Kanadai Magyarság, 1959. július-december (9. évfolyam, 52-77. szám)

1959-10-03 / 65. szám

8X. évfolyam, 65. sz. 1959 október 3, szombat 2 KANADAI MAGYARSÁG m KANADAI m m m m Főszerkesztő: KENESEI F. LÁSZLÓ 996 Dovercourt Road, Toronto, Ont., Canada Telefon: LE. 6-0333 Megjelenik minden szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: 996 Dovercourt Rd., Toronto Hivatalos órák: reggel 9-től délután 6-ig Előfizetési árak: egész évre $5.00, fél évre $3.00., egyes szám ára: 10 cent Külföldön: egész évre $6.00, fél évre $4.00 Válaszbélyeg nálkül érkezett levelekre nem válaszolunk I Felhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket, nem őrzünk meg és nem küldünk vissza, még külön felhívás, vagy portóköltség mellékelése esetén sem. A közlésre elkamasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk magunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk, lerövidítsük, vagy megtoldjuk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláírt cikkért, nyilatkozatért a szerié felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief: LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Rd., Toronto, Ont. Elfogadják-e a magyar delegáció i mandátumát? A budapesti Kossuth rádió sze­­-rirvt a minisztertanács kinevezte az ENSZ közgyűlés ülésszakán résztvevő magyar delegációt. Vezetője Dr. Sik Endre külügy. miniszter, tagjai: Péter János a külügyminiszter helyettese, Mód •Péter, Szita János, Kolozs Márta -és még 8 személy, akiknek há. romnegyed része valószínűen a titkos rendőrség tagja. A magyar delegáció mandátu­mát a Közgyűlés 1956 óta nem fogadta el, Így a magyar csoport az egyetlen, amelyről az Egyesült Nemzetek közgyűlése — ha köz. vetve is — kimondotta, hogy nem képviselik a magyar népet. Ez azonban csak morális sikere az ENSZ.nek, mert az eljárási ■szabályok szerint mindaddig, amíg véglegesen nem utasítják vissza egy tagnemzet mandátu­mát, teljes joggal működhet. így b kommunista magyar delegáció, ha megtűrtén is, de résztvesz a Közgyűlés munkájában. A jelek arra mutatnak, hogy a magyar delegáció jelentős erőfeszítése­ket tesz mandátumuk elismerte­téséért. Napról-napra járják a de­legációkat és támogatásukat ké­rik. Arra hivatkoznak, hogy Ma­gyarországon minden megváltó, zott ,nincsenek politikai perek, a nyugalom helyreállt. Ebből persze csak annyi igaz, hogy a hazai kommunista sajtó és rádió -mélyen hallgat a letartóztatások, ró), perekről, kivégzésekről, va. ■lamint az emberi jogok folyama­tos megsértéséről, hogy Nyugat felé nyugalmat és békét színlel­jen. A magyar kommunista delegá­ció másik célja, hogy a magyar kérdés ne kerüljön a Közgyűlés napirendjére. Mint ismeretes a forradalom leverése óta a Köz­gyűlés minden ülésszakán, sőt a -rendkívüli ülésszakon is, tárgyal­ta a magyar kérdést. A jelenlegi, szeptemberben megnyíló Köz­gyűlés napirendjére még nem tűzték ki a magyar ügyet. Egyes vélemények szerint a magyar kérdés napirendé tűzését Sir Leslie Munro fogja kérni, akinek a határozat értelmében minden olyan eseményt jelenteni kell a Közgyűlésnek, amellyel a kom­munista magyar kormány a leg­utóbbi határozat óta (1958 de­cember 12) megsértette az em­beri jogokat. Erről bőséges ada­tok vannak. A tavalyi és idei erő­szakos kolhozositás, az egyházak működésének felügyelet alá he­lyezése, a szabad ügyvédség megszűnése, a munkásság haj­szolása és kihasználása, továbbá a letartóztatások, titkos politikai perek és kivégzések elegendő adat a magyar ügy tárgyalására. Azonban mindezeken túl a lé­nyeges kérdés, hogy a forrada­lomban kivívott, de a szovjet be­avatkozása folytán elveszett sza­badság és függetlenség tekin­tetében a magyar nép javára történt-e változás. A válasz, hogy nem. Tehát, ha a kommunista de­legáció bármilyen ártatlan bá­rány képében is jelenik meg, akármennyire is eltitkolnak a saj­tóban és rádióban minden olyan hirt, ami nekik ártana és még ha az a csoda is megtörténne, hogy csökkenne a letartóztatások és ki­végzések száma, a lényegen nem változtat, mert a közgyűlési határozat értelmében a magyar kérdést mindaddig napirenden kell tartani, amíg a szovjet csa­patok el nem hagyják Magyar­­országot és a magyar nép nem gyakorolja emberi jogait és az ország nem nyerte vissza függet­lenségét. Tehát a Közgyűlés újból vizs­gázik, hogy a magyar nép érde­kében megtesz.e minden diplo­máciai léoést. ^ 'í' ' t i MI A HELYZET OTTHON csodálkozik rajta. Olyannak tü. nik, mintha sokkal régebben a miénk volna. Már annyira össze­nőtt az életünkkel, annyira át. szőtte minden szavát a valóság ( I), hogy ezt a történelmileg rö­vid időt kevésnek érezzük". — Nem hisszük, hogy Ortutay vala­ha is elolvasta a kommunista al­kotmányt, mert akkor tudná, hogy ez a papír a szövegében sajtó és véleménynyilvánítási szabadságot, egyesülési és gyü­lekezési jogot, nemkevésbbé po. litikai szabadságokat Ígér. Eze­ket nem szőtte át a valóság, ha­csak Ortutay nem azt érti ezalatt, hogy az emberi jogokra vonat­kozó Ígéreteket a börtön, kény­szermunka., internálótáborok va­lósága szőtte át. Elvégre ő nem irja, hogy mit ért valóság alatt. • HALLGATÓ IRODALOM cr Köztudomású, hogy Magyar­­országon mind a könyvkiadás, mind a sajtó, a színház és a rádió teljesen az állam kezében van és ennél fogva az államhatalom korlátlanul rendelkezik az Írók jövedelemforrása fölött. Ennek ellenére még ma is nem egy Író van mind a fiatalok, mind a be­érkezettek közül, akik hallgatás­sal adnak kifejezést annak immár évek óta, az októberi forradalom óta, hogy nem hajlandók magu­kat a rendszerrel azonosítani. In. káb olymódon tartják fenn ma­gukat, hogy fordítsanak, kis lek­tori, korrektori állásokat vállal­nak, hivatalnokoskodnak az iro­dalomtól távoleső területeken, de nem Írnak eredeti müveket. Közéjük tartozik irodalmunk két kiemelkedő vezéralakja, Illyés Gyula és Tamási Áron. • SZOVJET DIPLOMÁK ELŐNYBEN A művelődésügyi miniszter az augusztus 4-én kelt intézkedésé­vel elrendelte, hogy a Szovjet­unióban és a népi demokratikus országokban szerzett okleveleket minden felülvizsgálat nélkül el kell ismerni. Az uj intézkedésre azért került sor, mert a régi ren­delet értelmében minden külföl­di diplomát — tehát a Szovjet, unióban és a népi demokratikus országokban szerzetteket is — a főiskolai, illetve az egyetemi ta­nács vizsgálta felül és a diploma elismerését legtöbbször bizonyos vizsgák letételéhez kötötte. Az egyetemi tanács eddig elég szi-A hét legjobb vicce Tízórai napi munkaidő letelté­vel a munkásoknak csúfolt rab. szolgák kezdik elhagyni a gyá­rat egy orosz városban. Az egyik ■munkás szalmával megrakott ta­licskával hagyja el a gyárat. A kapu előtt álló őrség egyik tagja gyanúsnak találja az esetet és megáilitja a munkást. — "Mi van a talicskában?" — kérdi szigorú ábrázattal. — "Semmi, csak szalma" — mondja a munkás. — "Azt mindenki mondhatja. Nézük csak meg mi van a szalma alatt?" A szalmát lerakja a földre és alaposan megvizsgálja %_nincs.e &enne valami. Hiába, nincsen semmi a szalmában és végül is az őr csalódva elengedi az em­bert. A jelenet hónapokon keresztül ismétlődik minden esté. Történe­tesen mindig ugyanaz az őr fi­gyeli a szalmát szállitó munkást, de hiába. ■MMHMwwMmmasisisiaiaiBiaiaae« Egy nap az őr a szokott tüze­tes vizsgálat után bizalmasan megkérdezi a munkást: — Te, mondd meg nekem őszintén; mit loptál eddig min­den este. Nem árullak el, mert holnap már nem leszek itt, mesz­­szire vagyok elhelyezve Szibír. ba. Becsületszó! — Igazán nem árulsz el? — Nem, nem, csak mondd I —- ? ? ? — Hát minden este egy talics­kát vittem ki a gyárból. FONTOS KÖZLEMÉNY A "Rózsa-rádió" 1959 október hó 4-től kezdve uj állomásról a WNOB FM (107.9 hullámhossz) clevelandi rádióról sugározza műsorát. A műsor 1 órás. Hallha­tó minden vasárnap délben 12 órától 1 óráig a WNOB FM (107) rádióállomásról. Az uj állomásról történő 1 órás adásunkat is ár­va nemzetünk szolgálatába állít­juk. "VILÁGNÉZETI JAMPECEK" A nevelés területén évek óta probléma a jampec.kérdés. A rendszer tüzzel-vassal küzd a jampecek ellen, a jelek szerint azonban hiába. Az egyik nevelő a "Népszabadság"-ban osztályoz­za a jampeceket; szerinte van divat-jampec, akit nem nehéz hi­báiból kinevelni. A másik tipus a ‘világnézeti-jampec", aki a cikk­író szerint rendkivül veszedel­mes, mert rendszerellenes, cini­kus, a társadalmon kívül él, fö­lényesen lekezel mindent és rá­adásul csőnadrágot hord. A cikk­író szerint ez a tipus nem a kom­munizmusból nőt ki, hanem a "Nyugaton szított háborús hisz­téria, a nihilizmus, a mának élés hangulata, a nyugati szellemi és kulturális élet sekélyes szellemi terméke". A cikkíró vérszegény indoko­lására nem érdemes szót veszte­getni, azonban figyelemreméltó az a vers, amit egy ifjú kommu­nista füzetében találtak és a Népszabadság is idéz : "Stramm, stramm fiuk a jampe­cek. Én esküszöm, ha felnövök, Hogy én is az leszek. Szűk csőnadrágban álldogál, S ha megszólal a dzsessz-zene. . kar, Minden tagja jár . . . Fő az elegáncia, Mely a jampec klassz alakját Vagányul kiadja" . Arról már nem elmélkedik a cikkíró, hogy valahol mégis hi­ba van a nevelés, vagy inkább a példának állított eszmények kö­rül. ORTUTAY IS KÖHÖGÖTT EGYET A második háború utáni ma­gyar közéletnek, kétségtelenül egyik legellenszenvesebb figu­rája Ortutay Gyula, akire azt szokták mondani , hogy nincs olyan rendszer, ahol, ha engedik, ne boldogulna. A forradalom alatt helyezkedett, de senkinek sem kellett, a forradalom után pedig kihalászta magának a Ha­zafias Népfront főtitkári tisztsé­gét. Ebben a minőségében a Bel­politikai Szemle legújabb szá­mában "Az Alkotmány Évfordu­lójára" cimen cikket irt, amit igy kezd Ortutay "elvtárs": "Tíz éves a Magyar Népköz­­társaság alkotmánya. Amikor az ember ezt kimondja maga is el­Hétfő: EBÉD: Csirke becsinált köszmétével. Füstölt sonkaszeletek sülve, tojásos fejessalátával. Burgonya-lepény. Cseresznye kompót.. VACSORA: Vetrece kanállal-szaggatott galuskával és uborka­salátával. Sajt. Kedd: EBÉD: Húsleves eperlevél-tésztával. Főtthus zöldhagymával, rántott grízzel és tormamártással. Vörös.répafőzelék labdapecse­nyével. Turós-béles. VACSORA: Burgonya vajjal. Gombás-sült salátával. Gyü­mölcs. Szerda : EBÉD : Málna és ribiszke-leves franciásan. Töltött tojás. Beef­steak zöldbabbal, rizzsel és salátával. Gömbölyű-laska sajttal. VACSORA: Alföldi tokány burgonyával és kovászos uborká­val. Cseresznye felfújt. Csütörtök : EBÉD: Húsleves borsó-tésztával. Főtthus zöldséggel és tarho­nyával és gomba-mártással. Töltött szőlőlevél friss sertéshússal. Palacsinta málna Ízzel. VACSORA: Sült csirke hidegen, vegyes salátával. Hideg tész­ta. Gyümölcs. Péntek: EBÉD: Zöld borsó leves csipegetett tésztával. Tavi pisztráng vajban, burgonyasalátával. Diós-patkó. Málna cukorral. VACSORA: Gomba-paprikás makarónival. Tojás-lepény. Sajt. Szombat: V EBÉD: Húsleves tápiókával. Főtthus kelbimbóval és paradi­csom-mártással. Párolt kalarábé friss sertés hússal. Sajtos-laska. VACSORA: Hideg felvágott, kovászos uborkával. Rántotta. Gyümölcs. Vasárnap: EBÉD: Húsleves finom metélttel. Főtthus uj burgonyával és meggy-mártással. Töltött káposzta. Sült szárnyas kompóttal. Eper­krém piskóta szeletekkel.' VACSORA: Párolt fehér-pecsenye hidegen, tejfeles salátával. Sajt és gyümölcs. Az amerikai acélmunkások küzdelme ! a magasabb munkabérért Az amerikai acélmunkások im­már nyolcadik hete folytatják küzdelmüket az uj kollektiv szer­ződésért. Az acélgyárosok azon­ban kereken megtagadták a mun­kások követeléseinek teljesítését, noha azok nagyon szerények és indokoltak. Mindössze 15 centes béremelést és a különböző szo­ciális juttatások kiterjesztését kö­vetelik. Ezt az acélipar könnyű­szerrel elviselné, mert az elmúlt évben, illetve ez év első felében történelmének legnagyobb pro­fitját érte el.------Ebből követke­zik, hogy a béremelést nem kell a közönségre ’'áthárítani, mert az acélipar átemelés nélkül is köny­­nyüszerrel viselheti el a béreme­léssel járó többletkiadásokat. Eisenhowef, noha nem alkal­mazta a Tafth-Hartley törvényt, mely kilencven napos türelmi időt kényszerítene a munkások­ra, többször beavatkozott a bér­viszályba. Nem közvetités for­májában, hanem sajtóértekezle­tein. A hozzá intézett kérdések­re kijelentette, hogy helyesnek tartaná az acélárak és munkabé­rek befagyasztását. A munkabé­rek emelésétől félti a gazdasági életet. A szakszervezetek állás­pontja : magasabb munkabér szükséges a vásárlóképesség emelésére, ami több munkaalkal­mat létesít és az egész amerikai nép gazdasági helyzetének to­vábbi javulását eredményezi. jött. Mert a szervezett társadal­mak legfőbb problémája az, ho. gyen tudják összeegyeztetni a rendet a szabadsággal. Alapel­veink a szabad és titkos válasz­tások, a szólásszabadság, a kompromisszium és türelem a közügyek terén valamint a végre­hajtó hatalomnak az igazságszol­gáltatástól való teljes és feltétlen szétválasztása. Helyi változtatá­sokkal, e rendszert a világ sok részén elfogadták és bevezet­ték". Ha valamit el akar adni, vagy venni akar, ha kiadó lakása van, vagy lakást keres hirdessen lapunkban. Az amerikai acéliparban az automatizálás következtében egyre több acélt termelnek, a munkáslétszám jelentős csökke­nése mellett. A rövidebb munka­hét követelése indokolt, hogy ellensúlyozzák az automatizáló­­dás következményeit. A munka­­nélküli biztosítási pótlék célsze­rűsége vitathatatlan volt. Ezt ki­terjeszteni azokra az üzemekre, ahol eddig nem volt érvényben, ugyancsak indokolt követelés. Két héttel ezelőtt James P. Mit­chell munkaügyi miniszter be­nyújtotta a ténymegállapitó je­lentését ,hogy ezáltal előmozdít­sa a szembenálló felek közötti közeledést. A jelentés megálla­pítja, hogy a termelés egyénen­kénti elmélkedése mellett csök­kent a termelési kiadás, ezzel szemben jelentősen emelkedett az acél ára. Az acélipar nyereségaránya a háború utáni években megha­ladta minden ipar nyereség-ará­nyát. A jelentés az átlagos évi keresetet az acéliparban 1957- ben 5350, 1958-ban 4840 dol­lárban határozta meg. Az acél sztrájk következtében sok iparágban munkáselbocsáj­­tások voltak. Főleg azokban az iparágakban, amelyek az acél szállításával, vagy az acélgyárak­nak szállítandó iparcikkeket ter­melik. Vasúti összeütközés két halottal A Brockville-i állomáson tola­tás közben egy tehervonat bele­ment az ott veszteglő személyvo­natba s egy teherkocsi súlyosan megrongálta a személyvonat ét­kezőkocsiját. A szerencsétlenség­nek két halott és 19 sebesült esett áldozatul. A halottak és a sebesültek nagyrésze az étkezőkocsi utasai­ból kerültek ki, mely úgy meg­rázkódott, mintha földrengés ráz­ta volna meg. Az összeütközés következtében az étkezőkocsi konyhájában tűz keletkezett. Mindkét halott nő volt: Mrs. Rpne Corbeil Orleansból és Mrs. Dorothy Patterson Torontóból. Az utóbbi férje Prof. Gordon C. Patterson megsebesült. A toron­tói egyetemen volt az olasz és spanyol nyelv tanára s az idén ment nyugdíjba. Felesége 25 éven keresztül a Toronto Neve­lésügyi Hatóság titkárnője volt. 1953-ban kötöttek házasságot. Ez a vasúti szerencsétlenség két hónap alatt a hetedik volt Kanadában. A sebesülteket a brockvillei General Hospitalba szállították be, ahol három ope­rációs-termet bocsátottak rendel­kezésre. goruan vizsgálta meg a külföldi diplomások szakképzettségét és kiderült, hogy a Szovjetunióban tanult diplomások sokszor elbuk­tak a tanács által előirt vizsgá­kon és igy nem tudták diplomá­jukat érvényesíteni. Ezért a rend­szer a hű kommunisták érvénye­sülése, de nemkevésbbé a Szov­jetunió tekintélye érdekében is most elrendelte, hogy nem sza­bad megvizsgálni a Szovjetunió és az egyéb kommunista orszá­gokban nyert bizonyos diplomá­kat, azokat abszolút értékűnek kell elfogadni. • A KILIÁN LAKTANYÁT MUNKÁS. SZÁLLÓVÁ ÉS LAKÁSOKKÁ ALA. KITOTTÁK ÁT A rendszer költséget, munkát nem kiméi, hogy a dicsőséges magyar forradalom emlékeit el­tüntesse. Ez történt most a Kilián laktanyával, a magyar forrada­lom fellegvárával is. Ugyanis be­fejezés előtt áll a Nagykörút Üllői- úti keresztezés három sar­kának ujjáépitése. A volt Küián­­laktanyát kivül-belül teljesen új­jáépítették. Az Üllői-uti szárnyat korszerű munkásszállóvá alakí­tották át, a Ferenc körúti részen pedig átmeneti lakásokat képez­tek ki azoknak, akiket az épület tatarozás idejére kellett kiköltöz­tetni. Október elsejére pedig a még hátralévő lakásokkal is el­készülnek. Az Üllői útnak és a József körútnak átellenes sarkán befejezés előtt áll a hétemeletes zöld majolika-csempe diszitésü lakóház. Az egykori Valéria ká­véház épületének tatarozása már befejeződött és most az árkád­sor belső burkolási munkálatait végzik. • A ZALA-MEGYEI TANÁCSOK KOMMUNISTÁI ELLUSTULTAK A Zalai Hirlap szóváteszi, hogy az 1958-as választások előtt a ta­nácsok különböző ágaiban nagy szorgalommal alakultak meg a kommunista csoportok és még a választások után is mutattak valami tevékenységet, de azóta Írja a Zalai Hirlap "csak vannak", ■ semmi más. Nincs tevékenység, nincs beszámoló, nem tartják ; össze még a kommunistákat sem. i A Zalai Hirlap a kifogások után • olyan siránkozásba kezdett, hogy i 'az az érzésünk, mintha már nem ; is volna kommunista csoport a : Zala-megyei tanácsokban. ■| ___________________ x (FEC) Világos beszéd , ! "A Biblia azt mondja, hogy az i ember nemcsak kenyérből él. Mi ( hisszük, hogy az embernek- van < szellemi rendeltetése is e Földön, ji Minden egyénnek lehetősége le.1' gyen arra, hogy egyéniségét sza. : ^badon kifejleszthesse. Erre az!i .alapra épül föl egész politikai rendszerünk. | Felfogásunk szerint az állam ' az emberért van. Kis szigetünkön sok időt szenteltünk a politikai ' filozófia tanulmányozásának és rendszerünket fokozatosan több mint ezer év alatt fejlesztettük ki. Természetesen az sem tökéle­tes, de azt hisszük, hogy egész­séges középutat jelent az egyén I jogai és az állam szükségletei kö-Amidőn Macmillan angol mi­niszterelnök Moszkvában járt ez év tavaszán, lehetősége volt ar­ra, hogy rádióbeszédet intézzen az orosz néphez. Ez jelentős en. gedmény volt nemcsak neki sze­­mélyszerint, hanem a nyugati vi. lágnak is, sőt a rabszolgasorsban levő orosz nép felé is, amely ál­­italában az idegennyelvü rádióle­adások zavarása és azok hallga­tásának veszélye miatt nem igen jhallhatják a szabad világ hangját. Macmillan nem mulasztotta el e kedvező alkalmat. Néhány kere­setlen szóban tudtára adta az orosz népnek, amiben a szabad népek hisznek és hogy milyen társadalmat építettek ki maguk­nak :

Next

/
Thumbnails
Contents