Kanadai Magyarság, 1960. július-december (10. évfolyam, 27-52. szám)
1960-07-02 / 27. szám
X. évfolyam, 27. szám, 1960 július 2, szombat 2 KANADAI MAGYARSÁG KANADAI @4H4cLí4tt 996 Dovercourt Road, Toronto 4, Ont., Canada Telefon: LE. 6-0333 Főszerkesztő: KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: 996 Dovercourt Rd., Toronto 4 Hivatalos órák: reggel 9-töl délután 6-ig IIAfizetési árak: egész évre $5.00, fél évre $3.00., egyes szám ára: 10 cent Külföldön: egész évre $6.00, fél évre $4.00 Válaszbélyeg nálkül érkezett levelekre nem válaszolunk I Felhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket, nem őrzünk meg és nem küldünk vissza, még külön felhívás, vagy portóköltség mellékelése esetén sem. A közlésre alkamasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk magunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk, lerövidítsük, vagy megtoldjuk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláírt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief: LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Road, Toronto 4, Ont., Canada Újabb fejezet zajlott le a hidegháború most folyó szakában Éppenugy, mint a párizsi konferencia bukása, a mostani fejezet is sok felesleges izgalmat okozott, hangos propagandasikereket hozott a kommunista üvöltő kórusnak, de végeredményben a bolsevisták gyengeségét mutatta és a Nyugatnak hozott megerősödést és kézzelfogható előnyt. Miután Eisenhower lemondotta tokiói útját Kishi japán miniszterelnök kérésére azért, mert a professzionista kommunista terrorista-bandák jelenlétében az Elnök személyes biztonságát csak komoly fegyveres erővel lehetett volna ga. rantálni, a vörösök és velük együtt a nyugati világ ellenségimádó bolondjai már azt várták, sőt jósolták, hogy az amerikai—japán katonai szerződés nem fog törvényerőre emelkedni, hogy az amerikai légibázisokat Japánban fel kell számolni, aminek további következménye a távolkeleti amerikai védelem felszámolása lesz. Egy lépéssel ezután — üvöltöttek a kommunistabarátok és a beijedtek — következik Formoza vöröskínai megszállása, majd India, Indonézia stb. megszállása, Ehelyett egyszerűen az történt, hogy a japán parlament, s az egész japán lakosság hideg vállvonogatással nézte és törte, a 300.000 fizetett kommunista csürhe gyerekes handabandázását az utcákon, beleértve a sokszázezer "Haza, amerikaiak" című plakátot. A kutya ugat — a karaván halad, — ez volt a japán nép magatartásának lényege. Az amerikaiakkal kötött tízéves katonai szerződés szépen törvényerőre emelkedett, a japán miniszterelnök nem mondott le (de ha lemondana is, ez semmit sem változtat a szerződésen) és a kommunisták továbbra is csak szavakkal képesek ijesztgetni a világ bármely olyan pontját, ahol a fölényes erejű amerikai haderő tartózkodik. A hiábavaló orditozás feletti dühükben a kommunisták ismét elkezdték ágyúval lőni Quemoy és Matsu szigetét (azokat a szigeteket, amelyeknek elfoglalását már 1955- ben olyan nagy hangon Ígérték) pontosan akkor, mikor Eisenhower Formozán tartózkodott. A pekingi sajtó maga is úgy állította be ezt a 86.000 gránát kilövésével járó görögtözet, hogy ezzel "Eisenhower elleni megvetését" akarja kifejezni. Eisenhower szokott nyugalmával úgy nyilatkozott Formozán, hogy ez a kommunista dühkitörés megint azt a megvetést mutatja, amelyet a kommunista vezetők éreznek, de nem Amerikával, hanem az emberi élettel szemben, mert az ágyúzás egyetlen eredménye az volt, hogy Matsu szegény halászlakosságából 150 gyerek és nő pusztult el. Ezt a szörnyű eredményt egyébként első lapon hozta az egész indiai és indonéziai sajtó, ilyesféle címszavak alatt "A kommunista propagandabálvány 150 emberáldozata". Annál a néprétegnél tehát, amely előtt a japáni felbérelt fizetett kommunista suhancok azt a benyomást akarták kelteni, hogy a Távol-Kelet Amerika ellen, s a vöröskínaiak oldalán áll, az Eisenhower látogatásával kapcsolatos események ellenkező hatást keltettek: megerősítették azt a meggyőződést, hogy a kommunisták mérhetetlenül gyengék ahhoz, hogy az USA által védett országokat elfoglalják, s újra megmutatták, hogy az egyetlen front, ahol a bolsevisták gyilkos tehetetlensége eredményt tud elérni: a védtelen asszonyok és gyermekek halomra való mészárlása. Az amerikai Elnök látogatása során az az ország, amely valóban ismeri, mit jelent a kommunizmus, nevezetesen Dél-Korea, messze előljárt az ünneplésben és az ovációban. Milliós tömegek éltették Eisenhowert Seoul utcáin. Egyedül a távolkeleti út utolsó állomásán, a háborúból oly jólismert Okinawa szigetén sikerült az előre odaszállított néhányszázfőnyi professzionista kommunista agitátornak a Pekingben megszövegezett tiltakozó táblákat kiten. niük. Az egész távolkeleti út legexponáltabb pontjain, Dél-Koreában, Formozán és a Fülöp-szigeteken nemcsak a kormány, hanem az egész nép lelkesedéssel fejezte ki bizalmát és szeretetét az ameriaki nép és az amerikai hadsereg iránt, azon a ponton pedig, ahol a kommunista propaganda óvatosságra késztette Eisenhowert, a valóságos, katonai siker teljes: az amerikai bázisok maradnak és erősödnek. HOGY KEZDŐDÖTT 1 IRTA STAN MOKRZYCKI Az alábbi sorozatunk a New Canadian Press széles körökben ismert igazgatójának, a népszerű Stan Mokrzyckinek európai úti élményeiről írt beszámolójából közöl részleteket. Az örökké jókedvű, szellemes Stan nem akart irodalmi müvet alkotni, sem versenyre kelni az európai utak részleteiről áradozó utazási propagandafüzetekkel. Egy intelligens, felnőtt kanadai bevándorló szólal meg itt, aki most végre hozzájutott ahhoz, hogy mindannyiunk álmát: az európai turistautat megvalósíthassa, még mielőtt az idős kor megakadályozza az élet apró örömeinek élvezetét. Olvasóink sok gyönyörűséget fognak találni ebben a sorozatban, ahogy mi magunk is szívesen olvastuk barátunk kötetlen csevegését. Stan Mokrzycki Amióta az öreg János bácsi — foglalkozására nézve taxisoffőr — azt a jó tanácsot adta, hogy taxin járjak haza, ahelyett, hogy idegölő hajtással fejezzem be a napi munkát, — mi ketten őszinte jó barátok vagyunk. János bácsi elmúlt hatvan éves, mégis nyugodt, udvarias, elpusztíthatatlan egészségű fiatalos ember. Kettőnk barátságából tulajdonképpen csak én kapok, — ő az, aki állandóan beszél, viccekkel traktál (amelyek nagyrésze szigorúan férfitársaságba való) és főleg mély értelmű filozófiai igazságokat mondogat, amelyeket olyan férfiak szoktak a kabátujjukbó! kirázni, akik már mindent láttak és mindent ismernek. János bácsi nemcsak soffőr, hanem egy belvárosi kocsiparkolóhelyen is felvigyázó. Sok-sok emberrel kötött már barátságot, — sok barátot vesztett már el, akik közül sokan örökre hagyták ott a földi tülekedést. Mikor úgy látja, hogy túlságo. san sietek, vagy késő éjjelig dolgozom, ilyesmiket mond: "Mit ér magának az átütő siker, ha már a föld alól élvezi?" vagy: "Élvezze ki az életet, mert már kevesebb van hátra, mint ahogy látszik". De az /igazi lökést a következő megjegyzése adta nekem : "Barátom, maga igazság szerint már régen halott!" Erre meghökkentem. Igaza van. Mindannyian tulajdonképpen már régen halottak vagyunk, s mégis mind úgy élünk, mintha még ezer évünk volna hátra. Talán az a hiba, hogy annyi mindent akarunk az életbe belezsúfolni, hogy nem is érünk rá élni? Hányán vagyunk, akik anyagi sikert, anyagi biztonságot hajhászuntk, s az élet élvezetes részleteit állandóan elhalasztjuk máskorra, — amikor talán már késő lesz I Ha azután felébred bennünk a vágy, hogy kiszakadjunk a mindennapi élet zajából, azt tesszük, amit én is tettem. Néhány hét alatt meglátogattam Koppenhágát, Varsót, Stockholmot, Bécset, Rómát, Nápolyt, Milánót, Zürichet, Frankfurtot, Düsseldorfot, Párizst, Londont. Újra találkoztam néhány régi baráttal, új barátokat szereztem, láttam csodás tájakat és többet tanultam a népekről és az országokról, mint minden földrajzkönyvből. Nagyszerűen éreztem magamat, s magammal hoztam egy életre való emléket. Már előre szeretnék válaszolni néhány elkerülhetetlen kérdésre. Kérem: nem muszáj aranybányatulajdonosnak lenni ahhoz, hogy valaki Európában utazást tegyen, bár az ilyesmi nem árt, ha valaki minden gyönyörben meg akar fürdeni, ami ott kínálkozik. Repülőn Európába utazni és vissza körülbelül annyiba kerül, mint egy nyaralót bérelni a Sirncoe partjánál — és higyjék el, az utazás sokkal érdekesebb szórakozás! Azt se kell megvárni, amíg nyugdíjba vonulunk, hogy időt szakíthassunk erre az útra. A szabályos kétheti vakáció elég arra, hogy egy-két országot meglátogassunk, s felkeltsük az étvágyat arra, hogy jövőre ismét Európába utazzunk. A kulcs a repülőn való utazás, mert ennek a segítségével válik lehetővé, hogy néhány órán belül Európába kerüljünk. Európába a legjobb utazási időszak a koratavasz, s az ősz. Színházak, operák ilyenkor teljes üzemben vannak, kiállításokat tartanak mindenütt, s főleg a mérsékelt időjárás miatt nem annyira kimerítő az egésznapi nézdegelés és kirakatnézés. Ilyenkor sokkal olcsóbb is utazni, mert sóik hotel mérsékelt árakat számít, s a repülés is olcsóbb. Ha nyáron utazunk, gyakran verekedni kell a hotelszobáért és sok üzlet — különösen Párizsban — nyári szabadságot tart. Hadd mondjam el, én hogyan utaztam. Nem sorolom fel sem a helyeket, sem a hoteleket, mindössze a tapasztalataimat akarom közölni azokkal, akik szintén Európába utaznak, vagy útiterveket kovácsolnak. Magam részéről a SAS skandináv repülőtársaság gépébe szálltam Montrealban egy délután. Azért választottam ezt a társaságot, mert ennél a legjobb az utasok kiszolgálása, — ezeken a gépeiken érzi magát az ember a legotthonosabban', itt kiapja az igazi tősgyökeres európai udvariasságot, finom ételeket, italokat — s emellett a szolgálatban álló hölgyek is itt a legcsinosabbak, ami szintén fontos tudnivaló. Árak szempontjából nincs kü fönibség a légitársaságok vonalai között, s az üzleti verseny egyedül az utasokkal való bánásmódban mutatkozik meg. A DC—7C gép 80 utast visz Koppenhágába, ahova egy kel temes, pihentető út után reggel 9-kor érkezünk meg. Nem taga' dóm a tengeri útban rejlő számos szépséget, — de énnekem különös, majdnem perverz gyönyörűséget okoz, hogy i 0.000 méterrel a tenger felett vacsorázhatok, koktélokkal, borokkal, minden földi jóval. Elsőosztályú utasnak mindez jár. A turistaosztályon pontosan ugyanilyen a kiszolgálás, legfeljebb az ételek nem ilyen hallatlanul íuxuso. san finomak, s azt mondják, hogy csak az elsőosztályú uta sok kapnak lefekvés előtt bú csúcsókot a szolgálatban álló ifjú hölgytől. (Megjegyzem, lehet, hogy ez a különös spéciálszolgálat csak nekem egyedül ár, mint közismert dón jüannak, ha-ha!) (Jövő heti számunkban folytatjuk.) SZENT ISTVÁN LOVASSZOBRA GYŐRÖTT Az Uj Ember jelenti, hogy Győr város törvényhatósága még 1938-ban, Szent István halálának kilnecszázadik évfordulóján elhatározta, hogy felállítja a szent király szobrát. Medgyesi Ferenc el is készítette a szobrot, amely az 1939-es párizsi világkiállításon első dfjat nyert. A szobrot eddig Budapesten őrizték, most pedig Győrbe került, ahol a régi várfal tövében a Rába partján létesített új parkban helyezték el. efloooaBuQgcxBwoooQoeefloogQggwoQeoooowwwwwoe Ha úszni megyünk mindig tanácsos, hogy legalább ketten, de jobb ha hárman vagyunk. Egyedül úszni, bármily jól ismerünk is egy tavat, vagy vidéket, sohasem tanácsos, ha még oly jó úszók vagyunk is. Néhány jó tanács az úszásra nézve: Ne menjünk úszni, ha fáradtaik vagyunk. Soha se menjünk a vízbe közvetlenül étkezés után. Könnyen kaphatunk gyomorgörcsöt. Várjunk egy, de inkább két órát, mielőtt úszni mennénk. Ne hagyjuk, hogy a gyermekek felügyelet nélkül maradjanak a vízben, még, ha gumiövekkel, gumilabdákkal, fapalánkokkal és más vízfönntartó eszközökkel vannak is ellátva. Könynyen kisodorja őket a víz a mélyre. Ha lábunkban görcsöt kapunk, feküdjünk hátunkra és igyekezzünk lebegni a víz színén. Ha partra értünk, masszírozzuk a fájó izmokat addig, míg a görcs el nem múlik. EURÓPAI KRÓNIKA (Folytatás az első oldalról) A PÉLDÁTLAN NÉMET MUNKATEMPÓ egyik beszédes eredménye: tíz év alatt 200 milliárd Márkát költöttek el építkezésre Ennek hetven százalékát a lakóházak, lakások építése teszi ki... A német gyárak ma a világ legmodernebb gyárai, hiszen a nagy háború utáni demontázs után: mindent élőről kellett kezdeni, új épületekkel, új gépekkel, új munkametódusokkal. Egyik titka ez a német "Wirtschaftswunde rnek" . . . Ma már a német márka felértékeléséről beszélnek, mert 20 milliárdos arany- és devizafedezetével a világ egyik legkeményebb valutája. A németek erre nem hajlandók, mert ez megdrágítaná exportjukat. A ROPPANT ÉPÍTÉS ÉS FEJLŐDÉS PERSZE NINCS ARÁNYBAN A BELSŐ ÁTALAKULÁSSAL. A német nem "homo politicus", mint a francia, angol, vagy magyar, hanem "homo oeconomicus", elsősorban a gazdasági jólét érdekli ... A múlt felszámoása folyamatban van ugyan, de még nem pótolták semmiféle újabb politikai koncepcióval azonkívül, hogy az újraegyesítést követelik. A múlt felszámoása, a nemzeti-szocialista jogrendszer lassú lebontásán kívül, a volt szereplő személyek ügyeinek kivizsgálásával egyidőben történik. A lapok néhány meleg szóval parentálták el a most elhunyt Walter Funk volt birodalmi gazdasági minisztert, a volt Reichsbank elnökét, aki a háborús pénzügyeket zseniálisan oldotta meg. Közben Göring leánya pert nyert az állam ellen és nem kell visszaszolgáltatnia azt a körülbelül 60 ezer márka értékű Lucas Cranach képet, amit Európa egyik legnagyobb középkori mestere festett, Köln városának. Ezt a képet Edda Göring keresztelési ajándékként kapta annakidején Köln városától. Ezt a pert is, mint sok hasonlót tisztán jogi és nem politikai szempontból döntötték el. A németeknek eme, az angolokéhoz hasonló, emelkedett jogérzéke jelemző különben az Eichmannügyre is. ők nem védeni akarják Eichmannt, hanem a német jog értelmében elítélni . . . Most egyébként a német büntetőjog reformja fekszik a parlament előtt. Hatalmas vita várható és nem* lehetetlen, hogy újra bevezetik a; halálbüntetést. A bűnügyek száma ijesztően emelkedik. Az elmúlt évben 63 ezer 700 sexuális bűncselekmény, 5662 gyilkosság, emberölés foglalkoztatta a rendőrséget. Az összes bűncse. lekmények száma sajnos elérte az egymilió 200 ezret. A háborús és háborúutáni idők erkölcse tükröződik vissza ezekből a számokból . . . Akkoriban olcsó volt az emberélet és semmit sem' jelentett a tulajdon. Visszatérve a múlt felszámolásához meg kell említeni, hogy ezzel egyidőben újabb nacionalista irányú mozgalmak is észlelhetők, amelyeknek azonban nem annyira politikai jelentősége, mint inkább az erkölcsi igazság kiderítését szolgáló célja van. A fegyveres SS- alakulatoki ez évben is nagyszabású összejöveteleket rendeztek. Sepp Dietrich, volt SStá.bornok, a Hitler-testőrségi parancsnoka és sok más magasrangú SS-tiszt szólalt fel. A sajtófényképészeket elkergették és Götz von Berihingen híres, a mi nyelvünk szerint ordináré mondásával traktálták . . . Sok külföldi vendég volt, finn, norvég, holland, ukrán, lengyel és magyar SS- alakulatok tagjai jelentek meg a találkozón . . .,amelynek jellege csak egyben emlékeztetett a régi időkre: a megalkuvás nélküli antibolsevizmus. Ezt, a ma már csak társadalmi erőt, Adenauer bármikor felhasználhatná a bolsevizmus elleni küzdelemben, ha nem lebegne felette az antiszemitizmus, ma már kétségtelenül elhalványult árnyéka. . . o—o HRUSCSOVÉK egyébként újabb anyagot szolgáltattak világnézeti és erkölcsi ellenfeleiknek. A Nyugat-Beriinben 1952- ben elrabolt Dr. Linse, aki egy antikommunista jogász-szervezet vezetője volt, már 1953-ban meghalt a Szovjetunióban. Halálát mélységes titok: fedi, hiszen egészséges, erős fiatalember volt és bizonyos, hogy nem náthában halt meg . . . AZ OROSZOK NEM VÁLTOZNAK... A bolseviki erőszakosság, az orosz szemtelenség és vak önbizalom jellemzésére, hadd idézzünk egy könyvből: Az orosz miniszterek tárgyalási módja abban áll, hogy a maguk nyers né. zeteit kendőzetlenül, mint ultimátumot adják elő, amelyeket feltétel nélkül kell mindazoknak elfogadniok, akik velük tárgyalnak. Nekik annyira túlzott véleményük van a saját hatalmukról és oly mélyen meg vannak arról győződve, hogy más népektől nincs mit félniök, hogy szerintük csak ezen a módon és hangon érhetik el saját előnyeiket, a dolgok állása és a méltóságuk megóvása szempontjából. Ha megfontoljuk, hogy a legveszedelmesebb nemzetek minő udvariassággal, előzékenységgel, sőt hizelkedésekkel kezelték az oroszokat, ha ragyogó eredményeikre gondolunk, amelyekkel politikájukat és haderejüket szinte megkoronázták, akkor csak csodálkozhatunk felfuvalkodottságukon, szemtelenségükön, amely rendszerint csupán a szerencséjük következménye. Ez az idézet az Ur 1765-ik esztendejéből való, de 1960-ban is érvényes megállapításokat tartalmaz. Szerzője, gróf George Macoartney, volt angol miniszter és diplomata, aki 1765-ben kereskedelmi szerződést kötött az oroszokkal . . . Hja, az idők vátoznak ugyan, de bizonyos népek aligha. Mindegy, hogy cár, vagy diktátor vezeti őket. Majdnem azt írtuk, hogy cár vagy kalaposinas . . . Ez utóbbi ugyan éppenolyarv mindegy lenne, mert hiszen Nikita tehénpásztor volt, az ukrán szteppék kaubolya (cow-boy-a), s múltjából magával hozta nemcsak a foglalkozás nyerseségét, hanem a csípőből való lövöldözés elavult virtusát is, no meg a "finom" diplomata modort . . . SPANYOL—PORTUGÁL TÁRGYALÁSOK Francisco Franko spanyol generalisszimusz és Antonio Oliviere Salazar portugál miniszterelnök a spanyolországi Meri. dában találkoztak. Az utolsó három évben ez már a második személyes megbeszélés a két állam vezetője között. Ellopták Margaret hercegnő férjének viaszszobrát A LÉGI ÁLLOMÁSOK TETŐZETE VÉDI AZ UTASOKAT ÖS A REPÜLŐGÉPEKET: A Pan American World Airways forradalmi új állomásokat létesít a repülőgépek utasainak. Hat óriás Jet Clippers fér el a tetőzet ereszei alatt a Newyorki Nemzetközi Repülőtéren. A tetőzet 114 láb távolságra nyúlik ki az üvegfalú épületektől. A kellemetlen érkezés és indulás régen elfeledett dolog már az utasok előtt, valamint a személyzet, a csomagok, rakomá nyok és a posta számára s az utasoknak többé nem kell megmászni a magas lépcsőket. Ez egyúttal kilátó erkély is, ahonnan madártávlatból lehet látni a vidéket és a kifutópályát. Ellopták Anthony Armstrong- Jones viaszszobrát Londonban. A bábut Mrne Tussárd készítette, értéke 500 angol font. A londoni hires múzeumban helyezték el azon napnak előestéjén, mikor Margaret hercegnő férjével visszaérkezett caribbeani nászút járói. A viaszszobrot egy londoni utcai telefonfülkében találták meg. Egyik rendőr arra lett figyelmes, hogy egy fehér nyakkendős és kabátos ember mozdulatlanul ráhajol a telefonkészülékre. Azt hitte részeg em. berrel van dolga és be akarta kísérni a kerületi őrszobára. Legnagyobb meglepetésére azonban az ellopott viaszbábut találta meg. A rendőrség azt hiszi, hogy egy múzeumi látogató a zárás időpontjában kilopta a viaszszobrot az épületből, de az utcán nem tudta észrevételenül elszállítani s így hamar egy telefonfülkébe tette. Az eleven Tomy, amint barátai mondják, igen jót mulatott a történeten. A fiatal pár a Britannia királyi jachton a múlt hét végén érkezett meg nászútjáról. Mikor kiszálltak a hajóról rögtön közölték velük az ellopott viaszbábu történetét s különösen azon nevettek, hogy a rendőr a bábut "részeg. ember"-nek nézte. Lapunk igaz barátja csak az lehet, aki pontosan előfizet I OLVASD ' *S SZEREZZ ÚJABB BARÁTOKAT! Vigyázzunk az úszásnál
