Kanadai Magyarság, 1958. július-december (8. évfolyam, 57-108. szám)

1958-08-06 / 67. szám

VIII. 67. szám, 1958 augusztus 6., szerda 6 KANADAI MAGYARSÁG Bárminemű ügyben forduljon felvilágosításért és útmutatásért Dr. Pőzei István kanadai közjegyző, bírósági hites tolmács, volt budapesti ügyvéd általános tájékoztató irodájához. Fordítások és tolmács! szolgálat minden nyelven gyorsan és olcsón. Forint átutalás. IKkA csomagok. 467 SPADINA AVE., TORONTO. ONT. CANADA TELEFON : WA. 2-8827 (boscoooososeososoooceeosoeecooeogooooscoooceogo’. VWvVWSWWWNMWVWVVWVWVVWWWWWVVWWW» SWISS UNITED WATCHMAKERS 382 BAY ST. TORONTO Telefon : EM. 8-2863 MAGYAR MESTERVIZSGÁZOTT ORÁS Omega, Doxa. s minden svájci, amerikai órák raktáron. 5 évi jótállással. Minden javítást a precíziós Watch-Master gépem­mel ellenőrzők. Javítások egy évi jótállással. E hirdetés felmutatója 20% engedményt kap I GYÓGYSZER, IKKA, PÉNZ, RELIEF csomagok küldése az óhazába. Hivatalos megrendelő hely: Ocean Relief Agency 808 Palmerston Ave., Toronto Tel.: LE. 4-1347 Tulajdonos: LADÁNYI ZOLTÁN HALLGASSA EURÓPÁT NÉMET RÁDIÓVAL • 1 évi jótállás • Könnyű fizetési feltételek RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ JAVÍTÁS Gyors — jó — olcsó szolgálat Készpénz vásárlásnál 5% engedmény I FRED STEINER y|1Q COLLEGE ST-, TORONTO. 4!0 6 ház a Bathursttól Keletre Rádiót és televíziót garanciával javítunk. WA. 1-5831 W.VAV.V.’.V//.V/.WA’ LESLIE CLEANERS tisztít és javít garanciával ■ 2 EWART AVE. HO. 7-8115 Torontó területén a ruháért elmegyünk és haza is szállítjuk Tulajdonos: LELESIY GYÖRGY Tanulj Kanada vezető szak­iskolájában Légy fodrász ! Ha Amerika legnagyobb fodrászati iskolájában tanulsz, melyből a kiváló szakemberek ezrei kerültek ki, nagy lehetőségeid kínálkoznak, szép, megbecsült, jólfizetett foglalkozásod lesz. Ingyen katalógus. Nappali és est tanfolyamok. Érdeklődés írásban vagy személyesen : MARVEL HAIRDRESSING SCHOOL 358 Bloor St., W., Toronto Ontario területén fiókok Hamiltonban és Ottawában Autóját azonnal javltja Earl Mabee White Owl Service Station — Delhi, Ont. Telefon 331.— WWW^^V^WVWVW/WV Izsák i. Elemér ügyvéd és közjegyző Iroda 1Ü0 Adelaide St. W. Suit 606 TORONTO, ONT. Telefon : EMpire 4-1920 Ha használt autóját el akarja adni, vagy alkatrészt akar vásárolni, hívja fel a NIAGARA AUTO PARTS-TÓL MR. KISS-t 1224 Ferry St. Niagara Falls, Ont. Tel.: EL. 8-3653 EL. 4-1921 >^wvuwwwuwyvwv * t * 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Mindennemű hentes, mészáros és fűszerárut Tóbiástól 482 Queen St. W., Torontó Telefon: EM. 8-1255 Ha szeret ■ fi ■■a a ■■ jól oifo készíttesse ruháit Szabonya Sándor szabómesternél 42 KING ST., DELHI, ONT. BRILLIÁNST, • ARANYAT, • • ÉKSZERT • a LEGMAGASABB NAPI ÁRFOLYAMON HÁROM TERRORISTA BOMBA B. C.-BAN A British Columbia-i Oka­nagan völgyében ismeretlen tettesek ismét három bom­bát dobtak és megrongáltak két vasútvonalat és egy vil­lanyoszlopot. Az egyik bom­ba a Vernon melletti CNR vasútvonalat szakította meg, a másik ettől a helytől nem messze egy villanyvezeték oszlopát döntötte ki, a har­madik pedig Olivértől délre a CPR vasúti sínjét robban­totta fel. A megrongált síne­ket szerencsére még idejé­ben vették észre s így a sínek megrongálása emberéletben nem okozott kárt. A lovas­­csendőrség erélyesen nyomoz a bombázó terroristák után. VÁSÁROLUNK Time Jewellers ékszer, óra és optikai tárgyak szaküzlete. 776 YONGE ST., TORONTO Telefon : WA. 4-7829. Magyar üzlet. FELESÉGBŐL EGY IS ELÉG. .. Mrs. Shirin Fozdar, a szin­gapúri nőtanács elnöknője sajtó előtt kijelentette, hogy a Tokióban megtartandó ázsiai nőkongresszuson az egynejüség mellett fog síkra­­szállni, mivel a „felelőtlen” ázsiai népszaporulat egyik okát a többnej őségben látja. HIGY.TÉL A NEMZET FELTÁMADÁSÁBAN ! A NOSZTY FIÚ ESETE TÓTH MARIVAL IRTA: MIKSZÁTH KÁLMÁN 64 FOLYTATÁS Feri hát odagurította a hordót a leányok cso­portjához és megkínálta Marit a leüléssel. — Tessék, édes lelkem, üljön le. — Ez a lelkem megszólítás is most már stilszerű volt a vallomás óta. (De Őszen érti magát a gyerek.) Az ülőke elhozataia olyan nagyszerűen gavallé­­ros tettnek tűnt fel, mint mikor herceg Montrose biborköpönyegét terité le a sárba, hogy egy hölgy száraz lábbal léphessen ki a kocsiból a csónakjá­hoz. Az általános figyelem Noszty és Mari felé fordult. A bámulat megaranyozta Nosztyt. Ejnye, de csinos fiú ! De ugyan hova tette a szemét? z irigység nyilazni kezdte Marit. Ki lehet? Honnan jött? Ki ismeri? — Furcsa puska, — ereszté ki fullánkját Ré­pásiné. — Úgy áll rajta a ruha, mintha vasvillával hányta volna rá valamelyik béresünk. (Ezzel azt is jelezte az ifjúság előtt, hogy bére­seik vannak odahaza és pedig többen.) — Úgy mórikálja magát, mint valami úri kis­asszony, — véíte Komádi Józsefné asszonyom, a csinos fűszeresné, a bencésekkel átellenben. — Pedig csak szobacicus, — világosította fel Erzsi, a hajadon húga, — mert éppen mellettük táncoltam, mikor azt mondta a vadásznak, hogy ő csak cseléd. — Ejnye szemtelen! — pattant fel Csömör Andrásné, kinek már meglehetősen félre állt a kontya, mert tisztelője a boritalnak. — Hogy mer ide tolakodni, rangbeli perszonák közé? Nem hor­dóra kellene ültetni az ilyet, hanem kalodába. — No, no, nem cseléd az, — csillapította Ke­­vély Istvánná a megbontránkozókat. — Nem lát­ják kegyelmetek, hogy milyen harmatos fehér ke­ze van; nekem is ilyen volt, mikor még kisasz. szony voltam (a kántor leánya volt S.-Vásárhely­­ről), aztán milyen gyémántos arany karperec csillámlik a kézcsuklyójáo. — Persze. Tudjuk, — gúnyolódott Somlói Vero­nika, a vén leány, aki ugyancsak ki volt festve és jól tudta, hogy mit ér a látszat. — Bizonyosan a kegyelmed ura csinálta. (Kevély István uram ugyanis rézműves volt.) Úgy Noszty, mint Mari, semmit sem sejtettek e fenekedésekről. Noszty leültetvén a kisasszonyt, elvegyült a tömeg közé. Érezte, hogy a Voglány. ban kifőzött terv jobban sikerült, mint remélte és most már fejlődőképes, de nem szabad rohamo­sabban érlelni. Egy kis időt hagyott Marinak, mig lelke fölszivja a beadott mérgeket1. Már szinte megijedt, hogy többet adott be be­lőlük, mint kellene. Csak egy kávéskanállal egy­szerre, — Így diktálja az okosság. — Azért hagy­ja ott egyedül. Marinak úgy tetszett az elmúlt negyedóra, mint egy szép, kedves álom, melyből még kár volt fölébredni. Okolta magát, amiért elriasztotta a táncosát, azzal a vallomásával, hogy szobaleány. "Mindegy, — sugdosta a hiúsága, — tetszettél neki, az bizonyos, nyilván beléd szeretne, ha vol­na rá alkalom, s ha nem lennél cseléd, hanem va­lami mesterleány". Hisz az is vagyok, — felelgette önmagának, —­­pékmester leánya vagyok, csakhogy a kifli-kirá­lyé, királykisasszony . . . Bolondság, bolondság, fűzte odább a gondola­tait, miközben visszaigazgatta azokat az engedet­len hajszálakat, melyek kirázódtak táncközben a fonatokból és az égő arca körül repkedtek, amint magára hajtotta a szelet csipkekendőjével. — Két­ségtelenül hibáztam és ha a mamáék megtudják, nagy patália lesz belőle . . . Jaj, Istenem, csak meg ne tudják! És ha már elkövettem a hóbortot, legalább mulattam volna, de elrontottam a mulat­ságomat a vallomással. Ez volt tőlem a második ostobaság. Azt értem el vele, hogy most itt ha­gyott a gavallérom a faképnél. Ejh, mindegy. Hi­szen a voltaképpeni cél mégis el van érve. Egy legénynek megakadt rajtam a szeme, hát mégis szép vagyok valakinek . . . S egy kedves, szelíd mosoly oáont el ajkain. Aztán nem is az utolsó legény szeme akadt meg rajta, hanem a legcsinosabbé valamennyi kö­zött. Két dióbarna szem, finom, vékony bajusz fölött. Megint elkezdte fejét törni, hogy honnan oly ismerős neki a fiatalember. S e végből ismét fölkereste a tekintete. Ó, csakis e végből. Hopp, megvan, eszébe villant. A Vörösmarty "Szép Ilon­kájáénak illusztrációiban szakasztott ilyen a va­dász, akiből aztán Mátyás király hámlik ki. Noha kitalálta, mégis önkéntelenül is figyelem­mel kisérte a vadászt. Röstelkedve érte magát ezen a hóbortos érdeklődésen, fülig pirult, de (s ez a gvanus), azon nyomban megtalálta a mentsé­get, amivel a belső kisbiró száját bedugta. Ejh, ugyan mi van abban? Hiszen ki érdekelje az idegen tömegből, ha éppen az az egy ember nem, akinek megtetszett? E sokaságból kétségkívül leginkább ő áll hozzá közelebb . . . azaz csak állt. Ámbár ki tudja? Hiszen miért nem jöhetne még vissza? Tehát már várta. Várta anélkül, hogy tudná, hogy várja. Feri hidegen, közömbösen őgyelgett, majd itt, majd ott tűnt fel, beszélt egy kicsit Bro­­zikkal, majd Répásival, ezzel az utóbbival koc­cintott is, miközben odajött a Répási-leány, a szikraszemü, megösmerkedett vele s egy dara­big beszélgettek, nevetgéltek. De micsoda ked­­vetlenitő nyugtalanság lepte meg Tóth Marit ez­alatt, szeretett volna már hazamenni, de nem volt ereje fölkelni a hordócskáról. Próbálta elterelni gondolatait a vadászról, de nem egészen sikerült, majdnem akaratlanul is rá­tévedt a tekintete s kisérte mindenüvé, látta/ amint elválik a Répási-leánytól (no, hála Isten­nek), megkönnyebbszik, érezte; most egyenesen a leányok sora elé állt a vadász szemlét tartant, hoay táncosnét válasszon közülök, sokáig nézett ide, oda, bizonytalanul, habozva, aztán mintha nem talált volna senkit, eleresztette a jobb kezét, mellyel inteni szokás és elment a sor előtt, kezeit hátra téve. így ment el Mari mellett is, lassan, gondolatokba mélyedve, anélkül, hogy észrevette volna, csak mikor már áthaladt, fordult meg s mintha csak történetesen esnék, hátra szólt: — No, kipihente már magát? A Mari szíve elkezdett hevesebben dobogni, de ezt magának sem merte bevallani. — Körülbelül, — felelte. — Nem táncolnánk még egy kicsit? — kérdé nevetve. — Nem bánom, — mondá a leány fojtott han­gon és felemelkedett ülőhelyéről. A hordóra rögtön leült Süvegjártó Ágnes. Noszty elkezdett táncolni, de alig perditett egyet­­kettőt Tóth Marin, mikor a selyma Guba Pali föl­­hajitotta duhaj kedvvel a Kolotnoki Jóska se­­lyempántlikás kalapját a diófára s az ott maradt lógva fent a gallyak között, Kolotnoki fölmászott a kalapjáért s ha már egyszer ott volt a magas­ban, az a gavalléros gondolata támadt, hogy mi­után a banda éppen a fa árnyékában állva mu­zsikált, leereszt a Rupi hegedűjébe egy ezüst fo­rintost. A forintos azonban a prímás orrára esett, úgy, hogy abból legott megeredt a vér. Látván a saját vérét folyni a kabátján (ámbár a cigány szereti a pirosat), ezúttal rémülten ejté el hegedű­jét, valóságos halálorditást hallatva, mely csak fokozódott azáltal, hogy a szerencsétlen hegedű épperi egy kőre esett és megrepedt, amely körül­mény folytán stradiváriusszá lépett elő. Nagy galamuta támadt ebből; Rupi jajveszékelésbe tört ki a drága hegedűje miatt, a banda többi tagjai, látván vezérük katasztrófáját, keresztbe tették vonóikat, a brácsás vizért szaladt, lemosni a Rupi arcát. — No mi az? — riadtak fel a táncosok. — Hát miért nem muzsikáltok, hékás? Rupi még mindig kiabált, átkozódott cigány­nyelven, mire a többiek is nekibátorodának : — Nem urák ezsek, — mondá a flótás és kezd­te a flótáját a szarvasbőrtokjába csúsztatni. — Réséit figét ezseknek, nem muzsikát, — vélte a cimbalmos, — szúrják le elibb a hegedű árát I Nosza odaugráltak a rendezők a sztrájkolók­­hoz észretériteni igyekezvén az elkeseredett Rupit hogy Így, amúgy, hiszen Kolotnoki jót akart, pénzt hagyitott le, ki tehet arról, hogy rossz helyre esett, hiszen a pénznek nincsen esze (pedig de­hogy nincs). Rupi váltig csökönyös maradt, mig végre tömérdek huza.vona, fenyegetés, gorom­báskodás, könyörgés után sikerült őt megnyug­tatni tiz forintnyi kárpótlás ünnepélyes Ígéreté­vel ,ami nem is volt túlzott összeg, ha meggon­doljuk, hogy az utolsó stradiváriuszok összetöré­sét volt hivatva fedezni. Mig az alkudozások tartottak, a sokáig húzódó szünet bő alkalmat nyújtott a csevegésre, azokról a bizonyos csacsiságokról, melyek semmikép se alkalmasak a följegyzésre. — Még nem is kérdeztem, hogy hívják? — kérdé Noszty. — Találja ki! — Juliskának? — Nem. — Hát hogy? — Klárának. — Klára szép név, de hát a vezetékneve? — Minek azt tudni? — vélte Tóth Mari. — Ne legyen olyan kiváncsi. — Arra gondoltam, hogy ha talán egyszer ked­vem jönne levelet Írni. — Nekem? — szólt a leány ijedten. — Ó, hiszen az lehetetlen1. — És ugyan miért volna lehetetlen? A posta elviszi akárhova. / Mari habozott egy percig a felelettel, miközben fülig pirult. — Az asszonyom sohase engedne meg ilyen levelezést. — Különös asszonyság lehet, — jegyezte meg Noszty vidáman, — csak nem valami apácafeje­­delemasszony? — Nem, nem, de mégis ... — Egyszerűen ne mutassa neki a levelet. Mari nem felelt, de Noszty örömét találta őt ebben a kérdésben megkinozni, sarokba szorítani. — No ne okoskodjék hát, Klárika, mondja meg a címét kérem, — rimánkodó, lágy hangon ismé­telgette, — mondja meg, ne keserítsen meg, hi­szen olyan szomorú még gondolatnak is, hogy sohase lássam többet ... de persze maga nem bánja . . . — Hát mit tehessek? — rebegte bizonytalanul, nagy zavarral. — Mondja meg a címét és a többit bízza rám, — suttogta a vadász mámorosán. Tóth Mari megrázta a szép fejét tagadólag s álmatag tekintetét lesütötte. — Nem mondhatom meg, éppen azért, hogy ne Írhasson . . . nem akarom. — De hiszen nem mutatná meg az asszonyá­nak. — Meg kellene mutatnom, — felelte akadozva, mert tudja meg az igazat, mert, de ne nevessen ki, kérem, nem tudok olvasni. — Ó, szegény kicsikém ! Szegény kicsikém ! Jó szerencse, e pillanatban megszólalt a zene, mozgásba jöttek megint a lábak és megpihen­hettek a nyelvek. Mari szabadabban lélegzett, Noszty azonban a boldogtalan szerelmest adta, dacosan szegte le fejét s elfordította táncosnéjá­­tól. És mintha keserű érzései annyira kicsordul­tak volna, hogy a lábába is jutott, vad szilajság. gal járta a táncot. Ahol ni, Brozik uram is be­ugrott s éppen Répásiné asszonyommal (mintha elefánt táncolna a tehénnel), mindkettőjükről csörgött a verejték, a Brozik nagy tokája ide.oda rengett, mig a Répásiné pufók arca szinte már a kékbe játszott a fölhevüléstől. — Talán már elég is lesz, — lihegte. — Öregek vagyunk már, szomszéd. — Többet ér egy negyedórái napfény télen, mint egy egész napfényes hét nyáron. Ez az én véleményem, szomszédasszony lelkem. Széles jó kedvben, ott rezegtette magát és mél­tó terhét közvetlen Noszty mellett, miközben ba rátságosan ütött rá a vállára: — Sohase halunk meg, vadász uram. Noszty dühösen fordult meg, hogy megfenyit­­se,aki vele komázni mer, de meglátván Brozi­­kot s eszébe jutván, hogy hol van, egy mély só­hajjal felelte: — Bárcsak már meghaltunk volna ! — Hát mi a baj, haj, haj, hop? — Nem akar a rózsám szeretni, nyögte ki ke­serű panaszát a vadász, mire úgy látszik, meg­esett a táncosnéja szíve, önkéntelenül hozzási­mult, szinte hozzátapadt. Delejes áram futott erein keresztül s szenve­délyesen magához szorította, — pedig ez már nem is tartozott a szerephez. (Folytatjuk) NOVELTY EXPORT-IMPORT 340 COLLEGE STREET, TORONTO. — TELEFON : WA. 2-6062. 78, 45 és 33 RPM lemezujdonságok Megjött CLAIRE KENNETH nagysikerű regénye: RANDEVÚ RÓMÁBAN ÍRÓGÉPEK ( Erika, Smith-Corona, Hermes, stb,) — FÉNYKÉPEZŐGÉPEK — SVÁJCI ÓRÁK — NEMES ÉKSZEREK nagy válasz­tékban. — Ajándéktárgyak. Rádiók televíziók és irodagépek javítása. Antennaszerelés, házhoz jövünk. Garancia. Rádió-TV-Electronics service I Department SI. LAWRENCE ÉTOLAJ — TISZTA NÖVÉNYI OLAJ KÖNNYEN ÜRÍTHETŐ TARTÁLYBAN! A ST. LAWRENCE ÉTOLAJ világos és finom, — telítetlen zsírsavakat tar­talmazó növényi olaj, — szín­telen és szagtalan. Olajjal ké­szített ízletes ételekben a ST. LAWRENCE étolaj a legjobb olaj, amit használhat. A kana­daiak hosszú évek óta hasz­nálják ezt az étolajat. tésztákba, sültekhez Salátákba Kérje ingyenes recept könyvecskénket (angol és francia nyelven), melynek címe :"COOKING WITH CORN OIL" . . . írjon a THE ST. LAWRENCE STARCH COMPANY LIMITED-nek Port Credit Ontario. Gyártmányaik: BEE HIVE SYRUP — DURHAM CORN STARCH — és IVORY LAUNDRY STARCH (fehér és kék) EGY HEGYMÁSZÓ HALÁLA ALASZKÁBAN Három kaliforniai hegy­mászó indult el Alaszkába a Yukon-alaszkai határ mentén húzódó Mount St. Elias hegy­ség meghódítására. Az expe­díció egyik tagja most haza­tért és elmondotta, hogy az egyik résztvevő, David Tol­land könnyű sátrát a hegyol­dalon leomló hótömeg maga alá temette és Tolland éle­tét vesztette. A harmadik hegymászó ugyanekkor sú­lyos sérüléseket szenvedett, de őt sikerült a juneaui kór­házba szállítani, ahol még most is kezelés alatt áll. Vegye a legjobb autógumit Kanadában. Ez GO@B>/YEAH Nem fontos honnan jött, bizonyára tudja, hogy minden ország­nak van olyan terméke, mely kimagaslik a többi hasonló ter­mék közül. Több mint 42 év alatt a kanadaiak sokkal több GOODYEAR autógumit vásároltak, mint más gyártmányút. Ma a GOOD­YEAR köpeny vezet minőségben, gazdaságosságban és tartós­ságban ... SZEMÉLYGÉPKOCSIJÁRA TEHERKOCSIJÁRA VAGY TRAKTORÁRA Mindig talál közelben GOODYEAR képviseletet. — ő legyen az Ön szakértője. Készségesen áll rendelkezésére és kiválasztja az Ön céljainak legjobban megfelelő köpenyt. Régi, használt autógumiját a legjutányosabban fogja becserélni és díjtalanul felszereli az új köpenyeket. Keresse a GOODYEAR kék-sárga rombuszát. Ez mutatja az utat a legjobb autóköpeny vásárlása felé, egész Kanadában. TÖBB KOCSI SZALAD GOODYEAR AUTÓGUMIVAL, MINT BÁRMELY GYÁRTMÁNNYAL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents