Kanadai Magyarság, 1959. július-december (9. évfolyam, 52-77. szám)
1959-08-22 / 59. szám
IX. évfolyam, 59. sz. 1959 augusztus 22, szombat 2 KANADAI MAGYARSÁG KANADAI EMHECHT MIKLÓS: 996 Dovercourt Road, Toronto, Ont., Canada Telefon: LE. 6-0333 Főszerkesztő: KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: 996 Oovercourt Rd., Toronto Hivatalos órák: reggel 9>től délután 6-ig Előfizetési árak: egész évre $5.00, fél évre $3.00., egyes szám éra: 10 Külföldön: egész évre $6.00, fél évre $4.00 Válaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk I Felhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket, nem őrzünk meg és nem küldünk vissza, még külön felhívás, vagy portóköltség mellékelése esetén sem. A közlésre •Ikamasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk magunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk, lerövidítsük, vagy megtoldjuk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláirt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelős. CANADIAN HUNGÁRIA Editor in Chief: LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovereourt Rd., Toronto, Ont. NS I Mi legyen II. Erzsébet gyermekének neve? Az angol újságokban nagy találgatások és tanácsadások indultak meg, hogy mi legyen Erzsébet királynő harmadik gyermekének neve. Általában azt javasolják, -hogyha fiú lesz, a kanadai út em. lékére nevezzék Duke of Ottawának. Kanada az angol Commonwealth legnagyobb tagja s igy rászolgál e kitüntetésre. Ghana is reménykedik s azt javasolja, hogy a fiú gyermeket Aroma Ghana, a leány gyermeket pedig Kwame Ghana néven nevezzék. A balmorali postahivatalba a gratulációk óriási tömege érkezik. A Daily Express a Viktoria vagy Albert nevet ajánlja, mig a Daily Mail a James és Mary nevek mellett tör lándzsát. Lehetséges azonban, hogy a királynő és az Edinburghi herceg nem ragaszkodnak majd a történelmi nevekhez, hanem olyan modern nevet választanak, mely a -királyi családban eddig nem fordult elő. • AMIT A KIRÁLYNŐRŐL MINDENKINEK TUDNI KELL II. Erzsébet királynő hétszázmillió nép felett uralkodik. De csak egyetlen férfinek, Philip hercegnek van joga őt egysze. rűen Erzsébetnek szólítani. Nek sem a nyilvánosság előtt. II. Erzsébet nagyobb terület felett uralkodik, mint Napoleon Caesar vagy Hitler. De udvartartásának költségvetését kérelmeznie kell. A királynő bő reggelit eszik de azért igen vigyáz súlyára. A királynőnek nem lesz több gyermeke, jósolják az angol újságok. AZ ÁPOLÓNŐ Amerikai posta AMERIKAI LAKÓHÁZ A MOSZKVAI KIÁLLÍTÁSON i. — A szovjet emberei indulatosan tiltakoztak az ellen, hogy az idei moszkvai kiállításon bemutatott $13.000-os egylakásos magánház a tipikus amerikai lakását képviselné. A tiltakozás érdemében nehéz annak állást foglalnia, aki a kiállítást nem látta. De könnyű bebizonyítani azt, hogy a 13.000 dolláros ház a tipikus amerikai ember tulajdona, j Az átlagos gyári munkás: az automobil mechanikus, az üzletházi alkalmazott, az áruügynök, az autóbuszvezető családja ilyen házban lakik. Nem szerezhet! meg a 13.000 dolláros ház •tulajdonjogát a napszámos, a háztartási alkalmazott, a közönséges földmunkás, ha csak a saját keresetére támaszkodik. De, ha családjának más tagja is pénzt keres, ami gyakran- megesik, még ezek is -megengedhetik maguknak az ilyen lakóházat. A szakértők megegyeznek abban, hogy minden család olyan házat vásárolhat magának, amelynek ára heti keresetének százszorosára rúg. Minthogy az amerikai családoknak több mint a fele heti 100 dollárnál többet keres, az amerikai családoknak több mint a fele legalább is 10.000 dolláros házat szerezhet magának. A Veterans Administration, amely a kiszolgált katonáknak nyújtott házkölcsönöket garantálja, kimutatta nemrégiben, hogy az átlagos családi ház 1200 négyzetláb helyet foglal el. Ez rendszerint földszintes épület, amely 50 láb hosszú és 25 láb széles, két hálószobával, kombinált uriszoba-ebédlővel és legalább egy fürdőszobával és konyhával. Ennek talán nincsen csukott garázsa, csak fedett kocsiszín tartozik a telekhez, amely megvédi az automobilt a hóeséstől és a nap tűzétől. A városok közelében manapság tömeg-vállalkozásként felépített villatelepeken, az átlagos ház ennél valamivel nagyobb és körülbelül 15.000 dollárba ikerül. Ha az előbb ismertetett kulcsot alkalmazzák, ezt csak az a család vásárolhatja meg, -amelynek össz. keresete 150 dollár hetenként. (Ahol tehát a férj körülbelül 100 dollárt, a család egy más tagja legalább heti 50 dollárt keres.) A Federal Housing Administration statisztikája szerint, ebből átlagban havi 16 dollárt kell adóra fizetni, amiből csatornázás, kövezés, iskolafenntartás, rendőri védelem kikerül, 96 dollár pedig -a jelzálogkölcsön részlet, amely a kamatot és vételártörlesztést is •magába foglalja. Ez összesen 112 dollárra rúg havonta, amit a havi 650 dollárból (150 dollár hetente) könnyen fizethet az ilyen család. Emellett a jelzálogra fizetett összeg egyrésze megtakarítás számba ■megy, mert a vevő 20 év alatt a ház adósságmentes tulajdonjogát szerzi meg, nem is beszélve a jövedelmi adó megtakarításról, ami abban áll, hogy a kamatokat és az adót a jövedelemből le lehet vonni. Nemrégiben Fro! Kozlov, a szovjet helyettes miniszterelnöke, •maga is mindezt megállapíthatta, amikor New Yorkban egy játékárugyárat látogatott meg. Meg-megállt a munkásokkal beszélgetni és az egyiktől megkérdezte, hogy -mennyi a bére? "Százötven dollár hetente" volt a válasz. Mr. Kozlov kissé meglepődött, de azt hitte, hogy hamar feltalálta magát egy újabb -kérdéssel: "Mennyit kell ebből házbérre fizetnie?" "A saját házamban lakom!" volt a felelet. i American Council Tizedik napja feküdtem már a -kórházban, mikor reggel egy új ápolónő jött be lázat mérrii, majd -megmosdatni és rendbehozni az ágyamat. Súlyos operáción estem keresztül és az ágyhozkötöttség, a gyengeség, a kórház egyhangú élete ingerültté, érzékenyé tett. Egyedül voltam a betegszobában és-nem volt senki mellettem, akivel néha-néha beszélgethettem volna. Látogatóim ritkán voltak. Fáradt voltam már a sok olvasástól, a rádió állandó jazz-muzsikájától és a reklám-hirdetésektől. Már ébren voltam, mikor bejött. Nem köszönt, csak megbiccentette a fejét és szó nélkül munkához látott. Ezt gyorsan, szakavatottan és ügyesen végezte. De nem szólt közben egy szót sem. A többi ápolónők, akik a második, vagy harmadik műszakból bejöttek, mindig szántak egy kis rövid időt nekem. Megkérdezték, hogy vagyok, beszélgettünk egy pár általános dologról és ez olyan jól esett. ő nem szólt. Sohasem szólt. Ahogy elnéztem az arcát,, úgy láttam, hogy valami gőgös vonás ül rajta; a magát valamilyen magasabb kaszthoz, külön osztályhoz tartozók megközelíthetetlen arokifejezése. Száját kes•kenyre szorította össze és szemei mintha keménységet tükröztek volna. Mozdulatai gyorsak, biztosak voltak, csak néha vettem észre rajtuk félszegséget, de talán csak nékem tűnt igy . . . Az első napokban még köszöntem neki, de miután nem fogadta a köszönésemet, abbahagytam. Már rá sem néztem és szinte érzéketlenül tűrtem, -hogy foglalkozzon velem. Mikor kiment, akkor is csak a fejét biccentette meg. Már nem is köszöntem viszsza, csak mereven bámultam a mennyezetet. üres óráimban —, mert azok voltak bőven — sokat töprengtem azon, hogy vájjon milyen nemzetiségű lehet. Biztosan angol ,vagy svéd, gondoltam. Azok között vannak néha ilyen megközelíthetetlen, magukat nem is tudom, mire tartó '‘felsőbbrendű lények". Egy pár nap múlva furcsa dac fogott el, Mindenképpen ki akartam -kényszeriten-i belőle, hogy megszólaljon, kiessen földöntúli zárkózottságából. Terveket eszeltem ki, hogy meglepetésszerű helyzetek elé állítsam és ezáltal megszólalásra birjam. Nem sikerült. Szemei messze átnéztek rajtam, valami egészen távoli fen. sőbbségge!. Néha rosszul-létet tetettem, talán ezzel kihozom jeges zárkózottságából. Ilyenkor élesen figyeltem az arcát. Talán mintha egy kissé felengedtek volna vonásai és mintha egy cseppnyi részvétet olvastam volna le róluk. De ilyenkor is hallgatott. Ilyen esetben kiment és beküldött egy másik nővért. Már rögeszmévé kezdett bennem válni ez a megszólaltatásra irányuló törekvés. Állapotom nem hogy javult volna az idő múlásával, hanem egyre rosszabbodott. Arcom egészen sápadt volt és fogytam. Mind idegesebb lettem és kezelőorvosom nem tudta ennek a rosszabbodásnak az okát. megállapítani. Ismerőseimet, akik látogatni • jöttek, szinte elriasztottam egyre •ingerültebb modorommal. Egyre jobban gyűlöltem ezt a gőgös és megközelíthetetlen nőt és mégis — furcsa módon — szinte sóvárogva vártam már ■arra, hogy bejöjjön a szobámba. Minden- reggel -lestem az arcát, hátha már megváltozott rajta az a szigorúan zárkózott vonás. Hiszen ő is csak nő és minden nőben, legyen az akármilyen keményszívű és gőgös; van egy ősi anyai, védelmezői érzés, (amely a gyengékkel, a betegek. kel és a gyermekiekkel szemben megnyilvánul. Tévedtem. Benne nem volt ez sem. Ebben a nőben, azt hittem, az érzéseknek egyetlen szikrája sem létezett, csak egyedül a kötelességtudás, amelybe nem vegyültek sem a sajnálat, sem egyéb gyengédebb lélekre mutató érzelmek. Idegeim kezdtek romlani. Mikor egyik nap bejött, hangosan rákiáltottam. — Ön nem szokott köszönni, ha bemegy valakinek a szobájába? Nem gondolja azt, hogy egy magányos, lábbadozó betegnek egy kedvesen elmondott, vidám "jóreggelt !" kellemes közérzetet okoz? Mindenkivel ilyen, vagy csak én nem felelek meg beszélgetési partnernek? Még sok mindent hadartam el így hangosan, de csak nézett rám. Vonásai kissé keményebbek lettek szája körül, de nem szólt. Nem és nem szóit. Hallgatott, mint a sivatagi Szfinx, megkövült ezredéves, titokzatos és mindent. tudó, gúnyos mosolyával. Többet nem szóltam hozzá. De belülről emésztettem magam. Önbizalmam csökkent és gondolkodni kezdtem saját magamon. Számvetéseket végeztem, hogy vájjon mire is vittem ezidá'ig az életben? Mit érek? Mit láthat, vagy mit nem láthat meg bennem ez a nő?-Annyira értéktelen lennék, hogy ez kiül az arcomra és ő, — talán ismerősei ve! összehasonlítva—, mert minden nő összehasonlít és mérlegel már az első pillanatban — arra sem érdemesít, hogy megszólítson. Analizálni kezdtem magam. Összehasonlítottam magam isme rőseimme I, ba ráta immal. De azután ezt is abbahagytam és mindjobban elhatalmasodott bennem a harag, az ingerültség, a megsértett hiúság és a gyengülő önbizalom egyre fojtóbb • keveréke, amely mindjobban fe. jszitette bensőmet. Egy-egy rövid időre megpróbáltam felülkerekedni önmaga, mon. Próbáltam elhitetni magammal, hogy nem érdekel az egész ügy. Néha félhangosan mormoltam magam elé. — Egy ilyen beképzelt és ostoba —, -mert csak ostoba lehet, ha gőgös és beképzelt — nő miatt fogok magamnak kellemetlen perceket szerezni. Megpróbáltam azokat az időszakokat, mikor benn volt Pálam, úgy veri ni, mint kikerülhetetlen kellemetlenséget az életemnek ebben a szakaszában. Bizonygattam magamnak, hogy addig- kibírom, amíg eljön az idő és kimehetek a kórházból. De az állapotom nem arra mutatott, hogy ez hamarosan elkövetkezik. Elhatározásaim azonban csak rövid ideig tartó fellángolások. na-k bizonyultak és lassan újból jvisszaestem abba az ingerült és j gyűlölködő lelkiállapotba, mely már az utóbbi időben egyre jobjban elővett és mindjobban el'uralkodott rajtam, j Fogaimat összeszoritva tűrtem -kezének érintését. Kikeményitett j ruhájának halk suhogása, amely más nővéreknél olyan megnyug. jtatóan hatott, -most felingerelt, összehúzott szemmel figyeltem végtelenül rendszeres mozdulatait, amelyekkel rendet teremtett az ágyamban és az ágyam körül. Lényének ez a magabiztossága és hallgatag fegyelme egyre jobban mérgezett belülről. Éjszaka néha felriadtam és 'azon vettem észre magam, hogy töprengek. Vájjon egy ilyen nőnek lehet-e férje? Lehetnek-e gyermekei? Hiszen a házasélethez legalább az érzéseknek a minimuma okvetlenül szükséges. Ha más érzést -nem is veszünk figyelembe, mint az önzést és a vagyon iránti imádatot. De még ezeket sem tudtam benne feltételezni. • Néha úgy tűnt fel nekem, mintha egy robot-nő járkálna a szobámban és nyúlna hozzám gépujja'ival. Egy gép, amelynek nincsen szive, nincsen lelke, nincsenek érzései, csupán egyetlen, erő uralja : a kegyetlen szükség-sze-' rüség és céltudatosság. Kezdtem undorodni érintésétől és idegesen rándultam öszsze, ha hozzámért. Ezzel az érzéssel azután betelt és megérlelődött az a belső feszültség, amely az utóbbi időben szinte már kitöréssel fenyegetett. Az egyik reggel, mikor bejött a szobámba és szokott merev arccal, kifejezéstelen vonásokkal biccentett, kínlódva felültem az ágyamon és artikulátlanul ráorditottam. , — Menjen innen ki ... I Nem akarom többé látrii . . .! Menjen . . .! Menjen innen . . .! Hangom eltsuklott a nagy erőfeszítéstől, amellyel a szavakat préseltem ki magamból. Megállt az ajtóban és most láttam először az arcán változást. Szája félig kinyílott, majd újra becsukódott. Balkeze felemelkedett és görcsösen megmarkolta vakítóan fehér köpenyének mellső részét. Szemei tágranyiltak és ajka megrándult. Egy pillanatra lenézett a padlóra, majd rámemelte szemeit, amelyekben — úgy vettem észre — fényes cseppek csillantak meg. Egy pillanatig igy állt, majd kifutott a szobából. Pár perc múlva bejött egy másik nővér és riadt arccal kérdezte, hogy mi baj van. Rekedten és zihálva elmondtam neki mindent, ami belülről kikiiván-kozot-t. A nővér megvárta, amíg elhallgatok, majd csendeseid megszólalt. — Ne bántsa . . . nagyon rendes asszony ... és kiváló nővér . . .! Szegény nem tehet arról, hogy egy szerencsétlenségből kifolyólag megnémult. Van benne egy furcsa szégyenérzet ezzel kapcsolatosan . . . Inkább eltűr száz más látszatot, de ő sohasem adná értésére senkinek, hogy néma . . . Maga ezt nem vette észre . . .? — Nem ... — suttogtam alig hallhatóan, szégyenkezve és megköszöntem a felvilágosítást. Másnap reggel, mikor újra bejött az ápolónő, előre köszöntem neki. Biccentett a fejével és nekiállt megszokott munkájának. Mikor az ágy mellé lépett, kinyúltam és megfogtam a kezét, szégyeniktezve és mély részvéttel a szivemben. — Ugy-e nem haragszik? Ajkai körül mosoly omlott el és nemet intett a fejével. Arca mély megértést és szánalmat fejezett ki. Szánalmat irántam, aki bocsánatra szorul. Ahogy elnéztem az arcát, megdöbbenve kérdeztem magamtól, fogy tudtam én ezen az arcon r •kegyet!enség-, az érzéketlenség és a gőg arcvonásait felfedezni? Lehunytam a szemem és hagytam, hogy ez az új arc uralkodjon e! bensőmben és lassan nagyon csendes és végtelenül nyugalmas érzés hatott át. | Csak akkor néztem fel újból, mikor lépéseit hallottam az ajtó felé távolodni. Visszanézett az ajtóból és újból elmosolyodott. Mosolya olyan volt, mint egy finom, mindenen áthatoló, halkan surranó, meleg sugár. Hétfő: Marha vagy birka gulyás, galuskával körözve. Lekváros vagy túrós derelye, cukrozott dióval és kávé. Kedd: Káposztaleves. Borjucomb szeleték;, tejfölös burgonya főzelékkel. Palacsinta és kávé vagy tea. Szerda : Zöldbableves. Friss oldalas sülve. Kelkáposzta, burgonya. Sütemény és kávé. Csütörtök: / Húsleves májasgaluskával. Főtt hús. Paradicsomos burgonya. Holdvilág szeletek és kávé vagy tea. Péntek: Savanyú tojásleves. Halpaprikás. Főtt burgonya. Uborka. Túrós bélés és kávé. Szombat: Veseleves. Töltött káposzta-. Burgonya. Vegyes gyümölcs, apró sütemény és kávé. Vasárnap: Gombaleves csirke aprólékkal. Töltött csirke. Karfiol vajasam Paradicsom saláta. Vajas piskóta szeletek és kávé. Egy kis kanadai családi statisztika Házasembereket érdekelni fogja, hogy Kanadában a családonkénti tagok száma évek óta változatlan. Értendő ez, természetesen, a statisztikai hivatal által az egész ország területére számított, átlagra, amely majdnem négy személyt mutat ki (3.8) 1959-ben. Apa, anya és két gyerek tehát a tipikus család ebben a két Óceán között elterülő hatalmas országban. Átlag feletti népeseégnek örvendenek a quebec-iek, valamint az atlanti tartományok családja — ők tudják miért —, mert ott 4.3, illetve 4.2 számlálnak, szemben Ontario és British Columbia tartományokéval, ahol a közepes családtag-létszám csak három és fél személy. Együtt számítva, az összes családok száma egész Kanadában mintegy 4 millió és — állandóan növekedőben van. A nősülés, helyesebben a házasodás az átlag-kanadai életének egyik fő célja. Öt esztendő alatt a családok összlétszáma kerek fél millióval emelkedett és ezek közül is legnagyobb arányban a csekélyszámú, egy- vagy .két-tagu háztartásoké szaporodott. Ami a gyermekek számát illeti, azok országos átlaga majdnem kettő (1.8) minden családban. A gyermektelen, vagy legalábbis ideiglenesen gyermeknélküli háztartások az összesnek körülbelül egyharmadát teszik ki (30%). Egy gyermekes mintegy egyötöde és a kétgyermekes szintén egyötöde az egésznek (20—20%). Ahogyan az lenni szokott, lényegesen kevesebb a 3 gyerekeseké, mert az ilyenek aránya már mindössze 13%-a az egésznek, de körülbelül ugyanannyi a 4-5 gyermekes családok száma (7 illetve 8% ), — hiszen, ahol négy gyerekszájnak főznek,, jut az ötödiknek is. A maradék 2% teszi ki a hat és több gyermekes családok arányát, országos átlagban számítva. "Nagy családok" azok, melyek hat vagy több tagból állnak. Ilyenek nagyobb számmal ma is inkább a farmokon élnek éspedig az összes kanadai nagycsaládoknak nem egészen egyharmada (29%). A városokban a népes családok a farm-családsürűség-nek éppen csak a felét érik el, mert ott csak az össze® lakosságnak egyhatoda áll nagycsaládokból. Az élet, a megélhetés biztonságét bizonyltja, hogy a lakosságnak mintegy 83%-a él családostól a saját otthonában. A osaládosodás és a saját ház birtoklása az átlag-kanadai életének fő célja. Ezért láthatunk gombamódra növekedő és terjeszkedő családiházakból álló lakótelepeket szerte az országban. NÉMETORSZÁG A wiesbadeni nemzetközi kalapkiállltáson bemutatták az idei őszi és téli kalapdivatot. A női kalap léghajó alakú (?) lesz, a homloknál kissé felemelkedik, j'igy az arcot teljesen szabadon hagyja. Figyelje könyvosztályunk hirdetéseit. LAPUNK KÖNYVOSZTALYÁN KAPHATÓK: Béla deák: Hulló Vércseppek ..............................$1.50 Dr. Bernolák Imre : Angol-Magyar, Magyar-Angol szótár $5.8® Csaba István: Az elsűlyesztett háború ................ $1.50 Csighy Sándor: Hangok a romok alól..................$2.00 Csighy Sándor: Mozaik kockák.................................$1.50 Füry Lajos: Árva Magyar János ......................$1.80 Füry Lajos: Az út vége ..................................... $3.50 Füry Lajos: Forgószél ............................................ $3.50 D. Holló; Az Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozata...$2.80 Kempis Tamás: Krisztus követése.............................$0.50 Kenderessy Lajos: Harc az örökségért ......-............. $2.00 Kenesei F. László: Járhatatlan utakon ....................$2.00 Cl. Kenneth: Neonfény a Nílus mellett ...........-.......$3.90 Cl. Kenneth: Máju-s Manhattanben ..........................$3.90 Kisjókai Erzsébet: Titokzatos jel a falon............-...$1.60 Kisjókai Erzsébet: Lázadás ......_...............................$2.00 Kostya Sándor: Édes anyanyelvűnk........................... $1.00 Dr. I. Nádassy: Hotel Canada.......................... $1.90 Orbán Frigyes: Görbe Tükör.......................... $1.00 Dr. Padánvi Viktor: Vérbulcsu...................... $0.30 " ” ” Vászoly ............................ $1.80 M. Saint Clair: Ella néni meséi........................... $1.00 Szalay Jeromos: Márton Áron erdélyi püspök----$1.00 Ugyanaz angolul ............................................. $2.00 Székely M. Imre : Szent István legendája....... $0.25 Szenei Miklós: Tanuljunk könnyen, gyorsan angolul $2.50 Dr. Sulyok Dezső : A magyar tragédia............ $5.00 Zilahi Farnos Eszter: Zeng még a dal ___________$1.00 Vass Albert: Tizenhárom almafa ...............................$2.40 Piatnik-féle magyar játékkártya.......:......,....................$1.10 Könyvosztályunk beszerez bármilyen magyar könyvet. Minden egyes könyv árához 10 cent portóköltséget számítunk. Utánvéttel könweket nem szállítunk.
