Kanadai Magyarság, 1959. január-június (9. évfolyam, 1-51. szám)

1959-01-03 / 1. szám

Még jőni kell, még jőni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. IX. évfolyam, 1 szám. ßcutaeUeut 'i PRICE 10 CENTS "A mi utunk, a magyarság útja, ma is változatlan: híven az ezer éves múltúnkhoz, nemzeti tradíciónkhoz, a keresztény világnézetnek, a krisztusi igazságoknak vagyunk követői, hirdetői“ (A fenti idézet Kenesei F. László la­punk első számában megjelent be> köszöntő cikkéből való.) ÁRA: 10 CENT KANADA LEGNAGYOBB HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA Toronto, 1959 jan. 3., szombat Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto TELEFON: LE. 6-0333 Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto PHONE LE. 6-0333 NASSER MINT ANTIKOMMINISTA! Az események ismét minket igazoltak Már a szuezi krízis idején megírtuk, hogy Nasser nem áii a kommunisták oldalán, hanem a vörös politikát csupán arra kívánja felhasználni, hogy saját erejét növelje. Akkoriban minket — és ve­lünk együtt azokat a gyérszámu újságírókat, akik hideg fejjel mér. legelték az eseményeket — gyakran ért támadás. Túlzott optimiz. mussal, vágyálmok kergetésével vádoltak azok, akik szívesebben hallgattak a defetistákra, s az ellenségimádókra, mint a kommu. nizmus elleni küzdelem újságiró.veteránjaira. Még a múlt év ele­jén is, amikor Nasser egymásután hangoztatta el dörgedelmes — de semmitmondó — beszédeit a "gyarmatosító" és "kizsákmá­nyoló" nyugati országok ellen, különösen az iraki felkelés idején, kénytelenek voltunk a pesszimista közvéleménnyel szembeszállva, unos-untalan hangoztatni, hogy sem Irakban, sem Szíriában, sem Egyiptomban nincs semmiféle közös kommunista.nacionalista po­litika, hanem Nasser csupán azért fenyegetőzik a Nyugat ellen, hogy még további fegyvereket, még további segélyeket csikarjon ki Moszkvától, amelyet akkor hagy cserben, amikor neki magának tetszik. Ugyanez volt az álláspontunk akkor, amikor a jordáni és li­banoni krízis idején az amerikai—angol csapatok partratételét a különböző szovjet fenyegetések áradata követte; akkor az eléggé tapasztalatlan kanadai sajtó nagyrésze világháború veszélyéről irt. A torontoi lapok úgyszólván pártállásra tekintet nélkül azt köve. telték, hogy az angolszász csapatokat vonják vissza, — sőt odáig mentek, hogy a magyar szabadságharc eseményeivel merték össze. hasonlítani a libanon.jordán-iraki krízist. Újra olvastuk azt a régi, ostoba frázist, hogy “nem szabad útjába állni a történelem fej. lődésének, amely az elmaradt népeket a kommunizmus felé so. dórja“ és igy tovább, A naiv kommunista-kiszolgálók tábora most a legilletékesebb helyről, egyenesen Nassertől kapott választ. Nasser karácsonykor Kairóban gondosan megszerkesztett politikai beszédet mondott, amelyben kijelentette, hogy az UAR (Egyesült Arab Köztársaság) egységének egyetlen igazi ellensége van, éspedig a Szovjet. A Szí­riái kommunista párt — mondotta — ellensége volt Szíria és Egyip­tom egyesítésének. Egyiptomban is a kommunista kísérletek azok, amelyek állandóan nehézséget okoznak az arab nacionalizmusnak. A kommunizmus ugyanolyan ellensége az arab világnak, mint a cionizmus, vagy az imperializmus. Egyiptom, illetve az UAR nem fogja tűrni a kommunisták tevékenységét arab területen. Emlékezzünk vissza arra, amikor az egész sajtókoncert arról zengett, hogy Nasser arab barátai és a közelkelet meghóditására törekvő Hruscsov kéz a kézben haladnak a demokrácia eltörlésére, a nyugati eszmék teljes megtörésére. Most reméljük, ők is megér­tik, hogy sem Nassert, sem Nehrut, sem a közel- és távolkelet többi semleges vezetőjét, — de még a vöröskinai úgynevezett kommu­nistákat sem Jehet többé megtéveszteni a kommunista Ígéretekkel. Nagyon helyesen mondta Nasser: a kommunizmus ugyanaz, mint az imperializmus. S ha ezt Nasser mondja, akit Moszkva mosta, náig a leghübb szövetségesének hitt, akkor ez azt jelenti, hogy a Csökkent a bevándorlás 1958-ban Az Állampolgársági és Beván­dorlási Minisztérium által leg­utóbb nyilvánosságra hozott sta­tisztikai adatok szerint 1958 első kilenc hónapiában 100.131 be­vándorló érkezett Kanadába. A múlt év ugyanezen időszakában 244.266 személy érkezett az or­szágba. , A bevándorlók legtöbbje, 22.260 az angol szigetországból jött, a második legnagyobb cso­port az olasz, 21.381, a harmadik a német, 12.202, azután az Egye sült Államok következnek 8.043 bevándorlóval és Hollandia 6.838-al. A minden év október 31-én életbelépő téli bevándorlási kor­látozással, amely után csupán ka­nadai állampolgárok által garan­cialevéllel ellátott (vagy törvé­nyesen letelepedett személyek rokonai) kapnak bevándorlási engedélyt, nyilvánvaló, hogy az idei bevándorlási kvóta lényege­sen alatta marad a tavalyinak. Viszont a téli hónapok folya­mán is beengednek olyan sze­mélyeket, akikre az országban szükség van. Ezek közé azonban csupán ápolónők, ' szakképzett tejgazdasági munkások, háztartá­si alkalmazottak, szakácsok és más háztartásban elhelyezkedő szeríiélyek tartoznak. Angliából, Franciaországból és az Egyesült Államokból szabad ezenkívül az alábbi szakemberek bevándorlása: terápia-techniku­sok, tanítók és tanítónők, könyv­tárosok • és irattárosok, szociális munkaerőik, gyors, és gépirónők, órajelző készülék-kezelők, tele­fonszakmunkások, automechani­­kusok, hentesek, hús- és halvá­gók, pékek és szépségápolók. Forrongás Tibetben Japán hírforrás szerint Tibet gyérszámu, de ősi lakossága fegyveres felkelésben van a kí­nai kommunista rezsim ellen. Állítólag kb. 50.000 vörös kínai pusztult el a hónapok óta tartó harcokiban. A Dalai Láma, a tibetiek szel­lemi vezére, amint jelentik, In­diában keres politikai menedék­jogot. Kereskedők és menekültek je­lentései hangoztatják, hogy a harcok augusztus és október kö­zött voltak a leghevesebbek Kham tartományban, ahol a büszke és harcias Khamba törzs lázadt föl a kommunisták ellen, amikor ott is be akarták vezetni a kollektív gazdálkodást. Nemzeti kínai hírek* a-zt állít­ják, hogy a lázadás négy észak­­nyugati kínai tartományra is át­terjedt. A felkelők jelentős kulcs­helyeket foglaltak el és a hegyek közé szorították a kommunistá­kat. George Hees közlekedésügyi miniszter nemrég nyitotta meg egy a jelenlegi Malton.i repülőtér (Torontótól Észak-Nyugatra) helyén építendő új nagy nemzetközi repülőtér munkálatait. A költségek 20 millió dollárra fognak rúgni. A John Parkin építész által tervezett radikálisan modern épület előreláthatólag 1962-ben fog elkészülni. Toronto elképzelhetetlenül gyors növekedése mellett azonban az új repülőtér csak 1971-ig lesz képes a város forgalmát lebonyolítani. A köralaku épület egyszerre több gép utasainak be. és kiszállását oldja meg, rniközben félköralaku kerítések védik a közönséget a rakétamotorok szívó erejétől és légáramától. A garázs teteje helikopter állomás. Az érkező vagy induló repülőgépektől, folyosószerü átjárók az utasokat a központi épületbe irányítják. szélső nacionalista erők — tehát azok az erők, amelyek az angol gyarmatbirodalom felszámolása során szabadultak fel — az egész világon függetlenítették magukat a vörös befolyástól. Ennek kö. vetkeztében végleg megbukott a kommunizmus expanziós prog­ramja az úgynevezett gazdaságilag elmaradt népek között. Miután pedig a magyar szabadságharc következtében mindenütt összezsu­gorodott a kommunista párt a nyugati országokban is — elsősor ban Olaszországban és Franciaországban, ahol ma már csaknem teljesen elvesztette a jelentőségét — ezért a Kreml politikusainak csak egy választásuk maradhatna : közvetlen támadás Európa ellen. Ez az az irány, amelyet szeretnének követni Moszkvában, s ez az oka annak, hogy most Berlinre fektetik a fő nyomást. De a NATO konferencia határozatai megmutatták, hogy a Nyugat itt is el van szánva. Az angolszász katonai fölény megvan, s ami ennél fontosabb, megvan az elhatározás az ellenállásra. Ezért a kommu­nistáknak vissza kell vonulniuk a berlini kérdésben is. Nyugat. Berlin éppenúgy nem fenyeget közvetlenül a világháború kitörésé, vei, mint Szuez, Libanon, vagy akár Magyarország sorsa. Ehelyett nyugodtan annak a véleményünknek adhatunk kifejezést, hogy az új esztendőben a szovjet otthoni problémákra fogja figyelmét for­dítani. Talán megpróbálja, hogy a világ fenyegetése helyett kissé jobb életet adjon a Vasfüggöny 1 mögötti rabszolga, népeknek. De, hogy a belső életforma javítása mit eredményez, azt éppen a Szabadságharc mutatta meg. Talán ez az új év fogja meghozni a sikerét annak a küzdelemnek, amit 1956 októberében a magyar gyerekek indítottak el. Az Északatlanti Egyezmény most befejezett párizsi üléséről hosszabb kommentárt irt a moszk­vai Tass-ügynökség. A cikk újabb bizonyítéka annak, hogy a mosta­ni szovjet fenyegetés-áradatot nem szabad komolyan venni. A cikk­író ugyanis a Kreml szócsöveként azt az ajánlatot teszi, hogy az É szálkát lanti Egyezmény tagjai és a szovjet kormány képviselői ül­jenek össze és kössenek egyezményt Európa biztonsága ügyében, s hozzáteszi, hogy a szovjet kormány minden tárgyalásra hajlandó azzal a feltétellel, hogy az egyezménynek ne legyen elengedhetet­len előfeltétele az, hogy a német kérdést már eleve megoldják. A cikkíró ezután arról panaszkodik, hogy a NATO hatalmak nem fo­gadták el a párizsi ülés előtt elhangzott azt, az orosz ajánlatot, hogy eleve kössenek valamilyen megállapodást a Vasfüggöny két oldalán létesítendő semleges zóna létrehozására, az úgynevezett Rapacki­­terv alapján. A Rapaoki-terv lényege az, hogy Lengyelország, Kelet- Németország, Csehország és Nyugat-Németország legyen kiürítve minden idegen katonai egységtől és a saját nemzeti hadseregeik ne legyenek atomfegyverekkel felszerelve. A Rapacki-terv a Nyugat számára egy évvel ezelőtt, mikor a terv — akkor még kizárólag propaganda-célokból — elsőizben megszületett, teljesen elfogadhatatlannak látszott, mert annak vég­rehajtása esetén a szárazföldi szovjet haderő háború esetén órák alatt megszállhatta volna Nyugat-Németországot, az ott elhelyezett létfontosságú nyugati rakétatámaszpontokkal együtt. Időközben azonban megváltozott a stratégiai egyensúly. Az Egyesült Államok ma már a kontinensek közötti rakéták terén is ellenállhatatlan fö­lénybe került, úgy hogy ma már megfelelő haditervek alapján könnyűszerrel el lehetne vágni úgy az előrenyomulási, mint a visz­­szavonulási útjait egy esetleges támadó szovjet szárazföldi had­erőnek. , Ilyen körülmények között a szovjet vezérkarnak ma már nem létfontosságú kérdés, hogy csapatai állandóan a Vasfüggöny kelet' oldalán harckészültségben legyenek, — más szavakkal szívesebben vonná vissza a nagyon költséges és^tétlen csapategységeket. Ke. let-Lengyelország területére. Azonban a katonai kérdés a jelen hely­zetben másodrendű. A szovjet csapatok visszavonása elkerülhe­tetlenül maga után hozná a kiürített csatlós államok azonnali poli­tikai rendszerváltozását, s ez megindítaná a kommunizmus végle. ges bukását előidéző bomlási folyamatot, amely már amúgyis rö­vid időn belül esedékes. Amikor tehát a szovjet most a Rapacki. tervet ismét az előtérbe hozza, ez azt jelenti, hogy a Kremlben is­mét a hadsereg képviselői — Zsukovék — kerülnek az élre, szem­ben a Hruscsov.féle politikus-gárdával. Gyakorlatilag nem sokat jelent a Tass.féle panaszkodó cikk. A NATO-vezérkar nem fogja a Rapacki-tervet elfogadni sem most, sem máskor. A tárgyalások azonban talán újra megindulnak a Kelet és a Nyugat között, s ez mindig jó jel. Mert mig a vezető politi­kusok tárgyalnak, addig tovább nő az elnyomott népek elégedet­lensége, tovább nő a Nyugat katonai ereje, s tovább irtják egymást a Kreml falai közöt a hóhérok. Kanada 1959-ben fogja az első raké­tát az űrbe lőni A kanadai tudósok 1957 óta dolgoznak egy újfajta, szilárd üzemanyaggal hajtott rakétán, amely tudományos jelentőségén kívül Kanada védelme szempont­jából Is igen fontos lesz. A kísér­letek néhány hét múlva indulnak meg. A program egyik része az infravörös sugarak felhasználá­sát kívánja kidolgozni az inter­kontinentális rakéták elleni vé­delemben. Két készüléket, ame­lyet erre a célra szerkesztettek, már novemberben kipróbálták az USÁ-ban. Egy másik kisérlet-sorozat a rakétáknak az atmoszférába va­ló visszatérésekor felmerülő problémákat igyekszik megol­dani. Közel ötven kilövést végeztek eddig az atmoszférába, előké­születként a fő kísérlethez, az űrbe lövéshez. Ugyanezt a célt szolgálta a 125 láb átmérőjű, műszerekkel ellátott léggömbök. iek hatvan mér földnyi magasba küldése is; ezt a kísérleti soro­zatot márciusban indították el. A program igen jelentős része a sarki fény tanulmányozása. Az idén már elkezdték a nyugati világ egyik legnagyobb ilyen célú radar állomásának építését Princ Albert, Saskatchewanban, ahol az Egyesült Államokkal kö­zösen fognak folyni a kísérletek. A királynői látogatás ELSŐ ÁLLOMÁSA MONTREAL LESZ Ottawáiból jelentik : A Seaway megnyitására Kanadába érkező II. Erzsébet királynő és Fülöp her­ceg útjának első állomása Mont­real lesz, amint a hivatalos prog­ram megállapítja. Az ünnepsé­geik további rendje, amelyet az USA-val közösen rendeznek, még nincsen véglegesen lerög­zítve. Valószínű, hogy Corwall Massenában fogják tartani, a ha­jóút egy oly szakaszán, amelyet Eisenhower elnök semleges terü­letként jelölt meg Diefenbaker miniszterelnökkel folytatott meg­beszélése során. A munkanélküli­ségről Starr munkaügyi miniszter év­végi nyilatkozatában kijelentet­te, hogy a munkanélküliség az idei télen kisebb lesz, mint volt tavaly. Bár a munkanélküliség továbbra is a legégetőbb prob­léma marad, mondta, a gazda­sági élet a fellendülés stádiumé­ban van. A munkát keresők szá­ma jelenleg körülbelül a tavalyi hasonló időszak nívóján van, de bizonyos jelek arra mutatnak, hogy az irányzat javul és vég­eredményben az idén télen több ember fog munkát kapni, mint tavaly. Ezt alátámasztja az az adat, hogy idén novemberben még 65.000.et több munkanél­küli volt, mint tavaly november, ben, míg decemberben kb. ugyanannyi, az irányzat tehát nyilvánvalóan javuló. A világ legszebb repülőtere

Next

/
Thumbnails
Contents