Kanadai Magyarság, 1959. január-június (9. évfolyam, 1-51. szám)

1959-01-14 / 4. szám

KANADAI MAGYARSÁG 3 IX. évfolyam, 4. szám, 1959 január 14, szerd*. HAZAI HÍREK A Nautilus kapi­tánya nem kivan a Holdba repülni Az atomhajtásu Nautilus, amely elsőnek haladt át az Északi Sarkon, az Északi Jeges Tengert takaró vastag jégréteg alatt, utasainak életlehetőségei szempontjából nagymértékben hasoniit az űrhajóhoz. Mindket­tő teljesen légmentesen van el­zárva, navigációját csak műsze­rek segítségével végezheti és baj esetén csak saját erejére van utalva, kívülről semmiféle segítséget nem várhat. Nem kívánok a Holdra repül­ni, ez nem az én "vonalam" — jelentette <ki egy interjú alkal­mából a 37 éves William Robert Anderson, a Nautilus hős pa. A FŐVÁROSI LEVÉLTÁR ROSKADOZÓ POLCAI 7 A székesfőváros irattárában tizenegy ki­lométer hosszú polcokon nyugszik kutya­bőrök, pergamenek, aktakötegek, kétezer hivatal és intézmény történelme. Legrégibb darabja Mátyás király korában, 1481. május 2-án kelt és arról szól, hogy a budai német mészáros céh atyamesterei, Czoff János és Rupertfia Miklós, a céh tűzvészben elpusztult kiváltságlevelének újrakiadását kérik. De otthevernek a vén polcokon a köpö­nyeg-, szűr-, magyar-német szabók, arany­művesek, órások, vargák, csizmadiák és pa­­pucskészitők, kirurgus-felcserek, borbély­sebészek, fürdősök, patikáriusok beadványai. Itt állapítható meg, hogy 1700 táján Észak- Olaszországból és Svájcból indult meg Ma­gyarország felé a cukrászok és kéménysep­rők áradata. A városrendezés őse, a “Szépitési Bizott­mány” 1808-ban alakult. Hild József és Pol­lack Mihály kiváló építészek közreműködé­sével. A levéltárban őrzött korabeli tervrajz nyomán restaurálják napjainkban a műem­lékeket. Itt szunnyadnak az 1848-49. szabadság­­harc okmányai, Kossuth Lajos eredeti ren­deletéivel. A kommunista történelmet persze csak a Tanácsköztársaság megalakulásának és a Fővárosi Munkás- és Katonatanács műkö­désének emlékei érdeklik. Most külön kia­dást készítenek a magyar történelemnek ezekről a visszataszító és véres napjairól. ERŐSZAKOS TERMELŐSZÖVETKEZETI MOZGALOM Az 1958. év második felében a kommunis­ta párt erőszakoís intézkedései nyomán megélénkült a termelőszövetkezeti mozga­lom. A harmadik negyedévben 127 uj szö­vetkezetét alakítottak (tavaly a harmadik negyedévben mindössze egyet), a taglét­szám ötezer fővel emelkedett (tavaly ezer­rel csökkent), a szántóterület 76 ezer hold­dal emelkedett (tavaly csak két ezerrel). Szeptember végén az összes szántóterület 12,8 százalékán folyt szövetkezeti gazdál­kodás. A tavalyi eredményekből látszik, hogy a szabadságharc fellélegzése után még egy esztendő múlva sem tudták újból meg­törni a mezőgazdasági lakosságot. A földmivelésügyi miniszter szerint csak a nagyüzemi mezőgazdasági termelés tudja biztosítani az egyenletes ás tartós élelmi­szerbőséget a lakosságnak. A szövetkezeti taglétszám még mindig csak fele a szabadságharc előttinek, a szán­tóterület 60 százaléka, a szövetkezetek szá­ma pedig a réginek 72 százaléka. Ha meg­szűnne az erőszak ,nem volna Magyarorszá­gon egyetlen termelőszövetkezet sem. NEHEZEN SZERZIK BE A DÉLI­­GYÜMÖLCSÖT Január elejére ígérik Magyarországon a téli csemegék; a narancs, a datolya és a ba­nán érkezését. Marokkóban, Egyiptomban, Izraelben, Ciprusban, Görögországban és Albániában vásároltak narancsot. A datolya Irakból, a banán Equadorból, a fügeszállit­­mányok Törökországból érkeznek. Rendkí­vül kis mennyiségű fahéj és mazsola is akad az üzletekben. Indiából borsszállitmányt várnak. Az üzletekben mindenütt sort kell állni a déligyümölcsért. MAGYAR ÉTTERE M MOSZKVÁBAN Moszkvában rövidesen reprezentatív ma­gyar éttermet nyitnak meg. A Herendi Porcelángyár 6200 darabból álló étkészletet gyártott az étterem részére. A készletet hat­van művészi díszítésű váza és két porcelán eszpresszógép egészíti ki. Az étterem beren­dezésének és üzemének költségeit a magyar állam viseli. ELSÜLLYEDT RÓMAIKORI VILLÁT REJTEGET A BALATON A nép ajkán élő legenda szerint Tihany közelében, a tó fenekén elsüllyedt falu van, csendes estéken a viz alatti te viplom ha­rangját is lehet hallani, amint a hullámok mozgatják. Másik legenda szerint örvé­nyesnél idönkint egy elsüllyedt vár tornya áll ki a Balatonból, öreg halászok pedig arról mesélnek, hogy a Balaton medrében pompás kastély van. A régi katonai térképek Örvényesnél egy szigetet tüntetnek fel. A sziget azóta eltűnt. A Balaton vízállása rendkívül változó, a viz valószínűleg elnyelte a régi szigetet, ponto­sabban az egykori parton álló épületet. 1919- ben egy siófoki halász alámerült a vízbe és amikor felszínre jött, azt állította, hogy egy kastélyszerü, négyszögletes udvaron járt és látta a tornyot is. A régészek előtt ismeretes, hogy a ró­maiak a parttól távolabb, magaslaton épít­keztek. A szakértők megvizgálták a tere­pet és jellegzetes rómaikori tetőfedő­cserepet találtak. A cserepek nyomán a parttól 800 méterre egy évszázadok óta vadon álló területen római korból szárma­zó épületre bukkantak. Márványból és kőből faragott főkapujához hasonlót Itálián kívül máshol még nem leltek. Előkerültek egy IV. századból fennmaradt kovácsmühely szerszámai is. Az épület elhelyezéséből arra következtetnek, hogy a parttól 500—1000 méterre a víz alatt egy másik épület is lehet­séges. A Balatoni Muzeum igazgatója szerint Tihanytól nem messze, Örvényesnél egy ró­maikori villa vagy szentély van elsüllyedve. A hely, ahol épült, valamikor szárazföld lehetett, a Balaton vize később nyelte el. Tavasszal búvárok fognak a viz alá merülni, hogy véglegesen megfejtsék a titkot. rancsnoka. Hozzáfűzte azonban, hogy a Nautiluson szerzett tapasztalai tok igen értékesek lesznek az űrhajózás szempontjából is. Az atomhajtásu tengeralatt­járók jövő szereplését igen re­ményteljesnek látja. Kanada északi vizei például igen gazda­gok természeti kincsekben, ki. aknázásuk legnagyobb akadálya eddig a közlekedési lehetőségek szinte teljes hiánya volt. A teherszállításra épített atom­hajtásu tengeralattjárók azonban bármilyen időjárási viszonyok között, bármely évszakban za­vartalanul bonyolíthatják le a forgalmat, egyetlen probléma csa-k a kikötők jégmentesitése, ami a jelenlegi technikai tudá­sunkkal már megoldható. De nemcsak a jég alatti hajó­zás szempontjából van jelentő­sége a Nautilus tipusu tenger­alattjáróknak. Anderson szerint nincs még egy olyan közlekedé­si eszköz, amely nyugodtabb, zavartalanabb utazást tudna biz­tosítani, mint a tengeralattjáró. A legnagyobb viharok a tenge­ren észrevétlenek az utasok szá­mára, tengeri betegség a tenger­alattjárón ismeretlen fogalom. New Yorkból Liverpoolba az út 72 óráig tart és közben az utas a legnagyobb kényelmet és biztonságot élvezheti. CSIGHY SÁNDOR: TÓBA HULLOTT A BÁNATOM Tóba hullott a bánatom, ahogy belenéztem, eddig szivemben pihent, puha piros fészken. A viz felett bibor pára lengett, tükrén — óriás sárga rózsa — a hold szeme merengett. Az éj vitorlása, a csend, rajta álmodott láthatatlanul. És mikor bánatom súlya rázúdult, feljajdult sok apró, csillogó körrel. A hold megriadt s nem játszott többé a földi tükörrel. Gyászba öltözött s felhő szárnyakkal búsan keringett széttört rózsája szirmai fölött. Az eszkimó művészet alkotásai ritkák. Néhány eszkimó művésznek ennek ellenére sikerült egy szobrászszakszervezetet létrehozni. Képünk igazi mesterművet ábrázol: egy eszkimóvadász*, amint egy vidrát ejt el szigonyával. Bár számos cég felismerte az eszkimóművészet termékeinek nagy keresettségét, a kevés kínálat folytán az igazi remekművek — amelyekből nem sok van — árai mindenütt igen magasak. ltom GENERAL AGENCY O Owned by ROGENCY ENTERPRISES CANADA LIMITED KÉRJE 40 OLDALAS HIVATALOS KÉPES ÁRJEGYZÉKÜNKET TELEFON RENDELÉSEK EMPIRE 4-9333 IKKA VÁMMENTES ÉLELMISZER CSOMAGOK ■ IPARCIKKEK ■ RUHÁZATI CIKKEK ■ ÉPÜLETANYAGOK ■ BÚTOROK ■ SZABAD VÁLASZTÁSI UTALVÁNYOK ■ HÍZOTT SERTÉSEK ■ STB. ágy szerek VIZSGÁZOTT ÓHAZAI GYÓGYSZERÉSZ SZEMÉLYESEN ÁLL VEVŐINK RENDELKEZÉSÉRE Pénzátutalások U t a o s MINDENKOR A LEGOLCSÓBB NAPI ÁRON HIVATALOSAN ^ Zl Ó I y 273 SPADINA AVE. TORONTO;' CANADA KANADAI NOTESZ Van-e Kanadának nemzeti himnusza? Az utóbbi hetekben sok vita hangzott el arra nézve, vájjon a God Save The Queen, vagy az O-Canada Kanada nemzeti himnusza. E kérdés­ben politikusok, hazafias társaságok és magánsze­mélyek egyaránt igen hatá/ozott kijelentéseket tettek. Ha ez zavarosnak tünitk fel azok számára, akik más országból jöttek, megnyugtatásul közölhet, jük, hogy a kérdés elég zavaros a született ka­nadaiak részére is. Akik az Angliával való szoros kapcsolatok fenntartása mellett vannak a God Save The Queen-t pártolják, a nacionalisták viszont az O-Canada hívei. A legutóbbi két választás a!att a konzervatívok erősen nacionalista politikát hirdettek, e kérdésben viszont szószólóik nagy része inkább a God Save The Queen pártján ál­lott. Ez az ellentét nem újkeletű; ellenkezőleg, fennáll amióta, illetve ameddig emlékeink visz. szanyulnak. De a legutóbb felvetődött nézetelté­rés ez ügyben oly éles és oly általánosan elter­jedt, amilyen talán sóba sem volt eddig. Úgy kezdődött, hogy egy hazafias szervezet, a Native Sons of Canada (a Született Kanadaiak Szervezete) évi díszvacsorájára meghívta a to­rontói városi tanács három tagját. Előre bejelen­tették, hogy a God Save The Queen helyett in­kább az O-Canadát fogják játszani. Erre fel a há­rom városi tanácsos tiltakozás közepette elhagy­ta a termet. A Native Sons az ellen is tiltakozott, hogy a Maple Leaf Gardens, amely Toronto legnagyobb fedett sportcsarnoka és amelynek vezetősége erő­sen angolbarát, állandóan a God Save The Queen-t játsza, mint "nemzeti himnuszt". Az ellentét következtében a vezetőség nemrég visz. szavonta a Gordon Sinclair torontoi újságírónak kiadott sajtójegyet, mert az illető — mint a Na­tive Sons szervezet egyik tagja — erősen O-Ca­nada párti. Az újságírók megkérdeztek több tényleges minisztert is, mi a felfogásuk e kérdésben. Ellen Fairclough állampolgárságügyi miniszter úgy nyilatkozott, hogy: "Enyhén nevetséges az az állítás, mintha nem a God Save The Queen volna nemzeti himnuszunk". _ Ugyahezen a nézeten volt George Nowiand adóügyi miniszter is, aki még hozzátette, hogy "Az O-Canada egy kedves nemzeti dal, de nem a nemzeti himnusz". Ezzel szemben Raymond O'Hurley, honvédelmi termelésügyi miniszter azt mondotta, hogy a francia-kanadaiak a Gocf Save The Queen-t nem tekintik nemzeti himnusz­nak. Úgy látszik a federális kormány tagjainak né­zete is megoszlik e kérdésben. A tény az, hogy tulajdonképpen egyik sem hi­vatalos nemzeti himnusz. Az alkotmány sem egyiket, sem a másikat nem nyilvánítja himnusz. - nak. Kanadának nincsen törvényesen elismert nemzeti himnusza. A God Save The Queen (illetve a God Save The King, attól függően, hogy ki az uralkodó) a legrégibb ismert nemzeti himnusz a világon. Eredete egy angol népdalra vezet vissza és 1745 táján kottázták mai formájában. Ettől kezdve a Brit Birodalom nemzeti himnusza. Zenéje, illetve dallama az azóta megváltozott német, valamint a svájci és dán himnuszok zenéje lett. Sőt ugyan­erre a zenére énekelték hosszú időn át az Egye­sült Államok egyik nemzeti dalát is (a My Country "Tis of Thee"), amig 1931-ben hivata­losan el nem ismerték a jelenlegi amerikai him­nuszt. Amidőn 1942iben megkérdezték Mackenzie King volt miniszterelnököt, hogy melyik az or­szág nemzeti himnusza, ezt a választ adta a Kép­viselőházban : "Legjobb, ha az eddig szokásossá vált gyakor­latot követjük e téren továbbra is, amelynek megfelelően úgy a God Save The Queen-t, mind az O-Canadá-t játszuk és egyforma elismerésben részesítjük". Ez látszik ma is a legdiplomatikusabb kiutnak a jelenlegi bizonytalanságból. Valószínűtlen ugyanis, hogy belátható időn belül bármely kor­mány megkísérelje egyik, vagy másik himnusz hivatalos elismerését. Ennek megtétele minden­képpen nagy viharra vezetne. Mind a kettő egyformán helyes és hazafias és a legcélravezetőbb és leghelyesebb megoldás jelenleg az, ha az O-Canadá-t a hivatalos funk­ciók elején, a God Save The Queen-t pedig a vé­gén játszuk vagy énekeljük. A szép Kanada. — Uj müút kanyarog jellemző kanadai tájakon át. «uiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiitiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiimMiiiiiiiiiiiiiimitiiuiiiiuiiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiimiiiniiiiiiiiitiiiitiuHiiEilliiiiliiiiimiiiiiiiiiiiiliiilili» SÁRI GÁL IMRE: Termésnéző Megszáradt már a lucerna elszálltak a nyári lepkék. Virággubók hajbókolva köszöntik a napfelkeltét. Dudorászva szalad a szél. Virágtálca szikrázik itt, nincs ily fénylő üvegkristály. Apám nézi mennyi mag lesz: barna, érő gubót vizsgál. S elindul a tábla mentén. Végére ér, összemorzsol a rétjéből egy maroknyit. Mutatóba haza is hoz s ballagtában rája sodrint. Szállnak a füstkarikák. Lába alatt porlik a rög, megelégedett az arca. Még csak ő, de hogy örül majd, ki árából a blúzt kapja: egy asszony, az én jó anyám.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents