Kanadai Magyarság, 1959. július-december (9. évfolyam, 52-77. szám)

1959-12-26 / 77. szám

KANADAI MAGYARSÁG 9 IX. évfolyam, 77. sz. 1959 december 26, szombat NEHÉZSÉGEK AZ ÉSZAKATLANTI EGYEZMÉNY KÖRÜL VILÁGPOLITIKAI tiváikat, amíg ő személyesen nem tárgyal De Gaulle.al. Azt azonban sem nem akarta, sem nem tudta megakadályozni Ei. senhower, hogy Twining ki ne jelentse, hogy az amerikai csapa­tok semmi körülmények között sem fogják otthagyni európai ál­lomáshelyeiket a NATO keretén belül mindaddig, amíg a bolse­vista erők a Vasfüggöny másik oldalán Európában állomásoznak. Arra pedig, hogy ezek az erők ezidőszerint visszavonuljanak, nem sok esély van, elég, ha erre vonatkozólag Hruscsov legutóbi Ar Északatlanti Egyezmény — röviden NATO —, amely a ber­lini blokád idején azzal a kifeje­zett céllal alakult, hogy a szovjet Európa elleni támadási kísérle. teit már előre meghiúsítsa, las­­sankint a nyugateurópai népek és az amerikai tengerparti népek globális szövetségévé alakult át, s tisztán katonai jellegét egy ve­gyes, gazdasági, pénzügyi és ka. tonai jelleg váltotta fel. De Gaul­le generális ez év őszén ezt a változást úgy fejezte ki, hogy ma már nem állanak fel sem azok a körülmények, sem azok a célok, amelyeknek figyelembevételé, vei a NATO annakidején meg­alakult, s hogy ezért az Egyez­mény tagjai, különösen Francia­­ország, többé nem érzi feladatá­nak, hogy közös parancsnokság utasításainak engedelmeskedjék. De Gaulle megválasztása óta Franciaország fokozatosan vissza­vonul a közös NATO parancsnok­ság alatt álló fegyveres egysé. gekből. A szárazföldi csapatokat Algírba vezényelték, a Földközi­­tengeri francia flottát áthelyez­ték és a francia légihaderő is csupán formálisan vesz részt az egész Európa védelmére hivatott NATO.katonaságban. > Ez év december elején ezt a tényleges visszavonulást azzal az elvi jelentőségű kijelentéssel támasztotta alá, hogy Franciaor­szágnak többé nem az Északatlan­ti Egyezmény keretében, hanem önállóan kell Nyugat-Európa vé­delméről gondoskodnia, s ebben a feladatban elsősorban saját ki­­fejlesztés alatt álló atomerejében, másodsorban pedig Nyugat-Né­­metország fejlődőben lévő had­erejében bízik. Más szavakkal ez azt jelenti, hogy De Gaulle ki szeretné zárni az USA hadsere­get Európa védelméből, s ehe. fyet nagyerejű, ultramodern francia hadsereg kifejlesztésére törekszik. A kijelentéseknek kellemetlen visszhangja volt elsősorban Nyu­­gat-Németországban. Adenauer kormánya annak köszönheti a világtörténelemben csaknem pá. ratlanul álló gazdasági sikerét, hogy a német ipar termelése nem gyorsan használhatatlanná váló hadianyagok gyártására, hanem nemzetközileg eladható ipari ter­mékek gyártására koncentráló­dott. Az amerikai csapategységek németországi áilomásozása pénz. ügyileg ma már nem jelent teher­tételt, ezzel szemben áll az a po­litikai biztonság, amelyet a NATO csapatok közül egyedül az ame­rikai katonaság testesít meg, s amely abban csúcsosodik ki, hogy addig, amíg Nyugat-Német­­országban amerikai nemzetiségű NATO.csapatok állomásoznak, addig Németország megtámadá­sa egyet jelentene az atomhábo­rú kitörésével. Ha azonban De Gaulle terveinek megfelelően az amerikaiak nem vennének többé döntő részt Európa védel. mében, illetve ha adott támadás esetén a döntő szót nem Was­hingtonban, hanem valahol Eu­rópában mondanák ki, úgy a NATO védelemnek ez a politikai jellege megszűnnék, s helyébe lépne egy esetleg nagyerejü, de az USA.hoz képest mégis gyenge európai hadsereg, amelynek had­­balépése nem jelentené automa­tikusan a szovjet áital annyira rettegett atomháború kitörését. De Gaulle kijelentéseinek azonban még disszonánsabb volt a visszhangja Amerikában. Twining tábornok, a NATO kato­nai főparancsnoka, illetve az egyesült vezérkar főnöke, a leg­utóbbi NATO közgyűlésen sú­lyos szóbeli támadást intézett Franciaország ellen emiatt a NATO.ellenes magatartás miatt, j s a politikai helyzet annyira ko-\ moly elmérgesedéssel fenyege- i tett, hogy a Tunis felé hajózó Eisenhower személyesen intézett üzenetet Twininghez és az ame.; rikai NATO-bizottsághoz, hogy mindaddig ne folytassák invek­magyarországi kijelentéseit és Gomulka nyilatkozatait kísérjük figyelemmel. Természetes, hogy úgy a NATO csapatok készenléte, a másik oldalon a szovjet csapatok és a szatellita országok csapatainak a Vasfüggöny vonalán való állo­másozása csak addig szükséges és csak addig fog fennmaradni, amíg ezek a csapatok pro és kontra képesek biztosítani a je­lenlegi geográfiai helyzet fenn­maradását. Mihelyt azonban a rakétákra alapított új stratégia oda fejlődik, hogy a szárazföldi haderőkre szükség nincs —, ami az atombombák ellenére is csak a távolabbi jövőben fog bekö­vetkezni — akkor sem a NATO, sem a szovjet csapatok jelenléte nem fog szerepet játszani a poli. tikai harcban. Ez az az idő, amikor De Gaulle elgondolása egy nemzetközileg független francia hadseregről, talán megvalósíthatóvá válik. Ad­dig azonban az USA tartani fogja katonai erejét a NATO keretén belül, akár még De Gaulle akara­ta ellenére is. WOOOQgOOOWagWWOgWOOCOQOQOOOOOOOOQOPDflOeOQOOa Amivel mi is egyetértünk; Alacsonyabb életnívót, illetve szőkébbre szorított kiadási szám­lákat ajánl Kanada népének Ja­mes Coyne, a Kanadai Nemzeti Bank kormányzója. Megállapí­tása szerint Kanada magasabb nívón él, mint amit megenged­het magának s ha ez az áramlat soká tart, úgy az Ország csődbe kerül. Különösen azt hangsúlyoz­za, hogy a kanadai forgótőke nagy része külföldről — első­sorban az USA.ból — jön az or­szágba, s hogy ennek a kamatai egymagukban is súlyos terhet rónak minden egyes adófizetőre. Mr.’Coyne szerint a kormány kö­telessége, hogy továbbra is a hi­telek megszorításának techniká­ját alkalmazza, továbbra is ma­gas kamatlábat biztosítson a ka­nadai tőkebefektetőknek és a nagyközönséget életnívója csök­kentésére és takarékosságra szoktassa. A sajtó nagy része teljes jog­gal támadja a Nemzeti Bank kor­mányzójának ezeket a javaslatait, s mi magunk is ezekhez csatla­kozunk. Bármennyire is önálló Kanada, bármennyire is eltér sok szempontból az USA-tól, azt nem lehet és nem is szabad le­tagadni, hogy gazdaságilag ez a két ország valójában egyetlen egységet alkot. Amíg azonban a két ország területe hasonló nagy, természeti kincsei hasonló érté­ket képviselnek, addig az USA népessége 11-szer nagyobb lé­vén, mint a kanadai, a gazdasági élet belső körforgása nem tizen­egyszer, hanem ennél sokkal többször nagyobb, mint itt. Az eredmény az, hogy az azonos társadalmi és gazdasági helyzet­ben lévő amerikai sokkal maga­sabb nívón él, mint a megfelelő kanadai polgár, bár a kanadai nívó is már lényegesen maga­sabb, bármelyik európai ország nívójánál. Véleményünk szerint a megoldás nem a kanadai nívó csökkentésében van, hanem ab­ban, hogy a két szomszéd or­szág gazdasági életét még szoro­sabban összeöntsük . yVVWVVVWVVVWVVVWVyV» 109 ÁLDOZATA VAN AZ EURÓPAI VIHARNAK Európa legszörnyübb tengeri vihara dühöngött végig az Atlan. ti Óceánon, melyben sok hajó süllyedt el és 109 halálesettel végződött. A parti őrök, akik öt napos szörnyű csatát vívtak s hullátnokkal, azt hiszik, hogy a vihar még folytatódik.-1936 feb­ruár óta nem volt ilyen erős ten­geri vihar az európai partok kö­zelében, akkor a halottak száma meghaladta a kétszázat. A 44 tonnás Flamingo nevű holland teherhajó összeütközött a 3.128 tonnás Brunswick nevű né­met teherhajóval. A holland ha­jó legénységét megmentették. A 83.673 tonnás Queen Eliza­beth angol személyszállító óceán­járó óriási hullámok közé került, melyek felértek a hajó legfelső ablakáig és 60 mérföld sebessé­gű szelek korbácsolták, az ön­működő vízlevezető berendezés elromlott s az utasok közül so­kan megsebesültek. A hajó út­ban volt New Yorkból Souths hamptonba, hova 37 órás késés­­[se! érkezett. jelentéseink MÉG MEG SEM VOLT A TERVE Eisenhower világkörüli útjának, amikor mi és velünk együtt a hosz­­szú tapasztalattal rendelkező politikai tudósítók megírtuk, hogy az Elnök a kínai-indiai határvillongások egyenes következménye­ként Nehruhoz kell, hogy utazzék, s vele katonai szövetséget kell, hogy kössön. Ennek az útnak a megjósolásához nem kellett látnoki tehetség, csupán az események logikus sorrendjét kellett ismerni, s főleg is­merni kellett azt a világpolitikai alapelvet, hogy az események nagyban—egészben mindig bizonyos irányban folynak, s a kósza hírek közül mindig csak azok bizonyulnak igaznak, amelyek ennek az iránynak megfelelnek. A magyar szabadságharc jelentette a fordulópontot a kommu­nizmus nemzetközi megítélésének szempontjából. Azóta a moszkvai és pekingi politika többé nem talál hitelre egy olyan országban sem, amely nem áll fegyveres bolsevista megszállás alatt. Ezért mindig azok a jelentések bizonyulnak valónak, amelyek arról szá­molnak be, hogy egyik vagy másik semleges nép, egyik vagy másik szines ország, vagy gazdaságilag eddig elmaradt ország elfordul a kommunistákkal való barátkozástól és az USA vezetése alatt mű­ködő szabad nyugati világhoz csatlakozik. Ennek iskolapéldája Nehru politikai irányváltozása. "Mi, akik szabadok vagyunk, kell, hogy egymás mellett küzd. jünk, hogy egymásért kiálljunk" — mondotta Eisenhower New Del­­hi-i beszédében, többmilliós tömeg előtt. India — tette hozzá — a modern idők legnagyobbszabású gazdasági és szellemi befekte­tésére a legalkalmasabb terület. Ez az az ország, hol a világ szabadságát, az emberiség anyagilag és szellemileg emelkedett életnívóját a leggyorsabban, s a legtö­kéletesebb módon kell megvalósítanunk. Az Egyesült Államok joga az, hogy megfelelő védelmi beren­dezéseket tartson fenn az egész szabad világ védelmére, — köte­lessége pedig az, hogy közös védelmi politikát folytasson mind. azokkal együtt, akik hozzánk hasonlóan gondolkoznak. Meggyőző, désem, hogy ezt a jogunkat és ezt a kötelességünket még a világ legbékésebb, legpasszivabb emberei is el fogják ismerni". Eisenhower, akinek útja kizárólag a béke fenntartását, nem pedig a hidegháború elmélyítését célozza, a fenti szavakkal a leg­határozottabban fegyveres segítséget Ígért Indiának minden vörös­kínai támadás esetére, s most már nem lehet afelől kétség sem Moszkvában, sem Pekingben, sem a szines népek közül bárhol, j hogy az USA ezt az Ígéretét mindenképpen be fogja tartani —­­atombombákat is beleértve — és, ami még fontosabb, hogy India a segítséget adott esetben kérni is fogja. Nehru, aki Eisenhower bejelentésére válaszolt, nem hagyott kétséget aziránt, hogy India többé nem ragaszkodik passziv, min­denáron engedő politikájához, hanem fel van készülve véráldozat, ra is, hogy háború esetén az amerikai segítségre fog támaszkodni Nehru új magatartása —, amely, mint arra már sokszor rá mutattunk —— mindenkor egyet jelent a semleges többi ázsiai és afrikai nép magatartásával — nem arra a hitre van alapítva, hogy a vállvetve harcoló indiai-amerikai katonai értő valóban el fogja pusztítani a vöröskínai hadsereget, vagy annak esetleges szövet­ségesét, a szovjet hadsereget. • Ha a New Delhi-i kormány ezt hinné, akkor követné azt a vak politikát, amely egy apokaliptikus harmadik világháború kitörésére és az emberiség kiirtására spekulál. Ehelyett arról van szó, hogy a mostani új indiai-amerikai szö­vetség puszta léte elég erős lesz arra, hogy Pekinget megakadá. lyozza komoly támadásban, mert hiszen ilyen támadás során a mos. tani kijelentések után többé nem fog számíthatni Moszkva fegy­veres segítségére. Mert a világbékét az a kölcsönös tudat tartja fenn, hogy a2 USA—Szovjet atomháború az emberiség pusztulását jelentené, s ezért nincsen a világon egyetlen olyan politikai cél sem, amelynek elérése érdekében ilyen háborút meg lehetne kockáztatni. Az új New Delhi-i politika következménye tehát az lesz, hogy Moszkva maga fogja visszatartani Mao-Ce.Tung bandáját attól, hogy világ­égést kockáztasson meg egy olyan területi hódításért, amelynek kizárólag politikai expanziós jellege van, de komoly gazdasági ér. téke nincs. Lehet, hogy amiatt, hogy Moszkva most kétségtelenül leinti a pekingi kormányt Észak-lndia kérdésében, már előbb fog törésre kerülni a sor a két kommunista óriás között, mint azt egyébkén* várni lehetne. Lehet— sőt nagyon valószínű —, hogy KIFELÉ olyan nyilatkozatok fognak elhangzani a Kreml köreiből, hogy a szovjet a maga részéről szintén fegyveres segítséget fog nyújtani Kínának India ellen. De az ilyen propagandisztikus nyilatkozatok ellenkez­nek a történelmi áramlat irányával. A valóságban az történt, hogy India, amelyik a világ második legnépesebb országa, kimozdult po­litikai passzivitásából és katonailag, politikailag és gazdaságilag egyaránt a nyugati táborhoz csatlakozott. Azóta, hogy a bandungi konferencián India még Vöröskínával egy szószékről beszélt a vi­lág összes nem.fehér népe képviseletében — s azóta, hogy 1956 elején még "örök, elszakíthatatlan barátságot" Ígért a látogató Hruscsovnak és Chou.En-Lai vöröskínai miniszterelnöknek, — 180 fokot fordult az ázsiai népek politikája. KÜLÖNÖS GYALOGLÁSI REKORD Albert Johnson angol férfi 110 mérföldes hosszú útvonalon 23 óra 39 perces új gyaloglási csú­csot állított fel. Ugyanezen az útvonalon az elmúlt héten dr. Barbara Moore orvosnő 26 óra 25 perces eredményt ért el. John­son sikerében senki sem bizako­dott, mert tíz évvel ezelőtt lúd­talpa miatt a katonai szolgálatra alkalmatlannak találták. • HUSZONHAT GYERMEKES ANYA A kanadai St. David de Fair­­deau nevű kis községben, 120 mérföldnyire északra Quebec Citytől, a 47 éves Lucien Savrad asszony 26-ik gyermekét hozta világra. Anya és gyermeke egész­ségesek. Az apa erdész havi 160 dollár fizetéssel. Az államtól havi 70 dollár családi segélyt -kapnak. • KÓRHÁZI SEGÍTSÉGET KÜLDTEK MAROKKÓNAK Az amerikai és' német katonai égi erők szállító gépjei Nyugat- Németországból és Ausztriából 340 kórházi ágyat, valamint egy teljes tábori kórházat szállítottak át Marokkóba. A kórház és az ágyak annak a 10.000 marokkói­nak segítségére szolgálnak, aki romlott ót olaj fogyasztása követ­keztében súlyos bénulásokat szenvedtek. • ELVESZETT REPÜLŐGÉP Columbiai repülőgép fedélze­tén 46 személlyel több mint 24 óra óta eltűnt a Karibi tenger fe­lett. Amint Balboából jelentik az Egyesült Államok katonai légi erejének repülőgépei kutatására indultak. DE GAULLE AFRIKÁBA MEGY Charles de Gaulle francia ál­lamelnök Nyugat-Afrikéba megy, nem törődve a francia szenátus ellenzésével szigorú afrikai po. litikája felett. • NYUGATNÉMET RAKÉTA RENDELÉSEK A nyugatnémet parlament hon­védelmi bizottsága hozzájárult vezetéses rakéták rendeléséhez, melyek háború esetén atom-fejjel is felszerelhetők. A rendelés vég­összege 114 millió dollár. ÚJRA VAJJEGYEK KELET.BERLINBEN HUBERT MARISCHKA MEGHALT A híres bécsi operett-tenor s a Theater an der Wien sikerekben gazdag egykori igazgatója, Hu­bert Marischka professzor 77 éves korában Bécsben meghalt. Marischka neve a bécsi operett úgynevezett "ezüst korszakában' került világhírre. Sikerei Lehár és Kálmán Imre műveivel van­nak összefüggésben. A legtevé­kenyebb esztendői 1915 és 1935 évek közé esnek. • SORAYA HERCEGNŐ KATOLIKUS LESZ Rómából jelentik, hogy Soraya hercegnő, aki a közelmúltban történt elválásáig Irán királynője volt, elhatározta, hogy áttér a ró. mai katolikus vallásra. Az újság­írók azt is tudni vélik, hogy újabb férjhezmenetele küszöbön áll. Az egyik férjjelöltnek Ha­rald Kruppot, a német nagyipa­ros család tagját, a másiknak pedig az olasz Raimondo Orsini herceget emlegetik. Soraya her­cegnő részére elvált férje, az iráni király életfogytiglan heti 1000 dollár tartásdíjat biztosított. • HARCOK PARAGUAYBAN Argentínából' jelentik, hogy 3.000 emberből álló paraguayi menekült csapat lépte át a para­guayi határt. A benyomu­lok elfoglaltak három határmenti várost és keresik az összeütkö­zést Alfredo Stroessner tábornok, paraguayi államelnök csapatai­val. Viszont a paraguayi kor­mány jelentése szerint a kor­mánycsapatok az egész országot elleilórzésük alatt tartják s csu­pán Dél-Paraguayból jelentenek kisebb méretű zavargásokat. • AZ UDVARIAS NYUGATNÉMET KÖZLEKEDÉSI RENDŐRSÉG A közlekedési rend biztosítá­sára új utakat keres a bielefeldi nyugatnémet rendőrség- Szakít azzal a szigorú rendszerrel, hogy a kihágásokat rögtön szigorú büntetéssel sújtsa. Ehelyett fi­nom és előkelő módszert válasz­tott s a hanyag vezetőket és gya­logosokat kis csokor átnyujtásá­­val figyelmezteti a közlekedési szabályok betartására. A csokrot persze a kék "nefelejts" virág­gal díszítik. • A SZOVJET TANULÓK MAGUK TAKARÍTJÁK AZ ISKOLÁT A szovjet tanulók a nevelés­ügyi központi bizottság rende­leté szerint maguk kötelesek tisztán tartani osztálytermeiket. Ezenkívül az iskola egész terüle­tét is gondozniuk kell, valamint maguk végzik a kertészeti mun­kálatokat is. Az egyetemeken a hallgatók gondozzák a kísérleti állatokat, a játszótereket és sport­eszközökét. A rendelet szerint ez­által a tanulók közelebb kerül­nek az élethez. Megszokják a i testi munkát, fegyelmezettebbek lesznek és jobban megbecsülik a dolgozó népet. A tanulók azon­ban vonakodnak e munkáktól, mert jól tudják, hogy azok csu­pán takarékossági rendszabályt s a munkaerő kihasználását jelen­tik, hogy minden kopeket a szov­­jet világhódító terveire fordít­hassanak. • — NEMZETKÖZI statisztikai megállapítások szerint a Földön élő 2.7 milliárd ember közül még mintegy 300 millió szinte egyál- Italán nem visel ruhát: további j 700 milliónak alig van felöltem 'való ruházata, mert nem telik ir^' — 65 ŐSI SÍRT TÁRTAK FEL holland archeológusok az egyip­tomi Nubia Abu Ravash vidékén. A sírok az első dinasztia idejé­ből — körülbelül Krisztus előtt 3000-ből — származnak s rendkívül értékes használati és dísztárgyakat tartalmaznak. A téré szovjet hatóságok. rendele- Kelet-Berlinben vajat csak élelmiszerjegyre lehet vásárolni. A "Neues Deutschland" című kommunista lap ezt az "átmene­ti rendszabályt" azzal indokolja meg, hogy csak így lehet biztosí­tani a lakosság állandó és igaz­ságos vajellátását. Bár a magyar szabadságharc óta a szovjet gyar­mat. államok közellátását meg­könnyítették, mégis az oroszor­szági rendkívül szűkös élelmezési viszonyok a vaj adagolását elke­rülhetetlenné tették. • AZ "ÉG FIÁT" SZABADON BOCSÁTOTTÁK Mandschukuo egykori császár­ját, Aisin Griorroh Puyi-t, a Kínai Népköztársaság legfelsőbb tör­vényszékének kegyelmi rendele­­tete alapján szabadon bocsátot­ták. Puyi 1934-től, a japán meg­szállás kezdetétől volt Mandschu­kuo császárja. A második világ­háború végén a kínai kommunis­ták vették őrizetbe. A volt császár most 53 éves s ő volt az utolsó "Ég Fia" a pe­kingi császári trónon. Két éves korában 1908-ban koronázták kínai császárrá. 1912-ben a kínai köztársasági forradalom Idején leköszönt trónjáról. Puyi volt a Mandschu dinasztia utolsó le­származottja. Puyi volt császárral egyidjőben 32 más kínai "háborús bűnös­nek" is megkegyelmeztek. AZ UJ FRANCIA PÉNZ Az Újév első napján megszü­letik az új francia pénz, a ke­mény frank, mely úgy áll elő,, hogy a régi árakból egyszerűen^ levágnak két nullát. S ez az új pénz: most -már vetekszik a svájci frankkal, a holland forinttal,, vagy a német márkával. A De Gaulle kormány rendelete sze­rint ugyanis Újév első napjától' 100 régi frank egy új frankkal lesz egyenlő. Már most is min­dennek két ára van egész Fran— ciaország-ban: régi és új frank­ban kifejezve. Eltűnnek- a keres­kedelmi életből az eddigi csilla­gászati számok és visszatérnek: azok az árak, melyeket a régi ge­nerációk megszoktak fiatal éveik­ben. Egy kemény frank 20 ''szu"~ ra oszlik fel, mely elnevezés a­­francia dicsőség korszakára em­lékezteti a népet. Húsz centes ér­méket vernek, melyeket a nép egyszerűen "négy szu"-nak ne^ vez. A francia pénznek újra visz^ szatért a becsülete. • VÁLASZTÁSOK AZ INDIAI KERALA TARTOMÁNYBAN Az indiai kormány február T,. napjára tűzte ki a választásokat a korábban kommunista igazga- ■ tás alatt álló Kerala tartomány­ban. Ez volt az egyedüli indiait5 köztársaság, mely vörös kor­mányt választott. A kommunis­ták azonban az 1960. évi költ­ségvetés tárgyalásánál kisebb­ségben maradtak s a-kormány lemondott. A-választásokig Ke­rala tartományt New Delhiből- ai központi kormányzat igazgatja.­RÖVID UTAZÁS Három rettenhetetien angol, leány 5.000 mérföldes útra in­dult az angliai Bamsleyből a Szahara sivatagba. Útjukat egy ócska katonai trakkon akarták ’ megtenni. Az indulásra össze­gyülekeztek az ismerősök és ro­konok s a három leányt elhalmoz­ták szerencsekívánataikkal. Az öreg kiszolgált katonai autó azonban rögtön az indulás után összetört: a megtett út mind­össze 200 yard volt. • A "HRUSCSOV AMERIKÁBAN'9 CIMÜ FILM BUDAPESTEN A budapesti szovjet követsé­gen meghívott vendégek e5£>tt bemutatták a "Hruscsov Ameri­kában" című filmet. Résztvett a bemutatón Sik Endre -kommunis­ta külügyminiszter, valamint a budapesti diplomáciai testület több vezetője és tagja. A film. csupa hamisítás, úgy van kivág­va és összeállítva, hogy nemi tűnik ki belőle az a mélységes; megvetés és undor, mellyel Ame­rika népe fogadta a véreskezt'í Hruscsovot. Ha magyar lapot vesz a kezébe, ne feledje el, hogy a Kanadai magyarság azt is megírja, amit más, magyar nyelven megjelenő lapok nem mernek megírni 1

Next

/
Thumbnails
Contents