Kanadai Magyarság, 1959. január-június (9. évfolyam, 1-51. szám)

1959-06-20 / 49. szám

KANADAI MAGYARSÁG IX. évfolyam 49. sz., 1959 június 20., szombat DR. BOBULA IDA: SUMIR MAGYAR NYELVROKONSÁG (Befejező közlemény.) Az egytagú sumir szavakkal a magyar nyelv egytagú szógyötkereit kell hasonlítanunk. Nem hiába teszi a magyar nyelv a hangsúlyt a szó első tagjára: többnyire ott a lé­nyeg. Két egyenrangú szógyököt kapcsol össze, sajátosan benső kapcsolattal, a magyar nyelv egyik ősi, jellegzetes megnyilatkozása, az ikerszó. Jön-megy, üt-ver, szánt-vet és társaik páldául kiválóan alkalmasak arra, hogy megke­resve mindkét iker megfelelőit a sumir egytagú szavak között, meggyőzőbb etymológiákat hozzunk, mintha az egyes szavakat külön-külön hasonlítanánk. Természetesen számot kell vetnünk annak minden következményével, hogy az élő nyelvet egy régóta halott nyelvvel kell összehasonlítanunk. Az utólag sumirnak elnevezett nyelvet a tarfejű nép körül­belül Krisztus előtt 4000 és 2000 között beszélte Mezopo­támiában. Akkor szétszóródott, kivándorolt, elpusztult, vagy elkorcsosodott maga a nép, de a hódítók, akik helyükbe jöttek megőrizték a halott nyelvet, mint az Istentisztelet, a tudomány, a varázslat szent nyelvét. Későbbi népek ilyenformán őrizték meg a latint és az ógörögöt. Azok a kal­­deusok, akik Kr. e. 612-ben megdöntötték az asszir birodal­mat és azután Nabukodonozor királyuk alatt ragyogóan új­jáépítették Babilont, igen tudatosan sumir utódoknak tar­tották magukat, bár mindennapi használatban az akkor már évezredes sémita uralom nyelvét használták, — mint a mai írék az angolokét. Az újbabiloni káldeus uralom rö­vid életű volt, de az ősi sumir nyelvet még annak bukása után is használták Babilonban, kb. Krisztus születéséig, természetesen csak a beavatott írástudók. Jó lenne, ha a sumirt az ős finn-ugor alapnyelwel lehetne hasonlítani, de erről ezidőszerint még nem lehet szó, mert a finn-ugor alapnyelvet rekonstruálni ismételten meg­próbálták, de megbízható rekonstrukciót eddig nem isme­rünk. Azzal kell dolgoznunk, ami a kezünkben van: az ék­írásos táblákról ismert sumir nyelvvel és a magyar nyelv­vel. Természetesen különös figyelemmel (kell lennünk a magyar nyelvemlékekre és a ritka táj szavakra. A régi, — hét-nyolcszázéves magyar szó gyakran átmenet a sumir és a magyar szó között. így pl. a magyar édes szónak a sumir­­ban ESI felelt meg. A kettő között van a régi magyar szó: fees. “Én fees fiadom” így van ez az ómagyar Mária-sira­­lom szövegében. A Mohácsi Nyelvemlék kerenye szava a sumir KURUN és a mai magyar kenyér (között áll. Ami régi, elavult táj szavunk még menthető, annak na­gyon gyakran meglelhetjük a sumir megfelelőjét. R. a nem­rég megjelent Ormánysági Szótár-ban találtam a következő feljegyzést: “Adar, kadar, gadar, a megásott sír mélyét!, a sír oldalába vájt üreg, ahová betolják a koporsót, hogy a hulló hant ne nyomja.” A sírásók kérdik: “Ájjuk a ga­dar j át?” Ez az ormánysági adar, kadar, vagy gadar a nevével együtt utóda az ősi mezopotámiai sírkamrás temetkezésnek. A. Déimel sumir lexikonja szerint KINDAR, KIDAR jelen­tése Erdspalte (hasadék, üreg a földben). Ebből -— mellé­kesen — megérti az ember azt is, hogy mit csinál, aki kön­­törfalaz. Nagy óvatossággal dúcol, vagy tapaszt körül egy földalatti üreget, nehogy a föld a nyakába szakadjon. Mel­lékes, bár talán nem érdektelen az sem, hogy az ormány­sági áj ige is iközéphelyen van a sumir AL és az ugyanazt jelentő magyar ás között. Egy-egy sumir középszónak a magyarban gyakran szá­mos leszármazőja él. Így pl. az AL, ás gyökérből nemcsak ásó lett, hanem a régi áj szó is, mely bevágást, völgyet jelentett és talán az ajtó is. így lett a sumir BAD-ból bot, vet, pata, fut. Ugyanígy lett a sumirul edényt, tartályt je­lentő DUG-ból a magyar nyelvben tök. (gondoljunk a lopó­tökre), tok és dug. Érthető, hogy az ilyen egyezéseket nehéz felismernie és elfogadnia annak, aki hozzászokott, hogy egy szanszkrit tőből csak egyetlenegy angol szót vezessen le és csak ezt a kettőt hasonlítsa. A szittya nyelvek nem egé­szen úgy fejlődtek, mint az indo-európaiak, — az örök­zöld, pálma élettörvénye sem azonos a bükkfáéval. A bükk minden ősszel szabályszerűen lehullatja minden levelét — következő tavaszon csupa egyidős, egyforma levelet hajt. A pálma nem ezt teszi — hajt új levelet anélkül, hogy ehhez el kellene vetnie a régebbieket és akár megengedjük, akár nem, azok is jogosak. Itt van például a sumir BAR; több, mint száz jelentése van a sumir szótárak szerint, de ezek valahogy mind rokonságban vannak az alapgondolattal: a BAR az, ami kívül van,' körülvesz, határol valamit. Mint borda az ember, vagy a hajó testét. Mint a part a vizet. Mint párta a leányzó fejét. Mint börtön azt, akit becsuktak. A BAR az, ami a városon kívül van — a. pusztaság és a “külső ember”, a paraszt. “Kiteszlek a paréra”! ezzel fe­nyegette meg Kóréh Ferencet kis gyermek korában édes­apja Háromszékben. “Senki sem magyarázta meg nekem, hogy mi az a páré, de tudtam, hogy az, ahol aztán semmi nincs! Féltem is tőle.” Nyílván a világkörüli űr a páré, a székely világnézetben. A szavak tudománya azért olyan izgalmas, mert a sza­vak mögött ott az egész élet. A mezopotámiai cseréptáblák ősi szavai olyan népre, olyan gondolatokra, észjárásra, élet­­fofnmákra és világnézetre mutatnak, melyekben a magyar felismeri a saját életének és lelkének gyökereit. A szavak­ból és mondatokból, az ősi szövegekből kiderül, hogy a su­­mirok elsősorban földművelők voltak, szántottak-vetettek, kertet műveltek és állatot tenyésztettek. Volt náluk “rú­gott borjú” és “másodfű bárány”, subát, gubát, gatyát, mentét, pártát, csákót, háborúban pettyes párducbőrt hord­tak, fokossal verekedtek, szigonnyal halásztak. Reánk ma­radtak közmondásaik, költeményeik, történelmi félj egyfő­seik, vallásuk emlékei. Aki ezeket megismeri, igazat kell, hogy adjon Langdon-nak, aki a Cambridge‘History első kö­tetében azt írta a sumirokról, hogy az ókor legrokonszen­vesebb népe voltak. Senki úgy meg nem értheti ezt az alkotá­saiban máig élő nagy népet, mint a magyar kutató, aki kö­vetni tudja az eszük járását. Ezért kell, hogy akadjanak fiatal magyarok, akik majd felkészülnek erre a kutatómun­kára. A sumitr-magyar rokonság kérdése történelmi prob­léma és az igazságot csak a történelem különböző segéd­­tudományainak segítségével találhatjuk meg. Ilyenek egye­bek közt a földrajz ,a régészet és embertan. Valamennyinél fontosabb az összehasonlító nyelvtudomány tanúsága, külö­nösen akkor, mikor'-bőven áll rendelkezésre a többezeréves anyag. A sumir-magyar nyelvhasonlítás gondolata közel száz éves, de az elmélet távolról sincs kidolgozva és kicsiszolva. Időnként dolgoztak rajta önfeláldozó, áldozatos és lelkes emberek, akik mindig maguk voltak munkájuk mecénásai. Ezzel szemben a finn-ugor nyelvrokonság elméletét közel kétszáz éven át csiszolta, művelte száz meg száz nyelvész, akiknek túlnyomó részét, valamilyen formában, az állam­­hatalom pénzelte ezért. Jó, hogy ez megtörtént. A finn­ugor rokonság fennáll és józaneszű ember soha nem fogja restelni, hogy ez a rokonság sok elmaradt, szegény és sze­rencsétlen néphez is (kapcsol bennünket. A finnek, esztek rokonságára joggal büszkék lehetünk. A finn-ugor nyelv­­hasonlítók munkái azonban csak az igazság egy részét vi­lágították meg. Ezzel nem elégedhetünk meg. A (következő kétszáz évben a magyar eredetkérdés többi, eddig sötét­ben maradt részeire kell, hogy forduljon a figyelem. Az aratás gazdag lesz — kérjük az aratás Urát, hogy küldjön a megpróbált nemzet hasznára, errevaló komoly készült­­ségű aratókat. Az UNO csapatok vigyáznak a rendre i a gazai övezetben A szuezi válság idején, 1956. ban voltak harcok utoljára Izrael és Egyiptom között és azóta kö­zös határukat az Egyesült Nem­zetek ötezer főnyi csapata őrzi. Hogy a viszonylagos nyugalom csak az ő jelenlétüknek köszön­hető-e, vagy anélkül is megvolna, nehéz lenne megmondani. Az UNO csapatait hét semle­ges ország katonaságából állí­tották össze. Mindezek az orszá. tjok azonban csak a kisebb ka­tonai erővel rendelkező hatal­mak közül kerültek ki: Kanada, Dánia, Jugoszlávia, India, Brazi­lra, Norvégia és Svédország. A kis nemzetközi hadsereg pa­rancsnoka a kanadai E. L. M. Burns tábornoki. Nemcsak kato­nának kell fennie, hanem politi­kai érzékkel is kell rendelkeznie •— és Burns kiválóan látja el szerepét. Politikai kérdésekben csak nagyon óvatosan nyilatko­zik, a katonai kérdéseket a leg­aprólékosabb gonddal intézi. A határt részben a szárazföl­dön mozgó páncélos alakulatok, részben felderítő repülőgépek figyelik. A járőrök állandó rádió­összeköttetésben vannak katonai parancsnokságukkal, minden gyanús mozgolódást azonnal je­lentenek. Az UNO alakulatok egyik legfontosabb feladata az is, hogy ellenőrizze és biztosítsa az Aqaba öbölben lévő Elath ki­kötőhöz vezető ut zavartalanságát Ez Izrael szempontjából fontos, mert ezen a kikötőn keresztül bonyolódik le Izrael tengeri for­galma a keletafrikai és az ázsiai országokkal. Az UNO továbbra is fenn akarja tartani ezt a kis A Kanadai Magyarságban a világ összes fontosabb híreit megtalálja nemzetközi hadseregét, amely­nek költségeire 1959-ben tizen­kilenc millió dollárt szavaztak meg. Díjtalan könyvecs­ke sok jótanácsot ad a háznak és a farmnak Nem is álmodja ön, hogy az egyszerö, közönséges háztartási lúg mily sokféle módon használható. Időt takarít meg ön­nek. Munkát, meg pénzt takarít meg. Többféle módon, mint ahogy azt ön elképzeli. Mindez egy kis, díjtalanul kap­ható könyvecskében van leírva, amelyet egy kiváló kanadai bakteriológus írt és amelynek a címe: "Hogyan segíthet ön­nek a lúg háztartásában és a farmon*'. Több mint 60 oldalon értékes adatokat talál, amelyek ismerete minden lakás és farm tulajdonosának hasznos. Hogy meg­szerezze ezt a díjmentes könyvet, írjon a Standard Brands Limitednek, 550 Sherbrooke St. W. Montreal. GL-189 ll|Ä| * '.f*? && •• «*« ' - - ' HEAT EXCHANGE A gázturbina a szélmalomhoz- hasonlóan dolgozik. Forró gázok hajtják, amelyek az égési kamrából áramlanak ki. Ez a turbina, vagy "szélmalom" hajtja a "Turboautót". A tervezők nikkel-ötvözetet használ­nak a gázturbina építéséhez, mert ez áll ellent a leg­jobban a nagy hőnek, amely a jövő autóinak, teher­kocsijainak és autóbuszainak gázturbináiban fog uralkodni. QUALITY CANADIAN PRODUCTS CONTAINING QUALITY INCO NICKEL Képzelje csak el: ilyen gázturbinás kocsit fog hajtani, A nem nagyon távoli jövőben Ön gázturbinával hajtott autót, teherkocsit, autóbuszt láthat. Ezek most még csak kísérleti stádiumban vannak ... de az Inco Nikkel se­gít, hogy valósággá váljanak. Az Ön jövőbeli kocsijának motorja simábban fog járni és amellett kisebb, köny. nyebb lesz. Rosszabb minőségű tüzelőanyaggal fog dolgozni, mint például petró­­leummalí. A gép azonban tüzes lesz. És itt jut szerephez az Inco Nikkel. Az 1600 Fahrenheit fok körüli hőmérsékleteken a közönséges fémek nem elég jók. Külön­leges hőálló nikkelötvöietekre vah szükség, hogy megbirkózzanak ezzel a fel­adattal. . .,hogy ellenálljanak, az erőhatásoknak, a korróziónak és a magas hőfok­nak. És az Inco Kutatógárdája segít kifejleszteni ilyen ötvözeteket. Nikkelt használnak természetesén védőrétegként a kocsik lökhárítóin, rácsain és diszitőelemein is és nikkel tartalmú rozsda-mentes acélt a kerékabroncsokhoz. Az erős, tartós acélötvözetekben is ott' szerepel a nikkel a fogaskerekek, valamint tengelyek anyagában. Ön megbízhat a jelenlegi és jövőbeli kocsijában lévő Inco Nikkel minőségben; amely nélkülözhetetlen, szolgálatokat tesz önnek. írjon díjmentes füzetünkért, "The Exciting Story of Nickel". Ragyogó, tartós, nikkel-króm réteg védő­réteget alkot, amely állandó szépséget biztosit a kocsi különböző díszes alkat­részeinek. THE INTERNATIONAL NICKEL COMPANY OF CANADA, LIMITED 55 YONGE STREET, TORONTO /V 1MM MAIK A nikkel szilárdságot és szívósságot ad az acélnak. Nikkel-acél ötvözetek személy- és teherkocsik alkatrészeiben használva ellenállnak a nehéz terheléseknek és a kíméletlen használatnak egyaránt.

Next

/
Thumbnails
Contents