Kanadai Magyarság, 1959. január-június (9. évfolyam, 1-51. szám)

1959-06-20 / 49. szám

IX. évfolyam 49. sz., 1959 június 20., szombat 6 KANADAI MAGYARSÁG PÉNZ GYÓGYSZER ÓRA TUZEX Vámmentes szeretetcsomagok küldése az óhazába Mindenfajta gyógyszer küldhető hazai receptre is Bankjegyek a legolcsóbb napi áron kaphatók. Hivatalos megrendelő iroda : OCEAN RELIEF AGENCY 808 Palmerston Ave., Toronto 4, Canada Tel.: LE. 4-1347 Túl.: LADÁNYI ZOLTÁN FORDÍTÁSOK BIZTOSÍTÁSOK VIZŰM BESZERZÉS 0 R ÓRA Hajó. és repülő. jegyek oe»e«KKK>»& |illlllllllll!Unililllllllllllltlll!lillllllllillll!linillllllinillllllllllll!llll!lllllllllllllllllillliilllllllllllllllll]l!ltllll!lllllll> TORONTÓI MAGYAR HÁZ = 245 COLLEGE STREET TELEFON: WA. 3-754« = MINDEN VASÁRNAP ESTE (TÁRSAS ÖSSZEJÖVETELT! | tartunk, amelyre ezúton is szeretettel hívjuk Torontó § magyarságát. | | BANKETTEK ÉS EGYÉB ÖSSZEJÖVETELEKRE | TERMEINK BÉRBEADÓK. § Minden pénteken és szombaton este táncmulatság. | fiilllUUlllllilllllMIIIIHIlllllllllllllllllllllllilUIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllliP ^'iiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiim^ * Az összes magyar képeslapok, piperecikkek. 1 („IRENE“ női fodrász-szalon 1 * A magyar hölgyek kedvelt üzlete. Elsőrendű budapesti munkaerők. 1 Reklám árak! — Még nem volt nálunk? 1 Önt is várja szeretettel Kanada legnagyobb § § magyar fodrász-szalonja. i | FEKETE ZOLTÁNNÉ | 326 SPADINA AVE. TORONTO, ONT. TELEFON EM. 3.6553 1 | (Közel a Dundashoz) = 1 I SiiiiiiiiiiiiuiiiiiiuiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiuiiiiiir ACCO FUEL OIL 4UE RD. TORONTO * 1331 GREEN AVE- MONTi 1798 AVENUE RD. TORONTO * 1331 GREEN AVE MONTREAL • AUTOMATIKUS FÜTŐOLAJSZÁLLITÁS • MINDENFAJTA OLAJFÜTÉS BERENDEZÉS • 24 ÓRÁS SERVICE-SZOLGÁLAT Bővebb felvilágosításért hívja magyar képviselőnket : SZMETTÁN KÁROLYT TELEFON: LAKÁS: RU. 1-5316. — HIVATAL: RU. 3-6137. SWISS UNITED WATCHMAKERS 382 BAY ST. TORONTO Telefon: EM. 8-2863 MAGYAR MESTERVIZSGÁZOTT ÓRÁS Omega, Doxa, s minden svájci, amerikai órák raktáron. 5 évi jótállással. Minden javítást a precíziós Watch-Master gépem­mel ellenőrzők. Javítások egy évi jótállással. E hirdetés felmutatója 20% engedményt kapl MAGYAR KÖNYVEK Szépirodalmi, ismeretterjesztő és tudományos szakkönyvek, szótárak, nyelvtanok. CONTINENTAL BOOK SHOP Tulajdonos: E. SCHULZ 463 SPADINA AVENUE TORONTO, ONTARIO, CANADA TELEFON: WA. 2-6828 Kérje könyváftjegyzékünket. Kapható P. Howard ( Rejtő) : A látha­tatlan légió c. érdekfeszítő regénye. Ára 95 cent. AUTÓJÁT javítássá szakemberrel ! BARTHA BÉLA a kiváló magyar autószerelő mester, hosszú hazai és több, mint 10 éves kanadai gyakorlattal szívesen áll ren­delkezésére. Hozza kocsiját a BLOOR AUTO RITE GARAGE magyar autójavító üzembe : 871 BLOOR ST. W., TORONTO (közel az Ossingtonhoz.) Telefon : LE. 1-2808. IGAZI HENTESÁRUT minden időben friss húst, \ fűszer és csemege árút KRASZNAI KÁROLY üzletében vásároljon 628 COLLEGE ST., TORONTO \ Tel.: LE. 5-6242 { EREDMÉNYT AKAR ? ITT HIRDESSEN! $1.25 $1.25 WALDI autóiskola 859 COLLEGE STREET (Ossington mellett) LE. 2.5461 TORONTO • Mindenfajta autó vezetését ta­nítja, elméleti és gyakorlati oktatást nyújt. VIRÁGOT minden alkalomra LOTUS virágüzletben vásároljunk 802 BATHURST ST. (Bloor sarkán) Tel.: LE. 3-3884 gVtfwwMveyMoivyiflnniyMM — ISMERJE MEG KANADÁT JOBBAN — VONATTAL UTAZZON A CMR .REL MOST, FIZESSEN KÉSŐBB Hm 100 dollár útiköltséghez, 10% lefizetés szükséges, a-----többit 24 hónapig törlesztheti. Kombinált vasúti, zrz: hajó utakra szintén adunk hitelt. ® Sokféle lehetőség nappali és éjjeli elszállásolásra, 5Er* A CNR-en 150 fontig díjtalan poggyászszállítás. ÍZT Két nagy vonat naponta keleti és nyugati irányban. ontinentai ss oat!®a/ifa/ Felvilágosítás és helyfoglalás az Ön Kanadai Nemzeti Jegyirodájában CANADIAN NATIONAL RAILWAYS HÁZASSÁGRA VÁR sürgősen sok ezer minden korban lévő férjezetlen nő. FÉRFIAK: Csaknem 200 legújabb fény­képet küldünk pontos adatokkal, azonnal, 2 dollár beküldése ellenében. Box 1021, STN. "C" Toronto 3 Ont., Canada. ROSTA TRAVEL SERVICE MAGYAR UTAZÁSI IRODA Útlevelek, vízumok USA-ba is, bevándorlás, garancia levelek, tolmácsolás, levelezés, fordítás HAJÓ- ÉS REPÜLŐJEGYEK RÉSZLETRE IS! DR, ROSTA IMRE V. M. ÜGYVÉD ÉS KÖZJEGYZŐ Minden ügyben tanácsadás. Magyarországi válóperek. Vagyonjogi és egyéb ügyek. Házassági engedélyek, szakmai engedélyek, vizsgák, licencek. Bérleti és egyéb szerződések. SZABADALMAK SZAKMÉRNÖKI KIDOLGOZÁSA, TÖKÉLETESÍTÉSE. Pénz, csomag, gyógyszer küldés. Megbízható, gyors elintézés. 357 SPADINA AVENUE, TORONTO, ONT. • EM. 2-3122 Figyelem! Az egész világon ismert, METEOR VARRÓGÉP 20 éves garanciával most csak $39„95-től Csak 5 dollár lefizetés, kis részletek ORIGINAL FURNITURE Alapitva 1926-ban 438 QUEEN ST., W. — 515 QUEEN ST., W., TORONTO, ONT Eladunk még elsőrangú rádiókat, televíziós készülékeket, mosógépeket, kályhákat, bútorokat és jégszekrényeket üzleti órák: reggel 9-től este 9 óráig. — Beszélünk magyarul-Ha kellemes meglepetést akar szerezni külföldön élő barátainak, ismerőseinek, rendelje meg számukra a KANADAI MAGYARSÁGOT LAPUNKAT A SZABAD VILÁG MINDEN ORSZÁGÁBA ELKÜLDJÜK 1 [ Előfizetési díj (külföldi államokban egész évre $12.00) BU8R0UGHESNÉL MINDIG______ A LEGKIVÁLÓBB BUTORMINŐSÉGEKET TALÁLJA! • Teljes hálószobaberendezések, nappali szobaberen dezések, ebédlő garnitúrák, székek, asztalok, lám. pák, tükrök, televíziós készülékek, rádiók, lemez, játszók, Háj fideliti készülékek. más tetei, mind alacsony áron, hogy dollárokat ta­karíthasson meg ! • Nagy megtakarítások, ha használt bútorát és egyéb berendezési tárgyát átadja (Trade-In). • Hitelt adunk olcsó kamatozásra és könnyű hitelfel­tételek mellett. • Kályhák, mosógépek, jégszekrények és igen sok Eladóink folyékonyan beszélnek magyarul! NYITVA MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN ÉS PÉNTEKEN ESTE 9 ÓRÁIG. 643 QUEEN ST. W. EM. 3-1404 (KÖZEL A BATHURST STREET.HEZ) SZALAY JEROMOS: IGAZSÁGOK KÖZÉPEURÓPA KÖRÜL Szalay Jeromos kiváló munkatársunk “Igazságok Közép-Európa körül” című mély­reható magyar történelmi tanulmányát, melynek közlését a kézirat pótlása miatt 1959 január 17-én átmenetileg abbahagytuk, újból folytatjuk. Az idősebb nemzedék még saját tapasztalataiból emlékszik a tanulmány­ban most következő korszakra. Nincs izgal­masabb olvasmány, mint annak a kornak a története, melyben apáink éltek, harcoltak és dolgoztak egy boldog Magyarország fel­építéséért. X ' A kisebbségek magyarellenes propagandája 1867 után Magyarország 'kisebbségei követeléseiket Ausztria mesterkedései következtében kezd­ték meg, de Bécs is, a nemzetiségek is hátsó gondolattal voltak egymás szövetségesei. Az 1848-as szerb felkelésről írta egy névtelen szerző: “Ausztria egy egyszerű elismeréssel olcsó áron biztosította magának ennek a népfajnak a támogatását. Amit az egyik a másiknak adott, nem volt semmi más, mint saját érdekeinek szolgáiása.” (175) A romá­nok, a szerbek, azzal a hátsó gondolattal állottak Ausztria szolgálatába, hogy az ő végcéljuk határontúli faj testvéreikkel való egyesülés, nem pedig a Habsburg-birodalotm megerősítése, de terveik megvalósítására az első lépés a magyarság .megsemmisítése. Mi­kor azonban a magyar-osztrák harc eldőlt, Ausztria hátsógondolata érvényesült, vagyis a németjelleg'ü Grossösterreich megvalósítá­sa. A nemzetiségek, helyesebben irányítóik iparkodtak a látszólagos jóviszonyt fenntar­tani Ausztriával, de propagandájukat kiszé­lesítették azzal, hogy nyugaton létesítettek propaganda-központokat. Ebben a fejezetben főképpen a románok működésével foglalko­zunk, a többi nemzetiség aknamunkáját megfelelő helyre későbben illesztjük be. 1859 előtt a románok közül számosán ki­ábrándulva az osztrák pártfogásból, mely őket kisemmizte, meg voltak győződve, hogy álmaikat csakis a magyarokkal való egyet­értésben valósíthatják meg, mert ők a sza­badság bátor harcosai. “Nem alkarok addig meghalni, — írta Rosetti Ghika Györgynek — míg nem láttam Romániának megszabadu­lását az oroszoktól és a törököktől . . . ó, a magyarok! Mondd csak nekem, mikor ezt a szót kiejted, nem fog el a kísértés, hogy ha­mut hints fejedre? Szégyent mondjak? Nem! Átkot azokra, akiknek ilyen szerencsétlen­séget köszönünk! Elszalasztottuk a dicső­séget; hogy megszabadítsuk magunkat a rabszolgaságból. (1848—-49-ben). Ha a ma­gyarokkal egyesülünk, elfoglaljuk Bécset és kikiáltjuk a köztársaságot. Ma remegünk és a magyarok asztaláról lehullott morzsád kát szedjük össze!” (176) De mihelyt a két fejedelemség egyesíté­sét Párizsban kimondták, ezek a “kollaborá­­torok” azonnal a magyarok ellen fordultak. A Románul című újság kijelentette, hogy Európában elérkezett a. latin faj hegemóniá­jának az ideje és hogy a pánlatin hegemónia kötelessége megteremteni Dákóromániát, ami hatalmas gát lesz a dél felé törekvő pánszlávizmus ellen és egyúttal a latin mű­veltség fáklyája is lesz. Papiu Hilarion Cuza fejedelem számára bizalmas emlékiratot szerkesztett, amelyben kijelentette, hogy Közép-Európában valamennyi alakulat kö­zül Dákóromániának van a legtöbb létjogo­sultsága. Megmondja megteremtésének esz­közeit is. Először is a fejedelem’ szervezzen erős hadsereget, azután jó közoktatást, hogy a népet fel lehessen .világosítani. Tegyen meg minden erőfeszítést, hogy jó viszonyban legyen Franciaországgal és Olaszországgal. Ügynökei útján figyelmeztesse a latin Euró­pát, hogy ne hagyják el a Kelet-Európábán .megtelepedett római gyarmatosok leszármsa­­zottait. Ezek az ügynökök győzzék meg az olasz és francia kormányt, hogy Erdély ro­mán föld. A román kormánynak írókat kell szerződtetnie .akik majd bizonyítják Euró­pa e!őtt, hogy az egyesült fejedelemségeken Ikívül is vannák .még románok ... A román kormány nem szakíthat idő előtt Ausztriával és Oroszországgal.” (177) A magyarok nagyon jól ismerték ezt a kétszínű lelkiállapotot. Klapka tábornok, aki Romániába ment, hogy onnan Ausztria el­len felkelést szervezzen, azt írja 1860-ban: “Már Galatzban arra a meggyőződésre ju­tottam, hogy mi nem számíthatunk a romá­nokra. Ők képesek minden árulásra. Remeg­nek az oroszoktól, félnek az osztrákoktól. Re­ményük az, hogy Ausztria és Magyarország kimerülnek az egymás elleni harcban, és így Erdély ölükbe hull. Nem lehet arról szó: hogy mi ezzel á néppel megérthessük magun­kat.” (178) A román propaganda harci riadója min­dig az autonóm Erdélyt követelte. Az egész propaganda állandóan Erdély állítólagos autonómiáját bizonyította a múltra nézve, mert ennek a bizonyítása elismerését jelen­tette volna a dákoromán folytonosság elmé­letének, és a legkevesebb kockázattal készí­tette volna elő Erdélynek Romániához való csatolását. Mivel Ausztria abban reményke­dett, hogy a tőle nehéz helyzetében “kicsí­­kart ’’kiegyezést” megsemmisítheti, ugyan­ilyen hátsógondolattal akarta felhasználni a nemzetiségeket a magyarság ellen, mint 1848-ban, s mint azt a Serbische Bewegung írója minden kendőzés nélkül megmondja már 1851-ben. így lesz Ausztria a “magyar elnyomás” ellen a nemzetiségek védője, pro­pagandájuk támogatója. Ausztria a dualiz­must akarta megdönteni, a nemzetiségeknek azonban ez csak eszköz volt későbbi terveik megvalósítására. A román propaganda a magyarságot a németek felé szenvedélyes németgyűlölőknek tüntette fel, Franciaország felé pedig a ma­gyarok a poroszoknak kelet felé előretolt hadállásait alkották. Franciáknál, olaszok­nál, spanyoloknál a “latin rokonság” feladata volt a rokonszenv megnyerése. A propagan­da nagyon ügyesen fogalmazta meg mondani­valóit : a magyarok, a mongolok (húnok) le­származottai ezer év óta nyomnak el egy latin népet. Melyik politikus mulasztotta volna el, hogy alkalomadtán nagyhangú frá­zisokat ne szónokoljon a latinság védelmé­ben? A románok 1869 március 8-án Erdélyre nézve (14 képviselő) kimondták a pas­szivitást, vagyis a parlamenti választások­tól és tevékenységtől való tartózkodást. De a magyarországi románok képviselői, szám­­szerint 24-en bent maradtak a képviselőház­ban. így egy csapással két célt is szolgáltak. A kisebbség lármázott az elnyomás miatt, a többség pedig a magyar képviselőházban iparkodott a románság számára a lehető leg­több előnyt kiharcolni. Meg is volt rá a jogi alap, mert a magyar nemzetiségi törvény jobban biztosította jogaikat, mint Európa bármelyik állama az ő kisebbségeinek. Ezit a románok gyakran el is ismerték. A magyar­ság egyik legnagyobb ellensége írta: “A pro­vizórium (1861—1885) idejében bevezetett gyakorlat és a nemzetiségek egyenjogosítá­­sáról szóló törvény alapjain a románok sza­badon használhatták nyelvüket a közigazga­tásban és az igazságügyi hatóságók előtt. 1872-ben ezt a jogot tiszteletben tartották és a mi román ügyfeleink pereit románul folytattuk fel egészen a legmagasabb fó­rumig, amely határozatait és végzéseit ne­künk ugyancsak románul hozta. A románclk jogait «leginkább elismerték a közigazgatás­ban.” (179) A román iskolák teljesen ro­­mánnyelvűek voltak; a magyar nyelv még tantárgyként sem volt bevezetve. A közép­iskolák államsegélyt kaptak. Közművelődési egyesületeik (Ástra) szabadon működhettek, gazdasági téren az addig túlnyomó résziben jobbágy okból álló románság óriási lehető­ségek előtt állott. De a nagyromán álmok miatt az erdélyi passzivisták elutasítottak minden kiegyezést a magyarsággal, mert Romániából így uta­sították az anyagi támogatással függőség­ben tartott pártvezéreket. és újságíróikat. Természetesen ez az álláspont csak az értei miségi elem egy részében volt rendíthetet­len. A román nép nagyrésze román nemze­tiségi jelölt hiányában a más pártokhoz tar­tozó jelöltekre szavazott, mert mint Slavici írta: “Az igazi románnak mindegy az, hogy Erdély autonóm marad vagy Magyarország­gal egyesül.” Pop Ghita írta 1914-ben: “Nem tagadhat­juk, hogy vannak népünkben « nemzeti öntu­datnak némi kezdő jelei, de távolról sem annyi, amennyi szükséges volna; egész vi­dékek vannak annak minden jelei nélkül.” (Folytatjuk) VÁMMENTES CSOMAGOK IFJÚ HÁZASOKNAK A magyar kommunista külkereskedelmi miniszter elrendelte, hogy a külföldről bel­földi lakosok részére a házasságikötés után egy éven belül küldött nem kereskedelmi jel­legű ,és ezer forint belföldi fogyasztási árat meg nem haladó értékű ajándéktárgyak vám­mentesek. Jelentáktelen könnyítés ez ahhoz a csapáshoz, amit a használt ruhák hatvan százalékos vámfizetési kötelezettsége jelent. • ELSŐ ÉS MÁSODIK OSZTÁLY A MAGYAR VASUTAKON Budapestet a Balatonnal több expressz vo­nal köti össze. Ezek a Balaton, Badacsony, Helikon és Sióexpressz, mely utóbbi a fő­város és Siófcik közötti útat 112 perc alatt teszi meg. A közönség kérelmére az idén va­lamennyi expressz vonaton rendszeresítették az első és második osztályt. A kommunista előkelőségek nem hajlandóik harmadik osztá­lyon együtt utazni a néppel.

Next

/
Thumbnails
Contents