Kanadai Magyarság, 1958. július-december (8. évfolyam, 57-108. szám)

1958-09-24 / 81. szám

Még jőni kell, még jőni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty K AN AD AI M PRICE 10 CENTS A mi utunk, a magyarság útja, ma is változatlan: hlvan az azar ávaa múltúnkhoz, namzeti tradíciónkhoz, a keresztény világnézetnek, a krisztusi igazságoknak vagyunk követii, hirdetői'' (A fenti idézet Kenesei F. László la­punk első számában megjelant be­köszöntő cikkéből való.) ÁRA: 10 CENT Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. VIII. évfolyam, 81. szám KANADA LEGNAGYOBB HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA Toronto, 1958 szept. 24., szerda Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto TELEFON: LE. 6-0333 Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto PHONE LE. 6.0333 Amerika nem enged Az USA elutasítja a kínai vörösök legújabb javaslatát Amerika atombombát is használ, ha a szükség úgy kívánja Washington. — Vöröskína és az USA varsói nagyköveteinek második találkozásakor az USA megbízottja határozottan elutasí. tóttá a legújabb alattomos kommunista békejavaslatot, amely fel. tételeket szab a formózai fegyverszünetre. Eddig még csak a kínai vörösök lőttek, s így ők feltételek nélkül is megteremthetik a fegy­verszünetet egyszerűen azáltal, hogy abbahagyják Quemoy és Matsu szigetek aljas ágyúzását. Amerika még nem lőtt vissza I Peking azt a feltételt szabta az ágyúzás megszüntetésére, hogy Csang.Kai-Sek csapatai maradéktalanul hagyják el a partmenti szigeteket. Ebben az esetben hajlandók a vörösök egy szerződést kötni, amellyel köteleznék magukat, hogy “felfüggesztik" a parti szigetek ágyúzását és egy ideig abbahagynak a Forméza elleni tá. madással is. A vörös javaslat szerint tehát a kommunisták nem is mondanának le a szigetek elfoglalásáról és Formóza megtámadásá­ról, hanem csak ideiglenesen felfüggesztik azokat, bizonyára csak addig, amig biztosak abban, hogy a szigeteket könnyűszerrel fog. lalhatják el és megújíthatják támadásaikat most már egész For. móza ellen. Más szóval a kommunisták nem akarnak lemondani az erő- 50000000ffl»0000000»50«(»0c0000c-soc Kanada még nem döntőit Vöröskína elismeréséről Egyesült Nemzetek. — Az UNO közgyűlésének egyik tárgya­lási pontját képezi Vöröskínának az UNO-ba való bebocsájtása is. A kanadai delegáció álláspontja a kommunisták bebocsájtásával kapcsolatban ezideig még teljesen tisztázatlan, illetve határozatlan. Kanada az elmúlt években minden alkalommal támogatta az Egyesült Államok elutasító magatartását a kínai vörösökkel szem­ben, jelenleg azonban a kanadai kormány még nem döntött, hogy kitart-e továbbra is az indokolt amerikai vélemény mellett, avagy önálló lépésre szánja-e el magát és szavazatával igyekezni fog hoz­zájárulni ahhoz, hogy az UNO-ban még egy mérges kígyóval több legyen. Smith kanadai külügyminiszter, aki az UNO-ban Kanada de­legációjának vezetője, mielőtt leadná szavazatát a kínai kommu­nisták felvételére, vagy ellene, ki fogja kérni az ottawai kormány utasítását. Dulles amerikai külügyminiszter világosan leszögezte Amerika véleményét, amely szerint a kínai kommunistákat nem lehet a kínai nép képviselőinek elismerni, mivel köztudomású, hogy erőszakkal kerítették hatalmukba Kínát és a lakosságtól a legelemibb szabad­ságjogokat megtagadják. Japán válasz egy orosz jegyzékre Tokióból jelenti a Reuter.iroda: Napokkal ezelőtt a szovjet kormány jegyzékben “figyelmeztette" a japán kormányt, hogy az USA fegyveres támadást készít a formózai térségben a vörös Kína ellen és arra kérte a japánokat, hogy ne engedélyezze ilyen célokra az USA légiflottájának a japáni bázisok használatát. A japán kormány most válaszolt a moszkvai vörösök bölcs figyelmeztetésére. A válasz ezt mondja : Japán nem akadályoz­hatja meg az USA légiflottájának, hogy japáni bázisait használja csapatai utánpótlására, ha Formóza térségében vagy másutt a fegy­veres összecsapás ezt szükségessé tenné. A japán—amerikai biz­tonsági szerződés lehetőséget ad az Egyesült Államok kormányá­nak arra, hogy előzetes engedély nélkül is csapatokat küldjön Ja­pánba és azokkal úgy rendelkezzen, hogy azt az USA hadvezetési érdekei megkívánják. A szovjet folytatni fogja az atomkisérleteket Londoni jelentés szerint a moszkvai rádió több nyelven is be­mondta, hogy a Szovjetunió valószínűleg "kénytelen" lesz foly­tatni az atomkísérleteket, mivel "a nyugati hatalmak egyszerűen arra kényszerítik a Szovjetuniót, hogy visszavonja adott szavát". A Szovjetunió márciusban kötelezte magát, hogy megszünteti a további atomkísérleteket, mondta az angolnyelvü moszkvai adás és senki sem vádolhatja azzal a Szovjetuniót, hogy megszegte sza­vát. A Szovjetunió azonban, folytatta a moszkvai bemondó, nem nézheti közömbösen, hogy a nyugati hatalmak továbbra is foly­tatják az atomfegyverekkel való kísérletezést. szak további alkalmazásáról, hanem csak "felfüggesztik" a had. műveleteket. Ezt a szabad világ eddig is jól tudta és nem akar bedőlni az újabb kommunista csalásnak. Az amerikai flottának sikerült utánpótlást biztosítani a két veszélyeztetett kinai szigeten, ami azonban nem elegendő, hogy a kinai nemzeti hadsereg egységei önállóan is megvédhessék magukat. A varsói nagyköveti tárgyalásokkal kapcsolatban az amerikai hadügyminisztérium egy felelőse kijelentette, hogy hacsak a két nagykövet nem kap utasítást mostani álláspontjuk megváltoztatá. sára, Quemoy és Matsu szigeteket a nemzetiek számára csak úgy lehet megmenteni, ha a kommunisták parti ütegeit elsöprik a Föld színéről. Az amerikai hadsereg képviselői kételkednek abban, hogy ezt a feladatot a nemzetiek egyedül is végre tudnák hajtani. "Ma­gunknak kell ezt elvégezni, mondja az amerikai hadügyminisz­térium. És mivel a kommunisták ágyúi mélyen a szárazföld bel. sejében vannak elrejtve, kisebbméretü atombombákat fogunk al. kalmazni". OOOOOCOOOOOOCCOCOOOODOOO«« Tito meglátogatja Kairót Belgrád. — Tito jugoszláv kommunista államelnököt még eb­ben az évben Kairóba várják, ahol visszaadja Nassernek nyári belg­rádi látogatását. Tito kairói útja egybeesik azzal a tervével, hogy az egyiptomi út folytatásaként ellátogat a Közép- és Távolkelet egyes országaiba is. Csapatszállitásokat jelentenek Londonból jelenti az Associated Press: A moszkvai rádió a megszokott propagandaadásokban ismét rágalmazta az Egyesült Államokat, azzal vádolva az USA kormányát, hogy már a varsói tárgyalások megindítása előtt nem számított semmiféle eredmény­nyel, s hogy a tárgyalási hajlandóság színlelésével egyidejűleg csapaterősítéseket küldött a távolkeleti (értsd: nemzeti kínai) szi­getekre. Az amerikai kormány csak okosan teszi, ha az eddigi ta­pasztalatok alapján óvatos és nem hisz a kommunisták őszintesé­gében. ; Még néhány számadat a kanadai bevándorlásról Valamivel több, mint egy éve annak, hogy megalakult a Met­ropolitan Immigration Commitee (Fővárosi Torontoi Bevándorlási Bizottság), amely az egyévi fennállása alatt 39.600 új bevándorló­nak nyújtott segítséget a legnehezebb kezdeti időkben. A legtöbb esetben a Bizottsághoz forduló bevándorlónak se­gítettek elsősorban lakást találni, megteremteni a kapcsolatot saját egyházával, régebben letelepedett honfitársaival, a kulturális és társadalmi szervezetekkel stb. A torontoi Bevándorlási Bizottságot a múlt év nyarán alakítot­ták meg, miután Angliából több, mint 74.000 bevándorló jött az 1957 év első felében. Éz a szám ebben az évben ugyancsak az első félévre vonatkoztatva 16 ezerre csökkent. Lényegesen hozzájárult a Bevándorlási Bizottság felállításához a magyar menekültek érke­zése is. 1957 első felében Torontóba 26.429 magyar menekült ér­kezett (ebben az évben csak 1.164), akiket a lehető legrövidebb időn belül be kellett illeszteni az új életbe. A Bevándorlási Bizottság továbbra is fennáll, több mint 50 egyház és számos kisebbségi népcsoport szervezete segítségére van a Bizottságnak igen nehéz munkájában. Miss Doris Clark, a Bevándorlási Bizottság ügyvezető titkár­nője mondotta el, hogy ebben az évben még 1.200 magyar mene­kültet és 1.000 jugoszlávot várnak Torontóba. Ezeket mind Nagy- Toronto területén fogják elhelyezni. A "jugoszlávok" alatt nyilván­tartott bevándorlók között azonban sok a magyar menekült is, akik jugoszláv táborokban voltak és rokonaik legtöbbnyire már előzőleg Ausztriából érkeztek Kanadába. A német bevándorlók száma ez év első felében 8.475-re csökkent a multévi 16.334-hez viszonyítva. Olasz újbevándorló volt 14.396 (1957 első felében majdnem 20.000); holland érke­­cett ebben az évben 5.013, az 1957 év első felében még 7.820. Az egyetlen állam, amely több bevándorlót adott 1958 első felében mint az 1957 első 6 hónapja alatt: az Északamerikai Egyesült Ál. ’amok, 4.700 bevándorlójával. 1957 első felében csak 4.500 ame­­-ikai bevándorló jött Kanadába. Az Immigration Commitee költ. iégeit a Bevándorlásügyi Minisztérium fedezi. Lezárult a parlament első ülésszaka Végre befejező­dött Kanada hu­szonkettedik parlamentjének első ülésszaka és a Ház kime­rült tagjai or­szágszerte visz­­szatértek válasz­tókerületeikbe. Az elmúlt egyi­ke volt azon ülésszakoknak, amelynek folyamán a képvise­lők munka közben tanultak, munkájuk pedig volt elég. A Háznak mintegy 180 tagja ez évben lett először képviselő életében (vagy a múlt évben). Uj volt a kormány is és a minszterek még nem szokták meg, hogy a kormány tör­vényjavaslatait a Házban váratlanul keletkezett viharok közepette is révbe juttassák. Ugyanakkor a szokatlanul kisszámú ellenzék is új volt szerepében. Nem egy derűs esetben volt miniszterek úgy viselkedtek, mintha még mindig minisztériumuk élén állnának, míg a kormány új tagjai gyakran olyan támadó szel­lemet mutattak, mintha még mindig ellenzék­ben lennének. Az ülésszak vége felé azonban a képviselők mindkét oldalon jobban belejöttek új szerep­körükbe és augusztusban, valamint szeptember elején valóban kemény munka folyt az ország­­gyűlésben. Egyik legvitatottabb javaslatát, a kormány benyújtotta ugyan, de nem hozta tárgyalás alá. Az ú. n. “Bill of Rights"-re gondolunk, vagyis az egyének jogait magában foglaló törvényre, amelynek tárgyalása a Ház legközelebbi, előre­láthatólag a jövő év elején kezdődő ülésszakára lett halasztva, amint arról már előző számunk­ban írtunk. Az elfogadott törvények közül az ország la­kosságának emlékében mindenesetre a kórházi biztosítás új állami rendszerének bevezetése fog leginkább megmaradni, amelyet néhány tartó mány máris elfogadott, mások pedig most ké­szülnek bevezetésére. Voltak más fontos törvények is. Az egyik új rendszert vezetett be a rádióleadások ellen­őrzése terén,. Amíg ugyanis a múltban a Cana­dian Broadcasting Corporation állami leadóállo­más és a többi magánállomásokat ellenőrző szerv volt,'addig a jövőben csupán állami rádió­­állomásként fog működni. Az ellenőrzés és irá­nyítás feladatát a jövőben egy új és független szerv, a Board of Broadcast Governors (Rádió­bizottság) fogja végezni. A nyugati tartományok számára ez ülésszak azért lesz emlékezetes és fontos, mert ezen fo­gadták el a South Saskatchewan folyó szabályo­zásának és az ottani öntözőművek létesítésének tervét. E tervvel kapcsolatban még most is elté­rők a vélemények és vannak még olyanok, akik meg akarják várni mutatkozó eredményét, mi­előtt magasztalnák megvalósítását. Donald Fleming pénzügyminiszterre hárult az a feladat, hogy Kanada történelmének legna­gyobb költségvetését nyújtsa be a Háznak, amely azonban ugyanakkor a legnagyobb hiányt is irányozta elő a következő évre. Mivel az adó­leszállítások legnagyobb részét a múlt, ú. n. “Baby Budget" tartalmazta, az adófizető polgár számára az új költségvetés kevés jót hozott. Egy költségvetési ténnyel kapcsolatban azonban nincs többé kétség : a deficites költségvetés be­vezetett és elfogadott gyakorlattá vált. A National Housing Act (Országos Lakásépítő Törvény) keretében a Ház háromszáz millió dol­lárt szavazott meg új házak építésére. E hitel ki­merülése esetén újabb összeg folyósítását helyez­te kilátásba. Kiterjesztették az Unemployment In­surance (Munkanélküli Biztosítás) összegének folyósítását. Ugyancsak a munkanélküliség enyhí­tését szolgálta részben a házépítési kölcsön is. Ezeken kívül azonban meglepően kevés vita és konstruktiv javaslat hangzott el ezen, a legtöbb kanadai által legégetőbbnek tekintett kérdés megoldására. Pedig a vonatkozó statisztikai ada­tok ott voltak a Ház minden asztalán. A baj azon­ban ugylátszik az, hogy a statisztikai adatokat mindenki úgy értelmezi, ahogy akarja. Az erejében megcsappant CCF megkísérelte ugyan, hogy ez ügyből kabinetkérdést csináljon, de hangja túl gyenge volt a nagy kormánytöbb­séggel szemben. A liberálisok, talán attól tartva, hogy saját múltbeli politikájukat hoznák fel ér­vül ellenük, igen óvatosak voltak a munkanélkü. liség kérdésének feszegetésével. A legközelebbi ülésszak alatt a liberálisok va­lószínűleg könnyebben bírálhatják majd a kor. mányt, hogy nem tett eleget a munkanélküliség enyhítésére. Ez az egyetlen kérdés, amely eset­leg az év vége előtt is a parlament újra való összehívását teheti szükségessé. A többi törvények között szerepelt "az egyszer az életben" tehető ajándékozás kérdése, mely­nek értelmében a jövőben lehetőség nyilik arra, hogy például a férj feleségének, vagy a farmer fiának életében egyszer 15.000 dollár érték ere­jéig ingatlant adományozhasson. Lépéseket tett továbbá a törvényhozás a Fauteux Bizottság által néhány évvel ezelőtt ja­vasolt büntetésügyi reform kérdésében. Országos kegyelmi tanácsot állítottak fel, amelynek fel­adata, hogy Kanada egész területén egységes rendszert vezessen be a becsületszóra való, fel­tételes szabadonbocsátás szabályozására. Azt re­mélik, hogy ezzel csökkenteni tudják a börtön, lakók számát. Az egyes képviselők számára az elmúlt ülés­szak nagyrészt azt jelentette, hogy miután el­mondták a Házban szüzbeszédüket, leültek és hallgatták fölötteseik vitáját. A kormány és az ellenzék közötti heves és gyakran elkeseredett viták nem magában a par­lamentben, hanem inkább a bizottságokban foly­tak le. Ilyen volt például a Public Accounts Com­mitee, a Számvevőségi bizottság, amely a Ház mindkét csoportjának tagjaiból tevődik össze és amely az állami pénzek hovafordítását ellenőrzi. A vita tárgya itt az előző liberális kormány által kezdeményezett és az Ottawával szomszédos Hullben nagy költséggel felépített Állami Nyom­da ügye volt. Az új épület költségvetési előirányzata erede­tileg 6 millió dollár volt. Bár az új nyomda még nem is kész, máris több, mint 16 milliót költöttek rá és még ennél is nagyobb összegek szüksége­sek azon súlyos hibák kiküszöbölésére, amelyek rossz tervek, felületesnek látszó ellenőrzés és ál­talában a közpénzek kiadása körüli könnyelmű­ségnek tudhatok be. Akár botrányt, akár csupán könnyelműséget fog megállapítani a megindított vizsgálat, annyi bizonyos, az ügynek jó hatása lesz a jövő kor­mányok pénzkezelésére. A Számvevőségi Bizott­ság pedig könnyen fontos parlamenti testületté alakulhat át. Az is lehetséges, hogy a különböző parlamenti vizsgáló bizottságok befolyása a kor­mányzat különböző funkcióira erősen meg fog növekedni. ......................................mi............ Oroszország hallgat az eltűnt USA-repülők sorsáról Moszkvából jelentik, hogy a moszkvai amerikai nagykövetség még mindig nem kapott semmiféle választ annak a 11 USA-repülőnek a sorsáról, akik az oroszok által leszállásra kényszerített C—130 tipusu teherszállító repülőgép fedélzetén tartózkodtak. Richard H. Dabis amerikai nagykö­vet követelte, hogy amerikai bizottság szállhas­son ki a szerencsétlenség színhelyére, hogy ott egyrészt megállapítsa az állítólag elégett 6 ame­­ikai repülő személyazonosságát, másrészt, hogy OOOQOOOeOOeGOQOMOOQOQQMOBQOQeMQOOBongw^ OOP ga* Felemelik a munkanélküli segélyt a repülőkatasztrófa okára és a többi 11 repülő sorsára is magyarázatot kapjon. A szovjet kül­ügyminisztérium az amerikai jegyzékre valószí­nűleg addig tologatja a választ, amíg a szovjet újabb gazságát bizonyító bűnjeleket a hely színé­ről eltakarítják. A C—130-as repülőgépet szem­tanuk török felségterület felett látták, onnan azt szovjet hadigépek örmény terület fölé, majd le­szállásra kényszerítették. A török-szovjet határon lakók a gép leszállása után röviddel hallották a robbanást, amely a gépet elpusztította. Ottawából jelentik, hogy a Munkanélküli Bizto­sítási Bizottság tanácsadó választmánya felkereste a munkaügyi minisztert és azzal a kérelemmel for., dúlt hozzá, hogy tegyen javaslatot a parlament előtt a munkanélküli segélyeknek 20%-kal való felemelésére. A miniszter az előterjesztés indo­kait elfogadta és Ígéretet tett, hogy a közeljö­vőben intézkedni fog a segélyek emelése érde­kében. A javaslat szerint nem csak a segélyeket, hanem a járulékok összegét is emelni fogják, ami­ket részben az alkalmazott, részben pedig a mun­kaadó fog téríteni. Jelenleg egy családos mun­kanélküli legfeljebb heti 30 dollár munkanélküli segélyt kap. Az emelés után a heti segély 36 dol­lár lesz. A javaslatot a parlament legközelebbi ülésszakán fogják előterjeszteni.

Next

/
Thumbnails
Contents