Kanadai Magyarság, 1958. július-december (8. évfolyam, 57-108. szám)

1958-10-08 / 85. szám

KANADAI MAGYARSÁG 3 VIII. 85. szám, 1958 október hó 8., szerda Kis hírek Már Nehru is... A New York Times közli Nehru, India miniszterelnökének nagy tanulmányát politikája alapelveiről. Nehru tanulmányában a világhelyzet részletes és alapos kifejtését adja. Ennek kapcsán ki­tér a magyar forradalomra s ezzel kapcsolatban ezeket mondja : "Előnyben részesítem a türelem gyakorlásának öreg pogány módját a vallásival szemben. De akármit is gondoljunk róla, a mo­dern világ olyan fokra jutott, amikor az elvek a lakosság széles rétegére való erőszakos rákényszerítése eleve csődre van ítélve. Jelenlegi körülmények között ez háborúhoz és borzalmas pusztu­láshoz vezet. Nem lesz győzelem, csak bukás mindenki számára. Láttuk azt is egy-két évvel ezelőtt, hogy még a nagyhatalmak szá­mára sem könnyű a koloniális hatalmuk visszaállítása oly terüle­teken, amelyek most lettek függetlenek. Ez megmutatkozott 1956-ban a szuezi ügyben. Ami Magyar­­országon történt az is mutatja, hogy a nemzeti függetlenség vá­gya erősebb minden ideológiánál és azt végülis nem lehet el­nyomni. Ami Magyarországon történt lényegében nem a kommu­nizmus és anti-kommunizmus közötti összeütközés volt. Az a na­cionalizmus megnyilatkozása volt, amely a szabadságért küzd az idegen uralom ellen". Nehrut tekintik az u. n. semleges blokk vezetőjének világ­szerte s Így politikája döntő lehet a magyar ügy végső kimenetele szempontjából is. Keletnémetországi probléma lett a tömeges menekülés Berlin. — Otto Grotewohl, keletnémetországi kommu­nista miniszterelnök meg­törte eddigi hallgatását a ke­letnémetek tömeges menekü­léséről és kénytelen volt nyil­vánosan is foglalkozni a problémával. Bár Grotewohl a moszkvai urak szándékai­nak megfelelően, igyekezett csökkenteni a tömeges mene­külés jelentőségét, kényte­len volt bevallani, hogy a kormány nem nézheti tétle­nül tovább a legjobb szakem­berek tömeges menekülését Nyugatra. Különösen az or­vosok és értelmiségiek töme­ges távozása — mondotta Grotewohl, okoz nagy zava­rokat a német egészségügyi adminisztrációban és az ipa­ri építésben s ennek orvoslá­sául Grotewohl egy „felvilá­gosító” kampány mellett még különleges enyhítéseket is ígér. Ezentúl a keletnémet orvosoknak megengedik a magángyakorlat folytatását is, gyermekeiket, valamint a többi „polgári származású” értelmiségiek gyermekeit nem fogják kizárni a felsőbb iskolai oktatásból, ahogy azt eddig tették és orvosoknak valamint tudományos dolgo­zóknak bizonyos feltételek mellett megengedik a rész­vételt a nyugatnémetországi és nyugati szakmai értekez­leteken és összejöveteleken. Ami másutt természetes, azt a kommunisták kegyelem­ként gyakorolják az elnyo­mott lakossággal szemben. EGY TIZENKÉTÉVES MAMA VÁLÓPERE * Az amerikai Missouri ál­lamban levő Columbia város bírósága előtt válópert adott be a 12 éves Donna Sue, aki 10 éves koi’ában már meny­asszony volt és 12 éves korá­ban, mint férjes asszony gyermeket szült. Donna Sue a házasság megkötésekor 15 évesnek mondotta magát, s ezt szülei is beleegyezésükkel megerősítették. A missourii törvény értelmében 15 éven aluli leány még szülői bele­egyezéssel sem köthet érvé­nyes házasságot. Kereseté­ben azonban nem erre hivat­kozik, hanem előadja, hogy röviddel házaságkötése után 20 éves férje őt és gyerme­két elhagyta és tartásukkal nem törődik. • NÉPSZAVAZÁS DÖNTI EL A TORONTOI UJ VÁROSHÁZA SORSÁT Az új városháza felépítése volt a legutolsó városi tanács­ülés tárgya. A tanácstagok nem csak az előre nem látott magas költségeket, hanem magát a tervrajzot is kifo­gásolták, mert az szerintük nem ízléses és nem illik bele abba a környezetbe, ahol azt felépíteni szándékoznak. A tanácstagok többsége a nép­szavazást ajánlotta annak a kérdésnek az eldöntésére, hogy melyik tervezet szerint építsék fel az új városházát, mert elvégre is a város kö­zönségének és a lakosság költségén épül fel az új vá­rosháza. „Döntsék el szava­zással a város lakói, hogy szép városházát, vagy csak egy hatalmas biszkvitdobozt akarnak-e drága pénzen fel­építeni” — mondotta Tom Wilson városatya. MEDVÉK A VÁROSBAN Haileybury városában a medvék este és korán haj nalban bemerészkednek a vá­ros belső kerületeibe is, mivel nem találják meg az erdők­ben a szokásos nyári eledelü­ket. A jelenség arra kénysze­rítette a szülőket, hogy gyer­mekeiket este és kora hajnal­ban otthon tartsák felügyelet alatt. NÉGYINCHES tyúktojás A franciaországi Dijónban mandjnem 4 inch hosszú to­jást tojt egy tyuk. Az abnor­mális tojás 4 uncia súlyú volt és kerülete 6 és fél inch. A csodatojást a helyi múzeum­ba adták be. A TUDOMÁNY DIADALA! Az aranyeres csomókat ma már kényei mesen, fájdalommentesen össze lehet zsugorítani. Felfedezték azt az anyagot, amely az aranyeres csomókat összezsugorítja, egy­úttal pedig megszünteti a fájdalmat és a viszketést. Toronto, Ont. (Külön tudósítás). Most először fedezett fel a gyógyszertudomány egy olyan gyógyító anyagot, amely képes az aranyeres csomókat összezsugorítani, s egyúttal a fájdalmat és a viszketést meg­szüntetni. Ez az olcsó anyag ezreknek oko­zott megkönnyebbülést egyszerű otthoni kezelés utján, minden nehézség vagy kel­lemetlenség nélkül. Egyik kóresetben a másik után az tör­tént ,hogy a fájdalom lassankint alább hagyott, a csomók pedig valóban össze­zsugorodtak. A legmeglepőbb eredmény pedig az, hogy számos paciens oly tökéletesen meg­gyógyult, hogy a számukra — mint mon­dották — "az aranyér többé nem problé­ma." A titok nyitja a Bio-Dyne, egy újfajta gyógyító anyag, melyet egyik nagyhírű tudományos intézet fedezett fel. A gyógyszer kapható KUPALAKBAN ét KENŐCS FORMÁJÁBAN. Neve: PREPÁRA­­HON H. Kérje név szerint bármelyik dro­gériában. Ha nincs megelégedve, vissza­adjuk a vételárat. KÖZELEG A KARÁCSONY, GONDOLJON HOZZÁTARTOZÓIRA, SEGÍTSE ŐKET A SZERETET ÜNNEPÉN RGA Küldjön ön is ott, ahol minden magyar küld, tOYAl GfNflAl AGO»r A ROYAL GENERAL AGENCY MAGYAR OSZTÁLYÁNÁL, MELY A LEGNAGYOBB ILYEN IRÁNYÚ INTÉZET AZ ÉSZAKAMERIKAI KONTINENSEN P É N Z ÁT UTAL ÁSOK MINDENKOR A LEGOLCSÓBBAN NAPI ÁRON HIVATALOSAN I I# I# « VÁMMENTES ÉLELMISZER CSOMAGOK, IPARCIKKEK, RUHÁZATI CIKKEK, } ^ ” ÉPÜLETANYAGOK, BÚTOROK, SZABAD VÁLASZTÁSI UTALVÁNYOK G Y ÓGYSZEREK a legújabb magyar rendeletnek megfelelően. A vámkezelés meggyorsításához szükséges számo­zott igazolást csakis a Royal General Agency Gyógyszer Osztálya adja ki. Ne tegye ki hozzá­tartozóit annak, hogy az életmentésre szánt gyógyszert visszaküldjék a rendelet be nem tartása miatt. Forduljon szakemberekhez. A világ összes gyógyszerei megrendelhetők. Rendelését azonnal továbbítjuk és utólag számlázzuk ! ▲AAAAAÁAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^AAAAAAAA RELIEF ROMÁNIÁBA TUZEX Bankjegyek vámmentes és vám­pénzátutalás vámmentes csomagok és aranypénzek köteles élelmiszer eszközölhető és szabad választás csomagok Csehszlovákiába a legolcsóbb napi áron Kérje legújabb 36 oldalas képes, díjtalan hivatalos árjegyzékünket. Vegye igénybe a 3 milliós hitelkeretet AMERIKAIAK ÉS VIDÉKIEK ÍRJANAK ! MAGYARUL LEVELEZÜNK! ROYAL GENERALagency if fi «W Owned by ROGENCY ENTERPRISES CANADA LIMITED ° ÉSZAK.AMERIKA LEGNAGYOBB ENGEDÉLYEZETT (CHARTERED) INTÉZETE 273 SPADINÄ A VE. - BOG ENCY BUILDING TORONTO, CANADA TELEFON : EM. 4.9333 EM. 4-9334 EM. 4.9335 EM. 4.9336. \_j_7 Fiók irodák: jlj Bl / / 1504 Parent Avenue 3955 St. Laurent Blvd. I 1! 1 / WINDSOR MONTREAL 1 U J Telefon: CL. 3-2827. Telefon: AV. 8-6971 i J jj I / Vezető: Veleczky János Vezető: Dr. Barna Zoltán 233 King Street W E l l A N D Telefon: RE. 2-1280 Vezető: Szabó Ferencné DOHÁNYVIDÉK: 52 Sovereign Street, DELHI, Telefon: 437 • Vezető Sztionga Jenő M. KATONKA MÁRIA: Örök mécsek! DR. TAKÁCS SÁNDOR: RÉGI MAGYAR ASSZONYOK ... VIII. Zrínyi M'klós, a szigetváin hős — mint a lexikonban is olvashatjuk, 1508-ban született. Csaknem gyermekkorától kezdve, harcban állott a törökkel. Részt vett a mohácsi csatában is. Há­borús érdemeiért I. Ferdinánd 1564-ben, az egész Muraközt Zrínyi Miklósnak adományozta, ez idő­től kezdve viselkednek a Zrínyiek — magyar fő­urakként. Több főtisztséget viselt, horvát bán is volt, de küzdelmeiben a bécsi udvar, — a magyar Király — Ferdinánd nem támogatta, azért Zrínyi Miklós lemondott minden viselt tisztségéről, Szi­getvár védelméről is. Amikor meghallotta azt, hogy Szelimán szultán Szigetvárt készül támadni, akkor önként vette fel újra a vár védelmét. Mint tudjuk, ott lelte halálát is Szigetvárnál. Ha nem tévedünk, Bécs, illetve a Habsburg kamarilla nagy megelégedésére. Zrínyi Miklós, a szigetvári hős nem azonos Zrínyi Miklóssal, a költővel, aki szintén több si­keres härcot vezetett a török ellen, horvát bán is volt, verses kötete 1651-ben jelent meg (Szi­geti veszedelem, Török áfium ellen való orvossá­gok stb.), de a család azonos. Nemcsak „magyar főurakként viselkednek”, de szellemiségük is ma­gyar. Nem kívánunk vitatkozni a horvát népcsa­lád tagjaival a Zrínyiek származását illetően, mint ahogyan nem kívánunk a lengyel Bem tá­bornok, vagy Petrovics Petőfi név miatt sem nemzetiségi kérdést csinálni, hiszen ezek a nagy szellemek a történelem távlatából maguk bizo­nyítják legjobban harvát-magyar, vagy lengyel­magyar stb. értéküket. Hiába is akarnánk állí­tani a tényekkel ellenkező dolgokat, hiszen mú­landó volna minden bizonyíték, hogyha az erköl­csi alap hiányozna. Horvátország fénye tetőfo­kán egy magyar király idejében volt. .. Lengyel­­ország nagyságát, amely Báthory István magyar királysága alatt volt, örökké visszasírja. Oly nagy a fényük, ezen történelmi vezér egyéniségeknek, hogy minden további nélkül helyet igényelnek nemcsak a horvát-magyar, de minden egyéb — az Eszményekért élni és halni tudó — népek törté­nelmében. A történelmet hamisítani lehet. Hiába akarunk ma valami olyasmit állítani, amely eset­leg évszázadok távlatából azt mutatja, hogy ha mindaz, amelyet építettünk valamikor erkölcsi alap nélkül — jogtalanul — ebek harmincadjára került. A történelem számonkéri, nemcsak az egyéni, de a népek bűneit is... s mint mondja a régi magyar példabeszéd; „ebül szerzett jószág... ebül vész el.” Nem köntörfalazunk. A szlovákok­ról beszélünk. Ki ne emlékezne arra, hogy az elmúlt eszten­dőben a szlovákok kiadtak. Amerikában egy ké­pes albumot a szlovák „régi kultúráról”. Évszáza­dos építkezések, műemlékek stb. stb. úgy tüntet­ve fel, hogy mindaz, a „többévszázados szlovák kultúra története.” Uram bocsássa meg nekik, nem átalották még a Homonnai-Drugeth házat is felvenni, s belevenni a képes albumba, mit hogy­ha az, szlovák „kultur” termék lenne... Semmi okunk arra, bogy kárörvendők legyünk. „Ebül szerzett jószágként” került az a szlovák magazinba, amely elveszett „ebül”, mert a csehek éppen olyan alapon tartottak arra igényt, akár a szlovákok. A horvátok ennél jogosabban tarthat­nak igényt a Zrínyiek származására, de viszont mi nem *s vitatjuk el igazukat a Zrínyiek szár­mazását illetően. Zrínyi Kata első leveléből már láthatjuk, hogy azt a levelet az 1580-as években Zrínyi Kata Trencséntől is északra fekvő várából írta... Er­go, Magyarország az a része, amelyet a szlovákok „évszázados szlovák” kulturterületnek tartanak — magyar volt!!! Lám, a Homonnai Drugeth ház is. .. Homonnay Drugeth Máriáról, — a Murányi Vénusz (Lőcsei Fehér asszony Jókainál) úgyis szó lesz majd később sorozatunk kapcsán, azért majd akkor bővebben emlékezünk arról az egész vidékről, már tudniillik, hogy mennyire „szlovák kultúrterület évszázadok óta”, most csak a Zrínyi család eredetével kapcsolatban kívánjuk alátá­masztani, hogy mi, magyar nők tudatosan elke­rülni igyekszünk minden olyan momentumot, amely később káros lehetne, s alapja lehetne bár­milyen nemzetiségi vitának. Tesszük pedig azért, mert mi jól tudjuk, hogy akadnak a férfiak kö­zött forró fejű politikusok, akik fajtájuk és ha­zájuk szeretetében elmennek olyan határig is, amely lehet pillanatnyilag áldásos népünkre, — de homokra építve várakat, később, az unokákra ráomlik a ház. Mi tudjuk, hogy akadnak a szom­széd népeink asszonytársadalmában fenkölt lelkű nők, akikkel mi előre is kezet szorítva, közösen munkálhatjuk a jószomszédi viszonyt, s a szom­széd népek társadalmára nagyobb áldást hozhat munkájuk, mint egy ármádia hősi halott. Zrinyi Miklós, a törökökkel folytatott, dicsősé­ges harcaiért kapta 1564-ben I. Ferdinánd ma­gyar király-osztrák császár adományaként az egész Muraközt, — olvashatjuk az előttünk fekvő sorokból. Ez azt jelenti, hogy 1564-ig, s utána a Zrínyi Miklós tulajdonában is, — Muraköz is. Magyarország területe volt. Meggyőződésünk, hogy nem örömmel adta a király Zrínyinek a Mu­raközt, — de kénytelen volt elismerni Zrinyi hadvezéri nagyságát, s valamivel — mint új ural­kodó — kedvezni akart ezzel az adományozással a magyaroknak, akiknek szemében Zrinyi, módfe­­, lett kedves volt. Ferd!nánd azonban hamarosan megbánta, hogy Zrínyivel szemben bőkezű volt s ha nem is vette vissza ajándékát tőle — Muraközt — de hamarosan hadi lábra került a barátság. Zrinyi nem volt hajlandó kiszolgálni a Habsburg király és császár, magyar ellenes politikáját. De nemcsak a szigetvári hős, hanem a következő Zrínyiek sem... Például Zrinyi Miklóst, a költőt — mint tudjuk — egy vadászat alkalmával or­vul gyilkoltatta meg az udvar (iskolai és egyéb könyvekben, amelyeket a Habsburg századok alatt írtak az van, hogy a „vadkan ölte meg Zrí­nyit, a költőt...” — hát nem egészen így van). Hazánkban a Habsburg századok alatt a törté­nelmet úgy kellett írni, ahogy azt az uralkodó rendszer jónak és a dinasztia szempontjából elő­nyösnek tartotta. Emlékezzünk csak; azt tanul­tuk, hogy a mohácsi vész után, — 1526 augusztus 29-én, megmenekült a király II. Lajos, közben a lova megbotlott, s II. Lajost a Csele patakba ej­tette, majd ráesve gazdájára, belefulladt lovas­tól a Csele patakba... így az iskolai tankönyvek s egyéb írások. Azonban: Szerémi György krónikás könyvének 133 olda­lán a Csele patakban megtalált királyi holttest­ről ezt írja: „.. .reperimus, qued cum gladio behemico transfixus erat. ..” II. Lajos magyar király gyil­kosa a mohácsi elveszített csata után való mene­külés közben; a cseh Zettritz Ulrik volt, aki egy másik társával együtt kísérte a menekülő magyar királyt a csata színhelyétől. — Igazi cseheknek való munka... Az egyik bécsi udvari levéltáros Hormayer „Aneménen” című munkájában, amit a levéltárak titkos aktáira támaszkodva írt meg, szintén azt írja, hogy II. Lajos magyar királyt, a mohácsi csatatérről menekülés közben orvul gyilkolták meg. A magyar király meggyilkolása csak Ferdinánd osztrák-római császárnak lehetett érdeke, mint aki Lajos halála után a magyar trónt ..örökség” címén megszerezni akarja és megszerezte. Milyen érdekes ugye lám, hogy a Habsburg századokat, illetve a Habsburg kamarillákat, mint hűséges szolgák, kísérik a csehek és sokkal ked­vesebbek mindenkor a császári ház előtt, mint akár maga az osztrák nép..amely népről tud­juk, hogy pl. 1848—49-i szabadságharcban is, kivette részét a magyarok oldalán a saját császá­ra ellen... Pöltenbeg-Aulich.. . a Tizenhárom tábornokból kb. négy volt osztrák származású, akik a bécsi Fehér Légióval harcoltak a Habsburg dinasztia rémuralma ellen. Zrinyi Miklós, nemcsak néz a szemével, de lát is. Mindenekfölött bírja bizalmát a magyarság­nak és érzi, hogy a török ellen való harcban, nagy reményeket fűznek személyéhez. De látva a csá­szár politikáját, amely a magyarságra nézve nemcsak nem előnyös, de a törökével azonos, ér­zelmeit véka alá nem rejti az uralkodóval szem­ben. Az uralkodó csak német, vagy latin nyelvet kíván a magyarságra erőszakolni, Zrinyi Miklós hát — bár felesége német származású — gyer­mekeit, amint elérnek abba a korba, olyan ma­gyar udvarházba adja nevelésre, ahol még vélet­lenül sem hallanak mást, csak magyar szót. Nyolc leánya és két fia volt. Dr. Takács Sándor írja: „... Zrinyi bizalmas, családi levelezése elveszett nagyrészt, csak kevés . olyan emlék maradt ránk, amelyek a szigetvári hősnek gondolatvilágából szólnak és érzéseiről, De hál Istennek, vannak Zrinyi életében olyan je­lenségek, amik mindenféle elegy-belegy írásnál többet érnek, többet beszélnek.” „Zrinyi Miklós a magyar szokásoknak hódolt s volt ereje is hozzá, felesége keze alól kivette gyer­mekeit s magyar kézre adta őket. Ez világosan mutatja, hogy gyermekeit, nyelvre és szívre — magyarokká akarja nevelni. Fiait az Erdődy, leányait pedig a Batthány családhoz adta, mikor még gyermekkorban voltak. És a Zrínyi fiuk és lányok a magyar házakban teljesen magyarokká váltak. A leányok a magyaron kívül más nyelvet nem is beszéltek, s kivétel nélkül törzsökös ma­gyar családok fiaihoz mentek nőül. Országh Kristóf, Batthány Boldizsár, Thurzó Ferenc, For­­gách Imre, Bánffy Miklós, Thurzó Elek, Perényi és Telekessy, valamennyiüknek, Zrínyi Miklós leányainak egyike a felesége. Folytatjuk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents