Kanadai Magyarság, 1961. január-június (11. évfolyam, 1-25. szám)
1961-05-27 / 21. szám
Még jőni kell, még jőni fog, <3gy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedet Százezrek ajakén. Vörösmarty KANADAI Authorized as Second Glas* Mail Post Office Department, Ottawa. XI. évfolyam, 21. szám, Vol. XI. No. 21. PRICE 10 CENT* Canada‘$ Largest and Oldest Weekly in the Hungarian Language ARA: 10 CENT KANADA LEGNAGYOBB, HETENKÉNT MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA Toronto, 1961 május 27, szombat Edited and Published at *96 Dovercourt Road, Toronto PHONE: LE. 6-0333, LE. 6-0906 Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto TEL.: LE. 6-0333, LE. 6-0906 Kennedy beszéde Ottawában Mindazoknak, akik valamilyen oktalän önteltségtől hajtva Amerika-el lenes politikai irányt szeretnének kővetni Kanadában, s akik az USA-t szóval és tettel sárba akarják rántani, méltó választ adott Kennedy ottawai beszéde. Ebben a beszédben, mint általában az egész látogatás során, annak ismertük meg a fiatal elnököt, ami valóban : ifjú korához mérten bölcs, lehiggadt, logikus és mindenekelőtt bátor embernek, aki célul tűzte ki a világ szabadságának nemcsak megtartását a Nyugaton, hanem kiküzdését is a rabszolga kommunista birodalomban. Kennedynek az ottawai parlamentben elmondott politikai beszédét az alábbiakban kivonatosan közöljük. "Nagy megtiszteltetés a számomra — kezdte —, hogy ebben a parlamentben felszólalhatok. A kanadai törvényhozási testület szerkezete sok szempontból eltér az amerikaitól, elsősorban abban, hogy a szenátorokat nem választják periodikusan újra. Ez bizonyos tradicionális jelleget ad a kanadai parlamentnek, amely az USA-ban nincsen meg. Másrészről valóban otthon is érzem magam Kanadában, hiszen szüHpállamomnak, Massachusetsnek nem-amerikai származású lakossága túlnyomó többségben Kanadából érkezett mihozzánk-Miután, mint tudjuk, alig 140.000 szavazattal tettem elnök egy 60 milliós szavazótömegből, ezek a kisebb statisztikai adatok a szá momra igen sokat jelentenek. Negyven évvel ezelőtt egy nagynevű kanadai miniszterelnök az első világháború után Amerika szerepét így jellemezte: "Lehet, hogy az amerikaiak nem angyalok, de legalább biztosan tudjuk, hogy jó barátok". Ezalatt a negyven év alatt valószínűleg megmutatkozott, hogy távol vagyunk attól, hogy angyalok legyünk, de biztos vagyok abban, hogy a barátságunk csak tovább erősödött. S a mai világban, mikor az élet megállás nélkül a szerencse változásainak hatása alatt folyik, nincs jobb dolog, mint egy jó barát. Kanada és az USA között nemcsak a határ közös. Közös a múltúnk, közös azoknak a régi telepeseknek a történelme, akik New England partvidékéről lassan kultúrát terjesztettek el a Csendes Óceánig. Múltúnkban közös kincsek vannak —, a jelenben közös a katonai védelmi övezetünk, s a jövőben upvanazok a céljaink, s a célok azonosak az egész szabad emberiség c e ■ i c. .V cí !. A föic'rsjzi helyzet szomszédokká tett bennünket, a történelem barátokká tett —, a gazdasági élet partnereket csinált belőlünk —, a szükségszerűség pedig szövetségesekké tett. Azok a tényezők, amelyek bennünket összefognak, sokkal erősebbek mint a fennálló különbségek. A szomszédi viszonyból fakadó apró ellentétek semmit sem jelentenek azokkal a dolgokkal szemben, amelyek összefognak bennünket, s ezek közül a legfontosabb az a közös veszély, amely bennünket együtt fenyeget, s fenyegeti tulajdonképpen az egész világot. D£ a mi szövetségünk alapja nem a félelem, hanem a remény. Ezért van az, hogy amikor közös problémáinkról beszélünk, akkor Kanada és az USA szava egy és ugyanaz. Mi szövetségesek vagyunk. Nem egy birodalomban, hanem egy baráti közösségben egyesülünk. Természetes, hogy vannak közöttünk ellentétek, de ezeket vagy meg lehet oldani, vagy ha nem, azokat mindketten mindenkor respektálni fogjuk. Közös célunk, hogy az egyéni szabadságot az egész világon megőrizzük, azt az egész világra kiterjesszük, s e célból minden erőnket közösen kell latbavetnünk. Mert világos, hogy egyedül egy ország sem képes a szabadság aláásására törekvő kommunizmusnak ellenállni ; világos az is, hogy közösen és együtt kell a még elmaradott népeknek megadnunk minden elképzelhető segítséget a szabad és boldogabb életre irányuló törekvéseikben-Biztosíthatom kanadai barátainkat, hogy bármilyen ellentét merülne fel közöttünk, azokat közös megbeszéléssel, közös jószándékkal meg fogjuk oldani. De minden ilyen probléma jelentéktelenné válik a közös feladatok mellett. Irányítsuk tekintetünket azokra a kérdésekre, amelyek mindkét ország vezetői előtt állanak: Nézzünk Dél- Amerikára, amelynek sorsa tőlünk függ. Nézzünk az Eszakatlanti Szövetség problémáira, Japán, Ázsia, Közel-Kelet nehézségeire. Amerika minden országa egyébként mindig résztvett a szabadság megtartására irányuló minden harcban. Mert vannak olyan eszmék, amelyekért a kontinens minden embere mindig kész az életét áldozni. Egyik il”en eszme az, hogy a kontinenst minden külső támadás ellen megvédjük, hogy megvédjük a nemzetközi kommunizmus beszivárgása ellen, s hogy a többi amerikai államot segítsük abban, hogy gazdasági céljaikat elérhessék. E célokért mindannyiunk köteles tudását és erejét latbavetni. Természetes, hogy ez több felelősséggel jár —. de Kanada nem az az ország, mely a felelősségtől visszariadna. Az a meggyőződésem, hogy minden országnak, így Kanadának is csatlakoznia kellene az Amerikai Országok Szövetségéhez. Át kell tanulmányoznunk mind e két ország szerepét az Északatlanti Egyezmény feladataiban, s e célból elsősorban a konvencionális, nem-nukleáris fegyvereink erejét kell fokoznunk". Kennedy ennél a pontnál részletezte a NATO haderő további szerepét, s az abban megkívánt strukturális változásokat abból a célból, hogy ez az erő, amely a kommunizmus hódítását legalább Európában eddig is meg tudta akadályozni, sokkal komolyabb védekező, de ha kell, támadó eszközzé is vál iék. Felhívta az Elnök a kanadai kormányt, hogy a Közös Gazdasági Fejlődés Szervezete (OECD) útján Kanada emelkedő mértékben vegyen részt Latin-Amerika gazdasági fejlesztésében, személyes munkával, tőkebefektetéssel és adományokkal egyaránt. Az új országokról ezeket mondotta az Elnök: "Az újonnan önállóságot nyert országok két megoldás között választhatnak: vagy megegyezéssel, szabadon fejlődnek, vagy totalitárius rendszert fogadnak ei. De mielőtt erről határoznak, nézzék meg a kínai községek tragikus sorsát. Ha mi közösen dolgozunk abból a célból, hogy a táplálkozásra alkalmas termékek túltermelése ne legyen átok, hanem áldás, akkor csakhamar meg fog szűnni az éhínség az egész földön. S ha a szerencsés országok mindegyike kiveszi a részét a kevésbé szerencsés országok megsegítésében —, nemcak azokében, akikkel tradicionálisan barátságban élünk, hanem mindegyiké ben —, akkor ez az évtized az emberiség történelmében fordulópontot fog jelenteni. A most folyó küzdelem nem területekért folyik. Nem is két különböző rendszer között folyik a harc. Az igazi küzdelem nem egyéb, mint az emberiség örök harca a szabadság fennmaradásának elvéért. S ebben a mi legnagyobb szövetségesünk az, hoqy a szabadságért folyó küzdelem, a zsarnokság elleni harc már fél évezreddel Krisztus előtt az antik Görögországban kezdődött meg s azóta is folyik. Kanada mostanáig is nagymértékben kivette a részét a béke fenntartására irányuló minden szervezetben. Ezt tovább is elvárja a világ Kanadától, éspedig fokozódó mértékben. Mert mihelyt katonai és gazdasági erőnkkel meg tudjuk állítani a nemzetközi kommunizmus előretörését, nyomban megkezdhetjük a közös munkát arra, hogy fel is szabadítsuk azokat, akik még a kommunista járom alatt élnek. Végülis valamennyien egy földgolyón élünk, s ennek a földnek végeiedményben törvénytisztelő, háborútól mentes földdé kell fejlődnie. Edmund Burke, ez a hires angol államférfi mondotta : "Ha azt akarjuk, hogy a gonoszság uralkodjék a földön, ahhoz elég, hogy a jószándékú emberek tétlenül maradjanak". A mostani látogatásom veleje az, hogy a mi két országunk közösen lépjen akcióba. S ehhez megvan a hitem, mert hiszek Kanada népének és vezetőinek tehetségében, bátorságában, tudásában, lehetőségeiben, s mindenekfelett hiszek a szabadság eszméjében, melyben kettőnk népei elválaszthatatlanul egyesülnek". Bécsbe tervezik Kennedy és Hruscsov találkozóját!. Washinntonból eredő hírek szerint az Elnök hozzájárulását adta ahhoz, hogy a közeljövőben, valószínűleg már június elején találkozzék a szovjet diktátorral. Illetékesek nem sok reményt fűznek ehhez a megbeszéléshez, hiszen mindnyájunk emlékében él még az a goromba, ostoba és gonosz magatartás, amellyel Nikita a legutóbbi párizsi csúcskonferenciát megtorpedózta. A találkozó —, ha létrejön — inkább konkrét kérdésekre, így elsősorban a kubai és a laoszi ügyre kell, hogy szorítkozzék. Lehet, hogy Kennedy személyesen akar meggyőződni arról a sajnos annyiszor megerősített tényről, hogy Hruscsovval nem érdemes egy asztalhoz leülni —, de az is lehet, hogy Hruscsov akarja szemlől-szembe látni azt a fiatalembert, akinek erélyétő! és tehetségétől függ az egész kommunistaőrület felszámolása. Bulldózerekért életeket adunk cserébe, üzeni a vérengző Castro az USA-nak. Felajánlotta, hogy 800 darab bulldózerért szabadonbocsátja a legutóbbi felkelésben ejtett foglyokat. Ha nem kap bulldózert: agyonlöveti őket. A tuszrendszernek ez a kegyetlen alternatívája az emberiség történelmének legvéresebb lapjait idézi fel. Cestro aljas követelése nem egyéb, mint a cinikus rablógyilkosok ismert fenyegetése : pénzt, vagy életet. Fejedelmi pompával fogadták Kennedy elnököt és feleségét Ottawában Az amerikai elnök tiszteletére adott állami ebéd. Az asztalfőn ül Vanier kanadai főkormányzó, balra Kennedy elnök és Mrs. Vanier, jobbra Mrs. Kennedy és Diefenbaker miniszterelnök. Az ebéden hatszázan vettek részt a kanadai diplomáciai, politikai és társadalmi élet kiválóságai közül. 'Gyönyörű volt" — mondta egy lelkesült hölgyvendég. REJTELMES Szovjet légikatasztrófa A szovjet hírügynökségek jelentése szerint egy légi katasztrófa során négy tábornok és ezredes pusztult el. A Tass orosz nyelvű jelentése szerint a szerencsétlenség a Szovjet közép-ázsiai területén történt. A magasrangú szovjet tisztek "hivatalos utazások" közben pusztultak el. A szovjet honvédelmi minisztérium közli a halottak neveit is. A halottak közül leginkább V. KoF- pakehi tábornok neve ismertes, aki a Lenin-rend birtokosa és a honvédelmi minisztérium központi vezetőségének egyik jelentékeny tagja volt. 1945-ben résztvett Berlin elfoglalásában, a 69-ik hadsereget vezényelte a város elleni utolsó roha mokban-A szovjetben szokatlan, hogy ilyen lé gi szerencsétlenséget bevallanak és köz hirré tesznek. Hová repülhetett e négy magasrangú szovjet tiszt? Abból a körülményből, hogy a repülőszerencsétlenség' Közép-Ázsia felett következett be, önkéntelenül arra gondolunk, hogy a laoszi kommunista hadszíntér felé voltak útban. Hiszen a jellemtelen szovjet a fegyverszüneti tárgyalásokat hadállásainak megjavítására használja fel. Genfben a laoszi királyi kormány képviselője bejelentette a fegyverszüneti tárgyalásokon, hogy a kommunista gerillák gyilkolják a polgári lakosságot és szovjet repülők élelemmel és fegyverrel látják el a lázadó elemeket. Gary Cooper, az utolsó hollywoodi Gentlemen halála Gary Cooper, a csendesszavú cowboy, aki az első helyet foglalta el a mozi-sztárok élén, meghalt 60 éves korában. A Holmby Hills-i palotában gyászolja felesége, Veronika és 24 éves leánya Mária. E két nő állt őrt az utolsó hetekben betegágya mellett, ahol reménytelen harcát vívta a rákkal. Orvosa, dr. Rex Ken na mer dicséri a beteg hősiességét, mellyel betegségét viselte- Felesége december óta tudta, hogy férje rákos beteg. Még betegsége alatt levelet kapott II. Erzsébet angol királynőtől, valamint telefonon beszélt vele Kennedy elnök. Halála után barátai és művésztársai részvétnyilatkozatokkal árasztották el családját. XXIII. János pápa táviratilag ! fejezte ki részvétét. j Van Johson Londonban így nyilatkozott: "Az utolsó hollywoodi Gentlement vesztettük el. Én legnagyobb barátomat gyászolom benne". I Franciaországban,a cannesi nemzetközi film Festivaion a haláleset hírére egy perces néma szünetet tartottak s a műsorba Cooper-napot iktattak be, amikor az elhunyt művész díjnyertes filmjeit játsszák. A Beverly Hills-i Jó Pásztor templomban engesztelő szent misét mutattak be, melyet Timothy Manning los angelesi püspök celebrált. Földi maradványait az inglewoodi Szent Kereszt temetőben helyezték örök nyugalomra. Koporsóját hat barátja vitte a sírhoz: Henry Hathaway, William Goetz, James Stewart, Jack Benny, Charles K- Feldman és Jerry Wald. Mint tiszteletbeli koporsóvívők követték, Ernest Hemingway író, John Wayne, Henry Ford II, Bing Crosby, Burt Lancaster, Dick Powell, Kirk Douglas és Danny Kays. A temetésen tisztelőinek és barátainak óriási tömege vett részt. A film világa pótolhatatlan veszteséget szenvedett Gary Cooper halálával. Olyan karriert futott be, melyen szinte nem is volt riválisa. Amerika népe nemzeti hősének tekintette. A laoszi békekonferencia 14 állama Genfben ülésezik. A megjelentek közül a legnagyobb létszámú a vöröskínai delegáció (200 embernél is több), de furcsamódon a laosziak maguk csak egykét emberrel jelentek meg, s ez a közöny nemcsak a nyugatbarát kormányt, hanem a kommunista lázadókat is jellemzi. Kanadát Green külügyminiszter képviseli, aki nem éppen dicsérendő módon szükségesnek látta, hogy -kezet rázzon a vöröskínai kikü'döttel. Azt hisszük, hooy az ilyen mondvacsinált barátkozást el kellene tenni arra az időre, amikor Vöröskína majd Amerika szövetségese lesz a szovjet ellen-HÍREINK a NAGYVILÁGBÓL BALTÁS TERROR Algériában Mohamedán terroristák tőrökkel és baltákkal támadták meg Nyugat-Algériában az Gran környéki lakosságot. A harcokban egy európai és egy mohamedán elesett. • PEZSGŐT GYÁRT A SZOVJET A franciaországi Epernayben, az igazi francia pezsgő hazájában az a hír kelt szárnyra, hogy a szovjet "pezsgőpor" találmány forradalmasítani fogja a francia pezsgő ipart. A szovjet úgy képzeli, hogy egyszerűen be kell dobni egy kanál pezsgőport a borba, — akárcsak a Ness kávét — és kész a finom gyöngyöző ital. j Egy moszkvai magazin azt írja. hogy ezzel az új metódussal a pezsgőgyártás há rom hétre egyszerűsödik le a mostani három év helyett. Abel Medard francia pezsgőgyári igazgató azt mondja : "Teljes képtelenség! A szovjet metódus olyan, hogy egy kolbásztöltőhöz hasonló masinába az egyik oldalon beöntenek egy kis bort, cukrot és élesztőt, s a másik oldalon folyik a pezsgő". Idétlen szovjet ötlet! FELESÉGGYILKOS FRANCI) A párizsi rendőrség letar töztattä Michel Chedhom me-t, mert megfojtotta a fe leségét. A gyilkos azzal v« dekezik a rendőrség előtt hogy az asszony mindi< sok sót tett a levesébe.
