Kanadai Magyarság, 1958. július-december (8. évfolyam, 57-108. szám)

1958-10-01 / 83. szám

VIII. 83. szám, 1958 október 1., szerda 2 KANADAI MAGYARSAV C*HuuUa* &tMpvtUuu 998 Dovercourt Road, Toronto, Ont., Canada Telefon : LE. 6-0333 Főszerkesztő : KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szerdán és szombaton Saerkesztőség és kiadóhivatal: 996 Dovercourt Rd., Toronto Hivatalos órák: reggel 9-től délután 6-ig Előfizetési árak : egész é vre $10.00, fél évre $.6.00 egyes szám ára: 10 cent Amerikában : egész évre $12.00, fél évre $7.00 V4la«ibély*g nélkül érkezett levelekre nem válezzelunk I Mfcfváa nélkül beküldött kéziratokat, képeket, nem érzünk meg é$ nem küldünk Hma még külön felhivét, vagy portéköltaég mellékelése esetén lem. A közléare al­kalmáénak táléit kéziratok oeetében ie fenntartjuk magunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk, lerövidítsük, vagy megtoldjuk, ha arra szükség mutatkezlk. Csak ritkén gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel eléírt cikkért, nyilatkozatért a szerré felelés. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief: LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Wednesday and Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Rd., Toronto, Ont. Újságolvasók véleménye Formózáról A torontoi Globe and Mail napilap cikksorozatban foglalko­zott a formózai kérdéssel és a kommunistákkal való kollaboráció mellett tört lándzsát. Azt ajánlotta többek között a kanadai kor­mánynak, hogy segítse elő a nemzeti Kína felszámolását és igye­kezzen minden befolyásával elismertetni Mao-Ce-Tung kommunis­ta Kínáját és képviselőinek helyet biztosítani az UNO-ban. Az újságolvasók tucatjai keresték fel leveleikkel a Globe and Mail szerkesztőségét, mely a pro és contra szóló leveleket nagy számban közölte is.' íme itt hozunk egy-két véleményt, amely a kanadaiak külpolitikai nézeteit tükrözik. Egy torontoi olvasó írja: "Amikor mintegy 21 nemzet harcolt Oroszország földjén, hogy a bolsevisták által tervbevett társadalmi átalakítás megvalósítását meghiúsítsák, Lenin megjósolta, hogy 'London és Párizs katonai ereje a kínai Jangtce folyó partjain fog összeroppan". Az USA mostani taktikája legjobb utón halad, hogy Lenin jóslásai valóra váljanak". A levél írójához, Leonard Kreuger­­hez, úgy látszik közelebb állnak Lenin jövendölései, mint Kanada jövendője. Paul Lee ottawai olvasó írja : "Ön azt írja, Szerkesztő Ur, hogy mindazok a kormányok, amelyek Csang-Kai-Sek kormányát elis­merik, egy olyan kormány elismeréséhez ragaszkodnak, amely nem alkotmányos módon jött létre. Engedje meg, hogy megkér­dezzem Öntől: vájjon a kínai kommunista rezsimet ön alkotmá­nyos utón létrejött rezsimnek tartja-e? Ugyebár, nem az! Akkor hát miért lelkesedik Ön annyira a kommunisták elismeréséért?1 Sajnos, meg kell állapítani, hogy akadnak kanadaiak, akik a kínai kommunistáknak csinálnak propagandát s ezzel közvetve elősegítik a kommunista terjeszkedést az egész világon, amelynek megaka­dályozására pedig a koreai háborúban a nyugati hatalmak között Kanada is sok véráldozatot hozott ... Ha most a szabad világnak nem sikerülne a legújabb kommunista aggressziót megállítani; a közvetett vagy közvetlen kommunista befolyás érvényesülése kö­vetkeztében, hol fog állni Kanada ebben a sorsdöntő küzdelem­ben?" Nem kímélt fáradtságot egy USA olvasó sem. Mr. Nagle írja Maplewoodról a Globe and Mail szerkesztőjének: "Az USA polgárai azt szeretnék tudni, hogy mi bátoríthatta Önt arra, hogy olyan sietve bérelt magának helyet a New York li­mesben a defetista Formóza-cikkek leközlésére? Azt hiszi Ön, hogy ezzel befolyásolhatja az USA közvéleményét? Vagy úgy gondolja, hogy Mr. Eisenhower és Mr. Dulles majd fel­figyelnek az Ön véleményére és hagyják magukat befolyá­solni? Mégis kíváncsiak lennénk az Ön kétségbeesett lépé. sének indító okaira". "ön lényegében véve a Nyugatnak a nemzeti Kína fel­számolását ajánlja s ezzel Formóza és a többi szigeteknek a kommunisták javára való visszaszolgáltatását javasolja. Attól függetlenül, hogy ezek a szigetek soha nem tartoztak a kom­munista Kínához, Mr. Eisenhower és Dulles megmondták meg­másíthatatlan véleményüket, amidőn kijelentették, hogy az USA meg fogja védeni Quemoyt és Matsut. Biztosítom Önt, hogy az USA közvéleménye majdnem 100%.ban megegyezik kormánya lépésével. Számos barátom van Kanadában s így van szerencsém tudni, hogy jóval több azoknak a kanadaiak, nak a száma, akik kormányukra és nem az Ön vezércikkeire hallgatnak. Mindannyian nagyon jól tudják, hogy az Ön állás, pontja Csang-Kai.Sekkel szemben erkölcstelen és 100%-ig keresztényellenes. Rendes emberek nem szokták cserben, hagyni barátaikat, ha bajba jutnak. A legtöbb tisztességes ember nem áldozza fel ideológiai és politikai nézeteit sze­mélyes kényelméért. Mi amerikaiak már tudjuk, hogy a kom­munistákkal szemben tanúsított gyávaság megfertőzte már az amerikai kontinenst is. Köszönjük, hogy cikkeivel ezt Ön magáról is bebizonyította". 11 tonna uránium Svájcnak Ottawából jelentik, hog\ Kanada és Svájc között meg­állapodás jött létre, amely szerint Kanada Svájcnak a legközelebbi hat hónap alatt 11 tonna urániumot fog szál­lítani atomerőművek üzemel­tetésére. Az egyezmény több­hónapos tárgyalások eredmé­nye. Szerződést kötött a kana­dai kormány a nyugatnémet kormánnyal is, amelynek ér­elmében a németek urániu­méit vásárolhatnak Kanada­iam Konkrét mennyiségek megvételére még nem került sor. A japán kormány is tapo­gatózik Kanadában, nem tudna-e uránium szállítására szerződést kötni. A kanadai urániumérc kiváló minősége miatt keresett cikk lett a nemzetközi piacon. ORVOSSZEMMEL HISZTÉRIA II. FOLYTATÁS. Sokat hallunk beszélni a hisztériás egye­nek hazudozási hajlamairól. Tekintettel arra, hogy elképzelési és fogalmi világuk betegesen változékony, gyakran nem tudják megkülönböztetni egymástól a valót és a képzeltet. Igen élénk fantáziájuk (képzele­tük) és mindjárt mindent, amivel csak talál­koznak, igaznak találnak, anélkül, hogy kel­lőképpen megbírálnák, minek során elképze­lésüket esetleg tisztán képzelődésnek kellene minősíteniük. Vannak természetesen olya­nok is, akik tudatos hazugságoktól sem riadnak vissza. Még azt kell mondanunk, hogy ez hisztériásoknál épp annyira jellem dolga, mint az egészséges embereknél. Fel­tételezik ugyan, hogy a hisztériás jellemhez hozzátartozik a hazudozás, de ez csak abban az esetben van így, amikor a hisztériás haj­lamhoz bizonyos fokú erkölcsi elfajulás is társul. Ezektől a betegektől joggal fél a kör­nyezetük, mert néha rendkívül ügyesen ir­­mánykodnak, intrikálnak. De az sincs telje­sen kizárva, hogy hisztériás egyének, még kifejezett kór jelenségek mellett is, erkölcsi­leg feddhetetlen jelleműek. Szinte alig van kórjelenség, amely nem keletkezhetne ideges alapon. Meg kell tehát e helyen említenünk, hogy ideges zavarok gyakran hisztériás alapon nyugszanak. Min­denekelőtt szóljunk a gyomoremésztési za­varokról. A beteg nem bírja el a legköny­­nyebb ételeket sem, mindent kihány, igen heves gyomorfájdalmak lépnek fel néha, a betegek lesoványodnak és nagymértékben legyengülnek és mindenféle gyógykezelés eredménytelennek mutatkozik. A hisztériát nem sorolhatjuk ugyan az elmebetegségek közé, mégis néha, súlyos esetekben, olyan lelki zavartság jeleit lát­juk, hogy végül is igazi elmebaj is keletkez­hetik belőle. Megelőzés: A neveles során különös gon dot kell fordítanunk a test fejlesztésére, abban a pillanatban, ahogy észrevesszük, hogy a gyermekben hisztériás vonások kez­denek kifejlődni. Már korán kezdjük el a testgyakorlatokat, gondoskodjunk kielégítő alvásról, rendszeres életmódról, kerüljünk mindent, ami a gyermek képzelőerejét fo­kozhatná és gondoskodjunk arról, hogy a gyermek minél korábban megszeresse a természetet. Mindentől eltekintve tanácsos az ilyen gyermekeket vidéken felnevelni s különösen akkor ajánlatos őket a szülői ház­ból eltávolítani, ha apjuk vagy anyjuk maga is hisztériás, vagy pedig kevés megértést tanúsít a nevelés kérdéseivel szemben. Ilyen­kor legjobb lenne a gyermeket jó nevelő­­otthonban elhelyezni. A legfontosabb dolog a gyermekeket önuralomra és akaraterőre ne­velni. Tekintettel arra, hogy nagy szerepet játszik az utánzás is, tartsuk távol a gyer­mekeket a rossz környezettől. Nőknél szükségesnek látszik a fenálló be­tegségeknek kezelése. Régebben azt hitték, hogy még egészséges petefészeknek eltávo­lítása egyik módja lehet a hisztéria gyógyí­tásának. Erről azonban letettek, mert a kez­deti javulás nem volt állandó. A nép között elterjedt az a felfogás, hogy a házasság gyó­­gvítja a hisztériát. Ez a nézet nem helyt­álló. Sőt többnyire helyesebb hisztériás egyéneket lebeszélni a házasságról, mert legtöbbször boldogtalan lesz a házasság és ha a sokat szenvedett házastárs végül is vá­lásra szánja el magát, kiderül, hogy ez nem is olyan egyszerű, mert a válás kimondásá­hoz hozzátartozik, hogy a válást kezdemé­nyező fél bebizonyítsa házastársának gyen­géjét, ami nem is lehetséges minden eset­ben. i. Folytatjuk. I y Asszonyoknak-lányoknak ^ A prém és a parfüm A modern idők tündérmeséjéből való az esztétikának az a nagy, általános hatal­ma, mely a szép nőből árad. Hogy ennek a hatalomnak mivoltát — legalább rész. ben — mindenkor a keret határozza meg, ez már régen lekerült a viták sorrendjé­ről. És mi is tulajdonképpen ez a keret? Semmi más. — mint a ruha I Az a sokat szidalmazott, sokat ócsárolt valami, ami­re már sok ezerszer kimondták a lesújtó ítéletet. Amely őrült fényűzés, lehetetlen pazarolás, túlzás stb. stb. És amely mégis elengedhetetlen kelléke a kulturasszony szépségének, mert hiszen a vadon szépé­nek varázsa már a naturalizmus, máskor a klasszicizmus terére tartozik. A ruha lehet költemény, lehet művészet, de lehet otromba kontármunka is. Lehet álomnak is beillő poézis, valamint lehet vas­kos szükséglete a hétköznapiasságnák. És mivel az ember lelke önkéntelen és akaratlanul is mindig a szépet keresi, úgy általában sokkal több hive akad annak a sok ezer apróságnak, mely ma a nők ruháját megalkotja. Miképpen hiányozhatnék ezeknek a sorából a prém? Az, amely oly hízelkedve simul egy.egy légiesen karcsú női termethez, oly csábosán takarja a hófehér vállakat, a ki-kivillanó hattyunyakat. Csoda-e hát, hogy ezren és százezren megkockáztatják a szemük vi­lágát, egyedül, hogy néhány gyönyörű prémmel gazdagítsák a szép nők ruhatárát? És csoda-e továbbá, hogy a szép asszonyok ezreket és százezreket áldoznak azért, hogy megszerezzék azt a valódi pré­met. És mindenkor csodás kelléke annak a női szépségnek, amely önmagát idealizálni törekszik. Illetve fokozni az esztétikai hatást — a ruha segítségével. Finom pókhálószálai közé olykor sok álom szö­vődik, sok remény bogozódik és — olykor tenger fájdalom ve­rődik . . . Magyar receptek Levesbe való daragaluska. Kis kanál zsírt megolvasz­tunk, de ne legyen forró. Az­tán tálba három fakanálnyi darát teszünk, a zsírt és egy egész tojást beleverünk, megsózzuk és jól elkeverjük. Puha, egyenletes tészta le­gyen. Némelyek a tojás fe­hérjét külön habbá verik, úgy adják bele. Végül a le­vesbe szaggatjuk és fedővel letakarva félóráig főzzük. Paprikás mártás. Kevés gyengén piros mártást kava­runk, egy kis vöröshagymát apróra belevagdalunk, meg­pirítjuk, aztán kevés édes paprikát teszünk bele, végül pedig levessel feleresztjük. A marhahúsra paszirozzuk, de közvetlen a tálalás előtt még kevés savanyú tejfölt adunk hozzá. Vagdalt .hús. Szép friss felsált veszünk, tisztán meg­mossuk, apróra megőröljük. Aztán edénybe tesszük, meg­felelő mennyiségű tojást, borsot, sót és zsírt veszünk hozzá. Végül zsemlemorzsá­val sűrítjük és tetszés sze­rinti szeleteket formálunk belőle. Zsemlemorzsában meghentergetve zsírban ki­sütjük. Citromszeletekkel tá­laljuk. Francia burgonya tojással. Apró, sima burgonyát hajá­ban megfőzünk, azután ki­hűlni hagyjuk. Mikor hideg, egyenletes karikákra vágjuk, vajjal kikent formákba rak­juk. Még pedig úgy, hogy mindig egy sor burgonya, egy sor keményre főtt tojás­ból vágott karika jusson. Közbe savanyú tejföllel és ol­vasztott vajjal bőven megön­tözzük. Megsózzuk és sütői­ben szép pirosra megsütjük. Egyesek még vékony kol­bászszeleteket is raknak köz­be. Ehhez a kolbászt előbb meg kell sütni. Habos torta. A keretül szolgáló, porcukorból és to­jáshabból sült karikát cuk­rásznál készen is vehetjük. Ebbe a keretbe töltjük a ke­ményre felvert és vanilliás cukorral elkevert tej szinha­­bot, melybe esetleg még ke­vés befőtt gyümölcsöt is ve­gyíthetünk. • ÜZEN A NŐI ROVAT SZERKESZTŐJE Mrs. B. Nagy Cleveland. Nagyon egyszerűen: sétál­jon sokat, egyék minél keve­sebb édességet és tésztát, ahelyett annál több zöld fő­zeléket és salátát és már egy­­két-hét múlva meglesz a kí­vánt eredmény! Üdvözlet! P. Kiss. Ottawa. Ezen a bajon otthon segíteni nem lehet. Küldje a ruhát tisztító intézetbe, ott majd helyre­hozzák. . Többeknek. A „Megbeszé­lések” rovatába szánt külde­ményeket megkaptuk, de — sajnos — nem közölhetjük, mert túlságosan terjedelme­sek voltak. Ily, hosszabb cik­kek közlését a nők rovatának terjedelme nem engedi. Innen-onnan A PóSTA 40 ÉV UTÁN IS KÉZBESÍTETT Negyven évvel ezelőtt, vagyis az első világháború vége felé írt levelezőlapot Mrs. William Mason, azóta már elhalt volt stoufvillei lakos néhai William Rae, volt torontoi lakosnak. Mr. Saun­ders, a torontoi posta főnöke, most, 40 év után a lapot, mint ki nem kézbesíthető küldeményt a címzett néhai Rae öccsének kézbesítette ki. Mr. Saunders úgy magyaráz­za a kissé elkésve kézbesített lap sorsát, hogy az 40 évig feküdt a ki nem kézbesíthető küldemények torontoi lera­­katában. Most aztán a posta ettől a régi bűntől is megsza­badult. • A SZESZPÁRTIAK VESZTETTEK BLENHEIMBEN Szavazás volt Blenheim vá­rosában, hogy legyen-e ital­bolt a községben, vagy kibir­­ják-e anélkül is a blenhei­miak, úgy mint eddig? Az italbolt engedélyezése mellett szavazott 801 polgár, míg a szárazság hívei 567 szavazatot adtak le. A tör­vény azonban előírja, hogy a szavazók 60 százalékának kell a szeszbolt engedélye­zése mellett szavaznia, ami a jelen esetben 821 szavazatot tett volna. Mivel ezt a szá­mot a szeszpártiak nem ér­ték el, italszükségletüket né­hány éven belül még Blen­­heimben nem szerezhetik be. • EGY BRIT BOMBÁZÓ BALESETE Az angliai Newmark kato­nai repülőterén egy Vulcan típusú brit lökhajtásos bom­bázó különböző mutatványo­kat hajtott végre a levegő­ben, majd leszálláskor teljes erővel megfigyelőtoronynak ment neki és felrobbant. A gép hét utasa, köztük három polgári személy, a gépben el­égett. A Vulcan a legmoder­nebb angol bombázók közé tartozik, óránkénti sebessége 700 mérföld és atombombák szállítására is alkalmas. ELFOGATÓPARANCS EGY TORONTOI ÜGYVÉD ELLEN A torontoi büntetőbíró rendeletére elfogató paran­csot adtak ki Remington White torontoi ügyvéd ellen, aki szabályszerű idézés elle­nére sem jelent meg a bíró­sági tárgyaláson. Az ügyvé­det egy adóvisszatérési ügy elhanyagolása miatt idézték a bíróságra. Az ügyet a bíró­ság előzőleg már többször el­napolta, mivel a vádlott betegségét igazolta. • BEVEZETTÉK A SZIGORÚ SAJTÓCENZURÁT IRAKBAN Mint minden demokrácia­ellenes parancsuralom jelleg­zetességét, Irakban is beve­zették a szigorú sajtócenzu­­rát. Ezentúl Irakban nem jelenhet meg újság, könyv, röplap, vagy bármilyen nyomtatvány áz iraki kato­nai főkormányzó jóváhagyá­sa nélkül. Az új szabadság­­rendeletet a bagdadi rádió közölte. Ahol prém van. ott csak a legritkább esetben hiányzik a par­füm. Az a valami, amely ma teljes mértékben lépést tart a kor fényűző hajlandóságával. És amelyről sóhatjva zengik holmi elma­radt poéták : — Hová lettek nagyanyáink rózsavize és levendulás csomói — hová! — Helyettük raffinált ideg-borzongató illatcsodák keletkeztek, a mikért tündöklő aranyakkal fizetni — dehogy ha­boznak a huszadik század divathölgyei! Hiszen tudják, hogy van valami ellenállhatatlan a szép nőt körül lengő, finom illatban. Amely mintegy diszkrét tolmácsa az ő komplikált lényének, amely vonz ,csábit vagy — tiltakozik. így ke­letkezett az illatszerek remekeinek az a dús tárháza, mely mintegy kIasszifikáIja a nők nagy társadalmát. Ma már tudjuk, milyen illat­szert használ az előkelő nő, milyen a mondaine kísérője és milyen­nel szagosítja a maga szerény zsebkendőjét a kis varróleány. Sőt nagyon merész vállalkozást is látunk az illatszer részéről. A nők korát ezen az utón igyekeznek meghatározni. Eszerint: ilyen illat járna a fiatal leánynak, amolyan a Balsac korabeli nőnek, emilyen a nagymamának. Hát persze, ezen a téren érte el legki­sebb diadalát a parfüm. Mert az ifjúságot megillető ibolyában fürdik a matróna is . . . De az ilyen apró-cseprő kudarcot meg kell a divatnak bocsáta­nunk. Hiszen oly dúsan kárpótol bennünket azzal a sok gyönyö­rűséggel, amit egy-egy prémtől libbenő, finom illatot árasztó szép nő közelsége okoz. És ezért meg kell azt is bocsátanunk, hogy oly­kor túlzás esik meg itt vagy amott. így is a női ruházat poézisének legfőbb tényezői a prém és a parfüm. A második világháború titkaiból AMIKOR ROOSEVELT A NORVÉG NARVIKOT AZ OROSZOKNAK AKARTA ADNI Oslo. — Trygve Lie, a háborualatti norvég külügyminiszter és háboruutáni UNO-főtitkár a napokban könyvet adott ki Oslóban, amely értékes adatokat tartalmaz arról az árulásról, amit a hivatalos- Amerika Európán, az európai és keresztény kultúrán követett el a második világháború alatt. 1943 március 12-én, írja Trygve Lie emlékirataiban, Franklin D. Roosevelt amerikai elnök azt magya­rázta a norvég külügyminiszternek, hogy Oroszországnak szük­sége van jobb csatlakozásra az Atlanti óceánnal. Ezért latba vetette minden befolyását és igyekezett rábeszélni a norvég külügyminisz­tert, hogy Norvégia engedjen át Oroszországnak két olyan északi kikötőt, amit az oroszok vasúton közvetlenül is elérhetnek. Az amerikai elnök Narvikot és Skiboten norvég kikötőket említette, mert ezekhez az oroszoknak megvan a közvetlen vasúti csatlako­zásuk is Svédországon keresztül. Egyelőre a két norvég kikötő igazgatását "nemzetközi felügyelő bizottságra" akarta bízni Roose­velt, bár akkor még egész Norvégia német megszállás alatt volt. A norvég kormány pillanatok alatt felismerte az amerikai ja­vaslat veszélyességét és a leghatározottabb tiltakozás kíséretében elutasította a kommunisták világhódítását elősegítő amerikai elnök javaslatát. A háború alatt Londonban székelő norvég kormány és uralkodó a legnagyobb megdöbbenéssel vettek tudomást az ada­kozó amerikai bőkezűségéről. Olav norvég trónörökös személye­sen is megmondta Rooseveltnek, hogy idegen országok rovására ne jótékonykodjon a szovjet kommunistáival és ha meleg tengert akar biztosítani nekik adjon az oroszoknak szabad kikötőt — Kali­forniában. Roosevelt, amint látjuk, nem csak az akkor "ellenséges"' Maoyarországot, Bulgáriát, Romániát, fél Németországot ajándé­kozta oda a bolsevizmusnak, hanem még szövetségesei testéből is kitépett volna, hogy szeretett kommunista oroszait megajándékozza. A norvégek mindenesetre kioktatták, hogy könnyű a máséból osz­togatni, de ha mindenáron bőkezű akar lenni, adjon a sajátjából.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents