Kanadai Magyarság, 1959. január-június (9. évfolyam, 1-51. szám)
1959-01-31 / 9. szám
Még jőni kell, még jőni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty K AN AD AI PRICE 10 CENTS "A ml utunk, a magyartág útja, ma it változatlan: híven az ezer évet múltúnkhoz, nemzeti tradíciónkhoz, a keresztény világnézetnek, a krisztusi igazságoknak vagyunk követéi, hirdetői" (A fenti idézet Kenesei F. László lapúnk első számában megjelent köszöntő cikkéből való.) ÁRA: 10 CENT Authorized as Second Class Mail ßatuidieut ^cutaevUatu IX. évfolyam, 9. szám. | X 1 , ' KANADA LEGNAGYOBB HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA J/ Toronto, 1959 január Vt, szombat Szerkesztőség és kiadóhivatal Szerkeszti: Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto 996 Dovercourt Road, Toronte TELEFON: LE. 6-0333 KENESEI F. LÁSZLÓ PHONE LE. 6.0333 ZAVAR A KREMLBEN! Az Amerikából visszatérő Mi. koyan a most megnyilt moszkvai kommunista pártkongresszus elő. estéjén úgynevezett sajtóértekezletet tartott. Az értekezlet forma szerint hasonlított azokhoz az összejövetelekhez, amelyeket a szabad világban is szoktak tar. tani a vezető politikusok, s amelyeken az újságírók lapjuk poll, tikai irányvonalának megfelelő kérdéseket tesznek fel, s az arra adott válaszból igyekeznek kö. vetkeztetéseket levonni. A Vas. függöny mögött azonban irányított sajtó van s ezért a sajtóérte. kezletek — mint a mostani Mi. koyan.féle is — mindössze kér. dés.felelet alakjában foglalják össze a pillanatnyi hivatalos pártpolitikát. Ezért bizonyos, hogy azok a nyilatkozatok, amelyek a moszkvai sajtókonferen. cián elhangzottak, azonosak a kommunista pártkongresszuson Mikoyan sajtóértekezlete nak nincs jelentősége. bejelentendő bolsevista külpoli. tikával. l Szemben a legutóbbi hóna. pok vészesnek hangzó orosz fe. nyegetéseivel, Mikoyan kijelen, tette, hogy a berlini ügyben a szovjet egyáltalán nem kivánt ultimátumot adni, s hogy az a hruscsovi állítás, hogy ez év má. jus végétől fogva a kivonuló szovjet megszálló csapatok he. lyett a keletberlini kommunista haderő fogja átvenni Nyugat- Berlin ellenőrzését is, nem ve. endő komolyan. "Nem ultimé, tűmről" volt szó — mondta most Mikoyan — hanem csak arról, hogy a szovjet reméli, "hogy a tárgyalások meg fognak indulni ez év május végéig az úgyneve. zett szabad Berlin megalakításának kérdésében". Ezek a tárgya, lások — mondta most Mikoyan — hetekig, sőt hónapokig is el. húzódhatnak, s az idő mulásá. Mi más ez, mint — Karinthy szavaival élve — egy fajtája a "megmagyarázom a bizonyitvá. nyom".szerü kelletlen önvallomásoknak? A sajtóértekezleten tett Mikoyan.féle bejelentés iga. zi értelme az, hogy a szovjet nem akarja, de ha akarná, se tudná keresztülvinni Nyugat. Berlin elfoglalását; az úgynevezett szovjet közvélemény kény. télén tudomásul venni, hogy Nyugat-Berlint éppúgy nem fog. lalja el semmiféle "győzelmes vörös néphadsereg", mint Gö. rögországot, Egyiptomot, Iránt, Formózát, Quemoyt, s a többi olyan részeit a szabad, vagy semleges világnak, amelynek megszállását oly régen, s oly nagy hangon Ígéri a szovjet propaganda, különösen pedig a handabanda Hruscsov. Az ör. mény deportálási szakértő ur Ami Hruscsov bukásába kerülhet valószínűleg megmagyarázta a kremli tanulatlanoknak, hogy Amerika nem ijed meg, s hogy ezért az atombombáktól, sputni. koktól és hasonló eszközöktől kevesebb eredményt lehet el. várni, mint tisztességes, üzlet, szerű tárgyalásoktól. Most már Hruscsov feladata lesz, hogy ezt a kinos visszavonulást hivatalosan olyan formában állítsa be a Moszkvában összehívott 1500 kommunista nemzetközi agitátor előtt, mintha az politikai győze. lem volna. Nincs kizárva, hogy ebbe a kudarcba Hruscsov bele. bukik, bár valószínűbb, hogy mindössze nagyobb szerepet fog adni ideiglenesen Mikoyannak, aki láthatólag nem pályázik dik. tátori szerepre egy olyan politi. kai gyülekezetben, amelyben mindenki csak úgy képes hatalomra szert tenni, ha összés va. lóságos és valószínű ellenfeleit megöli, vagy deportáltatja. J A Pápa nyilatkozatának visszhangja Akárhogyis fogja Nikita, a ko. pasz borügynök a világ kommu. nista árulói elé tárni azokat az adatokat, amelyeket Mikoyantól, a másik vigéctől kapott, annyi bizonyosra vehető, hogy a leg. közelebbi hónapokban nem fognak szerepet kapni azok, akik fegyveres erővel szeretnék a di. lettáns kremli politikusok balfo. gásait győzelemmé átváltoztatni. Ennek pedig az lesz az elkerülhetetlen további következmé. nye, hogy a semlegesek tábora még nagyobb mértékben elszakad a kommunistáktól, akikben sem nem bizik, sem tőlük nem fél többé. Valószínű, hogy Hruscsov ezerszer megbánta, hogy a né. és katonai ereje már oly nagy, met kérdést a brutális berlini fe. j szükség esetén képes lenne felnyegetés alakjában egyáltalán tartóztatni egy szovjet támadás felvetette; ma már azonban nem első hullámát — addig is amig tud rajta segíteni, Németország arra szükség van; azonfelül ma egyesítése valamilyen formában már köztudomású, hogy Német, imminens problémává vált és ország kommunista részről, való meg is fog oldódni. Egyik leg. utóbbi számunkban bemutattuk a megoldás egyik módját: a for. mális négyhatalmi megszállást az egyesitett Németország teljes területén. Most felmerült egy másik megoldási mód is, éspedig az, hogy a szovjet esetleg el. fogadná Németország politikai egyesítését azzal a kikötéssel, hogy nem szabad az Északatlanti Egyezményhez csatlakoznia, il. letve abból ki kell lépnie. Pár i esztendővel ezelőtt ez még egyet jelentett volna azzal, hogy a nyugati hatalmak kiszolgáltatják egész Németországot a kommu. nista hódításnak; ma azonban Nyugat.Németorsy.ág gazdasági fegyveres megtámadása egyet jelentene az atomháborúval, — s ezért ez a támadás valójában nem is fenyeget. Más szavakkal: egy egyesitett Németország csaknem ugyanolyan teljes kom. munistaellenes győzelmet jelen, tene a hidegháború során NATO. nélkül is, mint NATO-tagsággal és nyugati atom.hadsereggel együtt. Abban az érvelésben is van valami, hogy a jelen erőviszo. nyok mellett már annak sincs döntő jelentősége, hogy Német, ország egyesítése esetén nyom. ban, vagy csak később tartanak általános választásokat. Ha Nyugat. és Kelet.Németország kő. zös kormányzat alá kerül, s a szovjet csapatok nincsenek jelen, hogy géppisztollyal kényszerit, sék a lakosságot a kommunizmus elfogadására, akkor Német, ország (éppúgy, mint a világ minden más aruáaa isi eaves a. XXIII. János pápa bejelentette, hogy zsinatot kiván Összehívni, amely a keresztény világ egységesitését van hivatva előmozdítani. A zsinat idejét nem közölte, de mivel igen alapos és hoszszu előkészítésre van szükség, szakértők szerint az idei év vége felé, vagy valószinűleg a jövő évben fogják megtartani. Az első zsinatot 325-ben tartották Niceában, az utolsót 1970-ben Rómában, a Vatikánban. Ezt az utolsó zsinatot, amely sorrendben a huszadik volt, nem tudták befejezni, az Italia Unita csapatai bevonultak Rómába, véget vetettek az Egyház-államnak és területét beolvasztották az egységes Olaszországba. A zsinatok.az Egyház életében igen nagy horderejűek és tárgykörükön csak döntő jelentőségű kérdések szerepelnek. Résztvevői az összes bíborosok, érsekek, püspökök, apátok és rendfőnökök ; mindezeknek szavazati joguk van a zsinat határozatainak hozatalában. Meghívott szakértőkként szerepelhetnek kiváló teológusok és egyházi szakemberek, de nekik nincsen, szavazati joguk. A most bejelentett XXI. zsinat, amint az eddigi hírekből következtetni lehet, elsősorban a Római Katolikus és a Keleti, ú. n. Orthodox egyház egyesitését kívánja megtárgyalni és esetleg meg is valósítani. A két Egyház dogmájában, hittételeiben nincs számbajövő eltérés, különállásuk oka inkább csak történelmi. 1054-ben szakadtak el a keletiek a római egyháztól, azóta külön életet élnek. Hiveik száma kb. 160,000.000, akik főként Oroszországban, a Balkánon és a Közel-Keleten élnek. János pápa, mint püspök és pápai követ hosszú ideig élt a Balkán és a Közel-Kelet országaiban, ismeri nyelvüket, szokásaikat, ismeri vezetőiket. Ott-tartózkodása alatt alakulhatott ki benne a terv, hogy megszünteti az évezredes szakadást és most amikor annyi veszély fenyegeti a hitet, az Egyházak együttesen harcoljanak érte. Bár a pápai nyilatkozat nem fogalmazta meg pontosan, hogy kikre gondol az egyesítéssel kapcsolatban, sokan úgy magyarázzák, hogy az felszólításnak tekintendő az egyéb keresztény egyházak felé is. A nyugati országokban, ahol a katolikusokon kivül elsősorban különböző protestáns felekezetnek vannak hívei, szintén nagy érdeklődést keltett a felhívás. A különböző egyházak vezető férfiai nyilatkozataikban jóindulatú érdeklődést mutatnak, de a közelebbi részletek hiányában egyelőre még várakozó ál. láspontra helyezkedtek. Rámutatnak arra, hogy a protestáns egyházak állandóan napirenden tartják az egyházak egyesítésének kérdését és utoljá. ra 1954-ben tartottak konferenciát ebben az ügyben, amelyen a Római Katolikus Egyház két megfigyelővel képviseltette magát. A protestáns egyházak között a kb. 40,000.000 hivőt számláló Anglikán Egyház áll hittételek szempontjából a legközelebb a Római Katolikushoz és attól inkább csak egyházigazgatási tekintetben tér el. Vörös kina gazdasági eredményei pásra antikommunistává válik, akármilyen néven is fogják maid nevezni a megalakulandó párto. kát. A szovjet tehát mindenkép. pen elveszti politikai pozícióját Kelet.Németországban. Miután pedig a berlini fe. nyegetés már eleve csődöt mon. dott, és ezzel már eleve megbukott minden Nyugat-Németor. szág, illetve Nyugat.Berlin elfog, lalására vonatkozó vörös kisér. let, — másrészről azonban Né. metország egyesítésének ügyét tovább huzni nem lehet, — ezért az 1959 májusára szóló szovjet ultimátum ma már láthatólag a legnagyobb politikai, fiaskó, amit Hruscsov eddig el. szenvedett. Nem fog a Kreml számára más hátramaradni, mint feladni Kelet-Németországot, amint feladták három évvel ezelőtt Ausztriát. És idővel fel fog. ják adni a többi helytartóságot, — köztük Magyarországot is. Nyugati lapokban cikkek jelentek meg, amelyek a kinai gazdasági eredményeket ismertetik és amelyeknek a sorai közül bizonyos elismerést, csodálatot lehet kiolvasni. Az, hogy a kínaiak egy év alatt majdnem megkétszerezték szemes termésüket, 50%-kal növelték elektromos energia-termelésüket, a gyapot-termelés a kétszeresére emelkedett és az ipar produkciója átlagban 70%. kal múlta felül a tavalyit, valóban szép eredmény, különösen, ha igazak is mindezek a számok. De ezen ne elmélkedjünk, nincs módúnk a számok hitelességét ellenőrizni. Az sem érdekes, hogy, amint a jelentések mondják, az egyik cikkből ezt a nyugati államot érték utói, a másikban azt és Így tovább. Ezek az összehasonlitások nagyon jó propaganda témák, amiket biztosan bőven is használnak nép. és röpgyüléseken. Nem Írnak ellenben a lapok arról, hogy milyen tragédiák, mennyi keserves emberi élet húzódik meg e számok mögött. Mennyi megaláztatás, mennyi kegyetlenség és könyörtelenség. Tudjuk, hogy a magasabb életszinvonalat csak több áru termelésével lehet elérni, csak a többől lehet többet juttatni az egyéneknek. Még azt is elhisszük, hogy a régi rendszer sem volt tökéletes, minden mástól eltekintve is már csak azért sem, mert kevesebbet termelt, mint ellenfelei. De ez nem jelenti azt, hogy a kommunista rendszer a jobb. Igen, jobban tudja hajszolni tömegeit a munkára és ezzel természetesen emeli a termelést. Előttünk azonban az a rendszer tűnik tökéletesnek, amely nem rabszolgamunkával termel többet, hanem szabad emberek örömteljes, lelkes és öntevékeny munkájával éri el a nagyobb eredményt és biztosítja a termelt javak méltányos szétosztását. Monstre gyűlés Havanában í Különös széngázmérgezés York Townshipban egy Earlscourt Avenuen lévő ház garázsában négy fiatal élet múlt .ki, érthetetlennek látszó körülmények között. íme az eset: Négy embert, a 25 éves Nick Macrit, a 20 éves Mabel Johnstont, a 23 éves Pio Ferrantit és a 30 éves Mary Davist holtan találták az ablaktalan garázsban, amelynek ajtaja csukva volt és a helyiség tele volt halálos szénmonoxid gázzal. A két nő a kocsikban ült, a kér férfit pedig a garázs padlózatán találták, nyilvánvalóan ki akarták nyitni a garázs ajtaját, de már nem volt erejük hozzá. Szombat éjjel történt a baleset, miután éjfél körül visszajöttek kocsijukkal. Macri és Miss Johnston még felmentek a lakásba, amikor megérkeztek, de néhány pillanat múlva visszamentek a garázsba, ahonnan nem kerül. tek többet elő. Macri édesapja másnap reggelire akarta hivni fiát, de ágyát érintetlenül találta. Keresésére indult és ékkor bukkant rá a garázsban a négy halottra. A kipuffogó gázok veszélyességével minden motoros tisztában van. De, hogy ennyire erős méreg legyen és ilyen gy'orsan öljön, csak kevesen tudták. Legyen ez a szomorú eset tanulság sok embernek, aki nem veszi elég komolyan ezt a dolgot és aki zárt, vagy rosszul szellőzött helyiségben járatja a motorját. Áradások az Egyesült Államokban Ohioban és Pennsylvaniában körülbelül 25.000 ember vált hajléktalanná és 107-en haltak meg a jeges árban, amely 100,000 000 dollárra becsült anyagi kárt okozott. A mentési munkákat nagyon megnehezíti a nulla körüli hőmérséklet. Ohioban a Scioto folyó áttörte gátját és Chil licothe város egyharmadát elpusztította; itt tízezer ember vált hajléktalanná és másik tízezret ideiglenesen ki kellett lakoltatní. Zanesvilleben, ahol az ár is nagy károkat okozott, tűz ütött ki a város üzleti negyedében, a tüzet a fokozottan mostoha viszonyok között csak nehezen tudták megfékezni. Eisenhower elnök az árvizsujtotta vidékekre szükségrendelkezéseket léptetett életbe és elrendelte az azionnali állami mentő- és segélyakció megindítását. Félelem az atomháborútól Bonn. A német szociáldemokrata párt egyik vezetőtagja, Fritz Erler visszatért az Egyesült Államokban tett útjáról és beszámolt ott szerzett tapasztalatairól. Szerinte Amerikában iger sokan, közöttük vezető politikusok is igen vegyes érzelmekkel fogadják Németországnak atomfegyverekkel való ellátását. A német szociáldemokrata párt attól tart, hogy a felfegyverzés lehetetlenné tenné a megegyezést az oroszokkal (ellenkezőleg : ez az egyetlen lehetőség, hogy megegyezzenek. “Ha nem vagy erős, legázolnak” a Szerk.) Fidel Castro nagy tömeggyűlést hívott össze ^z ország fővárosában, hogy beszámolót tartson és hogy demonstrálja a tényt, hogy a kubai nép mellette és politikája mellett van. A gyűlésen becslések szerint egymillió ember vett részt, a legnagyobb tömeg, amely Kubában valaha<is egy helyen összegyűlt. Egy óra és húsz percig tar tó beszéd két fő témája az ú. n. háborús bűnösök ügyeinek gyors, statáriális úton történő felszámolása, a másik a Batista rezsim által idegeneknek adott és Kubára nézve előnytelen koncessziók revíziója. Ami az első kérdést illeti, hangsúlyozta, hogy körülbelü1 100-ra tehető azok száma, akik halálbüntetést érdemelnek a számtalan kegyetlenségért és gyilkosságért, amit a diktatúra alatt elkövettek. Szavazásra tette fel a kérdést, folytassák-e a batisták ellen a gyorsított eljárást ? A tömeg hangos zúgással és kézintegetéssel adta beleegyezését. Castro elmondta, hogy többen figyelmeztették, ellenségei életére törnek. Ha meggyilkolnak, mondta, van még sok alkalmas ember, aki a forradalmat tovább viszi. Ajánlotta, hogy utódjának öccsét válasszák, aki szerinte a legtevékenyebb és sikeresebb forradalmárok egyike. Kilátásba helyezte, hogy revízió alá veszik azokat a koncessziókat, amelyeket Batista külföldieknek adott és amelyeknek nagy része nem előnyös Kubára nézve. Bár nem említett konkrét eseteket, amerikai körök azt hiszik, hogy főként az USA-ra gondolt, amelynek milliárdos beruházásai vannak Kubában. Castro után Urrutia ideiglenes elnök beszélt röviden. Hangoztatta, a forradalmi kormány mindent el fog követni, hogy a külföldre menekült Batistát és társait a befogadó országok Kubának kiadják. Szerinte módosítani kellene azt a nemzetközi szokást, hogy diktátorok és kiszolgálóik menedékjogot kapjanak idegen államok követségein.
