Kanadai Magyarság, 1958. július-december (8. évfolyam, 57-108. szám)

1958-08-06 / 67. szám

KANADAI MAGYARSÁG 7 VIII. 67. szám, 1958 augusztus 6., szerda SZALAY JEROMOS: IGAZSÁGOK KiZÉPEURÓPA KÖRŰI AZ ül FRANCIA ALKOTMÁNY ALAPJAI... „Jelenleg kétségtelennek látszik az, hogy Horvátország tágítani kívánja azon kapcso­latot, mi századokon keresztül Magyaror­szághoz kötötte. Mi sokkal inkább méltá­nyoljuk érdekeit s kívánatait, s e kapcsolat­nak fenntartása, vagy méltányos átalakítása nem rajtunk múlik. Csak ha Horvátország végkép el akar szakadni s az osztrák tarto­mányok sorába lépve, azoknak törvényhozá­sa s kormányzata alatt akar állani, mit azonban a horvát nemzet alkotmányos ér­zelmeinél fogva lehetőnek nem tartunk, mi azt nem gátolhatnók, hanem törvényesnek s alkotmányosnak részünkről nem tekintjük s bele nem egyezhetünk; mert jogosítva nem vagyunk Szent István koronájának birodal­mát szétdarabolni.” (Második felirat.) A magyar álláspont világos és határozott volt. Ugyanezt nem lehetne elmondani a horvát álláspontról. Ferenc József mondta: „Az én kedves horvátjaim mindig akarnak valamit, de sohase tudják, mit akarnak.” „A horvátoknak nem volt Deákjuk” (129.) A romatikus illirizmusnak és a magyarokkal szemben tanúsított 1848-as oktalan viselke­dés tehertételei nagyon ránehezedtek a hor­vát lelkiségre. De azért mégis volt idő, mi­kor kiábrándulva az osztrák elnyomás miatt, egyesek keresték a magyarokhoz való köze­ledést. 1861-ben a horvát országgyűlés, amelynek határoznia kellett volna Horvát­országnak a birodalmi országgyűlésen való részvételéről, a királyhoz intézett feliratá­ban kijelentette, hogy a teljes egyenlőség alapján hajlandó tárgyalni Magyarországgal bizonyos közös ügyekről. Ezen az országgyű­lésen Jellasich György generális, a volt bán testvére szenvedélyes beszédet mondott Ausztria ellen, ami után Ausztriának meg kellett értenie, hogy központosító, németesí­tés politikájában nem számíthat Horvátor­szág támogatására. De a horvátok többsége meg volt győ­ződve, hogy az 1848-as események következ­tében minden közigazgatási és jogi kötelék, melyek Horvátországot Magyarországhoz fűzték, megszűntek. Az osztrák központosí­tás hívei Haulik bíboros szónoklatával kije­lentették, hogy a magyarokkal nem lehet tárgyalni addig, míg azok nem mondanak le 1848-as alkotmányukról. „A mi alkotmányunknak — mondotta Racky, mindenek előtt számot kell vetnie azzal, ahogy mi jugoszlávok vagyunk, mert csak a szlávságba helyezhetjük minden re­ményünket. A mi Kiegyezésünk sose veszé­lyeztetheti a mi jugoszláv politikánkat. Kü­lönböző szónokok síkra szálltak a magyar párti politika mellett és nagyon szigorúan ítélte el azokat, akik elutasítják és az úgy­nevezett osztrák politika mellett foglalnak állást. .. .Én nyiltan elismerem, hogy a ma­gyar politikán nem értek mást, mint a né­metesítésnek való ellenállást.” (180.) A magyarok számára újra eggyel több szőr világos lett, hogy mihez tartsák magu­kat a magyar-horvát együttélés terén. „Schmerling, hogy a magyar ellenállást gyöngítse, felidézte 1848 emlékét, megcsil­logtatta a horvátok előtt a Dalmáciával való egyesülés lehetőségét, a hármas királyság (Horvátország, Dalmácia, Szlavónia) felújí­tását. A horvátok nem tudták megragadni az alkalmat és nem tudták felhasználni azo­kat az előnyöket, melyeket ellentétes oldal­ról kínáltak fel nekik.” (131.) A jugoszlávizmusnak legjellegzetesebb képviselője volt Strossmayer György olako­­vári katolikus püspök. Arról álmodozott, hogy a délszláv ortodoxok majd egyesülnek Rómával. Hogy ezt a célt el lehessen érni, meg kell semmisíteni Törökországot, amely­nek fennhatósága alatt élt a délszlávok többsége. Törökország maradványaiból Ju­goszláviát kell teremteni, amit Ausztriához kapcsolva Magyarországgal szembe lehet állítani. Ezek az eszmék nem Strossmayer felfedezései voltak, régen a levegőben lóg­tak. „Ausztriának a délszláv mozgalom élére kell állania — írta egy magasrangú osztrák katonatiszt — nemcsak azért, hogy ellensúlyt találjunk az orosz pánszláv tö­rekvéseknek azzal, hogy megosztjuk a szlá­­vokat és azzal, hogy kielégítjük egy részü­ket, hanem azért is, hogy ellensúlyt teremt­hessünk a magyar túlsúly veszélye ellen". (132.) 1848 emlékei, egy század tapasztalatai a magyaroknak az óvatosságot tanácsolták arra nézve, hogy hozzájáruljanak-e véráldo­zatukkal annak a Jugoszláviának a megala­pításához, melynek az lett volna a hivatása, hogy őket megfojtja. Strossmayernek nagyon jó sajtója volt Franciaországban. Ezzel a népszerűséggel szemben mi fenntartásainkat mások megfo­galmazásával fejezzük ki. „Bizonyára igaz­ságtalan lenne azt állítani, hogy Strossma­­yer vagy tanítványa Stadler szarajevói ér­sek, a pángermánok malmára hajtotta a vizet. De sok igazság van abban, amit bizo­nyos orosz írók írtak: az a katolicizmus, amelyet az osztrák—német befolyás támo­gat, bizonyos pontokban a pánszlávizmust tönkre veri.” (133.) Strossmayer püspök megkapta a „nagy hazafi” nevet, pedig egyáltalán nem volt előrelátó politikus. Se ő, se bámulói nem számoltak se az orosz, se a szerb tényezővel. „Ami jogossá teszi a szerbeknek Boszniára és Hercegovinára vonatkozó igényeit, az a meggyőződésünk, hogy a jövendő jugoszláv egységben a vezetőszerep annak jut, aki hatalmába tudja keríteni ezt a vezetőszere pet.” (134.) Strossmayer nagystílű agitátor volt, de végeredményképpen nem szolgálta jól hazáját. Nagyon is hozzájárult ahhoz, hogy a horvát népben szertelen ingerlékeny­ség keletkezzék, a magyar néppel szemben pedig gyűlölet. Pedig a magyar királyok ala­pították gazdag püspöki javadalmát, amely megengedte neki, hogy valóban nagy bőke­zűséget gyakoroljon a horvát intézmények­kel szemben. Püspökségének a területe sem volt ősi horvát terület. Tovább ápolta a hor­vát népben azt a mértéktelen ambíciót, mely annyi kárt okozott a horvát nép ügyének. A horvátság habozott Ausztria és Ma­gyarország között s végeredményképpen nem Magyarország mellett foglalt állást, mint kellett volna a nyolcszáz éves együtt­élés után. Hol vannak ma az illirizmus eszméi? Hol van az a horvát, aki a jugoszláv tapasztalat után még mindig lelkesedik Strossmayer eszméiért? ő napjainkban csak a „sváb”. Minden számítás, minden kulisszák mö­götti cselszövés, az ügyeskedő-ravaszkodó taktikusok minden módszere tévesnek bizo­nyult. Egy szép nap arra ébredtek fel az élen nyüzsgő nyugtalan propagandisták, hogy nincs már rájuk szükség. A szadovai (Königraetz) ütközet után, a horvát vezérek elvakítva a szláv testvériség álmaitól, megrészegülve múltjuk emlékeitől, naivan bízva a bécsi udvar hálájában, Ma­gyarországnak minden, engedményt megta­gadtak. Ugyanazt a hibát követték el, mint a céehek, nem vették észre, hogy Szadova egészen megváltoztatta a birodalom és az uralkodóház helyzetét. A Magyarországgal való megegyezés lett a Habsburgokra nézve a legégetőbb szükségesség, aminek mindent alá kellett rendelni. Mikor 1866 decemberé­ben egy horvát küldöttség Bécsben Horvát­ország teljes függetlenségét követelte Ma­gyarországgal szemben, Bécsben hidegen fogadták és a horvát képviselőknek határo­zottan megmondták, hogy Jellasich szolgá­latait nem tekintik olyan szemmel, mint annak idején. (135.) A horvát—magyar kiegyezés nem elégí­tette ki a horvátokat. Nehéz is lett volna a horvát kérdésnek olyan megoldást találni, amely 50 évi gyűlölködő agitáció után a hor­vátok egyhangú hozzájárulását megnyerte volna. Pedig ez az annyiszor támadott ki­egyezés Horvátországnak a történelemben soha nem ismert jólétet biztosított, még pedig a magyarok segítségével. A tudós hor­vát közjogász Pliverio, aki pedig a magya­roknak nem igen osztogatta az elismerést, kénytelen volt elismerni, hogy „nem mindig Magyarország hibája volt, hogy Horvát- Szlavon országban nem tudták kihasználni az egyezmény (1868: XXX. te.) nyújtotta előnyöket. Ahelyett, hogy jól.rosszul az ez­által teremtett helyzethez alkalmazkodtak volna, éveken keresztül példátlanul heves ellenállásban merítették ki erejüket, hogy az egész egyezményt felforgassák. (136.) (Folytatjuk) LOPOTT KÖTVÉNYEKET AKARTAK ELADNI Az FBI federális vizsgáló hatóság philadelphiai kiren­deltsége letartóztatta a phi­ladelphiai Feldmann Samu 50 éves ügynököt, — Milton Schwartz 49 éves ügyvédet és Rudolf Bergmann 48 éves fuvarozási vállalat igazgató­iát, mert 380.000 dollár ér­tékű kötvényeket akartak el­adni, a rendőrség megállapí­tása szerint az eladásra fel­kínált kötvények pedig a montreali Caisse Nationale d‘Économie banknál j anuár­­ban elkövetett betörésből származnak. Az FBI ügynö­kei már hónapok óta kutat­tak az ellopott kötvények után, mivel arról értesültek, hogy a kötvényeket Kanadá­ból az USA-ha vitték értéke­sítés végett. Feldmant a biró 50.000 dollár biztosíték elle­nében, Bergmant 10.000 és Schwartzot 2.500 dollár biz­tosíték fejében hajlandó a tárgyalásig feltételesen sza­badlábra helyezni. Schwartz­­nál megtalálták az összes lo­pott montreali kötvények jegyzékét, úgy hogy most már a rendőrség rövidesen az egész bűnszövetkezetet fel­göngyölíti. Az "ötödik francia köztársaság", amely majd az új De Gaulle­­féle alkotmány megszavazásával fogja születésnapját megünnepel­ni, az eddigi, kidolgozás alatt lévő tervek szerint egészen újrend­szerű államforma lesz, a parlamentarizmus és az elnöki tekintély­uralom között, távol a diktatúrától, de nem is tiszta demokrácia, ahogy annak fogalmát a régebbi francia alkotmány és az Egyesült Államok egyéni politikai szabadsága alakította ki. Augusztus első felében De Gaulle a legnagyobb részében általa kidolgozott alkot­mánytervezetet a képviselők, szenátorok és jogászok bizottságai­nak fogja tanulmányozás és véleményadás végett kiadni. A felha­talmazási törvény értelmében De Gaullenak nincsen szüksége előző jóváhagyásra és olyan alkotmánytörvény javaslatot terjeszthet a népszavazásra, amilyet ő jónak lát. Az általános népszavazás va­lószínűleg szeptember 28-ára lesz kitűzve, ezen szavazati joggal résztvehet minden anyaországi és afrikai gyarmati francia állam­polgár. A De Gaulle által kidolgozott törvényjavaslat elsősorban meg­nyirbálja a francia nemzetgyűlés azon korlátlan jogát, amely a harmadik és a negyedik francia köztársaságban lehetővé tette, hogy majdnem minden hónapban kibuktatott egy francia kormányt. A folytonos francia kormányválságok a francia demokráciát nevet­ségessé tették, mert megfosztották az országot a kormányfőjétől rendszerint olyan időben, amikor legnagyobb szüksége lett volna egy erélyes és hosszabb időre szóló előrelátásra és tervezésre. Az alkotmánytervezet szerint az új francia nemzetgyűlést is az álta­lános, titkos, egyenlő választójog alapján fogják megválasztani. A nemzetgyűlés jogait azonban az előzőkhöz mérten lényegesen korlátozni fogják. A nemzetgyűlés korlátozását a következőkben lehetne körvonalazni: 1. A köztársasági elnök a nemzetgyűlést — évente egyszer — törvényes jogánál fogva feloszlathatja. 2. A nemzetgyűlés ülésszaka minden évben csak 5 hónapig Kisjókai Erzsébet levele barátaihoz Kedves jó Barátaim ! Tudom, hogy sokan emlegetnek most engem bosszankodva, neheztelve, sértődötten, mert, amióta visszatértem Európába, még egy levélre sem válaszoltam. Pedig garmadával álltak a leve­lek az íróasztalomon, amikor hosszú négy hónap után először léptem be hollandiai szobám ajtaján. A felgyülemlett postámat előbb csak ijedten szemlélgettem, azután elkezdtem bontogatni, olvasgatni, növekvő élvezettel és lelkesedéssel. Végtelenül jól esett a figyelem és szeretet megnyilvánulása, a sok felémküldött, kedves szó, amit levélben, képeslapon, táviratban, vagy hangsza­lagon küldtek jó barátaim a szélrózsa minden irányából. Miért nem válaszoltam egyikre sem? Van-e erre mentség? Aligha. Hogyha csupán a tényeket nézzük. Csupán azt hogy szeretet áradt felém, meleg, élőhangú üzenetek százai, simogatták ezek a szavak, szólongattak, kérdezgettek, én meg csak — hall­gattam. Dehát figyeljetek ide. Többhónapos utam alatt nem volt időm írni, mert majdnem egyhuzamban beszéltem. Ez úgy hangzik, mint valami rossz Vicc. Pedig nem az. Csak alvás közben hallgathattam. Alváshoz pedig nem nagyon jutottam. Nem időzhettem egy helyen sokáig, legtöbbször csak egy.két napot töltöttem egy városban Ez azt jelentette, hogy megérkezésem után kicsomagoltam, megfüröd­­tem, átöltöztem, lementem a szálloda előcsarnokába, ahol már vártak rám azok, akik oda akartak kísérni, ahol előadásomat kel­lett megtartanom. Rendszerint késő éjszaka kerültem vissza a szál­lodába, mert előadásom után vita-est volt. De azért még bekap­csoltam a rádiót, a televíziót, hogy lekössem a gondolataimat, fé­­kentartsam száguldó terveimet és növekvő álmaimat. Nem a mű­sor érdekelt, hanem kikapcsolódásra volt szükségem és erre al­kalmasnak bizonyult a televízió legtöbbször értéktelen, de válto­zatos műsora. Sajnos, hamutartómban ilyenkor gyűlt, gyűlt a sok cigaréttavég és szobám levegője sűrű volt a füsttől. De aztán kitártam ablakomat, elzártam a televíziót és boldogan nyúltam el az ágyon, abban a tudatban, hogy reggel hétig nem zavar senki. Akkor azonban könyörtelenül megszólalt a telefon és jelezte, hogy fel kell kelnem. Ez az öt-hat óra volt tehát nyugodalmam ideje. Felkeltem, fürdőszobámban kinyitottam a kád felett a vízcsa­pot és gyors ütemben csomagolni kezdtem. Fürdés után már hoz­ták is a reggelimet, amit ágyba bújva fogyasztottam el, felöltöztem és siettem le, hogy kifizessem a szobámat és idejében elérjem a vonatot, autóbuszt, vagy repülőgépet. Útközben mindenkit meg­szólaltattam, utasokat, kalauzt, a néger bármixert és hordárt, hogy anyagot gyűjtsék Amerika népéről szóló könyvemhez. Másnap kezdődött az egész elölről. Kicsomagolás, előadás, éjszakai ciga­­rettázás, álomtalan, rövid alvás, reggeli rohanás. Néha megáll­tam itt-ott azért, mint pl. Floridában, Kaliforniában, Clevlandben, Torontoban. Sőt Washingtonban, Syracuse.ban is töltöttem néhány kedves, felejthetetlen napot. No meg a hajón, ahol nyolc napig veszteg kellett maradnom, mert nem volt hová kiszállni, ha csak bele nem léptem volna az Atlanti Óceánba. Hajsza volt, de megérte. Mert tudom, hogy szolgálhattam. Engedelmesen követhettem a belső hang parancsát, amit olyan' sokszor igyekszünk elhallgattatni mi, emberek. Legújabb vessző­­paripám a gyermekpszichológia és pedagógia, mert tudom, érzem, hogy a gyermeknevelés, az ifjúság irányítása dönti el a huszadik század második felének sorsát. Erről beszélhettem iskolákban és egyetemeken, klubokban és családi körben. Nincs olyan áldozat, amit meg ne hozna az ember, ha követheti a szíve szavát. Az én szívem pedig ezt súgja és kiáltja mindig, erre ösztönöz és kény­szerít. De hazatérve az uramat súlyos betegen találtam, a kertemet el­gazosodva, lányomat szigorlata előtt. Azt sem tudtam, mihez kap­jak. Mióta hazaértem, ápoltam egész nap. (Reméljük, nem kerül sor műtétre.) Azután meghallgattam lányaim problémáit, az am­szterdami sajtókonferencián húsz újság kiküldöttjének beszéltem új könyvemről, amit az újságírók bőbeszédüen és színesen írtak meg lapjaikban, előkészítettem afrikai utazásunkat. Csak éppen nem Írtam. Sem levelet, sem regényt. Ez a nem-irás úgy éget, mint a titkolt seb. Ne szidjatok hát hallgatásomért. Higyjétek el, barátságtok megnyilvánulása végtelenül jól esett és ha nem feleltem is, sokat gondolok reátok. Ne szidjatok, hanem Így emlegessetek : Csak ne leveleket firkáljon Erzsébet, hanem feküdjön neki új regényének, amelynek "A szent és a hetéra" a címe s amiből eddig csak két fejezet készült még el. Tudjuk, hogy szeret min­ket, nem is fontos, hogy ezt közölje velünk. Inkább dolgozzék, dolgozzék minél többet Szót is fogadok nektek. Megyek regényt írni. Szeretettel köszönt benneteket Erzsébet A Kanadai Magyarságban a világ összes fontosabb híreit megtalálja tart. Ha a kormány szükségesnek látja, vagy a képviselők abszolút többsége kéri, a nemzetgyűlést renkívüli ülésre is egybe kell hívni. 3. Az alkotmányban lefektetett alapjogokat kivéve minden más vonatkozású törvényt a kormány a parlament megkérdezése nélkül rendeletileg hirdethet ki. ( 4. A képviselőt nem lehet miniszterré kinevezni mindaddig, amíg parlamenti mandátumáról le nem mondott. 5. Az új alkotmány legfontosabb rendelkezése lenne az, hogy a kormányt a parlament csak abszolút többséggel megszavazott bizalmatlanság esetében mozdíthatja el. Ilyenkor a szavazástól tartózkodókat a kormány javára leadott szavazatoknak fogják szá. mítani. A parlament a kormány rendeleti törvényét csak úgy hiúsít, hatja meg, ha három napon belül abszolút többséggel bizalmatlan­ságot szavaz a kormánynak. Az ötödik köztársaságban nem a köztársasági elnök, hanem a miniszterelnök fogja kinevezni és irányítani a polgári és katonai igazgatást. Ezentúl a köztársasági elnök kinevezi az új kormányt összes minisztereivel, s a kormány hivatalba lépéséhez nem kell többé a parlament jóváhagyása. Ha azonban a parlament többsége bizalmatlanságot szavaz meg a kormányelnöknek, a köztársasági elnök nem tarthatja tovább hivatalában az ilyen kormányt. Külső támadás vagy belső zavarok esetében a köztársasági elnök feloszlathatja a parlamentet, felmentheti a kormányt s ilyenkor ő maga gyakorolja a parlament és a kormány összes jo­gait és átmeneti időre korlátlan hatalmat kap a köztársasági elnök. A köztársasági elnök belátásától függ, hogy mikor látja érettnek az időt a diktátori teljhatalom átvételére. De Gaulle ezzel biztosí­tani akarja Franciaországot a felforgató kommunista törekvések el­len, ami sikerülni is fog néki, feltéve ha ősszel a francia nép meg­szavazza az új alkotmánytörvényét. Ez Franciaország történetében egy új korszak kezdetét fogja jelenteni. NYOLC EMBER HALÁLA A B-52-ES REPÜLŐGÉPBEN Egy amerikai B—52 típu­sú lökhajtásos bombázógép három mérföldre a kanadai határtól Limestone közelé­ben lezuhant. A katasztrófa okát nem tudják kideríteni. A repülőgépen lévő 9 ember közül nyolcán meghaltak, egyetlen ember maradt élet­ben, Moody A. Deaton őr­nagy. Deatont könnyebb se­besüléssel kórházba szállí­tották a katasztrófa okára azonban ő sem tudott magya­rázatot adni. NEGYEDIK ÉVTIZEDE !A MAGYARSÁG SZOLGÁLATÁBAN! Útlevél- vizűm és bevándorlási ügyek elintézése Hajó- és repülőjegyek hivatalos áron, részletfizetésre isi Európai vasúti jegyek, kanadai és amerikai autó­buszjegyek Elet-, tűz-, autó- és táppénzbiztosítások Közjegyzői iroda. Díjtalan tanápsadás Szakszerű fordítások, hitelesítéssel Gyógyszerküldemények és pénzátutalások az összes! európai országokba KENNEDY TRAVEL RUREAU (Alapítási év 1926) 296 QUEEN ST. W., TORONTO* jHárom új sorozatkapcsolású telefonszámunk: EM. 2-3226* Száraz asztalos- és épitőáruk, plywood, szigetelő anyagok, ajtók, ablakok, tetőfedő lemezek, csónak építéshez speciális cikkek, stb. stb. nagy választékban. Méretre vágunk és házhoz szállítunk. Szombaton is egész nap nyitva. Caledonia Lumber Company 2. CALEDONIA PARK ROAD ST. CLAIR W. ÉS DAVENPORT KÖZÖTT RO. 2 7862, RO. 2-7933 ESTE: HU. 3-8282 MAGYAR GYÓGYSZERÉSZ SZENDROVITS LÁSZLÓ, a WEINSTEIN GYÓGYSZERTÁRBAN Polio vaccinát, Ázsiai flu vaccinát, Vasolastint, Irgapyrint és az összes vitami­nokat légipostán a rendelések napján, teljes garanciával adjuk fel. Minden európai és magyarországi receptet elkészítünk. Állandóan kapható KariI és az összes magyar gyógyszerek. Mielőtt feladja a gyógyszert érdek­lődjön az árak felől telefonon, vagy levélben. A város területén telefonrendelését díjmentesen szállítjuk házhoz. 326 COLLEGE STREET TELEFON. WA. 2-4145 Tud ön németül? Akkor olvassa a T0R0NT0ER ZEITUNG OT Kanada vezető németnyelvű lapját I A kiadóhivatal címe: 410 Bloor St., E., Toronto Telefon : WA. 3-1884 u. WA. 3-1303 AéAAAÓAAAAÓAAAA»AaAÁA***Á*»»aa^Aa|s^y|Y>y>|yy^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents