Kanadai Magyarság, 1960. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1960-03-05 / 10. szám
Még jöni kell, még jőni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epede* Százezrek aj alán. Vörösmarty Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. X. évfolyam, 10. szám, Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto . PHONE: LE. 6-03S3 PRICE 10 CENTS "A ml utunk, • magyarság ut|a, ma la változatlan: hlvan az atar ávo* múltúnkhoz, namzati tradíciónkhoz, a korasziány világnézetnek, a krisztusi igazságoknak vagyunk kövatii, hirdetíl" (A fonti Idézőt Kanosai t. László la punk alsó számában megjelent he kószöntó cikkából való.) ARA: 10 CENT KANADA LEGNAGYOBB, HETENKÉNT MEGJELENŐ MAGYAR KENESEI F. LÁSZLÓ Szerkeszti: LAPJA Toronto, 1960 máre. 5, szombat LJJ Szerkesztőség és kiadóhivatal! 996 Dovercourt Road, Toronto TELEFON: LE. 6-0333 EGY VISSZATASZÍTÓ ARCKÉP Azoknak, akik még mindig úgy képzelik, hogy Nikita Hruscsov valamiféle zseni, vagy legalább is a jelen pillanatban a világ egyik vezető politikusa, akinek a szavát mindenkor meg kell hallgatni, nem sok örömük telhet abban az élethű arcképben, amelyet ez az undok pojáca magamagáról festett, amikor Moszkvában fogadta Gronchi olasz köztársasági elnököt és minisztériumát. Mint ismeretes, Gronchi, akinek alapelve az, hogy a demokratikus kormányok helyesen teszik, ha az úgynevezett bololdali erőkkel, tehát a szocialistákkal keresnek kapcsolatot, a római parlament élénk ellenzése dacára határozta el, hogy Moszkvába utazik. Nemcsak a parlament ellenezte ezt az utazást, hanem méginkább a Vatikán, amelynek nevében Ottaviani kardinális nyilvánosan megbélyegezte Gronchi elnököt azért, hogy "meg akarja szorítani azt a kezet, amely arculüti Krisztust". A 72 éves Gronchi azonban elhatározta, hogy Olaszország nemzetközi helyzetét öregbíteni fogja azzal, hogy közvetlen kapcsolatot keres még a vörösökkel is. Azzal a szándékkal utazott Moszkvába, hogy hazájának közvetítői szerepet adjon a még mindig viszélyes német válság ügyében. Nem kétséges, hogy ezt a szerepet be is tölthette volna, ha Hruscsov legalább némi intelligenciával rendelkező politikus lenne, aki némi hálát mutat azért, hogy Gronchi a világbéke érdekében vállalta azt a megalázó szerepet, hogy baráti látogatásra utazzék hozzá a notó. rius tömeggyilkoshoz. Azonban a látogatás ehelyett azt mutatta meg, hogy a kövér Nikita nem való müveit emberek közé. Kezdődött a sületlen gorombáskodás azzal, hogy amikor az olasz léglökéses repülőgép leszállt, Hruscsov kijelentette, hogy az egész olasz repülés nem ér semmit, s hogy Olaszország jól tenné, ha a "vacak" amerikai gépek helyett az olcsóbb és gyorsabb orosz gépeket vásárolná. Az olaszok nevében Pella külügyminiszter nyomban közölte, hogy az-amerikai gépek kitűnőek, az olasz gépek szintén elsőrangúak, míg az orosz gépek túldrágák. Hruscsov erre azt válaszolta, hogy miután egy orosz közmondás szerint "az olcsó hal ipindig büdös" ezért, aki amerikai gépet vásárol, rosszul lesz. — Ezt az alpári hangot folytatta annak a pohárköszöntőnek a során is, amelyet a moszkvai olasz követségen mondott el. Válaszul Gronchinak arra a kijelentésére, hogy a szovjet remélhetőleg egyengetni fogja a Nyugat- és Kelet- Németország közötti megegyezés útját, azt mondotta, hogy a szovjet maximum annyi engedményt tesz, hogy Berlint "szabad városnak" engedi, de Keiet-Németország egyszersmindenkorra kommunista fog maradni, s ott demokratikus választásokról soha sem lehet szó. Mert — mondotta, Keiet-Németország ma már a kommunista világ szerves része, Nyugat-Németország ellenben az az ország, amelyet mi egyszer megvertünk Sztálingrádnál, s amelytől éppen ezért nem fogadunk el feltételeket. — önök, olaszok pedig — tette hozzá — ne felejtsék el, hogy ml "szövetségesként" voltunk Olaszországban, önök viszont ellenségként voltak a mi országunk, ban, — mert mi a magunk részéről ezt soha nem bocsájtjuk meg önöknek. Ezután az aljas szemtelenség után kezébe vette azt a remek klasszikus szobrot, amelyet Gronchi ajándékozott neki, s ezt mondotta "Az önök országa hajdan magas kultúrával rendelkezett, de ma a kommunista Oroszország a világ kultúrközpontja. Nálunk nincs szegény ember, nincs senki állásnélkül. Mi a Holdba lőttük M zászlónkat. Maguk pedig legfeljebb makarónit csinálnak és az is sokkal rosszabb, mint az orosz tészták. A legjobban azt tenné elnök úr, ha csatlakozna a kommunista párthoz". Csak a diplomáciai iskolázottság akadályozta meg az olaszokat abban, hogy erre a sületlen piszkolódásra el ne távozzanak a teremből. Ehelyett Pella külügyminiszter hihetetlen önmérséklettel csak annyit mondott, hogy "önnek semmi oka sem volt, hogy ilyen módon beszéljen mivelünk. Miért tette ezt?" "Hogyan? kérdezte erre Nikita — goromba voltam? Ja? Na lehet! Remélem nem voltak megsértve a szavaimtól. De ha igen, azon sem tudok segíteni, mert én már ilyen vagyok". Nem vagyunk finnyás emberek. A ferencvárosi kiskocsmák gőzében, a gyüjtőfogház mellékhelyiségeiben és hasonló helyeken magunk is hallottunk ilyesféle társalgást, habár nem soká és nem gyakran. De úgynevezett államfő szájából azt hisszük, béke Idején még nem igen hangzottak el ilyen gorombaságok. S a megdöbbentő az, hogy ezt a primitív Hruscsov nem is képes felfogni, mennyire kompromittál mindenkit, aki vele valaha is szóbaállt. S mindenekfelett kompromittálja azokat, akik a demokratikus Nyugaton élnek és ostoba módon azzal töltik az idejüket, hogy ezt a kövér pojácát meghallgassák, sőt— szégyen gyalázat — komolyan is vegyék. Nikita Hruscsov Eisenhower diadalutja Dél-Amerikában Eisenhower délamerikai útjának legfontosabb állomása Braziia. E sorok írásakor Rióban tartózkodik, miután befejezte a Kubitchek elnökkel és minisztériumával az ország adminisztratív fővárosában, Brasilia-ban tartott hosszas tárgyalásait. (Az ország neve Brazília, e központi kormány székhelye pedig, amely a hegyek között hűvösebb klimájú területen fékszik: "Brasilia".) Ez az ország, amely területileg csaknem Kanadával egyenlő, a világ minden természeti kincsének tárháza, azonban még kiaknázatlan és rendkívül szegény. Brazília és az USA, illetve Kanada szoros együttműködése száz százalékig biztosíthatja a nyugati félteke önellátását, illetve a rászo. ruló ázsiai népeknek akár ajándék formájában, akár kereskedelmi szerződések alakjában való ellátását. Tekintettel a szovjet részéről most folyó úgynevezett gazdasági hódító politikára, amelynek során a kommunisták rabszolgamunkabérekre alapított dömping-áru cikkekkel akarják elárasztani a gazdaságilag elmaradt országokat, s ezzel egyide. jüleg exportálni a kommunista politikai eszméket, — a világpolitika legfontosabb kérdésévé vált egy szoros amerikai—brazil együttműködés. Ennek a kérdésnek a fontosságát a szovjet is már régen felfedezte s ezért éppen Brazíliában hosszú ideje igyekszik megvetni a lábát. Mikor Kubitcheket 1958- ban megválasztották, első dolga volt az USA-val megkötni az úgynevezett brasiliai egyezményt, amely közös politikai intézményeket létesített a kommunizmus elleni küzdelem céljából. Eisenhower mostani útja során elsősorban ezeket az egyezményeket erősítette meg. Az elnök Rióból San Pauloba utazott, ahol a Braziliában akkreditált összes nyugati diplomatával ’ közös politikai konferenciát tartott. Az újságírók és a diplomácia egyöntetű véleménye szerint Brazília az a fix pont, amelyre a közös kommunistaellenes amerikai politikát építeni lehet. Az elnököt mindenütt óriási tömeg ünnepli. ^eec»ooooQwocxxsoc«cx»Qoao0oc»sooooaooo«<K>3ooQoaoo Tovább mélyül a szakadék Vöröskina és a Szovjet között M M M K!Ü Vöröskina és a Szovjet között tíz évvel ezelőtt, 1950 február 14-én jött létre az az egyesség, amely csaknem arra vezetett, hogy a világ kommunistái uralomra juthassanak az egész föl. dön. Sztálin és Mao kötötték annakidején azt a megállapodást, amely szövetséget, barátságot és kölcsönös védelmet ígért. Mao ma is él, de a mai szovjet öncsinálta diktátora, Hruscsov tüntetőleg távolmaradt a tízéves évban erre ma már nem képes, a terjeszkedés természetes útja: a szovjet felé mutat. Ezzel együttjár a kommunista szempontból teljes politikai bizonytalanság abban a kérdésben, hogy a világkommunizmust valójában ki is képviseli. Sztálin jhalála után Mao volt a kommu. nizmus legfőbb feje, s ezt a pozícióját gyakran fel is használta arra, hogy az európai politikába próbáljon beleavatkozni. Ez a forduló ünnepségeitől, sőt feltü-í, , Indiá j"elyzet lényegesen megváltó* nő módon pont abban az ban végzett barátinak szánt látogatást, amely e pillanatban Vöröskina legelszántabb ellensége. S a jelek ezt mutatják, hogy a két ország között állandóan nazott a magyar szabadságharc óta. Ezidőszerint Vöröskina is a moszkvai nótát fújja, cserébe azért a gazdasági segítségért, amit onnan kap. Ez a segítség azonban gyakorlatilag semmi. ’v.. gyobbodo ellentét már a legko-! , ,, , , . . ............... .. Az egesz orosz segély tíz ev alatt zelebbi jovoben nyílt osszeutko- j . ___ zésre fog vezetni. Az ellentéteknek földrajzi okai is vannak.. A két ország között fekvő Mongólia, Sinkiang és Mandzsúria, amelyek régebben jmindössze 430 millió dollár volt, — amit össze kel! hasonlítanunk | azzal, a szovjet éppen most ajánlott fel Vöröskina legnagyobb ellenségének Indiának, Franz-Josef Strauss nyugatné. met honvédelmi miniszter szenvedélyeshangú tárgyalásokat folytatott Bonnban az Egyesült Államok és Anglia nagyköveteivel, hogy ne akadályozzák meg a Spanyolországban létesítendő nyugatnémet katonai támaszpontok. felállítását. Madridban a spanyol kormány úgy nyilatkozott, hogy Nyugat- Németországgal csupán "rakéta,, . . , . , eay 150 milliós kölcsönt. Kína , , , , Kínához tartoztak es ma orosz ~7 támaszpontok és gyakorló területermészetes politikai utia éppen' . „ . . , , , |tek ki|e!olesere kötöttek meggazdasági befolyás alatt állanak,} évről-évre sok milliónyi lakosság, növekedésről adnak számot. Ezekben az országokban, ahol még nemrég a szovjet barátság és az orosz "kultúra" voltak a jelszavak, ma már senki nem beszél oroszul. Kína terjeszkedik, — s miután Dél és Kelet-Ázsiá. ezért a szovjettől eltérő irányba vezet. Előbb az ázsiai semleges népek útján, később pedig közvetlenül a SEATO hatalmak útján, de kétségtelenül olyan jállapodásokat. | A NATO köreiben attól félnek, .hogy Nyugat-Németországnak |ezek a katonai biztosító intézkedései megronthatják a NATO reirányba fog sodródni Vöröskina, pü|öterek fe,á,|ftása érdekében amelyen a szovjettel való fegyveres konfliktus fekszik. >uimiimiimmtmiHUHiiuumiiiii:iiíimmtimmiuiuHimuniuuiufHiwiiiiiuiiiHinnmniuauHiwnnmiiin I Franciaországgal és folyó tárgyalásaikat. Dániával Castro tovább kommunizál tette, hogy miután a külföldiek rezsim ismét felbátorította az által befektetett magántőke nem amerikai tőkét és szakembereket, a kubai népnek kíván segíteni, hogy kezdjenek vállalkozásokat hanem a befektetőknek kíván Mexikóban. Az eredmény az lett, hasznot biztosítani, ezért a ku- hogy a negyvenes évek óta az bai kormány ezeket a tőkecsopor- ország újra felvirágzott, s ma tokát át fogja venni. ott van a legmagasabb életnivó Sem a fenyegetés, sem a vár. Latin-Amerikában, ható eljárási mód nem új. Hason-1 Ha most Castro a maga részéjló intézkedések történtek pél- ről a hordószónok-politikusok isidéül Mexikóban is a huszas évek- mert rendszerét választja, — eiben azzal az eredménnyel, hogy venni azt, amit mások építettek kormánnyal azon IMexikó, amely akkor a világ — talán fog kapni tapsokat a fenyegetés elháegyik vezető kőolajtermelő or- rongyos tömeg részéről, de nem ritására, mellyel ^jszága volt, teljesen elvesztette gazdasági eredményeket elérni, a francia farmerek folytatnak :ezt az iparát, pénzének értéke — legkevésbé akkor, ha kiakná- De Gaulle közgazdasági árpoliti ^ilassankint az eredetinek egytize- zónák csúfolt amerikai tőke he- kája ehen. Kubában az úgynevezett kül-’dére csökkent és az ország a lyett a valóban kiaknázó szovjet' • földi tőke kisajátítását jelentet-'nyomor szélére került. Ez a gaz- tőkét veszi igénybe arra a rövid VESZÉLYBEN 106 SZÉNBÁNYÁSZ éves a Bourbon-pármai ágból ték be. A kubai szakszervezeti dasági züllés akkor állt meg, időre, amíg az propagandacélok-j Berlinből jelentik, hogy gyen- származó Marie Therese francia szövetség ülésén Castro kijelen- amikor egy józanabb politikai ból talán rendelkezésre áll. ige remény van arra, hogy az hercegnő lesz. Amitől a kommunisták és kapcsolt részei legjobban rettegnek Megcáfolták a nyugatnémet kormánynak Spanyolországban lé. tesítendő katonai bázisairól szóló híreket. A cáfolat szó tulajdonképpen nem pontosan illik arra, ami történt, mert inkább arról van szó, hogy a nyugati diplomácia nyomásának hatására az Adenauerkormány visszalépett attól a már részleteiben is kidolgozott megállapodástól, hogy Spanyolország egyes részein német katonai kísérleti állomásokat és katonai támaszpontokat létesítsen. A diplomáciai támadást ezúttal nem a szovjet intézte a nyugatnémet kormány ellen, hanem az amerikai és a brit követ, akik meglehetősen éles jegyzékben hozták tudomására Strauss német honvédelmi miniszternek, hogy a tervezett egyezményt óriási politikai ballépésnek tekintenék. Az angolszász diplomatákkal egy véleményen van egyébként a nyugatnémet parlamenti pártok nagy része is. A terv, amely kétségtelenül a besúgók által informált sajtó indiszkréciója alapján került napvilágra, lényegében nem olyan fekete, mint amilyennek azt sokhelyen festik. Nyugat-Németország». amelynek katonai ereje ma már az európai védelmi rendszer sarokbástyája, s amely mint a NATO egyik legfontosabb tagja, jogosult és egyúttal köteles is modern hadsereget fenntartani, — mindenekfelett földrajzi területben szegény. A modern militáris felszereléssel járó kísérleti állomások felállításához egyszerűen nincs hely Nyugat-Németországban, különösen, ha arra gondolunk, hogy rövid időn beiül atomikus ható. anyaggal ellátott fegyverek kipróbálásáról is szó lehet, vagy ha ezt nem is engedik meg Németországnak, nagytávolságú rakétafegyverei mindenesetre lesznek, hiszen ezek nélkül soha nem volna katonai hatalomnak tekinthető. De nemcsak a fizikai hely hiányzik, hanem a katonai titkok megőrzésére sincs semmiféle lehetőség, hi. szén a világ minden országa közül Nyugat-Németországban hemzsegnek a legnagyobb számmal a kommunista kémek. Nem csoda tehát, hogy katonai kísérleti bázisok után kutat Németország, s abban sincsen semmi kivetnivaló, hogy elsősorban Spanyolország került szóba, amelynek hatalmas lakatlan területei és tengerparti fekvése ideális helyet biztosítanak minden hasonló bázis számára. Emelett tudvalevő, hogy az USA óriási katonai bázisokat tart fenn amúgyis Spanyolországban, s mivel az USA és Nyugat-Németország az Északatlanti Egyezményen keresztül Európa védelmi rendszerében ma katonai szövetségesek, — elvileg helyesnek kell tartanunk a német kormány terveit Spanyolországban. Ami azonban ennek ellenére kivihetetlennek és főleg tévesnek minősíti az egész tervet az, hogy Spanyolország még mindig hivatalosan is diktatúra, hogy a hitleri Németországgal szoros politikai szálak kapcsolták össze, s hogy ezért minden Nyugatnémet— spanyol szövetség, pláne, ha katonai kérdésekre vonatkozik, elkerülhetetlenül a "fasizmus újjáéledésének" kisértetét támasztja fel. Ma, alig 16 évvel a háború befejezte után, amikor a világon annyi millió áldozata van a második világháborúnak, s amikor a mai emberirtó diktatórikus rendszer: a kommunizmus amúgyis minden eszközt megragad, hogy fasisztának bélyegezze meg azokat, akik ellene védekezni merészelnek, — éppen Nyugat-Németországnak szabad a legkevésbé egy hivatalosan diktatórikus országgal politikái; egyezményt kötnie. A helyes eljárás nyilván azt lett volna, hogy a* USA tágítsa saját bázisait Spanyolországban, s ott adjon tág területet a nyugatnémet katonai kísérleteknek az Északatianti Egyezmény keretein belül. Feltehető, hogy a bonni kormány terve eredetileg ez is volt, de politikai indiszkréciók sorozatában ez a terv elsikkadt. A spanyol—német ügy "leleplezése", illetve ideiglenes elejtése azt is mutatja, hogy a nemrég fellángolt, de rövid idő alatt elült antiszemita hullámot pontosan azzal a célzattal provokálták Moszk. vából, hogy legyen mire hivatkozni, amikor a "feléledő fasizmus" nemlétező szelleme ellen akarták összefogni a világot. A spanyolországi német katonai bázisok kérdését most lezárták, — ez azonban nem fogja megakadályozni a nyugati világot abban, hogy a német honvédelmi eszközöket ne modernizálják, illet, ve, hogy a német katonai hatalmat ne segítenék a teljes kifejlődésben, amire a szabad világnak nagy szüksége van. (1100 méter mélységű gázzal-töitött tárnában visszamaradt 106 szénbányászt megmentsék. • NASSER INDIÁBA UTAZIK New Delhiből jelentik, hogy v'asser, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke március végén három heti tartózkodásra Indiába érkezik. A BELGA KIRÁLY HÁZASODIK Párizsi újságok jelentük, hogy a 29 éves Baudouin belga király házasodik s menyasszonya a 25 Ez történt még.. A FRANCIA FARMEREK LÁZADÁSA Charles de Gaulle francia államelnök megbeszélést folytatott a
