Kanadai Magyarság, 1958. július-december (8. évfolyam, 57-108. szám)

1958-09-24 / 81. szám

VIII. 81. szám, 1958 szeptember 24., szerda KANADAI MAGYARS!« KANADAI "íbuttyVlUUM 996 Dovercourt Road, Toronto, Ont., Canada Telefon : LE. 6-0333 Főszerkesztő : KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szerdán és szombaton Bierkesztőség és kiadóhivatal: 996 Dovercourt Rd., Toronto Hivatalos órák: reggel 9-től délután 6-ig Előfizetési árak : egész évre $10.00, fél évre $.6.00 egyes szám ára: 10 cent Amerikában : egész évre $12.00, fél évre $7.00 Válaszbély*g nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk I PoMtfvás nélkül beküldött kéziratokat, képeket, nem örzünk meg és nem küldünk vteexa még külön felhívás, vagy portéköltség mellékelése esetén sem. A közlésre al­kalmasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk magunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk, lerövidítsük, vagy megtoldjuk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláirt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief: LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Wednesday and Saturday by tho HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Rd., Toronto, Ont. Hogyan látja az amerikai polgár a távolkeleti helyzetet Az átlagos amerikai polgárok általában nem sokat törődnek a távolkeleti kommunista aggresszióval és az abból adódó veszély­­lyel, állapította meg a New York Times napilap, miután az Atlanti óceántól a Csendes óceánig számos állampolgártól megkérdezte véleményét a távolkeleti válsággal kapcsolatban. Az ankétet a New York Times riporterei az Eisenhower-beszéd után tartották meg, amely a jelek szerint nem hagyott túlságosan mély nyomo­kat az amerikaiak lelkében. A legtöbb megkérdezett személy a Távolkeletet túlmessze találja ahhoz, hogy abból Amerika számára valami veszélyt is sejtenének. Az interjúk érdekes válaszokat eredményeztek, bár itt rögtön meg kell jegyeznünk, hogy a New York Times napilap nem az Eisenhower—Dulles.féle politikának a támogatója. New York városában több különféle embertől kérdezték meg, mi a véleményük a távolkeleti válságról, lesz.e ebből háború és milyen veszélyt látnak ebben Amerika számára. A megkérdezettek majdnem mind azt válaszolták, hogy nem sok fejtörést okoz nekik a távolkeleti viszály. Egyedül egy 40 év körüli háziasszony, aki sok szenvedésen ment keresztül a háború alatt Európában, mondotta, hogy ő bizony aggódik a békéért. "Valahányszor be. kapcsolom a rádiómat, attól félek, hogy a háború kitörését fog. ják bemondani. Jól tudom, hogy a legközelebbi háború az utolsó lesz mindannyiunk számára". Egy Wall streeti részvényügynök és tőzsdespekuláns a Central Parkban sütkérezett egy pádon ingujjra vetkőzve, amikor a riporter megkérdezte véleményét Quemoy és Matsu szigetéről. "Uram, elég gondom van nekem magammal is, hogy össze ne csapjanak a hullámok a fejem felett, mit törődöm én a Távolkelet, tel!" mondotta a newyorki businessman. Egy cipőkereskedő, aki a 9. Avenuen várta az autóbuszt, így vélekedik a Távolkeletről: "Én csak annyit tudok, hogy nekünk nem kell a háború. De mit tudom én, hátha az ellenfélnek kell. Be kell várnunk, amíg megérnek a dolgok és aztán majd meg­látjuk . . ." A Columbia.egyetem egy diákja, akinek még be kell vonul­nia, ha elvégezte tanulmányait, mondja : "Nem hiszem, hogy akad. na amerikai, aki szívesen halna meg csak azért, hogy Dulles úrnak igaza legyen". Egy teherkocsi soffőrje a 42. Streeten ugyancsak nem lehe­tett Dulles híve: "Dulles fia pap, annak nem kell harcolnia; mit törődik ő azzal, hogy mi visszük a vásárra majd a bőrünket". Végül mutatványul egy philadelphiai üzletember véleménye, aki a Rockefeller Plazán legelteti szemét a szökőkút színein : "Amióta csak emlékszem, mindig baj volt ott Távolkeleten. Előbb vagy utóbb úgyis megkapjuk azt, ami még ránk vár. Egyszer át kell esnünk rajta". Franciaország és Ontario Egy szorgalmas Globe and Mail olvasó és nyilván ugyanilyen szorgalmas levélíró néhány nappal ezelőtt levelet írt a lap szer­kesztőjének, amelyben dicséri az ontarioi sörsztrájk következtében beállt száraz állapotokat, felszólal az ellen, hogy sört Quebecből hozzanak be Ontarióba, sőt a teljes alkoholtilalom mellett száll síkra, mert nem szeretné, mondja ő, hogy olyan állapotok uralkod­janak, mint Franciaországban, ahol a kis gyerekek is részegen jár­nak iskolába és a lakosság többsége alkoholista. Mr. Norville Luck, a levélíró most ugyancsak a Globe and Mailben megkapta a választ egy franciától. Mivel a kanadai szesztörvények európai emberek körében annyi vitára adtak okot, érdemes a francia ember nyil­vános levelét elolvasni. Ez magyarul így hangzik : "Norville Luck úr levelére válaszolva, aki egészen biztosan soha életében nem járt Franciaországban, meg szeretném mondani, hogy én magam Pá. rizsban születtem, ott jártam iskolába, bejártam egész Franciaor. szágot, de soha még részeg iskolásgyereket nem láttam. De az ilyen tudatlan embereknek nem elég, hogy saját esztelen szesztör­vényüket akarják megvédeni, amely szerint Ontarióba nem szabad Quebecből sört hozni, saját kertjében az ember nem ihat egy üveg sört, vagy pláne vendégét nem kínálhatja meg egy kupica jó ital. fal, nem állhat a bárban, hogy elfogyasszon egy pohár üdítő bort stb., a levélíró józansági buzgalmában annyira megy, hogy más országokat is csúnyán megrágalmaz. De hát, hol lehet összehason. lítani egy francia éttermet, vagy kávéházat, vagy bárt, azokat a szép modern, tágas, nagyablakú kedélyes helyiségeket, ahová bár. mikor bemehet, leülhet akár egész családjával is (képzelje, Mr. Luck, még a gyerekeivel is!), hogy élvezettel fogyasszon el egy pohár nemes italt, ahogy civilizált emberekhez való, hol lehet azo­kat a kulturált helyiségeket összehasonlítani a maguk mocskos, füstös,, ablaknélküli, istállókhoz hasonló itatóhelyiségeikkel, ami­ket Önök tavernáknak csúfolnak? Aláírva: M. C. Caillon, torontoi lakos". M. KATONKA MÁRIA: Örök mécsek! DR. TAKÁCS SÁNDOR: RÉGI MAGYAR ASSZONYOK . . . VII. Takács Sándor jegyzi, hogy a fejlődés és haladás Rudolf császárig állandó. Habsburg Rudolf császárral azonban elkezdődik Ha­zánkban a harc a magyar nemzeti szellemi­ség ellen is. ,,1539-ben megindult az egész országban a török háború, amelyet mindenki nagy örömmel várt ■— írja dr. Takács — vala­mennyi párt egyesült, s az ország fővitézei szentül hitték, hogy a nagy harcot sikerrel vívják meg és felragyog Magyarország elho­mályosult csillaga. Győztünk itt is, ott is... ugylátszott, hogy a szarvára fogyott török hold alászállóban van. Ami a pacsirta a pi­ruló hajnalnak, olyan volt a siker az ébredő nemzetnek. Sajnos, ez alkonyodó század e szép reményt hamar letarolta. A magyarok a császári hadseregben bíztak. Ez a sereg azonban több kárt tett a magyar vagyonban, mint a törökében, s jobban gyűlölte — saját Isten nevére esküdött Habsburg császárunk katonája a — magyart, mint a pogány el­lenséget!!! Azután vele együtt a rác, román, a török és a tatár, mert Bécsből olyan po­litikát folytattak, amely inkább a magyar­ság, mint a törökség gyengítését szolgálta.. Koronázott császárunk Básta hadát küld­te a Nemzetre. Magyarország koronázott ki­rálya utasításul adta Bástának, hogy ölesse, égesse, akasztassa, pusztítsa a rebbelis ma­gyarságot, s jó érzésű németeknek oszto­gassa a magyar földet. És Básta szószerint teljesítő ura parancsát. Erdélyben például, e szép tündérországban (Erdély neve a 16. században) olyan világ volt. hogy nem ta­láltak elegendő bicskát, amivel az elfogott magyarság nyakát elnyisszanthatták vol­na...” 1593-ból idézünk, nem pedig a bolsevista megszállás alatt élő Magyarországról. Isten szent nevére esküt tett Habsburg császá­runk adta a parancsot ellenünk Bástának — cseh rablóvezér volt — és nem Sztálin Rá­kosinak. A történelem ismétlődik... minden elnyomó egyforma eszközeiben. Rudolf azon­ban nem egyedül volt a Habsburgok között, aki Isten nevére tett esküjét így tartotta. .. hanem sajnos... így ment ez végig. Isten különös kegyelmének köszönhetjük, hogy hogy Hazánk megszabadult tőlük. Hiszen közöttük az az uralkodó, akire még arány­lag legszívesebben emlékeznek vissza apáink — Ferenc József is — az aradi 13 tábornok halálos ítéletének aláírásával — valamint az orosz haderőnek 1849-ben történt Magyar­­ország legázolására szóló kérésével írta ne­vét a magyar történelembe. S bár elkövetett aránylag mindent azirányban uralkodása ké­sőbbi idején, hogy feledtesse a gyászt Nem­zetünkkel, mégsem tudott s°ha közel fér­kőzni a magyar szellemiség fellegváraihoz. Hiszen amikor az Ezeréves ünnepélye volt nemzetünknek — Millenium — s mindenki rózsásnak látta a világot Hazánkban, az uralkodó kegye folytán, abban az esztendő­ben alapították a „kivándorlók irodáját” Budapesten a Fiumei utón — írja a verej­tékező magyarság szent püspöke: Prohász­­ka Ottokár. 1593-tól 1896-ig, így módosult a magyarság elleni politika saját hazájában! Igen szép számmal vannak történészeink, akik az ország pusztítását a középkorban, a török hódoltsággal járó háborúnak tudták be... nem egészen így van az, mert lám saját császárunk hada sem akart különb lenni, mint az általa „pogánynak” tartott török. Míg azonban a török csak az ország anyagi és területi értékét követelte tőlünk — hódoltságot — addig a másik zsarnok a magyar szellemiség ellen is elkezdte a gene­rációkon át folytatott harcát, — mint fent írtuk. Divat volt a múltban a királyoknál, hogy „Isten kegyelméből” való királynak nevez­ték magukat. Magyar Alkotmányunk pedig (Arany Bulla 1241) kimondja, hogy a ural kodónak esküt kell tennie arra is, hogy né­pünk bevett szokásait, erényeit, stb. meg' tartja és másokkal is megtartatja... Régi magyar asszonyaink, anyáink pedig azt látták, hogy az, ami eddig erény volt s amelyet féltő gonddal csöpögtettek a fejlő­dő ifjúság leikébe, — egyszerre csak bűn lett. Akár napjainkban, a bolsevista igában nyögő hazánkban. A gyenge női lélek, a csa­ládjáért aggódó anya, abban az időben is, de nem szűnt később sem a Rákóczi féle harcoknál — mint látjuk a későbbiekben. Habsburg Rudolf — akár a következő Habsburgok a 400 éves uralkodásuk alatt — úgy igyekezett feltüntetni uralkodását, mintha minden cselekedetében Isten szolgá­latát kívánná teljesíteni. Minden elítélendő cselekedetére, amelyet Nemzetünk ellen el követett —, akár a következők is — az Egy ház palástját akarta takarni. Valláserköl esi síkon támadni kívánta elődeinket ő, aki Isten nevét bizony igen hiábavalóan vette fel, mert minden ténykedése egyedül a Habsburg dinasztia erősítése volt. Láthat­juk majd a későbbiek folyamán, hogy utó­dai is, még a korukbeli római pápa utasítá' sát sem veszik semmibe, hogyha az rövidí­tené a dinasztia érdekeit, vagy anyagi hi­ányt szenvednének. Rudolf hát új erkölcsöt hirdetett meg. .. minden jó és nemes volt, amely jó volt Bécsnek. Istentagadás... ha­zaárulás . .. mindezért grófi cím, vagy nagy kitüntetés járt. Mohács előtt a magyarság soraiból kiváló hadvezérek, nagyhírű tudó­sok, valóban — nemcsak született — szelle­mi arisztokráciák emelkednek ki. Rudolffal megszűnt az, hogy valaki kiemelkedhessék a Nemzet szolgálatáért és előtérbe jut az, aki hajlandó az uralkodóház kegyeiért ki­lincselni és fajtájára árulkodni. A régi ma­gyar asszonyok nevelési módszere egyszerre szembetalálja magát a szolgalélek típusával. Ez ellen úgy védekezik, hogy egyszerűen semmibe sem veszi az új módit. Nem szű­nik a lélek útját Isten országa felé és az ember útját a földi célok felé irányítani. Folytatjuk. Hogyan ismerhetjük meg Kanada legkedveltebb süteményeit Chrisílies WgQOOOOCOOOQflOQPQOQOBfflOD'3000000B«>OOQOOMOOOOOO& Kanadában kevesebb az előítélet, mint az USA-ban Kanadában az emberek ke­vesebb előítélettel vannak más fajok, vallásfelekezetek és nemzetiségek iránt, mint az Egyesült Államokban. E téren Toronto elfogultabb, mint Montreal. E megállapítások voltak azon megbeszélések eredmé­nyei, amelyeket a Canadian Council of Cristiane and Jews (a Keresztények és Zsi­dók Kanadai Nagytanácsa) együttesen a montreali Hu­man Relations Research Centre folytatott le e téren. (Emberi Kapcsolatokat Ta­nulmányozó központ). Viszont tény az, hogy még van előítélet Kanadában is és hogy sokkal erősebb Bri­tish Columbiában ég Saskat­­chewanban, mint az ország többi részén. Több az előítélet olyan „egységes” lakosú városok­ban, mint Toronto és Quebec City, mint a „kozmopolita” Montrealban. Bár Montrealban a helyzet általában kedvezőbb mint Torontóban és Quebec City­ben, e városban is van u. n. „csoport-előítélet” (egyes csoportokkal szemben meg­nyilvánuló ellenszenv). ELŐZÉKENY KISZOLGÁLÁS A Nyugat-Németországban megjelenő Remscheider Ge­neralanzeiger című lap szom­bati számában feltűnő he­lyen a következőket közölte: Kedves olvasónk! Tudjuk, hogy önt is aggasztja a nem­zetközi helyzet alakulása. Ne féljen, pihenjen nyugodtan, vasárnap, ha bármi komoly történnék, különkiadásban úgyis értesítjük. MENEDÉKJOGOT KÉRTEK Kopenhágából jelentik: A lengyel halászati felügyelő­ség két tisztviselője dán menedékjogot kért, miután egy lengyel motoroshajó ka­pitányát arra kényszerítet­ték, hogy Bornholm dán szi­getre vigye őket. A balti tenger partjain lakó lengye­lek minden alkalmat megra­gadnak, hogy a szabad világ­ba menekülhessenek. Az idén már több mint százan választották ezt a tengeri utat, nyugatról keletre még nem „menekült” senki. < A legnagyobb fedett cirkusz a világon < < i i i 4 < 4 i Szeptember 29.től okótber 4-ig < 100 SZENZÁCIÓ KÁPRÁZTATÓ J Számos európai attrakció Naponta két előadás 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 i Kék : $1.75. Zöld és szürke: 4 $1.00 4-------~-----------.---------­délután 2.15-kor és este 8.30-kor Jegyek már kaphatók : MAPLE LEAF GARDENS Árak: Páholy $2.50 A kék-fehér háromszög a Christie csomagokon biztosítja a minőséget. Sok nemzedéken át ez volt a kanadaiak szimbóluma a tisztaságot és a jó izt illetően. 27 különféle változatban kapható. Ezen a héten kóstolja meg a CREMO-t, az eperrel töl­tött, friss, omlós kókuszizű süteményt. Micsoda élvezet I CHRISTIE, BROWN and COMPANY, LIMITED 817 A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL Tudósok az emberi fajok keveredéséről A Montrealban ülésező genetikai világkongresszus tudósainak egybehangzó megállapítása szerint a különböző emberi fajok keve­redése élettani szempontból egészséges jelenség. Minél több ilyen vegyes házasság jön létre a világon, annál közelebb állunk a bé­kéhez és boldogsághoz a földön. Dr. Norma Ford Walker, a toron­toi egyetem és Dr. Theodosius Dobzhansky a Columbia egyetem tanárai kijelentették, hogy a fajok keveredését nem szabad meg­gátolni. Dr. Walker szerint a vegyesfaju házasságok általában igen jó utódokat eredményeznek. A társadalmi különbségek itt nem ját­szanak komolyabb szerepet. Ezzel szemben nem tanácsolja az uno­katestvérek közötti házasságokat, mivel ilyen esetekben az utódok valószínűleg fokozottabb mértékben öröklik a njem kívánatos géne­ket szüleiktől. Az eddigi kutatások tudományosan legalább is ezt bizonyítják. Dr. Dobzhansky orosz származású. Az egyetemet még Kievben és Leningrádban végezte, de már 32 éve van az Egyesült Államok­ban. Véleménye szerint a kongresszuson résztvevő orosz orvosok egalább egy évszázaddal vannak elmaradva a nyugati tudomány­tól. Vénasszonyok meséit terjesztik, mint tudományos tételeket. Az orosz delegátusok görcsösen ragaszkodnak a Lyszenko.elmélet­­hez, amely a környezet befolyását az öröklődési adottságok fölé helyezi. Amit ezek az emberek (szovjet "tudósok") terjesztenek, Sí visszadobná a genetikai tudományt az őskorba, mondotta Dr. Dobzhansky. A nyugati tudósok csak a fejüket csóválják az orosz .'tudomány" hallatára. Az angolok támogatják Eisenhower politikáját Washingtonból jelenti az Associated Press, hogy Eisenhower rádióbeszédének azonnal megvolt a kedvező londoni visszhangja. Az angol külügyminisztérium bejelentette, hogy teljes mértékben támogatja Eisenhower politikáját a távolkeleti kommunista agg­resszióval kapcsolatban és kihangsúlyozta, hogy az angol kor­mánynak ezzel szemben semmiféle kötelezettsége nem áll fenn. "A közvetlenül felmerült kérdés nem abban áll, hogy mi lesz a sorsa a partmenti kínai szigeteknek, hanem abban, hogy a nemzet, közi kérdéseket nem lehet egyoldalú aggresszióval erőszakosan megoldani. Egy csendesóceáni München nem mentené meg szá. munkra a békét és egyetlenegy vitás kérdést sem oldana meg", mondja az angol külügyminisztérium. Kanadai vak egy halott nő szemeit kapta Egy középkorú kanadai vak, akinek nevét kívánságára nem hozták nyilvánosságra, egy hatvanéves amerikai nő szemeit kapta meg, aki Szarnia mellett a múlt héten egy autóbaleset következ­tében halt meg. Az autóbaleset áldozata, Mrs. Jessie Hawley már előzőleg végrendeletileg halála esetére szemeit klinikai tudományos célokra hagyományozta. Az operációt egy torontoi sebész végezte el az előirt 48 órán belül. Ezentúl ugyanis a halott ember szemét élő emberbe átplántálni nem lehet. Az operáció eredményeit ter­mészetesen nem lehet azonnal megállapítani, de minden jel arra mutat, hogy a halott nő szemeinek átültetése sikerrel fog járni. « Egymillió “önkéntessel” fenyegetnek a vörösök A kínai kommunisták rádióadásban figyelmeztették a nemzeti Kínát, hogy most, miután önkéteseiket kivonták Észak-Koreából, az egymillió kínai "öhkéntes" készen áll, hogy a világ bármely másik pontján harcoljon a támadók ellen. Itt természetesen kom­munista észjárással "támadók" alatt az amerikaiakat értik, ők pe­dig csak békevédelmi harcban ölik ezerszámra a partmenti szigetek békés lakóit.

Next

/
Thumbnails
Contents