Kanadai Magyarság, 1959. július-december (9. évfolyam, 52-77. szám)

1959-10-03 / 65. szám

A mai számunk 12 oldal! Még jőni kell, még jőni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek aj okán. Vörösmarty Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. KANADAI PRICE 10 CENTS 'A mi utunk, a magyarság ut|a, ma is változatlan; hi van az azor évoa pultunkhoz, nemzeti tradíciónkhoz, a keresztény világnézetnek, i krisztusi igazságoknak /agyunk követői, hirdetői" (A fonti idézet Kenesei F. László la­punk első számában megjelent b* köszöntő cikkéből való.) ARA: 10 CENT IX. évfolyam, 65. szám. KANADA LEGNAGYOBB HETENKÉNT MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA Toronto, 1959. október 3, szombat Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto PHONE: LE. 6-0333 Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto TELEFON: LE. 6-0333 NINCS MESE Amikor először jött hire annak, hogy Hruscsov Amerikában hi­vatalos látogatást fog tenni, az volt az érzésünk, hogy látogatá­sának az igazi célja mindössze az, hogy idős korára végre egy­szer egy kis világot lásson, vég. re egyszer abban az illúzióban élhessen, amelyet civilizált or. szágban való utazásnál szerez az ember. Ezért hozta magával az öreg mamuskát, a gyerekeket és ez egész pereputtyot. Úgy érez­tük, hogy Hruscsov bohócot csi­nál magából — hisz ez a szerep úgyis mindig tetszett neki — és ebbe az ízléstelen játékba magá­val viszi a családját is. Hogy ez az érzésünk helyes volt, azt mu­tatja, bogy az egész nyolcnapos körutazásban, amelynek során a kövér Nikita váltakozva fürdött az undorral teli megvetés jeges vizében és a vérengző múltjára vonatkozó, meg nem válaszolt kérdések keserű nedveiben, semmi nem izgatta fel annyira, mint az, hogy a Los Angelesi rendőrség nem engedte meg, hogy megnézze Walt Disney me. seországát. Az amerikai kormány nem vállait felelősséget az iránt, hogy a Hruscsov erőszakos halá­láért imádkozó sokmillió ameri. kai, akinek hozzátartozóit az el. múlt évek alatt halomra ölette ez a bandita, nem fogja kihasz­nálni Disneyland mes^-kulisz­száit arra, hogy valóra váltsa ki. vánságait. Mikor pedig Hrus. csov megkérdezte a kíséretéről gondoskodó Cabot Lodge szená­tort, miért nem zárja ki a közön­séget egy napra az amerikai kor­mány mesevárosából, a válasz az volt, hogy erre az amerikai kor­mánynak nincs joga. A dühöngő Nikita már pakol­ni akart, amikor San Francisco polgármestere és Gromyko szov­jet külügyminiszter együttes rá­beszélésére mégis folytatta ame. rikai útját. Hruscsov tehát megkapta az udvarias hallgatóságot Amerika, ban, megkapta az amerikai nép részéről a megérdemelt arculkö­­pést a magyar szabadságharcra, az ukrainai vérengzésekre és a többi hasonló témára vonatkozó kérdések alakjában, — megkap­ta az UNO közgyűlésén résztve­vő tanult diplomaták részéről azt az elnéző lenéző mosolyt, ame. lyet üres frázisokat tartalmazó úgynevezett leszerelési terve megérdemelt, sőt kapott a nyu­gati államokban még tapsokat is és "Niki, Niki" felkiáltásokat is az éretlen kamaszok egy kis cso­portja részéről, — azok részéről, akik a vadnyugati filmekben az orgyilkosnak drukkolnak és a perverz témájú szörnyűségeket nézik a televízión. Mindezt meg­kapta Hruscsov, — de nem kap-1 ta meg a mesét. Pedig azért jött. De a gyilkos számára nincs mese. De, hogy a mese szót a ma­gyar köznyelvben használt mel­lékértelme szerint is használjuk: Hruscsov meséjét sem hitte el a nyugati közvélemény. Mindenek­előtt az UNO közgyűlése előtt tett általános leszerelési ajánla­ta volt az a mese, amelyet senki a világon nem hisz el. Hruscsov azt ajánlotta, hogy minden or. szág négy éven belül számolja fel minden hadseregét, minden hadianyagtermelését, minden katonai intézményét, s az Így megtakarított fantasztikus össze­geket minden ország fordítsa kulturális és tudományos mun­kára és szociális célokra. Hogy a mese szebben szóljon, még azt az úgynevezett gyakorlati pro­­poziciót is tette, hogy az általá­nos leszerelést fokozatosan va. lósitsak meg, kezdve az atom. fegyverek betiltásán és megsem­misítésén, folytatva a Vasfüg­göny két oldalán állomásozó ide­gen hadseregek feloszlatásán, majd a támaszpontok felszámo­lásán és igy tovább. Hruscsov határozottan meg­tagadta, hogy a leszerelés ellen, őrzésére bármily nemzetközi szerv a szovjet területén működ­hessék. Határozottan megtagad, ta, hogy azok az országok, ahon. nan a szovjet hadereje kivonulna, politikai nyomástól függetlenül maguk rendelkezzenek sorsuk felett. Végül azt kívánta, hogy a nagyhatású fegyverek elpusztí­tása után a megmaradó ''rend­őri" hadseregeik, mindössze ‘kézi lőfegyverekkel maradjanak fel­szerelve. Más szavakkal : a Nyu. gat semmisítse meg hatásos fegyvereit, s maradjon mindösz. sze néhányszázmillió géppisz­tollyal felszerelt vöröskatona, akik az ismert rablómódszerek­kel kényelmesen elfoglalják a szabad országokat, amelynek nincs többsztázmilliónyi gyilkos tömegük. Mindezt a kölcsönös leszerelés jelszava alatt szeretné megvalósítani Budapest gyilkosa. Hogy aztán valóban igaz legyen, hogy "nincs mese". Hruscsov ta­lán nem tudja, de amit az UNO közgyűlésen ajánlott, majdnem szóról-szóra ugyanaz, amit Litvi­nov szovjet külügyminiszter 1928-ban ajánlott az akkori Nép­­szövetségnek, — s amit előtte többek között Nagy Péter orosz cár is ajánlott a 17. században. Az ajánlat lényege mindig egy: mindenki szereljen le, s ha a Nyugatnak rvem lesznek fegyve­rei, mi majd puszta ököllel is elfoglaljuk azokat az országokat, amelyek műveltségben és anya­giakban felettünk állnak. De még egy csábitó mesét is elmondott a Disneylandból szám­űzött Nikita. Azt ajánlotta, hogy az USA és a.Szovjet kössenek nagyhorderejű gazdasági szerző­dést, nem a mostani kis keretek között, hanem világraszóló mé­retekben. Szállítson az USA szer­számgépeket, kémiai anyagokat, s hadfelszereléshez és tudomá­nyos fejlődéshez szükséges min­den egyéb eszközt, éspedig hosz­­szu hitelre, gyakorlatilag tehát, (fizetés nélkül. Ennek ellenében a szovjet is nagyobb mértékben­­fog szállítani azokból a cikkek­ből, amelyek; fölös számban áll­nak rendelkezésére: ezek a cik-1 kék: a vodka, a kaviár, a balett !' bemutatók, s ezenfelül gyenge-j minőségű papír, néhány ásványi j termék, petróleum : csupa olyan . anyag, amit ezidőszerint Kanada (’ szállít az USA-nak és az egész : világnak. || Ezt a gazdasági együttműkö­dési ajánlatot hosszasan anali­­jzálta az amerikai gazdasági saj­­■tó. Kiderült, hogy a szovjet a vi­lágpiac legrosszabb vevői közé tartozik, amely minden árufajtát csak egyszer rendel, soha nem fizet tisztességesen és ha pilla­natnyi politikai vagy gazdasági érdeke úgy kívánja, dömping­áruval igyekszik letörni a világ­piaci árakat. Ilyen partnerekkel nem lehet üzletet kötni, — ez volt az amerikai üzletemberek általános véleménye. S ehhez a véleményhez lelkesen csatlako­zott a kanadai üzleti élet is, mert hiszen, ha Hruscsov gazdasági ajánlata az USA-ban elfogadásra találna, ez a kanadai termelést egy csapásra tönkretenné. Mialatt e sorokat Írjuk, Hrus­csov látogatása már végétért, mindössze a közte és Eisenhower elnök között megbeszélt politi­kai tárgyalások folynak. S ezek­ről már régen tudjuk, hogy nem vezethetnek eredményre. S ez jobb is Így. Mert mit ér bármilyen egyez­mény, megállapodás, szerződés, vagy akármilyen névvel nevezett papír, amit Hruscsov ir alá? — az a Hruscsov, aki 1956 novem. bér 4-én Írásban Ígérte a szovjet csapatok kivonulását, — aki Írás. ban, személyesen vállalt kezes­séget Nagy és Maiéter bántatlan­­ságáért, — az a Hruscsov, aki­nek van képe az Egyesült Nem. zetek közgyűlése előtt "világra, szóló ajánlatokat" tenni, amikor a közgyűlés egyhangú határoza­tait megvetéssel dobja félre, — az a Hruscsov, aki az Alapokmá­nyokban biztosított jogokra mer hivatkozni, amikor az Alapok­mány egyetlen paragrafusát sem tartja be? Mindez hiábavaló. S éppen ez a most befejezett láto­gatás tanulsága. Gangszterekkel | nem tárgyalni kell. A gangszte­­'eket el kell pusztítani. A hábo­­-ut, amelyet a kommunizmus eljes erővel folytat miellenünk, i amelyről mi egyszerűen nem ikarunk tudomást venni, folytat­­íi kell, éspedig az ő oldalukon, a /asfüggöny túlsó oldalán. Mert i kommunizmus elleni küzdelem­ben NINCS MESE. Strauss német honvédelmi miniszter Kanadában Franz Josef Strauss nyugat, német honvédelmi miniszter II napos látogatásra Kanada főváro. sába, Ottawába érkezett. Láto­gatásával Mr. Pearkes kanadai > honvédelmi miniszter meghívá­sának tett eleget. Kíséretében van Josef Kammhuber tábornok, a német légifegyvernem fel­ügyelője, továbbá a német szöi~ vetségi honvédelmi minisztériumi négy tisztje. Strauss miniszter elutazása'« előtt a frankfurti repülőtéren azt: a kijelentést tette, hogy Hrus­csov leszerelési tervezetét min­den előítélet nélkül kell tanul­mányozni. "Ha nem tudnék sem­mit a kommunizmusról — tette hozzá — akkor e javaslatot egy meggyőződéses pacifista nyilat­kozatának tekinteném". Strauss honvédelmi miniszter október 2-át Torontóban tölti. Kanadai útja előtt még részt vett Bonnban azon az ebéden, melyet a nyugat-német képvise­lőház elnöke, Dr. Eugen Gersten, maier adott a Németországban: időző kanadai parlamenti kül­döttség tiszteletére. Megsemmisített algériai lázadók Két algériai lázadó különit- téré, hogy jogot ad az algériaiak­mény megkísérelte Tuniszból Al­gérián keresztül megtámadni a francia állásokat. Amint a fran. cia hadsereg jelenti, a lázadókat visszaverték. A jelentés nem közli a táma­dók erejét s nem részletezi azo­kat a kegyetlenségeket, melye­ket a támadók a Munier vidé­kén és a keleti Szahara Oázisban elkövettek. A támadással kapcsolatban emlékeztetnek De Gaulle francia államelnök múlt heti azori igére­nak saját függetlenségük felett önállóan határozni, ha a harco­kat abbahagyják. Eközben Bonéban, még meg nem állapított terroristák, akik magukat algériai nemzeti láza­dóknak adták ki, gépfegyvertüz alá fogták egy kávéház terra. szát s ott egy európai nőt meg­öltek és 12 személyt megsebe­sítettek. Mikor a lövöldözések: megkezdődtek, két vagy három: kézigránátot dobtak az asztaloké közé. Ezek azonban célt tévesz­tettek. Egész Tibet Kína ellenőrzése alatt Egész Tibet, néhány kisebb nyugati terület és Lhasa főváros közvetlen környékének kivételé­vel a- kínai hadsereg ellenőrzé­se alatt áll, melynek létszámát 250.000 főre becsülik. A Kharn­­pas törzs lázadói azonban még egyes fészkekben elkeseredett ellenállást tanúsítanak.- Partizán harcot folytatnak az ország jár­hatatlan hegyvidékeiben. Ered. ményeik számgttevőek, bár lé-Eisenhower és Hruscsov: az óriás és a törpe. A minden oroszok véreskezű cárja •két hétig botrán.koztatta amerika népét, cirkuszi bohócnak tüntetve fel magát.. Pedig a valóságban rabszolga haj tó zsarnok, akinek egyetlen gondolata volt, mi­ként pusztíthatná el házigazdáját és Amerika népét. Eisenhower, arcán látszik a súlyos áldozat, melyet e tömeggyilkos fogadásával hozott a világ békéjéért. nyeges fegyver- és muníció hiánnyal küzdenek. A kínaiak, amint azt India fő­városából, New Delhiből jelen­tik, hatalmas útépítési program megvalósításához «kezdtek, első. sorban a Tibet-indiai határ felé. Több mint 10.000 Khampa-forra­­'dalmárt foglalkoztatnak itt, aki­ket a kényszermun«ka táborokból hóztak elő. Közöttük sok egyko­ri Lama-szerzetes található. Spellman bíboros szentbeszéde Spellman newyorki bíboros érsek feltűnést keltő szentbeszé­det mondott. A biboros csak na­gyon ritkán és fontos alkalmak­kor lép a szószékre. Ezúttal arra figyelmeztette Amerika népét, hogy ne engedje magát félreve­zetni a szovjet vezetőktől. A kar­dinális nem említette meg név szerint Hruscsovot, csak arra utalt, hogy most ismét a propa­ganda nagymesterei veszélyez­tetik Amerikát. Óvakodni kell attól, hogy a szabad világ az el­lenség ígéreteit komolyan véve csökkentse védelmi erejét. Min­denkinek tudnia kell, hogy a kommunisták programja válto­zatlanul az egész szabad világ meghódítása. MISS KANADA 1960 Neve Miss Rosemary Katherine Keenan, 19 éves és a New Bruns­wick-! Frederictonban született. A szépségversenyt a Burlington-S (Ontario) Brant Innben (Brant étterem) tartották. Miss Keenam. naik rvem áll szándékában, hogy megválasztására való tekintetted feladja foglalkozását, a tanítást. Ez évben végezte el a tanítóképzőt..

Next

/
Thumbnails
Contents