erejét latbavetni. Természetes, hogy ez több felelősséggel jár —. de Ka­nada nem az az ország, mely a felelősségtől visszariadna. Az a meggyőződésem, hogy minden országnak, így Kana­dának is csatlakoznia kelle­ne az Amerikai Országok Szövetségéhez. Át kell ta­nulmányoznunk mind e két ország szerepét az Északat­lanti Egyezmény feladatai­ban, s e célból elsősorban a konvencionális, nem-nuk­leáris fegyvereink erejét kell fokoznunk". Kennedy ennél a pontnál részletezte a NATO haderő további szerepét, s az abban megkívánt strukturális válto­zásokat abból a célból, hogy ez az erő, amely a kommu­nizmus hódítását legalább Európában eddig is meg tud­ta akadályozni, sokkal ko­molyabb védekező, de ha kell, támadó eszközzé is vál iék. Felhívta az Elnök a kana­dai kormányt, hogy a Közös Gazdasági Fejlődés Szerve­zete (OECD) útján Kanada emelkedő mértékben ve­gyen részt Latin-Amerika gazdasági fejlesztésében, személyes munkával, tőke­­befektetéssel és adományok­kal egyaránt. Az új országokról ezeket mondotta az Elnök: "Az újonnan önállóságot nyert országok két megoldás kö­zött választhatnak: vagy megegyezéssel, szabadon fejlődnek, vagy totalitárius rendszert fogadnak ei. De mielőtt erről határoznak, nézzék meg a kínai közsé­gek tragikus sorsát. Ha mi közösen dolgozunk abból a célból, hogy a táp­lálkozásra alkalmas termé­kek túltermelése ne legyen átok, hanem áldás, akkor csakhamar meg fog szűnni az éhínség az egész földön. S ha a szerencsés országok mindegyike kiveszi a részét a kevésbé szerencsés orszá­gok megsegítésében —, nemcak azokében, akikkel tradicionálisan barátságban élünk, hanem mindegyiké ben —, akkor ez az évtized az emberiség történelmében fordulópontot fog jelenteni. A most folyó küzdelem nem területekért folyik. Nem is két különböző rendszer között folyik a harc. Az iga­zi küzdelem nem egyéb, mint az emberiség örök har­ca a szabadság fennmara­dásának elvéért. S ebben a mi legnagyobb szövetsége­sünk az, hoqy a szabad­ságért folyó küzdelem, a zsarnokság elleni harc már fél évezreddel Krisztus előtt az antik Görögországban kezdődött meg s azóta is fo­lyik. Kanada mostanáig is nagy­mértékben kivette a részét a béke fenntartására irányu­ló minden szervezetben. Ezt tovább is elvárja a világ Ka­nadától, éspedig fokozódó mértékben. Mert mihelyt katonai és gazdasági erőnkkel meg tud­juk állítani a nemzetközi kommunizmus előretörését, nyomban megkezdhetjük a közös munkát arra, hogy fel is szabadítsuk azokat, akik még a kommunista járom alatt élnek. Végülis vala­mennyien egy földgolyón élünk, s ennek a földnek végeiedményben törvény­­tisztelő, háborútól mentes földdé kell fejlődnie. Edmund Burke, ez a hires angol államférfi mondotta : "Ha azt akarjuk, hogy a go­noszság uralkodjék a földön, ahhoz elég, hogy a jószándé­kú emberek tétlenül marad­janak". A mostani látogatá­som veleje az, hogy a mi két országunk közösen lépjen akcióba. S ehhez megvan a hitem, mert hiszek Kanada népének és vezetőinek te­hetségében, bátorságában, tudásában, lehetőségeiben, s mindenekfelett hiszek a szabadság eszméjében, mely­ben kettőnk népei elválaszt­hatatlanul egyesülnek". Bécsbe tervezik Kennedy és Hruscsov talál­kozóját!. Washinntonból ere­dő hírek szerint az Elnök hozzájárulását adta ahhoz, hogy a közeljövőben, való­színűleg már június elején találkozzék a szovjet diktá­torral. Illetékesek nem sok re­ményt fűznek ehhez a meg­beszéléshez, hiszen mindnyá­junk emlékében él még az a goromba, ostoba és gonosz magatartás, amellyel Nikita a legutóbbi párizsi csúcs­­konferenciát megtorpedózta. A találkozó —, ha létre­jön — inkább konkrét kér­désekre, így elsősorban a kubai és a laoszi ügyre kell, hogy szorítkozzék. Lehet, hogy Kennedy sze­mélyesen akar meggyőződ­ni arról a sajnos annyiszor megerősített tényről, hogy Hruscsovval nem érdemes egy asztalhoz leülni —, de az is lehet, hogy Hruscsov akarja szemlől-szembe látni azt a fiatalembert, akinek erélyétő! és tehetségétől függ az egész kommunista­­őrület felszámolása. Bulldózerekért életeket adunk cserébe, üzeni a vérengző Castro az USA-nak. Felajánlotta, hogy 800 darab bulldózerért sza­­badonbocsátja a legutóbbi felkelésben ejtett foglyokat. Ha nem kap bulldózert: agyonlöveti őket. A tuszrendszernek ez a kegyetlen alternatívája az emberiség történelmének legvéresebb lapjait idézi fel. Cestro aljas követelése nem egyéb, mint a cinikus rabló­­gyilkosok ismert fenyegeté­se : pénzt, vagy életet. Fejedelmi pompával fogadták Kennedy elnököt és feleségét Ottawában Az amerikai elnök tiszteletére adott állami ebéd. Az asztalfőn ül Vanier kanadai főkormányzó, balra Kennedy elnök és Mrs. Vanier, jobbra Mrs. Kennedy és Diefenbaker miniszterelnök. Az ebéden hatszázan vettek részt a kanadai diplomáciai, politikai és társadalmi élet kiválóságai közül. 'Gyönyörű volt" — mondta egy lelkesült hölgyvendég. REJTELMES Szovjet légikatasztrófa A szovjet hírügynökségek jelentése szerint egy légi katasztrófa során négy tábornok és ezredes pusztult el. A Tass orosz nyelvű jelentése szerint a sze­rencsétlenség a Szovjet közép-ázsiai te­rületén történt. A magasrangú szovjet tisztek "hivatalos utazások" közben pusz­tultak el. A szovjet honvédelmi minisz­térium közli a halottak neveit is. A halottak közül leginkább V. KoF- pakehi tábornok neve ismertes, aki a Le­­nin-rend birtokosa és a honvédelmi mi­nisztérium központi vezetőségének egyik jelentékeny tagja volt. 1945-ben résztvett Berlin elfoglalásában, a 69-ik hadsereget vezényelte a város elleni utolsó roha mokban-A szovjetben szokatlan, hogy ilyen lé gi szerencsétlenséget bevallanak és köz hirré tesznek. Hová repülhetett e négy magasrangú szovjet tiszt? Abból a körül­ményből, hogy a repülőszerencsétlenség' Közép-Ázsia felett következett be, ön­kéntelenül arra gondolunk, hogy a la­oszi kommunista hadszíntér felé voltak útban. Hiszen a jellemtelen szovjet a fegyverszüneti tárgyalásokat hadállásai­nak megjavítására használja fel. Genfben a laoszi királyi kormány kép­viselője bejelentette a fegyverszüneti tárgyalásokon, hogy a kommunista ge­rillák gyilkolják a polgári lakosságot és szovjet repülők élelemmel és fegyverrel látják el a lázadó elemeket. Gary Cooper, az utolsó holly­woodi Gentlemen halála Gary Cooper, a csendesszavú cowboy, aki az első helyet foglalta el a mozi-sztárok élén, meghalt 60 éves korában. A Holmby Hills-i palotában gyászolja felesége, Veronika és 24 éves leánya Mária. E két nő állt őrt az utolsó hetek­ben betegágya mellett, ahol reménytelen harcát vívta a rák­kal. Orvosa, dr. Rex Ken na mer dicséri a beteg hősiességét, mellyel betegségét viselte- Felesége december óta tudta, hogy férje rákos beteg. Még betegsége alatt levelet kapott II. Erzsébet angol királynőtől, valamint telefonon beszélt vele Kennedy elnök. Halála után barátai és művésztársai részvétnyilatkozatok­kal árasztották el családját. XXIII. János pápa táviratilag ! fejezte ki részvétét. j Van Johson Londonban így nyilatkozott: "Az utolsó hollywoodi Gentlement vesztettük el. Én legnagyobb bará­tomat gyászolom benne". I Franciaországban,a cannesi nemzetközi film Festivaion a haláleset hírére egy perces néma szünetet tartottak s a műsorba Cooper-napot iktattak be, amikor az elhunyt mű­vész díjnyertes filmjeit játsszák. A Beverly Hills-i Jó Pásztor templomban engesztelő szent misét mutattak be, melyet Timothy Manning los an­gelesi püspök celebrált. Földi maradványait az inglewoodi Szent Kereszt temető­ben helyezték örök nyugalomra. Koporsóját hat barátja vitte a sírhoz: Henry Hathaway, William Goetz, James Stewart, Jack Benny, Charles K- Feldman és Jerry Wald. Mint tiszteletbeli koporsóvívők követték, Ernest Heming­way író, John Wayne, Henry Ford II, Bing Crosby, Burt Lancaster, Dick Powell, Kirk Douglas és Danny Kays. A temetésen tisztelőinek és barátainak óriási tömege vett részt. A film világa pótolhatatlan veszteséget szenvedett Gary Cooper halálával. Olyan karriert futott be, melyen szinte nem is volt riválisa. Amerika népe nemzeti hősének tekin­tette. A laoszi békekonferencia 14 állama Genfben ülésezik. A megjelentek közül a leg­nagyobb létszámú a vöröskí­nai delegáció (200 embernél is több), de furcsamódon a laosziak maguk csak egy­két emberrel jelentek meg, s ez a közöny nemcsak a nyu­gatbarát kormányt, hanem a kommunista lázadókat is jellemzi. Kanadát Green külügymi­niszter képviseli, aki nem éppen dicsérendő módon szükségesnek látta, hogy -ke­zet rázzon a vöröskínai ki­­kü'döttel. Azt hisszük, hooy az ilyen mondvacsinált ba­­rátkozást el kellene tenni ar­ra az időre, amikor Vörös­­kína majd Amerika szövet­ségese lesz a szovjet ellen-HÍREINK a NAGYVILÁGBÓL BALTÁS TERROR Algériában Mohamedán terroristák tőrökkel és baltákkal támad­ták meg Nyugat-Algériában az Gran környéki lakosságot. A harcokban egy európai és egy mohamedán elesett. • PEZSGŐT GYÁRT A SZOVJET A franciaországi Epernay­­ben, az igazi francia pezsgő hazájában az a hír kelt szárnyra, hogy a szovjet "pezsgőpor" találmány for­radalmasítani fogja a fran­cia pezsgő ipart. A szovjet úgy képzeli, hogy egy­szerűen be kell dobni egy kanál pezsgőport a borba, — akárcsak a Ness kávét — és kész a finom gyöngyöző ital. j Egy moszkvai magazin azt írja. hogy ezzel az új metó­dussal a pezsgőgyártás há rom hétre egyszerűsödik le a mostani három év helyett. Abel Medard francia pezs­gőgyári igazgató azt mond­ja : "Teljes képtelenség! A szovjet metódus olyan, hogy egy kolbásztöltőhöz hason­ló masinába az egyik olda­lon beöntenek egy kis bort, cukrot és élesztőt, s a má­sik oldalon folyik a pezsgő". Idétlen szovjet ötlet! FELESÉGGYILKOS FRANCI) A párizsi rendőrség letar töztattä Michel Chedhom me-t, mert megfojtotta a fe leségét. A gyilkos azzal v« dekezik a rendőrség előtt hogy az asszony mindi< sok sót tett a levesébe.

Next

/
Thumbnails
Contents