Kanadai Magyarság, 1959. január-június (9. évfolyam, 1-51. szám)
1959-01-31 / 9. szám
IX. évfolyam, 9. sz., 1959 január 31, szombat 2 KANADAI MAGYARSÁG 996 Dovercourt Road, Toronto. Ont., Canada Telefon: LE. 6-0333 Főszerkesztő : KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szerdán és szombaton Bcerkesztőség és kiadóhivatal: 996 Dovercourt Rd., Toronto Hivatalos órák: reggel 9-től délután 6-ig Előfizetési árak: egész évre $10.00, fél évre $6.00 egyes szám ára: 10 cent Amerikában : egész évre $12.00, fél évre $7.00 Válaazbélyeg nélkül érkezett levelekre nem váleszelunk I Mtifvéa nélkül beküldött kéziratokét, képeket, nem őriünk meg é* nem küldünk Au még külön felhívás, vsgy portiköltség mellékelése esetén sem. A közlésre el halmiénak talált kéziratok esetében is fenntartjuk magunknak a jogot, hegy azokba belejavítsunk, lerövidítsük, vagy megtoldjuk, he arra szükség mutatkezik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláirt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelőe. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief: LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Wednesday and Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Rd., Toronto. Ont. Amerikai posta LINCOLN ÁBRAHÁM ÉS A REPUBLIKÁNUS PÁRT "A republikánus párt eredetét éppúgy nem lehet lerögzíteni, mint ahogyan nem lehet kocsonyát a falra szegezni". Theodore Roosevelt, az Egyesült Államok 26. elnöke mondta ezt, aki akkor maga is a republikánus párthoz tartozott. Más politikai irók is osztoznak a véleményében. A republikánus elefánt első életnyilvánulásai talán egy wis. consini határozati javaslatban, egy michigani konvención, egy newenglandi megyegyülésen és egy akkor még ismeretlen vidéki ügyvéd (Lincoln Ábrahám) fogadkozásaiban jelentkeztek. Az idő 1854 volt. E gyűléseken nem úf politikai programot nyilvánítottak ki. A szóbanforgó kérdés már régóta nyugtalanította a lelkeket, mig végre egy új politikai párt zászlóbontására vezetett. A kérdés a rabszolgaság fenntartásának vagy megszüntetésének problémája volt, a'mely csak akkor robbant ki, amikor az amerikai kongresszus törvényjavaslatot kezdett tárgyalni, hogy a rabszolgatartás megen. gedtessék az akkori Kansas és Nebraska területeken addig is, amig megfelelő állami törvények nem rendezik a kérdést. Akik ellenez, ték a rabszolgaságot, lázadozni kezdtek, tekintet nélkül arra, hogy milyen párt kötelékébe tartoztak. Az északiak legnagyobb része tiltakozott a délen eltűrt embertelenség kiterjesztése ellen és moz. galrnuk megjelölésére, a "republikánus" nevet választották. A hevesen ellenzett javaslatot a többség mégis elfogadta, mire az elégedetlenek egy ellenzéki pártba tömörültek és négy állami konvención (Indiana, Ohio, Wisconsin és Vermont) kibontották a •republikánus párt zászlaját. Ezen a választáson a republikánusok alulmaradtak, de mégis számos képviselőt, 9 kormányzót és sok" helyi tisztviselőt választottak meg republikánus programmal. A következő két év alatt az új párt kebelében felmerült véleményeltérések legyengítették a párt erejét. A rabszolgaságon kívül ugyanis más politikai kérdések is merültek fel, amelyekben a párttagok nem tudtak megegyezni, a rabszolgaság kérdésében elfoglalt álláspontjuk azonban továbbra is csak összetartotta őket, ha arra szükség volt. Ilyen viszonyok közt készült az ország az 1856-i elnökválasztásra. A republikánusoknak három egyéniség közül kellett választanok. Az egyik Salmon Chase volt, az ohioi kormányzó, a második William Seward, New York kormányzója, a harmadik John Tremont, a kaliforniai úttörő, aki az Oregon Trailt megteremtette és az akkor még ismeretlen Rocky Hegyek ormára kitűzte az Egyesült Államok lobogóját. Tremont nyerte meg ezt a belső versenyt, aki azonban az országos választáson alulmaradt James Buchanan.nal, a demokrata párt jelöltjével szemben. A republikánus pártnak gyönyörű elvei voltak, de hiányzott a vezér, aki összetömöritette volna a szavazókat. Az Észak legbefolyásosabb szenátora abban az időben Stephen A. Douglas volt, egy illinoisi demokrata, aki pártolta a rabszolgaság megengedését Kansasban és Nebraskában, de ingadozott részletekben, miért is szembekerült Buchanan elnökkel. Mozgalom indult meg erre a republikánusok körében, hogy megnyerjék a párt részére a nagytekintélyű politikai vezért. Ez azonban nem sikerült és Douglas, "az apró óriás", ahogy akkor nevezték. 1858-ban, mint demokrata lépett fel szenátori újraválasztása érdekében. Ellenjelöltje, mint az illinoisi republikánusok képviselője, az a férfi lett, aki szerint "a bomlásnak indult épület nem állhat fenn sokáig; a kormány nem maradhat egy személyben szabadságszerető és rabszolgatartó". A kérdés a nemzet legfontosabb problémájává érett és Lincoln Ábrahám meg Steve Douglas vitája lángba. boritotta az országot. Douglas szalonkocsiban foglalt helyet a vonaton, amelyhez ágyút csatoltak, hogy az minden város határában megszólaljon. Lincoln harmadosztályú jeggyel utazott ugyanazon vonat deszkaülésén. Amikor a szavazatokat összeszámlálták, kiderült, hogy kevesebben szavaztak, az igénytelen ügyvédre, Lincolnra, de ő kijelentette, hogy "csak elcsúszott, de nem esett el \" Igaza volt, mert a választási kampány során országos tekintélyre tett szert és a következő elnökválasztáson már Lincoln győzött republikánus programmal, amely a rabszolgaság kiirtását követelte, ő volt tehát az első republikánus elnök, akit még tizenkét elnök követett ennek a pártnak a képviseletében. Common Council »W»OOOBOfaOOBO<»60eOOOgaOQOO&»C A VATIKÁN FIGYELMEZTETÉSE Róma. A Vatikán lapja, a L’Osservatore Romano közölte az Egyház hivatalos álláspontját egy politikai tervvel kapcsolatban, amely Olaszországban a katolikusokat baloldali alakulatba akarja bevonni. A Szocialista Párt mint összekötő kapocs, olyan tervvel állt elő, hogy a szocialisták, katolikusok és kommunisták hangolják össze politikájukat és közösen foglaljanak állást politikai kérdésekben. A Vatikán szerint ez a terv Olaszországot Nyugatellenes táborba sodorná Egy ismert európai fotográfus fényképkiállitása Janine Mokrzycki Kevés bevándorló dicsekedhet azzal, hogy műveit már akkor elismerték ezen a kontinensen, mielőtt lábát kanadai földre tette volna. Mrs. Janine Mokrzycki, a kiváló lengyel fotoművésznő esetében azonban éppen ez a helyzet. Amikor néhány hónappal ézelőtt Torontóba érkezett, már egy levél és csekk várta őt az egyik legnagyobb amerikai folyóirattól, a “News Week”-től egyik képéért, amelyet a folyóirat leközölt. A filigrán termetű, élénk Janine Mokrzycki részére ez a nemzetközi elismerés nem volt újdonság ; 25 éves fotos pályafutása alatt képeit számtalan nemzetközi kiállításon mutatta be és velük sok díjat nyert, mint például a Jugoszláv Aranyérmet, az Ezüstérmet Bécsben, a Bronzérmet Budapesten, Belgrádban és Kölnben és a “Kiváló Fotográfus” oklevelet Bordeauxban. Janine Mokrzyckinél a fényképezés családi tradíció. Apja, H. Schabenbeck és bátyja is jónevű fotóművészek voltak. Ennek a családi “konkurrenciának” ellenére Janine elhatározta, hogy ő is a fényképezésnek szenteli életét és miután elvégezte Bécsben a “Graphische Lehr- und Versuch sanstalt”-on tanulmányait, először apjánál dolgo-l zott, első gyakorlati tapasztalatait tőle nyerte. Hamarosan az ifjabb generáció legelismertebb tagja lett. Ambiciózus és mozgékony lévén sok megrendelést kapott csaknem minden lengyel folyóirattól, magazintól címlap- és egyéb képekre. Gyors egymásutánban jöttek sikeres kiállításai Lengyelországban és részvételei külföldi kiállításokon, mindegyik díjakat és elismerést aratva. Kivételes alkotókészségének elismeréseként végül a lengyel fényképészek elnökévé választották ; ő volt az első nő, aki ezt a tisztséget viselte. Művészi tehetsége, és a finom női intuíció néhány egészen meglepő eredményt hozott. Az emberek érdeklik légióként Janinet. Emberek, bármilyen korban, bármilyen társadalmi osztályból, bármilyen helyzetben. Janine a lelkűket akarja a fényképben kifejezésre juttatni, a felszínre akarja hozni igazi énjüket. Ért hozzá, hogyan kell a lélek mélyébe hatolni és azt az álarc fölé hozni, amit az emberek általában használnak a fényképezőgép lencséje előtt. Az eredmények valóban meglepők- minden képe őszinteséget sugároz. Veleszületett mozgékonyságával és energiájával, amelyet nem tört meg sem a háború, sem az utána következő évek megpróbáltatásai Janine Mokrzycki be tudta rendezni megérkezése után néhány hét alatt saját stúdióját Torontóban, a “Janine Photo Stúdióit a 45 Avenue Road-on, néhány blokkal északra a Bloor Street-től. Hogy stúdióját ünnepélyesen nyissa meg és hogy bemutatkozzék a kanadai közönségnek, kis kiállítást rendezett díjnyertes fényképeiből az új Stúdióban, amely minden nap, hétfőtől szombatig d. u. 1 és 6 óra között van nyitva. A kiállítást mindenkinek érdemes megnézni, akit a fotóművészet és általában a művészet érdekel. Sok megkapó kép látható a kiállításon, köztük tájképek, építészeti alkotások, női, férfi és gyermek-portrék, valamint pompás akt-tanulmányok a közel jövőben megjelenő “Nők és Virágok” című fotóalbumából. A kiállítás a legközelebbi két héten át lesz nyitva. Ábrándozás Díjnyertes gyermek kép A torontoi magyar cserkészek A kommunista uralom elfojtotta a szépen fejlődő magyar cserkészmozgalmat Magyarországon és helyébe az “úttörő” intézményt hívta életre, amelyből azonban hiányzott minden igazi mozgalom éltető eleme, a szabadság és az önkéntesség. Azok az itteni magyarok, akik tagjai voltak a magyar cserkészetnek, akik. résztvettek a gödöllői világjamboreen, akik személyesen ismerték főcserkészüket, az aszkéta jel’emű és lelkű Teleki Pált, szeretettel gondolnak vissza a szép időkre. Közülük azok, akiknek fiaik vannak szintén szeretnék abban a boldogságban részesíteni, amely megaranyozta az ő ifjúságukat. A Szent Erzsébet Egyházközség tart fent egy 60 tagú cserkészcsapatot, amelynek 90%-a magyar fiúkból áll. Egy részük szüleivel együtt a forradalom után jött ki, de, amint vezetőjük, Jámbor Laios mondja, mindnyájan fo’yékonyan beszélnek angolul is most már arra kell ügyelni, hogy magyarul ne felejtselek el. Amig egyrészt arra törekszik a vezetőség, hogy jó kanadaiak legyenek a fiúkból, régi hazájuk nyelvét, dalait, irodalmát is tanulják. Gazdagabb, szebb lesz így az életük. Egy tizenkét tagú csoport népi táncokat tanul. A csoportot Drabik Mihály vezeti, aki Magyarországon jó nevű táncos volt és akinek szintén a forradalomban való részvétele miatt kellett elmenekülnie. A cserkészcsapat megszervezte, hogy a szülők is összejönnek havonta egyszer az egyházközségben, ahol egyegy jó előadást hallgatnak meg Kanadáról, az itteni emberekről, szokásokról és a problémákról, amivel ők és fiaik szembe kell, hogy nézzenek. Képviselőnők a rúzs adó eltörlését követelik Margaret Aitken, képviselő a szövetségi parlamentben azt kérte a kormánytól, töröljék el a 10% adót, amely a rúzsokra, borotválkozási cikkekre, fogkrémekre és hasonló kozmetikai szerekre van kivetve. Ezek a szerek a mindennapi élethez szükségesek, nem fényűzési tárgyak. Néhány év előtt elengedték a külön adót olyan cikkekre mint horgász-cikkek, fényképezőgép, stb., indokolt tehát a kérés. Felszólalásának másik témája a munkanélküliségi segéllyel való visszaélések megakadályozása volt. Sok ezerre rúg azok száma, akik illetéktelenül, csalárd úton húznak munkanélküli segélyt. Három konkrét esetet is felsorolt, amikor asszonyok jogtalanul vettek fel segélyeket. Az emberek egy része úgy tekinti a munkanélküli segélyt, nint a nyugdíj egy fajtáját, amely mindenképen jár neki a befizetett díja ellenében, holott arra csak akkor van joga, ha nem tud munkát találni és nem tudnak részére munkát kínálni. Az olvasónak jelentjük: A VILÁG FŐVÁROSAIBÓL. BONN, LONDON, PÁRIZS, HAVANA, BAGHDAD ,SZÖUL Az a feltevés, hogy Amerika és Oroszország minden közöttük fennálló ellentétet rendező megegyezés előtt állnának —< egy kissé korainak tűnik. Az egész abból indult ki, hogy . . . Mikoyan Amerikában történt látogatása indított el egy jól szervezett propagandahadjáratot, mely egy sereg reménykedésre és találgatásra adott alapot. Ez azzal végződött, hogy Amerika és a Szovjet vezetői egyformán tudomásul vették egy közös találkozó lehetőségét annak felderítésére, hogy mennének-e valamire a közvetlen tárgyalásokon? Ez minden, ami történt és semmi több. Ez viszont elegendő volt egyeseknek, akiket az "idegháboru" már kimerített arra gondolni, hogy most egyszeriben fog mindenmegváltozni. A nemzetközi politika légkörét részben megváltoztatta Mikoyan látogatása s úgy tűnik jelenleg, hogy a berlini válság már nem fog helyrehozhatatlan fejleményekhez vezetni. Egyesek már azt is hangoztatják, hogy az egész német kérdés közmegelégedésre intéződhetik el. Másrészről tanácsosnak látszik, ha tisztában leszünk az alábbiakkal : Amerika és Oroszország közötti alapvető különbségek még távolról sem nyertek tisztázást. A berlini válságot még meg kell oldani ! A Szovjet nem hagyott fel világhódító törekvéseivel s Ame. rikának semmi szándékában sincs, hogy továbbiakban az érdektelen néző szerepét töltse be. Úgy Amerika, mint a Szovjet változatlanul kitartanak eredeti elgondolásaik melletti Ezek az elgondolások nagyon messze vannak egymástól. Talán, ha közvetlen tárgyalásokra kerül sor, úgy változás állhat be, de nincs komoly alap, hogy ezt feltételezzük. Washingtoni, londoni és bonni jólértesült körök véleményét adtuk a fentiekben. Mikoyan amerikai látogatását figyelve kérdik Európában : mí is történik Amerikában? Hogy keresztmetszetben adjuk Nyugat-Európa elképedését . . . A párizsi "Journal" szerint: "Mikoyan turistáskodása Amerikában a legmeglepőbb esemény hosszú évek óta. A legügyesebb propagandahadjárat tervezők sem tudtak volna sikerültebb népbóditást tervezni". Ugyancsak a párizsi "Combat" Írja : "Amerika bedőlt Mikoyan mosolygó kijelentéseinek. A világtörténelem legnagyobb félrevezetése ment végbe — a trójai falovat is beszámítva". Londonban a "Daily Mail" Így vélekedik: "Kissé furcsán érezzük magunkat, mikor ennek a főkommunistának a következő kijelentését olvassuk: — Mi nem gonosztevőknek óhajtunk szabadságot biztosítani, hanem ezekkel szemben akarunk szabadságot létrehozni". Eszünkbe jut, hogy az ő szemükben a magyarok is gonosztevők voltak két évvel ezelőtt. Az a nép, mely két év előtt puszta ököllel támadt szovjet páncélosokra! A londoni "Daily Express" Írja ezt: "Mikoyan amerikai látogatása sokak helyeslésével találkozott, akik szeretnék már az idegháború végét látni" Nyugat-Németország azon a véleményen van, hogy bár Mikoyan a Kreml legügyesebb ügynöke napjainkban, de még ő neki sem sikerült minden amerikait félrevezetni. Párizs sok részletet tud az algíri háborúskodás befejezése körül : De Gaulle elnök egyenesen az algíri lázadóvezérekkel bocsátkozott tárgyalásba. Ha ezt túlzó francia vagy arab részről megakadályoznák, úgy De Gaulle népszavazással a francia nemzethez fog fordulni. De Gaulle eddigi eredményei népszavazásokkal kápráztatóan sikeresek voltak. Michel Debré, az új francia miniszterelnök, papíron az ötödik köztársaság második embere, minden kezdeményezés és döntés azonban De Gaulle kezében van. Havanában az ott tartózkodó idegenek szerint jelenleg Így fest a helyzet: Az új kormány helyzete még távolról sem mondható szilárdnak. Castro kezében van a hadsereg, de senki sem tudja meddig? A kommunisták szakszervezetekbe fészkelték be magukat, mig az új kormány üzleti vállalkozásokban vállalt érdekeltséget. A kilátások? Bizonytalanság, mely hónapokig is eltarthat. Belga-Kongóban ezután derül ki, hogy idejében léptek-e közbe a bennszülött zavargásoknál. Nemrégen a belga kormány csak általánosságban mozgó Ígéreteket tett. ha a bennszülött önkormányzatáról volt szó. Baudouin király viszont függetlenséget Ígér most a bennszülöteknek "káros haladék és szükségtelen sietség nélkül". Ezután válik el, hogy az érdekelt kongóiak, ezt minek értelmezik? Bennszülött politikusok önkormányzatot követelnek változatlanul. Angliának és .Franciaországnak sietve kellett az ilyen kívánságoknak eleget tenni. A belgák sem kerülhetik ezt el. Szöul.ban két kérdés miatt vált forróvá a levegő. Az első: hogy lehet Dél-Koreát kommunista beszivárgó ügynökök ellen megvédeni? A másik: Rhee elnök negyedszer történő megválasztása körül forog. Rhee elnök, ki jelenleg 83 éves, túlélte a japánok kinzókamráit, ellene tervezett merényleteket úszott meg ép bőrrel s Így a mostani két kérdés megoldása sem fog részére nehézséget okozni. Irak-ból jelek mutatkoznak, hogy tartanak kommunista előretöréstől. Kasszem miniszterelnök figyelmeztette a helybeli vörösöket, hogy hagyjanak abba a hadseregbe való beszivárgással. Kasszem eddig még nem beszélt ilyen nyíltan. Külföldi megfigyelők szerint Kasszemtől további lépések várhatók, mielőtt eldőlne a vita, hogy ki marad felül Irakban. . Bányaszerencsétlenség Egy pennsylvániai bányában a jégtorlaszok által megduzzasztott Susquehanna folyó kilépett medréből és elárasztotta a folyó közelében lévő antracit bányát. A bányában 45 ember dolgozott. A viz oly hirtelen tört be, hogy a bányászok csak akkor vették észre, amikor az alsó járatok már el voltak árasztva. 33 bányásznak egy magasabban fekvő helyre sikerült menekülnie, ahonnan a mentőosztagok később felszínre hozták őket. Tizenkét bányász azonban hiányzik, de mivel még jelentésünk vételéig holttestüket nem találták meg, remény van rá, hogy legalább egy részük még életben vap.
