Kanadai Magyarság, 1959. január-június (9. évfolyam, 1-51. szám)
1959-06-06 / 45. szám
KANADAI MAGYARSÁG 7 IX. évfolyam, 45. sz., 1959 június 6., szombat Kanadában először! Bums-féle luxus füstölt kolbászfélék , különleges fűszerekkel készülnek, hogy a legkényesebb ínyencek ízlését is kielégítsék. CERVELAT Ez a legnépszerűbb füstölt szárazkolbász. A Cervelatnak finom, enyhén füstölt íze van. Főként sertéshúsból készült, édes görög borostyánlevéllel, prima spanyol paprikával és indonéziai földi dióval van fűszerezve. Próbálja ki a Burns-'féle Cervelat-kolbászt. Minden ínyencnek gyönyörűséget okoz! COLONIAL SERTÉSKOLBÁSZ Uj, nagyszerű ízt fog érezni, ha a Colonial sertéskolbászba harap. Receptje még a 18. század előtt készült, a Burns-féle gyártási eljárás pedig a legmodernebb a világon. A világhíres Herman Mayerféle fűszerekkel készült. Hidegen vagy melegen tálalva egyformán nagyszerű. LIBANONI MARHAKOLBÁSZ Különleges íze valóságos tradícióvá vált a Pennsylvaniai Libanon-járás világhíres öreg füstölői által gyártott kolbászok között. Hidegen vagy melegen egyformán élvezetet nyújt. Aki a füstölthusok híve, imádni fogja a Libanoni marhakolbászt. ízes, sovány nyugati marhahúsból készül. THÜRINGIAI KOLBÁSZ A Németország közepén fekvő Thüringiából származik ennek a világszerte népszerű szárazkolbásznak a receptje. Főként marhahúsból készül, speciális pikáns illata, különleges íze van. A pikniktálak legkedveltebb fogása. LANDJAEGER Ennek a népszerű kolbásznak a receptje még a középkorból származik. Ezt vitték magukkal a vadászok, amikor az Alpesek legelőin vadászatra indultak. Azok a kanadaiak, akik szerertik a jóízű kolbászt, szeretni fogják a Landjaegert, ezt a marhahúsból és sertésszalonnából készült füstölt kolbászt. 70 ÉVE KÉSZÍT FINOM ÉTELEKET KANADA SZÁMÁRA. DOHOS A PINCÉJE? Festetlen pincepadlók és falak dohos szagot árasztanak’ magukból, ha nem tisztogatják őket rendszeresen. Leírjuk, hogyan tisztíthatjuk és frissíthetjük fel a pincét. Oldjon fel egy kanna Gillet's Lye-t (lúgot) egy vödör vízben. Vigye föl ezt az oldatot a megfelelő felületekre egy használt seprővel, vagy kefével). Ezzel hatásosan megszünteti a dohosságot, amit a penészgombák és mikroorganizmusok okoznak. Ismételje ■neg ezt az eljárást legalább kétszer Evenként. Egyéb tanácsokért a Gillet's Lye használatára amely önnek Időt, munkát és pénzt takarít meg, kérje ingyen 64 oldalas könyvecskénket a következő címen : Standard Brands Limited, 550 Sherbrooke Street W., Montreal. GL-229 EREDMÉNYT AKAR? ITT HIRDESEN! Gingalla Irta: Iváni Zoltán ( Egy erdélyi hírre. Csendesvízű tó, tengerszem. Legendák ringatója. Kis kápolna-harang . . . Ma messze Kárpátokból kísért e csend, e víz, e szín, e hang. Mohos, Bálványos, Lázárfalvi kolomp . . . Vattából gyúrták itt — mint kicsi borjút — az emberek szívét az angyalok. Mégis, miért e szörnyű gyűlölet? Vizét zavarják, fenyőit irtják, a kápolnát felgyújtják, békére hívó érc-harangja olvad . . . Mi bűne volt, s mi bűne az itt lakóknak? Uj pogány várúr kelt haragra? Mert élni akarnak, árván is elhagyatva? Magával, Istenével, itt lelt egy nép találkozóra. Ki nem akarta másét, s ó de hányszor ködmöne alatt a szekercét hite türelemre parancsolta. Csendes vizű tó, Szent-Anna, jók öröme, rosszak haragja, rázd fel a világot, míg nem késő . . . Gingalla, Gingalla. I BURR0B6HESNÉL MINDIG_______ A LEGKIVÁLÓBB BUT0RMI8ŐSÉGEKET TALÁLJA! más tétel, mind alacsony áron, hogy dollárokat takaríthasson meg! • Nagy megtakarítások, ha használt bútorát és egyéb berendezési tárgyát átadja (Trade-In). • Hitelt adunk olcsó kamatozásra és könnyű hitelfeltételek mellett. • Kályhák, mosi Eladóink folyékonyan beszélnek magyarul! NYITVA MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN ÉS PÉNTEKEN ESTE 9 ÓRÁIG. 643 QUEEN ST. W. EM. 3-1404 (KÖZEL A BATHURST STREET.HEZ) rí# „ ' - -■ wwmmmy A NŐK SZEREPE KANADA KÖZÉLETÉBEN MRS. ELLEN FAIRCLOUGH Kivonat Ellen Fairclough Álllampolgársági és Bevándorlásügyi Miniszternő beszédéből Kanadában a harc a nők jogaiért a múlt század nyolcvanas éveiben kezdődött. Ma a kanadai nők már megkapták azoknak a jogoknak nagy részét, amelyekért nagyszüleik oly keményen harcoltak, de még nagy változásokra van szükség a kanadai nők gondolkozásimódjában, ha ki akarják használni azokat a lehetőségéket, amelyek rendelkezésükre állnak és amelyek segítségével teljes mértékben részt vehetnek7 az ország gazdasági, társadalmi és politikai életében. Kanada nem engedheti meg magának, hogy kiaknázatlanul hagyja a nagy lehetőségeket, akár a természetben, akár az emberi képességekben fordulnak is elő. Bár országunk népességének fele nőkből áll, a vezetőállásoknak csak kis részét foglalják el nők. Annak ellenére, hogy egyenlő jogaik vannak, bizonyos idegenkedés tapasztalható részükről, hogy megragadják a lehetőségéket és hogy megfelelő szerepet vállaljanak az országos és a községi életben. Mostanában a női szervezetek legfontosabb szerepe, hogy 'bátorítsák tagjaikat, vegyenek tevékenyebb részt a közéletben, annak bármely fokán és formájában. A múlt században a kanadai nőt nem érdekelték a politikai kérdések, valószínűleg azért, mert minden figyelme és munkaereje saját otthonának felépítésére volt irányítva az új hazában. Egyik legfontosabb iyen nagyarányú “otthon építés” volt a nyugati területek betelepítése. Ez olyan vállalkozás volt, amelyben a nők — legalább is néhány évtizedig i— a férfiakkal egyenlő munkát végeztek. Abban az időben a nők a gyakorlati élet területén voltaik egyenlők a férfiakkal. Amint a pionír évek elmúltak, kifejlődtek a községek és városok. A nők továbbra is fontos szerepet játszottak a közösségek életében és a közösségi szellem kialakításában. Női szervezetek létesültek, amelyek fontos helyet töltöttek be Kanada életében. Jellemző, hogy a prériken a férfiak teljes erővel támogatták a mozgalmat, amely a I nőknek egyenlő jogokat követelt. Ezekből a tartományokból kerültek be az első képviselők is a' képviselőházakba. Az első világháború ismét megmutatta, milyen teljesítményekre képesek a nők. Ennek eredményeképpen 1918- ban megkapták a választójogot az országos (szövetségi) választásokra, a következő évben pedig a jogot, hogy ők is választhatók lehessenek. A tartományok közül ötben, Manitobában, Saskatchewanban, Albertában, British-Columbiában és Ontarioban már előzőleg megkapták a nők a választójogot. Manitoba volt az első tartomány, amely a férfiakkal egyenlő jogot biztosított a nőknek. Az első nő, akit a tartományi törvényhozásba választottak, Mrs. L. M. Kinney és Miss Roberta Macadams volt Albertában, az 1917 év folyamán. Ugyanebben a tartományban neveztek ki először női minisztert, Irene Parbly személyében. Az első szövetségi választáson, amelyet a nők szavazójogának megadása után 1921- ben tartottak, Miss Agnes Macphail jött be első képviselőnőként a kanadai parlamentbe. Az első női szenátort 1930- ban nevezték ki. 1921 óta mindössze-tíz nőt választottak a képviseiőházrba és a jelenlegiben is csak hárman vannak. Több európai országgal összehasonlítva ez bizony szerény eredmény, ennek oka azonban valószínűleg Kanada óriási területe és' a választókerületek nagy terjedelme. A nők bizonyára azért nem vesznek részt erőteljesebben a képviselői megbizatásért folyó küzdelemben, mert nem merik vállalni azokat a nagy fáradalmakat, amelyek nagy területek beutazásával együtt járnak. Ha azonban a községi életet nézzük, nem találhatunk mentséget a nők nagyfokú távolmaradására a közéletből. Bár nincsenek megbízható adataink arról, hogy hány nő visel tisztséget a községi igazgatásban és az iskola-tanácsokban, becslések 1,280-ban jelölik meg számukat egész Kanada területén. Ezt a számot azonban könnyen meg lehetne. kétszerezni és az előnyös volna mindenki számára. Miután a politikai egyenlőséget elérték, a kanadai nők egyéb területen is egyenlőségre törekedtek. Az egyik különleges cél volt az egyenlő fizetés az egyenlően telj esített munkáért. Az erre vonatkozó törvény, amelyet 1956-ban hoztak, nagy elégtételt jelen tett számomra, mert én is hozzájárultam megalkotó sához. A törvény csak a Szövetségi szolgálatban dolgozókra vonatkozik, de hasonló törvények vannak már hat tartományban is. Vannak olyan területek, amelyek azonosan érdekelnek minden nőt. A vágy, hogy rend legyen és a törvények uralkodjanak, a vágy, hogy kiküszöböljék a háború fenyegető rémét, a kívánság, hogy olyan világ legyen, amelyben gyermekeik jövője biztosítva legyen, minden nőt egyformán tölt el. Az a meggyőződésem, ha a nőknek egyenlő hangjuk lenne a férfiakkal, a világ ügyeinek vitelében, csökkenne a most tapasztalható világfeszültség. Kevés akadály van tehát a nők előtt a közéleti szereplésük tekintetében, csak élniök kell az alkalommal. Minden tehetséges ember segítségére szükségünk van és nem engedhetjük meg magunknak a pazarlást, hogy a nemzet egy részének energiáit kihasználatlanul hagyjuk. A háború befejezése óta minden nép élénk érdeklődést mutatott az alapvető emberi jogok tekintetében és azok szabatos megfogalmazását sürgette. Hamarosan Kanadának is meg lesz a maga “Bili of Right”-je. A kanadaiaknak módjukban állt és még most is lehetőségük van rá, hogy hozzászóljanak a törvénytervezethez, de az alapelvek tekintetében nincs nézeteltérés. Ezek az alapelvek: az egyén joga az élethez, szabadsághoz, személybiztonsághoz, tulajdonának élvezéséhez és a joghoz, hogy ezektől csak törvényes úton legyen megfosztható; joga, hogy a törvény oltalmában részesüljön, tekintet nélkül fajára, nemzetiségére, bőrének színére, vallására, vagy nemére; a vallásszabadság, szólásszabadság, gyülekezési- és egyesülési j-og és sajtószabadság. Míg a nemzetközi, az ország gos ps a tartományi ügyek mindnyájunkat érintenek, de ennek ellenére is befolyási körünkön kívül esnek, más a helyzet a községi élettel kapcsolatban, amely életünkre közvetlen hatással van. Milk az állampolgárok kötelességei a községi életben? A válasz egyszerű: tevőlegesen résztvenni kuitúrális és társadalmi életében és segíteni közigazgatási ügyeinek vitelében. Ez az utolsó pont a demokratikus életforma alappillére. Néhány évvel ezelőtt egy vezércikket olvastam, amelynek ez volt a címe: Az'állampolgár kötelességei nem fejeződnek be az adófizetéssel...” “Az igazi állampolgár sokkal többet tesz . . . hozzájárul képességei és lehetőségei szerint, hogy a várost, amelyben lakik, kellemesebbé tegye az életre, akár kuitúrális, akár erkölcsi, vagy fizikai szempontból.” Mindezek megvalósítására önkéntes szervezeteink ideálisan működnek és nehéz elképzelni, milyen volna a községi élet közreműködésük nélkül. Érdeklődésük kiterjed az aggok, nyomorékok, az elesettek gondozására, a tehetséges diákok anyagi megsegítésére^ a felnőttek oktatására, művészeti- és társadalmi rendezvényekre. Meglepő azonban, hogy míg az emberek nagyobb érdeklődést tanúsítanak a tartományi és országos politika iránt, sokkal kevesebbet foglalkoznak a helyi politikával. Ez a községi választásokon nyilvánul meg a legvilágosabban. Annál különösebbnek látszik, ha meggondoljuk, hogy a községi élet sokkal közvetlenebbül érinti a lakosságot, mint akár a tartományi, akár az országos. Olyan szolgáltatások nélkül, mint amilyen a vízellátás* a rendőri, tűzbiztonsági, csatornázási szolgáltatások, a parkok és játszóterek, az utak és utcák létesítése és karbantartása, a városi élet tűrhetetlen lenne. Ezek a dolgok az adófizetőknek mind több és több pénzébe kerülnek, az ember tehát azt gondolhatná, hogy a lakosság, már csak jól felfogott érdekében is, érdeklődik e dolgok után és utána néz, ho'gy ki intézze őket. Mindamellett sokan maradnak közömböseik mindaddig, amíg adót nem emelnek, vagy nem működik jól a hóeltakarítás, vagy zavarok vannak a vízszolgáltatásiban. A közömbösség nyilvánul meg abban is, hogy csak kevesen vállalnak közhivatalt. Azt mondják, hogy nincsen idejük, vagy energiájuk, hogy megfeleljenek a követelményeknek és hogy a közéleti munka hálátlan dolog. A közéleti szereplés valóban sok esetben hálátlan. Sok bírálatban részesül, aki részt vesz benne és a bírálatok nem igazságosak minden esetben. Hogy jól végezte-e a dolgát, vagy rosszul, sok esetben csak hosszú idő múltán derül ki, esetleg a legközelebbi választáson. Kissé hosszadalmasan foglalkoztam az állampolgár szerepével a közösség életében, mert rá akartam mutatni a nők szerepére ebben és hogy mennyit tehetnek jobbá, szebbé alakítása érdekében.
