Kanadai Magyarság, 1958. július-december (8. évfolyam, 57-108. szám)

1958-07-02 / 57. szám

KANADAI MAGYARSÁG 7 VIII. 57. szám, 1958 július 2., szerda ÚJABB FEJLEMÉNYEK Több, mint 30.000 azoknak a brit ejtőernyősöknek a száma, akik akár Ciprus szigetén, akár a középázsiai szárazföldön Liba­nonban félórán belül bevethetők a rend helyreállítása érdekében. Eddig ilyen nagy számban még nem vontak össze angol csapa­tokat a Földközi-tenger ezen csücskében, amióta a franciák és ango­lok közös akcióval léptek közbe Szuez megvédésére 1956 őszén. Az angol csapatok összevonása Ciprusban természetesen nyugal­mat parancsol úgy a görög, mint a török elemekre. A csapatoknak Libanonban való bevetésére azonban, amint katonai megfigyelők mondják, csak akkor kerülne sor, ha erre a libanoni kormány az angolokat felkérné. Ezekkel a katonai intézkedésekkel egyidejűleg Londonban ki­dolgozták a tervet Ciprus pacifikálására. MacMillan angol miniszter­­elnök bejelentette az angol kormány javaslatát a ciprusi kérdés ideiglenes rendezésére. A görög és a török kormány is nemlege­sen reagált az angolok első tervére, amivel szemben a NATO 12 tagja támogatja az angol kormányt a javaslat életbeléptetésében. A ciprusi nemzetközi státus rendezésére vonatkozó angol ja­vaslat az alábbi pontokban lett lefektetve: 1. A görög és török kormány delegátusokkal fogja képvisel­tetni magát a ciprusi brit kormányzó hivatalában, akik elősegítik az angol kormányzót a sziget igazgatásában. 2- Egy képviseleti kormányzati rendszert állítanak fel Ciprus­ban, amelynek keretén belül a görög és a török községek önkor­mányzatuk elismerésével fogják sajátmagukat igazgatni. 3. A ciprusi görög és török nemzetiségű polgárok felvehetik akár a görög, akár a török állampolgárságot, s ha helyben laknak továbbra sem vesztik el azon jogaikat, amelyek a brit államközös­ség tagjainak polgári jogaival járnak-4. A következő hét éven belül nem történik változás Ciprus nemzetközi helyzetén, a hét év letelte után végleg rendezik Cip­rus állami hovatartozását a két kormány beleegyezésével. 5. Két képviselőház felállítása, az egyik a görögök, a másik a törökök képviseletére, amely törvényhozó testület is lesz és törvé­nyei megfelelően az autonóm görög, illetve török községekben hajthatók végre. A két képviselőháznak delegátusai is lennének a görög, illetve török kormány részéről. A községi és rendészeti ügyeken kívüli kérdések szabályozá­sára az egész szigetre kiható érvénnyel külön csúcsszervezetet állítanak fel: A Ciprusi Tanácsot, amely az angpl. kormányzó el­nöklete alatt fog működni, tagjai lesznek a görög és a török kor­mány kiküldöttei, valamint a ciprusi görög és török képviselőház által megválasztott kiküldöttek. A görög képviselőház ebbe a Ta­nácsba 4 tagot, míg a törökök kettőt küldenének ki, mivel ez fe­lelne meg a lakosság nemzetiségi megoszlásának (416.000 görög és 92.000 török). Mind a három érdekelt fél: görögök, törökök és az angol kormány leghőbb vágya, hogy a lehető legrövidebb időn belül lecsillapodjanak a felkavart kedélyek- Az angol terv meg­adja ennek módját és megnyitja az útat a teljes megbékélés felé. A Krisztus gyaiázó A bevándorlási politika IRTA: A. O. C. COLE Ellen Fairclough, bevándorlási miniszter kijelentette a képvi­selőházban, hogy Kanada jelenleg nem keres bevándorlókat­"Nem helyezünk el újabb emigránsokat" — mondotta Mrs. Fairclough — "kivéve egyes olyan szakmákban, amelyekben nincs elég szakerő az országban". E csoportokra nézve további részle­teket nem mondott. Ezt megelőzőleg, a bevándorlási minisztérium egy névtelen tisztviselője nyilvánosságra hozta az 1957 júliusában életbelépte­tett korlátozó intézkedések utáni bevándorlás számadatait. Ezek szerint például az idei év első négy hónapjában 63%-kal kevesebb bevándorló érkezett, mint a múlt év hasonló időszaká­ban. Az eddigi adatok arra mutatnak, hogy az eddigi ütem mel­lett, az idei évben a bevándorlók száma 100.000 és 125.000 lesz a tavalyi 282.164-el szemben. Ezen kijelentések jelentősége nem kétséges. A tavalyi kor­látozó intézkedések bevezetésekor a hivatalos magyarázat a téli munkanélküliségtől való félelem volt- Azt hozták fel hivatalos részről, hogy rosszhiszemű eljárás volna Kanada részéről, ha kül­földön, mint a nagy munkaiehetőségek országát tüntetné föl ma­gát, míg az ebben a hiszemben ideérkező bevándorlók egész té­len munkanélkül lennének. A munkanélküliek száma valóban a legmagasabbra rúgott a második világháború óta. Nemcsak sok bevándorló volt munka­nélkül, de sok'ezer letelepedett kanadai sem talált alkalmazást. Amidőn tehát Mrs. Fairclough azt jelentette ki a Házban, hogy Kanada bevándorlási politikája változatlan marad, közvetve tény­legesen azt erősítette meg, hogy a kormány gazdasági szakértői hasonló viszonyokra számítanak az idei télen és hogy a gazdasági hanyatlás megszűnésére nincs kilátás. Ugyanakkor kérdést intéztek a miniszterhez a Házban, váj­jon más szervezetek keresnek-e bevándorlókat hirdetések útján, mire Mrs. Fairclough azt válaszolta, hogy néhány szállítási válla­lat és egy-két más cég tesz közzé ilyen irányú hirdetéseket, de a kormány maga csak különleges képesítéssel rendelkező szemé­lyeket keres.- Ez Kanada bevándorlási problémáinak sarkalatos pontja. Egyes cégek és magánszemélyek bevándorlásra csábítanak embe­reket anélkül, hogy felelősséget vállalnának értük itt. A beván­dorlók azután, ha ideérkezésük után nem találnak munkát és lát­ják, hogy rajtuk kívül mennyi más munkanélküli van, a kormányt okolják, elfeledkezve arról, hogy egy hivatalos jelleggel nem bíró magánvállalat vezette félre őket. A bevándorlás korlátozásának fenntartása számos bíráló ve­zércikk megjelenését eredményezte a sajtóban. A lapok joggal mutattak rá, hogy Kanada háború utáni gazdasági felvirágzását nagyrészt a bevándorlásnak köszönhette és hogy a további beván­dorlás nélkülözhetetlen az ország további fejlődése szempontjából. Viszont eddig senki sem merte kimondani, hogy mennyi be­vándorlót tud Kanada megemészteni egy adott évben. Ennek el­lenére, a bevándorlást továbbra is úgy kezelik, mint egy csapot, amely bármikor szabályozhatja az újonan érkezők számát- Talán sokszor nincsenek elég tekintettel arra, hogy e csap nem vizet sza­bályoz, vagy valamilyen más. anyagot, hanem emberi lényeket, akiknek reményei, képesítése, és törekvései egymástól nagyon is eltérnek. Ha a bevándorlást túlságos eréllyel korlátozzák most, vájjon mennyi ideig fog tartani enyhítése a viszonyok javulása után? Ki akar majd egy olyan országba jönni, amely sok követelménnyel lép fel, de semmit nem ad? Sokszázra rúg azon bevándorlók szá­ma, akik a háború óta nagyszerűen megállották helyüket, hozzájá­rultak az ország gazdasági fejlődéséhez és új iparokat, új elhelyez­kedési lehetőségeket teremtettek. Talán nem is az az igazi kérdés vájjon Kanada növelheti-e jelenleg a bevándorlók számát, hanem, hogy megengedheti-e magának korlátozásukat? . Búcsú a torontoi Melody Filmszinháziól A németnyelvő filmek torontoi hajléka, a College Streeten Jévö Melody Színház 1953 augusztusában nyílt meg és 5 éven Keresz­tül volt az a bizonyos aprócska sziget az újonnan bevándoroltak számára, ahol az itteni lázasütemü életben, túlfeszített munkában és szakadatlan dollárhajszában elfáradt lélek és kedély néha vagy gyakran talált kellemes üdülést, szívderítő szórakozást. Az európai tájak és dallamok, humor és hangulat nemcsak a németajkú kö­zönséget vonzotta a Melody Színház műsoraihoz, hanem sokfajta nemzetiségű látogatót, közöttük nagyszámú magyart is. Honfi­társaink persze elsősorban azokat a filmeket kedvelték, melyek­nek magyaros muzsikája, táncai, hangulata, hazai vonatkozású tár­gya, számukra különleges élvezetet és élményt jelentettek. Meg­nyitó filmje is a hatalmas sikerű "Csárdáskirálynő" volt Rökk Marikával a címszerepben, melyet azóta még többször hasonlóan nagy tetszés mellett újított fel. A sok nagy sikert látott, de külsőleg szerény és végül is szűk­nek bizonyult kis mozi most arra készül, hogy július 12-ikével meleg köszönettel mondjon búcsút mindazoknak, akik németnyelvű filmműsorait az elmúlt öt év folyamán gyakran vagy állandóan lá­togatták. Ötesztendős szolgálat után a Melody Színház megválik eddigi hivatásától, s kedves barátai, akiket sok-sok kellemesen vi­dám vagy jólesően meghatott óra emléke fűz hozzá, bizonyára szívből viszonozzák kissé mélabús, de annál melegebb búcsú­üdvözletét. Christie Filmszínház a németnyelvő filmek új és állandó torontoi hajléka A torontoi All Nations Film Company. szívélyes köszönetét mond a College Streeti Melody Színház eddigi kedves magyar cözönségének és egyben örömmel közli, hogy németnyelvű film­­ílöadásait a jövőben, július 14-ikétől kezdődően a St. Clair Ave., Vest 665 szám alatti hatalmas, modern CHRISTIE Színházban foly­atja. Amint tehát a Melody mozi szombaton, július 12-ikén bezá­­ul és elbúcsúzik látogatóitól, következő hétfőn már a Christie Szín­­láz tárja ki kapuit a németnyelvű filmek régi és új barátai számá­­a egyaránt, hogy 950 ülőhelyes befogadóképességével akármily agyszámú közönségnek is a legtökéletesebb kényelmet nyújtsa. i tökéletesen felszerelt, tetszetős külsejű, modern színház egyéb­ént kielégíti, majd a legkényesebb ízlést, legmagasabb követelmé­nyeket is, mert kényelmen kívül számos más előnnyel dicseked­hetik, hogy a közönségnek tökéletes élvezetet, zavartalan szóra­kozást biztosítson. Hűtőberendezése a forró nyári napokon fog kellemes üdülést nyújtani, óriásméretü Cinemascope berendezéssel ellátott vásznán pedig a bemutatásra kerülő filmek hatása is ha sonló mértékben növekszik majd és az eddigieknél jelentősen na­gyobb, élményekkel szolgálhat a nézőknek. Az All Nations Film Company tehát örömmel hív minden egyes kedves érdeklődőt a július 14-ikén megnyíló Christie Színházba, melynek kényelme, hangulata, kellemes környéke bizonyára még sokkal több látogatót vonz majd előadásaihoz, mint azelőtt, a már kissé szűknek és divatjamúltnak bizonyult Melody moziba, mely azonban mindennek ellenére derekasan és híven teljesítette hiva­tását. A magyar látogatók köreiben nyilyán nagy érdeklődésre tarthat számot az a hatalmas szinesfilm, mely az új színház első­ként bemutatásra kerülő műsordarabjai között szerepel majd, mert történetének középpontjában nagy zeneköltőnk. Liszt Ferenc áll,, címe pedig: "Ungarische Rhapsodie", azaz "Magyar Rapszódia". Ezenkívül még számos új filmélményre lesz alkalom a Christie Színházban, mely július 14-ikétől, hétfőtől kezdődően szívélyesen hívja és várja a németnyelvQ filmműsorok nagyrabecsült, kedves, magyar közönségét. V >. III111IIIIIIIIIIIIII11II1111111III i III11IIIIII III II111II11IIIIIIII 111 III111111II1111II11 [] II11II bántalmazott. Fiatalságának minden lendü­letével, minden energiájával gyűlölt ben­nünket, mert gonoszlelkü volt és istentelen ő is mint a többiek. Egy alkalommal elmaradt a szolgálatból. Nem láttuk őt két három napig. A politi­kai foglyok suttogó hírszolgálata furcsa dolgokat regélt elmaradásának okáról. Örült a lelkünk, hogy bűnhődés érte, de nem tudtuk igazán elhinni, hogy gazságaiért méltó leckét kapott. — Pedig emberére akadt az egyszer. Ostoba hatalmi tébolyá­ban Istenbe is belekötött s ezért örökre megbélyegezte őt az élet illetve egy magyar paraszt. — így történt. A bolsevizmus évfordulóját ünnepelték országszerte. A tébolyodott hazaáruló hisz­téria a szolgálattól mentes fegyőrök eszét is elvette. Mulatni mentek, ahonnan hajnal­ban indultak hazafelé. — A falu közelében régi keresztfa állt az út kanyarodójában, a kereszténység örök életét hirdette a fel­­feszített Megváltóval. A föld végében idő­sebb gazda hajtotta lovait, szántott a haj­nali harmat után. — A fegyőrök trágár szavakkal illették, hantokkal dobálták a “pléhkrisztust” és célbalőttek rá. Istenká­romlásuk részeg jókedvében a kereszt ki­döntésével is megpróbálkoztak. A tölgyfá­ból készült emlék azonban szilárdan állt, mint a hit bástyája. Már.már abbahagyták, amikor.... legalább azt a pléhtepsit gép­jük le róla, kiáltott röhögve Molnár őrveze­tő ---- s elindult, hogy nyomban megcse­lekedj e. Felmászott a keresztfára, s a meg­váltó alakját formázó lemezt feszegetni kezdte. Az elrozsdásodott szegek'itt-ott en­gedtek az erőszaknak, de mivel a dolog las­san haladt, az őrvezető pisztolya agyával is segített. A paraszt, ki eközben közelebb ért, föld­­begyökeredzett lábakkal szemlélte az istén. telenséget, s hogy megakadályozza a pusz­títást, hirtelen mozdulattal levette az eke­láncot s rávetette magát a feszület pusz­títást bámuló négy fegyőrre. — Istenká­romló szemetek .. pusztultok a köröszttű! .. takarodtok a fődemrű!... — Az eszeve­szetten csapkodó lánc megtette hatását. Kaptak a fegyőrök fejükre, hátukra s lövöl­dözve, még szédelegve a bormámortól ne­kiszaladtak az erdőnek. Az őrvezető eközben leszállni próbált a keresztről. Ruhája beakadt, kezét felvérez­te, míg valahogy nagynehezen lekecmergett. Dühösen fordult meg a gazda, hogy há­­tamögött dobbanást hallott. Elbődült, az­tán dolgozott az ekelánc ismét. Te “Krisz­tusfeszegető” bitang.. s a sújtó lánc le­csapott, véres csíkot hagyva a fegyőr ar­cán. — Először az apám pusztát... aztán a bátyám öltjtek mög. .. mos mög a köröszt köll, és a lánc sújtott, csapkodott. Az ájult börtönőr mozdulatlanul feküdt vérében s az öreg paraszt megrettenve szemlélte elragadtatott, évek óta magába fojtott dührohamának eredményét. — Fel­nézett a feszületre, aztán feleségére és gyer­mekeire gondolt. Valami szorongatta torkát, kérges, földes kezével görcsösen törölte feltörő könnyeit. Tehetetlenül állt egy pil­lanatig az ájult fegyőrre meredve — meg­vakarta, megrázta fejét, aztán lehajolt, fel­vette az őr eldobott revolverét és lovaihoz ballagott. — Kifogta egyik lovát, egy da­rabig még elnézett a falu irányába, majd hátára pattant a deresnek s vágtatva meg­indult a határ felé. Hetek múlva még egyszer láttuk Molnár őrvezetőt. — Sápadt volt, az ajkát rágta. — Örökre arcán viseli a láncütötte sebhely kékes-varratos forradását a “Krisztusfesze­­getés” nyomait. Bóra Ferenc «iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiHiii Talán huszonkét éves lehetett. Arcát még nem csúfították el a lélektelen gonoszság­­megbélyegző vonásai. Viselkedése és hang­ja árulták el csak érzelmeit. Mikor feltűnt előttünk legelső alkalommal — lehajtott fej­jel, hátratett kézzel, dideregve sétáltunk egymástól öt méterre. — Hideg tél volt. A fák tavaszt könyörögve nyújtották csupasz ágaikat az ég felé, s az öt-hat perces séta időtartama alatt semmit nem láttunk zöl­det, megnyugtatót. Mindent elborított a hó, ami kivillant alóla itt-ott, fagyott rög volt csak, dermedt szürkeség. Fegyőrök voltak körülöttünk az élőlények, öten-hatan is vi­gyázták mozdulatainkat, görcsösen mar­kolva fegyvereiket, meleg bundákba burko. lódzva nézték viaskodásunkat a fagyos hi­deggel, és szemükben a rettegés bujkált. Fogvacogva lépkedtünk mellünkre sze­gett fejjel a vékony vászonruhákban. Fatal­­pu cipőink koppantak a keményre taposott havon, ahogy mentünk körbe körbe. Tes­tünket lelkünk s az élnivágyá^ tartotta egészségben s a nyomorúságos vékony rab­rongyok alatt szivünk dobbanása és a gyű­lölet tüze adott meleget. Valami szomorú dallam rezgett a fatalpu cipők monoton koppanásának káoszából. — Kinek az élet — kinek a halál dala. Egyre csak mentünk, körbementünk. — Arcunkat csípte a hideg, szemünk pilláira ráfagyott a könny, gondolataink messze jártak. Ki tudta azt még akkor, hogy közülünk kinek mit tartogat a sors. A mindent ígérő szabad­ság vagy a halál kaszája egyformán vára­kozott valamennyiünkre. , Ott. állt középen szétterpesztve lábait, géppisztolyt markolva Molnár őrvezető, az uj fegyőr. Megfeszült izmokkal szinte ug­rásig készen figyelt. Nem tudta leleplezni izgatottságát. Uj volt még számára a hely­zet s szokatlan. Kellemetlenül érezhette magát. Rajta volt szemünk, mozdulatait százötven rabszolga vizsgálódó tekintete kö­vette az eliptikusan elnyúlt séta vonalának minden pontjáról. Reménykedtünk, hogy ez az uj fegyőr, ez a fiatal talán más lesz mint a többi meg­átalkodott szadista. Vérünk lázadozott már az embertelen bánásmód ellen, mert nem voltunk gonosztevők, egy sem akadt közöt­tünk rovottmultu. Ártatlanok voltunk vala­mennyien, áldíjzatai az országot pusztító vörös áradat csapkodó hullámainak. — Kö­zöttünk sétáltak, kik fegyverrel kezükben védték az ország határait az állattá alja. sodott bolsevista hordákkal szemben. Vol­tak sorainkban papok, kik Istenhez felemelt szavukkal a bolsevizmus szörnyűségeinek enyhüléséért könyörögtek. Közénk kerültek, mert nem tagadták meg hitüket. Itt sínylőd­tek a magyar történelem nagyjainak leszár­mazottai is, kiknek egyetlen bűnük nevük volt s a tradíció. — Képviselve voltak bő­ven a társadalom minden rétegéből, kiket elsöpört a moszkovita bolsi őrület, mert ma gyarok voltak, nem pánszláv kommunista paraziták. Sorainkban kesergett átkozódva a magyar paraszt, mert nem akarta hagyni földjét, jogait, melyet apja vagy kérges ke­zével maga szerzett s becsülte mint verej­­tékes gyümölcsét. — Együtt voltunk, az egész eltaposott magyar társadalom s szen­vedéseink között tehetetlenségünkben, meg­­alázottságunkban könnyeinkkel sóztuk a halálhoz sok, de az élethez kevés táplálé­kunkat. Emberséget vártunk.- — Csalódtunk. -— Csalódásunk ismét egy volt a számtalan közül. — Az “őrvezető” méltó volt tanító­­mestereihez, még társain is túl tett. Be­mutatkozását könyörtelen fegyelmi bünte­tések követték. A helyzet odáig fajult, hogy ötven hatvan éves rokkant védteleneket A ST. PÉTER BAZILIKA UJ ÓRÁKAT KAP Vatikán, — Három új to­ronyórát kap a római Szent Péter Bazilika az eddigi 200 éves toronyórák helyett. A munkálatokat a bazilika tor­nyain már megkezdték. Az új óraszerkezet automatikus működésű lesz. 62.000 DOLLÁR kártérítést kapott Az amerikai Buffalo város bírósága 62.000 dollár kár­térítést ítélt meg a 20 éves Lorraine Mitchellnek, mert évekkel ezelőtt egy Main Street-i épületről egy már­ványtöredék esett a fejére, ami az orvosi szakvélemény szerint teljesen megváltoz­tatta a leány személyiségét és súlyos fejsérülést okozott neki. A leány még mindig or­vosi kezelés alatt áll. • KETTŐS HÁZASSÁGÉRT KÉTÉVI BÖRTÖN Emest Waye, torontoi la­kos 1946-ban megnősült és házasságából 6 gyermek származik. Azután egy ideig különváltan élt, de megunta az egyedüllétet és 1955-ben másodszor is megnősült. A második feleségétől 3 gyer­meke született. De a termé­keny apát j nagyszámú csa­ládja sem mentette meg a bigámiáért járó büntetésért. A bíró ítélete szerint két évig fogja börtönben pihenni a kettős házassági fáradal­makat. ÁRAMÜTÉSTŐL A VÍZBE ZUHANT David Peterson Algonquin Avenue-i csónakkészítő a Sunnyside uszoda mellett kézifűrésszel javított egy csónakot és rövidzárlat kö­vetkeztében áramütést ka­pott, mire a vízbezuhant. Mire rátaláltak, Peterson TMár halott volt. NEKÜNK SEGÍT, HA HIRDETŐINKET TÁMOGATJA SZÁZ NÉZŐ SZEMELÁTTÁRA . 250 DOLLÁRT RABOLT Több mint száz nézője volt egy vendéglő kirablásának. A torontoi Commerce Res­taurantban, a legforgalma­sabb déli időben bejött egy revolveres bandita és piszto­lyát a pénztárosnőre szegez­ve kiszedte a kasszából a 250 dollár készpénzt, s utána elmenekült. A rendőrség a leírás alapján raziázza a környéket. • Hiteles okmány- és műszaki fordítások. • Magyarországi válóperek és ingatlanügyek gyors elintézése. • Tolmácsolás műszaki vizsgákon is. • Kereskedelmi levelezés minden nyelven. • Gyógyszer. Bármely gyógyszerkülönlegesség küldései • IKKA, pénz- és csomag befizetőhelye. EXPRESS TRAVEL AGENCY 271 COLLEGE STREET, TORONTO, ONTARIO (A SPADINA SARKÁN) Telefonok: WA. 1-7743, WA. 1-7562 EGÉSZSÉGÉT ÉS OTTHONÁT szakszerűen biztosítja mindennemű betegség, tűz, aut6, betörés, rablés, sza-, vatosségi és egyéb biztosités ügyekben DÍJTALAN TANÁCCSAL és utbaigazitassal SZOLGAI TELEKES BIZTOSÍTÁSI IRODÁJA DR. L. L. TELEKES 271 COLLEGE STREET, TORONTO, ONTARIO (A SPADINA SARKÁN) Telefonok: WA. 1-7743, WA. 1-7562

Next

/
Thumbnails
Contents