Kanadai Magyarság, 1958. július-december (8. évfolyam, 57-108. szám)
1958-07-30 / 65. szám
VIII. 65. szám, 1958 július 30., szerda 2 KANADAI MAGYARSA* Kiirtó 996 Dovercourt Road, Toronto, Ont., Canada Telefon : LE. 6-0333 Főszerkesztő : KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szerdán és szombaton Bierkesztőség és kiadóhivatal: 996 Dovercourt Rd., Toronto Előfizetési árak : egész évre $10.00, fél évre $.6.00 egyes szám ára: 10 cent. Amerikában : egész évre $12.00, fél évre $7.00 Vilatzbélyug nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk I Volk Ivét nélkül beküldött kéziratokat, képeket, nem érzünk meg és nem küldünk vtma még külön felhívás, vagy portéköltség mellékelése esetén sem. A közlésre alkalmasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk magunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk, lerövidítsük, vagy megtoldjuk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláírt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Wednesday and Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Rd., Toronto. Ont. ELVESZETT NEMZEDÉK PÁLÓCZI-HORVATH GYÖRGY REGÉNYE Az emigrációs élet kétségtelenül gazdagodott azokkal az írókkal és költőkkel, akik. nek 1956-ban, a forradalom után menekülniük kellett az, országból. Abban az időben egymásután jelentek meg magyarnyelvű nívós hetilapok, képes újságok, de nemsokára elnyelte őket a közöny, a lelohadó lelkesedés és a pénztelenség hínárja. Egy-kettő még van közülük és akik ezeknél az újságoknál dolgoznak, érdemesek a figyelemre, mert többnyire tehetségesek. Az íróknak újabban kiadójuk is alakult Londonban, aki tervbe vette, hogy.több magyar munkát megjelentet. Most legújabban Pálóczi- Horváth György könyve, az „Elveszett Nemzedék” került a könyvpiacra. Az ismert író és újságíró több évet töltött a kommunisták börtönében és így kivül-belijl' jól ismerte az országot és a kommunizmust. Pálóczi-Horváth a magyar irodalom megújulását Bartóktól várja. — Arra felé kell mennünk — írja — amerre Bartók a zenében utat tört. Bartókra vonatkozik könyvének ez az idézete: „Nem vigaszság az élet, hanem hajsza. Telve rémülettel és hallgatódzás az ismeretlenek zárkájában” Pálóczi-Horváthnak, mintha az lenne a programmja, hogy szeretné a magyarságot beledobni a világ titáni hangversenyébe, hogy ott egy külön orkeszterré váljon. Annyira tehetségesnek, életrevalónak és elpusztíthatatlannak tartja a magyar népet. Ebben a könyvében képzőművészeti növendékek a főszereplők, akik elhivatottak, tehetségesek, de a sors és a komunisták akaratából a művészetet fel kellett cserélniök „polgári foglalkozással”. Egyéni tragédia, ahogy elnyelte őket a kommunista rengeteg, örökös, rettegő harcban álltak azzal a félelmetes környezettel, amelyben gonosz, tehetségtelen akarnokok, elszánt spiclik s az ÁVÓ barbár keretlegényei a hangadók. Ezek tömegsírba dorongolták le a szépet, a nemest, az értékest, az Embert. Ebben a mocsárbűzös vörös világban elérhetetlen álom volt és maradt a boldogság és a szerelem tündérmeséje. Az élet és vele minden kizökkent a kerékvágásból. Hozzátartozott a mindennapi élethez, hogy a mérnökből segédmunkás legyen, a festőből rajztanár, divattervező, vagy pedig vörösre mázolt arccal és körmökkel sarkangyalként talpalhatott a Körutakon. Különös korszak, amelyikben mindenki fél mindenkitől, mert az élet a vasfüggöny mögött előbb. utóbb beleharap mindenkibe. Én nem értek a zenéhez, a muzsikához. A szép, a magasztos elfullaszt és a sírás reakcióját váltja ki belőlem. Balzsamot adó lelki kényszer ez, amivel a sors megajándékoz. Nekem mégis az igazi mámort a könyv, az írások adják. Ahogy szárnyalnak hangban, szinben, meglátásokban, kifejezésekben. A szavak ízét napokig kóstolgatom a számban és hetek múlva is véremben lüktet az a megmagyarázhatatlan, megbolydult tűz, ami belém árad a könyvek lapjairól. Pálóczi-Horváth György könyvében megrázott történetének valósága. Témáját ügyesen úgy festette rá a rotációs papírra, hogy egyszer sem lett giccses, bár a gazdag kompoziót egy.két helyen beárnyékolta olyan ecsetvonás is, ami nem eléggé élesen világos. Lehet, hogy az idegen szedőmesterek hibája. Vagy itt-ott lelanyhult az alkotó kéz ereje? Könyvének utolsó része az — „Epilógus” különlegesen szárnyaló. Zeng, muzsikál töretlenül, mint a keserű férfilélek hattyú dala. Ebben a részben már kezdi megütni a bartóki hangot. Mondanivalója fojtottságától elszorul a szív, könnyes lesz a szem s az érzések súlyos háborgásában egymás mellé kerül az emberi lélek. .. Az angliai kiadó kissé szegényes köntösben jelentette meg Pálóczi-Horváth regényét, de könyve azért így is túl fogja élni az Elveszett nemzedéket. .. SZÉKELY MOLNÁR IMRE CHAPLIN FIA IS SZÍNÉSZ Sydney Chaplin, a világhírű komikus színész Charlie Chaplin legidősebb fia, leszerződött egy párizsi balletszinházhoz. Apja Svájcban él és a színmüvészettel már aktivan nem foglalkozik. ORVOSSZEMMEL Nem sietnek az angolok (Folytatás). MESTERSÉGES LÉLEGZÉS Az egészséges ember a lélegzéskor maga tágítja és szűkíti mellkasát és ezáltal saját izmainak erejével szívja be és fújja ki tüdejéből a levegőt. A tetszhalott helyett ezt nekünk kell megtennünk. Ilyen mesterséges lélegzést végezve, sokszor az illető újra maga kezd lélegzeni és életre kel. Eléggé nem gyakorolt emberek csak a hasonfekvő mesterséges lélegzést tudják jól végezni. Mesterséges lélegzés hasonfekve A szerencsétlenül járt ember ruháit nyakán, mellkasán, hasán, kibontjuk, de nem vetjük le, nehogy időt mulasszunk és a beteg megfázzék. A balesetet értet hasra fektetjük és fejét kissé oldalt fordítjuk, két karját könyökben meghajlítva, tenyérrel a föld felé fordítva, a fej két oldalára helyezzük el. Mi magunk letérdelünk és tenyerünket úgy tesszük az illető mellkasának háti felületére, hogy hüvelykünk a gerincoszloppal párhuzamos legyen. Most egyet mondva ránehezedünk a hátára és mellkasát összenyomjuk, aztán kissé pihenünk, a kettő szóra pedig a nyomást megszüntetjük és megint pihenünk keveset. Az összenyomás körülbelül 16-szor történjék egy perc alatt. Pihenés közben nem vesszük le kezünket a fekvő ember hátáról. A mesterséges lélegzés eme módja nem olyan hatásos mint a hátonfekvő módszer, de segítség nélkül is soká végezhető, emellett pedig a nyelv hátraesúszásától sem kell tartanunk. A mesterséges lélegeztetést nem szabad hamar abbahagynunk, hanem még sikertelenség esetén is legalább két óráig folytatnunk kell, korábban csak akkor szabad abbahagynunk, ha a beteg lélegzeni kezd, vagy ha a közben megérkezett orvos másképp rendelkezik. Ha a mesterséges lélegzéssel a szerencsétlent magához térítettük, a testét végigdörzsöljük s lefektetjük, és ha már teljesen eszméletén van és nyelni tud, valami üdítő erősítő italt adunk neki (konyak, bor, tea, feketekávé) és az orvos megérkeztéig vi. gyázunk rá. A leggyakoribb rosszullétek és balesetek 1. Ájulást nagy izgalom, ijedtség, rossz levegő stb. okozhat. Az ájult ember halvány, verejtékes, szédül, majd eszméletét veszti és elesik. A szoros ruhák megoldása, a vízszintesre fektetés és a jó levegőről való gondoskodás a legfontosabb teendők. Jó szolgálatot tehet az élesztgetés izgatószerek alkalmazásával, a vízzel való megfecskendezés és valami erősítő ital. ^ 2. Gutaütés. A baj hirtelen áll elő. Az arc kipirul, a beteg horkolva lélegzik s öntudatlan. Egyik oldalán kezét és lábát nem mozgatja. Friss levegőt! Ruháit kibontani! A fejét magasra polcolni! A fejre és szívre hideg borítást! Ne mozgassuk sokat a beteget, hívjunk orvost minél előbb. 3. Agyrázkódás. Az agyrázkódás esés, vagy fej beütés után támad. A baleset után az ember rögtön rosszul lesz, arca halvány, öntudatlan, lélegzése és érverése gyenge. A ruhákat ki kell bontani! Vízszintesre kell az illetőt fektetni! Élesztőszereket is használjunk! Az agyrázkódást szenvedett rendesen pár perc alatt magához tér, de egy darabig még szédül és hány. A magához tért beteget okvetlen orvoshoz kell vinni, aki megállapítja, hogy nem történt-e még valami más belső sérülés is? 4. Nyavalyatörés.. A beteg hirtelen elvágódik s eszméletlen. Horkolva lélegzik, egész testét görcs rángatja, szája habzik. A ruhákat meg kell oldani, a bámészkodókat eltávolítani, a rosszullettnek feje alá kabátot vagy vánkost tenni! Vigyázni kell, hogy a beteg össze ne verje magát. Az ökölbe szorított ujjakat nem szabad kifeszíteni! Nyugodtan meg kell a roham végét várni és nem szabad addig elhagyni a beteget, míg az teljesen magához nem tért. 5. Hisztériás görcsös roham. Ideges nők nagy izgalom következtében hirtelen elvesztik eszméletüket, síró, nevető görcsöt kapnak, ide-oda dobják magukat és össze-viszsza rángatóznak. Ilyenkor legfontosabb a nyugodt viselkedés, mert az ijedt ide.odakapkodás, a kiabálás és sajnálkozás a betegnél csak újabb rohamot idéz elő. A görcsökben vonagló beteget valamikép úgy helyezzük el, hogy össze ne verje magát, ruháit kibontjuk, vizes ruhát teszünk a fejére és nyugodtan várjuk, míg az klegroham elmúlik. 6. Nagy meleg által támadt rosszullét. Az, ilyen rosszullétet a tikkasztó forróság és különösen a nagy melegben végzett munka okozza. Az ilyen ember elgyengül, szédül, majd összeesik. Az arc legtöbbször halvány, néha azonban kipirult, a test forró, lélegzés szakadozó, a szívverés gyenge. Később teljes öntudatlanság és halál következik be. A beteget hűvös helyre kell vinni, házba, fa alá, árokba stb. Ruháit ki kell bontani és frissítő italokat kell neki adni. Jó, ha legyezgetjük, vagy lemossuk. Ha a beteg hamarosan nem tér magához, a szokott élesztési eljárásokat kell megpróbálni, hideg vízzel lefecskendezni, izgatószert szagoltatni és mesterséges lélegzést alkalmazni. 7. Megfagyás. A megfagyott ember eszméletlen, halvány, ajka kékes, a teste hideg. Nem szabad mingyárt meleg szobába vinni, előbb hóval, vagy ruhával kell dörzsölni. A szokott élesztési eljárásokat kell alkalmazni és azután a beteget jól betakargatni. Később meleg italt és kevés alkoholt is adhatunk. Mindig hívjunk orvost. 8. Villamosáram által okozott balesetek. Legelső dolog a sérültet az áram hatása alól kivonni, de vigyáznunk kell, hogy bennünket is ne érjen az áramütés. Az áramot, ha lehet, ki kell kapcsolni, vagy szigetelő fogóval át kell vágni a villamosvezetéket. Ha ez nem lehetséges, álljunk száraz deszkára, ruhákra, vagy üres üvegekre, húzzunk fel gumikesztyűt, vagy csavarjuk kezünket száraz ruhába és próbáljuk a villamosáram által sújtott ruhájánál fogva, vagy még jobb, bottal vagy üres üveggel helyéből kimozdítani és ezáltal az áram hatása alól kiszabadítani. őrizkedjünk a csupasz testet csupasz és nedves kézzel megérinteni! A kiszabadított ember égési sebeit bekötjük, ha pedig eszméletlen, rögtön mesterséges lélegeztetést" végzünk vele. Ezt legalább két órafolyásig végezzük. 9. Mérgezések. Legelső kötelesség a megmérgezettet meghánytatni. Vizet adunk neki, aztán ujjal, vagy kanállal a torkába nyúlunk és a hátsó garatfalat addig izgatjuk, míg hányni kezd. A hánytatás után tejet, vagy feketekávét itatunk a beteggel. Foszforos gyufa, vagy körisbogárokozta mérgezésnél nem szabad tejet adni. Majdnem minden méregnek kitűnő ellenszere a porrátört állati szén, amely minden patikában kapható, azért adjunk a hánytatás után a mérgezettnek 1—2 evőkanál állati szenet, melyet egy pohár vízbe keverhetünk. Ha ilyen szén mingyárt kéznél van, azt már a hánytatás előtt vízbe belekeverhetjük. Lúgkő, mosószóda, erős savak s más olyan mérgek bevétele után, melyek a beteg száját és gyomrát felmarják nem szabad a beteget meghánytatni. Ezeknek ha nyelni tudnak, egy-két kanál tiszta olajat vagy zsírt adunk. Minden mérgezésnél orvost hívunk és ha csak lehet, előre megizenjük, hogy mérget ivott a balesetes. 10. Mérges gázok által okozott balesetek. Mindenekelőtt a mérges gázok hatása alól kell elvonni a szerencsétlent, tehát friss levegőre kell vinnünk. Ha kivisszük, vigyáznunk kell, hogy minket se érjen baj. Mielőtt a gázos helyiségbe hatolunk, az ajtókat, ablakokat ki kell tárni. Gyufával, gyertyával behatolni veszélyes, mert tűz és robbanás támadhat. 11. Idegen testek. Ha a torokban, gégében, nyelőcsőben valami megakadt, köhögtessük meg a balesetet értet, vagy hajoltassuk előre és üssük párszor hátba. Ilyenkor gyakran kiugrik a beleszorult falat. Ha nem, rögtön orvoshoz megyünk. A gyomorba lenyelt csont, vagy más idegen test legtöbbször nem okoz bajt. Aki véletlenül ilyen kemény tárgyat nyelt, az táplálkozzék pár napig kissé bővebben; a lenyelt idegen test többnyire pár nap alatt baj nélkül távozik. Az orrba jutott idegen test legtöbbször erős orrfuvásra is kimegy. Nem szabad azonban az orrba jutott idegen testet piszkálni, sem az orrba benyúlni. A fülbe jutott idegen testet legjobb, ha orvos veszi ki. A fülbe nyúlni és az idegen testet piszkálni nem szabad. (Vége.) KANADA ÁLLÁSPONTJA A KÖZÉPKELETI VÁLSÁGBAN Diefenbaker miniszterelnök üzenetet küldött Hruscsovnak, amelyben azt ajánlja a szovjet miniszterelnöknek, hogy itt az alkalom, bebizonyíthatja, őszintén akarja-e kölcsönös tárgyalásokkal rendezni a középkeleti helyzetet, avagy csak propagandafogás volt-e hajlandósága, hogy résztvegyen egy UNO-konferencián. Hruscsovon a ser, hogy kimutassa valódi lényét. Diefenbaker miniszterelnök a parlamentnek is bejelentette, hogy Kanadát az UNO Biztonsági Tanácsában ilyen esetben ő maga személyesen fogja, képviselni. Egyes nyugati diplomaták kétségüket fejezték ki afelett, hogy Hruscsov hajlandó lesz.e majd a Biztonsági Tanácsban egy asztalhoz ülni olyan ellenfelével, mint Csang Kaj Csek, a nemzeti Kína elnöke, aki ugyancsak tagja a Biztonsági Tanácsnak. Kínai diplomaták viszont nem egészen biztosak abban, hogy maga Csang Kaj Csek hajlandó lesz-e olyan asztalhoz ülni, amelynél Hruscsovot is megkínálják székkel. London. — Hét egész percet szentelt az angol alsóház a Hruscsov levélnek, amelyben az orosz diktátor csúcskonferenciát javasol a középkeleti kérdés rendezésére. Az ülésen megjelent MacMillan miniszterelnököt számos képviselő felszólalásában arra figyelmeztette, hogy ne hagyja magát megriasztani, sem megtéveszteni az orosz javaslat igazi célját illetően. Nyilvánvaló, hogy az oroszok csak a középkeleti válságot szeretnék a tárgyalás egyetlen tárgyául felvenni, holott nyilvánvaló, hogy éppen ezzel akarják elterelni a figyelmet a többi, még nagyobb fontosságú kérdés tisztázásától. A keleteurópai és egész Európát illető kérdések egész sorozata nyitva maradna és a csúcskonferencia után egy nyugalmi állapot következhetne be, amely biztosítaná az oroszoknak a szabadrablást Keleteurópában még további évekre. MacMillan minszterelnök biztosította a képviselőket, hogy az angol kormány válasza az orosz levelekre nem lesz elhamarkodott válasz, azt a kormány jól meg fogja fontolni, de viszont nem szabad megengedni azt sem, hogy a válasz túl soká késsen. Anglia a Hruscsovnak adandó válaszában figyelembe veszi a NATO és a brit államközösség társországainak érdekeit és kívánságait, valamint nagy szövetségeseinek álláspontját a középkeleti és európai kérdésekben. Az Egyesült Nemzetekben Hammarskjöld főtitkár nyilatkozott Szobolev orosz megbízottnak. Beszélgetése során örömének adott kifejezést afelett, hogy Hruscsov őt is javasolta a csúcskonferencián való részvételre. Az ilyen látszólag jelentéktelen megnyilatkozásokból láthatjuk, kinek az érdekeit fogja Hammarskjöld főtitkár a konferencián képviselni, ha a csúcskonferencia egyáltalán létrejön. Hammarskjöld álláspontja az, hogy a csúcskonferencia — tárgyalásainak eredményeként, tegyen javaslatot az UNO közgyűlésének további, esetleg végleges határozathozatalra a libanoni és azzal összefüggő középkeleti kérdésekben. Washingtonban még nem alakult ki végleges nézet a Hruscsovnak megadandó válasz tekintetében. Az eddigi amerikai véleményeket és javaslatokat lapunk egy másik helyén ismertetjük. LÓVERSENY CSALÓKAT FOGTAK LE Torontoi detektívek házkutatást tartottak öt lakájban és egy King Street.i üzlethelyiségben, amelynek eredményeképpen letartóztattak egy hirdetési ügynököt és egy nőt, mert versenycsalásokra szövetkeztek és egyes ügyfeleiket 60—90 ezer dollárral is megkárosították. A letartóztatott Myer Rush és Marjorie Harvard az ügynökök egész gárdájával dolgoztak, akik járták a hiszékeny embereket és versenyfogadásra bírták rá őket „bombabiztos tippekkel”. A tippek néha be is váltak, de az áldozatok nem látták soha a nyereséget, de még a betétet sem. A csálók többszázezer dollárt harácsoltak össze a könnyelmű emberektől. SZABADSÁG, AMIT SZABADON MEGBESZÉLHETÜNK Voltaire, a híres francia filozófus ezt írta : “Nem értek egyet azzal amit mond, de halálomig védeni fogom azt a jogát, hogy ezt mondhassa !” A mostani világesemények bebizonyították, hogy a szólásjog olyan demokratikus szabadságjog, aminek elnyeréséért férfiak, nők, sőt gyermekek szívesen áldozzák életüket is. Ujkanadások gyakran verődnek össze kis csoportokban, házakban, közösségi egyesületekben, nyilvános parkokban és senki sem akadályozza meg őket abban, hogy véleményüket szabadon nyilvánítsák. Gyakran megbírálják a városatyát, aki most jelöltette magát a választásokon, máskor az ország gazdasági politikáját kritizálják, vagy Kanada szerepét az Egyesült Nemzetekben. Máskor lényegtelen dolgokról vitatkoznak. De minden ember szabadon nyilváníthatja véleményét, — félelem és gát nélkül és teljesen mindegy, melyik oldalon áll valaki, a vita harmonikusan beleolvad az igazi barátság szellemébe, mely jellemző a kanadai vendégszeretetre. CALVERT DISTILLERS LIMITED Amherstburg, Ontario (23—57.)
