Kanadai Magyarság, 1959. július-december (9. évfolyam, 52-77. szám)

1959-08-01 / 56. szám

KANADAI MAGYARSÁG 5 IX. évfolyam, 56. szám, 1959. aug. 1., szombat Emlékezés Nagy Imrére ''Ismerte őt személyesen?" "Igen-, ismertem". "Milyen em­ber volt?" Mit is válaszoljak a kedves kérdezősiködőnek? Mondjam azt, hogy kiváló ember volt, hogy közvetlen ember volt, hogy be. csületes ember volt? Csupa álta­lánosság,— ennyiből aligha fog­ják őt jobban megismerni. Mond­jam azt, hogy más volt, mint Rá­kosi vagy Gerő? Akkor azt ’kel­lene előbb elmesélni, hogy Ráko­si és Gerő milyenek voltak. Mondjam azt, hogy alacsony volt, köpcös, nagybajuszé, hogy olyan csiptetőt hordott az orrán, amely már régen kiment a divat­ból, s hogy egészében véve job­ban hasonlított egy multszázad. végi vidéki táblabiróra, mintsem egy kommunista politikusra, — nem, nem, az érdeklődő ebből még azt a következtetést vonná le, hogy talán nem is volt igazi kommunista, ez ellen pedig, tu­dom, haló porában is tiltakoz­nék­­. Korunkban, amely annyira haj­lamos az egyszerűsiitésékre, az ő valóban egyszerű alakja túlsá­gosan is bonyolultnak tüniik ah­hoz, hogy három szóban, vagy három mondatban jellemezni le­hetne. A legkönnyebb dolguk az ellenségeinek van, akik minden gátlás nélkül "árulónak", a "re­akció zászlóvivőjének" ,s 'az im­perialisták cinkosának" bélyeg­zik. Utólagos barátai megelég­szenek azzal, hogy fölényesen és elnézően vá I Ion veregessék: "hát igen, igen) jóakaraté ember volt, csak túlságosan gyenge és befo­lyásolható . . ." De mit mondhat­nák róla azok, akik szerették és becsülték, s akik nem kívánnak semmi egyebet, mint olyannak őrizni meg az alakját, amilyen az valójában volt? * AZ EGYETLEN HIVATALOSAN ENGEDÉLYEZETT MAGYAR UTAZÁSI IRODA TORONTÓBAN ! r MtMSIt Az összes repülő- és hajóstársaság képviselete Bevándorlási-, vizűm, és útlevél­ügyek IKKA főképviselet Közjegyzői iroda Tűz., baleset, és autóbiztosítások Gyógyszer., Tuzex- és pénzátuta- ‘ lások KENNEDY TRAVEL BUREAU (Alapítási év 1926) 296 QUEEN STREET WEST TORONTO 2Bf ONT. TELEFON: EM. 2-3226 * Látogassa meg megnagyobbított, klímaberendezéssel ellátotti irodáinkat! DIANA DROPS [gUROPEA* MILLIÓK HASZNAINAK DIANÁT SEMMI SEM SEGÍT OLYA GYORSAN, MINT A HIRES DIANA CSEPPEK. — EZE TÉNYÉK. H» ön vagy gyermek. füllent*, kim* KÖHÖGÉSBE szenved, szorulás ven e mellében áe torkában szánalá orr, Hurut, tüsszentés, csengi hangot hall felében. Vagy len nikus asztmában, bronchitisben, nehéz lélegzés lehetetlent teszi, hogy levegőt kapjon, vagy sipolé hangot a melle. Vagy hasmenés, fájdalmak, gyomorégés, gázok vág hurut kínozza. Vagy ha poros helyen dolgozik, huzatos vág nedves helyen. NE VÁRJON addig mig állapotával ágyba k rül. Azonnal vegyen DIANA sésborszeszt, sőt vigyen m gával munkába és vegye tisztén, vagy cukorral, meleg vi tel, fekete kávéval, teával naponta többször, hogy vissz, nyerje boldog életét. Pirula vagy szirup nem ad olya gyors enyhülést, mint a DIANA cseppek, mivel nincs olya orvosság, amely azokat a hozzévalékat tartalmazza, mii a DIANA. Megelégedés garantálva, vagy a pénz vissz; Ara: kisüveg $1.25, nagy üveg $2.50. Az eredeti DIANA csak az, amelyen a fenti kép láthat*. Árulják minden Drug Stor 4>an, fűszerüzletben és sok más helyen. Ha az ön megszokott üzletében nem taléli meg, hívjon bennünket telefonon: WA. 1-8500, vagy levétileg is megrendelhe az alábbi címen : LUSCOE PRODUCTS LTD. T. H. 559 BATHURST STREET, TORONTO 4, ONTARIC A DIANA cseppek a kormány engedélye alapján minden üzletben árulható. MEG FOG TANULNI AN GÓLUL Dr. Magyar László nyelvésztanár GRAMOFON-lemezes NYELVKÖNYVÉBŐL. Befektetése sokszorosan visszatérül. Tegye el címünket: ( ELEK ZOLTÁN 75 BROADWAY AVE. TORONTO 12. ONT. Telefon: HU. 1-3*25 ÜUUI immunná ^iiitiiiiiiiiiiiiiiimiinHUiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiims MEGJELENT AZ EMIGRÁCIÓS MAGYAR KÖLTÉSZET LEGKIEMELKE- § DŐBB ALKOTÁSA | CSIGHY SÁNDOR: I MOZAIK KOCKÁK = című verseskötete. Ára $1.50, Megrendelhető a KANADAI MAGYARSÁG kiadóhiva. | tálában, 996 Dovercourt Road, Toronto 4, Ontario. 1 | Postai megrendelés esetén küldjön 10 cent postaköltséget- = = n =üiuiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii!iiiiiiiiiiiiiiiiii!iimiimiiiiii]iiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii= Az első, amit el ’kell mondani, az az) hogy ember volt. Éhnek igy önmagában véve talán nincs is'sok értelme. Behelyezve azon­ban a társadalomba, amelyben élt, annál több van. Marx a ka­pitalista társadalomban vizsgál­ta és mutatta ki az egyre növek­vő elszolgaiasodást, az elem- i bertelenedést. Nos, ha az ipari termelésben vagy az életszínvo­nalban még nem is, etérem a marxista-leninista ideológiát hir­dető rendszernek már sikerült felülmúlnia korhadó versenytár­sát. Magyarországon egy évtize­den át majdnem minden pánt­helyiség, üzemiroda és műhely falán ott állt a sztálini idézet: "Nálunk a legfőbb érték: az.em­ber". Ugyanakkor — a nyílt fa­sizmus rövid idejétőheltékintve, — az ország történelmében alig volt még egy olyan időszak, amelyben az embert, az ember akaratát, vágyait, törekvéseit, természetét és egyéniségét úgy semmi bevették, mi n t éppen eb­ben az évtizedben. Budapesten az a keserű tréfa járta, hogy a Kútvölgyi-úti pártkórházban, hol a vezető káderek gyógykezeltet­ték magukat, a sztálini jelszó eb­ben a változatban került a falra : "Nálunk a legfőbb érték ez a né­hány ember". Nagy Imre legfőbb ellentéte "ezzel a néhány emberrel", s a rendszerrel, amelyet ők képvisel­tek, éppen a humanizmus (kérdé­se körül forgott, s legtömörebben talán úgy volna meghatározható: a szocializmus van-e az ember­ért, avagy az ember a szocializ­musért? Amikor 1954 októberé­ben, első miniszterelnöksége ide­jén a végsőkig feszült a húr köz­­té és a Rákosi-kliiikk között, eze­ket mondotta a Központi Veze­tőség ülésén : "A régi gazdaság­­politika számitásoh kívül hagy­ta az embert, a társadalmat, a szocializmus fogalmát pedig le­szűkítette a vas- és acéltermelés maximális növelésére, a túliparo­­sitásra. Ez nem szocializmus, elv­társak !" Két hónappal később ki­rendelték őt Moszkvába, s a Pre­sidium ülésén Malenkov előtt ott -feküdt a beszéde, s az idézett mondat vastagon alá volt húzva, benne. "Ez a párt megrágalma­­zása, — dörögték a szovjet veze­tők. — Lehet, hogy követtünk el hibákat, de az emberről soha­sem feledkeztünk meg". Nagy Imrét nem tudták rá­kényszeríteni, hogy feladja véle­ményét. Rajk László, Szalai And­rás, Pál ff y tábornok, a kivégzett és bebörtönzött kommunisták százai, a zsúfolásig telt internáló­­táborok, amelyeket ő oszlatott fel, a munkások túlhajszoltsága és alacsony életszínvonala, a szö­vetkezetekbe hajszolt parasztok százezrei, — mindez éppen elég völt neki ahhoz, hogy jól ismerje a rendszer "gondoskodását" az emberről. De humanizmusa nem­csak politikai meglátásokból fa­kadt, sőt elsősorban talán nem is abból, hanem — a lényéből. A többi kommunista vezető szemé­ben majdnem szégyenszámba ment az a véletlen körülmény, hogy kétlábon járó, levegőt lé­legző, táplálkozó, sőt a táplálé­kot utóbb testükből • eltávolító embereknek születtek. Emberfe­letti kreatúráiknak igyekeztek lát­szani, akiknek nemcsak hibáik nincsenek, de magánéletük sem, akik reggeltől estig, sőt estétől reggelig is a Párt szolgálatában: égnek és "kispolgári csökevény­­nek" tartják, ha valaki vasárnap délután például nem egy me­gyei pártjaktiva gyűlésre megy, hanem meglátogatja a nagynéni­­kéjét. Nagy Imre szeretett eiboroz­­gatni barátáival a kertjében; szerette szánlkáztatni az unokáit a Rózsadomb lejtőin; szeretett sétálni a Váci utcában; szeretett megfordulni egy.egy formásabfo női bóka után; szeretett fagylal­tot enni egy cukrászdában; sze­retett csárdást táncolni é(s régi magyar dalokat énekelni. Mert nemcsak ember volt, — magyar is volt. Különben ez is a "vétkei" közé tartozott.. Egyik beszédében, amelyet a Hazafias Népfront kongresszusán tartott, azt a szónoki formát használta : "Kilenc és fél millió magyar szive dobban össze". Ezért is megdorgálták őt a Kremlben, na­cionalistának, sovinisztának ne­vezték, elvégre a kilenc .és fél millió magyar között vannak munkások és volt kapitalisták, parasztok és kulákok, hogyan le­het hát őket egy kalap alatt em­legetni?! Ez az osztályharc elmo­sása, — mondták neki azok, akik máskülönben egyáltalán nem ilyen következetesek és rendsze­rint 98.6% és 99.4%-os válasz­tási eredményeket produkálnak. Rákosit, Gerőt, Farkast igazáh nem lehetett volna nacionaliz­mussal vádolni. Ha 1945-ben Moszkva véletlenül nem Buda­pestre, hanem Prágába vagy Ulán Bátorba küldte volna őket, ők ott is éppen olyan jól megálltáik volna a helyüket. Rákositól gyak­ran lehetett ilyesmit hallani: "Az olasz párt, —- hiszen azt én ailapi­­tottam..." avagy: 'megmond­tam én a lengyel elvtársaknak, hogy rosszul csinálják ők az egy­házpolitikát; a püspökök felét le kell csulkátrw, a másik felét meg1 kell vásárolni és minden rendben lesz . . ." Gerő a magyar iroda­lom legnagyobb klaszilkusalról a jíüiem hallatára jelentette ki, hogy "nem kellenek azok a népnek, már rég elavultak". Nagy Imre nem alapított kül­földi pártokat és nem zavart le magyar írókat a Parnasszusról; még az is lehet, hogy patriotiz­musában, mint ahogy egész lé­nyében, volt valami vidékiesség. Igaz: 1917-ben önkéntes interna­cionalistaként fegyverrel a kezé­ben harcolt, az orosz Vörös Had­seregben ; igaz : majdnem két év­tizeden át völt moszkvai emig­ráns ; igaz: őszinte hive volt az egyenjogúságon épülő orosz-ma­gyar barátságnak; de azért a Nagy Alföld nemcsak agrárcik­kek termelője, Miskolc és Csepel ^emcsak ipari gócpontok, a fo­lyók nemcsak az öntözéses gaz­dálkodás kellékei és a fű nemcsak az állattenyésztés előmozdítója, h'anem mindez együttvéve : a ha­za földje volt a szemében. A ha­zaiját pedig nem a szovjet tarto­mánynak, hanem a Szovjetunió­val szorosan együttműködő, füg­getlen szocialista országnak kép­zelte. Egyébként nyugodt ember volt, kicsit lassú, tempós-mozgá­sú, mintha a paraszti ősök nagy nyugalma gyülemlett volna fel benne. Ritkán lehetett őt dühös­nek látni, tulajdoniképpen csak nyilvánvaló igazságtalanságok és szószegések tudták őt kihozni a £odrából, ilyenkor viszont nagyon dühös volt. (Lényegében ilyesmi történt 1956 november 1-én. Mi­­koján és Szuszlov előző nap utaz­tak ©I Pestről és ünnepélyesen megígérték neki, hogy több szov­jet katona nem lép Magyarország területére; alig néhány órával utóbb megkezdődött a szovjet tankok és csapatok beözönlése az országba. Nagy Imrét mérhe­tetlen haragra gerjesztette ez a kétszínűség,, s a politikai ténye­zők mellett ez járult hozzá ah­hoz, hogy kinyilvánítsa az ország semlegességét és kilépését a var­sói szerződésből. ) Szerette a csendet és a békét, nem riadt vissza a kompromisz­­szumoktól sem, de ha egyszer — igaza tudatában — megmaka­csolta magát, az Isten sem tu­dott boldogulni vele. 1955-ben, első miniszterelnöksége végén, Szuszlov személyesen jött el Bu­dapestre, s órák hosszat üldögélt a betegágya mellett, hogy "ön­kritikára" és egy Malenkov-féle megoldásra beszélje rá; de Nagy Imre sem Ígéretre, sem fenyege­tésre nem hajlott: inkább válasz­totta a hátalomból való teljes ki­bukását, mintsem a megalázó meaculpázást. Ember volt és nem félisten ; te­hát nem volt hibátlan. Volt ben­ne némi hiúság, ami tulajdon­képpen mindenkiben van, ki po­litikai pályát választ; volt benne némi dölyf is, különösen első miniszterelnöksége kezdetén, mi­kor azt hitte, hogy maradékta­lanul élvezi a Kreml bizalmát és biztosan ül a hatalomban. Nem volt valami jó emberismerő; nem egyszer megajándékozott bizal­mával olyanokat, akik aztán az első szélforduiáskor cserbenhagy­ták, s akik később lelkesen üd­vözölték halálos ítéletét. De még a hibái is olyanok voltak, hogy végső fokon sokkal inkább ma­gának ártott vele, mintsem má­soknak. Idegen volt lényétől a rosszhiszeműség és a szadizmus, a hafaloméhség és a hatafmasko­­dás, oly sok más kommunista és nemcsak kommunista politikus sajátja. Valójában nem is volt vérbeli politikus; ő is inkább tu­dósnak tartotta magát. Egyszer, amikor félreállitottsága idején meglátogattam őt otthonában, s hosszú órákon át elbeszélget­tünk, nem arról panaszkodott, hogy a miniszterelnöki székből, avagy a Politikai Bizottságból le­váltották, hanem arról, hogy Rá­kosi párthatározatta! rákénysze­­ritette: mondjon le Tudományos Akadémia-beli tagságáról is. "Ez igazságtalanság — mondotta. — Én az akadémikusságomat nem a párttól kaptam, hanem az ag­rártudományok terén kifejtett munkásságomnak köszönhetem". Kossuth volt választott politi­kai ideálja. Rákosi a magyar Sztálin igyekezett lenni, Gerő a magyar Kaganovics, Révai a ma­gyar Zsdánov, — Nagy -Imre — a kommunista Kossuth. Beszédei­ben sűrűn hivatkozott rá, egyik legfontosabb elméleti tanulmá­nyában, amelyet fé I regéli itottsá­­ga idején irt, Kossuth eszméjét elevenítette fel a Duna-menti or­szágok konföderációjáról, s még 1949-ben, amidőn a magyar par­lament elnökeként az egykori Függetlenségi Nyilatkozat 100 éves évfordulóján a debreceni re­formátus Nagytemplomban be­szédet mondott, szinte tragikus megsejtéssel Kossuth szavait idéz­te : "Velem rendelkezhetik Isten akármit az életben, bocsáthat reám szenvedést, bocsáthat reám vérpadot, bocsátja reám a bürök­­pohorat vagy a száműzetést; de egyet nem bocsáthat reám soha, ezt nem, hogy én valaha az auszt­riai háznak alattvalója legyek". Aligha kétséges, hogy szemé­lyiségét vagy koncepcióit tekint­ve nem ért fel Kossutbhöz. Kos­suth megbabonázó, lenyűgöző egyéniség volt: Nagy Imréről ezt nem lehet elmondani. Kossuth páratlan erejű szónok volt, tele Bűzzel, szenvedéllyel, váratlan ha­sonlatokkal, megjelenítő képek­kel ; nemcsak magyar hallgatósá­gát kápráztatta el, hanem kül. földi létére egészen egyedülálló sikerei voltak Angliában és Ame­rikában is. Nagy Imre szép, zeng. zetes hangon beszélt, mint a fa­lusi prédikátorok, de mondatai meglehetősen szürkék és színtele­nek voltak, s még legjobb, leg­eredetibb -Írásműveire is‘ kegyet­len ballasztként nehezedik a kö­telező marxista-leninista frazeo­lógia sivár szóözöne. S végül, de Vem utolsósorban : Kossuth majd­nem másfél esztendőn át vezé­relt egy szabadságharcot, diada­­okon és vereségeken, napsütésen és viharokon át a végső bukásig; Nagy Imrének csak 13 nap jutott osztályrészéül. De amit az élet megtagadott tőle, azt megadta neki a halál. Kossuthra a sors száműzetést bo­csátott : évtizedekig ette az ernig­­ráció keserű kenyerét; Nagy Im­rére a vérpad várt; esztelen gyil­kosai mártírt, s a nemzet szemé-IKKA VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK, SZABADON VÁLASZTHATÓ ÁRUCIKKEK, ÉLELMISZER CSOMAGOK, TEXTILÁRUK, MOSÓGÉPEK, és SOK MÁS ÁRUCIKK. — Kérje a most megjelent hivatalos képes árjegyzéket. Intézetünk KÖZPONTI BEFIZETŐHELY. A VILÁG ÖSSZES GYÓGYSZEREIT küld­hetjük Magyarországra, LEGOLCSÓBBAN, vizsgázott gyógyszerészeink felügyelete mellett. Intézetünk az egyetlen, mely a küldeményeket repülőpostán, express, A.D. utalvánnyal továbbítja, ami biztosítja a .gyógyszer leggyorsabb megérkezé­sét a címzetthez. — A rendeléseket azonnal továbbijuk és utólag számlázzuk. Gyógyszerek PENZATUTALAS A VILÁG MINDEN RÉSZÉBE, LEGELŐNYÖ­SEBBEN. - BANKJEGYEK KAPHATÓK. TUZEX VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK felvidékre. Kanada ét Amerika főképviselete. FORDÍTÁSOK, KÖZJEGYZŐI HITELESÍTÉSEK, VÍZUMOK és REPÜLŐJEGYEK beszer­­xéte. — Hivatalosan kinevezett Commissioner for Oaths áll a közönség rendelke­zésére Irodánkban. f á autó-, baleset-, tűz-,lopás-, betörés BIZTOSIT ÁSOK •n». biztosítások L. MÁTÉ General Insu­. ranee Agent vezetése alatt. PIATNIK gyártmány* magyar, tarokk, romi ás jóskártyák állandóan raktáron. Amerikaiak ás vidékiek írjanak. Magyarul levelezünk. Pordulioa mindenkor ez egyetlen hivatala*, nemzetközi Intázethezi INTERNATIONAL AGENCY SERVICE 387 SPADINA AVE. * TORONTO 2B, CANADA TELEFON: WA. 2-1014 * WA. 2-1458 MEGJELENT AZ ÉV LEGÚJABB KÖNYVUJDONSÁGA KENDERESSY LAJOS: fii “HARC AZ ÖRÖKSÉGÉRT Végig lebilincselő, izgalmas regény. Egy hónap alatt csak Torontóban 650 darab fogyott el. Ha még nem ol. vasta, siessen megvenni. Kapható minden magyar könyvüzletben és a szerzőnél, 371 Markham St alatt. ben kossuthii nagyságú figurát faragták belőle egy esztendővel ezelőtt. Az a küzdelem, amelyet a ju­goszláv nagyikövetségről való el­hurcol tatásától kezdődően kivég­zése percéig vívott rabt a dóival, a maga teljességében még isme­retlen ; ha egyszer, valaha nap­fényre kerül majd, alighanem korunk történelmének legmegrá­zóbb fejezetei közé fog tartozni. Legalábbis az, ami eddig kiszi­várgott belőle, erre mutat. A bu­dapesti hatóságok a kivégzés után két hónappal egy Fehér Könyvet ’bocsátottak ki, amely a vádiak tömegébe beleágyazva néhány kiszakított részletet kö­zöl Nagy Imié vallomásából a bí­róság előtt; eze<k a részletek ki­vétel nélkül azt bizonyítják, hogy Nagy Imre az utolsó óráig küz­dött, verekedett, harcolt az iga­záért, a becsületéért. Tagadta azt, amit rá akartaik kenni, — egyizben azt vágta oda az elnök szemébe : "Sajnálom, de azt kell mondanom, hogy itt ténybeli dolgokról van szó és a tényeket én ismerem", — és felemelt fő­vel vállalta a felelősséget azért, amit valóban ő mondott vagy ő cselekedett. Egyetlen részlet talán elegen­dő lesz arra, hogynémi fényt ves­sen erre az idegtépő küzdelemre. Vádlói felrótták neki azt, hogy a felkelők ellen nem alkalmaztatta a statáriumot, azaz nem végezte­tett ki egyetlen egyet sem a fog­ságba esett fiatal szabadsághar­cosok (közül. Nagy Imre ezt a "vá­dat" minden további nélkül ma­gára veszi. íme: Ügyész: ön azt állítja, hogy a statániális ' rendeletet nem adta ki? Nagy Imre: Én ezt nem mond­tam. Ott vannak a rádiónyilat­kozataim, amelyekben hivatkoz­tam a statáriuma és annak vég­rehajtására. Ügyész: ön törekedett a statá­rium végrehajtására? Nagy Imre: Az nem az én ha­táskörömbe tartozott. Ami az én feladatom volt, azt teljes!tettem. Én a statáriumot úgy képzeltem el, hogy az csak a köztörvényi bűnözőkre vonatkozik. Ügyész: ön nem akarta alkal­mazni a statáriumot azokra a sze­mélyekre, aikliik jogtalanul jutót.., taik fegyver birtokába és ezzel a fegyverrel a Magyar Népköztár­saság ellen harcoltak? Nagy Imre: Igy nem. Ezekre nem akartam alkalmazni a sta­táriumot . . . "Ami az én feladatom volt, azt én tel jesítettem". Kel Le enné! egyszerűbb, tömörebb és megra­­gadóbb hitvallás, a kötél ességtu­­dabnak, az önérzetnek és a fele­lősségvállalásnak tisztább ötvö­zete? A vádközlemény végülis megáliapitja, hogy Nagy Imre ta­gadta bűnösségét. Tagadni a bű­nösséget ott, ahol az idős és sú­lyosan beteg emberi test a leg­teljesebb kiszolgáltatottságban élte napjait ,tagadni a bűnössé­get ott, hol túszul tartották fogva a feleségét, a lányát, a két uno­káját, tagadni a bűnösséget ott, ahol az életre és a szabadulásra az egyetlen halvány reménysuga­rat csák a töredelmes beismerés .jelenthette, — vájjon nem a lélek .nagyságának és bátorságanák bi­zonysága-e ez? El lenségei gyáva árulónak mondják, kéretlen barátai készek nagyvonalúén elnézni a gyenge­ségeit és a befolyásolhatóságát, a jószándékú kiváncsiak pedig azt kérdik: milyen ember volt? Ilyen ember volt. Méray Tibor. A fenti cikket az Ausztráliában megjelenő "Független Magyar­­ország" című lapból vettük át s érdekessége miatt teljes egé­szében közöltük. IZRAELI FEGYVEREK A NYUGATNÉMET HADSEREG­NEK • Izrael politikai köreiben a til­takozás valóságos viharát kel­tette fel az a hir, hogy Izrael 250.000 tanlkelháritó gránátvetőt készül szállítani Nyugat-Német­­országnak. A nacionalista Herut­­párt vezére annak a reményének adott, kifejezést, hogy a parla­ment nem engedi a kormánynak megkötni "ezt a szégyenletes üz­letet". Az országos felháborodás következtében Ben Gurion mi­niszterelnök és kormánya be­nyújtotta lemondását

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents