Kanadai Magyarság, 1959. január-június (9. évfolyam, 1-51. szám)

1959-02-11 / 12. szám

KANADAI MAGYARSÁG 5 IX. évfolyam, 12. sz., 1959 február 11, szerda A szakszervezetek kérdése Az Egyesült Államokban parlamenti törvényjavaslat készül, amely a jelenleg fennálló jogszabályok megváltoztatására van hivatva. Az amerikai szakszervezeti jogszabályok alapja az úgyneve­zett Taft.Hartley-törvény. Ez a törvény ugyan a kommunisták állan­dó célpontja, s a szélsőbaloldali pártok mindenkor "rabszolgatör­vénynek“ csúfolják azért, mert a kormánynak módot ad arra, hogy bizonyos eljárás lefolytatása után és bizonyos idő elteltével kény­szereszközöket is alkalmazhasson egy túlveszélyes sztrájk megszün­tetésére, — ma azonban már az a helyzet, hogy a Taft.Hartley­­törvényt sürgősen módosítani kell éspedig nem a .munkások, illet­ve a szakszervezetek érdekében, hanem a nagyközönség érdeké­ben. Az amerikai törvény hivatalosan elismeri minden bejegyzett szakszervezet alapvető két jogát: a sztrájk jogát és a szervezés jogát, azonfelül kimondja, hogy a szakszervezetek vezetőit nem lehet felelőssé tenni azért, hogy a munkaadókkal kötött kollektiv szerződéseket betartsák. Más szavakkal: a szakszervezeti elnökök és barátaik tetszés szerint Ígérhetnek a munkásoknak bármit, tet­szés szerint köthetnek az általuk képviselt munkások nevében bár­milyen megállapodást, őket soha senki nem vonhatja felelősségre. Mindaddig, amig a szakszervezetek megmaradnak eredeti hivatásuk mellett, tehát a munkásság érdekeit képviselik a munka­erő jogosulatlan kihasználására igyekvő egyes munkaadókkal szem­ben, addig teljesen helyes, hogy ezeket a privilégiumokat élvez­zék. Az utóbbi évtizedekben, különösen pedig az utolsó tiz évben azonban az amerikai mammut-szakszervezetek messze túlnőttek ezen a hatáskörön. Egyesek közülük, különösen a Hoffa.féle szál­lítómunkások szakszervezete oly módon szervezte be a munkáso­kat, hogy tetszése szerint képes az akaratát rákényszeríteni úgy a saját tagjaira, mint az egész amerikai iparra és kereskedelemre. A szenátusi vizsgálóbizottság elé került Jim Hoffának és a kikötőmunkások amerikai szakszervezete elnökének bizalmas le­vélváltása, amelyből kiderült, hogy ez a két szakszervezeti cézár közös "munkát'.' akar végezni abból a célból, hogy egyszerűen át­vegye az ipari hatalmat Amerikában. "Ha a szárazföldi szállító­munkások, a hajósok és a rakodómunkások szakszervezete kar­­telibe lép — mondja a levél — akkor mi vagyunk egész Amerika urai". Időközben kiderült, hogy ezt a fenyegetést nagyrészt be is váltották. A kartell nagy vonalakban létrejött, s amint valahol Amerikában valami olyan törvényhozási intézkedés történik, ami Mr. Hoffának nem tetszik, a mai jogi helyzetben képes egy csa­pásra megbénítani egész Amerika életét. Az amerikai sajtó és a képviselőház számos tagja most olyan •értelmű javaslatot terjeszt egyelőre a nagyközönség elé, hogy az uj reform értelmében necsak a szakszervezetnek legyen joga sztráj­kolni, hanem minden amerikai polgárnak is joga legyen ahhoz, hogy a közszolgáltatási intézmények zavartalanul működjenek, s hogy ezt a működést a kormány a szakszervezetek akarata ellenére is ki tudja kényszeríteni. Ha “a javaslatnak ez a része keresztül megy, úgy a közellátás szempontjából fontos üzemek munkásai egyáltalán nem sztrájkolhatnak többé, — vagy megszűnik az a joguk, hogy olyan szakszervezet tagjai legyenek, amely bármely más érdekközösséggel kartellben áll. A javaslat következő lényeges pontja az, hogy a munkásnak mindenkor joga legyen kilépni a szakszervezetből, anélkül, hogy ez munkavállalási jogát csorbítaná. Ez a követelmény annak a fel. ismerésén alapszik, hogy amikor nagyüzemekben a szakszervezet sztrájkot hirdet, a munkásság legnagyobb része rendszerint nem kivánja a munkabeszüntetést, amelyből végeredményben rend. szerint nincs haszna. A szakszervezetek úgynevezett szervezési jogát a javaslat oly módon kivánja korlátozni, hogy az ne terjedhessen túl a kérdéses szakszervezet legszűkebb módon értelmezett saját foglalkozási ágán. Lehetetlen dolog, hogy például a szállítómunkások Hoffa. féle szervezete a közismert zsarolási metódusok alkalmazásával más téren működő munkásokat, sőt legutóbb rendőröket is meg­próbáljon beszervezni. Uj rend készül az úgynevezett sztrájktörés ügyében is. A je­lenlegi gyakorlabszerint a sztrájkoló szakszervezet elméleti vona lat húz az érintett üzem köré, hogy ezzel megakadályozza a sztrájk­törők munkábalépését, azonban ezt a vonalat nemcsak az érintett szakszervezet, hanem "rokon'lelkű" más szakszervezetek is megvon­hatják. Miután az egyes intézmények respektálják egymás intézke­­kedéseit, a sztrájkok nemcsak egy üzem munkásait, illetve az abban ■érintett elemeket érintik, hanem az ipar és a nemzetgazdaság egé­szen más ágait is sújtják. Ha az amerikai javaslat keresztülmégy, S^**.*k. -ék-Jb. A. A A A. A A. A. A. A AAAAA4 Amerikai posta NÖVEKSZIK AZ ÖZVEGYEK SZÁMA A statisztika szerint évről-évre több asszony jut özvegységre az Egyesült Államokban. Az USA Bureau of Census jelenti, hogy 1958. március végén 8,047.000 özvegyasszony élt az országban, ami 1950 óta több mint egymillió szaporulatot jelent, 1900 óta pe­dig megháromszorozódott a számuk. A tizennégy éven felüli nők egynyolcada ma özvegyasszony. Az életbiztosító intézetek kimutatása szerint, a férfiak halálozási arányszáma magasabb, mint a nőké, minthogy azonban az átlagos élettartam mindkét nemre nézve meghosszabbodott, az özvegység kezdete sok évvel kitolódott. A nők tovább élnek, mint a férfiak és ez a főoka az özvegyasszonyok szaporodásának, akiknek átlagos életkora jóval magasabb, mint bármikor azelőtt. Az özvegyek fele ma 65 évnél idősebb, holott a jelen század kezdetén csak egyhar­­madrészük volt ilyen idős. Viszont nyolc százalékuk ma a 45 évet sem érte el. 1900-ban 25 százalékuk volt ilyen fiatal. A 45—54 éves korú nők egytizede, az 55—64 éves korúak egynegyedrésze, a 65^74 évesek fele, a 75 éven felüli nők há­romnegyedrésze : özvegy. Az özvegységre jutott asszonyok többsége előtt még hosszú élet áll. Az 50 éves fehér nő még átlagosan 20 évig marad élet­ben. A 65 éves korban egyedül maradt asszonyok fele még 15 évig és egyharmaduk még 20 évig fog élni. Az 1900-as halálozási statisztika szerint, a 30 éves nőknek nyolc százaléka 10 éven belül halt el, a többi tovább élt, ma ez a nyolc százalék csak 25 éven belül hal el. A tanulság az, hogy a férfiak gondoskodjanak feleségükről elhalálozásuk esetére és a nők úgy válasszák meg pályájukat, hogy egyedül is meg tudjanak élni. Common Council úgy az úgynevezett "picketing" (a sztrájkvonal őrzése) korlá­tozva lesz. Az ottawai parlamentben a Munkaviszonyok Szabályozására alakult Külön Parlamenti Bizottság most beterjesztett jelenté­sében 51 változtatást kíván a. jelenlegi törvényekben. Mindenek­előtt sokkal nagyobb hatáskört kívánt adni'a már eddig is létező egyeztető bizottságoknak; személyes felelősségrevonási rend­szert kiván bevezetni azokkal a szakszervezeti vezetőkkel szem­ben, akik saját megállapodásukat nem tartják be; végül függet­len, állandó birói szervezetet kiván létesíteni azzal, hogy az Íté­leteket a törvény rendes utján, nem pedig szakszervezeti utón kell végrehajtani. ' Hogy az amerikai és kanadai reformjavaslatok mi módon mennek keresztül, az kérdéses. A szakszervezetek ügye ma már tisztán hatalmi kérdés, s ezen a kontinensen éppen a demokra­tikus rendszer miatt az emberek nem szívesen engednek vala­milyen módon megszervezett helyi diktátori hatalmukból. Azon­ban a reformot minden körülmények között keresztül kell vinni. Mert, — amint egyik hatalmas amerikai sajtóorgánum rá­mutatott — Hoffáékat és a többi szakszervezeti vezetőket csak a tisztviselőik által elért eredmények érdeklik, nem pedig azok politikai magatartása. Mária számos jel van arra, hogy a kom­munista szervezőmunka beférkőzik a szakszervezeti szervezés keretei közé. Ha pedig ez megtörténik, egy szép nap arra ébred­hetünk, hogy az amerikai munkásság kommunista irányítás alatt áll. Nincs az a hidrogénbomba, amely megközelítőleg is olyan borzalmas hatású volna, mint kommunista befolyás alatt álló agitátorok az amerikai mammut-szakszervezetek falain belül. Uj munkaügyi törvény! sürget Eisenhower elnöki Az USA elnöke a Kongresz­­szus elé terjesztette indítvá­nyát egy új munkaügyi tör­vényjavaslatra, amely a mun­kás, a munkaadó és a közön­ség szempontjait egyesíteni igyekszik. A húsz tételből álló tervezet új törvényeket kíván hoz­ni a közelmúltban tapasztalt és sok vitára alkalmat adó visszásságokra, melyek a bér­egyeztető tárgyalások körül tapasztalhatók voltak és azonkívül ki akarja küszöböl­ni a Taft-Hartley törvény több hiányosságát. A célkitűzések között szere­pel : A szakszervezeti tagok va­gyonának védelme. A munkavállalók megvédé­se a főnökök (akár munka­adó, akár szakszervezeti) túl­kapásai ellen. Megvédeni a közönséget és a vitán kívül álló harmadik személyeket tisztességtelen bojkottól és zsarolástól. Előmozdítani a felelős kol­lektív tárgyalások rendsze­rét. Eisenhower elnök alapos és mindenre kiterjedő törvényt kíván hozatni, nem pedig részlegeset, amely a legkirí­vóbb hibákat küszöbölné ki. Ez a megjegyzése célzás a Kennedy szenátor vezetése alatt álló csoport törvényter­vezetére. Az elnök elgondolá­sa szélesebb alapokra kívánja fektetni a kérdés rendezését, ezt Kennedy is elismerte. Az oroszok feltartóztattak egy USA kocsisort Dulles külügyminiszter eu­rópai tárgyalásaival hozzák összefüggésbe azt az inci­denst, amely Marienbomál, a nyugati és szovjetzóna hatá­rán zajlott le. Egy amerikai teherkocsi karavánt az oroszok a határ­­állomáson a szokástól és a ' megegyezéstől eltérőleg át akarták kutatni, holott csak a papírok ellenőrzésére van joguk. Az amerikaiak nem voltak hajlandók az átkuta­táshoz hozzájárulni és jelen­tést tettek felsőbb parancs­nokságuknak. Hírünk vétele­kor az amerikai convoy már 24 órája állt a határon és vár­ta az utasítást további teen­dőire. flOQflOOOflOQOWOOW Újabb szovjet nagyságok a támadások füzében Malenkov, Molotov, Kaga­novich, Bulganyin és Shepilov mellé most Pervukhin és Sa­­burov. is felsorakoztak, mint “pártellenesek”. A XXI. párt­kok támadást intéztek a két volt miniszter ellen, akiket már 1957-ben kitaszítottak a párthierarchiából olyan cí­men, hogy szabotálni igyekez­tek a párt bel- és külpolitiká­ját. kongresszuson egyes szóno OOeCOOOOOOCOQQCyWOOOOOOOOOCOOOOOí Súlyos büntetés a csalárd autóeladásért A bíróság két évre Ítélte el Mack Stokest, egy használt­­kocsi kereskedőt, mert elta­gadta a vevő előtt, hogy az eladott kocsit zálogjog ter­heli. Ennek következtében a gyanútlan vevő ki volt téve annak a veszélynek, hogy ha a kocsi előző gazdája nem fizet­te ki tartozását annak a hi­telezőjének, aki ezt a tarto­zást a kocsira tábláztatta be, akkor a mit sem sejtő vevő­nek kellett volna azt kifizetni, mert ellenkező esetben a hite­lező lefoglalhatja a kocsit. A használt kocsi-telep üz­letvezetőjét, aki szintén tu­dott az üzelmekről, három hónapra Ítélte a bíróság. Stokes, a fővádlott védeke­zésében azt mondta, nem hi­szi, hogy Torontóban volna egyetlen használt kocsi-ke­reskedő, akinek a kocsijai nem lennének zálogjoggal terhelve. Beismerte, hogy el­adott egy használt kocsit 1600 dollárért Douglas Hubbard­­nak és azt mondta neki, hogy a kocsi tehermentes (nincs jelzáloggal terhelve),, de sze­rinte ez csak “üzleti fogás" volt. A bíróság azonban más vé­leményen volt és keményen megbüntette a csalót. Az ese­tet azért közöltük, hogy min­denki, aki használt kocsit vesz, ügyeljen arra, vele ne történhessék az, ami Mr. Douglas Hubbardal esett meg. Más kárán tanul az okos és mi igyekszünk olyan eseteket közölni — amint ezt olvasóink bizonyára észrevették már, — amiből hasznos következte­téseket vonhatnak le saját cselekedeteiket illetően. I K K A E 53 a L . * A a. PÉNZÁTUTALÁS E i E / \ VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK MAGYARORSZÁGRA: SZABADON VÁLASZTHATÓ ÁRUCIKKEK, GYARMATÁRUK, ÉPÜLETANYAGOK, TEXTILÁRUK, ÓRÁK, KERÉKPÁROK, stfa. központi bofizotőholyo • A MINDENKORI LEGÚJABB MAGYARORSZÁGI RENDELETEK FI­GYELEMBE VÉTELÉVEL JUTNAK A CÍMZETTEKHEZ INTÉZETÜNK ÁLTAL. - A VILÁG ÖSSZES GYÓGYSZEREI MEGRENDELHETŐK! A VILÁG MINDEN RÉSZÉBE A LEGELŐNYÖSEBBEN 100 FORINTOS BANKJEGYEK A LEGOLCSÓBB NAPIÁRON VÁMMENTES ÉS VÁMKÖTELES CSOMAGOK NAGY VÁLASZTÉKBAN • PIATNIK magyar, romi, tarokk és jós kártyák állandóan raktáron Amerikaiak és vidékiek írjanak. Kérje hivatalos árjegyzékünket. Forduljon mindenkor bizalommal az északamerikai kontinens legnagyobb hivatalos nemzetközi Intézetéhez! INTERNATIONAL A G E N, C c Y S E R V C E 387 SPADINA AVE. • TORONTO 2B, CANADA TELEFON: WA. 2-1014 • WA. 2-1458 — — — — — —— — — —-------------------------------------------------MI A HELYZET OTTHON • MAGYAR-IRAKI KERESKEDELMI EGYEZMÉNY Kossá István kommunista kereskedelmi miniszter Bagdadban járt s ott előkészítette a magyar-iraki kereskedelmi, légügyi, hajó­zási és műszaki egyezmény megkötését. A miniszter sajtóértekezletet tartott a bagdadi magyar nagykövetségen. Szerencsekívána­­tait tolmácsolta az újságokon keresztül az iraki népnek afelett, hogy győzött július 14- iki forradalmuk és hogy sikerült leleplez­niük a legutóbbi összeesküvést. Arcátlan ha­zaáruló módjára összehasonlításul emlékez­tetett az 1956 októberi magyarországi ellen­­forradalomra, mely “szintén a letűnt rend­szer uralkodó köreinek és az imperialista erőknek a régi rendszer visszaállítására irá­nyuló kísérlete volt.” A rabszolgasorsban élő Magyarország minisztere nem szégyelte kijelenteni, hogy a szabadságukért és függetlenségükért harcoló népek nincsenek egyedül. Magyarország se­gítséget kíván nyújtani az iraki köztársa­ságnak és hajlandó politikai feltételektől mentes testvéri támogatásba^ részesíteni az Iraki Köztársaságot. Nem hisszük, hogy bár­mi jó is származhatna ebből a kényszer­egyezményből. • • SZOVJET SZOBOR-ÁRADAT A MAGYAR VÁROSOKBAN A Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. év­fordulójára országszerte szovjet emlékmű­veket készülnek felállítani. Az emlékműveket magyar kommunista szobrászok mintázzák, Szekszárdon Makrisz Agamemnon, Kecske­méten Herczegh Klára, Kaposvárott Könyör­­csik János, Hódmezővásárhelyen Kues Béla, Győrött Kovács Ferenc, Gyulán Kamocsai István szobrait leplezik le. A tanácsköztársa­sági emlékműveken kívül több helyütt Le­­nin-szobrokat állítanak fel. így Diósgyőrött Kis István, Karcagon Segesdi György és Veszprémben Kocsis András alkotását. A magyar nép néma megvetéssel szemléli ezt a sietséget és undorodva fordul el a szobrok elől. • • KÜLFÖLDI TURISTA FORGALOM Az IBUSZ tájékoztatása szerint az idén 18.000 magyar túrista utazhat Csehszlová­kiába, a Szovjetunióba, a Német Demokra­tikus Köztársaságba, Romániába és Lengyel­­országba. Mint látjuk, csak a vasfüggöny mögötti kommunista országok között enge­dik meg a túristaforgalmat. Szemfényvesz­tésül tárgyalásokat kezdtek Törökországgal, Egyiptommal, Olasz- és Franciaországgal, Belgiummal, Hollandiával, Angliával és a skandináv országokkal, de e tárgyalások még nem jutottak eredményre. Nem is lesz ered­mény, nyugatra csak hétpróbás kommunis­tát engednek ki. A külföldi túristák a Hortobágyot, Pécset, a Mecsek környékét repülőgépen közelíthe­tik meg, A Győr-Pápa-Városlőd közötti út megépítése után az Ausztriából és Csehszlo­vákiából érkező külföldi túristák az eddigi­nél, sokkal, rövidebb id® alatt juthatnak el a Balatonhoz. • • MAGYAR VÍGJÁTÉK-BEMUTATÓ LENIN GRÁDBAN A’ leningrádi Vígjátékok Színháza bemu­tatta : Fehér Klára : Nem vagyunk angya­lok című vígjátékát, melyet a szovjet közön­ség érdeklődéssel fogadott. A bemutató ér­dekessége az, hogy csaknem egy napra esett a darab Madách Színház-beli 75. jubileumi előadásával. Egyre szorosabbra hurkolják a természetellenes magyar-szovjet kultúráiig kapcsolatokat. • LYUK AZ ÉLETRAJZON A budapesti Nemzeti Színház, a magyar színjátszás büszke százados intézménye, most ugri-bugri bohózatot mutat be “Lyuk az életrajzon” címmel. A darab közönséges kabaré tréfa. A közbe-közbe kuplézgató sze­replők, a zenei aláfestésű mulatságos néma­jelenetek, a karikatúrának az abszurdummal való behelyettesítése, mind-mind a kabaré­színpad illetékességi körébe tartoznak. .. » A darab során a kommunista igazgatóról kiderül, hogy vezető fasiszta háborús bűnöíj volt. Hogyan ? Hát van ilyen — 1958-ban —* a valóságban ? Ezt a “címeres fasisztát” már* az első jelenetben leleplezik, de a játék folyik tovább. Maga a pesti kritikus is azt kérdezi i Mutassák meg nekem azt az ügyefogyottf kistisztviselőt, azt a legmegfélemlítettebb» tisztviselői kollektívát, amely akár egy per-* cig is tétovázik, ha megtudja, hogy a teheU ségtelen, gonosz, gyűlölt igazgató — fasiszta vezető, valutasíber, bigamista bűnöző volt. A Nemzeti Színház színpadára rángatott ízléstelen kabaré tréfa a letűnt időket akar­ja kigúnyolni, de éppen ellenkező célt ér el,‘ a közönség neveti a minden áron fasisztákat kereső kommunista rettegés karikatúráját. Szegény Nemzeti Színház, hová süllyesztet­ték emelkedett szellemedet. • KIK A LEGJOBB MAGYAR KÖLTŐK ? A Magyar Könyv Kereskedelmi Vállalat propaganda könyvjelzőt adott ki, melyen ez a szöveg olvasható : “Olvasson verseket a legjobb magyar költőktől : Adytól, Berzse­nyitől, Fodor Józseftől, Illyés Gyulától, Jó­zsef Attilától, Petőfitől, Simon Istvántól, Várnai Zsenitől, Szabó Lőrinctől.” Mélyen meghajtjuk fejünket egyik-má-' sik előtt, különösen akiket azzal tisztelted meg, hogy keresztnevüket elhagyták. De fel kell emelnünk szavunkat az ellen, hogy á legjobbak között például Arany és Vörös­marty nem szerepelnek. Az ő nevük és élet­művük még a költészetnél is többet jelent» magát a magyar szellemiséget képviselik. Dehát Fodor József és Várnai Zseni kiszo­rították őket a sorból. Szégyenletes ez a kommunista fitymálása a magyar költészet­nek. • ELVESZETT FÖLDEK UTÁN NYOMOZNAK A magyar állami földmérési hivatal már egy éve foglalkozik a kataszteri térképek felújításával. Eddig mintegy 20Ö községben) fejezték be ezt a műszaki munkát. Áz ered­mények gondolkodóba ejtők. Komlósd' köz-: ségről például 1865-ben készítettek térképet. Amikor most bejelölték a változásokat erre a térképre, kiderült : egyetlen olyán par­cella sincs, amely azóta megtartotta volna eredeti alakját. Sok helyen “elveszett” föld­re bukkantak. Ez azt jelenti, hogy szinte i minden községben akad. olyan földterület, j amelynek nincs gazdája s — jóllehet hasz- ; nálják — nem adóznak utána. A Zala me-; 'gyei Pacsa község 4000 hold területű. Itt 146 í hold “elveszett” földet találtak. Ezt most: az állam veszi birtokba. Ugyanebben a köz- j ségben 833 hold olyan földterület akadt, 1 amellyel kapcsolatban adóügyi vitákat kellett! tisztázni. A “nadrágszíj ” telkek közül érdé- ; mes megemlíteni egy különös csúcsered- • ményt ; találtak olyán gazdát, akinek' 19 j holdnyi földje 106 darabra tagozódik. Az “el-1 veszett föld”-ek megjelölés kommunista ta­lálmány, céljuk a szegény földművelő alól kihúzni és állami gazdaságokba tömöríteni az utolsó rögöt is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents