Kanadai Magyarság, 1958. július-december (8. évfolyam, 57-108. szám)

1958-08-30 / 74. szám

KANADAI MAGYARSÁG 3 VIII. 74. szám, 1958 augusztus 30., szombat Kanadai Notesz Az ontarioi vadásztörvények szigorúak Ontario nagy kiterjedésű tartomány, mely bővelkedik vadban és halban. Ezért sok­szor ä halászok pradicsomának nevezik. Ta­vait, folyóit és erdőit évente sokezer ember keresi fel úgy a tartományból, mint más vidékekről és országokból, hogy kielégítse vadász- és halászszenvedélyét. A vadászatot és halászatot szabályozó rendelkezéseket a The Game and Fischeries Act (Vadász és halásztörvény) szabályozza, amelynek végrehajtása az ontarioi Mező és Erdőgazdasági Minisztérium hatáskörébe tartozik. Mindazon ontarioi vadászok és halászok, akik a tartomány egyik részéből sokszor távolfekvő más vidékekre utaznak vadászat, vagy halászat céljából, kell hogy ismerjék e törvény rendelkezéseit. Ha vala­mely rendelkezésével nincsenek tisztában, vagy azt nem értik, forduljanak a Mező és Erdőgazdasági Minisztérium legközelebbi osztályához, vagy kirendeltségéhez, amely minden felvilágosítást készségesen és in­gyenesen megad. Ontarioi lakosoknak, amennyiben nem valamely tartomány területén fekvő nem­zeti parkban akarnak halászni, nincs szük­ségük halászati engedélyre. De minden nem ontarioi lakos csak engedéllyel halászhat. 1957-ben több mint 400.000 halászati enge­délyt adtak ki a hatóságok a tartomány te­rületén kívül lakó személyeknek. További 4200 halászati engedélyt kaptak olyan, a tartomány területén kívül lakó csoportok, akik szervezett táborokban laktak. Az onta­rioi lakosoknak kiadott engedélyek száma 6700-at tett ki. Mindenkinek, aki Ontario területén va­dászni akar, vadászati engedélyre van szük­sége, akár a tartomány területén lakik, akár nem. 1957-ben összesen mintegy 310 ezer vadászati engedélyt adtak ki. Ehhez hozzászámítandó további 28.900 olyan enge­dély, amely csak a nyári idényre szólt, vagyis március elsejétől augusztus elsejéig. A jávorszarvasra kiadott engedélyek száma az 1951-es 1400-as számról 19.262-re emel­kedett 1957-ben. A deer (amerikai őz) vadá­szatára kiadott engedélyek száma megha­ladta a 100.000-et. A vadászati és halászati rendelkezések és büntetések igen szigorúak. Vadőröknek nem áll módjában, hogy a büntetések alól kivé­telt tehessenek, mivel ez ellenük lenne fel­használható a jövőben előforduló hasonló esetekben. A rendelkezések nem tudása nem mentesít sem a felelősség, sem a büntetés alól. Mindenkinek, aki vadászni, vagy ha­lászni megy, kötelessége az illető területen érvényben lévő vadászati és halászati tör­vények legutóbbi rendelkezéseit (sokszor évről-évre változnak) megismerni. A törvények értelmében a tartomány egyes részei „védett területeknek” lettek nyilvánítva. Ezeken bizonyos vad- és halfaj­ták vadászata és halászata tilos. Bárki, aki ilyen vidékeken a védett vadra vadászik, vagy védett halat fog, a törvény rendelkezé­sei értelmében büntetendő cselekményt kö­vet el és ellene eljárás indítható. Az utóbbi években erősen megszaporodott a vadászati és halászati törvény elleni kihá­gások száma. A tettesek sok esetben újka­­nadások voltak, akik nem ismerték a védel­mi törvényeket. Voltak közöttük olyanok is, akik egyszerűen nem vették maguknak a fáradtságot, hogy a vonatkozó rendelkezése­ket megismerjék. A Mező és Erdőgazdasági Minisztérium figyelmeztet mindenkit, hogy a vadászati és halászati törvény megsze­gése nemcsak az elejtett zsákmány és a va­dászati és (vagy) halászati felszerelés el­vesztését vonhatja maga után, hanem ezen­kívül az eset súlyosságához mért nagyösz­­szegű pénzbüntetést is. Ezért tehát igen fon­tos, hogy a rendelkezéseket előre megismer­jük. A Mező és Erdőgazdasági Miniszté­rium akár szóban, vagy írásban (levél, vagy e célra külön kiadott könyvecske által) kész­ségesen ad felvilágosítást minden a tarto­mány területén érvényben lévő vadászati vagy halászati rendelkezésekre nézve. imiiiiimiiimiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiimiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiii M! A HELYZET OTTHON! Nagy Imrének és társainak meggyilko­lása miatti felháborodás még ma sem csök­kent az országban. A kormány által meg­indított terrorhullám csak arra volt jó, hogy az izzó gyűlöletet fokozza. Az újabb letar­tóztatásokkal meg lehetett erősíteni a biz­tonságot, meg lehetett félemlíteni a népet, de a lelki ellenállást nem lehetett megtörni. A szovjet csapatok jelenléte, az ÁVO minde­nütt meglévő ellenőrzése és terrorja követ­keztében az ellenállás hangtalan, néma, de annál elkeseredettebb. Ma már biztosan meg lehet állapítani, hogy a Kádár-Münnich féle államvezetés Nagy Imréék meggyilkolásával elvesztette utolsó belső támaszát, azt a ré­teget, amelyet rábeszéléssel, fenyegetőzés­sel, reálpolitikára való hivatkozással eddig együttműködésre kényszerített. Ezen nem segít az a tény sem, hogy ők csupán nevü­ket adták oda a szovjet által elrendelt gyil­kosságokhoz. Egyik Bruxellesbe érkezett vásárlátogató így foglalja össze a nép hangulatát: „Az or­szág gyászát a kormány nem tudta meg­akadályozni. A nyilvánosságra hozatal utáni nap estéjén üresek voltak a színházak, mo­zik, mulatók. Az ország így gyászolt. Az iskolákat két napra becsukták, mert Buda­pesten több helyen a gyerekek az első óra előtt gyertyákat tettek a tintatartóba és úgy-várták a bejövő tanárt. Két nap múlva minden tanteremben előzetesen odaállított őr fogadta a gyerekeket. Szegeden néma tüntetés zajlott le. Egyik nap délután egyre sűrűsödtek a Dugonics téren a gyászkarszalagot viselő emberek. Mire a rendőrség észrevette és kivonult, már több mint 1500-an sétáltak a téren és a környező utcákon. A rendőrség kivonulá­sakor gyorsan leszedték a karszalagokat és eltűntek. A következő éjjel mintegy 80 embert letartóztattak.” EGY SZOVJET HADOSZTÁLY ELHAGYTA MAGYARORSZÁGOT — MENNYI MARADT? Rádió és sajtó egyformán jelenti a hirt, hogy július 16-án Győrött, Tatabányán, Do­rogon és Piliscsabán „szeretettel búcsúztat­ták a távozó szovjet katonákat”. Ebben az évben egy hadosztállyal tovább csökkent a Magyarországon tartózkodó szovjet csapa­tok létszáma. Ezt a „csökkentést” már ismerjük. Du­nántúlról átviszik Tiszántúlra, vagy Nóg­­rádból Bács-Bodrogba. De hogy ezt nagy hű­hóval teszik, mutatja, hogy az ország han­gulatán szeretnének javítani. A magyar nép olyan szeretettel búcsúztatná a szovjet csa­patokat, amit egy halálos betegségből fel­gyógyult ember „szeretettel búcsúzik” be­tegségétől. A DOHÁNY SZEZONRA KIBŐVÍTIK A RENDŐRSÉGET L. W. Smith, Tillsonburg polgármesteré és Burt Neale, városi jegyző bejelentették, hogy a munka hiány és a túl forgalmas do­hány szezon arra késztették a város vezető­ségét, hogy a rendőrség kisegítésére egy ideiglenes rendőr tisztet állítsanak be. Wil­fred Dalby, a Works Departmentnek egyik tisztviselője lesz az ideiglenes alkalmazott kisegítő. így a rendőrség tagjai újból a normális szolgálati idejüket fogják a ren­dőrségen tölteni. A forgalmas szezonból ki­folyólag, amelyhez még T. L. Corbett-nek, a Chief Constable-nek a betegsége is hozzájá­rult, a rendőrség tagjai eddig a hét minden napján szolgálatban voltak. Az alkalmi ki­nevezés legalábbis a dohánytörés befejezé­séig marad érvényben. FIGYELJE POLITIKAI HÍREINKET! Minden nemzetközi esemény, amelyet évek óta megjósoltunk, következetesen bevált ! HÉT GYERMEK ÉS HÁROM CENT ÖSSZVAGYONA A TŰZVÉSZ UTÁN Az ottawai Alexander Cre­te hetek óta a kórházban fekszik, ő maga is beteg -és munkaképtelen, hét gyerme­kének sajátmaga főzött és a családi pótlékból tengették mind a nyolcán életüket. Már a gázt és villanyt is ki­kapcsolták lakásán, mert a számlákat hónapok óta nem tudja fizetni. Most meg rá­adásul éjjel kigyulladt a ház is, amelyben laktak, úgy hogy hajléktalanokká váltak. A gyermekeket, akik 13 és másfél év között vannak, Crete kénytelen volt beadni egy gyermekvédelmi men­­lielybe, ő maga pedig három centtel a zsebében és teljesen összeroppanva és nem sokat törődve már az élettel, isme­retlen helyre indult el. • HALÁLBÜNTETÉS LOPÁSÉRT Belgrádból jelenti a Reu­­ter-iroda, hogy Romániában bevezették a halálbüntetést a „társadalmi tulajdon” ello­pásáért. A hír szerint azért volt szükség erre drasztikus intézkedésre, mert az üze­mekben, közületi boltokban, állami vállalatoknál a lopá­sok olyan méreteket öltöt­tek, hogy ezt már csak egy­néhány elrettentő példával tudják megakasztani. A „szocialista tulajdon” szétlo­­pásának, amint arról már többször is írtunk, főleg az az oka, hogy annak látható tulajdonosa nincsen, senki sincsen érdekelve annak fenntartásában és megőrzé­sében, az államosított ipar­ban és kereskedelemben a fi­zetések olyan gyalázatosán alacsonyak, hogy ezzel egye­nesen lopásra kényszerítik az alkalmazottakat. Ha az álla­mosítás a jólétet jelentené, akkor senkinek sem kellene a „közös tulajdonból” még hozzálopni, hogy család­ját tudja élelmezni és fenn­tartani. • HAMIS CSEKKEL FIZETETT Csalásért vonta felelősség­re a torontoi bíró a 39 éves Thelma Heapset, 13 gyer­mek édesanyját, mert három esetben élelmiszert a gyer­mekeknek fedezetlen csek­kért vásárolt. A tárgyaláson a bírót meglepte Mrs. Heaps őszintesége, amikor kijelen­tette, hogy ezt már évek óta csinálja, az ilyen csekkekkel való fizetés úgyszólván szo­kássá vált nála, mert külön­ben a sok gyermeket élelem­mel sem tudta volna ellátni. A bíró azonban csak három esetben vette bizonyított­nak a csalást és Mrs. Thel­­mát kerek 50 napi elzárásra ítélte. Mrs. Thelma Heaps saját számítása szerint ezer esetben is elkövethette a 4— 5 dolláros csalásokat, amivel vagy 5000 dollár jogtalan hasznot szerzett magának. A „KANADAI MAGYARSAG" HIRDETÉSEIT MINDEN MAGYAR OLVASSA! INNEN-ONNAN AZ ALGÍRI FELKELŐK KIVÉGEZTEK EGY FRANCIA TISZTET Az algiri arab nemzeti fel­szabadító mozgalom megtor­lás címén minden hadi joggal ellentétben álló gyilkosságot követett el egy francia tisz­ten, aki a felkelők elleni há­borúban fogságba esett. Az arabok felszabadító mozgalma átiratot intézett a francia katonai hatóságok­hoz és egy arab hetilapban is közzététette, hogy Olivier Dubos francia" hadnagy ki­végzése elrettentő figyelmez­tetés akar lenni a franciák felé, akik jogtalanul végez­tették ki a fogságba került Salhi Hocine arab felkelő­tisztet. Édesanyjának szóló levelet is küldtek Dubos hadnagytól, amelyben kivég­zés előtt búcsúzik anyjától és azt írja, hogy a több mint egyhónapos fogság ideje alatt az arabok embersége­sen bántak vele. Dubos meg­gyilkolását a francia lapok mindenütt mint vadállati kegyetlenséget bélyegezték meg. A gyilkosság lényege­sen rontotta az algiri fran­ciák és arabok közötti vi­szonyt. • AZ ÁGYBAN VALÓ DOHÁNY­ZÁST BÜNTETNI FOGJÁK Frank Clifton torontoi vá­rosatya a városi tanács előtt olyan szabályrendelet meg­hozását sürgette, amely til­taná az ágyban való dohány­zást. „Hanyag dohányzók veszélyeztethetnek életeket és tönkre tehetnek nagy va­gyonokat anélkül, hogy őket ezért felelősségre lehetne vonni” — mondotta Clifton tanácsos. Wallace Angus vá­rosi ügyész felszólalásában nem sok értelmét látta az ilyen szabályrendeletnek, mi­vel ezt gyakorlatban csak a legritkább esetekben lehetne kikényszeríteni, mert előfel­tétele a feljelentés vagy tet­tenérés. A hálószoba viszont olyan hely, ahová hatósági közeg rendes körülmények között nem szokott belépni. HUSSEIN KIRÁLY ANGOL SOFFŐRJE Hussein jordániai király­nak angol soffőrje van, aki­vel akkor ismerkedett meg, amikor Angliában a Harrow Sehool diákja volt, Maurice Ravner soffőrnek pedig ugyanott volt autóvezető műhelye, ahová a király is be szeretett járni. Hussein ko­csija páncéllemezekkel van „kibélelve”, a kocsi ablakai mindig le vannak függö­­nyözve. Amióta Feishalt, Hussein unokaöccsét Irak­ban olyan gyalázatosán meg­gyilkolták, Hussein egy 60 tagú katonai védőcsapattal kísérteti magát minden út­ján. A testőrség négy kocsi­ban kíséri az uralkodót, úgy hogy megközelítése máj d­­nem lehetetlen. Egy levél, amelyet nem küldtek el London, Anglia. — VI. György király levelet írt Hitler Adolf, nak 1938-ban, s úgy fordult hozzá, mint egy kiszolgált katona a másikhoz, de a levél, amelynek célja a háború kiküszöbölése lett volna, soha sem ment Berlinbe s erre ezért válasz sem érkezhetett. Ezt írta most meg John Wheeler-Bennett, VI. György király élet­rajzának megírója. John Wheeler.Bennett, akinek rendelkezésére bocsájtották az egész királyi irattárt a legbizalmasabb levelezéssel együtt, meg. írja, hogy VI. György angol király személyes üzenettel akart for. dúlni Hitler Adolfhoz, hogy elhárítsa az angol és német ifjúság millióinak pusztulását a II. világháborúban. A levél elküldését a később miniszterelnökké lett Winston Churchill hiúsította meg. A király történetéből megtudjuk azt is, hogy a háború kitöré­sekor az angol király nem akarta Churchillt miniszterelnöknek, he. lyette Lord Halifaxot bízta meg a kormány alakításával, de a par. lament nyomásának engedve pár nappal később Churchillt hívta magához és kérte fel kormány alakításával. Neville Chamberlain a háború első napjaiban mondott le miniszterelnökségi tisztségéről. Később azután a háború folyamán VI. György király nagyon megszerette Churchill miniszterelnököt és egyik legbúzgóbb csodá­­lója és híve lett Churchillnek. 1940 márciusától egészen a háború befejezéséig a legynagyobb egyetértés uralkodott VI. György an­gol király és Winston Churchill között. A viszony, amely a két ál­lamférfi között kialakult, a legmeghittebb barátság jeleit viselte ma­gán. A háborús király életrajza rövidesen meg fog jelenni könyv alakjában s annak igen sok magyar vonatkozása is lesz. VI. György király 1952-ben halt meg. Churchill még ma is él. A 86 éves angol államférfi emlékiratait már megírta és kiadta. Az angol király élet­rajzából újabb megvilágításban látjuk a nagy németgyülölő angol politikus lépéseit. Bizonyos, hogy sok minden másképpen fordult volna, ha a király levelét Hitlerhez nem sikkasztják el a felelős an­gol politikusok. Amerikai posta FAJI ELFOGULTSÁG ÉS IPARI FEJLŐDÉS Fennmaradhat-e a faji elfogultság az ipari fejlődés ellenére is? Az Oberlin College társadalomtudományi tanárai, J. Milton Yinger és George E. Simpson, vetik fel e kérdést a The Antioch Review (több amerikai egyetem hivatalos lapjának) legújabb számában. Az értekezés elsősorban a mozgató erőket kutatja, a déli államok társadalmi fejlődésében. Hogy milyen ütemben fog végbemenni az a folyamat, hogy a déli államok iskolái ne tegyenek megkülönböztetést fehér és néger diákok között, sem Little Rock polgáraitól, sem a Legfelsőbb Bíróság döntésétől nem függ. A faji megkülönböztetés nemcsak egyéni Ízlés vagy szokás dolga. Az országban végbemenő ipari térhódítás a faji megkülönböztetés szokásait gyökerükben támad­ta meg. Mások is elismerik, hogy a faji elfogultságon gyógyíthatatlan sebet ejtett száz évvel ezelőtt a gyapot filokszéra megjelenése. A délkeleti államok közgazdasága addig kizárólag a . gyapot terme­lésére vált alapítva. Mihelyt a gyapottermelés alábbhagyott, a Dél egyre gyorsabb ütemben iparosodni kényszerült. Az iparosodással a városok kibővültek, a munkások órabérre kezdtek dolgozni, a szakszervezetek a munkások érdekében sikra­­szállottak, a munkaalkalmak megszaporodtak, az irás.olvasás tu­dománya általánossá vált, a demokrácia elvei diadalra jutottak. A néger jobbágy vagy részesarató, a városi polgárokká váltak. Az 1940 és 1950 évek között a déli farmok egymillió néger lakost vesztettek el, akik onnan városokba költözködtek. Az iparosodás és a városok fejlődése nyomást gyakoroltak a társadalmi viszonyokra. A városi kereskedő talán nem szereti a né­gereket, de szereti a vevőket. A gyárosnak olcsó és jó munka­erőre van szüksége és ellenzi, hogy a szakszervezetek vagy má­sok mesterséges korlátozásokat állítsanak fel a munkapiacon. A szerzők statisztikai adatokkal támogatják állításaikat, kö­zépiskolát végzett néger diákok száma az utolsó negyedszázad alatt megháromszorozódott, míg a fehéreké csak megduplázódott. 1940-ben a néger alkalmazottak között csak 7% volt az értelmi­ségi foglalkozású, 1950-ben 12%. A javulás itt is sokkal nagyobb, mint a fehér munkások táborában. A szakszervezeteknek ma 250.000 néger tagja van és több szakszervezet hevesen harcol az elfogultság ellen. 1920-ban még csak 70.000 néger polgár vett részt politikai választásokon, 1956- ban 1,400.000, tehát húszszor annyi. A Federal Civil Rights Act következtében, amelyet a kongresszus tavaly fogadott el, tíz éven belül két és fél millió néger polgár fogja szavazati jogát gyakorolni. A szerzők elismerik, hogy még sok nehézséget kell legyőzni, amíg teljes demokrácia érvényesülhet Amerikában, de mégis így fe­jezik be értekezésüket: "A faji megkülönböztetés elmúlt korsza­kok csökevénye és a húszadik század második felének társadalmi életébe nem illik bele. Bár nem fog azonnal és nyomtalanul eltűnni, alapjai már régen megdőltek". Common Council Szerkesztői hir Örömmel közöljük Hamilton és környékén lakó olvasóinkkal, hogy Hamiltonban fiókirodát állítottunk fel, melynek vezetésére a mindenki által szeretett és becsült id. Dr- Mészáros József kapott megbízást. Hamiltoni szerkesztőségünk címe: 45 Walnut St., E Kérjük Hamilton és környékén lakó olvasóinkat, hogy úgy előfize­tési, mint hirdetési ügyben forduljanak bizalommal Dr. Mészáros munkatársunkhoz. pénzátutalás? ikka? gyógyszerek? OLCSÓN, GYORSAN, BIZTOSAN, GARANCIÁVAL. Forduljon a kontinens legnagyobb hatóságilag engedélyezett Intézetéhez. Kérje a legújabb hivatalos árjegyzéket. Magyarul levelezünk. RflVAI QFNFPAI A1ÍFNPY 273 Spadina Ave. (Regency Building) Toronto, Canada HUI HL ULITLUm, nui-liu 1 TELEFON : EM. 4-9333, EM. 4-9334. EM. 4-9335, EM. 4-9336.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents