Kanadai Magyarság, 1960. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1960-02-06 / 6. szám

KANADAI MAGYARSÁG X. évfolyam, 6. szám, 1960 február 6, szombat KANADAI NOTESZ “Uj-Franciaországból külön ország lesz” Champlain idejében a Király es párizsi tanácsadói Ujfrancia­­■országot nem mint Franciaország tengerentúli tartományainak egyikét tekintették, hanem csu­pán, mint kereskedelmi kireh­­deitséget, amelybe nem volt ér­demes többet befektetni, mint amennyi a prémkereskedelem fenntartásához, amely e terület egyetlen figyelemreméltó értéke volt ez időben, fenntartására elég volt. Ezért nem állítottak föl igazi francia közigazgatást sem Acadiában, sem Quebecben. E helyett nagyarányú politikai hatalommal rendelkező 'kereske­delmi társaságok kaptak kereske­delmi monopóliumokat, amelyek közül a legfontosabb az 1627- ben alapított Company of New France volt. Más nemzetek ez időben hasonlóképpen szervez, ték meg tengerentúli tulajdonai­kat. An angolok például indiai érdekeiket az East India Com­pany, Keletindiai Társaságra ru­házták át. E rendszer azonban nem mű­ködött jól Ujfranciaországban és többször megtörtént, éspedig Champlain uralma idején, de fő­leg a halálát követő három év­tizedben, hogy majdnem a fran. cia hatalom teljes bukására ve­zetett. Eleinte a dolgok reménytelje­sek voltak. Két új francia telep létesült, az egyik 1643-ban St. Maurice folyó torkolatánál Three Riversben, a másik 1642- ben Montrealban az Ottawa és Szent Lőrinc folyók összefolyása alatt. Mindkét telep különösen alkalmas volt prémkereskedelmi központnak. A helyi telepesek részesedést kaptak az Ujfrancia­­ország Kereskedelmi Társaságnak a prémkereskedelemből szárma zó hasznából. 1645-ben meg­alapították a "Compagnie des Habitants", a "Lakosság Társa­ságát" — a franciajkanadaiak gyakran használatos "habitant" elnevezése innen ered —, amely az Ujfranciaország társaságnak volt mintegy alvállalata. A jezsuiták megkezdték a rendszeres missziós munkát az indiánok között, amelynek során A parlamentet megnyitó 1 trónbeszéd, amely az új év törvényhozási programját adja meg, sok szempontból csalódást keltett, mert kevesebb vállalkozó szel­lemet, kevesebb lelkesedést tükrözött vissza, mint a tavalyi beszéd. Egy fontos kérdésben azonban reformot ígért, s ez a kanadai al­kotmány kérdése. Kanada alkotmányos helyzetét egy törvény, az 1867-ben kelt British American Act (Anglia Amerikai Területeit szabályozó Törvény) szabja meg, amelyet a különféle kanadai és brit legfelsőbb bírósági döntvények és elvi jelentőségű határozatok sokféleképpen módosítottak és kiegészítettek. Maga az alaptör­vény még angol gyarmatnak minősíti Kanadát, s az 1949-ben beve­zetett reform, amely háború, invázió vagy forradalom esetén kor­látlan önállóságot biztosít Kanadának, békeidőben kiveszi a kanadai parlament kezéből azt a jogot, hogy a régi alaptörvény legfonto­sabb rendelkezéseit megváltoztassa. így még ma is brit jóváha. gyásra van szükség minden olyan törvénymódosításhoz, amely egyebek között a szövetségi és provinciális kormányok hatáskörére, a hivatalos nyelvre, a parlament ülésszakainak megváltoztatására, vagy az iskoláztatási rendszerre vonatkozik. A készülő új alkotmánytörvény teljes önállóságot fog adni Kanadának, s reméljük feleletet fog adni arra a fogas kérdésre, hogy hazánkban tulajdonképpen ki is gyakorolja a főhatalmat, — vájjon tulajdonképpen önálló királyság-e Kanada, — vagy Nagy. britanniával perszonálunióban van-e és így tovább. Nagy bölcses séggel kell rendelkezniük azoknak, akik az új törvény megfogalma zását vállalják, mert valójában egy tisztázatlan, s mégis meglepően jól működő gyakorlati alkotmány lényegét kell időálló szavakba foglalni. Cserkész-hirek ÖTVENÉVES FENNÁLLÁSÁT ÜNNEPLI AZ IDÉN A MAGYAR CSERKÉSZET A magyar cserkészmozgalom életében jelentős konferencián vettek részt a piarista rend derbyi magyar internátusában január 1-től 3-ig a száműzetésben élő .magyar cserkészet vezetői. A cserkészszövetség második veze­tői értekezletét az idén megren­dezendő, a magyar cserkészet ötvenéves fennállását ünneplő, jubileumi táborok előkészítésé­nek szentelte. A konferencián 53 cserkészve­zető vett részt öt ország 17 váro­sából. Csak az USA-beliek jöttek 7 államból, a kanadaiak pedig 3 tartományból. A franciaországi magyar cserkészeket az éppen itt idéző Gácsér Imre atya, a bra­zíliaiakat Dömötör Gábor, az ar­gentínaiakat pedig Fóthy Gyula képviselte, így az értekezlet egé­szen széleskörű megbeszélésekre adott alkalmat. Az értekezletet Chászár Ede társelnök nyitotta meg, aki külön kiemelte a négy kontinensre ki­terjedő jubileumi táborok egy­séges megrendezésének fontos­ságát. A megnyitó után Némethy György vezetőtiszt-helyettes is­mertette a táborok és egyéb ju­bileumi cserkészünnepségek ter­veit. Amint ismertetőjében mon­dotta, mintegy háromezer ma­gyar cserkész száll táborba az 1960-as, jubileumi esztendőben. Az előadások során Bodnár Gá­bor a magyar és külföldi cser­készmozgalom között vont pár­huzamot, Dr. Gerencsér István, a magyar cserkészet félévszázadá­ról emlékezett meg, míg Dr. [Ádám János, a cserkészet peda­gógiai értékéről adott tanulságos elemzést. A gyakorlati cserkész­munkákról, feladatokról Jámbor Lajos adott számot, egy rendkí­vül színes előadás keretében, melyet Beodray Ferenc jól fel­épített összefoglalása követett hasonló tárgykörben, kiscserké­­szet kapcsán. Külön megbeszéléseket tar. tottak a leánycserkészek is Be­odray Ferencné vezetésével. Egy "fonót" is rendeztek a konferen­cia ideje alatt, ahol több gyakor­lati előadás hangzott el arról, hogy miképp lehet elkészíteni az egyes magyar népviseletek ruha­darabjait. A gyűlést Dr. Mattyasovszky- Zsolnay Miklós, a magyar cser­készszövetség elnöke rekesztette be az 1956-os magyar forrada­lom vértanúiról — közöttük a Kádár-rezsim által kivégzett, Kovács József volt szegedi cser­készvezetőről, — tartott meg­emlékezésével. NÉGYSZÁZ BÁNYÁSZ LASSÚ ÉHHALÁLA vagy szerencsésebb esetben megfulladásra ítélve utolsó óráit éli egy délafrikai szénbányában. Az egyetlen kijáratot, amelyen át a felszínre jöhetnek, egy hegy­omlás elzárta, sva legmodernebb eszközökkel sem lehet őket meg­közelíteni. A szénbányászok kö­zött a tömegszerencsétlenségek gyakoriak, de a mostanihoz ha­sonló tömeg talán még soha nem szenvedte el ennek a bátor foglalkozási ágnak mártírhalálát. természetesen európai civilizá­ciót is honosítottak meg körük­ben. Falvak keletkeztek Huro­­niában (a Huron indiánoknak a Simcoe tó és a Georgian Bay 'kö­zött elterülő vadászmezői), amelyek Ste. Marie. St. Ignace, St. Louis és hasonló neveket kap. tak és amelyek mindegyikében egy jezsuita atya volt a pap, a tanító és a polgármester egy sze­mélyben. De e békés fejlődés nem tar­tott sokáig. Az irokéz konfede­­rációba tömörült ú. n. "öt in­dián nemzet" (a mohawk-ok, oneidák, onondagas-ok, cayugák és a szenekák) ugyanis gyanak. vással nézték a fehérek behato­lását az ősi indián területekre. Először a huronokra támadtak. 1648-ban és 49-ben elpusztítot­ták falvaikat és leöldösték né­püket. Ez utóbbi évben történt, hogy a huronok körében élő két jezsuita misszionáriust, Brebeuf és Lalement atyákat a győztes irokézek lassú kínzások közepet­te kivégezték. Következő lépésként az iro. kézek blokád útján igyekeztek megfojtani a francia prémkeres­kedelmet. A kitolt állásokat és kirendeltségeket megtámadták és elpusztították és megakadá­lyozták, hogy a trapperok (csap­­dázók) és prémkereskedők a viziutakat használják, amelyek abban az időben a közlekedés egyedüli útjai voltak a vadon­ban. Az Ujfranciaország társa­ság tehetetlen volt az indiánok­kal szemben és már.már úgy lát­szott, hogy nem marad más hát­ra, minthogy a fehér telepeseket behajózzák és az országot át­engedjék az ellenséges indiánok­nak. Végre 1663-ban Párizs közbe, lépett. Ujfranciaországból fran. cia gyarmat lett és királyi köz­­igazgatást vezettek be az or­szágban. 1665-ben megérkezett Que­­becbe az újonnan kinevezett fő­­parancsnok, de Tracy márki sze­mélyében, aki régi kipróbált ka­tona volt. Nemsokára követte őt több mint 1000 főnyi rendes francia katonaság, akik a Cárig. nan-Salier ezredből kerültek ki. A következő évben érkezett meg Ujfranciaország első királyi kor­mányzója, 5ieur Daniel Remy de Courcelle és az első francia "in­tendáns" (adminisztrátor), Jean Talon. Ennyi magasrangú személy és ily nagyszámú katonaság érkézé, se komoly fejtörést okozhatott az akkori Quebecben, amelynek bár Ujfranciaország fővárosa volt, de csak 75 házból állott és akóinak száma nem volt több 550-nél. E szám azonban hama. rosan megnövekedett az óhazá­ból jött újabb telepesekkel és nőkkel, akikben különösen nagy volt a hiány a vad végeken, mi­vel a rendes katonaság és köz­­igazgatás nagyobb biztonságot nyújtott. Amidőn pedig de Tracy sikeres expedíciót vezetett az iro­kézek ellen 1666-ban arra kény­szerítvén őket, hogy békét kér­jenek, Ujfranciaország jövője is. mét biztatónak látszott. (Canadian Scene) NAGY-TORONTO JÖVÖ TERVE Végre valahára megszületett egy egységes terv Nagy-Toronto kifejlesztésére. A város polgármesteri hivatala, Nagy-Toronto közös tsnácsa és az ontarioi Tervezési Minisztérium közösen a nagykö­zönség elé terjesztette az 1960-tól 1980-ig tervbevett fejlesztés raj-! zait, térképeit és időbeli programját. Az elkövetkező húsz év alatt az Ontario egész északi partja Oshawátói Hamiltonig egyetlen hatalmas várossá fog alakulni, mint­egy hárommillió lakossal, ipari gócpontokkal, iskolákkal, más kul­­túrközpontokkal, hatalmas utakkal, szebbnéi.szebb középületekkel és lakóházakkal, s általában mindennel, amit egy modern, művé­szek által megtervezett nagyváros felölel. Meg fognak szűnni azok régi, elavult épületek, rosszhatású építészeti emlékek, az elmúlt szegényfarmer.korszak maradványai, amelyek miatt Toronto "csúf" I melléknevet kapta a nagyvárosok listáiban, s helyette azzá fog fejlődni Ontario fővárosa, amire lakosainak gazdagsága és óhaja predesztinálja : igazi, szép nagyvárossá, ahol élni nemcsak lehet- j séges, hanem kellemes is. Nekünk, akik még mindig európai kultúráért lelkesedünk, akik európai múltban, európai művészetben keressük a lelki vigaszt, akiknek az anyanyelvűnk európai, — bármilyen fokán is állunk egyébként a kanadaivá és amerikaivá való integrálódás folyama­tának, — különösen jólesik a Nagy-Toronto szisztematikus művé­szi fejlesztésére vonatkozó új terv. Mi tudjuk és átéltük, mit jelentett az európai kultúrnemzetek életében az, amikor valamelyik ország fővárosát nagytehetségü épí­tészek, szobrászok, festők, kertészek és lokális politikusok előre megfontolt szándékkal széppé tették. Tudjuk, mit jelentett szám­talan jövő generáció számára az, hogy városukban léteztek gótikus dómok, renaissance paloták, barokk terek, díszkertek, modern már­ványépületek, s a különböző korok különböző városszépítő zseni­jeinek különféle alkotásai. I Más világszemlélettel nő fel az a gyerek, akinek az apja büsz­kén mutathatja letűnt generáció művészi alkotásait, mint az, aki egy városban soha nem lát egyebet, mint terv nélkül, tisztán pénz­szerzés céljára épült régi vagy új házacskákat és bérkaszárnyákat. Az a gyermek, aki a parlament lépcsőjén játszott, az az ifjú pár, amely a Mátyás-templom tövében andalgott, az az öregúr, aki Arany János tölgyei alatt sétált, nemcsak a saját életét élte, ha­nem újra meg újra végigélvezte korábbi korszakok művészetét is, amely vele együtt nőtt, s amelyet ő maga is továbbadott későbbi fiataloknak és öregeknek. Ez az évszázadokon át öröklődő kultúra — nemcsak a műal­kotások, hanem a zene, a költészet, a társadalmi szokások kultúrá­ja — az, amit az európai bevándorló oly fájdalmasan nélkülöz. Ez a hiány az, ami miatt az itteni élet sokszor oly sivárnak látszik, — ami miatt olyan szürkén rohannak az évek. Akik kellő élettapaszta­lattal rendelkeznek, tudják, hogy a hiba nem Toronto, nem Kanada lakosságában van, hanem abban, hogy Kanada aránylag új ország, amelynek eddig még nem volt módja tudatosan ápolni a szépet, tudatosan megteremteni a kultúra tradícióját. IKKA vámmentes cikkek, építőanyagok. Hivatalos központi befizetőhely. Gyógyszerküldés A világ összes gyógyszerei megrendelhetek, receptre, vagy recept nélkül is. Minden rende. lést hivatalos A-R kártyával igazolunk vissza, melyet a címzett személyesen ír alá. PÉNZKULDÉS MAGYARORSZÁGRA A LEGGYORSABBAN HAJÓ- ÉS REPÜLŐJEGYEK — KÖZJEGYZÖSÉG Minden küldeményt teljes garanciával a leggyorsabban továbbítunk. Küldjön Ön is Amerika legnagyobb hivatalos intézetével. Kérje díjtalan hivatalos, képes árjegyzékünket. ROYAL GENERAL AGENCY 273 SPADINA AVENUE, TORONTO, ONT., CANADA Központi telefon : EMpire 4-9333 FŰTŐOLAJÉ ÉS SZÉN Ha szüksége van: Fűtőolajra olajégőkhöz vagy kékszénre kályhákhoz 24 órás olajégő szolgálat. HÍVJA: euaSROGERS THB COMPANY LIMIT B O 2221 Yonge Street 2 2 21 Ha kellemes meglepetést akar szerezni külföldön élő barátainak, ismerőseinek, rendelje meg számukra a KANADAI MAGYARSÁGOT LAPUNKAT A SZABAD VILÁG MINDEN ORSZÁGÁBA ELKÜLDJÜK ! Előfizetési díj külföldi államokban egész évre $6.00 Higyjék el azok, akik Toronto tudatos, művészies fejlesztésére most az első igazi terveket megcsinálták, hogy mindenkinél többet tesznek a kanadai lélek megteremtéséért. Nekik lesz köszönhető, ha majd azok, akik ma még gügyögő gyerekek, egykor büszkén fogják mondhatni, hogy az ő szülővárosuk: Toronto, az Ontario partját ékítő szépséges tündérváros. Canada Nagy tisztítási poblémái vannak? TAKARÍTSON MEG IDŐT, MUNKÁT, PÉNZT! A legmakacsabb, legzsírosabb szennye­ződés eltávolítására súrolja, vagy mossa le a felületeket egy oldattal, amelyet 2 evőkanál Gillett's Lye (Lug)-ból és egy gallon vízből állított elő. A Gillett's lúg ezt a nehéz tisztogatási munkát gyorsan és hatásosan intézi el és amellett olcsóbb, mint az egyéb tisztítószerek, amelyek csak félmunkát végeznek. A Gillett's szer hatásosan támadja meg a szennyet és zsírt, behatol a repedésekbe és résekbe, amelyekbe a közönséges tisztítószerek nem tudnak bejutni. Zsírral és zsiradék­kal szappanoldatot képez, amely a fe­lületet tiszta folttalanná és amellett higiénikussá teszi. Ez a tanács csak egv a sok közül, amely önnek időt, munkát és pénzt takarít meg és amelyeket 60 oldalas, díjtalanul kapható könyvecskénk­ben olvashat. írjon a Standard Brands Ltd.-nek, 550 Sherbrooke St. W., Mont­real. Gl-219 AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁG MEGSZERZÉSÉVEL KAPCSOLATOS PROGRAM ÖSSZEÁLLÍTÁSÁN FÁRADOZIK? Ha baráti körével az állampolgársági ismereteket tartalmazó programon dolgoznának, az Állampolgársági Szolgálat kész­séggel nyújt segédkezet abban, hogy fáradozásukat érdekessé és sikeressé tegye. Ebből a célból -AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁGI SZOLGALAT INGYENES TANÁCCSAL SZOLGÁL ÁLLAM­POLGÁRISMERETI TANTERVEK ÖSSZEÁLLÍTÁSÁBAN, SEGÉDKEZET NYÚJT MINDEN IDEVÁGÓ MÜ, FILM, SZEMLÉLTETŐ PROPAGANDA, STB. ANYAG MEGSZERZÉSÉBEN, KAPCSOLATOT LÉTESÍT BARÁTI KÖRE ÉS HASONLÓ PROGRAMON DOLGOZÓ AZONOS CÉLÚ MÁS CSOPORTOK KÖZÖTT. Lépjen érintkezésbe tehát mielőbb az alább felsorolt Állam­polgársági Szolgálati hivatalok valamelyikével. BRITISH COLUMBIA Vancouver, 326 Howe Street. ALBERTA Edmonton, 10138—100 "A" Street. SASKATCHEWAN Saskatoon, Room 306, London Building. MANITOBA Winnipeg, 537 Dominion Public Building. ONTARIO Toronto, 1200 Bay Street. London,120 Queens Avenue. Hamilton, 150 Main St., W. (Mailing address: Box 305).-«Sr- "agSa QUEBEC Si Montreal, 1247 Guy St., Quebec City, Palais Montcalm, Room 24 "B", St. John St. ATLANTIC PROVINCES Moncton, N. B., 128 Highfield St. 52—9 ELLEN L. FAIRCLOUGH Állampolgársági és Bevándorlásügyi Miniszter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents