Kanadai Magyarság, 1958. július-december (8. évfolyam, 57-108. szám)

1958-07-30 / 65. szám

é / Még jőni kell, még jőni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. K AN AD AI ßctoeuUcut '%U*taCVUOM4. PRICE 10 CENTS "A mi utunk, a magyarság útja, ma is változatlan : hiven az ezer éves múltúnkhoz, nemzeti tradíciónkhoz, a keresztény világnézetnek, a krisztusi igazságoknak vagyunk követői, hirdetői'4 (A fenti idézet Kenesei F. László la­punk első számában megjelent be­köszöntő cikkéből való.) ÁRA: 10 CENT VIII. évfolyam, 65. szám | KANADA LEGNAGYOBB HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA Toronto, 1958 július 30., szerda Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto TELEFON: LE. 6.0333 Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto PHONE LE. 6-0333 VITA, ZÜR-ZAVAR A CSÚCSKONFERENCIA KÖRŰI Washington. — A megelégedettség teljes hiánya tűnik ki ab­ból a jegyzékből, amelyet az Egyesült Államok kormánya Hrus­­csovnak küldött az általa javasolt csúcskonferencia tárgyában. A jegyzéket megküldték Londonba és Párizsba, hogy az angol, illetve francia kormányok is megtegyék észrevételeiket. A jegyzék közli Hruscsovval, hogy ha mindenáron New Yorkba akar jönni, akkor jöhet, de semmiesetre sem hétfőn július 28-án, hanem egy később még megállapítandó napon. A Hruscsovhoz intézett levél főbb pontjai ezek: Sem Oroszország, sem az Egyesült Államok hatáskörébe nem tartozik annak megállapítása, hogy a javasolt csúcskonferenciát, hol és mikor tartsák meg. Azt sem az Egyesült Államok vagy Oroszország kormánya fogja eldönteni, hogy mely országok ve­gyenek részt az UNO Biztonsági Tanácsának ülésén. A döntő szó ezekben a kérdésekben a Biztonsági Tanácsot illeti meg. Eisen­hower elnök utalt ismételten július 22-iki levelének arra a rész­letére, amelyben kihangsúlyozta, hogy a Biztonsági Tanács ilyen ülése ne legyen csak egy szavazógép, ahol a nagyhatalmak sza­vazatait összeszámolják és aszerint hirdetnek majd eredményt, ha­nem hozzon valóban hasznos és termékeny határozatokat. Éppen ezért az Egyesült Államok kormánya nem csak Liba­non és Jordánia kérdését kívánja a konferencián megtárgyalni, hanem az egész Középketet égető problémáit. A találkozó csak azután jöhet létre, ha megfelelő időn belül előkészíthetik annak programját. Az Egyesült Államok jegyzéke nem határozza meg, mit ért megfelelő előkészítési idő alatt. A programban szerepeljen az egész középkeleti kérdés, de az azon kívül eső ügyeket ezen a találkozón ne tárgyalják. A tár­gyalási program úgy legyen előkészítve, hogy előreláthatólag minden remény meglegyen a megegyezésre. Egy rosszul előké­szített csúcskonferencia nem járhat semmiféle eredménnyel és a jelenlegi helyzeten is csak ronthat. A találkozónak szigorúan a Biztonsági Tanács ügyrendjének megfelelően kell megvalósulnia. Eisenhower elnök még mindig nem említi, hogy hol tartsák meg a csúcskonferenciát, de mivel Hruscsov ragaszkodik New Yorkhoz s ezt az Egyesült Államok nem utasították el, így várható, hogy a Biztonsági Tanács New York­ban fogja kitűzni az államfők részvételével megtartandó ülését. New York, mint a Biztonsági Tanács megtartandó ülésének helye ellen számos kifogás merült fel amerikai részről, ami a^rra utal, hogy Amerika szívesebben látná, ha a csúcskonferenciát nem éppen New Yorkban tartanák meg. Az igazgatás és közrendészet szempontjából egyenesen 'katasztrofális lenne, ha a Biztonsági Tanács New York mellett döntene, mondják hivatalos amerikai körökben. Ennek oka az, hogy New Yorkban többszázezer politikai me. nekült emigráns él, legtöbbnyire olyan országokból, amelyek még most is szovjet megszállás alatt vannak. Ezek az elkeseredett emberek kiszámíthatatlan cselekedetek elkövetésére lehetnének képesek, így például megkísérelhetik Hruscsov meggyilkolását, ami kellemetlen lenne Amerikának, ha ez a baleset Hruscsovot éppen New Yorkban az amerikai kormány vendége szerepében érné. A második kifogás New York ellen az, hogy New York a világ legnagyobb zsidó városa, több zsidó él ott, mint egész Izra­elben. Nehéz volna egyezséget elérni az arabokkal egy olyan he­lyen, amely legerősebben van kitéve a cionisták politikai törek­vései nyomásának. Mindezek persze olyan kifogások, amelyeket egyszerű rend­őrségi biztonsági intézkedésekkel ki lehet küszöbölni. Amerika azonban egyszerűen nem akarja, hogy Hruscsov New Yorkba jöjjön olcsó propaganda-komédiát csinálni, mert komolyabb ered­ményeket a találkozótól remélni amúgysem lehet. Utolsó remé­nyüket fűzik az amerikaiak De Gaulle tábornok magatartásához, aki már előzőleg is kijelentette, hogy nem sok értelmét látja a newyorki konferenciának. Amennyiben tehát De Gaulle megta­gadná a newyorki utazást, de más helyet javasolna a találkozó egybehívására, úgy az USA kormánya is ilyen New Yorktól el­térő hely mellett emelné fel nyíltan szavát, s ez esetben Genf, esetleg Párizs jöhetne számításba, mint a Biztonsági Tanács ülési helye. De Gaulle maga még nem nyilatkozott határozottan, hogy a New Yorkban tartandó ülésen résztvenne.e, de a francia kül­ügyminisztérium felelőseinek nyilatkozatából kitűnik, hogy De Gaulle csak akkor menne el a Biztonsági Tanács ülésére, ha an­nak tárgyalási rendjét alapos revízió alá veszik, mert a tábornok csak így látná biztosítottnak, hogy az ülés hasznos érdemleges ha­tározatokat is hozhasson. oBGWQQgooowoeQogQoooBOOwooaoooqeoQGQeooooflgoo^oBeoaooeeBwoooa Hruscsov hajlandó New Yorkba jönni, ha beengedik SZOVJET VÁLASZ EISENHOWER LEVELÉRE Washington. — Az USA-kormány nem titkolt meglepetésére Hruscsov beleegyezett abba, hogy résztvegyen az UNO Biztonsági Tanácsának égisze alatt és keretén belül megtartandó államfői csúcskonferencián és levelében azt javasolja, hogy már hétfőn ül­jön összea Biztonsági Tanács, az ülésre pedig hívja meg, legalább, mint csendes résztvevőket és megfigyelőket India és egyes ara.b ál­lamok képviselőit. Hruscsov nem jelöli meg, hogy melyek azok az arab országok, amelyek képviselőinek jelenlétét kívánja a Bizton­sági Tanács ülésén. Bár Eisenhower elnök nem tett Ígéretet arra, hogy személye­sen is résztvenne Hruscsovval a Biztonsági Tanács ülésén, a Nyugat­nak nehéz lesz elutasítani Hruscsov javaslatát egy olyan Biztonsági Tanács ülés egybehívására, ahova Hruscsov nemcsak sajátmagát, de még Nehrut és lehetőleg Nassert is meghívta. Bizonyos, hogy a newyorki UNO-ülésen Hruscsov, mint a béke megmentője és mint az arabok védelmezője szeretné propaganda komédiáját megját­szani. Az ülés könnyen közönséges cirkusszá fajulhat, amit a nyu­gatiak jól sejtenek s ezért aligha fognak lovat adni Hruscsov alá, vagyis nem valószínű, hogy megadják neki a lehetőséget, hogy propagandaelőadását az arabok felé éppen New Yorkban tartsa meg. MacMillan angol miniszterelnök szeretné szemtől-szembe ki­cserélni nézeteit Hruscsovval. Az amerikai sajtó azonban már rá­jött arra, hogy "a csúcskonferenciát a legrosszabb időben, a leg­rosszabb helyen, a legrosszabb összetételben és legrosszabb tár­gyalási programmal" tartanák meg, ha egyáltalán létre is jön. Mert Hruscsov azt a békét akarja New Yorkban megvédeni, amit éppen az amerikai csapatok Libanonban való partraszállása biz­tosított, az arabok önállóságát akarja megvédeni azok ellen, akik csak addig maradnak csapataikkal Középkeleten, amíg az arab or­szágok önállósága biztosítva nem lesz — ami a legügyesebb húzás Hruscsovtól — csakis az úgynevezett középkeleti problémát állította élére, elterelvén ezzel a figyelmet legnagyobb gazságaitól: a ke­letnémetországi és keleteurópai erőszakos csatlósrendszertől. Mert nem Libanon, sem nem Jordánia fáj neki. Ott szívesen meg. hagyná az amerikai csapatokat, ha az ö csapatai zavartalanul meg. lehetnének Keletnémetországban, Lengyelországban és Magyaror­szágon még vagy húsz évig, ahonnan az egész Szovjetuniót ipari cikkekkel és élelemmel látják el. A fejőstehéntől nem akar Hrus. csov elszakadni és ez a kérdés lényege. A keletnémet ipari jóvá­tételek, a lengyel élelem, olaj, szén, a magyarországi búza, köny. nyüipar és uránium, meg száz és száz ingyenes juttatás, ami a Szov. jetunió szocialista színvonalának emelését jelenti, a keletnémet, lengyel és magyar munkás egyidejű nyomorba taszítása mellett, fel. becsülhetetlen értékeket jelent az oroszoknak, évente sokszáz mii. liárd dollár értékű ajándékot képvisel, amivel szemben Hruscsovék semmit adni nem akarnak, de nem is tudnak — kivéve Lenin és Sztálin, talán később már Hruscsov összes müveit. Hruscsov a legjobb utón van, hogy elterelje a nyugatiak fi­gyelmét a világpolitika legégetőbb problémáitól. Mert, amíg az arab olaj az angol olajtársaságok vezetékeibe fog zavartalanul foly­ni, addig ő nyugodtan csapolhatja a rabországok népeinek vérét. A teheráni, yaltai és potsdami szerződéseket szeretné tartósítani, amelyek jogot adtak neki arra, hogy Keleteurópát bolsevizálja, ávókkal uralja és terrorizálja. Nem lehet megengedni, hogy Hruscsov, mint egy magyaror­szági gengszterbanda fővédnöke a békevédő pózában éppen New Yorkban játszhassa meg Ízléstelen, undorító világcsaló komédiáját. ELMEGY-E DE GAULLE NEW YORKBA? Párizs. — A francia kor­mány hivatalos álláspontját már előzőleg is közzétették, most azonban, hogy Hrus­csov hajlandóságot mutat az UNO Biztonsági Tanácsában való részvételre, a francia kormánykörök felülvizsgál­ják eddigi álláspontjukat, ami még nem jelenti azt, hogy De Gaulle is hajlandó elmenni New Yorkba a Hrus­csovval való értekezésre. De Gaulle közölte a sajtó képvi­selőivel, hogy nem szándéko­zik résztveni a Biztonsági Tanács olyan ülésén, amelyen a középkeleti helyzetet :tár­gyalják. De Gaulle, úgy lát­szik, jól látja, hogy az orosz imperializmus nem Irakban fenyegeti az európai népeket és kultúrájukat. DIEFENBAKER TANULMÁNYOZ­ZA HRUSCSOV JAVASLATAIT Ottawa. — A kanadai mi­niszterelnök parlamenti kép­viselők kérdésére bejelentet­te, hogy a kanadai kormány most részletesen tanulmá­nyozza az oroszok javaslatát egy Biztonsági Tanács kere­tében megtartandó konferen­ciára, s amennyiben ezt elfo­gadhatónak találná, úgy ő maga személyesen is részt­venne az UNO newyorki ülésén. Ebben az esetben nem tudná a Kanadát látogató Margaret királyi hercegnőt saskatchewani utján végig­kísérni. NAGYARÁNYÚ LETARTÓZTATÁ­SOK CIPRUSBAN Nicosia. — Julius utolsó­­előtti hetében a ciprusi brit katonai hatóságok 1.350 cip­rusit tartóztattak le. A letar­tóztatottak közül 1300 görög, míg a többiek törökök. Az erélyes intézkedésnek az a célja, hogy végetvessen az immár 92 halálos áldozatot követelt öldöklő harcnak a szigeti görögög és törökök között. Sir Hugh Foot angol szigeti kormányzó elrendelte a jövőben is minden olyan személynek azonnali letar­tóztatását, aki a másik nép­csoport tagjai ellen gyilkos­ságot tervez, előkészít, vagy akárcsak annak elkövetésé­vel bárkit is megfenyeget. • FÖLDALATTI ELLENÁLLÁS IRAKBAN Konstantinápolyból érkező hírek megerősítik, hogy Irak­ban az egyes vidéki arab tör­zsek még ragaszkodnak tör­vényes királyságukhoz és hűék a meggyilkolt Feissal király családjához. Elégedet­lenségüknek terrorcselekmé­nyekkel adnak kifejezést. A legutóbbi napokban az ellen­zéki arab törzsek 4 municiós vonatot robbantottak fel, amelyet Egyiptomból az új kormány csapatainak után­pótlásául küldtek Bagdadba. NASSERNEK SZUDÁNRA IS FÁJ A FOGA Nyugati utazók jelentik Khartoumból, hogy a leg­utóbbi napokban Nasserék Szudánban is államcsínyt szerettek volna végrehajtani. A szudáni hatóságok ébersé­ge akadályozta meg a felfor­gató bérenceket abban, hogy az irakihoz hasonló vérfürdőt rendezzenek ott is. A szudáni kormány erélyes intézkedé­sekkel uralja a helyzetet, így az első kísérlet meghiúsulása után Nasserék kilátásai Szudánban romlottak. Milyen önkénteseket szeretne Salam? Az Associated Press sajtóügynökség tudósítója meglátogatta Libanonban Saeb Salam felkelővezért, aki egy kis hegyi község­ben rendezte be főhadiszállását és onnan irányítja a Chamoun elnök elleni harcot. Salam országát Bastának hívják. Arab hegyi falu ez, amelybe a felkelők engedélye nélkül senki be nem jöhet és kijutni is csak többszörös igazolás után lehet. Az angol tudósítónak előző meghí­vás után három homokzsákos barikádon kellett átmásznia, hogy bejusson Salam korlátlan birodalmába. Salam felkelővezér egy háromemeletes ház földszintjén lakik, mivel a felső emeleteket a kormánycsapatok ágyugránátai lerombolták. A tudósító elmondja, hogy Salam naponta több, mint 200 embert fogad, akikkel meg­beszéli a felmerült problémákat, község-birodalmában kinevezett egészségügyi, igazságügyi, katonai, rendfenntartó stb. bizalmikat s ezektől kapja közvetlen jelentéseit. Salam felkelővezér meg­hívta ebédre az angol újságírót. Az ebéd főtt burgonya és zöld­saláta volt, mert "hadiállapotban vagyunk" mondotta mentségül Salam. A politikai természetű kérdésekre Salam így nyilatkozott: "Nem hiszem, hogy az oroszok UNO-javaslata megállná helyét, mert hiszen amerikai agresszióról szó sem lehet. Embereimnek parancsot adtam, hogy az amerikaiakat ne provokálják. Mégis most, hogy már az iraki forradalom lecsillapodott, a legfőbb problémánk az, hogy az amerikai csapatokat is kivonják Libanon­ból. Reméljük, hogy az amerikaiak békességben fogják elhagyni Libanont. Semmi okuk, hogy továbbra is itt maradjanak. Arra a kérdésre, igaz.e, hogy Salam szovjet önkénteseket kért az oroszoktól, így válaszolt: "Teljesen eltorzították az én sajtó­­nyilatkozatomat. Én csupán annyit mondtam, hogy ha megtámad­nak bennünket, bárhonnan elfogadjuk az önkéntesek segítségét, ahonnan ilyen önkéntesek érkeznek. Elsősorban arra gondoltam, hogy a szabad amerikai nép körében lesz számos jelentkező, akik önként jönnék segítségünkre". Azt hisszük, hogy Salam sokáig várhatna, amíg "amerikai önkénteseket" kapna a megszálló USA-csapatok ellen. Harry Truman véleménye a libanoni akciérél Harry S. Truman, volt amerikai elnök a sajtónak így nyilatkozott Eisenhower középkeleti akcióiról: „Az Elnök pillanatnyilag úgy ha­tározott és olyan politikát hirdetett, amelyet az Egye­sült Államok minden polgá­rának a leglelkesebben támo­gatnia kell. Én magam is remélem, hogy (megtaláljuk végre a kétpártrendszerben is annak módját, hogy a kia­lakult légkörben külpoliti­kánkat minden állampolgá­runk támogassa. Mert feltét­lenül tudtukra kell adnunk mindazoknak, akik a szabad világ elpusztítására töreked­nek, hogy egy emberként fogjuk támogatni azt, aki eb­ben a harcban a vezérünk lesz — s ez az ember nem le­het senki más, mint az Egye­sült Államok Elnöke”. Truman nyilatkozatát meg­­toldhatjuk még a Los. Anget­­lesi Mirror News napilap vé­leményével : „Végre meg­mozdultunk, hogy megvéd­­jük a békét. De számolnunk kell most már azzal a lehető­séggel, hogy ez háborút hoz számunkra.” Ebben a két véleményben van lefektetve az amerikai politika irány, vonala. SÚLYOSBODIK A CIPRUSI VÁLSÁG Ciprust az angol katonai hatóságok* 80 évvel ezelőtt vették igazgatásuk alá. A sziget mai helyzete és az uralkodó állapotok napról­­napra romlanak és még soha nem veszélyeztették Anglia békéjét annyira, mint éppen ezekben a napokban. Ez év julius 1-től kezdődőleg 95 személy vesztette életét orv. gyilkosságok és hatósági fegyverhasználat következté­ben, több mint 170 ember se­besült meg súlyosan. A gö­rögök forradalmi tevékeny­ségét az EOKA szervezet irá­nyítja, mely állandóan fenye­geti a törököket, hogy az egész ciprusi törökséget ki fogja irtani. A törökök sem adósaik a görögöknek és orv­gyilkosságokkal válaszolnak a görögök kihívásaira. Az an­gol hatóságok a legutóbbi ANGLIA URÁNIUMOT UPC7 KANADÁTÓL A nagybritanniai Atom­energiái bizottság jelentette, hogy a mostani szállításokon felül Nagybritannia 1963-ban 105 millió dollár értékű urá­niumot fog vásárolni Kana­dától. A szállításokat az El­dorado Mining and Refinig Co. Ltd., mint a kanadai kormány bizományosa fogja lebonyolítani. Az elmúlt év­ben Kanada öt éven át évi 115 millió dollár értékű urá­nium leszállítására kötelezte magát Nagybritániával szem­ben. napokban leinternálták az összes gyanús elemeket, számszerűleg több mint 1600 embert, ami jelentős enyhí. tést hozott a robbanásig fe­szült légkörben. :

Next

/
Thumbnails
Contents