Kanadai Magyarság, 1958. július-december (8. évfolyam, 57-108. szám)

1958-08-06 / 67. szám

KANADAI MAGYARSÁG 5 VIII. 67. szám, 1958 augusztus 6., szerda AKIKTŐL AZ OROSZOK IS TANULHATNÁNAK Egy életfogytiglan börtönre ítélt újságíró könyve Kimler Márton bandájáról Fiala Ferencet, az ismert jobboldali újságírót, Rákosi- Nagy Ferencék annakidején, halálra, illetve életfogytiglani börtönre ítélték. Az októberi forradalom megváltotta szén. védéséitől, kiszabadult a bőr. tönből és Nyugat-Németor­­szágba menekült. Ott Írja most könyvét, amelyből az alábbi részletet közöljük. 1945 végén szállítottak bennünket, magyar letartóz, tatottakat a bajorországi Fürstenfeldbruck-i lágerből Garmisch-Partenkirchenbe. — Nem amerikai katonák, ha­nem a CIC ügynökei és az Of­fice of Strategic Services em­berei voltak őreink és felvi­gyázóink. Mikor megérkőz­­tünk a lágerbe, síri csend fo­gadott bennünket. Fahusángokkal és géppisz. tolyokkal felszerelt CIC kato­nák sorakoztattak fel ben­nünket. Hogy hova kerül­tünk, mindjárt az első pilla­natban láttuk, mert egy baj­­társunk vizet kért, tekintve, hogy forró nyári napsütés­ben reggel 6 órától utaztunk s útközben sem vizet, sem élelmiszert nem kaptunk. Víz helyett az illető két olyan óriási pofont kapott, hogy összeesett. Miután felvették adatainkat, sorbaállítottak benünket, átnézték motyóin­­kat s elvették még el nem lo­pott értékeinket, a rajtunk nem lévő ruhadarabokat ha­lomba dobálták, majd ben­zinnel leöntöttek és meggyúj­tották. Utána pofonok és üt. legek kíséretében a kaszár­nya egyik padlásterében he­lyeztek el bennünket. Más­nap reggel sorakozó volt, amely délig tartott. Aki ösz­­szeesett, azt felrugdalták. Az ellátás nem érte el a napi ka­lóriát. A napi koszt még a fürstenfeldbruckinál is gyen­gébb volt. Reggel 3 deci szá­razfű tea, délben 5 deci híg leves 15 dkg. kenyérrel. Az embereknek megdagadt a lá­buk és vérhas.járvány ütött ki a táborban, ahol magyar, szlovák s német „háborús fő­­bünösök” voltak elhelyezve. Pár nap múlva a camp-ek kö­rüli fák törzséről már hiány­zott a kéreg és a kerítés szé­lén húzódó mogyoróbokrok őszi képet mutattak, mert a fakéregből lisztet csináltunk, a bokor leveleiből pedig főze­léket. De ez még csak az in­ternálótábor hidegháború­jához tartozott, A melegháború csak ezu­tán következett. .. Egy délelőtt három indián származású őrm ester mind a táborban lévő 9 magyart ma­gával vitte a főbejárat mel­letti Karcerbe, ahol már na­gyobb CIC bizottság várt bennünket. Miután megszem­léltek és megcsodáltak, mint háborús bűnösöket, egyes sö­tétzárkákba dugtak bennün­ket. Szakváry Emilt, Kolozs­vári Borcsa Mihályt, Berecz Lászlót (akit ugyancsak há­borús főbűnödként adtak ki Himlerék, de rövid tárgyalás után még a kommunista nép­bíróság is azonnal szabad­lábra helyezte), e sorok író­ját és még négy más sze­mélyt. Napi élelmezésünk kancsó víz és szelet kenyér volt. Aki az éhhalál külön­böző fázisait tanulmányozni akarta, az nem mehetett vol­na megfelelőbb helyre, mint Hinder Márton fogságába. Fo'gságunk másnapján egy három tagból álló CIC bizott­ság járta végig a zárkákat, őrünk egy magas, szőke, tag­baszakadt texasi őrmester egymás után nyitotta ki zár­kánkat. Pár pillanatig tartó kérdezősködés után nem hal­latszott más a siri csendben, mint a rúgások tompa dobba­nása és a pofonok, ütlegek zuhataga. És ez így ment nap-nap után. Pontosan 21 napig. Mikor 3 hét után vég­re kiengedtek bennünket, tá­molyogva, szinte négy lábon értünk vissza szállásunkra. De a CIC könyörületes volt, mert fogoly német katonákat rendelt mellénk, akik hátu­kon cipeltek vissza bennün­ket az átforrósodott levegő­jű padlástér-szállásunkra. De mi mégis örültünk, mert lega­lább megúsztuk az elkülöní­tést és a megkülönböztetett elbánást. Ellenben... Hu­­szonnégynapi sötétzárka fog­ságunk alatt majdnem min­den éjszaka tanúi voltunk azoknak a „tárgyalásoknak”, amelyekhez hasonlókat már sokan megírtak s amelyek eddig csak a szélsőséges dik­tatúrák hazájában voltak ismeretesek. Mindjárt az első éjszakán különös, furcsa zajra lettünk figyelmesek. Valakit vallat­tak a folyosón. Német katona lehetett, mert eleinte tiszta németséggel, értelmes vála­szokat adott. Minden" kérdés után pofon csattant. — Hány zsidót öltél meg ? Mivel a válasz tagadó volt, tovább folytatódott ugyan­az a kérdés. Tízszer, húsz­szor, százszor. És minden kér­dés után pofon és rúgás. De félóra múlva a pofont és csat­­tanást valami tompa tárgytól származó ütés hangja követ­te. A válaszok mind érhetet­­lenebbek lettek s aztán egy­szerre velőtrázó sikoly fu­tott végig a folyosón, be a cellákba, ahol dermedten hallgattuk ezt az éjszakai tragédiát. Aztán újabb ütleg­­zuhatag következett. Valami széles, lapos szijjal verhették a szerencsétlent. Az is volt, mert mikor huszonegy nap múlva átvettük pokrócunkat az irodában, akkor az egyik sarokban tenyérnyi széles, vértől iszapos bikacseket pillantottunk meg. Ezzel ver­ték az ártatlanokat a CIC ágensei. De mi csak ültünk a zárkában és a szívünk önzőén dobogott, mert a sajnálaton kívül ott ágaskodott bennünk a rémület, hogy mi is sorra kerülhetünk. S azután újabb sikoltások, hörgések válto­gatták egymást s egyszer )— már virradt a Zugspitzen hó­val fedett csúcsa felett — valami tompa reccsenés tett pontot az éjfélkor kezdődő kihallgatás végére. A szeren­csétlen áldozatnak hegyesre faragott fadarabot vertek a torkába és addig fetrengett, gyötrődött a Karcer beton­padlóján, mig a halál megvál­totta szenvedéseitől. És ez így volt majdnem minden éj­szaka. Ugye Himler Márton? Az elkülönített osztály rendjéhez tartozott, hogy reggel hat órakor egyenként engedték ki a foglyokat a fo­lyosó végén lévő toiletthez. Az egyik reggel szokatlanul korábban nyílt ki zárkaajtóim és a küszöbön ott állt a texa­si őrmester. Go quick... az előírás szerint futólépésben mentem a toilette-hez felrán­tottam az ajtót s mikor be­léptem, szinte meghűlt a vér az ereimben. A mosdó előtt egy kétlábon álló, embernek csúfolt húscafat mosogatta sebeit. Teljesen meztelen volt. Húsfoszlányok lógtak testéről s heréje tízszeresére dagadt. IVfikor megpillantott, valami végtelen riadalommal nézett rám megmaradt jobb szemével. Mert a balszeme helyén csak egy véres lyuk volt s az idegszálak egészen szájáig húzódtak — ráta­padva az arcbőrére. Széthúz­ta a száját, amelyből csak kivei’t fogcsonkok állottak ki. — Kamerad, hast du eine Zigarette? (Bajtárs, van egy cigarettád?) De mielőtt még felelhet­tem volna, máris mögöttem termett a texasi, megraga­dott és visszaparancsolt a zárkába. Ugylátszik, rájött tévedésére s azt hitte, a sze­rencsétlen ember már vissza­tért. Mielőtt rámzárta az ajtót, ujját a szája elé tette és közölte velem, hogy amit láttam, arról egy szót sem, mert könnyen én is így jár­hatok. De Himler Márton könyvé­ben azt írta, hogy a CIC sen­kit sem bántalmazott. A Karcereknek női lakói is voltak. Nem sokkal besöté­­tedés után majdnem minden este kinyílt a tőlem pár mé­terre fekvő harmadik zárka ajtaja s aztán halk, suttogó csattanás. Nyilván pofon le­hetett. Nőt vallattak. Fran­cia nő lehetett, mert párizsi argóban adott válaszokat az angolul feltett kérdésekre. Minden este órákon át tűrte az ütlegeket és a kérdések százait. Értelmesen — bár síró hangon - — de minden kérdésre válaszolt. Két hét múlva -Egyszerre megszűnt a francia nő vallatása. Szív. szélhüdést kapott és ott halt meg a zárkában. Hogy ki volt, sohasem tudtuk meg. Talán Himler Márton bizal­mas iratai között erről az esetről is megvannak az igazi feljegyzések. ENJOY THE EGG ... BUT DON'T KILL THE GOOSE j MOO+ A NAGYVILÁGBÓL SOOOOCOOOOOOOCOOODOOOO r3CX»C»OOOODOOOOCOaOOOOOC-»« Emigráciés feladatok a szabadsághars után (Részlet a Délamerikai Magyar Szövetség körleveléből) Az emigráció történelmi hivatása az volna, hogy a szabad vi­lágban képviselője legyen a terror alatt élő, véleményét és akara­tát nyilvánítani képtelen nemzetnek. Az emigráció akkor tudná sikeresen ellátni ezt a feladatot, ha a szabad népek kormányainál, valamint a nemzetközi fórumoknál súlyt képviselő szervezetekre támaszkodva tudna fellépni és a magyar ügy érdekében szükséges felvilágosító munkát észszerű munkamegosztással végezhetné el. Az emigráció közösségi élete, amint ez eléggé közismert, nem ilyen irányban fejlődött. A magyarság képviseletét pártpolitikai alapon ellátni igyekvő csoportok régen nem létező fikciókkal igyekszenek alátámasztani létjogosultságukat. Ennek elkerülhetet­len következménye, hogy — légüres térbe kerülve — klikkekké alakulnak át, amelyek akarva, nem akarva elszakadnak a demok­ratikus alapelvektől, akcióikat a közvélemény teljes kikapcsolásával hajtják végre, ami azzal a veszéllyel fenyeget, hogy tevékenysé­gük a magánérdekü szempontok ápolásába torkollik. Szövetségünk felfogása szerint az emigrációban élő magyar­ság az egyetemes magyar nemzet pontos keresztmetszete, mert az emigrációban a magyar nép minden társadalmi, vallási, foglal­kozási és világnézeti rétege képviselve van. Különösen fennáll ez a szabadságharc után igen jelentős számban a szabad világba me­nekült, kommunista rendszerben felnőtt magyar rétegek jelen­létével. Éppen ezért az a véleményünk, hogy a szabad magyarok ér­dekképviseleti szervét nem pártpolitikai alapon, hanem társadalmi szervezetek összefogásával kell megalakítani. Egy ilyen szervezet, amely tevékenységét demokratikus kiválasztás és ellenőrzés mellett végezné, garancia volna arra, hogy fellépésüknek megfelelő súlyt adjon arra is, hogy az emigráció erőfeszítését egyetlen célra : a ma­gyar népnek a kommunista terror alól való felszabadításának elő. mozdítására lehessen koncentrálni és ne a felszabadítást követő helyzetben való helyezkedés legyen itteni munkásságunk mozgató rugója. Kézenfekvő, hogy az emigrációban élő magyarság közvélemé­nyének a letéteményesei ma azok a magyar egyesületek, amelye­ket a magyar közügyek iránt érdeklődő szabad magyarok a saját Emberségükből tartanak fenn. Ezeknek az egyesületeknek regionális összefogói a kontinentális magyar szervezetek. Ezek lennének hi­vatva arra, hogy kialakítsák a szabad magyarok egyetemes magyar alapon álló, átfogó társadalmi szervezetét. Ez a szervezet, amely a valóságnak megfelelő alapokon épülne fel, az egész világon több százezer embert és a befogadó országokban egyre növekvő számú szavazó polgárt képviselne. Véleményünk szerint egy ilyen hát­térrel rendelkező szervezet megfelelő súllyal tudná képviselni a ma­gyarság ügyét mind a befogadó országok kormányainál, mind a nemzetközi fórumokon. Ezeknek a gondolatoknak a megvitatása érdekében Szövet­ségünk már 1955-ben és 1956-ban érintkezésbe lépett a többi kon­tinentális társszövetséggel. Örömmel állapítottuk meg, hogy elvben mindegyik kontinentális magyar csúcsszerv megértéssel és helyes­léssel fogadta keedeményezésünket és a kérdés nem került le a ^megvalósítandó- feladatok napirendjéről. Időközben alkalmunk volt lemérni a délamerikai magyarság szervezeti súlyát és reális önbírálattal fel kell vetnünk a kérdést: Vájjon itteni közösségünk elég érett-e és elég erős.e arra, hogy leg­alább részben tartó pillére legyen egy nagy magyar szervezetnek? Úgy érezzük, hogy ma még délamerikai viszonylatban sem tartunk ott, hogy egy nagy átfogó szervezkedésben résztvehessünk. Két ok miatt: egyik az anyagi gyengeségünk, amelyről már szó volt, a másik ok a "team.work" a "csapat-munka" iránti érzéketlenségünk. Négy év tapasztalata azt a meggyőződést váltotta ki bennünk, hogy amíg a szabad magyarok széles rétegei nem értik meg, hogy itt, ebben az irdatlan idegenségben mennyire kötelességünk volna anyagilag is támogatni a magyar szervezeteket és ennek érdekében ama bizonyos 1 % önkéntes jövedelmi adót felajánlani saját -ma­gyar egyesületünknek, addig kevés gyakorlati eredménnyel ke­csegtetnek azok az erőfeszítések, amelyeket a magyar szervezetek vezetői végeznek a magyar ügy érdekében. Ami a "csapat-munka" iránti érzéketlenségünket illeti, utalunk a kolóniák sokszor riasztóan nyárspolgári lokálpatriotizmusára, mely eleve elzárkózik minden olyan akció felkarolása elől, amely nem a saját kolóniából vagy saját egyesületből indul ki. Sok esetben nem­csak elzárkózik az együttműködés elől, hanem mindent elkövet a mások által kezdeményezett akció elbuktatására. Ezenkívül felhív­juk a figyelmet a kolóniákon belül divó, áldatlan személyi hiúsá­gokra, amelyek sok szép akciónak voltak már kerékkötői és sajnos még ma is kelleténél jellegzetesebb sajátságai emigráns közéle­tünknek. , * * * * A Kanadában élő magyarok megszervezését mi ugyanolyan fontosnak, szükségesnek tartjuk, mint a Délamerikában élő test­véreink. Talán még a gondolataink, elképzelődéseink is azonosak, ßajnos a mi törekvéseinket is meggátolják bizonyos erők, akik félnek egy Magyar Egységtől, amely megszüntetné, lehetetlenné tenné, hogy továbbra is saját pecsenyéjüket sütögethessék. A magvar erők megszervezése azért még is meg fog valósulni, hisszük nem csak Kanadában, hanem Délamerikában is, csak előzőleg a szeme- I tét el kell távolítani az útból. A KORNÉL NÉV EREDETE Az ókori Róma egyik előkelő nemzetségének a neve volt Cornelius. Ez lett később egyéni név­vé. A magyar nyelvbe Kornéllá rövidülve már régen eljutott. A mindenáron magyarosítok még le is fordították. Tévesen úgy okoskodtak, hogy a Cornélius a latin "cornum" szóval van kapcso­latban. Ez pedig "som".ot jelent. így lett a Kor­nélból Soma. Az önkényes szófejtőknek egy má­sik csoportja pedig a latin "cornus" szóval hozta kapcsolatba-. S tekintve, hogy ez "szarv".at jelent, Szent Kornél pápában tisztelik a szarvasmarhaál­lomány oltalmazóját. AUTONÓMIÁT KÖVETELNEK AZ AFRIKAIAK Az afrikai francia gyarmatok ujjászervezési pártja beadvánnyal fordult De Gaulle francia mi­niszterelnökhöz, amelyben teljes autonómiát kö­vetel a francia alkotmányban az afrikai területek számára is. Az új alkotmány tudvalevőleg a brit nemzetközösséghez hasonlóan federális alapon akarja átszervezni Franciaország és afrikai gyar­matainak viszonyát. Az afrikai francia területek érdekelt országai Dahomey, Madagaszkár, Fran­cia Egyenlítő-Afrika és Nyugatafrika BETARTOTTA SZAVÁT: ÉDESANYJA UTÁN MENT A KÓRHÁZBA Mrs. Ruth Blaylock, Lake worthi lakos a kór­házba ment és 7 éves Lynda leányát otthon hagy­ta. A kisleány megígérte édesanyjának, hogy utánamegy, még ha "a kezét eltörik akkor is". Lynda másnap a hintájáról leesett és valóban ke­zét törte. Édesanyja után szállították a kórházba.: •-------------• •-------------­KUTYÁJA UTÁN MAGÁT LŐTTE AGYON Frederick McGunn meadvillei farmer kaszálás' közben véletlenülvelvágta kutyája lábát. A szen­vedő kutyát akarta fájdalmaitól megszabadítani,, előhozta puskáját és a kutyába lőtt. A kutya vég­ső erőfeszítésében nekiugrott gazdájának, aki a fegyvert megfordítva a puska agyával akarta a: kutyát agyonverni. Ütés közben puskája elsült és McGunn sajátmagát hasbalőtte. A gazdát és ku­tyáját csak este találták meg élettelenül a réten. EGY PISZTRÁNG ÉTVÁGYA A wyomingi Middle Piney tó partján meg­dögölve találták a 26 font súlyú pisztrángot, amelyre már régen fájt a halászok foga. Amikor a halat felbontották, gyomrában egy nagy gombo­lyag halászzsineget, néhány ólom halásznehezé­ket, három tekercselődobot, egy kisebb horgot, három nagy horgot, egy eltört halászbotot és több csontot találtak. A falánk pisztrángot a végén mégiscsak étvágya végezte ki. MEGSZŰNT NYUGATNÉMETORSZÁGBAN EGY HITLERELLENES TÖRVÉNY A nyugatnémet kormány hivatalos lapja közzé­tette a kormány rendeletét, amely bejelenti, hogy ez év július végével hatályát veszti az 1945-ben a megszálló szövetséges csapatok parancsnoksága által kiadott Hitler.ellenes törvény. Ez természe­tesen nem jelenti azt, hogy ezentúl már Német­országban lehet horogkeresztet hordani és a Hit­­ler.pártot újra szervezni mivel azóta egy német birodalmi törvény is tiltja a szélsőséges pártok­ban, a kommunista és a nemzetiszocialista pártok­ban való szervezkedést. A KÍNAI vörösök két nemzeti repülőgépet LŐTTEK LE A formosai tengerszorosban két nemzeti kínai lökhajtásos repülőgépet támadtak meg a száraz­földről kínai kommunista gépek és a két nemzeti repülőgép a tengerbe zuhant. A két pilóta még idejében kiugrott, úgy hogy mind a kettőt később megmentették. Formosai nemzeti hatóságok a tá­madást kommunista provokációnak minősítik. -------------• •-------------­A SZOVJET NEM TÁMOGATJA A ZSIDÓ.ARAB CSÚCSKONFERENCIÁT Tel Aviv. — A Reuter.iroda jelentése szerint, az ellenzéki Haboker nevű izraeli napilap hozta ; elsőnek a hírt, hogy Ben Gurion izraeli miniszter-­­elnök jegyzékben kérte fel Hruscsov szovjet mi-j niszterelnököt, vesse latba minden befolyását, Nasser felé, hogy minél előbb megvalósulhasson az izraeli-arab csúcskonferencia, amelyen Ben Gu­rion és. Nasser mellett az UNO egy megfigyelőjel is résztvenne. Oroszország azonban .válasz nél-, kül hagyta a zsidók kérelmét, Ben Gurion pedig­­nem akar közvetlenül régi ellenfeléhez, Nasser­­hez ilyen kérelemmel fordulni. A jegyzéket az ’ izraeli kormány diplomáciai utón kézbesítette ' Moszkvába még július 17-én. ■-------------• •-------------­A SZERELEM RÉSZEGÍTETTE MEG — 50 DOLLÁR BÜNTETÉS Feljelentés érkezett John Wagner 24 éves And­­rey avenuei lakos ellen, mert szerelmi ittasságá­ban a rendőrkocsit akadályozta meg előzésében. A rendőr előadása szerint Wagner hajtás közben ölelgette barátnőjét, fejét hátrafordítva csókoló­­zott vele és veszélyeztette a forgalom biztonságát. Wagner tagadta bűnösségét és az mondta, hogy csak "védelmezte" barátnőjét. A bíró a rendőrnek adott hitelt és Wagnert 50 dollár pénzbüntetéssel sújtotta.-------------• •-------------­"EURÓPA 1. SZÁMÚ ORRA" furcsa címet nyerte el egy franciaországi szagoló­versenyen Georges Carles, grassei szagolómester, miután a versenyben résztvett 14 nőt is túlszár­nyalta érzékeny orrával és bekötött szemmel több illatot tudott megkülönböztetni, mint bármelyik más versenyző. "A nők túlközel hozzák a parfö­­möt az orrukhoz s ezzel elvesztik szaglási érzé­küket". MEGUNTA A SOK VERÉST Az indianai Fort Wayneben lakó 19 éves Adam Young részegen jött haza szüleihez és megfenye­gette őket, hogy ha nem hagyják abba az állandó szemrehányást, halomralövi őket a ház többi né­pével. A fiú anyja kihívta a rendőrséget, mert a fiatal Adams revolveréből lövöldözni kezdett. A rendőrök is csak úgy tudták lefegyverezni, hogy lakószobája ablakába lőttek több sorozatot. A lö­völdöző Adam Young csak véletlenül nem talál­ta el szüleit és az udvaron játszó kis gyermekeket, akikre szintén rálőtt. Letartóztatása után a rendőr­ségen azt mondotta, hogy amióta emlékszik, oda­haza mindig csak verést és szidást kapott, ezt most végre annyira megunta, hogy nem tudott többé magán uralkodni. FELESÉGE SÍRJÁNÁL LETT ÖNGYILKOS A 62 éves Alfred Murgatroyd delhii lakost át­lőtt fejjel találták meg a felesége sírjánál a teme­tőben. Felesége 6 hónappal ezelőtt halt meg s az­óta a 62 éves ember buskomor lett. A puskát, amellyel fejbe lőtte magát, Murgatroyd aznap ve­hette, mert még rajta volt az árcédula is. Murgat­royd az első és utolsó golyót magának szánta. KIRABOLTÁK A BANKOT A múlt hét szerdáján egy francia kiejtéssel beszélő idő­sebb ember lépett be a Bank of Nova Scotia Queen streeti fiókjába és egyenesen Miller pénztároshoz tartott. Az ide­gen revolvert rántott elő és kérte a pénz kiadását. A kasszában lévő 2000 dollárt Miller pénztáros a rablónak át is adta, mire az nyugodtan kisétált az utcára, beült egy 1958-as kocsiba és elhajtott. Kliensek a rabláskor nem voltak a bankban és a bank bejárata előtti járdán dol­gozó munkások sem vettek észre semmit a rablásból. A bank tisztviselői a bandita után szaladtak és legalább kocsijának számát tudták megállapítani. Ennek alapján a rendőrség a kocsit egy fél órán belül a városban el­hagyva megtalálta. A bandi­tának azonban nyoma ve­szett. Magyarországra a leg. SEGÍTSE ön is magyarországi hozzátartozóit a régi kipróbált utón az Inter, national Agency Service által. FORINTÁTUTALÁS előnyösebben. Kérjen felvilágosítást. IKKÄ ■ finn vámmentes csomagok, épületanyagok, szabad választású árucikkek befizető helye. GYÓGYSZERT küldünk a legújabb magyaror­szági rendeletek figyelembe vételével. A világ összes gyógy, szerei megrendelhetők. DEA élelmiszer, és déligyümölcs csomagok. 100 forintos bankjegyek. Tuzex vámmentes küldemények megrendelő helye. Ne próbálkozzék! Forduljon mindenkor bizalommal az északamerikai kontinens legnagyobb hivatalos nemzetközi intézetéhez: International Agency Service 387 SPADINA AVE., TORONTO, ONTARIO, CANADA TELEFON: WA. 2.1014 és WA. 2.1458 Amerikaiak és vidékiek Írjanak Magyarul levelezünk. Kérje legújabb hivatalos árjegyzékünket.

Next

/
Thumbnails
Contents