Kanadai Magyarság, 1959. január-június (9. évfolyam, 1-51. szám)

1959-01-28 / 8. szám

Még jőni kell, még jőni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. KANADAI &ut<zdúut ^caupvUtuu PRICE 10 CENTS "A mi utunk, • magyarság útja, ma it változatlan : hívan az azar évaa múltúnkhoz, nemzeti tradíciónkhoz, a keresztény világnézetnek, a krisztusi igazságoknak vagyunk követői, hirdetői" (A fenti idézet Kenesei F. László lo­punk olső számában megjelent be­köszöntő cikkéből való.) ARA: 10 CENT IX. évfolyam, 8. szám j KANADA LEGNAGYOBB HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA Toronto, 1959 jan. 28., szerda Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto TELEFON: LE. 6.0333 • Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto PHONE LE. 6.0333 A királynő kanadai útja % Junius és julius folyamán fog lezajlani a királyi látogatás, amelynek során II. Erzsébet királynőnek alkalma lesz egész Kanadát beutazni a két Óceán között és Windsortól egészen Whitehorseig, fent Északon. Torontóban a királynő rövid ideig fog tartózkodni; az eddigi tervek szerint junius 29 és 30.a, a látogatás ideje, amikor ünnepélyesen megnyitja a kibővített kikötőt, mint a világkereske­delem egyik fontos új állomását. A gazdag program alapján a királynő a földkerekség egyik legnagyobb területű Országát fogja megismerni oly alaposan, ahogy kevés kanadainak is sikerült eddig. Von Braun kitüntetése VOLT-E „HIBA” Mikoyan repülőgépén? (A VILÁGPOLITIKA ELMÚLT 24 ÓRÁJA) , A tojáscsata után... Nem csodálkoztunk azon, hogy bizonyos amerikai sajtóhangok elitélőleg nyilatkoztak a magyar menekültek és volt szabadság, harcosok Mikoyan elleni tüntetéseiről. Nem csodálkoztunk és nem csodálkozunk azért, mert itt az Újvilágban kevesen tudják megér, teni és átérezni azt, mit jelent — 1945 óta és 1956 tükrében — ma a magyaroknak, a szovjeturalom. A Szabadság és a Haza fogalmát valójában csak azok isme. rik, akiknek ezek a szavak szivükből fakadnak és egyet jelentenek az élettel! Azért a jogért, hogy valaki véleményét szabadon nyil­váníthassa, hazáját szerethesse, verejtékkel szerzett javait magáé, nak tudhassa, Európában — különösen Magyarországon — már sokszor és tengernyi vér hullott. Itt ezek a jogok annyira termé. szetesek, hogy jóformán csak idegen vonatkozásban kerülnek szó. ba. Ezért van a két földrészen élő emberek szivében oly mérhe. tetlen különbség e fogalmak értelmezése terén. Tudtuk és vártuk e sajtómegnyilvánulásokat, mégis tüntettünk a zsarnokság képviselőjének gyűlölt figurája ellen. Tetteink értelme nem a záptojás és hógolyózápor volt, hanem, hogy e kontinens politikailag hihetetlenül közömbös és javarészt tájékozatlan népé­nek figyelmét Mikoyanon keresztül, a kommunizmus gyilkos ve. szélyére irányítsuk. Amerika népe még ma is — a sajtó és TV gondoskodása folytán — a nácikat tekinti élő, legádázabb ellenségének. Félre, értés ne essék, minden jóérzésű, tisztességes keresztény ember, rel együtt, mi is elitéltük és elitéljük ma is, a közel húsz esztendő­vel ezelőtt lezajlott világháború borzalmait, kilengéseit. Hitler és hadserege azonban megsemmisült Amerika és szövetségesei győ­zelmeinek következtében. Nyugat-Németországban új, életképes, reálisan és becsületesen gondolkodó, gazdaságilag és technikailag kiválóan képzett, az új háború borzalmaitól irtózó, generáció nőtt fel. Ez az ifjúság nem militarista, tehát ma semmiképpen nem jelent veszélyt a világnak. Természetesen jogos és indokolt a feléjük for. ditott figyelem, a nácizmus szelleme soha többé nem ébredhet fel. A világbékére ma más, fenyegetően hatalmas árnyék borul, s ez a Szovjet, a világhatalmi törekvésektől izzó kommunizmus. Ez a vörös hatalom ma már a Föld egyhatodát birtokolja s étvágya olthatatlan. ' Múlhatatlanul szükséges és sürgető volna az idő arra, hogy Amerika népe is megismerkedjék a bolsevizmus eddig viselt dol­gaival (de nem a szovjet brossurák angolnyelvű kiadásaiból!1), politikájával és taktikájával. Ha ez megtörténik, bizonyosak va. gyünk abban, hogy lehull a zöldszinü szemüveg a szemekről s fel. ismerik az igazi veszélyt addig, mig az elhárítható. De addig a magyarok, s minden eltiport, bilincsbevert nemzet fia tüntetni fog Mikoyan, vagy bármelyik szovjet, véreskezű gyil­kos ellen, bárhol jelenjék meg a szabad világban ! Addig mindig felemelkednek a táblák komor szöveggel, zá. porozni fognak a hógolyók és tojások, nem némulnak el a rekedt torkok kiáltásai, mig Amerika s a szabad világ lelkiismerete ön­tudatra nem ébred! Mi magyarok, azért járunk élen ebben, mert félelem nélkül, halált megvető bátorsággal, puszta kézzel, már birokra keltünk a Vörös Medvével, s tudjuk, hogy nem legyőzhe. tetlen. Mikoyan, mint "üzletember", nem tudjuk, milyen sikerekkel vagy balsikerekkel tarsolyában tért haza, de hogy dús politikai ba. bérokat nem aratott Amerikában, ez bizonyos! Ezért talán mégsem volt teljesen hiábavaló a tojás és hógolyócsata . . . — HC — »▼▼▼▼TTTTTTTVVTirrTTVTVTYV Rövid jelentéseink Washingtonból jelentik, hogy Dr. Wernher Von Braun, a hadsereg német származású rakéta szakértője úgy nyilat­kozott, hogy az Alabamában lévő kísérleti rakéta-állomás anyagiakkal nincsen elég bő­ven ellátva és erősen szük­sége volna egy “gazdag ame­rikai nagybácsira”. Mint ismeretes, Braunnak sikerült Amerikában az első mesterséges holdat kirepíte­ni. Azt mondta, az állomás 60 millió dollárt tudna felhasz­nálni olyan célra, amihez nem fűzik azt a feltételt, hogy Jeruzsálemből jelentik, a hosszantartó szárazság még mindig nem szűnt meg, pedig az időjárásjelentések a hét végére csapadékos időt he­lyeztek kilátásba. A szárazság olv nagy, hogy most már semmiféle eső sem tudja helyrehozni a károkat. Az öntözetlen területek ter­mésének legalább 20%-a elve­szett és ami megmaradt, csök­kent értékű lesz. Nagy baj az is, hogy a szá­“folytasd azt, amit eddig csi­náltál, csak jobban.” Nyilatkozatát azzal kapcso­latban tette, hogy ő és négy polgári társa Eisenhower el­nök által érdemei elismerése­ként arany érdeméremmel lett kitüntetve, a legnagyobb ki­tüntetéssel, amelyet polgári személyeknek adnak. Von Braun kijelentette, hogy a szovjet sikerek az űr­kutatás terén megszabják az Egyesült Államok teendőit : a legközelebbi feladat mester­séges bolygót küldeni a Nap körüli pályájára. razság következtében a talaj­vízszint oly alacsonyra szállt, hogy már csak kevés hiány­zik ahhoz, hogy a tengerpart közelében lévő kutak egy ré­szébe sós víz hatoljon be. Ha a szárazság még tovább tart, ez a folyamat katasztrofális méreteket ölthet. Az öntözéses területeken a vízfogyasztás 30%-kai emel­kedett az elmúlt évben. A megművelt terület 4.000 acre­­rel és Izrael lakosságának szá­ma 4.000 fővel nőtt. m Mikoyan kétesértékű utazá­sának utóhangja is disszo­náns volt. Az a szabályszerű utasszállító repülőgép, amely a szovjet miniszterelnökhe­lyettest szállította, Uj found­­landban . kényszerleszállást végzett. Az egyik motor kigyulladt, egy másik megállt, s a gép végülis két motorral sántikált be a legközelebbi elérhető re­pülőtérre. A leszállás után megejtett vizsgálat nem ál­lapított meg semmiféle sza­botázst a svéd gyártmányú repülőgépen, amelynek Mi­koyanon és kíséretén kívül még 27 utasa volt, de a dolog mégis felettébb gyanús. Gyanús mindenekelőtt az, hogy az oroszok miért nem küldtek saját gépet a kis ör­mény miniszterért, aki a leg­modernebb léglökéses szovjet repülőn érkezett meg Ameri­kába. Egyáltalán nincs kizár­va, hogy a skandináv légitár­saság gépén nem annyira a Mikoyan által legyilkoltatott áldozatok hozzátartozói, mint inkább a Kreml “ellenőrző ügynökei” igyekeztek “vélet­len" balesetet okozni. Az idő fogja megmutatni, hogy ez a feltételezés helytálló-e ? Any­­nyi mindenesetre tény, hogy Mikoyan nem érte el sem fő­célját : a berlini ügyben való nyugati behódolást, sem má­sodlagos céliát : az USA ha­difontosságú nyersanyagai­nak a szovjetbe való szállítá­sát. Ezért Mikoyan búcsúsza­vait, amelyek szerint “minden oka megvan arra, hogy több optimizmussal nézzen a jövő elé, mint ideérkezésekor” -— helyesen így kell értelmezni : “Szívesen követnők a szov­jetben azt a politikát, amelyet az USA folytat, — de amíg Hruscsevék uralkodnak, ad­dig nem lehet.” De nemcsak Mikoyan üzleti tárgyalásai hiúsultak meg a nyugati pénzemberek és poli­tikusok józanságán. A legújabb hírek szerint Kanadában is megbukott egy sötét terv, amely arra irá­nyult, hogv Kanada kezdien nagvaránvú aluminiumszállí­­tásokat Vöröskína felé. A terv ugyanazokból a kö­rökből indult ki. amelyek ta­valy azt akarták, hogy a ka­nadai Ford-művek adjanak el a pekingi kormánynak 2000 nagyteljesítményű teherau­tót. A tavalyi meghiúsult autóüzlet mögött ugyanaz a William Comer névre hallgató vancouveri exportőr áll, aki most minden követ megmoz­gatott, hogy az ALCAN (a legnagyobb kanadai alumi­­niumkohó) 2000 tonna alumí­niumot szállítson Kitimatból Vöröskínának. Úgy a teherautók, mint a nyersaluminium stratégiailag fontos árúcikknek számít, s az Egyesült Államokban a Vöröskínával szemben fenn­álló tilalmi listán is szerepel. Tavaly a kanadai Ford-mű­vek azzal utasították vissza Peking vételi ajánlatát, illet­ve küldték vissza az aláírt rendelést, hogy miután a ka­nadai Ford csupán leányvál­lalata a detroiti Ford-művek­­nek, ezért nem helyezkedhet szembe az USA törvényeivel sem. Ez a határozat csak meg­kerülése volt a valódi indok­nak : hogy tudniillik Kanada még akkor sem szál­líthat az amerikai kontinens esküdt ellenségeinek straté­giailag fontos anyagokat, ha azt az ország törvényei for­málisan nem is tiltják. Az ALCAN azonban tiszta kanadai vállalat,' amelynek igazgatóságában szerepelnek ugyan amerikaiak, azonban a hangadó férfiak : Alexander Marsall és Mr. Howe, aki Ka­nada hadügyminisztere volt a Diefenbaker-kormány uralom­ra jutásáig. Éppen ezért mód­ja volt az Alcan-nak világos szavakban kifejezni azt a jó­zan itélőképességű kanadaiak által mindenkor hangoztatott elvet, hogy : “Minden olyan üzleti vállalat megszegi legelemibb köteles­ségét az országgal és saját tulajdonosaival szemben, ha olvan rövidlátó üzleti politi­kát követ, amely pillanatnyi érdekekért feláldozza a kana­dai üzleti élet jövőjét és talán az egész ország jövőjét.” Mr. Howe szavai hosszú időre lefektetik azt az elvet, hogy Kanada nem szállít, ha­dianyagot a vörösöknek, sem Vöröskínának, sem a szovjet­nek vagy a csatlósállamok­nak. Miután pedig az ALCAN- nak befolyása van a kanadai vállalatok egész sorára, re­mélni lehet, hogy végre meg­szűnik azoknak az eszeveszett ügynököknek és cikkíróknak a kórusa, akik azt kívánják, hogy Kanada árulja el az USA-t, ahol csak lehet még akkor, ha ez a kommunisták érdekét szolgálja. Hogy pedig mennyire té­vednek azok, akik azt hiszik, hogy a vörösöknek szabad, vagy pláne muszáj engedni, azt legjobban mutatja Gerhard Eisler keletnémet pronagandaminiszter 1 e g­­ujabb véresszájú cikke. A keletnémet kormány, amely éppenannyira nem német, mint amennyire a Kádár-kor­mány nem magyar, kijelenti, hogy bármi is történik, “át fogja venni” Nyugatberlint május 27-én, s hogy ha oda valamely nvugati repülőgép engedély nélkül berepül, azt “le fogja lőni minden figyel­meztetés nélkül”. Az oroszok maguk már nem beszélnek ilyen nagy hangon, — hiszen Mikoyan éppen azt hangsú­lyozta a legnagyobb pátosszal, hogy nem lesz háború sem Berlin miatt, sem más indok­ból. Az azonban lehetséges, hogy a berlini krízisnek ta­vaszra várt legforróbb nap­jaiban igenis lesznek helyi összetűzések, s ezeknek bizo­nyára lesznek áldozatai is. Azok az urak, akik ragasz­kodni szeretnének ahhoz, hogy Kanada szállítson alu­míniumot Vörökínának, talán nem tudják, hogy a Peking­­nek szállított hadianyag egye­nesen Keletnémetországba ke­rülne, s a kanadai alumínium­ból gyártandó orosz (nem kí­nai) repülőgépeken szovjet pilóták lövöldöznének keletné­met felségjelvények alatt azokra az amerikai (és ka­nadai) repülőgépekre, ame­lyek majd a berlini lakosság­nak szállítanak élelmet. A világpolitika másodrendű színpadán, Latinamerikában úgylátszik lecsillapodnak a problémák. Kubában abbahagyták a tö­megkivégzéseket, s a most tárgyalásra kerülő 70 “háborús bűncselekmény” ügyében Fidel Castro maga vállalta a közvádló szerepét. A tárgyaláson nagyszámú külföldi hallgatóság, egyebek közt két USA szenátor is meg fog jelenni. Akármi is lesz a vésztörvényszék Ítélete a még el nem intézett Batista-vád­­lottakkal szemben, annyi bi­zonyos, hogy a forradalom vérgőzös hangulata elmúlt, s talán a jövőben nem forra­dalmi * statáriális tanácsok, hanem szabályszerű, alkotmá­nyos alapon Ítélkező bírósá­gok fognak működni a kubai politikai perekben. Az egész világra nézve rendkívüli fon­tosságú, hogy a Castro-kor­­mány a demokratikus nemze­tek közé soroljon be. s ne vál­jon politikai- támadások cél­pontjává. Jelentések érkeznek arról is. az argentínai sztrájk az eré­lyes és hathatós kormányin­tézkedések köve tkeztében megszűnt veszélyesnek lenni A kommunista szakszerveze­teket máris leszerelték, a Pe ron-párti sztráikolókat pedig katonai szolgálatra hívta be a kormány. hid’Éghullám AZ *" EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN A héten hideghullám árasz­totta el az Egyesült Államok területét északi határától egé­szen Uj Mexicoig. Különösen öt állam,, Kansas, Missouri, Iowa, Nebraska és Illinois szenvedett sokat a kegyetlen időjárástól. 11 halálos áldo­zatról tesznek jelentést, akik­nek halála közvetlenül az ab­normális időjárásnak tulajdo­nítható. A KÉMELHÁRITÓ FŐNÖK NYUGATRA MENEKÜLTi Bonnból jelentik, hogy a kelet-német rezsim kémelhá­rító osztályának vezetőj e, aki­nek a nevét egyenlőre nem hozzák nyilvánosságra, sza­bad földre menekült. • MALIK JÖVŐJE London. Malik londoni szov­jet követ visszatért állomás­helyére. Egyelőre tehát tárgy­talanná váltak azok a hírek, amelyek szerint Malikot visz­­szahívják Londonból és Moszkvában a helyettes-kül­ügyminiszteri állást fogja be­tölteni. • NEM VÁLLAL KÖTELEZETTSÉGET... London. Az angol parla­mentben Arthur Lewis mun­káspárti képviselő felszólítot­ta a kormányt, jelentse ki kö­­telezőleg, hogy nem indít so­ha többet a szuezihez hasonló katonai akciót az Egyesült Nemzetek előzetes hozzájáru­lása nélkül. Szerinte az 1956- os akció megsértette az Egye­sült Nemzetek Alapokmányát. MacMillan miniszterelnök kijelentette, hogy nem haj­landó ilyen nyilatkozatot ten­ni. • 1 ÚJFAJTA GÉP Tokio. A moszkvai rádió híradása szerint a Szovjet Unióban olyan gép szerkesz­tésén dolgoznak, amely ener­giaforrásként az ionoszférá­­ban kb. 60 mérföld magas­ságban kifogyhatatlan meny­­nyiségben előforduló, elektro­mosan töltött gázt használja. A rádió szerint előkészítés alatt áll egy ilyen próbagép gyártása..— Kérdés, hogy a hír nem-e a Holdból való (Szerk.) Szárazság Izraelben |

Next

/
Thumbnails
Contents