Kanadai Magyarság, 1961. január-június (11. évfolyam, 1-25. szám)

1961-05-27 / 21. szám

XI. évfolyam, 21. szám, 1961 május 27, szombat 'V KANADAI MAGYARSÁG KANADAI 996 Dovercourt Road, Toronto 4, Ont., Canada Telefon: LE. 6-0333, LE. 6-0906 Főszerkesztő: KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden uombeton Szerkesztőség és kiadóhivatal: 996*Dovercourt Rd.( Toronto 4 Hivatalos órák: reggel 9-től délután 6-ig Előfizetési árak : egész évre $5.00, fél évre $3.00, egyes szám ára : 10 cent. Külföldön: egész évre $6.00, fél évre $4.00 Válaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk I Felhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket nem érzünk meg és nem küldünk vissza, még külön felhívás, vagy portóköltség mellékelése esetén sem. A közlésre alkamasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk ma­gunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk lerövidítsük, vagy megtold­­juk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláirt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief: LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Road, Toronto 4, Ont., Canada Cigányok a termelőszövetkezetekben A Magyarországi Cigá­nyok Szövetségének adatai szerint jelenleg a kétszáz­ezer magyar cigánynak több mint 20 százaléka már rend­szeresen dolgozik és körül­belül ugyanannyi a beillesz­kedésben lévő, ki időszaki munkákat vállal, jobbára az iparban és az állami gazda­ságokban. "A nagyüzemi gazdálko­dásra való áttérés lehetősé­get teremtett arra, hogy a faluvégi putrik lakói, kik nem mennek ipari munkába, a termelőszövetkezetekben találják meg boldogulásu­kat" mondja a jelentés. "Sok szövetkezetben ci­gánybrigádokat hoztak létre, de legtöbbnyire az ilyen bri­gádok nem állták meg he­lyüket és a megkülönbözte­tés sértette a cigányokat. Sokkal gyorsabb a beillesz­kedésük, fejlődésük, ha szét­szórtan dolgoznak a brigá­dokban, mert a brigád többi tagja példájával, viselkedé­sével nevelőhatással lehet rájuk". "Több faluban, ha a cigá­nyok építkezni akarnak, ad­nak nekik házhelyeket, hogy minél jobban szétszóródja­nak a falu parasztjai között. Ez is meggyorsítja asszimi­­lálódásukat". A SZABOLCSI FÖLDVÁR GERO ERNŐ SÚLYOS BETEG Magyarországról kapott hirek szerint Gerő Ernő mind­két szemére teljesen meg­vakult. Zöldhályog követ­keztében ideghártya és látó­idegsorvadása van. Lakásá­ban, ha egyedül van csak tapogatózva tájékozódik és mozog, különben vezetésre szorul. Gerő különben is sú­lyos beteg, s csak injekciók­kal tartják benne az életet KÜLÖNLEGES SÖRFŐZÉS A KANADAI ÍZLÉS/ SZERINT A tiszai halászok a Eiodrog torkolatánál óriási harcsát fogtak. Szétszaggatta hálói­kat. Nehéz küzdelem után mégis felvontatták a bárká­ba és sűrű evezőcsapásokkal indultak a vár felé. Az öreg halászgazda diadallal simo­gatta varkocsba font halát. — Ekölcs ispán úr meg lesz elégedve a fogással. Azután magyarázta a legé­nyeknek : — László királyt várják. Hírnökök jöttek, hogy nyár elején az ország főpapjai és főemberei országgyűlést tar­tanak a várban. Mihály ud­varbíró hadba hívta a v?r jobbágyokat. A gulyából a legszebb ökröket szakították ki, a böllérek makkon hízott kövér sertéseket hajtanak a várbirtok felé. A szabolcsi földvár mere­dek homokfalai hözzáférhe­­tetienü! merednek égnek a Tisza szigetén. Lovasroham megtorpan már a vízzel telt mélv árokban, gyalogos ' ij­­jászok pedig e:pusztuinek a sűrű nyilzáporban. Még imádkozzék a kalandozások idejéből Európa keresztény templomaiban : "A magya­rok nyilaitól ments meg Uram minket!" A várat Szabolcs vezér építtette a Tisza és Bodrog egyesülésénél, szemben a tokaji szőlőkoszorúzta hegy­vidékkel. Alapjai már a hon­foglalás előtti időből szár­maznak, ismeretlen népek emeltek itt sáncokat. Egyik oldalról a Tisza, a másik ol­dalról a Nyírség nyugati szé­léig terjedő morotvák vé­delmezték. Vezetők nélkül megközelíthetetlen volt, a tatárok rohama se jutott el kapujáig). Béla király névtelen jegy­­zője ugyan — szájhagyomá­nyok alapján — Szabolcs vezérnek tulajdonítja a vár építését. Ezt írja róla: "Tár­saival tanácskozván, nagy árkolást végzett és igen erős várat épített földből, melyet most Zobolchu várának ne­veznek". Hatalmas alkotás, ma is 20—30 méter magas föld­falak övezik. Háromszög alakú s méreteire jellemző, hogy a leghosszabb keleti sánca 349 méter hosszú. Épí­tésekor százados mocsári tölgy óriásokat helyeztek el benne, lombkoronáikat sem tisztították le. Ezek a tőből kivágott élőfák három irány­ban erősítették a sáncokat: fennállóan, hosszában és ke­resztben. A vasbeton hon­foglaláskori ősi formája : a vasat a faragatlan mocsári tölgy, a betdnt pedig a tiszai kvoTcos homok helyettesí­tette. Bár ezer év viharai szá­guldottak el felette, mégis szilárdan áll. Csodálkozva tekint a vörös vincellérek pusztuló tokaji szőlőire, a termelőszövetkezetekbe kor­bácsolt aranykalászt termő alföldi síkságra és arra a Szent István parancsára épült Nyír-Egyházára, mely nek látogatását éppen az 1092. év június 14 napjára összehívott szabolcsi ország­gyűlés tette kötelezővé. A várban már hetek óta készültek erre a nagy ese­ményre. Óriás területén el­férnek majd a vendégek sát­rai. Hiszen a vár területe a modern felmérések szerint 33 ezer négyzetméter. A vár körül legeltető nemzetség lélekszáma 3—4 ezerre te­hető, akik vagy 700 sátorban laknak s a marhaállományt egykori források 25 ezerre becsülik. Szent László királynak sok véres ütközetet kellett vív­nia a Nyírség határán. A moldvai bessenyőket Sala­mon kalauzolta Szabolcsba, hol 1085-ben Geszterédnél ütköztek meg László seregei­vel. Salamon megmenekült ugyan, de a bessenyők ezrei borították a csatateret- E győzelem emlékére épült a kisvárdai templom. Néhány év múlva 1091- ben a kunok törtek be Er­dély felől. László a Horvát­ország elleni hadjárattal volt elfoglalva s a kunok aka­dály nélkül dúlták Szabol­­csot. A gyorsan visszatérő királyi seregek azonban diadalmaskodtak felettük. I ászló e győzelem után egész Szabolcs váráig vonult fel s "az ország főpapjaival, apát­jaival és minden főemberé­­vel" országgyűlést tartott. Nemzeti zsinatnak is ne­vezhetnénk ezt az ország­gyűlést, melynek az volt a lényege, hogy a magyar ke­reszténység egyházi ügyei­ben mindig a nemzeti gyű­lés intézkedik. Mielőtt a ta­nácskozáshoz kezdtek volna, átvonultak a vár keleti sán­cától ahg kétszáz lépésnyire fekvő templomba. Híd veze­tett ide a morotva felett, vastag földbevert, el korhadt cölöpjei földmunka-latok so­rán még ma is napvilágra ke­rülnek. A templom falaiba sok zöld, sárga és fekete szemű színes római téglát építettek. Messziről hordhatták a vár­hoz, hiszen a római légiók hódítása Szabolcs megye te­rületére nem terjedt ki. A trachit kőkockák, amit a nép itt darázskőnek nevez, a Ti kilométer távolságra fekvő bodrog-kereszturi bányából kerültek ki. A templomban az egri püspök misézett, aki a vár körüli földek legrégibb bir­tokosa volt. Még Szent Ist­ván adományából szállt a püspökségre 1009-ben. A félkör alakú szentélyben László király térdelt, nemzeti történelmünknek e legdi­csőbb lovagja. Innen indult oroszországi büntető had­járataira, melyekben a ma­gyarok tiszteletére tanította mai zsarnokaink barbár őseit. Az országgűlés a keresz­tény vallás megszilárdításá­ra hozott törvényeket. A va­sárnap megtartását kötelező­vé tette. Akit vasárnap mun­kán érnek, veszítse el szer­számait. Még a naptárt is szabályozták, az év első nap­ja eaybeesett a Karácsony el­ső napjával Napokig tartott a tanács­kozás. A nemzetségek had­nagyai itt mutatták be a ki­rálynak felserdült fiaikat. A várfalak tövében ökrök sül­tek, a tiszai halászok óriás harcsája nyárson pirult a szá­raz tölgy izzó parazsa felett. A bor se volt már ismeret­len ital, hiszen a római hó­dítás kitolta az itáliai szőlő­­kuitúrát Pannonia észak1 ha­táráig. A fegyveres várjobbágyok bizakodón tekintettek a dél­ceg királyra. Bátran követ­ték őt nemzetünk európai tekintélyéért indított hábo­rúiba. Szeht István kanoni­­zációja (1083) a nemzetkö­zi vezető szerepre emelke­dett magyarság legmaga sabb elismerése volt. Mikor a király kíséretével ellcvagolt nagyváradi szék­helye felé, követte őt a klé­rus s a világi főnemesség is. A mozgalmas napok után újra csend borult a szabol­csi várra. Még ennek az év­nek őszén azonban borzal­mas földrengés rázta meg a politikailag már megszilár­dult országot. Különösen a Tisza mentén okozott ször­nyű pusztítást, egykorú fel­jegyzések szerint "a Tisza vize három napig véres volt". A békésen legelő gu lyák megvadultak, lovas pásztorok irtózatos erőfesz!1 téssel terelték vissza a forró párát fúvó állatokat a nem­zetségek legelőire. A szabolcsi vár sáncait nem rontotta le a földrengés. Menedéket nyújtott évtize­dek múlva tatárok és törö­kök ellen. Most a kommu­nizmusnak nem tudott ellen­állni, orvul beszivárgott nyi­tott kapuján. A tiszai halá­szok mé'yre merítik a hálót, nem fognak már embernagy­ságú harcsákat. A régi ha­­lászqazdák őse keserűen pa­naszolja : — Hej, nem így volt ez Ekölcs ispán úr idejében! Hol van villogó kardod Szent László király? Nyíregyházy Pál HÉTFŐ: Zöldborsóleves. Bárányhús káposztával. Bur­gonya püré. Kukorica- Barna szeletek és tea. KEDD : Köménymagleves. Borjú pörkölt. Gombás rizsa körítéssel. Saláta. Almás pite és kávé. SZERDA: Reszelt tészta leves tejföllel. Töltött papri­ka. Tört burgonya. Gyümölcs és kávé. CSÜTÖRTÖK: Húsleves kocka tésztával!. Leveshús pa­radicsommártással. Főtt burgonya. Lekváros palacsinta, kávé, vagy tea. PÉNTEK: Savanyú tojásleves. Kirántott hal sült burgo­nyával. Friss káposzta saláta. Turóscsúsza tejfölösen és kávé. SZOMBAT: Burgonyaleves zöldséggel- Fasirozott hús. Dióstészta és kávé. VASÁRNAP: Tyúkleves daragaluskával. Főtt tyúk­hús. Paradicsommártás. Burgonya. Rakott túrós palacsinta, gyümölcs és kávé. NEM LESZ GONDJA, "HOGY MIT SÜSSÖN, FŐZ­ZÖN", HA A COLLEGE FOOD MARKÉT-426 College Street ÜZLETÉBEN VÁSÁROL NAPONTA FRISS HÚSOK, FELVÁGOTTAK, GYÜ­MÖLCSÖK, FŐZELÉKFÉ1ÉK. LEGKÜLÖNBÖZŐBB EURÓPAI ÉS KANADAI KÜ­LÖNLEGESSÉGEK­LUCKY GREEN STAMPS — INGYEN NYLON HA­RISNYA. — BEVÁSÁRLÁSAIT HAZASZÁLLÍTJUK. 426 College St,. WA 3-3884 A magyarországi idegenforgalom gazdasági jelentősége {t • MOLSON’S BREWERY (ONTARIO) LTD. — INDEPENDENT BREWERS SINCE 1786 tottság csak rosszabb lett. A szállodai kapacitás indexe 1957-ben 100, 1959-ben 135 volt, ezzel szemben az ide­genforgalmi index 1957-ben 100, 1959-ben 409. Magyarország legfonto­sabb idengenforgalmi von­zóereje a Balaton, melynek kedvéért a legtöbb turista Magyarországra jön, vagy legalább is ellátogat oda. A szállodahiány a balatoni idegenforgalmat is károsan befolyásolja. A balatoni szál­lodákat és penziókat ugyan­is államosították és vállalati vagy szakszervezeti üdülők­ké változtatták. Ez bár szo­ciális szempontból érthető, mégis megbénította a kül­földiek balatoni nyaralásá­nak lehetőségét és elzárta az ország egyik fontos deviza­­forrását. 1956 óta azonban itt is javulás észlelhető és már 1959-ben 1.300 szállo­dai férőhelyet biztosítottak külföldi turistáknak. 1959 óta pedig elkezdték a mo­dern motelek építését is- Ez­­időszerint 4 balatoni üdülő­helyen, Siófokon, Tihanyban, Keszthelyen és Balatonföld­­váron van motel, mintegy 1000 külföldi befogadására A Balatonon kívül a hábo­rú előtt az ország gyógyfür­dői jelentették a legnagyobb idegenforgalmi vonzóerőt A kommunista rezsim ezeke1 is elhanyagolta, csak a Gél lért-szállót és fürdőt hoztál helyre. Először csak 1959 ben helyeztek el 40 külföld vendéget kimondottar gyógyjellegű intézményben Végül Magyarország érté kés és gazdag vadállományt igen jelentős idegenforgal mi vonzóerő. A kommun-istc rendszer újabban nagyon i: felismerte a vadászat ide genforgalmi jelentőségét é: az abban rejlő alkalmat ; devizaszerzésre. Ezzel kap csolatban ezt írja a "Figye lő" : "Évről évre több külföld vadászt fogadunk. Ez az el múlt évben az 1957 év mint egy háromszorosát -kitéve devizabevételt eredménye zett. A vadász-vendégek fo ga-dása már külön ága letl az idegenforgaFmu-nknak, « azért is előnyös, mert leg-BÉLYEG VILÁGKIÁLLÍTÁS BUDAPESTEN A Fédáraticn Internatio­nale de Philatélia kongresz­­szusa elsőízben bízta meg Magyarországot az idei nem­zetközi bélyeg világkiállítás megrendezésével, mely igen nagyszabásúnak Ígérkezik a bemutatandó anyag mennyi­ségét és minőségét illetően —, jelenti a "Figyelő". A kiállítást szeptember 23 és október 3 között rendezik Budapestem. — ÁRPÁD-KORI falu, templom és -temető nyomai­ra bukkantak a székesfehér­vári István király Múzeum kutatói a Cece községhez tartozó Menyődpuszta-dülő­­ben. Az oklevelek szerint Menyődpusztán 10 falu temploma állt egykor. AMIT Jó TUDNI Milyen növényeket tartha tunk fütetlen szobákban? Megszokott, legkedvel­tebb szoba növényei n k me­leg éghajlat alól származ­nak, s ezért a téli időszak­ban nálunk csak jól fűtött — 18 Celsius fok körüli — szobákban tarthatók. Ala­­csonvabb hőmérsékleten megbetegszenek, elpusztul­nak. Pedig sok lakásban, esetleg olyan szobában, elő­szobában szeretnének szo­banövényeket tartani, ame­lyek nem fütöttek, hőmér­sékletük alacsony, 6—12 Cel­sius fok- Az ilyen helyisé­gekben csak azok a növé­nyek maradnak meg, ame­lyeknek hazája nem a tró­pus, hanem például a medi­terrán vagy ehhez hasonló éghajlatú táj. Számukra ele­gendő a téli időszakban az ilyen mérsékelt meleg is. Az ijyen növényeknek a le­velei rendszerint bőrsze­­rűek, kemények, mert a ha­zájukban hosszabb, száraz, meleg időszakot kell kibír­niuk. Származásuk nagyon alkalmassá teszi őket, a szá­raz szobalevegő elviselésére is, vagy még jobb nyáron kertben, szabadban tartani ezeket a növényeket. Ker­tészetekben a "hidegházi növények" csoportjában ta­lálhatók meg és szerezhetők be. Az alacsony hőmérsékletű szobák legszebb díszei az egyes pálmafajok, mint pél­dául a Chamaerops legyező­pálma vagy a szárnyal-tle­­velü Phoenixek. A páfrá­nyok közül 'különösen a Po­­listichum felcatum v. Roch­­fordii és a Pterisek bírják a hideget, az Aspidistra "ku­korica levél" és az Aspara­gus kedvelt szobanövé­nyeink szintén hűvös szobá­ban telelnek jól. Külföldön kedveltek a tarka, vagy kü­lönféle levél alakú boros­tyánváltozatok — egyes kertészetek már nálunk is szaporítják ezeket —, ame­lyek a fütetlen szobák díszí­tésére jól felhasználhatók. A kaktuszokat és más pozs­gásnövényeinket feltétlenül ilyen hűvös szobába telel­tessük — csak nagyon mér­sékelt öntözés mellett —, mert melegben teleltetve nyúlott, "téli hajtások" fej­lődnek rajtuk. A téli időszak kedves, nyíló, hajtatott cserepes vi­­ráaai — a ciklámen, a já­cint, a tulipán, a cinerária és a többi virág — is mér­sékelten meleg szobában tartanak el leotovább. TURISTÁK, VAKÁCIÓZOK SZIVES FIGYELMÉBE I Ha a vízesés városában jár, keresse fel bizalommal a RAINBOW RESTAURANTOT 1329 FERRY ST., NIAGARA FALLS, ONT., CANADA V* mérföldnyire a vízeséstől! — Léghütés I — Díjtalan parkolás! A legismertebb és a legkedveltebb hely a városban ! Tulajdonosa FEDOR JÁNOS 39 év óta vezeti az üzletet Útbaigazítással és szállással szíves készséggel _________ szolgálunk! Európai módra készített legfinomabb cukrászdái sü­temények, torták, tortaszeletek, krémesek, rétesek, teasütemények, marcipánok; mindennap házilag sü­tött finom kalácsok és kenyerek kaphatók a McCALL’S CAKE SHOP-nál 3864 BLOOR STREET, WEST, ISLINGTON SZEMBEN A SIX POINTS PLAZÁVAL. TEL.: BE. 1-4459 1 AZ 56-OS KLUB JUNIUS HO 2-ÁN, PÉNTEKEN ESTE | 8 ÓRAI KEZDETTEL TARTJA 3 3 3 3 a i Vidám táncestélyét I A TORONTOI MAGYAR HÁZ, 245 COLLEGE STREET I dísztermében. I Műsoron:, zene —tánc — büfé — frissítő italok I Belépődíj 1 dollár. Jegyelővétel és asztalfoglalás: TOTKA INSURANCE AGENT IRODÁJÁBAN, ? 470 SPADINA AVE., TORONTO. — WA. 1-1684 .(HittiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiDiiívmitiiiiuiiuiniiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiumiiiiiiiHtitiiittiHiitiiiHmimHMk. GEM THEATRE 1587 DUNDAS STREET, W. (A DUFFERIN-NEL) Villamos megálló a Brock Streetnél TELEFON: LE. 7-2345 CSÜTÖRTÖKÖN, MÁJUS 25-ÉN — csak egy napig KACSÓH PONGRÁCZ ÖRÖKBECSŰ DALJÁTÉKA JÁNOS VITÉZ PALLÓ IMRE, KISS FERENC, GÓZON GYULA, CSORTOS GYULA, LADOMERSZKY MARGIT, DAJKA MARGIT, AZ OPERAHÁZ BALETTKARA, STB MÁSODIK FILM AZ ERKEL pécsi Sándor, Szörényi éva Figyelje a rádiót a vasárnapi előadásokkal _________________kapcsolatban. Jegyek elővételben a COLLEGE FOOD MARKETNÉL, 426 COLLEGE STREET, TORONTO KAPHATÓK. TELEFON: WA. 3-3884 Címváltozások bejelentése Kérjük olvasóinkat, hegy címváltozásukkal kapcsolat­ban ne csak új, hanem a régi címet is szíveskedjenek közölni. I többen az őszi utószezon­ban érkeznek, s többnyire 10—12 napot töltenek itt. 1960-ban elsőízben mintegy 160 olasz vadász is részt vett nyul-fácá-n hajtóvadá­szatokon, kiket franciák, belgák, angolok követtek". A Népszabadság szerint 1956-ban 50, 1957-ben 130, 1958-ban 200 és 1960-ban mintegy 1000 külföldi va­dász járt Magyarországon. A Figyelő szerint az 1959—60- as vadászévadban a vadá­szatokból eredő devizaho­zam meghaladta a 200.000 dollárt. A vadállomány kü­lönben "társadalmi tulaj­don" és fokozott jogvédelem alatt áll. A háborúelőtti Magyaror­szág fizetési mérlegében az idegenforgalom jelentős he­lyet foglalt el (1937-ben 40 millió pengő). De Rá-ko­­siék gazdasági politikája kö­vetkeztében az idegenforga­lom lassan majdnem nullára csökkent az ebből eredő de­vizabevétel. 1958 óta állan­dóan hangoztatja a kor­mányzat az idegenforgalom nagy gazdasági jelentőségét a devizaszegény Magyaror­szág szempontjából, mert az idegenforgalomból eredő devizaforintért kétszer-há­­romszor annyi deviza ellen­értéket kap az ország, mint exportáruért. Devizaszerzés szempontjából természete­sen csak a nyugatról jövő idegenforgalomnak van je­lentősége-1956 előtt nagy szerepet játszott a nyugatról jövő ide­genforgalom visszaszorítá­sában a politikai szempont, mert hogy a nyugati turis­ták "károsan" befolyásolnák a lakosságot, mely sem gaz­daságilag, sem politikailag "nem elég érett", hogy el-j lenálIjón nyugati - befolyá­soknak. Vizumadási és ad­­minisztrativ módszerekkel támasztott nehézségeket a kormányzat rövidlátó gazda­sági politikája az idegenfor­galom intenzivebb fejlődé­sének. De 1956 után ez a fel­fogás alapjában megválto­zott. Ma már egyenesen szükségesnek tartják a nyu-1 gáti idegenforgalmat. A! "Figyelő" így ír: "A deviza sikereknél is fontosabb a politikai siker. A nyugati turisták többsége, visszatérve, igen kedvezően számol be magyarországi ta­­oasztalatairól!" A rossz szállodahelyzet azonban döntő akadálya az idegenforgalom nagyobb mérvű fejlődésének. A Köz- j ponti Statisztikai Hivatal 1 8/1958 sz. különkiadványa szerint a szállodák szám? j 1957-ben 1937-hez képest 860/ -al, a férőhelyek száma oedig 60%-al csökkent. De 1957 óta meggyorsult a szál- ( lodaépítés illetve helyreállí­tás, de mivel az idegenfor­galom sokkal gyorsabban növekedett, a szállodai ellá-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents