Kanadai Magyarság, 1958. július-december (8. évfolyam, 57-108. szám)

1958-09-27 / 82. szám

VIII. 82. sz. 1958 szeptember 27., szombat 2 KANADAI MAGYARBA# (fauuUa* ‘rbuHfytVU&H4 996 Dovercourt Road, Toronto, Ont., Canada Telefon : LE. 6-0333 Főszerkesztő : KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szerdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: 996 Dovercourt Rd., Toronto Hivatalos órák: reggel 9-től délután 6-ig Előfizetési árak : egész évre 810.00, fél évre $.6.00 egyes szám ára: 10 cent Amerikában : egész évre $12.00, fél évre $7.00 Vélaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk I felhívás nélkül beküldött kéziratokatf képeket, nem érzünk meg és nem küldünk yhn miág külön felhívás, vagy portéköltség mellékelése esetén sem. A közlésre al­kalmasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk magunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk, lerövidítsük, vagy megtoldjuk, ha arra szükség mutatkozik. • Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláírt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief: LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Wednesday and Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Rd., Toronto, Ont. ■W'W -W'VVV▼ ▼▼▼▼▼▼▼VWTTVTTVW MAGYAR ANEKDOTAKINCS LISZT A KIRÁLYOK ELŐTT A bonni Beethoven-ünnep után Liszt Ferenc fényes udvari kör­ben zongorázott. Viktória angol királynő elkésve érkezett. Kísére­tével nagy körülményességgel elhelyezkedett, suhogtak a ruhák, ablakot nyitottak, majd ismét suttogni kezdett a királynő és az ab­lakot becsukták. Liszt néhány futammal és záróakkorddal befejezte játékát. — Fantáziája rövidnek tűnt fel nekem — szólt hozzá a király. — Attól féltem — felelte Liszt —, hogy őfelsége Viktória ki­rálynőt megzavarom a parancsosztogatásban. Hasonló jelenet folyt le 1842-ben egy szentpétervári udvari hangversenyen, amidőn I. Miklós cár hangosan beszélni kezdett Liszt játéka közben. Liszt játékát hirtelen abbahagyta. — Miért szakította félbe a játékát? — kérdezte a cár: — Ha a császár beszél, a többieknek hallqatniok kell. Pongyolákról Minden nő életében egy külön fe­jezetet képez az otthon divatja, vagyis a pongyola kérdése. Mert hiszen na­gyon kevesen vannak ma azok, akik túlságos kényelemnek ítélik azt, hogy ellentétben az utcai ruha szigorú kor­rektségével, ottüon egészen másként — lengén, kényelmesen öltözzünk. A dolgos családanyának kétszeres mun­kabírást, teendőinek lényeges meg­könnyítését jelenti a pongyola, míg a dolgozó nő a kimenő ruhával és fű­zővel mintegy a munka gondját és fá­radtságát veti le, hogy más, egyéni életet élhessen a saját négy falán belül. Ilyen szempontból szeretjük a pon­gyolát és teljesen érthető az a nagy gond, amelyet a tervező művészek ennek a már nélkülözhetetlen ruhadarabnak szentelnek. A csinos, olykor fényűző pongyola ma ott van csaknem minden nő ruhatá­rában, de mivoltát, illetőleg általános szabályt felállítani nem lehet. Mert egészen más pongyolára van szüksége annak a nőnek, aki háziasszonyi gondossággal maga néz utána a konyhában és gyer­mekszobában, egészen más ellenben a mondaine asszony pongyo­lája, aki selyemfalu boudoirban fogadja benne a ház meghitt bará­tait. A mindennapi élet prózája az egyik, tehát első sorban célszerű­nek és talán tartósnak is kell lennie. Sötétebb vagy jól mosható szö­vetet vegyünk anyagául, kevés díszt tegyünk rá és egyszerűen szab­juk, varrjuk. A kiváltságosak poézise a másik, tehát a fényűzésnek és pazar ízlésnek kevés ennél hálásabb tere van. Selyem, bársony, krepp és linón a szövetje, csipke és himzés a disze. Szin dolgában pedig va­lóságos orgiákat ülhet itt az otthon divatja. Az egyszerű pongyolát mindig röviden, illetve kerek aljasza­bással készítsük. Mert a hosszú pongyolánál kellemetlenebb dolog kevés akad sürgős munkák közepette. Ellenben a szalonok szőnye­gén, a csupa illat és szépség keretben szinte nélkülözhetetlen a ki­sebb vagy nagyobb uszály. íme, mindebből világosan kitűnik, hogy ennek a két testvérnek csak a neve közös, de alapjában alig van nagyobb ellentét a divat világában, mint éppen az egyszerű és diszes pongyola között. A határt, illetve a helyes és helytelen alkalmazást tisztára a vi­selőjének tapintata és jóizlése határozza meg. Mert azzal minden nő­nek tisztában kell lennie, hogy selymes, csipkés pongyolában állni a tűzhely mellé és indulni az éléskamra útvesztőjébe épp oly ízlés­telenség, mintha rendetlen, esetleg foltos pongyolában fogadunk valakit, aki bennünket látogatásával felkeres. Különben is a pongyo­lának csak addig van létjogosultsága, amíg minden tekintetben ki­fogástalan. A foltos, gyűrött selyempongyola épp oly visszatetsző valami, mint ha a legolcsóbb szövetből szabott. És talán éppen ez adja meg neki azt a kellemetlen ódiumot, hogy a nők egyrésze a társadalmi formák mellőzését és lebecsülését tekinti kényelemnek. És sokszor rendetlenül jelenik meg az idegen szeme előtt. Néhány filléres kartonból, mollból és barchent­­ből szabott pongyolában csábító lehet az asszony, míg vagyont érő "robe de chambreben" is az undornak egy nemét keltheti. M. KATONKA MÁRIA: Örök mécsek! DR. TAKÁCS SÁNDOR: RÉGI MAGYAR ASSZONYOK . . . VIII. Nevelési módszerük tengelyében változat­lanul marad: a család nevének mocsoktalan őrzése. Lelkiüdvösségük után, legféltettebb kincsük marad: a család nevének tisztasága. Isten ég ember ellen elkövetett bűn, a kö­zösség elleni bűn, árulás, az ellenséggel való cimborálás, — megbocsájthatatlan bűn, amely kíséri a generációkat is. Gondoljunk csak a 18. században Rákóczi vezérére: Ocskay brigadérosra... ma is magában hordja ez a név-a nemzeti közös­ség ellen való árulást. A 16. században ez, még nagyobb bűn volt. Az akkori magyar anyák azonban tudatosan csepegtették a Gondviselés által rájuk bízott emberpalán­ták leikébe az ellenszenvet az egyéni, vagy a közösség ellen elkövetett bűnökkel szem­ben. Milyen szép volna, hogyha napjainkban, újra ismételhetné magát a történelem, hogy tudniillik a mai anyák is rámutatnának fej­lődő gyermekeik előtt azokra a. gyászos, szánalomra méltó személyekre, akik merő önzésből, mint a falevél, hajladoznak a szél irányában. Nem elég az, hogyha nagy han­gon valljuk magyarságunkat, magyar ér­zelmeinket, de közben a magyar erényeket tagadjuk. Napjainkban például láthatjuk, hogy magukat nagy hangon magyarnak valló egyének, a Nemzet érdekeit nem nézik, azt elárulják, idegenek bérencei lesznek, sa­ját fajtájuk rovására, — idegen zsoldosok — s azután gondolnak egy nagyot, s újra a nemzeti magyarság vezéreinek kívánják ma­gukat tisztelteim. Bizony sokkal inkább megfelelne a magyar igényeknek, hogyha egyszer beállottak ezek a derék urak az idegen szolgálatába, — csalódtak — akkor leülnének, s nem vezetni akarnának, mert hiszen képtelenek a vezetésre, éppen saját maguk bizonyították be, amikor csalódtak. Mit szólnának a régi magyar anyák az ilyen szánalmas személyekre? Hogyan állíthatnák be őket a fejlődő gyermek előtt; követendő példának? Nincsen olyan gondolkodó ma­gyar nő, a mai korban sem, aki ítéletet ne mondana ezek fölött és az enyészetnek ne szánná az ilyenek nevét. Dr. Takács Sándor könyvéből látjuk, hogy annak idején, amikor Rudolf „Isten kegyel­méből” való császárunk megszegi még az Isten nevére tett esküjét is. .. soha nem lá­tott erővel tör ki az adott szóhoz való hű­ség fogalmának nevelése. A császár idegen, esküt szeghet, hazudhat, Isten nevében cse­lekedhet Isten ellen — idegen, a magyar erényeket, de az emberi erényeket sem is­meri, — szent hát az adott szó a magya­roknál. Szentebb lesz, mint a magyarrá soha lenni nem tudó hatalmas császáré. Rudolf alatt a magyar házakban a nevelők órákon át magyarázták, hogy magyar ember nem hazudik, — az ellenséggel nem cimborái, éle­tét, családját és Hazáját Isten kegyelmébe ajánlja, s ha kell, meghal érette. Régi ma­gyar asszonyaink újra síkra mennek harcol­ni... nemcsak a várak ormain harcolnak a törökkel, de harcolnak a magyar szellemi­ségért is, immár. A harc nem lanyhul, bár az uralkodók a Habsburg dinasztiából vál­toznak, miként anyáink is megtérnek az örök pihenőhelyre, de tovább adják a fák­lyát, a magyar szellemiség fáklyáját a kö­vetkezőknek. Sajnálatos napjainkban azt a rengeteg kifogást hallani, amivel jönnek egyesek, amikor a gyermekük neveléséről van szó. Pedig napjainkban sokkal egyszerűbb volna, mint volt anyáink idejében. Láthatjuk régi magyar asszonyaink nevelési módszeréből a két sarkpontot; a lelket irányítani égi és földi célok felé.. . Valahol, valami elveszett, a “kaját biztonságérzetünk. Deák Ferencet idézzük, — menjünk vissza oda, ahonnan elindultunk, vagyis, hogyha „rosszul gom­boltuk be a mellényt, gomboljuk újra az egészet. Menjünk vissza ősanyáink nevelési módszeréhez, ragaszkodjunk újra az ő el­gondolásaikhoz a nevelést illetően; legyen újra a legdrágább kincsünk a lelkünk üd­vössége és a nevünk tisztasága... és legyen eszmény újra mindannyiunk szülőföldje, a nagy Szenvedő Magyarország. A következőkben újra visszatérünk Zrínyi Katára. Úgy látjuk, hogy dr. Takács Sán­dornak is kedves alakja volt Zrínyi Kata, illetve Zrínyi Miklós családja. Szívesen fog­lalkozunk a Zrínyi család ismertetésével azért is, mert éppen most a második világ­háború után hallottuk nem egyszer horvát származású ismerőseinktől, hogy; végre je­gyezzék meg a magyarok, hogy a Zrínyi csa­lád horvát volt... Horvát volt-e, vagy nem, — az kétségtelen, hogy horvát származású volt, azonban, hogy mennyire magyar volt Zrínyi Miklós családja, azt Zrínyi erényei­ből ismerjük meg. Dr. Takács írja — s azóta is sokan — hogy a történetírók elkövetnek mindent — horvát és magyar oldalon is —, hogy a Zrínyi család magyar érzését és ma­gyart gondolkodását megvilágíthatnák. Azonban a Zrínyi család levelezése nagy­részben elveszett, kevés emlék maradt utána. Folytatjuk. Az ország fővárosának fejlesztése Amidőn Kanada kilenc év múlva a Konföderá. ció fennállásának lOO.ik évfordulóját ünnepli, a világ egyik legszebb fővárosával dicsekedhetik. Nyilván e cél lebegett Diefenbaker miniszter­­elnök előtt, amidőn a parlamenti ülésszak vége felé a Ház elé terjesztette egy Nemzeti Capi­­toliumi Bizottság felállításának törvényjavasla­tát. "Ha a Konföderáció és az ország önállósága 100 éves évfordulójára gondolok kilenc év elmúl­tával" — mondotta a Képviselőházban — "azt re­mélem, hogy a város nagy élőrehaladást fog tenni úgy a várostervezés, mind az építészeti szépségek terén . . . hogy környéké is méltó fejlődést fog mutatni ... és hogy ekkorra véglegesen le fogjuk fektetni fővárosunk alapját". Az új törvény eltörli a régi Federal District Com­­missiont, amely a városrendezés ügyeit intézte és egy 20 tagú bizottságot állít fel a város és kör­nyéke rendezésének és szépítésének egyeségesí­­tésére. A főváros terve, amely régi ugyan, de megvalósítását hol háborúk, hol gazdasági dep­resszió, hol pedig a kormány nemtörődömsége erősen késleltettek, 900 négyzetmérföldes terüle­tet foglal magába. Hozzátartozik maga Ottawa városának területe, amely Ontarioban fekszik, to­vábbá Hull, amely az Ottawa folyó túlsó partján québeci földön terül el, valamint nagykiterjedésű mezőgazdasági terület és állami földbirtok, amely valamikor a parkok és utak rendezett övével és hálózatával fogja körülvenni a fővárost. Ottawát Viktória királynő jelölte ki 100 évvel ezelőtt az akkori Kanada fővárosául. Addig az or-, szágnak nem volt állandó fővárosa és a székhely váltakozott Montreal, Kingston és Toronto között, s érthetően mindhárom versengett a dicsőségért. Ottawának, amely ekkoriban csupán gyorsan fej­lődő faipari központ volt Quebec és Ontario hatá­rán, nem voltak hasonló igényei és politikai je­lentősége. A Királynő azonban nagyon jó komp­romisszumos megoldásnak tartotta fővárossá való kijelölését és ezzel az ügy elintézést is nyert. Ottawának soha sem volt meg az az előnye, mint Washingtonnak, Canberrának, Ausztrália fő­városának, vagy az indiai New Delhi.nek, hogy .terveit előre lefektették és aszerint építették. Bel­ső részén, ahol a kormányépületek vannak, az építkezés bizonyos mértékig ellenőrzés alatt állott, I úgyhogy szép parkok és festői .utak diszítik. Má­­isik előnye, hogy Kanada városai közül talán Ot­­jtawának van a legszebb és legváltozatosabb kör­nyéke. De az egységes fejlesztés hiánya követ­keztében az általános kép inkább kiábrándító, a város sok részét Ízléstelen üzleti negyedek, drót­huzalok és vezetékek és a kövezeten csikorgó régi divatu villamosok rontják el. Másik hátránya az országos, tartományi és vá­rosi kormányzatok három egymástól különböző fejlesztési és építkezési politikája. Washington például teljes egészében és egyedül országos köz­pont és a központi irányítás egy kézben van. Ezzel szemben az ottawai városi közigazgatás a kor­mányépületek nagy száma ellenére nem élvezett a többi kanadai városokhoz hasonló adókedvez­ményt és szabad kezet saját ügyei intézésében. Az ontarioi tartományi kormány viszont vonako­dott e kérdésbe beleszólni. Azonban a főváros kifejlesztésének elmulasz­tásáért a fő felelősség a különböző kanadai kor­mányokat terheli. Mackenzie King volt miniszter­­elnök már 1926-ban foglalkozott egy nagyszabá­sú főváros kifejlesztésének tervével és e célra kü­lön országos bizottságot (Federal District Com­mission) nevezett ki. De a hamarosan bekövetke­zett gazdasági depresszió, majd az azt követő há­ború és az építőanyagokban beállott hiány elég ok volt arra, hogy a nagyszabású elgondolást ke­vés tett kövesse-. Az azután következő St. Laurent liberális kormány a háborút követő években jó­formán semmit sem tett a tervek keresztülvitelére. Most, miután Diefenbaker miniszterelnök Ígére­tet tett egy(a világon párját ritkitó főváros építé­sére, újabb remény van arra, hogy a munka üteme ez irányban meg fog gyorsulni. A kormány máris kiutalt 20 millió dollárt a vá­ros környékén levő telkek megvásárlására, ame­lyek zöldelő parkövvel fogják valaha körülvenni Ottawát. A kanadaiak méltán remélik, hogy e nagyszabású tervek eljövendő nagy idők elő­jelei. VANNAK.E VALLÁSOS KOMMUNISTÁK? Egy prágai jelentésből kitünőleg vannak. Az Obrana Lidu, a cseh hadügyminisztérium hiva­talos lapja panaszkodik, hogy a kommunista párt számos tagja még mindig nem tudott leszokni a templomba járásról. Ugyanezek még hittanra is küldik gyermekeiket. A harcos cseh kommunis­ták lapja azt ajánlja, hogy ilyen elvtársakat nyil­vánítsák elhajló opportunistáknak, akik magán­életükkel zavarják a "jóviszonyt" a párt és a nép között. Ez aztán az igazi népidemokratikus val­lásszabadság. EBÉD.- Gombaleves* Velőtekercs kirántva. Borjúsült salátával. Diófelfujt pörköltcukormártással. Gyümölcs. VACSORA: Vesepecsenye angolosan, burgonyával, makaró­nival körítve. Almásrétes, sajt. Kedd: , EBÉD: Húsleves májgombóccal. Marhahús vegyes körítéssel és sóskamártással. Laboda kirántott borjúlábbal. Kapros turóslepény. Vegyes déligyümölcs. VACSORA: Székelygulyás. Vajaspogácsa, tea. Szerda : EBÉD: Szárnyas ragoutleves. Eszterházy-rostélyos körözve. Diósmetélt barackhabbaL Gyümölcs. VACSORA: Borjúpörkölt galuskával. Krémesrétes, kompót. Csütörtök : EBÉD: Barnaleves tojáslepénnyel. Vagdalt hús tejfellel. Sóska­főzelék sült tojással. Angol pudding, gyümölcs. VACSORA: Borjúszelet rizskörítéssel. Omelette velővel vagy gombával töltve. Gyümölcs, sajt. Péntek : EBÉD: Karfiolleves. Töltött tojás. Hal rántva, zöld salátával. Dorongfánk. VACSORA: Vadkacsa vajastésztával körözve. Narancskrém és sütemény. Szombat: EBÉD: Kenyérleves tojással. Marhahús vegyes körítéssel és kapormártással. Paprikás burgonyafőzelék sertésszelettel. Pozsonyi kiflik, gyümölcs. VACSORA: Rostélyos körítve. Sonkás rétes, sajt. Vasárnap: EBÉD: Francialeves. Tyuk.galatine. Kék kelkáposzta gesztenyé­vel és füstölt kolbásszal. Rántott bárány zöld salátával. Parfait, kompót. VACSORA: Hideg felvágott. Pogácsa, sütemény. Sajt, tea. SÜTÉSHEZ HASZNÁLJUK A LEGNÉPSZERŰBB KANADAI SÜTŐPORT! Négy kanadaiból három, a sütéshez Magic Powdert használ. E sütőpor használata négy generáció óta családi hagyománnyá vált. Használjon Magic sütő­port minden r.égi receptjéhez, az alábbihoz is. DZSEMMES SÜTEMÉNYEK* Vegyítsünk össze 1 evőka­nál olvasztott vajat vagy margarint, % csésze sűrű dzsemmet, 1 evőkanál cit­romlevet és ízlésünknek megfelelően 1/3 csésze da­rált dióbelet. A keveréket elosztjuk 6 bezsirozott sü­temény vagy tortaformára. Lábasban összekeverjük és azután kétszer átszitálunk IV2 csésze egyszer átszitált sütőlisztet (vagy egy és 1/3 csésze vegyes lisztet) 3 teakanál Magic sütőport, x/2 teakanál isót, V teakanál nutmeget (nutmeg fűszert reszelve) és !4 csésze kris­tálycukrot. Finomra bele­vágunk 5 evőkanál hideg növényi zsírt. Vegyítsünk össze 1 jól felvert tojást y% csésze tejjel és % teakanál vanilliával. A száraz keve­rék közepébe mélyedést csinálunk, amelybe bele­öntjük a folyékony keveré­ket; enyhén összekeverjük. Habverővel két harmadig megtöltjük az előre elké­szített sütőformákat, Kö­zepes meleg sütőben (375 fok) 20 percig sütjük. *M,éréshez haisznál j unk mindig kanadai szokvány mérőcsészét és kanalat. Ál­talában minden csészényi liszt­hez 2 teakanál­­nyi Magic sütő­port haszná lünk. A Standard Brands- Ltd. egy újabb fimon terméke. 1 Repülőn sietett meggyilkolt , feleségéhez William Bertelsen newyor­­ki kereskedő az Atlanti Óceá­non hajón kapott értesítést arról, hogy feleségét New Yorkban baleset érte. Amint Ujfoundlandban kikötött, azonnal repülőbe szállt, hogy minél előbb New Yorkba ér­hessen. Montrealban már megtudta az igazságot: fele­ségét a 21 éves szép Ingebor­­got a newyorki Manhattan Parkban ismeretlen tettes leszúrta. Bertelsen összerop­panva érkezett meg halott feleségéhez New Yorkba. A gyilkosság egyetlen tanúja, egy 12 éves kisfiú vallomása szerint ismeretlen férfi tá­madta meg Mrs. Bertelsent a parkban. Bertelsen a rendőr­ségnek nem tudott semmifé­le támpontot adni a merénylő személyére nézve.

Next

/
Thumbnails
Contents