Kanadai Magyarság, 1959. július-december (9. évfolyam, 52-77. szám)

1959-08-22 / 59. szám

IX. évfolyam, 59. sz. 1959 augusztus 22, szombat 2 KANADAI MAGYARSÁG KANADAI EMHECHT MIKLÓS: 996 Dovercourt Road, Toronto, Ont., Canada Telefon: LE. 6-0333 Főszerkesztő: KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: 996 Oovercourt Rd., Toronto Hivatalos órák: reggel 9>től délután 6-ig Előfizetési árak: egész évre $5.00, fél évre $3.00., egyes szám éra: 10 Külföldön: egész évre $6.00, fél évre $4.00 Válaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk I Felhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket, nem őrzünk meg és nem küldünk vissza, még külön felhívás, vagy portóköltség mellékelése esetén sem. A közlésre •Ikamasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk magunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk, lerövidítsük, vagy megtoldjuk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláirt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelős. CANADIAN HUNGÁRIA Editor in Chief: LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovereourt Rd., Toronto, Ont. NS I Mi legyen II. Erzsébet gyermekének neve? Az angol újságokban nagy ta­lálgatások és tanácsadások indul­tak meg, hogy mi legyen Erzsébet királynő harmadik gyermekének neve. Általában azt javasolják, -hogyha fiú lesz, a kanadai út em. lékére nevezzék Duke of Ottawá­nak. Kanada az angol Common­wealth legnagyobb tagja s igy rászolgál e kitüntetésre. Ghana is reménykedik s azt javasolja, hogy a fiú gyermeket Aroma Ghana, a leány gyerme­ket pedig Kwame Ghana néven nevezzék. A balmorali postahivatalba a gratulációk óriási tömege érke­zik. A Daily Express a Viktoria vagy Albert nevet ajánlja, mig a Daily Mail a James és Mary nevek mellett tör lándzsát. Lehetséges azonban, hogy a ki­rálynő és az Edinburghi herceg nem ragaszkodnak majd a törté­nelmi nevekhez, hanem olyan modern nevet választanak, mely a -királyi családban eddig nem fordult elő. • AMIT A KIRÁLYNŐRŐL MINDENKINEK TUDNI KELL II. Erzsébet királynő hétszáz­millió nép felett uralkodik. De csak egyetlen férfinek, Philip hercegnek van joga őt egysze. rűen Erzsébetnek szólítani. Nek sem a nyilvánosság előtt. II. Erzsébet nagyobb terület felett uralkodik, mint Napoleon Caesar vagy Hitler. De udvartar­tásának költségvetését kérelmez­nie kell. A királynő bő reggelit eszik de azért igen vigyáz súlyára. A királynőnek nem lesz több gyermeke, jósolják az angol új­ságok. AZ ÁPOLÓNŐ Amerikai posta AMERIKAI LAKÓHÁZ A MOSZKVAI KIÁLLÍTÁSON i. — A szovjet emberei indulatosan tiltakoztak az ellen, hogy az idei moszkvai kiállításon bemutatott $13.000-os egylakásos magánház a tipikus amerikai lakását képviselné. A tiltakozás érdemében nehéz annak állást foglalnia, aki a kiállítást nem látta. De könnyű bebi­zonyítani azt, hogy a 13.000 dolláros ház a tipikus amerikai ember tulajdona, j Az átlagos gyári munkás: az automobil mechanikus, az üzlet­házi alkalmazott, az áruügynök, az autóbuszvezető családja ilyen házban lakik. Nem szerezhet! meg a 13.000 dolláros ház •tulajdonjogát a napszámos, a háztartási alkalmazott, a közönséges földmunkás, ha csak a saját keresetére támaszkodik. De, ha család­jának más tagja is pénzt keres, ami gyakran- megesik, még ezek is -megengedhetik maguknak az ilyen lakóházat. A szakértők megegyeznek abban, hogy minden család olyan házat vásárolhat magának, amelynek ára heti keresetének százszo­rosára rúg. Minthogy az amerikai családoknak több mint a fele heti 100 dollárnál többet keres, az amerikai családoknak több mint a fele legalább is 10.000 dolláros házat szerezhet magának. A Veterans Administration, amely a kiszolgált katonáknak nyújtott házkölcsönöket garantálja, kimutatta nemrégiben, hogy az átlagos családi ház 1200 négyzetláb helyet foglal el. Ez rendszerint földszintes épület, amely 50 láb hosszú és 25 láb széles, két háló­szobával, kombinált uriszoba-ebédlővel és legalább egy fürdőszobá­val és konyhával. Ennek talán nincsen csukott garázsa, csak fedett kocsiszín tartozik a telekhez, amely megvédi az automobilt a hó­eséstől és a nap tűzétől. A városok közelében manapság tömeg-vállalkozásként felépí­tett villatelepeken, az átlagos ház ennél valamivel nagyobb és kö­rülbelül 15.000 dollárba ikerül. Ha az előbb ismertetett kulcsot al­kalmazzák, ezt csak az a család vásárolhatja meg, -amelynek össz. keresete 150 dollár hetenként. (Ahol tehát a férj körülbelül 100 dollárt, a család egy más tagja legalább heti 50 dollárt keres.) A Federal Housing Administration statisztikája szerint, ebből átlagban havi 16 dollárt kell adóra fizetni, amiből csatornázás, kö­vezés, iskolafenntartás, rendőri védelem kikerül, 96 dollár pedig -a jelzálogkölcsön részlet, amely a kamatot és vételártörlesztést is •magába foglalja. Ez összesen 112 dollárra rúg havonta, amit a havi 650 dollárból (150 dollár hetente) könnyen fizethet az ilyen család. Emellett a jelzálogra fizetett összeg egyrésze megtakarítás számba ■megy, mert a vevő 20 év alatt a ház adósságmentes tulajdonjogát szerzi meg, nem is beszélve a jövedelmi adó megtakarításról, ami abban áll, hogy a kamatokat és az adót a jövedelemből le lehet vonni. Nemrégiben Fro! Kozlov, a szovjet helyettes miniszterelnöke, •maga is mindezt megállapíthatta, amikor New Yorkban egy játék­­árugyárat látogatott meg. Meg-megállt a munkásokkal beszélgetni és az egyiktől megkérdezte, hogy -mennyi a bére? "Százötven dol­lár hetente" volt a válasz. Mr. Kozlov kissé meglepődött, de azt hitte, hogy hamar feltalálta magát egy újabb -kérdéssel: "Mennyit kell ebből házbérre fizetnie?" "A saját házamban lakom!" volt a felelet. i American Council Tizedik napja feküdtem már a -kórházban, mikor reggel egy új ápolónő jött be lázat mérrii, majd -megmosdatni és rendbehozni az ágyamat. Súlyos operáción estem ke­resztül és az ágyhozkötöttség, a gyengeség, a kórház egyhangú élete ingerültté, érzékenyé tett. Egyedül voltam a betegszobában és-nem volt senki mellettem, aki­vel néha-néha beszélgethettem volna. Látogatóim ritkán voltak. Fáradt voltam már a sok olvasás­tól, a rádió állandó jazz-muzsiká­­jától és a reklám-hirdetésektől. Már ébren voltam, mikor be­jött. Nem köszönt, csak megbiccen­tette a fejét és szó nélkül munká­hoz látott. Ezt gyorsan, szakava­tottan és ügyesen végezte. De nem szólt közben egy szót sem. A többi ápolónők, akik a máso­dik, vagy harmadik műszakból bejöttek, mindig szántak egy kis rövid időt nekem. Megkérdezték, hogy vagyok, beszélgettünk egy pár általános dologról és ez olyan jól esett. ő nem szólt. Sohasem szólt. Ahogy elnéztem az arcát,, úgy láttam, hogy valami gőgös vo­nás ül rajta; a magát valamilyen magasabb kaszthoz, külön osz­tályhoz tartozók megközelíthetet­len arokifejezése. Száját kes­­•kenyre szorította össze és sze­mei mintha keménységet tükröz­tek volna. Mozdulatai gyorsak, biztosak voltak, csak néha vet­tem észre rajtuk félszegséget, de talán csak nékem tűnt igy . . . Az első napokban még köszön­tem neki, de miután nem fogad­ta a köszönésemet, abbahagy­tam. Már rá sem néztem és szinte érzéketlenül tűrtem, -hogy fog­lalkozzon velem. Mikor kiment, akkor is csak a fejét biccentette meg. Már nem is köszöntem visz­­sza, csak mereven bámultam a mennyezetet. üres óráimban —, mert azok voltak bőven — sokat töpreng­tem azon, hogy vájjon milyen nemzetiségű lehet. Biztosan an­gol ,vagy svéd, gondoltam. Azok között vannak néha ilyen meg­közelíthetetlen, magukat nem is tudom, mire tartó '‘felsőbbrendű lények". Egy pár nap múlva furcsa dac fogott el, Mindenképpen ki akar­tam -kényszeriten-i belőle, hogy megszólaljon, kiessen földöntúli zárkózottságából. Terveket eszel­tem ki, hogy meglepetésszerű helyzetek elé állítsam és ezáltal megszólalásra birjam. Nem sikerült. Szemei messze átnéztek raj­tam, valami egészen távoli fen. sőbbségge!. Néha rosszul-létet tetettem, ta­lán ezzel kihozom jeges zárkó­zottságából. Ilyenkor élesen fi­gyeltem az arcát. Talán mintha egy kissé felengedtek volna vo­násai és mintha egy cseppnyi részvétet olvastam volna le ró­luk. De ilyenkor is hallgatott. Ilyen esetben kiment és bekül­dött egy másik nővért. Már rögeszmévé kezdett ben­nem válni ez a megszólaltatásra irányuló törekvés. Állapotom nem hogy javult volna az idő mú­lásával, hanem egyre rosszabbo­dott. Arcom egészen sápadt volt és fogytam. Mind idegesebb let­tem és kezelőorvosom nem tud­ta ennek a rosszabbodásnak az okát. megállapítani. Ismerőseimet, akik látogatni • jöttek, szinte elriasztottam egyre •ingerültebb modorommal. Egyre jobban gyűlöltem ezt a gőgös és megközelíthetetlen nőt és mégis — furcsa módon — szinte sóvárogva vártam már ■arra, hogy bejöjjön a szobámba. Minden- reggel -lestem az arcát, hátha már megváltozott rajta az a szigorúan zárkózott vonás. Hi­szen ő is csak nő és minden nő­ben, legyen az akármilyen ke­ményszívű és gőgös; van egy ősi anyai, védelmezői érzés, (amely a gyengékkel, a betegek. kel és a gyermekiekkel szemben megnyilvánul. Tévedtem. Benne nem volt ez sem. Ebben a nőben, azt hittem, az érzéseknek egyetlen szikrája sem létezett, csak egyedül a kö­telességtudás, amelybe nem ve­gyültek sem a sajnálat, sem egyéb gyengédebb lélekre mu­tató érzelmek. Idegeim kezdtek romlani. Mikor egyik nap bejött, hango­san rákiáltottam. — Ön nem szokott köszönni, ha bemegy valakinek a szobájá­ba? Nem gondolja azt, hogy egy magányos, lábbadozó beteg­nek egy kedvesen elmondott, vi­dám "jóreggelt !" kellemes köz­érzetet okoz? Mindenkivel ilyen, vagy csak én nem felelek meg beszélgetési partnernek? Még sok mindent hadartam el így hangosan, de csak nézett rám. Vonásai kissé keményeb­bek lettek szája körül, de nem szólt. Nem és nem szóit. Hallgatott, mint a sivatagi Szfinx, megkövült ezredéves, titokzatos és mindent. tudó, gúnyos mosolyával. Többet nem szóltam hozzá. De belülről emésztettem magam. Önbizalmam csökkent és gon­dolkodni kezdtem saját maga­mon. Számvetéseket végeztem, hogy vájjon mire is vittem ez­­idá'ig az életben? Mit érek? Mit láthat, vagy mit nem láthat meg bennem ez a nő?-Annyira érték­telen lennék, hogy ez kiül az ar­comra és ő, — talán ismerősei ve! összehasonlítva—, mert min­den nő összehasonlít és mérlegel már az első pillanatban — arra sem érdemesít, hogy megszólít­son. Analizálni kezdtem magam. Összehasonlítottam magam is­me rőseimme I, ba ráta immal. De azután ezt is abbahagytam és mindjobban elhatalmasodott bennem a harag, az ingerültség, a megsértett hiúság és a gyen­gülő önbizalom egyre fojtóbb • keveréke, amely mindjobban fe. jszitette bensőmet. Egy-egy rövid időre megpró­báltam felülkerekedni önmaga, mon. Próbáltam elhitetni magam­mal, hogy nem érdekel az egész ügy. Néha félhangosan mormol­tam magam elé. — Egy ilyen beképzelt és os­toba —, -mert csak ostoba lehet, ha gőgös és beképzelt — nő miatt fogok magamnak kellemet­len perceket szerezni. Megpróbáltam azokat az idő­szakokat, mikor benn volt Pá­lam, úgy veri ni, mint kikerülhe­tetlen kellemetlenséget az éle­temnek ebben a szakaszában. Bi­zonygattam magamnak, hogy addig- kibírom, amíg eljön az idő és kimehetek a kórházból. De az állapotom nem arra mu­tatott, hogy ez hamarosan elkö­vetkezik. Elhatározásaim azonban csak rövid ideig tartó fellángolások. na-k bizonyultak és lassan újból jvisszaestem abba az ingerült és j gyűlölködő lelkiállapotba, mely már az utóbbi időben egyre job­­jban elővett és mindjobban el­­'uralkodott rajtam, j Fogaimat összeszoritva tűrtem -kezének érintését. Kikeményitett j ruhájának halk suhogása, amely más nővéreknél olyan megnyug. jtatóan hatott, -most felingerelt, összehúzott szemmel figyeltem végtelenül rendszeres mozdula­tait, amelyekkel rendet teremtett az ágyamban és az ágyam körül. Lényének ez a magabiztossága és hallgatag fegyelme egyre jobban mérgezett belülről. Éjszaka néha felriadtam és 'azon vettem észre magam, hogy töprengek. Vájjon egy ilyen nő­nek lehet-e férje? Lehetnek-e gyermekei? Hiszen a házasélet­hez legalább az érzéseknek a minimuma okvetlenül szükséges. Ha más érzést -nem is veszünk figyelembe, mint az önzést és a vagyon iránti imádatot. De még ezeket sem tudtam benne feltételezni. • Néha úgy tűnt fel nekem, mint­ha egy robot-nő járkálna a szo­bámban és nyúlna hozzám gép­­ujja'ival. Egy gép, amelynek nin­csen szive, nincsen lelke, nincse­nek érzései, csupán egyetlen, erő uralja : a kegyetlen szükség-sze-' rüség és céltudatosság. Kezdtem undorodni érintésé­től és idegesen rándultam ösz­­sze, ha hozzámért. Ezzel az érzéssel azután be­telt és megérlelődött az a belső feszültség, amely az utóbbi idő­ben szinte már kitöréssel fenye­getett. Az egyik reggel, mikor bejött a szobámba és szokott merev arc­cal, kifejezéstelen vonásokkal biccentett, kínlódva felültem az ágyamon és artikulátlanul ráordi­­tottam. , — Menjen innen ki ... I Nem akarom többé látrii . . .! Men­jen . . .! Menjen innen . . .! Hangom eltsuklott a nagy erő­feszítéstől, amellyel a szavakat préseltem ki magamból. Megállt az ajtóban és most lát­tam először az arcán változást. Szája félig kinyílott, majd új­ra becsukódott. Balkeze felemel­kedett és görcsösen megmarkol­ta vakítóan fehér köpenyének mellső részét. Szemei tágranyil­­tak és ajka megrándult. Egy pil­lanatra lenézett a padlóra, majd rámemelte szemeit, amelyekben — úgy vettem észre — fényes cseppek csillantak meg. Egy pil­lanatig igy állt, majd kifutott a szobából. Pár perc múlva bejött egy má­sik nővér és riadt arccal kérdez­te, hogy mi baj van. Rekedten és zihálva elmond­tam neki mindent, ami belülről kikiiván-kozot-t. A nővér megvárta, amíg el­hallgatok, majd csendeseid meg­szólalt. — Ne bántsa . . . nagyon ren­des asszony ... és kiváló nő­vér . . .! Szegény nem tehet ar­ról, hogy egy szerencsétlenség­ből kifolyólag megnémult. Van benne egy furcsa szégyenérzet ezzel kapcsolatosan . . . Inkább eltűr száz más látszatot, de ő so­hasem adná értésére senkinek, hogy néma . . . Maga ezt nem vette észre . . .? — Nem ... — suttogtam alig hallhatóan, szégyenkezve és megköszöntem a felvilágosítást. Másnap reggel, mikor újra be­jött az ápolónő, előre köszöntem neki. Biccentett a fejével és nekiállt megszokott munkájának. Mikor az ágy mellé lépett, ki­nyúltam és megfogtam a kezét, szégyeniktezve és mély részvéttel a szivemben. — Ugy-e nem haragszik? Ajkai körül mosoly omlott el és nemet intett a fejével. Arca mély megértést és szánalmat fejezett ki. Szánalmat irántam, aki bocsá­natra szorul. Ahogy elnéztem az arcát, meg­döbbenve kérdeztem magamtól, fogy tudtam én ezen az arcon r •kegyet!enség-, az érzéketlenség és a gőg arcvonásait felfedezni? Lehunytam a szemem és hagy­tam, hogy ez az új arc uralkodjon e! bensőmben és lassan nagyon csendes és végtelenül nyugalmas érzés hatott át. | Csak akkor néztem fel újból, mikor lépéseit hallottam az ajtó felé távolodni. Visszanézett az ajtóból és új­ból elmosolyodott. Mosolya olyan volt, mint egy finom, min­denen áthatoló, halkan surranó, meleg sugár. Hétfő: Marha vagy birka gulyás, galuskával körözve. Lekváros vagy túrós derelye, cukrozott dióval és kávé. Kedd: Káposztaleves. Borjucomb szeleték;, tejfölös burgonya főze­lékkel. Palacsinta és kávé vagy tea. Szerda : Zöldbableves. Friss oldalas sülve. Kelkáposzta, burgonya. Sü­temény és kávé. Csütörtök: / Húsleves májasgaluskával. Főtt hús. Paradicsomos burgonya. Holdvilág szeletek és kávé vagy tea. Péntek: Savanyú tojásleves. Halpaprikás. Főtt burgonya. Uborka. Tú­rós bélés és kávé. Szombat: Veseleves. Töltött káposzta-. Burgonya. Vegyes gyümölcs, ap­ró sütemény és kávé. Vasárnap: Gombaleves csirke aprólékkal. Töltött csirke. Karfiol vajasam Paradicsom saláta. Vajas piskóta szeletek és kávé. Egy kis kanadai családi statisztika Házasembereket érdekelni fog­ja, hogy Kanadában a családon­kénti tagok száma évek óta vál­tozatlan. Értendő ez, természete­sen, a statisztikai hivatal által az egész ország területére számított, átlagra, amely majdnem négy személyt mutat ki (3.8) 1959-ben. Apa, anya és két gyerek te­hát a tipikus család ebben a két Óceán között elterülő hatalmas országban. Átlag feletti népes­­eégnek örvendenek a quebec-iek, valamint az atlanti tartományok családja — ők tudják miért —, mert ott 4.3, illetve 4.2 számlál­nak, szemben Ontario és British Columbia tartományokéval, ahol a közepes családtag-létszám csak három és fél személy. Együtt számítva, az összes családok száma egész Kanadában mintegy 4 millió és — állandóan növekedőben van. A nősülés, helyesebben a házasodás az átlag-kanadai életének egyik fő célja. Öt esztendő alatt a csalá­dok összlétszáma kerek fél millió­val emelkedett és ezek közül is legnagyobb arányban a csekély­számú, egy- vagy .két-tagu ház­tartásoké szaporodott. Ami a gyermekek számát il­leti, azok országos átlaga majd­nem kettő (1.8) minden család­ban. A gyermektelen, vagy leg­alábbis ideiglenesen gyermek­­nélküli háztartások az összesnek körülbelül egyharmadát teszik ki (30%). Egy gyermekes mint­egy egyötöde és a kétgyermekes szintén egyötöde az egésznek (20—20%). Ahogyan az lenni szokott, lényegesen kevesebb a 3 gyerekeseké, mert az ilyenek aránya már mindössze 13%-a az egésznek, de körülbelül ugyan­annyi a 4-5 gyermekes családok száma (7 illetve 8% ), — hiszen, ahol négy gyerekszájnak főznek,, jut az ötödiknek is. A maradék 2% teszi ki a hat és több gyer­mekes családok arányát, orszá­gos átlagban számítva. "Nagy családok" azok, me­lyek hat vagy több tagból állnak. Ilyenek nagyobb számmal ma is inkább a farmokon élnek és­pedig az összes kanadai nagy­családoknak nem egészen egy­­harmada (29%). A városokban a népes családok a farm-család­­sürűség-nek éppen csak a felét érik el, mert ott csak az össze® lakosságnak egyhatoda áll nagy­családokból. Az élet, a megélhetés bizton­ságét bizonyltja, hogy a lakos­ságnak mintegy 83%-a él csalá­dostól a saját otthonában. A osa­­ládosodás és a saját ház birtok­lása az átlag-kanadai életének fő célja. Ezért láthatunk gomba­módra növekedő és terjeszkedő családiházakból álló lakótelepe­ket szerte az országban. NÉMETORSZÁG A wiesbadeni nemzetközi ka­­lapkiállltáson bemutatták az idei őszi és téli kalapdivatot. A női kalap léghajó alakú (?) lesz, a homloknál kissé felemelkedik, j'igy az arcot teljesen szabadon hagyja. Figyelje könyvosztályunk hirdetéseit. LAPUNK KÖNYVOSZTALYÁN KAPHATÓK: Béla deák: Hulló Vércseppek ..............................$1.50 Dr. Bernolák Imre : Angol-Magyar, Magyar-Angol szótár $5.8® Csaba István: Az elsűlyesztett háború ................ $1.50 Csighy Sándor: Hangok a romok alól..................$2.00 Csighy Sándor: Mozaik kockák.................................$1.50 Füry Lajos: Árva Magyar János ......................$1.80 Füry Lajos: Az út vége ..................................... $3.50 Füry Lajos: Forgószél ............................................ $3.50 D. Holló; Az Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozata...$2.80 Kempis Tamás: Krisztus követése.............................$0.50 Kenderessy Lajos: Harc az örökségért ......-............. $2.00 Kenesei F. László: Járhatatlan utakon ....................$2.00 Cl. Kenneth: Neonfény a Nílus mellett ...........-.......$3.90 Cl. Kenneth: Máju-s Manhattanben ..........................$3.90 Kisjókai Erzsébet: Titokzatos jel a falon............-...$1.60 Kisjókai Erzsébet: Lázadás ......_...............................$2.00 Kostya Sándor: Édes anyanyelvűnk........................... $1.00 Dr. I. Nádassy: Hotel Canada.......................... $1.90 Orbán Frigyes: Görbe Tükör.......................... $1.00 Dr. Padánvi Viktor: Vérbulcsu...................... $0.30 " ” ” Vászoly ............................ $1.80 M. Saint Clair: Ella néni meséi........................... $1.00 Szalay Jeromos: Márton Áron erdélyi püspök----$1.00 Ugyanaz angolul ............................................. $2.00 Székely M. Imre : Szent István legendája....... $0.25 Szenei Miklós: Tanuljunk könnyen, gyorsan angolul $2.50 Dr. Sulyok Dezső : A magyar tragédia............ $5.00 Zilahi Farnos Eszter: Zeng még a dal ___________$1.00 Vass Albert: Tizenhárom almafa ...............................$2.40 Piatnik-féle magyar játékkártya.......:......,....................$1.10 Könyvosztályunk beszerez bármilyen magyar könyvet. Minden egyes könyv árához 10 cent portóköltséget számítunk. Utánvéttel könweket nem szállítunk.

Next

/
Thumbnails
Contents