Kanadai Magyarság, 1959. július-december (9. évfolyam, 52-77. szám)
1959-08-22 / 59. szám
KANADAI MAGYARSÁG IX. évfolyam, 59. sz. 1959 augusztus 22, szombat A szentistváni gondolat A történelem számos példája megcáfolhatatlanul bizonyítja, bogy a népek fennmaradása és sikeres helytállása nem annyira a lakosság létszámától és a rendelkezésre álló fegyveres erők nagyságától, mint inkább az állampolgárok nemzeti öntudatától, a közös múlthoz, hagyományokhoz és az ősi népszokásokhoz való ragaszkodásától függ. A közös nyelv, közös haza, közös történelmi -fejlődés, közös világnézet, azonos hivatástudat és a megegyező célkitűzés erősebb összetartó erőt képviselnek, mint a repülőgépek, tankok és atombombák ezrei. Minden nagyobb múltra visszatekintő nemzetnél előbb-utóbb kialakult egy állameszme, amely mind a vezetők, mind az alatt, valók számára irányt szabott a jövőt illetően. Legendás hősök, .apostoli hitvallók, nagy téritők és bölcs törvényhozóik jelölték meg az utat a kései utódok számára. Hogy helyes volt-e az irány, azt a következő évszázadok története döntötte el. A Kárpátok medencéjében megtelepedett magyarság számára már több mint kilenc évszázaddal ezelőtt Szent István adott út. mutatást. Azzal, hogy a magyarságot a nyugati népek keresztény kultúrközösségbe kapcsolta be, népünk hivatásául tűzte ki a művelt Nyugat védelmét a Kelet barbár erőivel szemben. Hazánkat a kárpáti medence vezető — illetve az ő idejében még egyetlen hatalmává tette. Már a halálát követő nemzedék benne vélte felfedezni a követésre méltó vallásos és nemzeti eszményt. István az egyetemes magyar gondolat és a korszerű haladás eszméjének legnagyobb megszemélyesitőjeként került a magyar nemzet évszázados tiszteletének középpontjába. Történelmünk legkiválóbb ismerői sokat foglalkoztak alak-, fával. Ma már tisztán látjuk, hogy István király tisztelete mély és átfogó, általános és állandó volt: a gondolkodók, a nemzet jö. vőjén tépelődők, a fajtánk jövő sorsa miatt aggódóik leikéből sárjadzott. A szent király kultusza hivatalosan 1083-ban, a "kegyes lovagkirály" : Szent László idejében kezdődött. László az Egyház hoz. -zájárulásávai a király testét augusztus 20-án felemeltette és szentté avatdktta. Utódai alatt csak nőtt ez a tisztelet. A királyok évről évre ezen a napon jártak el Székesfehérvárra, hogy törvényt üljenek és áldozzanak nagy elődjük emlékének. Amikor később a törvényhozó napoik helyébe az országgyűlés lépett, az uralkodó és a nép ezután is eljártak a királyi sirhoz: István napja továbbra is ünnep maradt, minden magyar legnagyobb nemzeti ünnepe I Már az 1092-ben megtartott szabolcsi zsinat a kötelező ünnepek sorába iktatta augusztus húszadikát. Az egész Árpádkor és Anjoukor a magyarság legendás hősét, népünk szent apostolát, országunk első nagy törvényhozóját ismerte fel István királyban. Mint egyik legkiválóbb történészünk kimutatta, a magyar középkor jogfelfogása szerint minden egyházi és állami jogositvány, minden tulajdon és kiváltság Szent 1st. ván adományában gyökerezik. Az ő örökségéből szállt át utódaira, majd pedig az uralkodóház kihalta után koronájára a jogszerző és törvényhozó király tekintélye. ' A szent korona kezdetben csak vallásos szimbólum volt, a király nemzetségének kihalta után azonban fontos közjogi jelentő, séghez jutott: a nemzet akaratnyilvánításának eszközévé vált. A 'szent korona a király és a rendek egyetemességét, minden jog és kiváltság, minden tulajdon és méltóság ősforrását jelentette. Tisztelete az újkor folyamán egyre jobban elmélyült, anélkül, hogy a szent király személyi tiszteletét csökkentette volna. A török hódoltság hosszú évtizedei alatt minden magyar nemes a szent korona titokzatos testéhez tartozónak érezte magát, s igy ez a szimbólum volt a legerősebb összekötő kapocs, a nemzeti egység gondolatár tiak egyik leghatásosabb ébren tartója. Ugyanilyen jelentős szerepet játszott Szent István: a vallásilag megosztott országban a katolikusok a Regnum Marianum megalapítóját idézték fel benne, a protestánsok viszont "az evangéliumi romlatlan Egyház" hiveként követelték magukénak. Nemcsak a felekezetek, hanem a politikai irányzatok is igye. kertek őt azóta is többször kisajátítani. Ezek a rövidlátó törekvések szem elől tévesztették, hogy Szent István nem egy eszme vagy -irányzat letéteményese volt, hanem: "a szentistváni gondolat a magyarság nemzetpolitikai célkitűzéseinek az első teljes és mindmáig legszabatosabb megfogalmazása: ő maga minden idők legnagyobb magyarja". A szentistváni gondolat elevenen él a huszadik században is. Visszaemlékezhetünk még rá, hogy 1938.ban — a szent király halálának 900 éves évfordulóján — a Szent Jobb országjárása alkalmával az egész magyarság úgy tekintett István királyra, mint az idővel el nem porladó, most is köztünk levő valóságos uralkodóra. Bennünket azonban elsősorban az érdekel, hogy mi történt -első királyunk kultuszával 1945 után. Amikor a Szent Jobb a háború befejeztével — néhány hónapi távollétié után — 1945-ben visszatért a feldúlt, kifosztott és leigazolt országba, a nyomorgó és boldogtalan nép közé, örömkönnyek ültek az emberek szemében. Egy jobb kor eljövetelét, vidámabb élet fakadását várta mindenki. Az 1946-ban és 1947.ben megtartott körmenetek —- bár egyes hivatalos helyek akadályozni igyekezték őket világosan mutatták, hogy árva népünk az orosz szuronyok árnyékában — a kommu. nista terror szörnyű fenyegetései ellenére is —■ egyedül Istenbe és Szent Istvánba veti reményét. E tények tudatában 1948 óta már nem engedélyeztek nagyobb szabású körmenetet azok, akiknek kezében van ma a földi hatalom. Ettől az időtől kezdve a Szent Jobb csak a Bazilika homályos ivei alatt tűnhetik fel. Elvették Tőle a teret. Megtiltották, hogy egyszerre nagyobb tömegek fejezhessék ki tiszteletüket a nagy király iránt. Szent István napját az új alkotmány ünnepévé változtatták. Ebben az alkotmányban már semmi nyoma sincs a több, mint 900 év súlyos megpróbáltatásai és vérzivatarai között is tartósnak bizonyult szentistváni gondolatnak. Ez az alkotmány úgy biztosítja á vallásszabadságot, hogy Mindszenty hercegprímás és a hitvalló papok ezrei börtönökben sínylődnek. A hitvallás lassan szinte már államellenes bűnné válik. Az emberi szabadság nevében eltiltják az embert a templomtól s az ősi magyar hagyományok követé, sétől. Szeretnék e szolgatartók, ha a nép azokat az új ember-isteneket szolgálná, amelyeket ők bálványoznak. Hosszú évek óta tart már, hogy hazánkban bujdosik a lélek. Az igazi Isten-hit csak az élhagyott tanyák között s kunyhók rejtekében magasztosulhat imadássá. De az imádás Ott annál mélyebb és bensőségesebb lesz 1 A terror és az elnyomás csak ideig.óráig tarthatja elfojtva a szellemi erőket: a hamu alatt a parázs forrón izzik, türelmetlenül várva, hogy ismét lángra lobbanhasson . . . A szabad világban lényegesen más a helyzet. Ilyenkor — Szent István napja táján — a szétszórt magyarság körében mindenfelé kigyulnak az emlékezés fáklyái. Ezek az ünnepségek általában egyéni kezdeményezésre történnek. Bizonyos emigrációs csoportok, amelyeknek kötelességük lenne a nemzeti szellem ápolása, a múlt hagyományainak ébren tartása, nagyon elhanyagolják e feladatot. Akadt magyar nyelven írott sajtótermék, amely Szent Isivánról nemcsak, hogy illetlen, hanem egyenesen minősíthetetlen mó. dón irt. Nemzetünk történeti életének elveit és jelenségeit teljesen félreismerve, a magyar lélektől idegen ideológia népszerűsítése ér. dekében, átkot szórt a legmagyarabb magyar uralkodóra. Pedig mindenkinek, aki a magyar nép nevében jelentkezik, tudnia kell, hogy országunk történetét nem 1945-től, nem is Marx vagy Lenin fellépésétől, hanem jóval messzebbről — még Szent István koránál is régebbről — számíthatjuk. A magyar jellemet, lelket, tradíciót nem az 1945 és 1948 között szereplő politikusok juttatták kifejezésre, hanem sokkal inkább a Széchenyiek, Zrínyiek, Rákócziak, Hunyadiak, Szent Lászlók és Szent Istvánok s hozzájuk hasonló egyéniségek. Aki a magyar múltat, az ősi hagyományokat semmibe jveszi, aki számára a kettős igában görnyedő — a megcsonkitott ország határain kívül élő — magyarság sorsa közömbös, az sajátmagát rekeszti ki nemzeti közösségünkből. Ma, akárcsak ezer esztendővel ezelőtt, súlyos viharfelhők gyű. lekeznek hazánk felett. A nemzet legjobbjai tűnődve állanak jövő sorsuk felett: a lét és nemlét kérdése forog kockán. Népünk nagy többsége ösztönösen úgy érzi, hogy a Kelet és Nyugat határán őrt álló örök magyar: Szent István mutatja számára a követendő útat. Csökkeni nem akaró bizalommal tekint fel rá, kérve: "Tekints 1stván király szomorú hazádra, Fordítsd szemeidet régi országodra". A "LEFEJEZETT" NAPOLEON Carlo Ponti ismert olasz film. producer Róma környéki villájában különös lopás történt. A kertben elhelyezett- Napóleont ábrázoló gipsz-szobor fejét ismeretlen tettesek letörték éí elvitték. A római rendőrség most azon töri a fejét, hogy a tolvaj, aki rá sem hederitett a kertben felállított, jóval értékesebb márványszobrokra, miért éppen a franciák császárját "fejezte" le? AZ ELSŐ ESZKIMÓ ÚJSÁG Megjelent az első eszkimó újság "Inuktikut" címmel, ami annyit jelent: "Az eszkimó élete". Az illusztrált hetilap a Kanada északi részén lakó eszkimókhoz szól. Tartalma: népmesék, versek, halász, és vadásztörténetek, aktualitások és ifjúsági rovat, fiatal eszkimók illusztrációival. A HULLÁMOK MEGÖLTEK NÉGY EMBERT Az Egyesült Államok tengeri különítménye a japán partok közelében óriási viharba jutott. A hullámok átcsaptak a hajó fedélzetén és négy tengerészt megöltek, közöttük egy tisztet, aki éppen egy matróz megmentésén fáradozott. i* A KENTI HERCEGNŐ OLASZORSZÁGBAN A kenti hercegnő az olaszországi Firenzébe utazott nővérének a jugoszláviai Olga hercegnőnek meglátogatására . Mese a hegedűről Keserű érzés kanadai lapokban magyarul beszélők botlásairól olvasni. Sokszor kiérződik ezekből a cikkekből egy kis általánosítás. Sajnos, mi magunk is túl sokat beszélünk a megtévedtekről, ahelyett, hogy értékeinket tartanánk nyilván. Ne csak az óriásokat és főkép ne csak a szerencsés fölkapottakat. Vegyük számba azokat is, akik ma még talán szürkén, vagy talán már elfelejtetten fém. jelzik a magyar munkát, a magyar tudományt, a magyar művészetet. Szedjünk belőlük egy mérhetetlen nagy csokrot a nagyvilág felé és önmagunk büszkeségére. itt él például közöttünk, Vantouverben, Kalfmann Lajos. A név németes, de a szív, az ember maga a megtestesült magyar. Pá. ran, akik ismerik, csak annyit tudnak róla, hogy mosolygós kedélyű, lekötelezőén figyelmes, úgynevezett bársonyos lelkű ember. Néhányan azt is tudják, hogy hegedűkészitő. Azt azonban, hogy milyen hegedűket készít, azt csak az őt alkalmazó vancouveri cég tudja. Egyelőre . . . Mindenesetre legújabb alkotása künn lesz az Exhibition Park. ban tartandó nemzetközi kiállításon. Szinte a lakás minden székébe beültetne -— nagy házigazdái szives'kedésében —, amikor fölkeresem. Csak, mikor megtudja, hogy újságcikket akarok faragni belőle, fanyalodik el kissé. Őszes haját finom ujjaival végig. simitja, szikár, magas alakja belesüllyed a karosszékbe. Kicsit begörbedt háta most egészen meghajlik. Igy várja kérdéseimet. Nemzeti zenedét végzett, ját. szik minden vonós hangszeren. Hegedükészitésben a nemrég elhunyt, európahirü Spiegel János mester tanítványa. Hangja hirtelen megtelik melegséggel, szemeit mintha egy kis harmat fátyolázná. — Nagy ember volt és Budapesten éltünk — mondja elmélázva. Úgy látszik nála a nagyság, a szépség, és Budapest elválaszthatatlanul öszszefüggenek. — Megrendelőnk volt sok hires európai zenekar, a philadelphiai szinfónikusoknak is mi szállítottunk csellót meg hegedűt, a magyar Akadémiáról nem is beszélve. Hubay Jenő egyik legkedvesebb hegedűjét is mi készítettük. Többesszámban beszél és hamarosan kiderül a műhelytitok. Spiegel János csak a végső simításokat végezte a hangszereken, azok tulajdonképpen Kalfmann Lajos és néhány művésztársa ke. zemunkája voltak. Szavai nyomán hamarosan a nagy hegedűkészitő olasz és német dinasztiákkal van találkozásom. A legnagyobbak Italia kék ege alatt dolgoztak: Amati, Guadagnini, Maggini, Ruggieri é's a nagyok nagyjai: Stradivárius és Guarnerius. A germánok óriásai voltak: Jakob Steiner, Marton Leopold Wilhelm Nurberger és Sebestian Anton Klotz Mittenwaid. Megilletődünk az emlékezéstől. Nagy művészek szellemei járnak körülöttünk és megidézzük Paganinit, az ördög hegedűsét. Mintha hallanánk a csodás dallamokat, valahogy idő meg 1 tér felett lebegünk. Végre előkerül az új hegedű, kalfmann Lajos olyan simogató kézzel hozza, mintha nem is egy hangszer, hanem mesebeli varázsfuvola lenne. Az is. Ott fekszik előttem karcsuan, tükörsimára csiszolva. Még nem kendőzte magát politúrral, még nincs fölékesitve zengő' húrokkal, de máris maga az ígéret, maga a Titokzatosság. Házigazdám már nem kéreti magát, megoldódott a nyelve. — Egy hegedűnek szép formát adni, csupán kézügyesség dolga. Csak forma és rajz kell hozzá. Hangot, lelket teremteni bele, ez a nehéz, itt tűnik ki, hogy fércmunka-e, vagy igazi alkotás. Még az elhivatottak is csak a harmincadik hangszer elkészítése után kezdenek valódi hegedűt faragni. Az új hegedű Guarnerius mintájú. Csak milliméterekkel tér el — mondjuk — a Stadiváriusfajtától, de szakértő szemében a felismerés mégis pillanat műve. Háromféle fából készült: a fenék, oldal és a nyak habos- vagy madárjávor, a tető lucfenyő, a grifplat, ahogy "magyarul" nevezik, ébenfa. A fafajták keverésére azért van szükség, mert a kemény és puhafa hangjai összeütköznek, vagy talán összeölelkeznek és ebből születik a csodás hangszin. A hegedűkészités alapja és teteje, hogy a négy húr egyforma hangszinezéssel szóljon. Mind a fenék, mind a tető a középponttól az oldalakig fokozatosan elvékonyodik. A vastagsági különbözet mintegy 2 és .( fél milliméter. Ennek kidolgozásától függ a hang erőssége, főként szépsége. Nem kisebb fortély kell a hegedűk javításához. Hiszen nem szabad megbontani a hangszint, a betoldott darabnak egybe kell olvadni a hegedű korával egyre pabinásodó külső színezésbe és általában az egész javítást láthatatlanná kell tenni. A legszebb hangú, a legszebb kiállítású hangszert is tönkreteszi az avatatlan kéz. Megint Italíára térünk. Kalfmann Lajos az öreg olasz mesterről regél, akinek műhelyében megfordult világbarangolása közben. Egy Amati hegedűt hoztak javítani. Az öreg szinte megren. dőltnek látszott. Térdre ereszkedett és keze szemmelláthatóan reszketett, amint fonnyadt ajkával illette az öreg "szárazfát". Pedig nem az első Amatit látta életében! — Mert a jó hegedűt szeretik és tisztelik a hozzáértők — fűzi gondolatait Kalfmann Lajos. — Az igazi hegedű nemzedékek izenetét hozza, vagy nemzedékek üzenetét továbbítja. Élettartama sok évszázad lehet. Minél idősebb, minét többet játszottak rajta, annál nemesebb a hangja. Talán teljesen meg sem lehet magyarázni miért. Mindenesetre a belsejében lerakodó gyantapor és külső fényezés izolálja, kon zerválja a fa felületét. A helyi zenei életre terelődik a szó. A vancouveri szinfóniku sokat és rádiózenekart kitűnőnek tarja. Alapjai lehetnek egy igazi zenei • kultúrának, itt, a Csendes-óceán partján. — Tervei, lehetőségei? — Kanada alig egy évszázad alatt teremtette meg jelenlegi, virágzó gazdasági életét. A nagy rohanásban nem volt ideje sajátos kultúrát létrehozni, művészetekkel pepecselni. Érthető, he nincs igazi vonóshangszer készítő kultúrája sem. Amikor Vancouverben egy év előtt letelepedtem, arra gondoltam-, hogy ki. nevelek itt egy hangszerkészi-tc nemzedéket. Mint az élet anny ágában, ezen a téren is akadna! Vancouverben és Kanadában bi. zonyára tehetségek. Tervemet m£ sem adtam föl. Megértésre, tá. mogatásra volna szükségem. Ta Ián majd, ha zenei körökben eg> kicsit megismernek — bizakodik Aztán azt fogalmazza meg, ami1 sokan érzünk. — Mi magyarol nem vagyunk szerencselovagok nem nézzük vadászterületnek Ka I K K A T ü Z E X vámmentes küldemények felvidékre. vámmentes küldemények, szabadon választható árucikkek, élelmiszer csomagok, textiláruk, építőanyagok és más. f Kérje a legújabban megjelent hivatalos képes IKKA árjegyzékünket. % • A világ összes gyógyszerei legolcsóban «Magyarországra. Intézetünk az egyetlen, mely a küldeményeket repülőpostán, express, A.D. utalvánnyal, a legújabb magyarországi rendeletek figyelembevételével továbbítja, ami biztosítja a gyógyszer leggyorsabb megérkezését a címzetthez. — A rendeléseket azonnal továbbítjuk és utólag számlázzuk. PENZATUTALAS •BIZTOSÍTÁSOK a világ minden részébe, legelőnyösebben. — Bankjegyek kaphatók. • élet-, autó-, baleset-, tűz-, betörés stb. biztosítások L. MÁTÉ General Insurance Agent vezetése alatt. ♦ PIATNIK gyártmányú magyar, tarokk, romi és jóskártyák állandóan raktáron. 1 csomag magyar kártya $1.00 • Fordítások, közjegyzői hitelesítések, vízumok és repülőjegyek beszerzése. • Intézetünknél befizetett minden összegért teljes garanciát vállalunk. Tehát ne próbálkozzon máshol, küldjön mindenkor a legnagyobb nemzetközi Intézet útján; ___________ INTERNATIONAL ÁGÉN V I C E 387 SPADINA AVE. • TORONTO 2B, CANADA TELEFON: WA. 2-1014 • WA. 2-1458 AMI IGAZÁN FELUDIT... iríí az a csodálatos Coke! Hívja "Cake" vagy Coca-Coiának, mindkettő alatt a Coca-Cola Ltd. gyártmányát értik, ami a világ legjobban szeretett itala. MOST JELENT MEG! KOSTYA ÚJDONSÁG! SÁNDOR: Édes anyanyelvűnk című hézagpótló, rendkívül tanulságos könyve. Magyar helyesírás O Szép stilus O Helyes beszéd. Minden magyar otthonban nélkülözhetetlen. Megrendelhető a pénz (v. money order) előzetes beküldésével: A KANADAI MAGYARSÁG KIADÓHIVATALÁBAN. Ára $1.00 és 10 cent postaköltség. nadát. Őszinte szívvel értékeljük a békés életet, amit kaptunk. Hálánkat alkotással, az ország kulturális színvonalának emelésével szeretnénk leróni. Hogy elindulhassunk ezen az utón, bátorításra, egy icike-picike szilárd talajra volna szükségünk. Mit modjak? Csak nézem ezt a szikár, korán őszülő magyar mestert. Hegedű faragásban meggörbedt hátát most egyenesre húzza, finom kezeit ráteszi az új hegedűre és szemeiben ott csillog már ismét az alkotók hittel teli, gyermeki bizakodása. — Most még pár este csinositgatom, fényesitgetem ezt a kis újszülöttet veszi hóna alá a hegedűt — aztán augusztus 22- én kikerül a nemzetközi kiállításra . A Westen Music pavilonjában találkozhat vele — mondja búcsúzóul. Utolsó szavai —- úgy hiszem — nem csak hozzám, hanem a szakértő és nem szakértő összes vancouveri magyarokhoz is szóltak. Lemke Gyula FINNORSZÁG Szabadulni akart — felgyújtotta a börtönt A fin>nországi Bijömborg fiá. ból épített börtönét felgyújtotta az egyik elmebeteg fogoly. A bűz 90 perc -alatt megsemmisítette a fegyházat. 250 fogoly közül 21-et kórháziba <száIlitottak, ló meghalt— köztük az ily módon szabadulni próbáló elmebeteg is. EREDMÉNYT AKAR? ITT HIRDESSEN!
