Kanadai Magyarság, 1959. július-december (9. évfolyam, 52-77. szám)

1959-08-01 / 56. szám

-IX. évfolyam, 56. szám, 1959. aug. 1.,'szombat 2 KANADAI MAGYARSÁG KANADAI (2«M4UUam. 996 Dovercourt Road, Toronto, Ont., Canada Telefon: LE. 6-0333 Főszerkesztő: KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szerdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: 996 Dovercourt Rd., Toronto Hivatalos órák: reggel 9-til délután 6-ig Előfizetési árak: egész évre $10.00, fél évre $6.00., egyes szám ára: 10 cent Külföldön: egész évre $12.00, fél évre $7.00 Válaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk I Felhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket, nem érzünk meg és nem küldünk vissza, még külön felhívás, vagy portóköltség mellékelése esetén sem. A közlésre elkamasnak táléit kéziratok esetében is fenntartjuk magunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk, lerövidítsük, vagy megtoldjuk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláírt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief: LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Wednesday and Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Rd., Toronto, Chit. Csehszlovák izgalom ; a bécsi szudéta nagygyűlés miatt Becsben közel 300 ezer szudéta német jött össze az évi nagy­gyűlésre, amelyen Dr. Rudolf Lodgigman von Auen utoljára elnökölt, hogy átadja a vezetést a fiatalabb nemzedéknek. A nagygyűlésen beszélt maga a vendéglátó osztrák kancellár, Raaib is. A hatalmas demonstráció dühödt visszhangot váltott iki nemcsak Csehszlovákia kommunista kormányánál', amely hivatalos jegyzékben tiltakozott a bécsi rendezés éllen, hanem a benesi szellemű amerikai emigrá­­ciós körökben is. A szlovák nyelvű New Yoraky Denniket nem tudta megnyugtatni Raab tartózkodó 'beszéde sem. ;Fe|indult kommen­tárjában többek között ezeket Írja : "Mi a leggyötrelmesebib az egész ügyiben? Először az, hogy ezt az összesereglést a kormány Becsben engedélyezte, a csehszlovák határ közelében, amely határ felett a 13 éves szudéta német áskálódó propaganda folyik . . . Elfelejtette már az osztrák kancellár azokat az időket, amikor a német náci hadsereg bemasirozott Ausztriába? Hogyan lehet az, hogy oly rövid­­del a második világháború után egy demokratikus kormány demo­kratikus képviselője résztvesz egy olyan tüntetésen, amelyen a né­metek ezrei olyasmiért lélkesednék, miire nemcsak a csehszlovákok, hanem egész Európa, sőt az egész emberiség oly súlyosan ráfizetett? Ezekre a demokratákra, főleg kormányférfiakra, akik oly hamar el­feledték;, mi_történt 1938 és 1945 között, kissé jobban kell vigyáz­nunk . . . "Reméljük, hogy odaát, ahol' minden bűnt kellőképp le­mérnek és levezekeltetnek, Benesnék is kijut ebből a gyötrelemből, amitől hátrahagyott hívei még sokáig nem fognak nyugodni. A Kanadai Magyarság az újhazáját szerető, de a régit soha el nem felejtő, igaz magyarok lapja. Aki a Kanadai Magyarságot ol­vassa, fajtája, magyarsága mellett tesz hitvallást. Durcansky szereplésének utérezgései A csehszlovák tábor nem bír belenyugodni, hogy a Szlovák Felszabadító Bizottság csehelienességéről ismert elnöke, Du-rcansky Ferdinad amerikai látogatása ellen eredménytelenül csaptak zajt és niadoztalk minden régi barátot. Az Amerikai Csehszlovák Nemzeti Tanács — a chicagói Daily News jelentése szerint — beadvánnyal fordult a Kongresszushoz, amelyben az 1952-es McCarran-WaIters törvény olyan módosítását kérte, aimi megakadályozná a náci vagy fasiszta múltú egyének beengedését. A felízgult csehszlovák kedé­lyéket a State Department válasza hütötte le, amely a következő­képp szólt: "A tagsági, vagy kapcsolat a kimúlt náci pártban nem képez többé ökot a kizárásra'. Épp azért korábbi együttműködés a náci párttal többé nem diszkvalifilkáló tényező a vizűm megadásá­nál A New Yors-ky Denn'ik rovat írója azzal vigasztalódik, hogy az Antibolsevista Clubban tiszteletére rendezett vacsorán a meghívott amerikai előkelőségek közül senki sem jelent meg, s Durcansky a sikertelenség felett elkedvetlenedve a tervezettnél' előbb hagyta el az Egyesült Államokat, s még. a Szlovák Liga júniusi kongresszusát sem várta meg. Hétfő: Rizsleves. Birka gulyás apró galuskával. Paprika saláta. Ve­gyes gyümölcs. Sütemény és kávé. Kedd: Csontleves tésztával. Töltött borjuszegy. Finom vegyes zöldség. Saláta. Diós kifli és kávé. Szerda: Paradicsom krémleves. Párolt borjucsülök. Burgonya főze­lék. Apró sütemény és tea. Csütörtök: Húsleves reszelt tésztával. Leveshus. Főtt burgonya. Tejfölös bab. Metélt tészta tejiben és kávé. Péntek: Halleves. Lekváros vagy túrós derelye. Körte kompót és kávé. Szombat: Hagyma leves. Borjú tekercs bécsi módon. Párolt káposzta. •Sült burgonya. Piskóta szelet és kávé. Vasárnap: Aprólékleves májas-galuskával. Töltött csirke magyarosan. Sárgarépa zöldborsóval. Vegyes saláta. Máglyarakás és kávé. MGI MAGYAR ELBESZÉLŐK KÉT SZEGÉNY LÁNYRÓL IRTA: BEKEFI ANTAL Egy jó tanács ezreket ér! Gyermekeinek jövőjét, a legjobban úgy biztosíthatja, ha taníttatásukról gondoskodik! A TUDÁS MINDEN NEHÉZSÉGET LE. GYŐZ, AZ ÉLETET KÖNNYŰVÉ TESZI ÉS ÖRÖMET SZEREZ AZ EMBERNEK. Gyermekeinek tanittatását legjobban úgy biztosíthatja, ha a pár dollárt, amit erre a célra félre tud tenni, te­lekbe fekteti. A TELKEK ÁRAI ROHAMOSAN EMEL­KEDNEK ! Befektetett tőkéje pár év alatt megdup. lázódik. Ezenkívül nyaralhat ottan. MÉG MA TEGYE POSTÁRA EZEN RENDELÉSÉT. Mellékelten küldök összeget és kérek: ... % ....................... vizrenéző telkei $.......-......-......-... ............... vizparti telket teljes áron. Név : ........................................— Cím : ......................................:..... LONG LAKE ESTATES 1139 Bay Street,-Toronto. j Ne késlekedjék! A bankbetét, a biztosítás jó ha van, de nem a legjobb befektetés. TELKEKET VEGYEN! Töltse szabadidejét a tiszta levegőjű, LONGE LAKE ÉS BAY LAKE mellett. EZ A LEGJOBB ELET. BIZTOSÍTÁS ! NYARALJON A SAJÁT TELKÉN. EZ A LEGÉRTÉKESEBB BANKBETÉT! Az idő pénz! • I Ez a jó magyar közmondás ma külö­nösen érvényes. A TELKEK ÁRAI NAPRÓL-NAPRA, ÓRÁRÓL-ÓRÁRA EMELKEDNEK! HA KERESNI AKAR KÖNNYEN, KEVÉS BEFEKTETÉSSEL, MUNKA NÉLKÜL, éljen kedvező ajánlatunkkal! Vegyen telket a szép LONGE LAKE mellett. Nem bánja meg! Gyönyörű csendes, tiszta levegőjű erdős nyaralóhely a LONGE LAKE és BAY LAKE környéke. A LONGE LAKE.t Torontótól a 400-as, 27-es 103-as, 69-es és a 124-es országúton érjük el. Parry Saund várostól 6 milesre fekszik. A 124-es országúton nagy figyel, meztető tábla van, ahol jobbra betérünk. KEDVEZŐ AJÁNLATUNK A MAGYAR VEVŐINK RÉSZÉRE! EZEN KÜLÖNLEGES AJÁNLATUNK CSAK AUGUSZTUS 15-IG ÉRVÉNYES! $345 $595(5 teljes áron adunk a magyar vevőinknek egy szép vizrenéző telket kb. 3/«.ad acre nagyságban $10.00 lefizetéssel, havi $10.00 törlesztésre. teljes áron adunk magyar vevőinknek egy szép vizparti telket kb. -ad acre nagyságban $15.00 lefizetéssel, havi $15.00 törlesztésre. LONG LAKE ESTATES 1139 BAY STREET, TORONTO TELEFON: WA. 4-7466. HÍVJA a MAGYAR ELADÓNKAT, VAGY JÖJJÖN BE IRODÁNKBA MR. LÁSZLÓ VÁRJA ÖNT. SZOMBATON ÉS VASÁRNAP A HELYSZÍNEN. Ani bátran és biztosan ülte a szaladó paripát, fényes, fekete haja a rázódás közben kibom lőtt és jaj nelktek SzepessyJá­­nyok, a báró lova elv'tte ezt a bohó kés fruskát egészen a Rika­­utca-i patikáig,, ahol minden ház ablakán száz felől a Nagy Gale­­ottó Iku kucsmáit ki . . . Kamilla pedig nyugtalan ál­mokat álmodott. Nagy baj van már egy lány szivében, ha amiatt nem tud aludni. Az éjszakával tud a lány beszélni olyan titok­ról, amiről még álmodni is fél, amit másnak ki vallani nem tud; oh, az éjszaka, ez a hallgatag sö­tétség, mely olyan szomorú és csendes, mint egy koporsó bel­seje, a legbizalmasabb, a leg­megbízhatóbb tanúja a szerelem­re'ébredésnek. Szegény kis lány nem tudott boldogulni a támadó érzelem­mel, ment félt, gyáva volt és a szive olyan törékeny, olyan gyönge. Egy nehéz, fájdalmas problémán törte 1 a fejét Milla és a csendes, szerelmet lehellő éj­szakákon ezt hajtogatta untalan: Miért nem illik ő a báróhoz? Szabad-e, lehet-e utat engedni e vonzalomnak, szabad-e azt ápol­ni? Oh szabad-e? És egy ilyen hosszú, édes éj­szakán mennyi mentséget talál az ébredező leánysziv erre a sze­relemre : visszaidézi az ifjú hang­ját, ah, milyen édesen, milyen őszinén zeng az, csak a szivből jöhet; előszedi minden elejtett szavát: "ne űzzön el"; "vissza­térnék", "nekünk is van szi­vünk", egyszer pedig, kint a ré­ten, a nagyerdőben jártukkor mondta : "Mi rólunk nem tudják feltenni, hogy szegény polgár­lányt elvegyünk". Miit is mondott ezután? így szólt .s ekkor olyan volt, mint egy hős: "Éri meg­halni is tudnék azért, akit szere­tek". Nem hazudott, annyi hű­ség van a szemében és olyan édesen lágy a hangja. Ő nem hazudik*. Egész martiromság volt már a szegény teremtés élete. A nappa­lai szomorúak, az éjszakái éde­sek és boldogok. Senkinek se mondhatja meg soha, hogy ilyen vakmerő szerelem lopózott a lei­kébe: egy bárót szeret. Egy éj­szaka elhatározta, hogy édesap­jának felfedezi titkát. Reggel azonban megijedt, el-' bujt a titkával gyorsan, mint a csigabiga a házába, a leggyön­gébb érintésre. Milla szűzies, gyönge lelkére pedig:, mely oly tiszta és szép volt, mint a tavasz első kifakadó levele — az a gon­dolat ijesztett rá, hogy hátha az édesapja se fog neki hinni. Oh, roppant nehéz meggyőzni egy szegény leánynak az embereket arról, hogy ő nem azért szereti a bárót, mert az báró, mert a na§y vagyon ura, hanem mert az olyan ember, akit mindezek nél­kül tálán még jobban képes vol­na szeretni. Meg van győződve róla, hogy ennek a szerelemnek az igazságában és őszinteségé­ben még az apja sem, de talán még Ani sem hinne ... Az ő lelkűkben is élne titkon, ha nem is mondanák meg neki, valamely kétely. Senki sem hinné. Elhatá­rozta tehát, hogy nem is fog szól­ni senkinek, hanem elrejti mé­lyen, könnyeibe a titkát és csu­pán a szép, az édes, a hallgatag éjszakával beszéli ki magát és ha lehet, azon lesz, hogy soha meg ne tudja senki, még akkor se, ha feltalálna gyógyulni ebből a szerencsétlen sebből, mely olyan véletlenül érte szegény szivét. Bízott benne, hogy Iki lehet be­lőle gyógyulni. És amint jöttek, tűntek a sze­relmes, nyugtalan éjszakák, a vi­gasztalást is megtalálta a szen­vedő Milla. Mit is mondott Tivadar báró? Ezt mondta : — Lássa, Milla, nekünk soha sem hisznek, akármit mondunk egy szegény lánynak. Oly osto­bák és gonoszak az emberek, hogy képtelenségnek tartják az ilyen magamfajta ember őszin­teségét egy polgárlány iránt. Hát nem abszurdum ez? Igen, ezt mondta és hát ebből az következik, hogy voltaképpen -közös a sorsuk : egy íkőj üknek se tudnának az emberek hinni. MiIIáról sohasem hinnék el, hogy a bárót őszintén szereti, a báróról sohase hiszik el, hogy a kishivatalnok lánya iránit komoly érzelmeiket táplál . . . Majd ha elveszi ... Ez pedig akkor lesz, majd ha fagy, mondja egész ha­tározottsággal Galeottó, a nagy.| szájú rágalmazó ... Bizonytalan, nehéz helyzet volt ez már. A kishivatalnok há­za valamivel csendesebb lett. Tivadar báró egyre nyugtala­nabb, állítólag valami összeüt­közése is volt otthon, suttogtak is már erről az emberek, de erre nem sökat lehet admit De, hogy érzelmei nem változtak, sőt hogy azok előbb-utóbb győzedelmes­kedni fognak- rajta, azt csaknem bizonyossá tették sűrű látogatá­sai. Ilyenkor órákig szemben ült egymással ez a két nyugtalan, gyáva lélek, egymás elől félve, küáködéssel rejtve, elcsiiititva ér­zelmeiket. Sokat beszéltek és semmit. Ahogy a gyáva, sok mindenféle veszélytől félő sze­relmesek, akik nincsenek tisztá­ban egészen a helyzettel, agyon­beszélni szokták azokat a magá­nyos, édes órákat, amikor alkal­ma volna a szerelemnek kitörés­re. Nem engedték szóhoz jutni. De Ami ebben is nagy segit­­ségükne volt olyankor, mikor a veszély közel volt. Egy este ez a bohó, rakoncát­lan cigány odebujt a né-nje szi­véhez és mint egy szomorú kis fülemiile elkezdett énekelni. Fu­­volaszerü, édes alt hangocskája szívhez szólón csengett. Valami bájos, kis dalocskát énekelt a kicsike a szerelemről, mely ugyancsak nagy baj és gyötrelem, különösen ha az em­berinek el kell titkolni. 'Kamilla némán szorította ma­gához hugocskája szép fejét és ezalatt sietve letörülte könnyeit. Csodalatosán, szinte megdöb­bentően nyilvánult ennél az áb­rándos, koldus Madonnánál a — zárkózottság:. Oly gyáva volt a szegényke mindig s mindenben, mint egy madár és ebben olyan csodálatosan erős. Igazi asszony-természet, mely azzal a siró, minduntalan reszke­tő, gyáván megijedő, törékeny szivével néha bámulatos erőt tud kifejteni a szerelemben. Ez a szende, bájos Madonna­­fej telis-tele volt ábránddal, gyá­va, szegény kis szive telis-teli szerelemmel és nem esett egy pillanatra sem kétségbe, csak félt, félt attól, hogy nem hisznek neki, de bízott valamiben. Elein­te maga sem tudta miben. Azon­ban egyszer, egyikén az ő szép, édes, nyugtalan éjszakáinak azt álmodta, hogy az a valami, am neki segítségére fog sietni, isteni végzetben nyilvánul meg-. Vala­minek keli történni, ami egy­szerre fölbontja ezt a csomót és tiszta lesz minden és teljes a bol­dogság; ami egyszerre megma­gyaráz mindent és az emberek látni fogják, hogy vannak még csodák. Igen, ez egy édes, mámoritő csoda lesz. A Szepessy-lányok irigyelt boldogsága'. Ezt a csodát várta most már szerelmes éjszakákon Milla, tö­rül getve á könnyeit, csititgatva a szivét. S egy napon a levélhordó egy igen díszes boriitéku levelet ho­zott a kishivatalnok lányainak. Talán ebben- az aranyos sze­gélyű kuvertában van az a vár­­va-várt csoda. Milla reszketve bontotta fel, mintha csakugyan, ilyesmire gondolt volna. Hát ez a csoda — egy meg­hívó volt, igen fényesen kiállí­tott meghívó a regatta-bálra. Az első eliteubálra — a kishivtalnok lányai. A fényes -meghívóval együtt, melyen öt-hat mágnás rendező neve figuráit — persze nem jutott el a kishivatalnok kis házáigi annak a híre is, hogy Ti­vadar báró tmenn-yiire ki-tette ma­gát ezért a meghívásért. Kicsi híja, hogy egyJkét verekedés nem lett belőle. Milla eldobta a meghívót és kijelentette, hogy nem megy.. Aninak egyéb sem kellett. In­kább apácának áll be. No, iszen,. már majd ők térjenek ki. Olyan nincs. Csak azért is, hadd puk­kadj anak meg- azok a felfuvaiko­­dott szeplős baronessek, akik inigylik tőlük Tivadar bárót. Hát még a közjegyző két utálatos nagyszájú lánya, na, ezék sziv­­görcsöt kapnak mérgükben. "Édes Millá'm, édes drága Miil­lám, oda bizony elmegyünk", erőszakoskodott, sírt, könyör, gött előbb csöndesen, aztán kö­vetelőleg Ani, aki szenvedélyes­ségét és akaratossá gát olyan ki­törésekben bontogatta ki, me­lyek belepillantani engedtek en­nek a fejlődő, erős bűvös-bájos lánynak nagy reményekre jogo-i, s-itó karakterébe. Mii la hajthatatlan maradt, de jött Tivadar báró és ez csak egy­szer mondta : — Mi-lila, el kell jönnie az én­­kedvemért. o Milla nem ellenkezetf többé r készültek a bálra. S amidőn a kishivatalnok szegény szerelmes Madonnája báli ruháját készitget­­te, mert maga varrta, minden öl­tésnél arra gondolt, hogy hátha éppen ezen a bálon, melyre az ő kedvéért megy, jelentkezik az a csoda, amelyre vá-r, amelynek el kell jönni . . . • * (Folytatjuk) ítélet az első Csonka-perben Amint a Magyar Híradótól ér­tesülünk Csonka Elemért a na­pokban vonta felelősségre a feldlkirdvi esküdtbiróság. Cson­ka Elemér januárban, Rorschach svájci városkáiban megölt két rendőrt, akik menekülés közben le akarták tartóztatni. A gyilkos­nak sikerült osztrák területre j szökni, ahol rövidesen letartóz­tatták. Az osztrák ügyész Cson­kát fegyveres utcai betöréssel vádolta., amelyet — még a ket­tős gyilkosság előtt — Bregenz­­ben és Lauterbaohban követett el. Felelősségre vonták azonkívül til­tott fegyverviselésért is. Az es­küdtek a vádlottat bűnösnek ta­lálták, a bíróság Csonka Elemért 12 évi fegyházra. ítélte. A gyilkost, osztrák büntetésé­nek letöltése után, a svájci bűn­ügyi hatóságoknak szolgáltatják iki, amelyek a két rendőr meg­gyilkolásáért vonják ma-jd fele­lősségre. Csonkával együtt Mol­nár Vendel is a vádlottak pad­ijára került. A vádirat szerint' ugyanis ö bujtatta fel Csonkát a betörések elkövetésére. Az* ügyésznek nem sikerült a vád' minden pontját bebizonyítania; Molnár Vendel hathónapi bör­tönbüntetést kapott. EREDMÉNYT AKAR ? HIRDESSEN LAPUNKBAN!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents