Kanadai Magyarság, 1961. január-június (11. évfolyam, 1-25. szám)

1961-01-07 / 1. szám

XI. évfolyam, 1 szám, 1961 január 7, szombat 2 kanadai magyarság / Ä KANADAI Mams/w ß&tuuUA* “T^uh^oaUhu 996 Dovercourt Road, Toronto 4, Ont., Canada Telefon: LE. 6-0333 Este 5 után RU. 3-7521 Főszerkesztő: KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: 996 Dovercourt Rd., Toronto 4 Hivatalos órák: reggel 9-től délután 6-ig előfizetési árak: egész évre $5.00, fél évre $3.00., egyes szám ára: 10 tent Külföldön: egész évre $6.00, fél évre $4.00 Válaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk I felhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket, nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza, még külön felhívás, vagy portóköltség mellékelése esetén sem. A közlésre alkamasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk magunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk, lerövidítsük, vagy megtoldjuk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláírt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelős. CANADIAN HUN G A RIANS ^Editor in Chief: LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Road, Toronto 4, Ont., Canada -v -v •w'w yr -w'v '*'■'w 'w v•'*'^■vr'* ^ -< SABLE SZIGETE Az Atlanti óceán temetője IRTA: JEAN E. SEREISKY 1A HELYZET MAGYARORSZÁGON Tengerészek között, akik az Atlanti Óceán különböző hajóút­jait járják, Sable szigete, mint az elsüllyedt hajók és az állandóan változó, mozgó homok helye is­meretes. A Sable név puszta említése (amely egyébként kardot jelent) éveken át rettegést váltott ki a tengerjárók szívében. A 20 mér­föld hosszú, szeszélyes és ör­vénylő tengeráramok mosta, mozgó homokbuckákból ál ló sziget rémületet hozott a tenge­részeknek, akik partjai közeié­be merészkedtek. A XIX. század eleje óta 200 ismert hajótörést jegyeztek fel a Sable sziget kö­zelében és a becslések szerint ennél lényegesen nagyobb azok száma, amelyekről nincs feljegy­zés. Amint az Atlanti Óceán vad viharai elsöpörnek a partok men­tén, nem egy régi hajóroncs ke­rül napvilágra. De, ha a vihar el­ül az egykor büszke gályák, vi­torlás és gőzhajók tépett ron­csai ismét belesüllyednek a moz­gó homokba. A sziget a Cansö foktól 110 mérföldre délkeletre fekszik a Labrador és Golf áramok talál­kozóhelyén. Az ebből kelétkező hatalmas örvények nem egy ha­jót sodortak el eredeti útjukró!. A veszélyt még fokozza a gya­kori köd, amely a hideg és me­leg tengeráramok összeütközése következtében keletkezik. Az erős apály és dagály a homok állandó mozgását eredményezi, úgy hogy a mérföldnyi széles •sziget körvonalai állandóan vái­­—toznak. Egyes pontjai 85 láb magasságot érnek el- A szigetek partjait homokzátonyok veszik körül, amelyek helyenkint 17 mérföldre nyúlnak a tengerbe. A lapos szigeteket zöld nö­vényzet fedi, de nincs rajtuk egyetlen fa sem. Az erózió meg­akadályozására fásítással kísér­­•leteztek néhány évvel ezelőtt, de sikertelenül. Az ültetett bozótok elpusztultak, a fák pedig elsor­vadtak. A partok közelében és a homokbuckák tetején különböző növények, mint a boróka, pri­mula, a pocsolyák közelében vö­­-rös áfonya tenyészik. A pónicsordák, tulajdonkép­pen inkább vadlócsordák, telje­sen szabadon legelésznek saját külön kis birodalmukban. A Sab­le szigetek egyedüli emberi lakói a szállításügyi minisztérium al­kalmazottai és családjaik. A fö­derális kormány több világító­­tornyot, egy meteorológiai állo­mást és több mentőszolgálatot tart fönn rajta. Látogatóknak, ha •ilyenek egyáltalán vannak, kü­lön engedélyre van szükségük, ha partra akarnak szállni. Senki sem tudja pontosan, hány vadló él a szigeteken, de a legtöbb forrás számukat mint­egy 400-ra teszi. Őseiket száza­dokkal ezelőtt az Újvilág első te­lepesei hozták magukkal az el­hagyott szigetre, ahol azután el­vadultak és negyven generáció beltenyésztése következtében a vadló eredeti nagyságát és kül­sejét öltötték magukra. Sable szigete, amely a ritka Ipswick veréb hazája, számtalan vonuló madár, mint a fekete vad­kacsa, a gojzer, a pettyes part­futó és a kékszárnyú bukókacsa otthona. A sziget néhány lakója nem egyszer lát nagy fókacsordákat partjai közelében és néhány év­vel ezelőt a delfin egy fajtája, a "porpoise" is megfordult vizei­ben. Több mint 150 évvel ezelőtt több világítótornyot építettek a szigeteken, hogy a hajósokat a fenyegető veszélyre idejekorán figyelmeztessék. A partok men­tén sok volt a mentőállomás is. Manapság azonban, a viharje­lentések, radar és drótnélküli táviró és más modern technikai vívmányok annyira lecsökken­tették a hajótörés veszélyét, hogy a Sable szigetek közelében a második világháború óta el­süllyedt hajók száma csak el­enyésző töredékét teszi ki azok­nak, amelyek azelőtt szenvedtek hajótörést partjai közelében. Kikötő nincs a szigeteken és a ritka látogatók ponton talpú re­pülőgépeken érkeznek és száll­nak le a sziget hosszában elhú­zódó 10 mérföldes tengernyul­­vány vizére. Néha-néha kiköt a közelben egy-egy állami gőzha­jó, hogy a szállításügyi minisz­térium ottlakó alkalmazottainak utánpótlást hozzon. A szigeten az egyes állomások között kü­lön széles gumikkal ellátott au­tókkal tartják fönn az összeköt­tetést- A gyalogos nehéznek ta­lálja a járást, mert legtöbbször bokáig süllyed a szigetek köny­­nyü homokjába. Néhány hónappal ezelőtt a kormány bejelentette szándékát, hogy néhány tucatnyi vadlovat eltávolít a szigetekről. Túlszapo­­rodásuk következtében ugyanis nincs elég legelőjük és hogy ne éhezzenek, telente takarmányt kell odaszállítani élelmezésükre. A kormány nézete szerint a vad­lovak száma túl nagy. De eltá­volításuk és áruba bocsátásuk hire oly tiltakozást váltott ki, hogy a tervet gyorsan elejtették. így a Sable ponik megmarad-1 nak kis országukban a homok­buckák és lapos partok között. A kormány időközben bejelen­tette, hogy a télre takarmányt szállít a szigetre, hogy a vadlova­kat megvédje az éhezéstől. ni- Emiatt történik meg az is, hogy a kommunista szülő társa­dalmi munkája közben valami nehézségre akadva, otthon azt beszéli meg házastársával és mi­vel a szocializmus építése nem gyerekjáték, -ilyen nehézség elég szép számmal akad. A gyermek tem tátja, hogy szülei hogyan x>lgozn-ak, milyen eredményeket 'érnek el, de hallja otthon a mun­ka közben tapasztalt nehézsé­gekről folyó beszélgetést. Sőt. — ez is megesik —, panaszt. Ebből könnyen azt a következ­tetést vonja le magának, hogy "nem érdemes kommunistának lenni, mert az mindig tele van gondokkal, bajokkal". " Kodolányi j uj drámája a Vígszínházban Kodolányi harmadszor szólalt meg a színpadon a második vi­lágháború után- Ebből kettő fel­újítás volt (Végrendelet, Föld­indulás), míg a most bemutatott új drámát Békák Tava, Kodolá­nyi hasonló című regényéből irta'. A kritika nemcsak elégedet­len a drámával, de ízléstelenül támadja Kodolányit a második világháború alatt tanúsított te­vékenységéért és a háború utáni passzivitásáért. Most is főleg azt rój jak fel hibájául, hogy Kodolá­nyi "még mindig nem látja meg a népi erők érvényesülését". A dráma főhőse Németh László "műfordító széplélek és kezdő forradalmár", ki elvei miatt csa­ládjával ellentétbe kerül és végül is a forradalmi erőket vá­lasztja és nem a családját. • HUSZONHATEZER ÁLLAMI GONDOZOTT PROBLÉMÁJA A Magyar Ifjúság cikke feltár­ja a nagyszámú állami gondozott problémáját: "Huszonhatezer, rossz családi környezetből kiemelt gyerek ne veléséről gondoskodik az állam, évenkint 12.000 forintot költe nek rájuk egyenként . . . Kevés az intézetek száma, s akiket felveszünk, később azokkal is baj van. A rendőrségi statisztika szerint a budapesti huligán galé­ria fiataljainak jelentős része volt állami gondozott. Ezek a fiatalok 8—10 évi intézeti ne­velés után jutnak ide . . ." • Akadozik az u j ok­tatási reform végrehajtása KÁDÁR KARÁCSONYI AJÁNDÉKA Kádár az országgyűlés előtt tartott beszédében megmagya­rázta a normaémelés szükséges­ségét. A munkásságot tehát is­mét nagyobb teljesítményre kényszerítik, ellenértékűi pedig kevesebb bért kap. A parasztságnak is kijutott az Ígéretekből. Kádár bejelentette, hogy minden szándékuk a kol­­hozositás befejezése "önkéntes" alapon. A még önállóan gazdál­kodó parasztságra a megpróbál­tatás nehéz időszaka következik. Kádár nagyokat mondott a szocialista tömb fejlődéséről, de mélyen hallgatott arról, hogy az életnívó az utóbbi félévben miért süíyedt, valamint arról is, hogy a szovjet az utóbbi idő­ben egyre nagyobb szállításo­kat követel, olyannyira, hogy a kiszállított áru értéke lassan el­éri a forradalom előtti helyzetet. • Megindul! a nagy hazacsalogatás Sik Endre parlamenti beszédé­ben közölte, hogy minden erő­vel azon lesznek, hogy a külföld­ről hazatérni szándékozók minél hamarább otthon legyenek. Sze­rinte sokezer magyar kíván haza­térni, kiket a külföldi hatóságok ebben megakadályoznak. A rendszer ez újabb erőfeszí­tése két célt kíván elérni: elő­ször is a Nyugatnak mutatni, hogy Magyarországon béke és nyugalom van, mert a menekül­tek hazamennek, másrészt az otthoniak felé azt bizonyítani, hogy odakint sem fenékig tejfel minden, kár a szabad világ után vágyódni. A rendszer, nemzetközi tekin­télyének emeléséért minden ál­dozatot meghoz- Tudvalevő, hogy az Egyesült Nemzetekben eddig nem ismerték el a Kádár­­kormány delegációját. Ennek a szovjet megszálláson kívül az a főoka, hogy a magyarország: kormányzat a magyar nép alap­vető emberi jogait nem tartja tiszteletben. A rendszer minden alkalmat megragad annak bizo­nyítására, hogy Magyarországon béke és nyugalom van. Ezzel szemben az .Egyesült Nemzetek tagállamainak többsége ezt ak­kor látná bebizonyítottnak, ha a szovjet kivonná csapatait Ma­gyarországról és a magyar nép az Egyesült Nemzetek felügye­lete alatt szabadon választhatná meg képviselőit. • Nehéz az átnevelés KOMMUNISTA SZÜLŐK GYER­MEKEINEK JELLEME NEM HA­SONLÍT A SZÜLŐIKÉRE A Dunántúli Napló egy cikke a kommunista szülők felelőssé­géről ír és magyarázatot keres arra, hogy mi Okozza azt, hogy a kommunista szülők gyerme­keinek jelleme, lelkivilága és gondoikozásmódja sokszor nem hasonlít a szülőkére­". . .A gyermek nevelésében az első és legfontosabb a csalá­di környezet . . . Nehéz elkép­zelni, hogy kommunista szülők gyermekeiket is ne akarnák kommunistává nevelni. Mégis elég gyakran tapasztalhatjuk, hogy kommunista szülők gyer­mekeinek jelleme, lelkivilága, gondolkozásmódja nem hasonlít szüleikére. Ilyenkor el kell gon­dolkoznunk azon, vajon csak­ugyan minden tekintetben he­lyesen nevelték-e ezek a szülők a gyermekeiket. A kommunista ! szülők felelősségét saját gyer­mekeikért már csak azért is fel kell vetnünk, mert népi demokrá- . :iánk iskolái is szocialista embert akarnak nevelni . . . Sokszor mégis azt tapasztal­uk, hogy a munka közepette megfeledkeznek saját gyerme­kik neveléséről. Néha éppen 3 ( ;ok társadalmi munka miatt nem marad idejük a családdal törőd-1 A Fejérmegyei Hírlap vezér­cikke beismeri, hogy "minden párt- és állami vezetőnek látni kell, az oktatási reform végre­hajtása akadozik, sőt egyes he­lyeken erős hullámvölgybe ke­rül, ha a vezetők harmad- vagy negyedrangú feladatként kezelik és azzal, hogy 'van nekem más feladatom is, hagyjanak békén" — egy kézlegyintéssel elintézik az egészet-Nincs semmi okunk az elbiza­kodottságra. Ezért a reformért is komoly politikai nevelőmun­kát kell folytatni és a pártszerve­zetek összefogó, irányító, neveő tevékenysége létfontosságú, de megéri a fáradságot". • A REFORMÁTUS EGYHÁZ ÍRJA A Református Egyház című kéthetenként megjelenő lapból vesszük az alábbi sorokat: "Az igazi veszedelem nem a testünk fáradsága, hanem az a másikfaja fáradság, ami az em- De'r lelkén szokott erőt venni ak­kor, amikor úgy érzi, nem bírja­­rovább. Ez a fáradság rendsze-* -int akkor jelentkezik 'Ha nehéz 3Z élet terhe s roskadozva hor­dom azt'. Ezt a fáradságot nem gyógyítja sem az alvás, sem a rigaretta, sem a fekete, még-; ovid időre sem- A Biblia azt! nondja, hogy ezt a fáradságot. :sak Isten tudja kiűzni belőlünk", j Szőnyi István emlékkiállítás Esztergomban Az alábbi hír az Uj Emberben jelent meg: "Hatvanhat éves korában Z<=­­begényben nemrég váratlanul elhunt a magyar táj és magyar ember költői ihietettségű festő­je, Szőnyi István. A Keresztény Múzeum most a képtár dísztermében kiállítást rendezett a nagy művész emlé­kére. Közel negyven mű bemu­tatásával áttekintést ad a mes­ter négy évtizedes munkássá­gáról. A kiállított képek között szerepel több önarckép, a Zebe­­gényi temetés, az Este, Uszályok, Szürke Duna és Anya gyermeké­vel. Látható Szőnyi két templo­mi terve is, így a győr-nádorvá­­rosi templom freskóterve és a kivitelre nem került Budapes*:­­belvárosi plébániatemplom szár­nyasoltár makettje. Külön falra került a mester néhány, 1950- es években festett műve,. így a moszkvai magyar mezőgazdasági kiállítás falképeinek vázlata. Az esztergomi Szőnyi István emlékkiállítást D. Fehér Zsuzsa művészettörténész, a Képzőmű­vészeti Kiadó főszerkesztője nyi­totta meg". A munkásság szerepe az Elnökválasztáson Az Egyesült AFL—CIO szakszervezet teljes erejével támogat­ta John F. Kennedy jelöltségét sikeres választási küzdelmében. Tizenhárom millió tagot számlál ez a legnagyobb amerikai munkás­­egyesülés és ha a családtagokat is számításba vesszük, minden bizonnyal ez volt a leghatalmasabb organizáció, amelynek valaha is szerepe volt az amerikai elnökválasztásokban. Nincs egyetlen olyan munkásvezér ugyan, aki azt állítaná, hogy "a munkások szavazata felett rendelkezik", de a munkásvezérek együttes állás­foglalása mégis megtette a maga hatását. Az 1952. és 1956. elnökválasztásokkal ellentétben, amikor is­­több ismert munkásvezér Eisenhowert támogatta, most egyetlen munkásszervezet vezetője sem szállott síkra Nixon alelnök érdeké­ben. Minthogy pedig Kennedy úgyis csak kevés szavazattal győ­zött, bizonyos, hogy a munkásvezérek támogatása nélkül alul ma­radt volna Nincs "országos munkáspárt" Amerikában, de a szakszerve­zetek erélyes politikai tevékenységet fejtenek ki. Minthogy a kormánynak igen. nagy befolyása van az ország közgazdasági éle­tére és a vállalkozók és munkások egymás közti viszonyára, az AFL—CIO mindinkább szükségesnek látta, hogy politikai munkát is fejtsen ki-A munkásság politikai megmozdulása sok hónappal a válasz­tások megejtése előtt kezdődött. A szakszervezeteknek több mint 50.000 helyi fiókja elsősorban is erős propagandát fejtett ki, hogy mindenki regisztráljon a helyi szavazóbizottságnál, hogy választó­jogát érvényesíthesse. Ennek következtében több szavazó járult az urnához, mint bármikor azelőtti. Ha a szavazatok megoszlását vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy íz ipari központokban Kennedy jelentős többséghez jutott. . A nagy városokban majd mindenütt Kennedy kapott érezhető töbib­­j séget, ami kétségtelenül a munkásság állásfoglalására vezethető vissza. A szakszervezetek a kisebbségi csoportok szavazatát is Ken­nedy táborába vitték át. New Yorkban, Philadelphiában es Det­­roitban a négerek többsége a demokratákra szavazott. A négerek ilyetén való állásfoglalása North Carol ina-ban és Lóul si ana-ban is érzehető volt. Dél-Káli formában és Texasban a mexikói származá­súak, akik között sokan az idén szavaztak először, a demokrata jelölteket támogatták. Ugyanígy cselekedtek a portoricoiak is New Yorkban. A megválasztott elnök bizonyára nem fog megfeledkezni ar­ról, hogy mit köszönhet« munkásságnak és igyekezni fog a Kong­resszusban a demokrata párt haladószel lem ü programjának érvényt szerezni. AAAAAAA4 A HIVATALI PÁRTCSOPORTOK csak papíron léteznek Vas Népe egy cikkéből kitű­nik, hogy : "Vas megyében a hivatali pártszervezetek csak papíron működnek. Egyik hivatali párt­­szervezet titkárától afelől érdek­lődtem a napokban, hogyan dol­goznak náluk a pártcsoportok. Az illető széttárta karját és Így válaszolt: 'Tulajdonképpen se­hogy' . . • Sajnos ezzel a jelen­­céggal nemegyszer találkozik az ember, ha a hivatali párt­­szervezetek munkamódszereit vizsgálja . . . Néhány hivatali pártszervezetben előfordul, hogy évekig nem tárgyalják a párt­­csoportok ügyét. Ez a felelőtlen­ség logikusan következik abból a ferde nézőpontból, hogy a pártcsopcrtcknak nincsenek fel­adataik, s jelentőségük sincs. Pedig ienne jócskán tennivalód." • Nagy lábon élnek a bolsi vezetők MIKÖZBEN A NORMÁKAT EMELIK, A KOMMUNISTÁK DŐZSÖLNEK A Déimagyarország című na­pilapból vesszük át az alábbi sorokat: "Az utóbbi években már egé­szen 'természetessé' vált nálunk, hogy mindenre 'együnk-igyunk egyet'. De nem is volna különösebb baj, ha ezek az ünnepségek az ünneplő emberek számlájára történnének. Mert ahhoz senki­nek sincs köze, hogy ki, mikor és hogyan ünnepei, ha ezt a sa­ját zsebére teszi. De ahhoz már igenis van köze mindenkinek, ha ezeket az ünnepségeket a dol­gozó nép pénzén rendezik. Előfordult több esetben olyan ünnepség is, hogy míg az ün­nepség folyamán a közönség nagyobbik része sóskiflit és egy! kis üveg sört kapott, az ünnep­lők másik része terített asztal-1 nál birkapaprikással és puszta-1 szeri cizlinggel ünnepelte magát.1 De az már nem helyes, hogy az állam pénzén, a szövetkezet hízóján, borjúján lak oda Imazza­nak. Megyénkben előfordult, hogy egy nagyszabású lakoda­lom egész költségét 'elkönyvel­ték' valamilyen alrovatra". Vagyis a bolsi vezetők a nép pénzén mulatoznak-Kérjük külső munkatársainkat, tudósítóinkat és hirdetőinket: hogy cikkeiket, tudósításaikat, hirdetéseiket úgy adják postára, hogy mi azt pénteken (lapzár­takor) megkapjuk. Dolgozik a hazai alvilág ERŐSZAKOSKODÓ FIATACfM­BEREK A TÖRVÉNY ELŐTT A múlt évben Preyer György barátaival, Mojzes Bélával és Mogyoróssi Györggyel szóra­kozni ment egy kispesti táncisko­lába. Tánc közben megismerked­tek egy csinos lánnyal, s amikor a lány már hazafelé készülődött, Preyer és barátai megbeszélték, hogy elkísérik. A lány gyanútla­nul fogadta, hogy hazakísérik. Amikor azonban elhagyták a be­épített területet, a lovagias álar­cot ledobva, támadták meg a lányt és erőszakoskodtak vele. A kétségbeesett sikoltozásra fel­figyeltek a IközeH kertészet la­kói, de mire kisiettek, a "gaval­lérok" kereket oldottak. A leány és szülei feljelenté­se nyomán Preyer és társai ellen­­eljárást indítottak és mindhár­mukat őrizetbe vették, ügyüket most tárgyalta a XVIII. kerületi bíróság. Preyer a tárgyalásig szabad­lábra került, de nem okult a tör­téntekből. Júniusban Erdei Sán­dor és Weisz József társaságá­ban szórakozott a Flekken Ven­déglőben- Itt megismerkedtek egy különváltan élő asszonnyal, akit el csaltak és dulakodni kezd­tek vele. A bíróság Preyert másfél évi, Mogyoróssit egyévi, Mojzest tíz­hónapi, Erdeit másfél évi és- Weisz Józsefet tízhónapi börtön­re ítélte. Az elítéltek fellebbez­tek!. A tudomány világából Uj eredmények a mélytengeri kutatásban Régebben azt hitték, hogy csak az óceán felszínén vannak áramlások — a víz mélyén nincsen mozgás- Ma már sok mélyvizi áramlatot ismerünk; kiderült pl., hogy a Golf-áram meleg vízfolyama alatt Nyugat felé hideg, ellen-Golf-áram ha­lad. Uj felfedezés a Towsend­­éramlat is, amely a Csendes­óceán középső részéről Észak- Amerika felé tartó egyenlítői áramlat alatt Nyugat felé folyik. Ez az áramlat a felszín alatt 182 m-re kb. ezerszer annyi vizet visz magával, mint a Mississippi. E felfedezések alapján a tengert ma már sok rétegből összetevő­dő víztömegnek tekintjük: tud­juk, hogy mindegyik rétegnek megvan a maga jellegzetes hő­mérséklete, sótartalma és külön­böző irányú áramlatai. Ä mély­vizek vizsgálatára több új külön­leges műszert is szerkesztettek a kutatók, ilyen pl. az a beren­dezés, amely tetszőleges mély­ségbe sülyesztve, hangjeleket sugároz. A jeleket a kutatóhajón víz alatti mikrofon és erősítő segítségével felfogják, s meg­állapítják belőlük az adót körül­vevő víz sebességét és áramlá­sának irányát. Egy másik új ér­dekes berendezés különböző műszerekkel, talajmintavevőve' és halcsapdával felszerelve le­süllyed a tenger fenekére, majd egy idő után magától felemel­kedik a víz felszínére. A 3 m hosszú aluminiumcsőbő! álló szerkezet tetején jelzőlámpa és radarreflektor van, közepére pe­dig könnyübenzinnel töltött po­­lietjén tartályokat erősítenek. A szerkezet alján helyezik el a ne­hezékkel és újabb könnyüfoen­­zines tartályokkal ellátott hal­csapdát, illetve a műszereket: tartalmazó egységet'. Amikor a­­•berendezést beledobják a vízbe, ■lesüllyed a tengerfenékre és ott ■marad mindaddig, amíg a ten­ger vize fel nem oldja a nehezé­ket tartó magnéziumkapcsof,. (mire a könnyübenzines tartá­lyok felemelik az egész szerke­zetet a víz felszínére. A beren­dezés helyét a radarreflektor és a jelzőlámpa segítségével hatá­rozzák meg. A kutatók az új szerkezetet már 1800 m-es mély­ségben kipróbálták, de számítá­saik szerint háromszor ilyen, mélyre is lesüllyeszthető. Hogyan hatnak a növényekre a különböző színárnyalatok? A közelmúltban felfedezték,, hogy a növények növekedését, virágképződését, szaporodását a, világos és sötétvörös színárnya­latok döntően befolyásolják. Az árpa virágképződését például világosvörös fénnyel siettetni, sötétvörössel késleltetni lehet, a növények tehát érzékenyen rea­gálnak ezekre a szinárnyalatok­­rai Amerikai kutatóknak külön­leges, erre a célra készült spek­trofotométerek segítségével si­került is kimutatniuk élő nö­vényszövetben a viíágosvörös­­sötétvörös pigment rendszer lé­tezését. Sötétvörös fénnyel tör­tént besugárzás után a sötétvö­­röv pigment gyarapodott, a vilá­gosvörös pedig ezzel egyidejű­leg csökkent. 'aa->aaaaaaaa^w^^^^W v EREDMÉNYT AKAR? ITT HIRDESSEN! Címváltozások bejelentése Kérjük olvasóinkat, hogy címváltozásukkal kapcsolatban ne ^ csak új, hanem a régi címet is szíveskedjenek közölni.

Next

/
Thumbnails
Contents