Kanadai Magyarság, 1960. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1960-05-28 / 22. szám
'S t t x Még jőni kell, még jőni fog, Egy jobb kor, mely után Bu2gó imádság epede* Százezrek ajakan. Vörösmarty Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. X. évfolyam, 22. szám, KANADA LEGNAGYOBB, HETENKÉNT MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto _ PHONE: LE. 6-0333 Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ PRICE 10 CENTS 'A mi utunk, a magyartág vt|a, Tt# it változatlan : hivan az axar áv<M múltúnkhoz, namzeti trsdiciónkhat, a karasztány világnázatnak, • krisztusi igazságoknak vagyunk kövatOi; hirdatői" (A fant! idázat Kanosai P. Maxié la punk als6 számában mag|alaitl ba köszöntő cikkéből való.) ARA: 10 CENT Toronto, 1960 május 28, szombat Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto TELEFON: LE. 6-0333 A Nyugat keserű ébredése !j VÉGÉTÉRT A PÁRIZSI NÉGYHATALMI KONFERENCIA. AMELY VALÓJÁBAN SOHA MEG NEM NYÍLT Azok a körülmények, amelyek •között ez a hiábavaló kísérlet semmibe foszlott szét, azt mutatják, hogy az igazi, alapvető hibát azok követték el, akik valaha fs mepróbálták, hogy a kommunistákkal egyességet kössenek. Mi, s velünk együtt mindazok, akik nem ábrándokból, hanem tapasztalatból ismerjük a szovjet mentalitását, kezdettől fogva azt írjuk, hogy ezekkel a professzionista rablógyilkosokkal, akik ma a szerencsétlen 200 millió szovjet polgár és a még szerencsétlenebb kelet- és közép-európai rabszolga nyakán ülnek, nem szabad tárgyalni. Hruscsov és a többi kommunista bandita nem az oroszokat j képviselik, nem is képviselnek] semmiféle eszmét, sem ideológiát. ők egy közönséges, gigászi méretű rablóbanda tagjai, akik a diktatúra, s a rabszolgatartás évezredes módszerei szerint, szadista pribékek segítségével hatalmukban tartják a világ egy | részét, s tisztán gyerekes hóditási vágyból hatalmuk alá akar. [éki igázni az egész szabad vilá- ] got. Alapelvük a gyilkolás, a ha-( zugság, az árulás, pontosan úgy, [ mint a többi rablóvezéré a történelem egész folyamán. A hiba az, hogy a müveit, szabadságeszméktől áthatott nyugati népek egyszerűen nem hiszik el, hogy a túloldalon ilyen arányú ostobaság és gonoszság uralkodhassak, — mintahogy nem hitték el a hitleri diktatúrák-1 ról érkező híreket sem, a sztálini milliós tömeggyilkosságokat sem. A nyugati közvélemény — és sajnos a nyugati politikusok egy része is — jelentőséget tulajdonít a szovjet vezetők ilyen vagy olyan kijelentéseinek, — mert akar hinni nekik, mert szeretne végre békében élni. Amikor Hruscsov nagy hangon azt ordította "Mi el fogjuk temetni a nyugati kultúrát" — ezt Amerikában nem hitték el. Amikoi Magyarország kérdésében kijelentette, hogy "Az Egyesült Nemzetek közgyűlésének semmiféle határozatát sem vesszük tudomásul" — Amerikában ezt sem hitték el. De ha Hruscsovék aláírtak volna, elfogadtak volna valamilyen mondvacsinált egyezményt, amely szerint nem kívánnak további hódítást, ezt elhitték volna, s esetleg ennek a kedvéért lemondtak volna a rabnépek felszabadítására vonatkozó szent kötelességükről. Talán most, hogy ez az eszelős barom, ez az írástudatlan, részeges borügynök az egész viiág szemeláttára háromszor arculcsapta az Egyesült Államok elnökét —, mert az a három ultimátumszerű követelés, amelyet szabott, fölért egy-egy arculcsapással — talán most elhiszi a nyugati közvélemény, hogy ilyen emberekkel, akik a szovjet állam élén állanak, szóbaállni nem szabad. Ezekkel szemben csak két út van: vagy nyomban háborút indítani ellenük, ha erre megvan az abszolút fölényes erőnk, vagy, ha a kellő fölény e pilla. natban még nincs meg, megszakítani velük minden összeköttetést. Nem a Nyugat, hanem a kommunizmus az, amely az összeköttetés megszakításába bele fog bukni, mert nem mi élünk a szovjetből, hanem ők élnek a mi naivságunkból. A párizsi négyhatalmi konferencia szovjet részről való egyoldalú, felborításával végétért egy naiv politikai korszak. Akárki lesz az Egyesült Államok legközelebbi elnöke, akár demokrata, akár republikánus kormány fogja az ország — illetve a világ — ügyeit intézni, többé nem fogja a közvélemény támogatását élvezni, ha egyáltalán szóbaáll a szovjet banditákkal. S az egész nyugati világon —, de talán a semleges színes népek között sem.— lesz egyetlen felelős politikus sem, aki uralmon volna képes maradni, ha politikájában Hruscsovék szavának, Ígéretének, vagy fenyegetésének akárcsak egy fikarcnyi jelentőséget is tulajdonít. Az alanti képeket szöveg nélkül is lehetne közölni, mert a tekintetek hiven fejezik ki a világpolitika jelenlegi állását Eisenhower elnök, aki végre felébredt AZ ERÓ ÉS FEGYELMEZETTSÉG MINTAKÉPEI A szovjet belsejében újabb személyi változások vannak készülőben. Nyilvánvaló, hogy Hruscsov nemcsak saját személyében viselkedett pimaszul, hanem azoknak a megbízásából is cselekedett, akik az ő tetteit hátulról befolyásolják. Hruscsov, amilyen ostoba paraszt, maga árulta el, hogy őt is dróton rángatják, amikor Párizsba érkezése után közzétette Eisenhowerhez szóló arcátlan követeléseit. Macmillan brit miniszterelnök, amikor a készülő ultimátum szövegét megkapta, arra kérte Hruscsovot, hogy ezeket a követeléseit ne hangoztassa el, hiszen azokat az USA úgysem teljesíti, s azok teljesítését a szovjet úgysem képes, de nem is akarja igazán elérni. Hruscsov, aki mögött e pillanatban fenyegetőleg állt Malinovszki hadügyminiszter, izgatottan és he. begve azt válaszolta, hogy "a Szovjet belpolitikai helyzete megköveteli, hogy ezt az ultimátumot beolvassuk". Más szavakkal ez azt jelenti, hogy Hruscsov maga is tehetetlen egy még nálánál is aljasabb, még nálánál is ostobább, intranzigensefob szovjet politikai frakció kezében. Jelek szerint ez a frakció Malinovszki marsall és társai vezetése alatt áll. Ellentétben Hruscsovval, aki talán szerette volna az idegen népek elnyomásának gyümölcseit legalább részben a szovjet nép rendelkezésére bocsátani, ez az erőszakos sztálinista csoport saját állampolgárait is csupán rabszolgának tekinti, s nem akar mást, mint fegyveres hódítást a rabszolgák erejével. Ehhez a programhoz jó vezetőt találtak Hruscsov személyében, akinek az aljasság mellett másik jellemző tuljdonsága a gyávaság. De mert a szovjet politikát az aljasság és a gyávaság egyformán jellemzi, ezért nemcsak a szovjet Ígéretekben nem lehet bízni, de a szovjet fenyegetésekkel sem kell törődni. A mai atombombás világban a szovjet nem fog háborút indítani, sem Páris miatt, sem Berlin miatt, sem egyéb okból. S a Nyugat végre elindulhat azon az utón, amelyen a koreai háború idején járt: aktívan, támadás útján küzdeni a kommunizmus ellen. S ha ez így lesz: úgy a Hruscsov által felrúgott párizsi konferencia jobb eredményt hozott, mint ha bármilyen átfogó egyességgel végződött volna. Hazautaztak a párizsi négyhatalmi találkozó résztvevői A május 17-re összehívott formális találkozóra Hruscsov nem fogadta el a De Gaulle által küldött meghívást, megismételvén pimasz követelését, amely , szerint csupán akkpr hajlandó Eisenhow^rrel tárgyalni, ha az Elnök bocsánatot kér a szovjettől, megbünteti a felderítő repülések értelmi szerzőit és lemond a szovjettel. szembeni felderítésekről. Az elutasító válaszra De Gaulle formális nyilatkozatot adott, majd.a három nyugati államfő közös nyilatkozatban megállapította, hogy a szovjet miniszterelnök minősíthetetlen és elfogadhatatlan követelései miatt a négyhatalmi megbeszélések' megnyitására nem kerülhetett '■ sor, s hogy a tárgyalások megszakadása miatt a szovjet egye-! dűl felelős. Eisenhower Portugáliába utazott. Hruscsov kétperces búcsúlátogatást tett Macmillannál és De Gaullenál, Eisenhowert nem is kereste. A szovjet miniszterei, nők ezután Kelet-Berlinbe távozott. A dolgok logikus folyamata ; szerint a világ most a berlini kri- j zis feléledését várja. Mint ismeretes, Nyugat-Berlin mélyen Kelet-Németország szívében fekszik, s mint ilyen, a nyugati eszme legjobb reklámja a szovjet rabszolgabirodalomban, eltekintve attól, hogy Berlin szabadsága egyúttal hatalmas katonai erőt is é jelent. Nyugat-Berlin védelmét az ott állomásozó kb- .11.000 angol—amerikai—francia haderő tartja fenn, s ők gondoskodnak a Nyugat-Németország felé irányuló közlekedés fenntartásáról is. Maga Nyugat-Berlin Nyugat- Németország szerves tésze. Á szovjet fenyegetés abban áíi, hogy különbekét kötnek Kelet* Németországgal, Berlin megszállását Kelet-Németországnak adják át, egyúttal pedig vállalják, hogy ha Kelet-Németország a szovjet parancsára elzárja Nyugat-Berlint a külvilágtól, ehhez fegyveres- segítséget nyújtanak, Nem vitás, hogy a szovjet könnyen végrahajthatná ezt az akciót, ha akarná. A szovjet azonban jót tudja, hogy Berlin szabadsága kedvéért a Nyugat bevetné egész haderejét, — más szavakkal, hogy az első lövés után atombombák hullanának Moszkvára. A most megbukott oarizsi konferencia elsősorban éppen azt célozta volna, hogy Nyugat-Eerlin szabadságát egyezménnyel biztosítsa addig 's, amíg egész Németország egyesítése ügyében későbbi megállapodás nem jön létre. Az állítólag megsértett Hrus* -sov most azért utazik Kelet- Berlinbe, hogy az egész kérdést újra felpiszkálja. Egy friss keletiemet nyilatkozatból azonban úgy látszik, hogy kenyértörésre — tehát háborúra — most még lem fog sor kerülni. £\ török katonaság, a világ egyik legjobban kiképzett hadserege, lábhoz tett fegyverrel várja az orosz fenyegetéseket. Hruscsov ugyanis azzal fenyegette meg Törökországot is, hogy el fogja pusz- títani, ha továbbra is támaszpontokat ad az amerikai haderőnek MENDERES SZABAD VÁLASZTÁSOKAT ÍGÉR A törökországi Izmirben Adnan Menderes török miniszterelnök az utcákon összegyűlt néptömeg előtt felállt- Kemal Ataturk nemzeti szobrának talapzatára s onnan ígért a népnek szabad választásokat. Ezek határidejét legkorábban 1961. szeptemberére látja kituzhetőnek. Ad. dig pedig nem hajlandó lemon* I dani. Lemondását csak 2—300 • főbő! álló kis lázadó csoportok j követelik, viszont a törökök mil-l Hói maradásra buzdítják. A rendőrség az utcai tüntetők - közül 18 személyt letartóztatott. Ankarában a iovasrendőrség könnygáz bombával oszlatott fel 5.000 egyetemi hallgatót, akik "szabadságot" követeltek. :------------------------------------------------------------------1 EISENHOWER PORTUGÁLIÁBAN I Az elmúlt héten Eisenhower ; ’elnök egy napos látogatást tett | Portugáliában, ahol tárgyaláso- I kát folytatott Americo Thomas portugál elnökkel és más vezető politikusokkal. Az Elnököt a portugál nép nagy szeretettel és lelkesedéssel fogadta. |i Hruscsov, aki hamarosan letűnik a világ színpadáról MI TÖRTÉNIK OROSZORSZÁGBAN?
