Kanadai Magyarság, 1960. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1960-05-28 / 22. szám

'S t t x Még jőni kell, még jőni fog, Egy jobb kor, mely után Bu2gó imádság epede* Százezrek ajakan. Vörösmarty Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. X. évfolyam, 22. szám, KANADA LEGNAGYOBB, HETENKÉNT MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto _ PHONE: LE. 6-0333 Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ PRICE 10 CENTS 'A mi utunk, a magyartág vt|a, Tt# it változatlan : hivan az axar áv<M múltúnkhoz, namzeti trsdiciónkhat, a karasztány világnázatnak, • krisztusi igazságoknak vagyunk kövatOi; hirdatői" (A fant! idázat Kanosai P. Maxié la punk als6 számában mag|alaitl ba köszöntő cikkéből való.) ARA: 10 CENT Toronto, 1960 május 28, szombat Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto TELEFON: LE. 6-0333 A Nyugat keserű ébredése !j VÉGÉTÉRT A PÁRIZSI NÉGYHATALMI KONFERENCIA. AMELY VALÓJÁBAN SOHA MEG NEM NYÍLT Azok a körülmények, amelyek •között ez a hiábavaló kísérlet semmibe foszlott szét, azt mutat­ják, hogy az igazi, alapvető hi­bát azok követték el, akik valaha fs mepróbálták, hogy a kommu­nistákkal egyességet kössenek. Mi, s velünk együtt mindazok, akik nem ábrándokból, hanem tapasztalatból ismerjük a szovjet mentalitását, kezdettől fogva azt írjuk, hogy ezekkel a professzio­nista rablógyilkosokkal, akik ma a szerencsétlen 200 millió szov­jet polgár és a még szerencsét­lenebb kelet- és közép-európai rabszolga nyakán ülnek, nem szabad tárgyalni. Hruscsov és a többi kommu­nista bandita nem az oroszokat j képviselik, nem is képviselnek] semmiféle eszmét, sem ideoló­giát. ők egy közönséges, gigászi méretű rablóbanda tagjai, akik a diktatúra, s a rabszolgatartás évezredes módszerei szerint, szadista pribékek segítségével hatalmukban tartják a világ egy | részét, s tisztán gyerekes hódi­­tási vágyból hatalmuk alá akar. [éki igázni az egész szabad vilá- ] got. Alapelvük a gyilkolás, a ha-( zugság, az árulás, pontosan úgy, [ mint a többi rablóvezéré a tör­ténelem egész folyamán. A hiba az, hogy a müveit, sza­badságeszméktől áthatott nyuga­ti népek egyszerűen nem hiszik el, hogy a túloldalon ilyen ará­nyú ostobaság és gonoszság uralkodhassak, — mintahogy nem hitték el a hitleri diktatúrák-1 ról érkező híreket sem, a sztálini milliós tömeggyilkosságokat sem. A nyugati közvélemény — és sajnos a nyugati politikusok egy része is — jelentőséget tu­lajdonít a szovjet vezetők ilyen vagy olyan kijelentéseinek, — mert akar hinni nekik, mert sze­retne végre békében élni. Amikor Hruscsov nagy hangon azt ordí­totta "Mi el fogjuk temetni a nyugati kultúrát" — ezt Ameri­kában nem hitték el. Amikoi Magyarország kérdésében kije­lentette, hogy "Az Egyesült Nemzetek közgyűlésének semmi­féle határozatát sem vesszük tu­domásul" — Amerikában ezt sem hitték el. De ha Hruscsovék aláírtak volna, elfogadtak volna valamilyen mondvacsinált egyez­ményt, amely szerint nem kíván­nak további hódítást, ezt elhit­ték volna, s esetleg ennek a kedvéért lemondtak volna a rab­népek felszabadítására vonatko­zó szent kötelességükről. Talán most, hogy ez az eszelős barom, ez az írástudatlan, része­ges borügynök az egész viiág szemeláttára háromszor arcul­­csapta az Egyesült Államok elnö­két —, mert az a három ultimá­tumszerű követelés, amelyet sza­bott, fölért egy-egy arculcsapás­­sal — talán most elhiszi a nyuga­ti közvélemény, hogy ilyen em­berekkel, akik a szovjet állam élén állanak, szóbaállni nem sza­bad. Ezekkel szemben csak két út van: vagy nyomban háborút indítani ellenük, ha erre megvan az abszolút fölényes erőnk, vagy, ha a kellő fölény e pilla. natban még nincs meg, megsza­kítani velük minden összekötte­tést. Nem a Nyugat, hanem a kom­munizmus az, amely az összeköt­tetés megszakításába bele fog bukni, mert nem mi élünk a szovjetből, hanem ők élnek a mi naivságunkból. A párizsi négyhatalmi konfe­rencia szovjet részről való egy­oldalú, felborításával végétért egy naiv politikai korszak. Akár­ki lesz az Egyesült Államok leg­közelebbi elnöke, akár demo­krata, akár republikánus kor­mány fogja az ország — illetve a világ — ügyeit intézni, többé nem fogja a közvélemény támo­gatását élvezni, ha egyáltalán szóbaáll a szovjet banditákkal. S az egész nyugati világon —, de talán a semleges színes népek között sem.— lesz egyetlen fe­lelős politikus sem, aki uralmon volna képes maradni, ha politi­kájában Hruscsovék szavának, Ígéretének, vagy fenyegetésé­nek akárcsak egy fikarcnyi jelen­tőséget is tulajdonít. Az alanti képeket szöveg nélkül is lehetne közölni, mert a tekintetek hiven fejezik ki a világpolitika jelenlegi ál­lását Eisenhower elnök, aki végre felébredt AZ ERÓ ÉS FEGYELMEZETTSÉG MINTAKÉPEI A szovjet belsejében újabb személyi változások vannak ké­szülőben. Nyilvánvaló, hogy Hruscsov nemcsak saját szemé­lyében viselkedett pimaszul, ha­nem azoknak a megbízásából is cselekedett, akik az ő tetteit há­tulról befolyásolják. Hruscsov, amilyen ostoba pa­raszt, maga árulta el, hogy őt is dróton rángatják, amikor Párizs­ba érkezése után közzétette Ei­­senhowerhez szóló arcátlan kö­veteléseit. Macmillan brit mi­niszterelnök, amikor a készülő ultimátum szövegét megkapta, arra kérte Hruscsovot, hogy eze­ket a követeléseit ne hangoztas­sa el, hiszen azokat az USA úgy­sem teljesíti, s azok teljesítését a szovjet úgysem képes, de nem is akarja igazán elérni. Hruscsov, aki mögött e pillanatban fenye­­getőleg állt Malinovszki had­ügyminiszter, izgatottan és he. begve azt válaszolta, hogy "a Szovjet belpolitikai helyzete megköveteli, hogy ezt az ultimá­tumot beolvassuk". Más szavak­kal ez azt jelenti, hogy Hruscsov maga is tehetetlen egy még ná­lánál is aljasabb, még nálánál is ostobább, intranzigensefob szov­jet politikai frakció kezében. Jelek szerint ez a frakció Ma­linovszki marsall és társai vezeté­se alatt áll. Ellentétben Hrus­­csovval, aki talán szerette volna az idegen népek elnyomásának gyümölcseit legalább részben a szovjet nép rendelkezésére bocsá­tani, ez az erőszakos sztálinista csoport saját állampolgárait is csupán rabszolgának tekinti, s nem akar mást, mint fegyveres hódítást a rabszolgák erejével. Ehhez a programhoz jó vezetőt találtak Hruscsov személyében, akinek az aljasság mellett másik jellemző tuljdonsága a gyávaság. De mert a szovjet politikát az aljasság és a gyávaság egyfor­mán jellemzi, ezért nemcsak a szovjet Ígéretekben nem lehet bízni, de a szovjet fenyegetések­kel sem kell törődni. A mai atombombás világban a szovjet nem fog háborút indítani, sem Páris miatt, sem Berlin miatt, sem egyéb okból. S a Nyugat végre elindulhat azon az utón, amelyen a koreai háború idején járt: ak­tívan, támadás útján küzdeni a kommunizmus ellen. S ha ez így lesz: úgy a Hruscsov által fel­rúgott párizsi konferencia jobb eredményt hozott, mint ha bár­milyen átfogó egyességgel vég­ződött volna. Hazautaztak a párizsi négyhatalmi találkozó résztvevői A május 17-re összehívott for­mális találkozóra Hruscsov nem fogadta el a De Gaulle által kül­dött meghívást, megismételvén pimasz követelését, amely , sze­rint csupán akkpr hajlandó Ei­­senhow^rrel tárgyalni, ha az El­nök bocsánatot kér a szovjettől, megbünteti a felderítő repülések értelmi szerzőit és lemond a szovjettel. szembeni felderítések­ről. Az elutasító válaszra De Gaulle formális nyilatkozatot adott, majd.a három nyugati ál­lamfő közös nyilatkozatban meg­állapította, hogy a szovjet mi­niszterelnök minősíthetetlen és elfogadhatatlan követelései miatt a négyhatalmi megbeszélések' megnyitására nem kerülhetett '■ sor, s hogy a tárgyalások meg­szakadása miatt a szovjet egye-! dűl felelős. Eisenhower Portugáliába uta­zott. Hruscsov kétperces búcsú­látogatást tett Macmillannál és De Gaullenál, Eisenhowert nem is kereste. A szovjet miniszterei, nők ezután Kelet-Berlinbe távo­zott. A dolgok logikus folyamata ; szerint a világ most a berlini kri- j zis feléledését várja. Mint isme­retes, Nyugat-Berlin mélyen Ke­­let-Németország szívében fek­szik, s mint ilyen, a nyugati esz­me legjobb reklámja a szovjet rabszolgabirodalomban, eltekint­ve attól, hogy Berlin szabadsága egyúttal hatalmas katonai erőt is é jelent. Nyugat-Berlin védelmét az ott állomásozó kb- .11.000 an­gol—amerikai—francia haderő tartja fenn, s ők gondoskodnak a Nyugat-Németország felé irá­nyuló közlekedés fenntartásáról is. Maga Nyugat-Berlin Nyugat- Németország szerves tésze. Á szovjet fenyegetés abban áíi, hogy különbekét kötnek Kelet* Németországgal, Berlin megszál­lását Kelet-Németországnak ad­ják át, egyúttal pedig vállalják, hogy ha Kelet-Németország a szovjet parancsára elzárja Nyu­­gat-Berlint a külvilágtól, ehhez fegyveres- segítséget nyújtanak, Nem vitás, hogy a szovjet könnyen végrahajthatná ezt az akciót, ha akarná. A szovjet azonban jót tudja, hogy Berlin szabadsága kedvéért a Nyugat bevetné egész haderejét, — más szavakkal, hogy az első lövés után atombombák hullanának Moszkvára. A most megbukott oarizsi konferencia elsősorban éppen azt célozta volna, hogy Nyugat-Eerlin szabadságát egyezménnyel biztosítsa addig 's, amíg egész Németország egyesítése ügyében későbbi megállapodás nem jön létre. Az állítólag megsértett Hrus* -sov most azért utazik Kelet- Berlinbe, hogy az egész kérdést újra felpiszkálja. Egy friss kelet­iemet nyilatkozatból azonban úgy látszik, hogy kenyértörésre — tehát háborúra — most még lem fog sor kerülni. £\ török katonaság, a világ egyik legjobban kiképzett hadserege, lábhoz tett fegyverrel várja az orosz fenyegetéseket. Hruscsov ugyanis azzal fenyegette meg Törökországot is, hogy el fogja pusz- títani, ha továbbra is támaszpontokat ad az amerikai haderőnek MENDERES SZABAD VÁLASZTÁSOKAT ÍGÉR A törökországi Izmirben Ad­­nan Menderes török miniszter­­elnök az utcákon összegyűlt néptömeg előtt felállt- Kemal Ataturk nemzeti szobrának talap­zatára s onnan ígért a népnek szabad választásokat. Ezek határ­idejét legkorábban 1961. szep­temberére látja kituzhetőnek. Ad. dig pedig nem hajlandó lemon* I dani. Lemondását csak 2—300 • főbő! álló kis lázadó csoportok j követelik, viszont a törökök mil-l Hói maradásra buzdítják. A rendőrség az utcai tüntetők - közül 18 személyt letartóztatott. Ankarában a iovasrendőrség könnygáz bombával oszlatott fel 5.000 egyetemi hallgatót, akik "szabadságot" követeltek. :------------------------------------------------------------------1 EISENHOWER PORTUGÁLIÁBAN I Az elmúlt héten Eisenhower ; ’elnök egy napos látogatást tett | Portugáliában, ahol tárgyaláso- I kát folytatott Americo Thomas portugál elnökkel és más vezető politikusokkal. Az Elnököt a por­tugál nép nagy szeretettel és lel­kesedéssel fogadta. |i Hruscsov, aki hamarosan letűnik a világ színpadáról MI TÖRTÉNIK OROSZORSZÁGBAN?

Next

/
Thumbnails
Contents