Kanadai Magyarság, 1960. július-december (10. évfolyam, 27-52. szám)

1960-09-10 / 36. szám

Még jéni kell, még jöni fog, Egy jobb kor, mely útin Buzgó imádság epedes Százezrek ajakén. Vörösmarty KANADAI Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. X. évfolyam, 36. szám, (fatadózK. 'ikcMq&UatM PRICE 10 CENTS "A mi utunk, a magyarság hI|i, m is változatlan : hlvan az azar ávas múltúnkhoz, namzati tradiciónkhoa, a karesztény világnézetnek, a krisztusi igazságoknak vagyunk kővetői, hirdetői" (A fenti idézat Kanasai F. Lásslé la­punk als6 számában mag|alant ba koszöntő cikkéből valá.) ARA: 10 CENT KANADA LEGNAGYOBB, HETENKÉNT MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA Toronto, 1960 szept. 10, szombat Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto .. PHONE: LE. 6-0333 Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto TELEFON: LE. 6-0333 Vihar előtti csend... (Külpolitikai összefoglalónk) A nyár vége bővelkedik izgal­mas hírékben, amelyek mind ar­ra engednek következtetni, hogy az amerikai elnökválasztás után nem sokkal olyan turbulens ese­ményeknek leszünk a tanúi, amelyek a régóta fejlődő végle­ges leszámolást a kommunista •imperializmus és a demokrácia erői 'között lényegesen közelebb hozzák. Az első forrpontja a világpo­litikának még mindig Kongó. A belga csapatok, amelyek az ország függetlenségének kimon­dása után a veszélyeztetett bel­ga telepesek élet- és vagyonbiz­tonságának védelmére voltak ki­rendelve, mindenütt átadták a helyüket az Egyesült Nemzetek nemzetközi katonaságának, mely­nek közel 15 000 főnyi 'létszámá­ban összesen 18 nemzet katona­sága szerepel, a nagyhatalmak kizárásával. Az egyik legna­gyobb létszámú kontingenst Ka­nada adta. Az európai civilek elleni erő­szakos cselekmények az UNO csapatok megjelenésére minde­nütt megszűntek ugyan, de a fő kérdés, hogy kié 'legyen a Kongó, még távolról sem dőlt el. Kongó miniszterelnöke, Lu­mumba még mindig azt képzeli, hogy az UNO csapatok főfelada­ta az, hogy az önállóságát kikiál­tott -Katanga tartományt fegyver­rel hódítsa vissza, — vagy he­lyesebben hódítsa meg — az ő számára. Kongó és Katanga között nap­nap után súlyos fegyveres ösz­­szetüzések vannak, a 13 mii iós Kongó régi törzsi ellentétei ki­újultak, golyószórótól 'kezdve kő­­'hegyü nyílig minden fegyverrel harcolnak a bennszülöttek, s az úgynevezett reguláris katonasá­gon beiül sincsen semmiféle fe­gyelem. Az UNO csapatok lábhoztett fegyverrel állnak, s nem segíte­nek sem a szeparatista Thsomba katangai miniszterelnöknek, sem a Katanga annektálasát követelő Lumumba reguláris vagy irregu­laris csapatainak. De az UNO csapatok helyzete még így is nehéz. Úgyszólván minden nap megtörténik, hogy egy-egy UNO egységet megtá­mad a kongói katonaság, rész­ben félelemből, részben tudat­lanságból, részben zavartkeitő szándékkal. Harmmarksjöld fő­titkárt, aki a kongói ügy rende­zésére napokig a helyszínen tar­tózkodott, helyenkint ünneplés­ben, helyen kint kődobásokban részesítették, mert a politikailag Iskolázatlan és egyébként is hi­hetetlenül primitív lakosság és annak úgynevezett vezetői csu­pán azt várják el a főtitkártól, hogy az ő saját törzsi igényeik­nek megvalósítására adjon fegy­veres segítséget. A valóság az, hogy az UNO csapatok jelenléte nem azt biz. tositja, hogy egyik vagy másik néger törzs kerüljön uralomra, hanem egyedül azt, hogy a poli­tikai ür ne a szovjet, illetve a kommunisták által legyen be­töltve. 1 Ha az UNO csapatok elhagy­nák Kongót, helyükbe valami­lyen formában a kommunista erők lépnének. Hozzátehetjük, hogy úgylát­szik a szovjet maga- sem pályá­zik egyelőre a kongói pozicióra, s megelégszik a szökött üres fe­nyegetésekkel. A Kongóval egyidejűleg még 11 más kisebb volt afrikai gyar­mat is önállóságot kapott, olyan nevek alatt, amelyeket még a föld rajzban igen járatos profesz­­szorok is alig- hallottak. Egyebek között három Szudán nevű és három Kongó nevű új ország van megalakulóban Afrika bel­sejében. Az egyetlen olyan afri­kai ország, amely a néger lakos­ság másodrendüségét törvénybe iktatta, s ezért hosszú évek óta a világ m-inden részéből támadá­sokban részesül, Dél-A-frika. En­nek a brit országnak miniszter, elnöke, a pisztoly merénylet se­beiből teljesen felgyógyult Ver­­woerd most az UNO előtt készül elmagyarázni a kongói problé­mák igazi okait és a bajok orvos­lásának módjait. A második forrpont szintén még mindig Kuba-Az amerikai nemzetek szövet­sége Costa Ricában megtartott közgyűlésén egyhangúlag éles szavakkal ítélte el Kuba, illetve diktátorának a hatalmi téboly­ban szenvedő Castronak szovjet­barátságát azzal, hogy az ame­rikai országok nem tűrik, hogy bármely nem-nyugati hatalom beleavatkozzék bármelyik ame­rikai ország belügyeibe. Kuba kiküldöttjei erre kivonultak az ülésteremből, ezzel is elismer­vén, hogy a mai kubai kormány nem egyéb, mint a kommunisták javára működő áruló banda. A ku-ba-i gazdasági helyzet egyébként máris katasztrofális­sá vált. Hiába a betegeskedő Castro állandó sokórás beszé­deikben megismételt minden fe­nyegetőzése, hiába az oroszok minden Ígérete: Kuba a való­ságban propagandán kívül se. honnan sem kap segélyt. A to­vábbi eredmény nem lehet egyéb, mint újabb forradalom, s Castro jól megérdemelt elűzése, vagy liquidálása. — Hozzátehet­jük még, hogy az amerikai nem­zetek szövetségének közgyűlé­se -alkalmából az összes tagok megszakították a diplomáciai összeköttetést Dominicával azé-f, mert annak -idős diktátora Tru­jillo, aki ma már 23 éve uralko­dik parlament nélkül, kétségte­len adatok szerint meg akarta gyilkol-tatni Bétancourt vene­zuelai miniszterelnököt. Ezzel a gesztussal egyrészt -azt kívánták megmutatni az amerikai orszá­gok, hogy Amerikában semmi­féle szinű diktatúrát nem kíván­nak megtűrni, másrészt a szájá­ba akarják rágni a bolond Cast­ronak, hogy barátait ne a Kele­ten, hanem az USA-ban kell ke­resni, ha jót akar. | Időközben —, amint arról már beszámoltunk — megszületett az úgynevezett amerikai kérrrre­­. pü'és ügyében is a moszkvai I ítélet. Powers amerikai pilótát "saját vallomása alapján" tíz év­re ítélték, amelyből azonban csak három évet kell fogházban letöltenie, a többi erejéig sza­badlábra fogják helyezni. Addig is megengedték, hogy felesége vele lakjon. Az egész ítélet és | Powers viselkedése arra vall, hogy az egész história, vaav ha­mis volt, s Powers nem volt más, mint megfizetett szovjet kém, akinek a repülőgépe nem is zu­hant le, hanem a földön robban­tották fel, — vagy azt bizonyít­ja, hogy a szovjet néhány komoly szovjet nagykutya kiengedése | érdekében bánik Powers-sei ! ilyen szőrmentén. Az ügy még távolról sincs lezárva. Indiában nagyarányú razziát rendeztek belföldi és beszivár­gott kommunista agitátorok kéz rekeritésére. A razzia eredmé­nyéként az indiai kormány szá­mos vöröskínai diplomatát és üzletembert utasított ki azonnali hatállyal. Azok, akik a hosszabblejáratú politikai események iránt érdék­­•iödnek, érdekes fejleményt kí­sérhetnek figyelemmel Vörös. -kínába-n. ::;i A Vöröskína és a Szovjet közt most már megállás nélkül dúló politikai harc, amely részben fél­tékenységen, részben félelmen alapszik, ezidőszent az elméleti poiit'-ka síkjára terelődött- Míg Hruscsov napról napra arról ír, hogy a "békés egvüttélés", te­hát a mindenáron fenntartott bé­ke a további fejlődés útja, s ez fog (mondja ő) a kommuniz­mus Győzelmére vezetni, addig a kínai elméleti kommunisták ál­landóan hangoztatott szólamai szerint ortodox módon követni kell a len-ini elméletet, s a ka­pitalizmussal fegyveresen kel! leszámol n-i. A mi számunkra a-z elméleti kérdés nevetséges, hiszen mi tudjuk, hogy nem a kapitalizmus, hanem a kommunizmus bukása áll küszöbön, -akár békés, akár háborús fejlődést hoz a jövő. A vörösök számára azonban az el­mélet fontos, mert a valóságban­­belső hatalmi harcot ta-kar. Hogy 'ez mennyire így van, arra jellem­­|ző, hogy'a kínai politikai meg­szállás alatt álló, de eddig a szovjet által gazdaságilag meg­szállott Külső Mongólia területé­ről a szovjet tisztviselők, beosz­tottak és technikusok egyik nap­ról a másikra százezres csopor­tokban költöztek el. Hogy ez az elköltözés tüntetés számba megy-e, vagy egy készülő fegy. veres konfliktust készít-e elő, azt a jövő fogja megmutatni. Az európai heiyzet sem nyu­godt. A most folyó római olimpiász a lka I mából a németek közös szí­nekben indultak, — Nyugat- és Kelet-Nérnetorszá-g tehát együtt egy csapattal szerepel. Ezt az ideológiailag -nagyjelentőségű lé­pést nyomon követte egy Nyu­­gat-Berlin-ben meghirdetett "me­nekült-hét", amelyen Berlin egész lakossága hatalmas tünte­tésre készül. Ennek megakadá­lyozására a keletnémet kormány lezárta a belső, berlini határvo­nalat. A nyülés és a tüntetés en­nek ellenére meglesz, s nem vi­tás, hogy annak vezértémája - Berlin és egész Németország egyesítése. A német kérdés ve­zéralakja az öreg Adenauer mel­­'ett ma már kétségtelenül Willy Brandt a nyugatberlini polgár­­mester, aki nem csinál titkot ab­ból, hogy Németország minden áron való egyesítését akarja el­érni. Jordán miniszterelnökét meg­gyilkolták. A merénylet kétség­telenül Nasser Egyesült Arab Köztársaságától indult ki. A fiatal Husszein király -kezében tartja a hatalmat, s úav-látszik, hogy a gyilkosságot nem köve­tik nagyobb politikai zavargá­sok. Uj berlini válság fenyeget Nyugati pilóták jelentik, hogy a szovjet légierőket szokatlanul nagy számban vonták össze a Berlinbe vezető nyugati légifo­lyosó mindkét oldalán. Nyugat-Németország Berlin­ben négy napos nagygyűlést rendez a szovjet zónából mene­kült németek sorskérdéseinek megtárgyalására. Az orosz kato­nai gyülekezések a Berlinbe ve­zető légifolyosó két oldalán azt a fenyegetést jelentik, hogy a szovjet meg akarja akadályozni a Menekült-gyűlés résztvevőinek Berlinbe repülését. Willy Brandt nyugat-berlini polgármester megbeszélésre hív­ta össze a nyugati városrész ka­tonai parancsnokait annak meg­állapítására, hogy a városi veze­tőség mit tehet a válság elhárí­tására-A kelet-német kommunisták ötnapi vasúti utazási tilalmat rendeltek el Nyugat-Németor­­szág-ból Berlin felé, hogy meg­akadályozzák a kelet-német me­nekültek gyülekezését Berlinben. Megerősített keletnémet rend­őrosztagok éjjel bar-rikádok-kal elzárták, a nyugatnémetek elöl a Brandenburgi kapu használa­tát. -Ez az első alkalom az 1948—• 49. évi válság óta, hogiy ezt a kaput elzárták a forgalom elől. Megakadályozzák a Brandenbur­gi kapun- való átkelést minden olyan nyugatnémet előtt, akinek nincs kelet-berlini lakhatási en­gedélye. Külföldiekre ez a tila­lom -nem vonatkozik. Gromyko védelmébe veszi Kubát TŰZFÉSZEK KONGÓBAN Az Egyesült Nemzetek kongói csapatai parancsot kaptak, hegy -használják lőfegyvereiket, ha az Iszükséges. E szigorú katona- ren­­jdelkezést az tette szükségessé, hogy bennszülött erők megtá­madták a kanadai és amerikai lég-i erők osztagait . Az UNO csapató-* állást foglal­tak Katanga tartományban, hogy jelenlétükkel megakadályozzák a po'-gá-rná borút, mely a felfor­gatott tartomány és a kongói hadsereg egységei között készül kitörni A legfenyegetőbb a hc-'yzet Ba-kwangaban a "Bánya ál-lam"­­nak elnevezett Kasai tartomány kijelölt fővárosában melyet Lu­mumba csapatai harc nélkül el­foglaltak. Iái Bemndsen, az UNO csapa­tok keleti parancsnokságának po­litikai tanácsadóba jelenti, hogy , az Egyesült Nernre-tek szclgála­­itáoan álló eihiop.ai csapató* j mindenütt elérték a Katangába vezető vasútvonalat és átvették a belga csapatoktól a legfonto­sabb határvárosok helyőrségeit. Albert Ka-lonij, Katanga elnöke és Moise Thsomba, K3tanga ni niszterelhbke háborút jelentettek ki a iu-mum-ba ko'mány e-lien és táborukba hívják a "fehéreket és feketéket" egyaránt. Lumumba Swahil-iben 2000 fő­ből áiió hallgatóság előtt beszé­det tartott, melyben kijelentette, hogy azokat ez. euró; -aia-kat, ak.k Kongóban maradnak, szi-vesen 'áfák. "Ma-ncic-ot (kongói ten­geri fajta) adunk nekik, ha nincs .kenyerük. Békés együttélést aka­runk a fehérek és feketék között. Ha valaki -követ dob a fehér em­ber autójára, az a szabadság el­lensége. Mi nem az európaiakat gyűlöljük, csak a kizsákmányo­ló osztályokat". Lumumba, hogy az európaiak­kal való együttélésről hirdetett elveit aláhúzza, a nénrrvülésen három belga 'kísérőjével jelent meg, akik közül kettő nő volt. A -leopoldvillei UNO légierők parancsnoka, a svéd C. G. Von Rosen gróf most tért vissza Stock­holmba és azt állítja, hogy Afri­ka nemzetei teljesen fel vannak bolygatva, a káosz tökéletes. Az Egyesült Nemzetek komoly erői­re van szükség ,hogy a nyugal­mat helyreállíthassák, j "Kongó olyan ország, melyben nincs igazságszolgáltatás — foly­tatja Von Rosen gróf. — A kon­gói hadseregnek nincs parancs­noka s a katonák legtöbbször nem kapnak pénzt, élelmet és orvosságot. De modern fegyve­reik vannak és azok a kalandc. jrok, akik könnyelműen megtá­madják őket, hamar a fűbe ha­raphatnak^__________ BILLY GRAHAM A VILÁG VÉGÉRŐL Billy Graham prédikátor Zü­richben — szakadó záporban — 15.000 ember előtt evangelizá­­ciót tartott, mélyben a-rra figyel­meztette hallgatóságát, hogy a világ vége közel van és "Jézus Krisztus el fog jönni, hogy ítél­tjén elevenek és holtak felett" Andrei Gromyko szovjet kül­ügyminiszter azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy ke­gyetlenül beleavatkozik Kuba belügyeibe. Felháborodva idézi Herter amerikai külügyi államtitkárnak az Ameni-kai Államok Szervezete külügyminiszter értekezletén tar­tott magvas beszédét, melyben megállapította a szovjet bele­­avatkozását Kuba ügyeibe. Gromyko szerint az Egyesült Államok uralmát rendkívül meg­zavarta az a körülmény, hogy egy latin-amerikai állam kivonta magát parancsai köréből. "Herter -támadása Kuba ellen, tulajdonképpen a szovjet külpo­litika ellen összegyűjtött kohol­mányok tömege volt" — mond­ja Gromyko. "Nem lehet beszélni szovjet beavatkozásról Latin-Amerika vagy Kuba ügyeibe, ennek el­lentmondanak- a tények" — foly­tatta Gromyko. "A szovjetnek nincsenek katonai bázisai, bank. ja-i, gyárai, ültetvényei sem Ku­bában, sem más Latin-Amerikai államban". Gromyko ideges ha-ndaöandá­­zásait az az ijedelem váltotta ki, mely méltán lesújtja a szovjetet Latin-Amerika egységes és el­szánt kommunista ellenes maga­tartása miatt. Kanadai segítség Chilében Paul Tremblay kanadai követ a chilei Santiagoban bejelentet­te, hogy a kanadai kormány ál­tal ajándékozott 1,000.000 dollár értékű liszt szétosztása több mint 75%-ában megtörtént. Csu­pán 40 zsák liszt pusztult el Val­' paraisoban vízkár következté­ben. I 10.000 tonna liszt eladásából befolyt pénzösszeget pedig át­engedték a déli környéken oko­zott földrengési károk enyhíté­sére-Galamb Attila óriási sikere a torontoi kiállításon Galamb Attila., a 6 éves híres magyar saxafon művész kilép a bíróság tárgyaló­­terméből, ahon. nan kézenfogva vezeti AHan Grossman, a to­rontoi St. And­rew választóke­rület 'képviselő­je. A kis csoda­­gyermeket a Ka­nada Nemzeti Kiállítás vezető­sége 14 esti fel­lépésre szerződ­tette a Nagyaré­­na esti műsorá­ban A Zenészek Szakszervezete azonban fellé­pését nem en­gedélyezte, mi­vel a kis fiú nem tagja a szakszer­vezetnek. Majd azt kívánta a szakszervezet, hogy 750 dollár tiszteietdíjábó; 630 dollárt fi. zessen. Allan Grossman kép­viselő felkérte Toronto három kiváló ügyvéd­jét, hogy a kis művészt a bíró­­sáq előtt képvi­selje. A bíróság a fellépést en­gedélyezte s a szakszervezet követelését mél­tánytalannak mi­nősítette. Azóta a kis Attila min­den este tombo­ló sikerrel szó­rakoztatja a Nagyaréha kö­zönségét. Egy héten keresztül a torontoi napi­lapok első olda­lán szerepelt, arcképét ma már minden újságolvasó ismeri. Mű­vészetével több tekintélyt szer. zett a magyar névnek, mint emigráns politikusaink együtt­véve. A Zenész Szakszervezet, amely minden áron meg akarta akadályozni a kis Attila fellépé­sét, végül is "beadta a derekát" és tagjai sorába vette a kis 6 ■ éves magyar művészt. Galamb* Attila így a világ legfiatalabb 1 szakszervezeti tag — címet is elnyerte.

Next

/
Thumbnails
Contents