Kanadai Magyarság, 1959. július-december (9. évfolyam, 52-77. szám)
1959-08-22 / 59. szám
IX. évfolyam. 59. sz. 1959 augusztus 22, szombat KANADAI MAGYARSÁG Magyar Szabadságharcos Szövetség hírei tlj gazdaságpolitika felé IRTA: TEMESVÁRY LÁSZLÓ 1. Szövetségünk központjának ikülügy intéző tagja LENGYEL ALFONZ, résztvett a Modal United Nation General Assembly ülésén. Beszédet tartott á magyar ügyben összeállított különleges bizottság előtt. Szövetségünk nevében egy memorandumot adott át. A Biboterv alapján összeállított memorandum a magyar ügy rendezését tartalmazta. Résztvett az Asilomari Konferencia Hallban tartott World Affair Konferenciáján, ahol beszélt Mr. Kenedy szenátorral és Dr. Csagla indiai követtel. Résztvett San Franciscóban a belga király fogadóestjén is. 2. Kardebo József, Portland, Oregon-i szervezetünk elnöke a "Nemzetőr" anyagi támogatására gyűjtést indított a helyi szervezet keretében. E szervezetünk két baj társunkat segítette munkába helyezni az elmúlt hónapban és elintézte egy harmadik bajtársunknak kihozatalát az ausztriai táborból. Felvették a kapcsolatot a Port. land-i vezetőszervekkel, s az egyetemmel és a város polgármesterével' közeli kapcsolatot építettek ki. Sport terén a helyi futball csapatuk veretlenül jutott Oregon állam bajnokságához. Kulturális téren Kukoricza László bajtársunk nagy sikert aratott a Portland .State University hangversenyén, zeneszámaival. A helyi szervezet elhatározta, hogy még 3 bajtárs kihozatalát elintézi Ausztriából és a közeljövőben nagyszabású magyar pikniket rendez. 3. BECS, Ausztria: Az ausztriai szabadságharcosok működését az osztrák belügyminisztérium engedélyezte. Mint Írják nehéz helyzetben vannak, mert az ország semleges jellege alig-alig enged meg az egyesület fennállásának veszélyeztetése nélkül, ami valóban szabadságharcos működés lenne. Mindent megtesznek, hogy valóban összefogják azokat, akik valóban a szabadságiharcos gondolat képviselői. Még mindig maradt lelkesedés. A legutóbbi gyűlésükön 700 Schillinget adtak össze a legszükségesebb kiadások fedezésére. 4. FERENC ELEMÉR a Detroit, Mich-i szervező részletes beszélgetést folytatott a Központi Titkársággal, s ennek kapcsán a szervezési munka megkönnyitésére szoros tagnyilvántartást készítettek a legutóbbi közgyűlésen. Központunk, a szükséges nyomtatványokkal ellátta e szervezetet is. 5. YOUNGSTOWN, Ohio és CLEVELAND, Ohio-i szervezeteink a Világszövetség elnökének Dálnoki Veress Lajosnak USA-i körútja megszervezéséhez anyagi támogatást ajánlott meg. 6. PIRISI JÓZSEF bajtársunk, a Wassaic, N. Y-i szervezetünk elnöke tragikus körülmények között elhunyt. Mintha előre látta volna tragikus halálát, amikor Központi Titkárságunkhoz irt utolsó levelét irta : "Szabadságharcunknak hűséget esküdve, minden titkot híven megőrzőnk és minden szabályt betartva, együtt kívánunk résztvenni és harcunkat folytatni mindhalálig". Pirisi József bajtársunk Te valóban mindhalálig hű voltál közös harcunkhoz, melyet népünk szabadsága érdekében itt a hontalanságban is folytatunk. Isten Veled. A jó Isten adjon örök nyugodalmat Neked. Bajtársunkat utolsó útjára elkísérte a Wassaic, N. Y-i szervezetünk valamennyi tagja, s Központi Titkárságunk képviseletében P. Végvári Vazul, Dr. Mikófalvy Lajos és Hoka Mihály. Búcsúbeszédet a sírnál az országos elnök mondott. 7. WASHINGTON-ban és NEW YORK-ban június 17-én, Nagy Imre és Maiéter Pál kivégzésének egy éves évfordulója alkalmával rendezett tüntetésen résztvett Szövetségünk főtitkára, valamint New Yorkban a helyi szervezetünk tagsága és az országos I. B. csaknem valamennyi tagja. A newyonki toborzást Pongrátz Gergely és Hoka Mihály I. B. tagok végezték. Ez alkalomból az Egyesült Államok több államának kormányzója június 17-ét "Freedom Fighters" napjává nyilvánította. 8. DR. MIKÓFALVY LAJOS főtitkár a Központi Titkárság megbízásából június 25—29-ig Montrealban szervezési körúton volt. A közeli szabadságharcos Világkongresszus megrendezési helyének kiválasztása és a szervezés lebonyolítása volt ez alkalommal a megbeszélés legfontosabb tárgya. Kanadai útján a főtitkár meglátogatta a Magyar Cserkészszövetség USA területén tartott Nagytáborát Pennsylván.iában. Itt a cserkésztábor vezetőjével Pál András cserkésztiszttel az ifjúság szervezésének problémáiról folytattak megbeszélést. 9. A KÖZPONTI TITKÁRSÁG megbízottja résztvett az 1959. évi Cserkész Jamboree-ra induló 6 cserkész búcsúztatásán New Yorkban. Kiküldöttünket Bodnár Gábor, a Cserkészszövetség vezetőtisztje fogadta. A búcsúztatás alkalmával Dr. Teleki Géza professzor tartott ünnepi beszédet. Az ünnepség, tekintettel a külföldi vendégekre, angol nyelven zajlott le. v~ 10. A MAGYAR SZABADSÁGHARCOS SZÖVETSÉG II. Világkongresszusa megrendezésének előkészületei lebonyolítására. Dr. Regős Péter, a közp. számv. biz. tagja 1959. július hó 12-én európai körútra indult, s elsősorban a Világszövetség elnökével Dálnoki Veress Lajossal találkozik. London után a Párizsban tartott értekezleten vesz részt. Majd Bécsben a Nemzetőr szerkesztőségével folytat megbeszéléseket, ahol Tollas Tibor és az ausztriai szervezetünk vendégeként résztvesz a VIT elleni akciónk lebonyolításában. Bekapcsolódik az európai akciókba, a jelenleg Európában tartózkodó ifj. társelnökünk Pongrátz Gergely bajtars is. 11. Szövetségünk főtitkárát előadások tartására több déli állambeli városba meghívták. Elsősorban New Orleans, La. és Miami, Florida városokban fogja augusztus hónap folyamán meglátogatni és munkájukban segíteni az ott működő szervezeteinket. Már a két világháború közötti időszak alatt kisértett a gondolat, hogy nagyobb területeket vonjanak közös gazdasági vezetés alá, hogy az országok közötti felesleges' gazdaságii súrlódásokat megszüntessék és.a közös érdié, keket együttműködéssel szolgálják. Mindez azonban, abban az időben, csak jámbor kívánság maradt, mert a párizsklörnyéki békék, ahelyett, hogy nagyobb gazdasági egységeket hoztak volna létre, a szétdarabolt Osztrák-Magyar Monarchia helyén több, apró államot létesítettek, újabb vámhatárokkal és önellátó szándékokkal. A békeszerződések után, amikor a ''melegháború" befejeződött, elkezdődött a gazdasági csatározás. A gazdasági elzárkózás és az ebből eredő viszályok egyik félnek sem váltak előnyére. A Kisantant politikája, délkeleteurópai viszonylatban, nem kedvezett az ésszerű és korszerű gazdasági felfogásnak. De nemcsak Délkelet- Európa megszabdalt területein nem értették meg az idők szavát, hanem Nyugaton sem és a két világháború közötti gazdasági politikát ott is az elzárkózás és a kíméletlen önzés irányította. A második világháború után, amikor a politikai értelmetlenségek torukat ülték és a bosszú szinte Ikfíelégithetetleni volt, senki sem gondolt rá, hogy a háború okozta gazdasági nehézségeket >is meg kell szüntetni és új gazdaságpolitikai irányt kell adni. A még 1945-ben létrejött Világbank és Nemzetközi Valutaalap közel sem azok az intézmények, amelyek ezt a feladatot megoldhatnák, mert legfeljebb használható segédeszközök lehetnek, a gazdásági együttműködés megkönnyítésé re. Az élet azonban nem állt meg és a győztes nyugati hatalmaknak hamarosan rá kellett édredniök, hogy a szovjet nem elégszik meg háborús zsákmányával —, amit olyan könnyelműen juttattak neki —, hanem az egész világot akarja. Ez a mérhetetlen hatalmi étvágy már nemcsak a "fasizmust" fenyegette, hanem a nyugati világot és ezért a bajbajutott nyugati győztesek szövetségesek után néztek. így alakult ki a NATO és a SEATO, mint a két leghatalmasabbnak Ígérkező szövetség a szabad élet védelmére. A NATO-nak a magja----akár tetszik, akár nem —, az a legyőzött Németország lett, mely Adenauer vezetésével, mint poraiból megéledett főnix emelkedett ki a háborús romok alól és csodálatos gyorsasággal az európai politika döntő tényezője lett, világpolitikai szempontból pedig a szabad világ Ígéretévé változott. Úgy látszik Németországnak az a küldetése, hogy megmentse Európát a bolsevizmustól, ahogy már a két világháború között megtette. Ezt a feladatát annál könnyebben láthatja el, mert közben sikerült összehoznia az Európai Egységes Piacot, az Euratomot és a fran. dákkal való kibékülést és szoros együttműködést. Nyugat-iNémetórszág egymagában is erős ,de feladatát nem tudná ellátni, ha a franciákkal való gazdasági és poétikai együttműködése ebben nem se gitené és az Európai Közös Piac megteremtésével nem rakná le Európa jövő együttműködésének alapjait. A két nemzet együtt el. dönti Európa sorsát és hat orszác (Franciaország, Németország ORVOSSZENMEL SPORTORVOSTAN Olaszország, Hollandia, Belgium és Luxémburg ), gazdasági összefogása pedig kirajzolja Európa gazdasági egységének körvonalait. Mert a szörnyű tapasztalatok után arra is rá kellett jönni, hogy nemcsak a fegyveres egymásnak esés okoz bajokat, hanem a gazdasági széttagoltság is és ha Európa fenn akar maradni, akkor magára kell találjon gazdasági téren is. Ez az önmagá ratal ál ás és együttműködési hajlandóság az a biztató jel, mely Európa fennmaradását és történelmi hivatását igazolja. Enélkül újra csak egymással farkasszemet néző és gazdásági harcban álló nemzetek állanának egymással szemben —, mint az első világháború után is — és kész prédájául szolgálnának a keleten leselkedő ellenségnek. így alakult ki a második világháború után a "három nagy" gazdasági egység: az Amerikai Egyesült Államok, a szovjet és az Európai Egységes Piac (EEP) neve alatt szövetkezett államok. A három között természetesen van verseny, az USA és a szovjet között egyenesen halálos verseny, mig az USA és az EEP szabad világ képviselői, addig a szovjet az elnyomás és rabszolgagyarmatositás kardcsörtető har cos a. És most nézzük meg., hogy a három gazdasági egység milyen erőt jelent? Az EEP hat állama 1957-ben 248 millió tonna kőszenet bányászott és 8. 2 millió tonna nyersolajat termelt, 59 millió nyers acélt, 50 millió tonna cementet és 220' milliárd kilowatt villamos áramot állított elő és 2.1 millió darab személyautót gyártott futószalagon. Ugyanebben az időszakiban az amerikai ipar 465 millió tonna szenet bányászott, 354 millió tonna nyersolajat, 102.2 millió tonna nyersacélt és 716 milliárd kilowatt villamos áramot termelt, mig cementből éppen annyit, mint az EEP államai. Személyautókban azonban messzu túlhaladta európai versenytársait, mert 6.5 millió személykocsit gyártott. A szovjet, mely -nagy hangon meghirdetett hétéves tervével (1959—1966) gazdasági téren túl akarja szárnyalni az Egyesült Államokat, 1957-ben — annak ellenére, hogy természeti kincsekben igen gazdag ■—, az amerikai acéltermelésnek csak a felét érte el 51 millió tonnával. Kereken 324 millió tonna kőszenet lányászott, 98 millió tonna nyersolajat, 210 milliárd kilowatt villamos áramot, 29 millió cementet és mindössze 110.000 személyautót állított elő. Ezekből az adatokból magukból nem akarunk messzemenő következtetéseket levonni, de a számok önmagukért beszélnek. Ha azonban hozzávesszük, hogy a szovjet ezeket a gazdasági eredményeket csak kíméletlen rabszolgamunkával éri el és "dolgozóit" rendkívül alacsony életszintre kényszeríti, akkor nem kell hozzá magyarázat, mi a különbség a szabad gazdálkodás és a marxi tervgazdálkodás között. A "három nagy" ma döntő tényezője a világ gazdasági életének. Mégis mindegyik csak' átmeneti állapotot jelent. Jó kiindu. lási lehetőséget a szabad világ számára — a szovjettel való leszámolás után —, hogy a kialakuló új világban a gazdasági élet kiinduló pontjai lehessenek. 12. GAJZER LÁSZLÓ, a Cleveland, Ohio-i szervezetünk elnöke az 1959. évi október 23-i emlékünnepély lebonyolitásának szervezésére Központi Titkárságunk munkatársával széleskörű tervet dolgozott ki. így személyesen tett részletes jelentést a főtitkárnak az Ohio állambeli szervezeteink működéséről. Útja eredményeként számolható el, hogy Központi Titkárságunk a magyar menekültek táborokból való kihozatala és a szabadságharcos bajtársaknak az USA-ba való letelepedésének elősegítése végett a New Yorkban székelő menekültügyi szervekkel megállapodást kötött. A KANADAI MAGYARSÁG A TE LAPOD! OLVASD ! ÉS SZEREZZ ÚJABB BARÁTOKAT f II, közlemény A helyes lélegzésnek is nagy a jelentősége a sportolás szempontjából. Amilyen felfrissítő egy kis könnyű torna, legalább olyan ártalmas lehet ugyanez, ha zárt, poros tornateremben végzik, ahol a sok ember mozgása csak felveri a port; már pedig' bebizonyított dolog, hogy a porszemekhez rengeteg baoillus tapadhat s a por így közvetítője lesz valamilyen betegségnek. Annak a helyiségnek tehát, amelyet sportolás céljára használnak, elsősorban jól szellőzöttnek kell lenni. Ebből a szempontból mégis a szabadtéri sportok a legegészségesebbek, bár — néhány szigorú téli naptól eltekintve — az évnek csaknem minden napján nyitva tarthatók a tornaterem ablakai. Ne felejtsük et, hogy a sportolás alatt fokozódik a szervezet levegőszükséglete s így kettős bajt okoz a rossz levegő. Régi szabály, hogy lehetőleg az orron keresztül keli lélegzeni. Az orrüregben nemcsak felmelegszik a levegő, hanem meg is szűrődik. A szájon át beszivott levegő viszont hidegen és szennyezetten kerül a torokba és a gégén át a tüdőbe s ezáltal számos bajnak (torokgyulladás, légcsőburut, garathurut stb.) lehet okozója. Egészséges felnőtt ember percenként 16—20- szor lélegzik. Testi munka végzésekor ugyanúgy szaporodik a légzésszám, mint a szívműködés. Tekintettel arra a szoros összefüggésre, amelyben a szívműködés a légcserével áll, a légzési zavarok vérkeringési zavarokat vonnak maguk után. Ezért - hirtelen, nagyfokú testi megerőltetés szivelégtelenséget okozhat. Mig a kismértékben fokozott testi munka csak mélyebbé teszi a légvételeket, addig a hosszantartó testi munka, ha nem szakítják meg kisebb.nagyobb szünetek, rontja a légcserét. A lélegzés szapora lesz, de felületes; a beteg liheg, szederjesajkú, kimerült, közel áll az ájuláshoz. A sokat említett légzési gyakorlatok nem rejtenek magukban semmi különlegességet. Egyenletesen és mélyen kell lélegzeni, megfelelő szüneteket tartani és a légvételeket lehetőleg lassú, nagy kilengésű mozdulatokkal kell egybekötni. Minden sportnak az alapelve a helyes légzési technika. Ma már nem csak sportok alapulnak ezen, hanem az élet meghosszabbítását célul kitűző társadalmi mozgalmak is. A különböző sportok különböző mellkasi, illetve tüdőmunkát kívánnak és fejlesztenek. Első helyen áll ezek között a futás, az evezés és az úszás. A tüdő teljesítményének mérésére szolgál az ú. in. spirometria. A spirométer fémhenger, amely, ha belefujunk, irószerkezetével jelzi a levegő mennyiségét, illetve a tüdők befogadóképességét. A sport szempontjából is nagy jelentősége van a légzőszervek hurutos megbetegedéseinek. Ha valakinek komoly tüdőbaja van, az természetesen nem sportolhat; hányán vannak azonban, akik csak úgynevezett hurutokban szenvednek és azt elhanyagolják. Ha valaki egy kicsit köhög, hőemelkedései vannak stb. csak az orvos hivatott annak eldöntésére, hogy használni fogre neki vagy ártani a szabadtéri tartózkodás, vagy séta. Hogy ebből a szempontból az alkoholnak milyen nagy a jelentősége, azt sportolók előtt talán nem is kellene hangsúlyozni, ha nem volna előttünk annyi szomorú példa. Az alkoholfogyasztás nagyobb testi megerőltetésekkel egybekötve, rendkívüli mértékben növeli a szervezet megbetegedési hajlamát. * Hogyan táplálkozzék a sportember? Minden ember normális táplálkozása a következő tápanyagokból tevődik össze: fehérje, zsir, szénhidrát (keményitőfélék, cukor), só, viz és vitaminok. Mig a különböző tápanyagok felvételének menynyisége változhatik, addig a szervezetnek szüksége van fehérjékből egy bizonyos élettani minimumra, mert belőle építi fel az élő sejteket. A vitaminhiány betegségeket idézhet elő. De nemcsak a táplálék összetétele, hanem mennyisége is fontos körülmény. Aki túlsókat eszik és iszik, ugyanolyan hibába esik, mint az, aki orvosi engedély nélkül fogyókúrát tart. Bár minden sportág; üzése más-más ételeket részesít előnyben (más pl. a síelő, az úszó és a nehézsúlyú birkózó étrendje), általánosságban a következőket mondhatjuk: Ajánlatos a tejes'klávé (esetleg malátakávé), kakaó, vaj, kétszersült, gyümölcs, kompot, zöldfőzelék, sülttészta, kevés hús. Ami az erős kávét iHeti, kevesen tudják, hogy egy mokkacsésze koffeintartalma megfelel egy koffeininjekció hatásának. Az idegrendszer és a vérkeringés izgatása ezekkel az élvezeti szerekkel mérhetetlen károkat okozhat a szervezetben. Hasonló az alkohol jelentősége. Ez túlnő a sportolás problémáján és általános társadalmi kérdés. Élettani vizsgálatokkal kiderítették, hogy az alko. hol hatása a kezdeti izgalom után csakhamar bénulásba csap át. Az alkohol hatása alatt tehát senki sem fogja tudni fokozni teljesitményeit. Kétségtelen, hogy néha — pillanatokra — az alkohol erőfokozóan hat, de ilyen körülmények között létrejött rekordokra, amelyek nem az egészséges test tréningek által kiegyensúlyozott munkájából erednek, senkinek sincs szüksége. Az sem valami ideális jelenség, amikor a kirándulók néhány órai menetelés után és további néhány órai menetelés előtt nagy korsókban fogyasztják a frissítő sört. Hogy ezeknék a visszaéléseknek bizonyos sportágakban (vizisportok) néha milyen szomorú a hatásuk, arról a napilapok rendőri híreiben elég gyakran olvashatunk. De nem kell a dohányfüstöt sem mellre szívni ahhoz, hogy ártson. Ugyancsak a fiziológusok mutatták ki, hogy a nikotin már a száj nyálkahártyájáról is felszivódik' és kifejti általános hatását. A nikotinnak a légzőutak nyálkahártyájára való helyi izgató hatása közismert. Az idült garat-, gége-, légcső- és hörghurut nagyrészt a mértéktelen dohányzás rovására Írandó. A lenyelt nikotin viszont idült gyomorhurutot okozhat. Hogy a sportembereknek ezektől az ártalmaktól, a "kultúrmérgek"-től tartózkodniok kell, az természetes. Minden testi munka, így minden sporttevékenység kivitelének elemi feltétele a jól ápolt és fejlesztett izomzat. Az izom túlerőltetése nemcsak az egyes izom, hanem az egész izomzat, sőt az egész szervezet szempontjából is jelentőséggel bír. Túlzott kifárasztáskor, megerőltetés mellett mérgező anyagok halmozódnak fel a szervezetben, amelyek aztán csak a pihenés vagy alvás után válnak hatástalanokká. Ezeknek a fáradtságot létrehozó mérgeknek hatására lesz rosszul a helytelenül sportoló ember, sőt néha el is.ájulhat. Az izomzatnak az idegrendszerrel való összefüggése érthetővé teszi ezeket a jelenségeket, hiszen az idegrendszer nem ingerelhető vég nélkül és egy bizonyos fdkion túl felmondja a szolgálatot. A masszázs az a fizikai művelet, amelynek segítségével az említett anyagok gyorsabban távolíthatók el az izomzatból. A masszázs hatása érthető. Kezünk nyomása alatt az izom vérerei, amelyek elhasznált vérrel voltak tele, kiürülnek és friss vérrel telnek meg. Ez magyarázza meg azt, hogy a masszázsnak miért kell mindig a szív felé történnie. Más az ütögető és más a gyúró masszázs jelentősége. Az egyiket a sportolás előtt, a másikat a sportolás után használjuk. Ugyancsak nagy jelentősége van a masszázsnak az ú. n. izomláz leküzdésében. Mindenki tudja magáról, hogyha tavasszal elkezd egy olyan sportot (pl. tenisz), amelyet télen nem űzött, akkor milyen szenvedéssel járnak az első napok. Tagjai, legtöbbet igénybevett izmai megkeményednek, fájdalmassá válnak. Még nem tudjuk, hogy ezeknek a jelenségeknek mi az anatómiai alapja. A masszázs ilyenkor kétségtelenül sokat használ és rövidebb idő alatt adja vissza az illetőnek szabad mozgási képességét, A masszázs ma már'kifejlett tudomány, a maszszőröknek nehéz vizsgát kell letenniök. Különböző nemzeteknek más a masszázstechnikája. Bár minden egyes izomnak más a működése, mégis pontosabban illeszkednek egybe, mint a legfinomabb gépezet egyes alkatrészei. Az "izomzat" működési összhangja valóban csodálatos. Az izom működése hasonlít a fizikában tanult egy- és kétkarú emelők rendszeréhez. Egyegy mozdulatunk számos izom rendkívül bonyolult összéhatása révén jött létre. Sport szempontjából az a lényeges, hogy tréningnél a izomrost a mikroszkóp alatt kimutatható módon túlteng, megnagyobbodik. Ugyanígy elsorvadhat viszont a nem. használt izomrost a tétlenség következtében. A következőkben csak röviden akarunk rámutatni néhány sportnál bizonyos izomcsoportok működésének jelentőségére. A végtagizmok szerepe ismert. A lapocka teszi lehetővé a kar óriási kilengéseit, ellentétben az alsó végtagokkal, amelyek a medencén rögzítettek (a lapocka elcsúszhat a hátsó mellkasfalon). A vívás, a gerelyvetés, a korlát- és nyujtógyakorlatok már nemcsak a karizmok, hanem a teljes izomzat munkái. A farizmoknak járáskor, mászáskor, lovagláskor stb. jut nagy szerep. Az állás tulajdonképpen rendkivül bonyolult és fárasztó izommunka eredménye. Az izomzat a testet egyenesre meréviti és emellett a belső fülben lévő egyensúlyi szerv segítségével egyenes helyzetében meg is tartja anélkül, hogy feldúl ne. Ezért jelent nagy könnyebbséget a "pihenj" helyzet, amikor megváltoznak a testnéki súlypontjai. Az ülés korántsem ideális pihenés, különösen ha nincs megtámasztva a hát. A járás, a futás, az ugrás stb. mindmegannyi bonyolult izomműködés eredménye. Senki sem rendezkedhétik be egy bizonyos mozgásra, minden izomra egyformán szükségünk lehet. Nemcsak, hogy nem egészséges, de nem is szép az olyan termet, amelynek összhangját egyes túltengő izomcsoportok lerontják. Ezért manapság, a sport terén is mindinkább előtérbe jut az a törekvés, hogy a specializálódó sportembernek lehetőleg olyan más sportokat is kell űznie, amelyek egyoldalú fejlődését általánosan kiegészítik. (Folytatjuk) OLVASÓINKHOZ! Kérjük előfizetőinket, hogy cimváltozás esetén régi cimüket is közöljék kiadóhivatalunkkal. /
