Kanadai Magyarság, 1959. július-december (9. évfolyam, 52-77. szám)

1959-08-01 / 56. szám

IX. évfolyam, 56. szám, 1959. aug. 1., szombat 6 KANADAI MAGYARSÁG pogoogosgoseoeosogeosoQososoooQSGosoaoso IKKA PÉNZ GYÓGYSZER ÓRA !TUZEX Vámmentes szeretetcsomagok küldése az óhazába Mindenfajta gyógyszer küldhető hazai receptre is Bankjegyek a legolcsóbb napi áron kaphatók. Hivatalos megrendelő iroda : OCEAN RELIEF AGENCY 808 Palmerston Ave., Toronto 4, Canada Tel.: LE. 4-1347 Tol.': LADÁNYI ZOLTÁN Hajó. és repülő. jegyek FORDÍTÁSOK BIZTOSÍTÁSOK VIZŰM BESZERZÉS 0 R |iimiiniiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii!iiiii!niiiiniiiinimii!iiiiiiiii!iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiimi!miiitiiiiiiii> TORONTÓI MAGYAR HÁZ 345 COUESE STREET TELEFON: WA. 1-7844 MINDEN VASARNAP ESTE = TÁRSAS ÖSSZEJÖVETELT) i tartunk, amelyre ezúton is szeretettel hívjuk Torontó | 1 magyarságát. 1 1 BANKETTEK ÉS EGYÉB ÖSSZEJÖVETELEKRE § TERMEINK BÉRBEADÓK. | I Minden pénteken és szombaton este táncmulatság. i fiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiniiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiimiiiiiim? llllllllllllllllllllllllllllllllllllinillllllIIIIIINIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIHIlllllllllilllllllU^ * Az összes magyar képeslapok, piperecikkek. = 1 99 IRENE“ női fodrász-szalon I * A magyar hölgyek kedvelt üzlete. * Elsőrendű budapesti munkaerők. • Reklám árak! — Még nem volt nálunk? • Önt is várja szeretettel Kanada legnagyobb = magyar fodrász-szalonja. FEKETEZOLTÁNNÉ | 326 SPADINA AVE. TORONTO, ONT. TELEFON EM. 3.6553 | (Közel a Dundashoz) § iiiiiiinmiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiuiiiiNiiiiiiiiiiimiiiK SACCO FUEL OIL 1798 AVENUE RD. TORONTO * 1331 GREEN AVE. MONTREAL • AUTOMATIKUS FÜTŐOLAJSZÁLLITÁS • MINDENFAJTA OLAJFÜTÉS BERENDEZÉS • 24 ÓRÁS SERVICE-SZOLGÁLAT Bővebb felvilágosításért hívja magyar képviselőnket : SZMETTÁN KÁROLYT TELEFON: LAKÁS: RU. 1-5316. — HIVATAL: RU. 3-6137. SWISS UNITED WATCHMAKERS 382 BAY ST. TORONTO Telefon : EM. 8-2863 MAGYAR MESTERVIZSGÁZOTT ÓRÁS Omega, Doxa. s minden svájci, amerikai órák raktáron. 5 évi jótállással. Minden javitást a precíziós Watch-Master gépem­mel ellenőrzők. Javítások egy évi jótállással. E hirdetés felmutatója 20% engedményt kap I MAGYAR KÖNYVEK Szépirodalmi, ismeretterjesztő és tudományos szakkönyvek, szótárak, nyelvtanok. CONTINENTAL BOOK SHOP Tulajdonos: E. SCHULZ 463 SPADINA AVENUE TORONTO, ONTARIO, CANADA TELEFON: WA. 2-6828 Kérje könyvánjegyzékünket. Kapható P. Howard ( Rejtő) : A látha­tatlan légió c. érdekfeszítő regénye. Ára 95 cent. AUTÓJÁT javítássá szakemberrel ! BARTHA BÉLA a kiváló magyar autószerelő mester, hosszú hazai és több mint 10 éves kanadai gyakorlattal szívesen áll ren­delkezésére. Hozza kocsiját a BLOOR AUTO RITE GARAGE magyar autójavító üzembe : 871 BLOOR ST. W., TORONTO (közel az Oisingtonhoz.) Telefon : LE. 1-2808. ^vuwuifuuwwmnmigV I Dr. Reich Imre : VOLT BUDAPESTI ÜGYVÉD KANADAI KINEVEZETT : COMMISSIONER OF OATH TANÁCSADÁS, I MINDENNEMŰ BIZTOSÍTÁS : 301 SPADINA AVE. • TORONTO : TELEFON: a : EM. 2.3583 • RU. 1.5864 IGAZI ÓHAZÁI ; hentesárut j minden időben friss húst, J főszer és csemege árút KRASZNAI KÁROLY üzletében vásároljon 628 COLLEGE ST., TORONTO \ Tel.: LE. 5-6242 sok ezer különböző életkorú nő keres férjet Kanadában. Két dollárért küldünk Önnek több száz fényképet a választáshoz szükséges összes adatokkal. NŐK RÉSZÉRE A KÖZVETÍTÉS INGYE NES! I! I. C. B. Box 1021, STN. "C", Toronto 3, Ontario ROSTA TRAVEL SERVICE MAGYAR UTAZÁSI IRODA Útlevelek, vízumok USA-ba is, bevándorlás, garancia levelek, tolmácsolás, levelezés, fordítás HAJÓ- ÉS REPÜLŐJEGYEK RÉSZLETRE IS! DR. ROSTA IMRE V. M. ÜGYVÉD ÉS KÖZJEGYZŐ Minden ügyben tanácsadás. Magyarországi válóperek. Vagyonjogi és egyéb ügyek. Házassági engedélyek, szakmai engedélyek, vizsgák, licencek. Bérleti és egyéb szerződések. SZABADALMAK SZAKMÉRNÖKI KIDOLGOZÁSA, TÖKÉLETESÍTÉSE. Pénz, csomag, gyógyszer küldés. Megbízható, gyors elintézés. 357 SPADINA AVENUE, TORONTO, ONT. • EM. 2-3122 Az Figyelem! üi ISMERJE MEG KANADÁT JOBBAN — VONATTAL UTAZZON A CMR .REL MOST, FIZESSEN KÉSŐBB egész világon ismert, METEOR VARRÓGÉP 20 éves garanciával MOST CSAK $39.95TÖ1 Csak 5 dollár lefizetés, kis részletek : 100 dollár útiköltséghez, 10% lefizetés szükséges, a •többit 24 hónapig törlesztheti. Kombinált vasúti, : hajó utakra szintén adunk hitelt. [e Sokféle lehetőség nappali és éjjeli elszállásolásra. A CNR-en 150 fontig díjtalan poggyászszállítás. iKét nagy vonat naponta keleti és nyugati irányban. ORIGINAL FURNITURE Alapítva 1926-ban 438 QUEEN ST., W. — 515 QUEEN ST., W., TORONTO, ONT Eladunk még elsőrangú rádiókat, televíziós készülékeket, mosógépeket, kályhákat, bútorokat és jégszekrényeket üzleti órák: reggel 9-től este 9 óráig. — Beszélünk magyarul­antinenta! es ontinanta/ — Felvilágosítás és helyfóglalás az ön Kanadai Nemzeti Jegyirodájában CANADIAN NATIONAL RAILWAYS Ha kellemes meglepetést akar szerezni ' külföldön élő barátainak, ismerőseinek, rendelje meg számukra a KANADAI MAGYARSÁGOT LAPUNKAT A SZABAD VILÁG MINDEN ORSZÁGÁBA ELKÜLDJÜK ! Előfizetési díj (külföldi államokban egész évre $12.00) BURROUGHESNÉL MINDIG A LEGKIVÁLÓBB BUTOBMINŐSÉGEKET TALÁLJA! e Teljes hálószobaberendezések, nappali szobaberen­dezések, ebédlő garnitúrák, székek, asztalok, lám. ||f$ pák, tükrök, televíziós készülékek, rádiók, lemez­játszók, Háj fideliti készülékek. • Kályhák, mosógépek, jégszekrények és igen sok más tétel, mind alacsony áron, hogy dollárokat ta­karíthasson meg I • Nagy megtakarítások, ha használt bútorát és egyéb berendezési tárgyát átadja (Trade-In)^ • Hitelt adunk olcsó kamatözásra és könnyű hitelfel­tételek mellett. . FURNITURE SäsSiroäsÜä Eladóink folyékonyan beszélnek magyarul! • MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN ÉS PÉNTEKEN ESTE 9 ÓRAiG. UEEN ST. W. EM. 3-1404 (KÖZEL A BATHURST STREET.HEZ)---------------­SZALAY JEROMOS: IGAZSÁGOK KÖZf EURÓPA KÖRÜL A memorandum-per után Romániában még jobban fellángol az irredentizmus. A liberális párt, hogy kihasználhassa az erdélyi problémát, megalapítja (1891-ben) a "LIGA CULTURALA" nevű egyesületet, amely lármás és tapintatlan be­avatkozásaival a magyar ügyekbe, lehetetlen­né tett minden megegyezést, amit pedig magya­rok, románok közül sokan óhajtottak. Hieronymi Károly belügyminiszter pl. 1894-ben erdélyi vá­lasztó kerületébe utazott. Megígérte a választói cenzus egységesítését, s mivel a panasz az is vólt, hogy a román nemzetiségi ifjakat nem alkal­mazzák a hivatalokban, felszólította az ifjúságot, jelentkezzék és ő kívánságaik teljesítését igyek­szik előmozdítani. Ez a 'lépés megdöbbentette, a román vezetőket. Kiadták a jelszót, hogy aki a belügyminiszterrel szóba áll, az áruló. Jászi Oszkár, akii a magyarsággal szemben 'kíméletlen és igazságtalan volt, megállapította, hogy nem az erőszakos visszaszorítás vagy ügyes­kedések állapították meg az ország magyar jel­legét, hanem gazdasági és szociális tények. A vá­rosi lakosság, az értelmiségi foglalkozások, az ipari és kereskedelmi vállalkozások vezetői kö­zött a magyarok arányszámuknál jobban vannak képviselve, mint 'nemzetiségi polgártársaik. Ezek a számok, állapítja meg Jászi, bizonyítják, hogy a magyaroktól elfoglalt pozíciók évszázadok mun­kájának az eredménye. A magyarok ezt a hely­zetet köszönhetik a történelmi fejlődésnek, nem pedig önkényes esZközökbek. Az ilyen mester­séges eszközök mindig; tehetetlenek maradnak az élő erőkkel szemben. Nem kell azonban azt gondolni, hogy Romá. niában mindenki követte a Cultural a Liga.t. A Jassy-i egyetem szocialista hallgatói a szociális­­ta párttal együtt rendezett gyűlésükön tiltakoz­tak társaik sovinizmusa ellen. Leszögezték, hogy ha az egyetemi ifjúság a román népet a zsarnok­ság alól akarja felszabadítani, akikor ne a magyar­­országi román népen kezdje, hanem a romániaiin, mert a királyságbeli román nép sokkal nagyobb zsarnokság; alatt nyög, mint a magyarországi. Moldován Gergely, a Politikai Szédelgések cí­mű könyvében értékükre szállítja le a magyarok elleni román vádaskodásokat. Az "elnyomott" er­délyi romáin "szebb, erényesebb, épebb, lelke­sebb minden románnál és vitézebb mindenkinél". Egymásután sorra veszi a vádakat: 1. "A magyar zsarnokság iskoláinkat bezá­ratja. 1857 óta iskoláink száma másfél ezerrel nö­vekedett, számuk 3.000-en felül van". 2. "Egyházi autonómiánkat csorbítja. — Éven­ként 200.000 forintot kap. Ügykezelése, kor­mányzati nyélve román". , 3. "Nemzeti nyelvünket elnyomja. Van 3000 is­kolánk tisztán románnyelvű. Ösztöndíjakat ka­punk külföldre". 4. "Sajtó elnyomása. — Lármázhattak". 5. "Társadalmilag a román elem elnyomva. Er­ről senki se tud". ,6. "Lerombolják házaikat. Rácét úr házán Tor. dán 3 ablakot beverték a tüntetőik a memoran­dum-per után. 10.000 frankot hozott neki". (Sok­szor igen jövedelmező a szirtiéit politikai már­­f i rság I) 7. "Elveszik a csecsemőket a kisdedovók segít­ségével. Ki hinné el?" Erre a vádra már máshol feleltünk. 8. "A románok nem kapnak hivatalokat. Nem tudnak felmutatni egyetlen képesített embert hivatal vagy állás nélkül". Sehol nem szaporodott a román elem, csak nálunk (Erdélyiben). Macedóniában, Besszarábiá­­ban fogy, Bukovinában is. Sőt még Romániában is. Mi az Oka? Barb Stefanescu de le Vrancea a múlt éviben (1892) a román Atheneumban felol­vasást tartott: "Ha szembe találjuk falusi pa­rasztunkat, magad előtt látsz egy nedv nélküli lényt kialvó szemfénnyel, kócos, piszkos és any­­nyira gyenge, mintha hallanád csontjait zörögni, amikor- mozog". "A falusi román váz, amelynek csontjai termé­szetes rendben függnék össze, betapasztva egy piszkos bőrrel". "Rákóczi György (erdélyi .magyar fejedelem), megparancsolja 1642-ben a román papoknak, hogy a templomban, ne merészeljenek más nyel­ven tartani isteni szolgálatot, mint román nyel­ven. Teodozius (bukaresti érsek) kitiltja a ro­mán nyelvet, a görög és szláv nyelvet rendelvén vissza. A magyarság 1848-ban a román jobbágyo­kat felszaihaditfa, földet ad nekik ingyen. A román bojár 1864-iben szabadítja fel, földet ad néki drága pénzen". "Besszarábiában 112 román község pár száz­ezer lakossal a berlini béike óta (1878) orosszá lett". Mindezeket az a Moldovan Gergely irta le, akit az ura lom változás után a románok sem mer­ték háborgatni, annyira nyilvánvaló volt, hogy a román nép érdekében dolgozott, s az esemé­nyek öt igazolták. Hiábavaló minden józan figyelmeztetés. Hama­rosan jelszó lett: "Inkább az oroszokkal, mint a magyarokkal". A propagandisták nagyon hatáso­san tudnak fogalmazni, de a következmények né­ha szörnyű bűnhödéssel sújtják azokat, akik ha­szonélvezői voltak ügyeskedéseiknek, szélhámos­kodásaiknak. Ennek a jelszónak, törvényes leszár­mazottja az az 1957-ben napvilágot látott nagy­­zOló szóhalmaz, amely mutatja, hogy milyen ká*­­ros hatással lehetnek egy ország életére a felelős- 1 ség nélküli izgatások. "Saját sorsát és legfensége. sebb eszméjének, a nemzeti egyesülésnek a megvalósítását a szabadság eszméjének, a de­mokráciának, az egyetemes igazság győzelméhez kapcsolva. Románia az első világháborúban a nagy szövetségesek oldalán lépett a háborúba, bár nagyon is jól tudta, hogy csak az öngyilkos­ság, vagy a teljes győzelem lehetőségei között választhatott". Bármilyen fellengős szavaikba burkolják is ezt a tényt, se Romániára, se az emberiségre nem hozott szerencsét az "Inkább az oroszokkal, mint a magyarokkal" jelszó. Ezenkívül ott van a be­csület kérdése. Szövetségeseket árultak el ! A románok óvatosan csak Magyarország ellen acsarkodtak, mert Magyarországnak volt leg­több ellensége. Bukovina és Besszarábia román­jairól nem beszélték. Egyszerre pem lehet min­dent elintézni. Pedig Carp Péter képviselő, több­szörös miniszter 'meg volt győződve, hogy Orosz­ország Konstantinápoly után elveszi Dobrudzsát. Stere Konstantin ibesszarábiai származású kép­viselő, a pari áment decemberi ülésén (1915), megtámadva azt felelte: "Ha halálra ítélnek is, a'klkor is a besszafábiai románok érdekében emel­nék szót". Ez a propaganda azután előkészítette a talajt annyira, hogy Moroianu György mondhatta : "Ab­ban a pillanatban, miikor a világháború kiütött, az erdélyi romén kérdés már nem volt ismeretlen Európában. A megoldás szükségessége a szövet­ségeseknek' és a mi országunk felelős tényezői­nek főgondjai között szerepelt Sip fata voluere, (így akarta a sors), de mun­káját embereikkel végeztette el. A XIX. század nemzetiségi mozgalmai nem állhatták meg’ a jó­zan ész útján. Annyi szenvedély, annyi érdek dolgozta őket. A románokkal egyidőben ugyanolyan szenve­délyességgel készítették elő népük sorsát a töb­bi nemzetiségek is. Még a szlovákok is elvégez­ték propagandamunlkiáijukat, akikkel pedig a ma­gyarok a legkönnyebben egyezhettek volna meg.. Dorsey .professzor irta a Chicago-Tribune-ban (1910 dec.): "A szlovák politikai vezetők sze­mében semmi se jó, amit a magyarok tettek. Szeretik a szlovák nép haladását úgy feltüntetni, mintha az egyedül a szlovákok saját erejének volna köszönhető a magyarok üldözései és ke­rékakasztásai ellenére is. Nagyon félnek attól, hogy elvesztik az üldöztetés érzését, mert akkor nem marad számukra semmi ürügy arra, hogy folytassák nemzetiségi mozgalmukat". Különleges panaszaikkal maijd a Szlovák-Ma­gyar per című fejezetben foglalkozunk, itt csak két tényt említünk meg. Már a román Replika elárasztotta a világot azzal a váddal, hogy a ma­gyarok a magyar vér felfrissítésére hajtóvadásza­tot rendeztek a szlovák gyermekek ellen. Az első Ilyenfajta expedíció 1874-íben folyt le Tren­­csén megyében, ahol a magyarok 400 szlovák gyerekre tették rá kezüket. A második 1887-ben,­­ez 190 gyereket eredményezett; a harmadik 1888-baln 86 gyereket hozott; a negyediknek csak 15 gyereket sikerült elfogni; 1892-ben 174 gyerméket raboltak, 1902-ben 24-et, irta Osus­ky az első világháború alatt. Mindezeket a vádakat ismételte Benes a béke­­tárgyai ásókra beterjesztett memorandumában. Ki süllyedt mélyebbre a békekonferencián? 8enes vagy a konferencia hatalmasai, mikor ilyen vá­daskodásokra támaszkodva "építették fel", az új, igazságosabb világrendet. Benes azóta leszállt oda, ahová az assziriai zsarnokot küldte Izaiás próféta (14. fej.). OsuSky azonban, Benes méltó munkatársa, akiiből nagy diplomata lett, mint emigráns sétál a világban és nyugtalanítja azokat, akik becsületes meg­oldást keresnek a 'középeurópai kérdés számára. "Osusky azonnal Benes embere Ifett. Ügyes, minden lelkiismereti gátlás nélküli, szeretetre­méltó, tanult; szabadkőműves, mint Benes, de ugyanakkor bejáratos volt Párizs és London kle­rikális (protestáns teológus múltja jó előislkola volt ehhez) és nacionalista köreibe. Ideális mun­katárs volt", mondja Henri Pozzi. Niedefle, a hires szlávista pedig azt hirdette tudományos könyvében, hogy: "A szlovákok helyzete sokkal kevésbbé volt jó Magyarorszá­gon (mint a szlávok© Ausztriában); minden po­litikai jogaiktól meg voltak fosztva és porosz pél­dára birtokaik kisajatitasaval fenyegetik őket. De azért mégis megőrizték a magyarok ellen ré­gi nyelvi határaikat. Ide süllyed a tudós, ha propagandára adja ma­gát. Ahány mondás, annyi valótlanság. Magyar­­országon senki se fosztotta meg a szlovákokat po­litikai jogaiktól. S Magyarország soha sem gon­dolt a nemzetiségek birtokainak kisajátítására. Micsoda elnyomás az, amikor a kisebbség meg tudja tartani századokon keresztül nemzeti ha­tárait. Különben a könyv maga is elismeri, hogy a szlovákok javára is történt beolvadás. A szer­zőtől megállapított nyelvhatárt a trianoni béke túlságosan is átlépte. (Lásd később). (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents