Kanadai Magyarság, 1958. július-december (8. évfolyam, 57-108. szám)

1958-10-01 / 83. szám

Még jőni kell, még jőni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty PRICE 10 CENTS "A mi utunk, i magyarság útja, ma is változatlan: hfvon az azor ávas múltúnkhoz, nemzeti tradíciónkhoz, a keresztény világnézetnek, a krisztusi igazságoknak vagyunk követői, hirdetői" (A fenti idézet Kenesei F. László la­punk első számában megjelent be­köszöntő cikkéből való.) ARA; 10 CENT Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. VIII. évfolyam, 83. szám KANADA LEGNAGYOBB HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA Toronto, 1958 október 1., szerda Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto TELEFON: LE. 6.0333 Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto PHONE LE. 6.0333 NEM KÍNÁRÓL VAN SZÓ... Legutóbbi külpolitikai összefoglalónk óta megindultak az úgynevezett tárgyalások Varsóban az USA követe és Vöröskína követe között. A megbeszélések papírforma szerint a Quemoy el. lenni bolsevista támadás abbahagyásának feltételeiről, illetve Que. moy és Matsu esetleges demilitarizálásáról folynak, de a valóság­ban nem erről volt szó, hanem Formóza jövőjéről, Vöröskina elis­merésének kérdéséről, s ezzel kapcsolatban a Csendes.óceáni né. pék sorsáról. S miután ebben a kérdésben az amerikai álláspont és a kommunista politika között áthidalhatatlan ellentét áll fenn, ezért a varsói megbeszélések első pillanattól fogva kilátástalanok voltak. A varsói tárgyalások célja nem is az volt, hogy a vöröskínai ügyet megoldják, hanem az, hogy alkalmat adjanak a kinai kom­munistáknak, hogy közvetlenül tárgyalhassanak az amerikaiakkal, éspedig úgy, hogy a tárgyaláson a szovjet ne legyen jelen. Miután Vöröskína nem mondhat le Formóza iránt táplált igényeiről, az USA pedig nem mondhat le a valódi kínai kormánnyal szemben vállalt szerződéses kötelezettségeiről, már csak azért sem, mert ezzel átengedné egész Ázsiát a kommunistáknak, — ezért ma eb. ben a zónában tartós békét létrehozni nem lehet. Legalább is nem lehet úgy, hogy ezt a tartós békét egyrészről az USA, másrészről a Szovjet—Vöröskína.féle kommunista blokk kösse meg egymás, sál. Tartós béke csak úgy jöhet létre Keietázsiában, ha azt az USA és Kína egymásközötti ügyességgel biztosítja, ilyen egyesség pe­dig akkor jöhet létre, ha Kína és a Szovjet szakítanak. Talán ma még korai erről beszélni; a vöröskínai és szovjet részről nap mint nap elhangzó bombasztikus nyilatkozatok hangjából azonban jól ki lehet érezni, hogy a két bolsevista nagyhatalom közötti jóvi­szony csak kifelé áll fenn. Ezért a most folyó, határozottan lassú ütemű varsói tárgyalások során a vöröskínai kiküldött a békülé. kenység hangját használja, míg a Kreml politikusai — akiknek minden nemzetközi zűrzavar kedves — azon igyekszik, hogy iz. gassa a szembenálló feleket. Amíg Varsóban a konkrét Quemoy—Matsu kérdésről folyik a szó, addig az igazi ellenfelek, az USA és a Szovjet között a szó­harc olyan mérvet öltött, amely még ebben a kiélezett helyzetben is szokatlan. A Szovjet, illetve bárdolatlan és együgyű vezére, Hruscsov, legutóbb újabb levelet intézett, ezúttal egyenesen Eisenhowerhez, amelyben többek között ilyeneket írt: "A quemoyi kérdés az USA aggressziója miatt tört ki. Az Egyesült Államoknak az az eljárása, hogy nem engedi Quemoy elfoglalását a kínai (vöröskínai) hadsereg részéről, nyilt támadás Kína ellen" "Az amerikai külügyminisztérium hazudik, mikor azt állítja, hogy az USA és a formózai kínai kormány között védelmi szer. ződés áll fenn, s ha ilyen szerződés fenn is állana, azt az USA.nak nem szabad betartania". • "A kínai (vöröskínai) kormánynak joga van területi határ­­sávját 12 mérföldre, vagy bármily messze kiterjeszteni, s ha ezt Amerika nem respektálja, úgy ezzel nyilt támadást követ el". "A kommunista országok nagy reménnyel tekintettek Eisen­hower elnök személyére, azonban legutóbb csalódniuk kellett ben. ne, mert az elnök szintén a Dulles.féle imperialista, aggressziv,, szerződésszegő politikát követi". Hruscsov erre a förmedvényre úgy kapott méltó választ, hogy Eisenhower elnök a levelet, illetve jegyzéket eredetiben vissza, küldte a washingtoni szovjet nagykövetnek azzal, hogy ilyen szem­telen, hazug, gonosz és bárdolatlan levélre nem hajlandó vála. szólni. Egyidejűleg külön jegyzék is ment a szovjethez, amelyben az amerikai külügyminisztérium újból figyelmezteti a kommunistá. kát, hogy Quemoy, Matsu és Formóza megvédésére: vonatkozó kötelezettségét be fogja tartani, akár fenyeget a szovjet atom­bombákkal, akár nem, s hogy ha szükséges, a vöröskínai száraz­földön elhelyezett ütegeket az amerikai haderő minden rendelke. zésére álló eszközökkel fogja támadni. Ha a szovjet valóban katonai fölényben érezné magát, — hogyha a kommunisták által megszállott országok valóban a szov. jet mögött állnának, — ha a szovjet valóban hajlandó volna és merné magát egy amerikai atombombatámadásának kitenni, akkor a világháború most már régen kitört volna. Hogy ez nem történt még meg, az azt bizonyítja, hogy a dolgok jelen állásában nem is fog megtörténni. Bármilyen buta ember is Hruscsov, nem lesz hajlandó biztos pusztulásba vinni az egész kommunista rendszert: bármilyen erőszakos is a szovjet diktatúra, az .orosz katonai szak. értők nem lesznek hajlandók Quemoyért és Matsuért az atomtá­madások kockázatát vállalni. Eljutottunk tehát újra ahhoz a pont. hoz, hogy az atomfegyverek kölcsönös birtoka miatt világháború veszélye nem fenyeget. Miután megoldás a nemzeti kínai kérdésre nincs, sem békésen, sem háborús utón, a jelenlegi helyzetnek kell fennmaradnia mind. addig, amíg valahol erőbeli eltolódás létre nem jön. Ez a szükség­szerű és elkerülhetetlen halogatás elsősorban abban nyilvánul meg, hogy az Egyesült Nemzetek előtt ismét leszavazták a Vöröskína felvételére vonatkozó szovjet javaslatot. Bár a mostani ülésen az elutasító határozatot nem hozták meg olyan nagy többséggel, mint az elmúlt 7 év alatt mindenkor, mégis biztosítva van, hogy a kérdést az illetékes bizottság legalább egy éven át nem fogja tárgyalni. Ami pedig a legfontosabb, az USA szövetségesei ismét egy emberként az amerikai javaslat mellett szavaztak. Ennek külö­nösen azért van jelentősége, mert a szovjet propaganda megállás nélkül azt hangsúlyozta, hogy Vöröskína ügyében az USA egyedül maradt. Minket legelső sorban az érdekel, hogy a kanadai kormány is a Vöröskína felvételére vonatkozó javaslat tárgyalása ellen szava, zott, szöges ellentétben azzal az elkeserítő és fájdalmas tendenciá. val, amit a kanadai sajtó egyes nagy termékei részéről észlelnünk kellett. Az utóbbi időben egyik nagy torontoi lap több cikkből ál. !ó sorozatban azt állította, hogy az USA "őrültséget követ el", amikor Formózát, Quemoyt és Matsut meg akarja védeni, mert ezek a szigetek Kínához tartoznak, s Kína tényleges (sőt "jogos") urai a kommunisták. A lap odáig ment, hogy súlyos pénzért közzétételi :ogot vásárolt a New York Times-ben is. Úgy Amerikában, mint a kanadai közönség értelmesebb részében óriási felháborodást kel. tettek a cikkek azoknak a körében, akik a világ népeinek szabad­ságát, s az emberiségnek a kommunizmustól való megszabadítását fontosabbnak tekintik, mint a vöröskínai milliókkal való kereske­delmet. A sajtónak az a része, amely ezt az émelyítően téves irányt követi, azt képzelte ,hogy a kanadai kormányt is képes ->rra bírni, horw hátbatámadja legjobb barátját és egyetlen védel­mezőjét. az USA-t. A kormánynak az UNO előtt tett nyilatkozata most csattanós választ ad ezeknek a tapasztalatlan íróasztal.poli. tikusoknak. Istennek hála, a kanadai külpolitikát nem a szovjet trojkán feszengő Mr. Eaton, s nem a politikailag iskolázatlan uj. ságírók irányítják, hanem olyan férfiak, akik tudják, hogy a formó. zai szorosban nem Kínáról van szó, hanem a szabad világ minden egyes polgárának szabadságáról. Ausztria sürgeti a magyar foglyok kiszabadítását az UNO előtt Egyesült Nemzetek. — Figl osztrák külügyminiszter, aki' Ausztria delegációjának a vezetője az UNO közgyűlésén, nyilvá­nos ülésen szólította fel szomszédját, Magyarországot, hogy végre vessen véget az 1956 évi szabadságharcosok üldözésének és hala­déktalanul bocsássa szabadon azokat a foglyokat, akik még élet­ben vannak. Figl osztrák külügyminiszter indítványt terjesztett elő az Egyesült Nemzetek közgyűlése elé, amelyben kéri, hogy a köz­gyűlés ebben az ülésszakában vizsgálja meg Magyarország jelen­legi helyzetét. Az osztrák miniszter javaslatát a közgyűlés óriási többséggel megszavazta. 61 szavazat szólt a magyar ügy újbóli nyilvános tárgyalása mellett, míg ellene csak a 10 kommunista csatlósország szavazott. Amidőn most az UNO újból tárgyalás alá veszi a letiport és elnyomás alatt nyögő Magyarország helyzetét, minden tag előtt ott lesz a magyar ügyek kivizsgálására kijelölt külön­bizottság jelentése, amely minden kétséget kizáró módon meg. állapítja, hogy Magyarországon a véres terror nem csak nem enyhült, hanem állandóan fokozódik. Titkos tárgyalásokon Ítélnek halálra és végeznek ki hazafiakat, az emberek ezreit tüntetik el börtönökben és koncentrációs táborokban csak azért, mert rokonszenveztek a nemzeti forradalommal. Ezen a címen pedig megindították az irtóhadjáratot az egész magyar nép ellen. Moszkva erre a célra eszközül használja fel az Or­szág legerkölcstelenebb söpredékét. A továbbiakban Dr. Figl osztrák külügyminiszter előadta az UNO közgyűlésén, hogy a második világháború befejezése óta Ausztria több mint egymillió menekültnek adott menedéket s hogy ezek közül több, mint 200.000 ember telepedett le végleg Auszt­riában. Számos üldözött magyar menekült is Ausztriában talált uj otthonra. "Ezért senki sem gyanúsíthatja Ausztriát önző célok követésével, amikor a kulturnépek nevében az emberiesség érde­bében emeli fel szavát" fejezte be nagyhatású felszólalását Dr. Figl osztrák külügyminiszter. Elkészült az első francia atombomba Párizs. — A Reuter.iroda jelentése szerint Franciaország el. készítette az első atombombát. Az első kísérleti robbantást De Gaulle miniszterelnök fogja egy "lélektanilag is alkalmas idő­pontra" kitűzni. Bizonyos, hogy amíg Franciaországban arabok robbantanak bombákat és gyújtogatják a benzinraktárakat, addic az atombomba robbantására a lélektani időpont még nem érkezet* el. Az UNO megszavazta Amerika javaslatát Egyesült Nemzetek,. — Az UNO közgyűlésén a kommunisták és azok támogatói indítványozták, hogy a közgyűlés vegye fel a •tárgyalási pontok közé Vöröskína felvételét az UNO-ba. Amerika és vele együtt a kommunistaellenes ország delegációi ellenezték Vöröskína felvételének ebben az ülésszakban való tárgyalását. A kérdést szavazással döntötték el amelyben 44 szavazattal 28 el­lenében elfogadták az amerikai javaslatot és Vöröskína felvételét ezen a közgyűlésen tárgyalni nem fogják. A multévi hasonló szavazás eredményéből ítélve, amikor Amerika álláspontját 47 állam támogatta, ellene pedig 27 szava­zott, azt lájtuk, hogy Amerika pozíciója ebben a kérdésben gyen­gült, bár a többség, amelyet Amerika kapott, még mindig túlnyo­mó. A formózai válság megoldásától függ, milyen véleményen 'esznek a nyugati kulturállamok a jövőben Vöröskína magatartásá­ról. Vöröskina elismerte az algíri felkelőkormányt Londonból jelenti az Associated Press, hogy Vöröskína kül­ügyminisztériuma elismerte az ideiglenes algíri felkelőkormányt, amely a hírek szerint egyelőre csak Kairóban székel és ott műkö­dik. Ezzel most már nem csak az arab országok, hanem a kom­munista blokk országai is elismerik az illegálisan alakult ország­nélküli algíri kormányt. Emlékezzünk ez alkalommal is arra, hogy az alkotmányos utón megalakult forradalmi magyar kormányt sem kommunista, de még nyugati hatalom sem sietett elismerni. A Little Rock-i iskolaszék Faubus ellen döntött Orvai Faubus arkansasi kormányzó, mint ismeretes, utasította a Little Rock-i iskolaszék elnökét, hogy a helyi középiskolát ké­szítse el magániskola minőségében való további működésre. Virgil Blossom az iskolaszék elnöke ellentétet lát a kormányzó rendelete és a legfelsőbb federális bíróság döntése között, s ezért az iskola­szék nevében a legfelső bírósághoz fordult utasításért, mitévő legyen Faubus rendeletével szemben. Faubus ugyanis minden­áron ki akarja játszani á legfelső bíróság döntését, amellyel a bíró­ság a négerek bebocsájtását rendelte el és mint magániskolát sze­rette volna tovább működtetni a Little Rock-i középiskolát, termé­szetesen négerek nélkül. Az iskolaszék elnökének lépéséből lát­szik, hogy a négergyűlölő Faubus helyzete Little Rockban is meg­gyengült. Szerkesztői üzenet az olvasóknak! A BORG-JOHNSON torontoi cég számos angolnyelvü napilap mellett a „KANADAI MAGYARSÁG"-ban is hir­dette eladásra az úgynevezett Lifetime Pocket Rádió zseb­rádió készüléket. A cég a hirdetés értelmében garanciát vállalt, hogy a készüléket az ár visszafizetése mellett 10 napon belül visszaveszi, amennyiben valamelyik vevő a készülékkel nem lenne megelégedve. Számos elégedetlen magyar vevő a rádiókészüléket nem az eladó cégnek, hanem a „KANADAI MAGYARSÁG" szerkesztőségének küldi vissza. A „Kanadai Magyarság" szerkesztősége felhívja az ilyen vevők figyelmét arra, hogy hirdetőiért sem anyagi, sem erkölcsi felelősséget nem vállal, s a hirdetésen kívül a hirdetőkkel semmiféle viszonyban nem áll. A „Kanadai 'Magyarság" nem téte­lezhet fel rosszhiszeműséget egyetlen hirdetőjénél sem mindaddig, amig az ellenkezőjéről nem győződött meg. Felkérjük a rádióvétellel elégedetlen vevőket, hogy oanaszaikkal ne a Szerkesztőséghez, hanem az eladó céghez forduljanak, akitől a garanciát kapták s pénzük visszatérítését is attól kérjék és ügyeljenek arra, hogy a garancia feltételeiben szereplő 10 napi határidőt ezzel a téves lépésükkel el ne mulasszák. A hozzánk beküldött rádiókészülékeket minden esetben a vevőnek küldjük vissza, hogy a vele szerződési viszonyban álló eladó cég­hez fordulhasson. Libanon uj elnöke átvette hivatalát Beuirutból jelenti a New York Times: Fuad Chehab tábornok, Libanon megvá­lasztott új elnöke szeptember 24-én vette át hivatalát előd­jétől, Camille Chamountól. A visszavonuló volt elnök el­hagyta az ország fővárosát, hogy a hegyek között pihenje ki fáradalmait, de rövidesen vissza akar jönni a főváros­ba, hogy „mint Libanon egy­szerű polgára tovább szol­gálja hazáját.” Fuad Chebab 10 páncélos harckocsi kíséretében érke­zett a libanoni parlament épületébe, ahol letette az es­küt Libanon alkotmányára. Rövid avatási beszédében ki­jelentette, hogy államfői te­vékenységének első lépései között lesz az a jegyzék, amelyben az amerikaiakat fogja felkérni az ország el­hagyására. Fuad Chehab a libanoni fegyveres erők leg­főbb parancsnoka is. Beirut továbbra is feszült légkörben él, a forradalmi szervezetek erőszakos cselek­ményei nem szűntek meg. Az elmúlt héten két arab új­ságírót raboltak el lakásuk­ról, hollétükről nem tudnak semmit. Az új elnököt a parlament­be való bevonulásakor kö­vette Rashid Karami képvi­selő, aki valószínűleg Liba­non új miniszterelnöke lesz. és két aktiv felkelővezér, akik Karamival barátságos kapcsolatokat tartottak. Az uj koiTnány kinevezésére a jövő héten kerül sor. Arab bombát találtak AZ EIFFEL.TORONYBAN Párizs. — A Franciaor­szágba átszivárgóit algíri arabok sok bajt okoznak a párizsi rendőrségnek. Ben­zinraktárak és kikötőberen­dezések felrobbantása után most a párizsi rendőrség idő­zített bombát talált az Eiffpl­­torony legfelső emeletén lévő mosdóhelyiségben. A bomba szerencsére hibás volt — mondja a rendőri jelentés — különben elfujta volna a hí­res Eiffel-torony egész felső észét. A legújabb bombamerény­­!et kísérletét a rendőrség minden kétséget kizáró mó­don az algíri araboknak tulajdonítja, akik ilyen tér rorista eszközökkel igyekez­nek megrendíteni a francia népnek De Gaulle tábornokba vetett hitét. De Gaulle alkot­mánya egyébként teljes egyenjogúságot biztosít az algíri araboknak a francia anyaországban is. A terro­rizmus nem éppen érthető megnyilvánulása az arab há­­kának. I KANADAI SEGÍTSÉG NYUGAT-INDIÁNAK Nyugatindia az idén mint önálló állam lépett be a brit államközösségbe és önálló gazdasági boldogulásához se­gítségre van szüksége, amit az államközösség tagjaitól fog megkapni. Kanada vé­széről Diefenbaker kanadai miniszterelnök megígérte Grantley Adams nyugatin­diai miniszterelnöknek, hogy 10 millió dollár értékben két kereskedelmi hajót fog Nyu­­gat-India rendelkezésére bo­­csájtani. Októberben tárgya­lások is indulnak Kanada és Nyugat-India között az új ál­lam kereskedelmének Kana­da irányában való kibővítése tárgyában.

Next

/
Thumbnails
Contents