Kanadai Magyarság, 1958. július-december (8. évfolyam, 57-108. szám)

1958-07-26 / 64. szám

KANADAI MAGYARSÁG 3 VIII. 64. szám, 1958 július 26., szombat AMIKOR ELADTAK BENNÜNKET RÉSZLETEK CHURCHILL HÁBORÚS EMLÉKIRATAIBÓL A második világháború történetét diplomáciailag legrészle­tesebben és hozzáadhatjuk, a legilletékesebben Winston Churchill írja le Triumph and Tragedy című háborús emlékirataiban. Sok olyan jellemző kisebb- és nagyobbfontosságú részletet tudunk meg belőlük, amelyek fényt vetnek egyrészt az angolszászok há­borús kormányának erkölcsi felfogására, másrészt pedig gyengesé­gére is'. A teheráni, yaltai és potsdami háromhatalmi értekezlet és körülményeinek, tárgyalásainak leírása foglalja el a legtöbb he­lyet a könyvben, ezek keretén belül pedig a lengyelek problémái, újonnan megállapítandó határai az oroszokkal és németekkel szem­ben, mint az ujjárendezés próbaköve szerepel mindenütt, ahol az tűnik ki, hogy Churchill már 1944-ben és 1945-ben tudta, látta, hogy a kommunistákkal nincs megegyezés. De tudta, látta és érez­te azt is, mit követ el ő maga a másfélezeréves kultúrájú Közép. Európa ellen. Teheránban és Yaltában Magyarországot a szovjet érdekkörbe utalják. Ezt olyan könnyelmű diplomáciai elegánciával veti oda egy fél mondatban a papírra, mintha egy újságíró arról számolna be olvasóinak, hogy egy gazdátlan kutyát a sintér saját védelme alá vett- Mert Yaltától kezdve sorsunk már végleg meg volt pecsételve, sem Churchillnek, sem Rooseveltnek nem Volt kedve később sem ezen változtatni. Az ember nem is érti: a gyűlölet, félelem, go­noszság, vagy esztelenség volt-e az, amely a háborúutáni "féle­lemmentes életet" Ígérő nagyhatalmi vezetőket arra vitte rá, hogy’ a világ fennállása óta még soha nem látott terror uralmát támasszák fel és szabadítsák olyan nemzetekre is, amelyeknek — saját élet­­ösztönük megnyilvánulásán kívül — a háborúhoz vajmi kevés kö­zük volt. Churchill a potsdami hármas értekezletre Potsdamba érkezik. Roosevelt ekkor már halott, helyét Harry Truman foglalta el. A há­borúnak is vége. Itt aztán kikéjelegheti magát'Sztálinnál a német­gyűlölő angolszász. Érdemes elolvasni a berlini séta leírását Chur­chill tollából. "Érkezésem másnapján, Truman elnök, meg én is, külön-külön tekintettük meg Berlint. A város egy romhalmaz volt. Látogatásunk­ról a városban természetesen senkit sem értesítettek s így a romos utcákon csak a normális berlini járókelőket láttuk. A birodalmi kan­cellári épület előtti téren azonban (ez a Wilhelmsplatzon volt- — Szerk.) elég nagy tömeg ácsorgott. Amidőn kiszálltam kocsimból és elvegyültem a német polgári lakosság között, sokan felismertek engem és egy idősebb férfi kivételével, aki csak fejét csóválta, amikor meglátott (még jó, hogy ezt az egy fejcsóváló németet Churchill bevallotta. — Szerk.), a legtöbben üdvrivalgásba törtek ki. A gyűlölet érzése meghalt bennem, amint a'németek feltétel nélkül megadták magukat és bevallom, hogy meghatott engem az ilyen tüntetés, meghatott engem a németek siralmas kinézése, kopot ruhájuk, gondterhes tekintetük. Azután beléptünk a birodalmi kancelláriába és jó hosszú ideig járkáltunk az összelőtt, tönkretett csarnokokban, folyosókon. Orosz vezetőink azután levittek bennün­ket Hitler bombabiztos légvédelmi óvóhelyére. Én magam lemen­tem a legalsó helyiségbe is és láttam azt a szobát, ahol Hitler szeretőjével együtt öngyilkosságot követett el, s amikor újból ki­jöttem az udvarra, orosz barátaink megmutatták nekem azt a he­lyet is, ahol Hitler holttestét elégették. így ott a helyszínen első kézből kaptunk beszámolót mindarról, amit azokban a napokban illetékes helyen a Hitleri uralom végnapjairól tudtak". A most következő fejezetet pedig minden magyar figyelmébe ajánljuk­"Az a mód, ahogy Hitler sajátmagával végzett, sokkal job. ban megfelelt nekünk, mint az, amitől féltem. A háború utolsó hó. napjaiban bármely pillanatban Hitler átrepülhetett volna Angliába, ott megadhatta volna magát, ilyen szavakkal: Csináljatok velem, amit akartok, csak kíméljétek szerencsétlen félrevezetett népemet!" (Itt Churchill persze nem mond igazat, mert az ilyen önvallomás Hitlertől nagyon is jól esett volna neki, de kapóra jött volna azért is, mert nem hagy kétséget afelől sem, hogy milyen sors érte volna még a meghunyászkodott Hitlert is az angoloktól. Jól figyeljük meg, mit mond a következőkben egy angol felelős államférfi: "Semmi kétségem afelől, hogy Hitlert is ugyanaz a sors érte volna, mint a többi nürnbergi háborús főbűnöst. A modern civilizáció er­kölcsi alapelvei (igy !) úgy látszik azt a szabályt írják elő, hogy a háborúban legyőzött népek vezetőit a győző nép vezetői megölik. (Hogy senki se kételkedjen az autentikus szövegben, tessék utána­lapozni: Triumph and Tragedy, 631. old.) Ez az elv bizonyára arra fogja ösztönözni a hadviselő felek vezéreit, hogy az utolso csepp vérig harcoljanak minden eljövendő háborúban is, függet­lenül attól, hogy hány ember életébe fog kerülni még ez az esz­telen elhatározás, mivel a vezérek úgysem úszhatják meg olcsób­ban a vereséget, mint halálukkal. A néptömegeknek pedig olyan kevés szavuk van egy háború elindításában vagy befejezésében;, a háborúért azonban mégis csak a népnek kell megfizetnie. Julius Caesar ellenkező nézeten volt és hódításait leginkább irgalmas­ságának és bátorságának köszönhette egyaránt". Igaz ugyan, hogy a régi rómaiak sokkal okosabbak voltak az új meghódított területek igazgatásában, mint bármelyik modern imperialista állam, beleértve a legimperialistább Oroszgrszágot is, de a történelem több olyan esetről tud, amikor a legyőzött ger­mánok vezetőinek százait fejezték le római hadbírósági ítéle­tek alapján- Azok voltak az első "Nürnbergi perek". A potsdami értekezleten Churchill igen kedvesen emlékezik meg Sztálinról, akivel első este több, mint ötórás megbeszélése volt. "Uncle Joe" (Jóska bácsi), mint kedves, türelmes, mese­mondó apóka szerepel Churchill megemlékezésében.' De ered­ményeket nem tud vele elérni az európai rendezésben, mert Sztá­lin mindig arra hivatkozik, hogy minden kérdésben már Yaltá­ban ugyanezzel a Churchillel és Roosevelt amerikai elnökkel meg. egyezett. Úgy van beállítva a dolog, hogy valami "gentlemen aggreement" kötelezte is az angol úriembert arra, hogy előző­leg adott szavát be is tartsa,. Tudta azonban Churchill, mibe viszi bele Európát, s ez a leg­fontosabb körülmény, amellyel — ha elismerjük, hogy Hitler há­borús főbünös volt — Churchill mindenesetre kiérdemelte a "há­borúutáni főbűnös" jelzőt még tőlünk is. Az oroszok, megszállták majdnem egész Ausztriát és kezdték onnan kitessékelni a nyugati hatalmak hadseregét. Ez azonban nem volt a yaltai egyezmény­ben így megállapítva. Az angolok és amerikaiak követelték, hogy a Vörös hadsereg menjen vissza a megállapított demarkációs vo­nalra. Rendben van, mondották a Vörös hadsereg képviselői, ak­kor azonban az amerikai hadseregnek is vissza kell mennie Né­metországban a háború alatt megvont megszállási határvonalra. Az angolszászok ebbe is belementek. A tragikus hangulatot jellemzi Churchill néhány mondata, amelynél jobban nem is vallhatta be, hogy"tudja, mi fogja ezért terhelni őt a történelem előtt: "1945 július l.én az egyesült amerikai és brit haderők meg­kezdték Németországban visszavonulásukat a megállapított öve. zetekbe A visszahúzódó seregeket követték a német menekültek százezrei. Szovjetoroszország Európa szívében ütötte fel tanyáját. Sorsdöntő fordulópont volt ez az emberiség történetében". Tudatában vagyunk annak, hogy nincsen nagyobb jelentősége, csupán, mint érdekességet érdemes megemlíteni, hogy Churchill könyvében a középeurópai határokat ábrázoló térképet is közöl, amelyen Magyarország északi határait a bécsi döntéssel megállapí­tott határvonallal rajzolja be, vagyis meghagyja Csallóközt és az ú- n. visszacsatolt Felvidéket Magyarországnak. Ezzel szemben Kárpát­alját, mint Oroszország részét tünteti fel. A határozatlanság és részben tudatlanság jele ez is. Churchill és Roosevelt hibái és bűnei felett a történelem rész. ben már kimondotta az elmarasztaló ítéletet. Legnagyobb részé, ben azonban még a történelemre és az azt formáló népekre vár az a feladat, hogy ítélethirdetésre maguk elé idézzék azt a szellemet is, amely kétszer is megnyomorította Európát. A tudatlanság és lelkiismeretlenség eredményezte Magyarország első világháború utáni tönkretételét Trianonban, ahol a népek megkérdezése nél­kül, a történelmi és gazdasági szükségszerűségeket és parancsola­tokat semmibevéve a párizsi tárgyalóasztalok mellett döntöttek a középeurópai népek millióiról., ma már mondhatjuk, hogy majdnem 1000 -osan az érdekelt népek hátrányára Ezt részben, de ki kell hangsúlyoznunk, hogy csak részben igyekeztek jóvátenni az ú. n. bécsi döntésekkel, amelyeknek határozatait Anglia, ugyanúgy, mint Franciaország, sőt a szovjet is tudomásul vették. A történelmi logika kigúnyolása, hog^ éppen egy olyan világháború után, ame. lyet mindkét ellenfél célkitűzései szerint a szabadságért és féle. 'emmentes életért harcoltak végig, a trianoni gazságokat nem. csak ok nélkül visszaállították, hanem számos esetben még azokra is rádupláztak. Ezek betetőzésére Magyarországot ezeréves ha. lyományaival és nyugati civilizációjával, bizonyíthatóan a nép akarata ellenére az ázsiai pestist terjesztő és kulturálatianságot ma­gában hordozó barbár moszkovita kommunizmusnak szolgáltatták ki. Ennek a valóban "háborús főbűnnek" járuléka az 1956.os ma. gyár szabadságharc leverése és a nyugatiak részéről cinikus végig, nézése, amint a magát megszabadított nemzetet elnémítják és rabláncait még szorosabbra fűzik. Olyan bűnök ezek mind, amelyeket a történelem nem szo­kott megtorlás nélkül hagyni. Nincs az a jóvátétel, amellyel meg nem történtté lehetne tenni a nagymagyarországi népek immár 30 éves kínszenvedéseit. A tönkretett exisztehciák, vagyonuktól megfosztott, koldussá tett, otthonaikból kikergetett, bebörtönzöt. tek, kivégzettek, deportáltak, menekültek, stb. stb. millióinak átkai azok fejére hullanak, akik lelkiismeretlen intézkedéseikben egész ícultúrrfépekkel bántak úgy, mintha azoknak minden tagja leg­alább olyan gonosztevő lenne, mint amilyenek maguk a népek rabtartói és ragságba döntői­ügyünk a történelem ítélőszéke előtt már nyert ügy. Nem tudjuk, mikor kerül a nagy ítélet kihirdetésére a sor. Az nem tő­lünk függ. Annak meghozatala még késhet egy ideig, de a dön­tés már ma nem lehet kétséges. A NAGYVILÁGBÓL MCMILLAN : AZ ANGOL CSAPATOK MEGMEN­TETTÉK JORDÁNIÁT Az angol alsóházban Mc­Millan miniszterelnök beje­lentette brit csapatoknak Jordániában- történt partra­szállását. Eleinte bírálatok is elhangzottak az angol vál­lalkozás ellen, végül azonban a munkáspártiaknak a több­sége megszavazta a bizalmat a kormánynak s ezzel bizto­sítva van a parlament támo­gatása is a kormány katonai természetű kezdeményezésé­hez. Egyébként a hadügymi­nisztérium illetékes tisztje kijelentette, hogy ezidősze­­rint az angol és amerikai csapatok nem mennek túl Jordánia és Libanon biztosí­tásán, vagyis egyelőre nem aktuális az Irak elleni fegy­veres támadás, mivel a dol­gok ott is egészen más irány­ban fejlődhetnek, mint ahogy azt a laikusok várnak. • BOLGÁR HADGYAKORLATOK Szófiából jelentik, hogy a bolgár hadsereg ezidei had­gyakorlatait a szovjet légi. ELLOPTAK EGY RENOIR KÉPET LONDONBAN. A Mayfair Art Gallery lon­doni műcsarnokából elloptak egy Renoir-képet, amely a madonnát ábrázolta gyerme­kével. A századelejei híres francia festő miniatürképét műértők 1000 font sterlingre becsülik. A leakasztott kép helyébe egy teljesen értékte­len, hasonló témájú képet függesztett a tolvaj. • POLOSKÁK MIATT SZÖKTEK MEG A BÖRTÖNBŐL A Nova Scotiai Amhert város bírája kétévi börtönre ítélte a 17 éves vancouveri Edward Adamsont és a 24 éves sackvillei Edgar Phin­­neyt, mert a rendőrség őri­zetéből megszöktek. A két vádlott tagadta bűnösségét előadván, hogy a szökésre a cellaágyak rengeteg poloská­­ia kényszerítette őket, ami kibirhatatlanná tette fogsá­gukat. • MEGTILTOTTÁK A KECSKE TARTÁSÁT ÉHEZNEK A GYERMEKEI Az albertai Birmingham város peremén lakott Ernest Busenleh ner 9 gyermekével együtt és kecskéket tar­tott a lakása mellett, hogy tejjel el tudja látni a gyere­keket. A szegényember tehe­nét most a bíróság arra ítélte, hogy vagy cseréljen gazdát vagy költözzék odébb, mert a bíró ítélete szerint kecskét olyan közel lakóház­hoz tartani nem szabad. Busenlehner szomszédai írás­ban kérelmezték, hogy enged­­iék meg a 9 gyermek ked­véért a kecske tartását, mert a gyermekek különben a nél­külözésnek lennének kitéve. • MELLBESZURTA A VAKOT Egy Gloucester Street-i házba hívták ki éjjel a to­rontói rendőrséget. A ház­­tulajdonos jelentette, hogy a házában lakó vak Stanley N'Orkust szobájában eszmé­letlen állapotban találták, mellében két szúrással. A rendőrség megállapította, hogy a vak ember sebeit tőr­­szmrás okozta. A gyanúsított Mrs. Sarah Dohertyt, aki ugyanabban a házban lakik, a rendőrség előállította, a vak embert pedig a kórházba szállították. • TISZTOGATÁS A KELETNÉMET KOMMUNISTÁKNÁL Amint tudjuk, a kommu­nisták örökké „tisztogatnak” és mégsem tudnak soha meg­szabadulni a sok piszoktól. Most a keletnémeteknél a pi­szok egyik része söpri a pisz­kot. A kommunista kongresz­­^zus alkalmából, amelyet Hruscsov elvtárs is megtisz­telt jelenlétével, kidobták a központi bizottságból a kö­vetkezőket: Fred Oelsner volt miniszterelnök helyettest, Fritz Selemann volt pekingi követet, Paul Wandel és Margarete Wittkowski eddi­gi bizottsági tagokat. Ezek „elhajló és revizionista” pisz­kok voltak. De tudjuk, hogy a végén a szemetet összefuj­­ja a szél. erő egységeivel kombinálva fogja megtartani a török ha­táron és a feketetengeri par­tokon. SACCO FUEL OIL 1798 AVENUE RD. TORONTO * 1331 GREEN AVE MONTREAL • AUTOMATIKUS FÜTŐOLAJSZÁLLITÁS • MINDENFAJTA OLAJFÜTÉS BERENDEZÉS • 24 ÓRÁS SERVICE SZOLGÁLAT Bővebb felvilágosításért hívja magyar képviselőnket : SZMETTÁN KÁROLYT TELEFON: LAKÁS: RU. 1-5316. — HIVATAL: RU. 3-6137. í Jugoszlávia figyelmeztet Tito marsall hivatalos hírügynöksége, a Tanjug, hírei között közli a jugoszláv kommunisták "figyelmeztetését" Amerika felé a libanoni eseményekkel kapcsolatban, mivel ez Tito szerint s újabb világháború kirobbantásához vezethet. A Tanjug jelenti azt is, hogy Tito, miután elbúcsúztatta barátját, Nasser egyiptomi diktátort, táv­iratot intézett Nehru indiai miniszterelnökhöz. A távirat szövegét még nem tették közé. A budapesti kommunisták rádiója is elégedetlenségének ad kifejezést Eisenhower elnökkel szemben, mert nem várta be az UNO határozatát és parancsot adott hadseregének a rend fenntar. tására és ezzel Libanonban lábbal tiporta a nemzetközi jog alap­elveit' 'mondják a pesti moszkvabérencek. íme, mennyire igaz, hogy "csak egy kommunizmus van a világon". Hol született meg az iraki forradalom? A nyugati hatalmak kémelháritó szervei egyöntetűen állapít­ják meg, hogy az iraki forradalom "made in Switzerland", azaz a svájci Bernben született meg. Már jó néhány hónapja figyelik Bernben, hogy feltűnően megnőtt a moszkvai eredetű, Prágából jövő, valamint az Egyesült Arab Köztársaság felől érkező ügynökök szama. Erről tanúskodtak a repülőtereken és vasúti állomásokon készített filmfelvételek és szállodai jelentések. Ugyancsak Bern volt a találkozó helye az algíri arab felkelőknek és moszkvai kom­munistáknak is. Itt főzték meg a libanoni felkelést és itt is pénzel­ték azt. Az iraki gyilkos államcsínynek az eredete ugyancsak Bern volt, itt tervezték meg és itt határozták el végrehajtását. Svájc lett a kommunista kémek központja mind az arab világ, mind pedig az európai államok felé. Bern ismét az a kerékagy lett, amely körül a második világ, háború alatt forgott az egész világ hírszerzésé. Innen szerezte ér. tesüléseit és irányította hírszerző munkáját Allan C. Dulles, aki most a washingtoni Köponti hírszerző ügynökség vezetője. A szovjet kémszervezetek is itt ütöttek tanyát, bár ezekről igen jól tudják, hogy prágai cégeknek álcázzák magukat. A cse­hek ebben a munkában ugyanolyan jó cég, mint orosz megbízóik. A hamis útlevelek és megbízólevelek gyártási helye természetesen Prága, mivel az éber svájci rendőrség hamar lefülelné a nemzet­közi szélhámosokat is felülmúló cseh ügynököket. "Bár a teljes összeget nehéz pontosan felbecsülni, alapos tám­pontjaink vannak arra, hogy a kommunisták hetenként egymillió dollárt fizetnek ki a Svájcból irányított kémek munkájáért", mon­dotta Henry Taylor, az USA svájci nagykövete a United Press kép­viselőjének. A kémközpontok svájci telepe egyik legfőbb oka annak, hogy a nyugati hatalmak is kénytelenek Bernt mintegy 70 állam képviseletével "az 1. számú európai és középkeleti lehallgató ál.' lomásnak" tekinteni. A kommunista kémek célpontja a szabad nyugati világ, és azok kémközpontjaik működéséhez szükséges "üzemanyagot és muníciót" Svájcban veszik fel. Német tengeralattjáró parancsnokát látja vendégül Wilhelm Schulz, egy világ­háborús német tengeralatt­járó 52 éves parancsnokát látja vendégül Howard Baker 48 éves angliai kapitány, akit Schulz 1941-ben a nyu­gati afrikai partok előtti vi­zeken torpedózott meg s ha­jóját elsüllyesztette. Schulz azonban az angol hajóskapi­tányt a vízből kiemelte, orvo­silag kezeltette, mentőcsó­nakját élelemmel látta el és még az afrikai partok felé is vontatta, (hogy biztosan tmeg­meneküljön. Howard Baker a lovagias ellenfelét látja vendégül egy hónapig angliai birtokán. DUK0B0R0K ELLEN KELLETT VÉDENI MARGARET HERCEGNŐT British Columbiai körút­ba alkalmából Margaret kirá­­yi hercegnő meglátogatta vort Saint John és Williams Lake városokat. Mivel ezen a vidéken is számos dukobor és velük rokonszenvező elem lakik, a Királyi Lovascsen. dőrség 120 főből álló külön­­csapatát rendelték ki ezekre a helyekre, hogy a hercegnőt a megtébolyodott szektások valamelyike részéről várat­lan támadás ne érhesse. A dukoborok éppen röviddel ez­előtt merényletet követtek el a Williams Lake—Vancouver közötti földgáz vezeték el­len. A hercegnő látogatása így zavarmentesen zajlott le. PÉNZÁTUTALÁS? IKKA? GYÓGYSZEREK? OLCSÓN, GYORSAN, BIZTOSAN, GARANCIÁVAL. Forduljon a kontinens legnagyobb hatóságilag engedélyezett Intézetéhez. Kérje a legújabb hivatalos árjegyzéket. Magyarul levelezünk. RflYAI ftFNFRAI AliFNPY 273 Spadina Ave. (Rogency Building) Toronto, Canada ■ IVI HL ULIlLI\m_ nULITU I TELEFON: EM. 4-9333, EM. 4-9334, EM. 4-9335, EM. 4-9336.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents