Kanadai Magyarság, 1958. július-december (8. évfolyam, 57-108. szám)

1958-08-30 / 74. szám

VIII. 74. szám, 1958 augusztus 30., szombat 2 KANADAI MAGYARSÁG 996 Dovercourt Road, Toronto, Ont., Canada Telefon : LE. 6-0333 Főszerkesztő : KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szerdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: 996 Dovercourt Rd., Toronto Hivatalos órák: reggel 9-től délután 6-ig Előfizetési árak : egész é vre $10.00, fél évre $.6.00 egyes szám ára: 10 cent Amerikában : egész évre $12.00, fél évre $7.00 Vilatibélytg n«lkül érkezett levelekre nem válaszolunk I Felhívás nélkül beküldött kéziretoket, képeket, nem érzünk meg és nem küldünk eteese még külön felhívás, vagy portéköltség mellékelése esetén sem. A közlésre al­kalmasnak talált káziratok esatében is fenntartjuk magunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk, lerövidítsük, vagy megtoldjuk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláirt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelés. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief: LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Wednesday and Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Rd., Toronto, Ont. “A vörösök verik Nyugat í propagandáját” A Genfben tartózkodó Chan Hioon, a burmai legfelsőbb bíró­ság elnöke nyilatkozott újságírók előtt a Délkeletázsiában folyó kommunista és az ezzel szembenálló nyugati propagandával. A kommunisták propagandája sokkal ügyesebb és hatásosabb, mint a nyugatiaké, mondotta az európai kultúrájú burmai bíró. "A Nyugat még a propagandában Is határozatlan, habozó, mintha sajátmaga sem lenne meggyőződve arról, amit saját igaz­ságának hirdet, meglátszik, hogy nincsenek ebben gyakorlott em­berei, a diíettántizmus nyomait viseli magán minden propaganda­akció. Ezzel szemben a kommunisták latba vetik minden propa­ganda tudományukat és művészetüket minden lehető alkalommal, fanatikusan és kitartóan folytatják propagandájukat és ahhoz az elvhez tartják magukat, hogy még ha rosszat és hazusgságot is mondanak, a századik, vagy ezredik elmondásnál mindig akad­nak, akik azt a végén el is hiszik nekik. Egész Délkeletázsiát, így Burmát is, a szovjet és Vöröskína igen jó minőségű, magas színvonalú könyvekkel, folyóiratokkal, falragaszokkal, röplapokkal, brossurákkal árasztja el, míg érté­kesebb nyugati könyvet alig lehet kapni, legfeljebb csak drága pénzen lehet megvenni. A kommunisták által szállított filmek a propaganda szempont­jából igen jól át vannak gondolva és ügyesen vannak megren­dezve. Minden egyes kommunista film végén megtaláljuk a nevelő tanulságot, amelynek természetesen az a célja, hogy közelebb hoz­za a nézőket a kommunista világnézethez. Az USA-ból, vagy Ang­liából importált filmek pedig csak a szexuális hatást igyekeznek elérni a nézőközönségben, a gengsztereket nem csak mutatják, hanem dicsőítik is, a rock'n roll-t az ifjúság ideáljává emelik. A kommunisták megragadnak minden alkalmat, hogy gazdasági és főleg kulturális csereakciókat, utazásokat rendezzenek az ázsiai népekkel. Faji előítéleteik nincsenek, vagy legalább is nem mutat­ják azokat ki és tüntetőleg megbecsülik az ázsiai népek kulturális és művészeti alkotásait. Valahányszor egy ázsiai kulturdelegáció visszatér Moszkvából, annak tagjai önkéntelenül is a szovjet élet és életforma dicsőítőivé válnak. Az oroszok és vöröskínaiak fél­tékenyen melengetik keblükön az ázsiai népeket, rokonszenvük megszerzésére és megszilárdítására áldozatoktól sem riadnak vissza, óriási pénzösszegeket költenek a propagandára és — ahogy ők mondják — a népek közötti testvériség kiépítésére. A Nyugat ezzel szemben teljesen elhanyagolja ezt a vonalat. Az ázsiai népek kulturális fejlődésével egyáltalán nem törődik. Fölényesen viselkedik minden ázsiai kultur-megnyilatkozással szemben. Amíg a kommunisták sorra alapítják a szovjetbarát tár­saságokat és azokat nagy összegekkel dotálják, addig a nyugatiak ilyesmire nem is gondolnak, saját társaságaikba ázsiai embereket be nem fogadnak, mindenki elől, mint valami természetfölötti lé­nyek elzárkóznak. Míg az angolnyelvű könyvtárakban igen sok értéktelen irodalmat lehet találni, a kommunista könyvtárakban ingyen adnak nem csak művészetileg értékes anyagot, hanem ezt az ázsiai népek anyanyelvén szolgáltatják. Ilyen vonalon tehát a kommunisták határozott előnyben vannak az angolok vagy ame­rikaiak élőtt és jónéhány évi szívós és ügyes, tapintatos munka kellene ahhoz, hogy a lemaradást a nyugatiak kulturális téren be­hozhassák. A kulturpropagandával párhuzamosan megy a gazdasági be­szivárgás és átszövődés. Államilag támogatott kommunista érde­keltségű bankok szívesen és enyhébb feltételek, mellett adnak köl­csönöket olyanoknak, akikről tudják, hogy hajlamosak a kommunista ideológia befogadására, kommunista lapokat, könyveket olvasnak, vagy gyermekeiket kommunista szellemben nevelik. A kommunista felvilágosító-propaganda a kizsákmányolási politika ellen óriási szerepet játszik a semleges délkeletázsiai népek életében. Mond­hatni, hogy ezek a népek ma még semlegesek, de gondolkodnak és a jobbat keresik. A nyugatiakon múlik, hogy jobbat és olcsób­bat nyújtsanak, s azt önzetlenebből tegyék, mint a kommunisták, mert csak úgy nyerhetik meg a csatát Délkeletázsiában", fejezte be a burmai bíró. FELFÜGGESZ­TETTÉK A SZUEZI KÁR­­TÉIRITÉSI TÁR­GYALÁSOKAT Géniből jelenti a United Press, hogy az 1956. évben az angolok és franciák szuezi támadásával Egyiptomnak okozott kár megtérítése tár­gyában Nagybritannia és az Egyesült Arab Köztársaság között folyó tárgyalások megakadtak. Anglia kétség­kívül elismerte, hogy Egyip­tomnak kártérítési igénye van Angliával szemben, de az egyiptomiak által követelt összeg akkora volt, hogy nem nyújtott további tár­gyalási alapot. A megbeszélé­seket bizonytalan időre kel­lett elhalasztani. ORVOSSZEMMEL GYOMORRÁK A gyomor rosszindulatú rákos daganata halállal végződik, ha idejekorán nem ismerik fel és nem távolítják el műtéti úton, vagy nem sugározzák be. Az összes rákféleségek közül a leggyakoribb; a rákos daganatoknak majdnem a fele gyomorrák. Fiatalabb kor­ban ritkább, inkább öreg emberek beteg­sége. A gyomorrák keletkezése még éppen any­­nyira tisztázatlan kérdés, mint általában a rákbetegségeké. Azoknak, akik a gyomor­rák öröklődéséről beszélnek, legfeljebb any­­nyiban van igazuk, hogy az a gyomoralak és gyomormüködés örökölhető, amely esetleg bizonyos ingerek esetén rákra hajlamosít. Hogy a gyomorrák miért oly gyakori beteg­ség, arra a legvalószínűbb magyarázat az, hogy az a gyomor, amely az emésztőcsatorna elején helyezkedik el, legjobban van kitéve a sokféle táplálkozásbeli ártalomnak (rendet­len étkezés, durva ételek, szesz, vegyi anya­gok, túlterhelés stb.). A daganat néha mint göbös csomó érez­hető a gyomortájékon. A gyomorrák kez­deti tünetei nem nagyon feltűnőek. Külön­böző jelek mutatnak az emésztés kisebb-na­­gyobb zavarára. A nyelv bevont, száraz, esetleg feltűnően sima, a beteg étvágytalan és feltűnően undorodik a hústól. Étkezés után kellemetlen „gyomornyomást” érez, sőt néha erős fájdalmakat. Vannak rákbete­gek, akik égető fájdalmakat éreznek a há­tukban. Gyakori a felböfögés, émelygés és hányás, különösen, ha a daganat közel van a gyomorkijárathoz. A hányadék csaknem mindig tartalmaz bomló vért. A hányadék­­nak ilyenkor káyéaljszerű külseje van, ami jellemző a gyomorvérzésre, esetleg rákra. Pontos vegyvizsgálattal a székletben is ki­mutatható kismennyiségű vér jelenléte. Hangsúlyoznunk kell, hogy mennyire élet­­fontosságú a korai felismerés, mert csak akkor van remény a gyógyulásra, ha a be­tegséget korán és gyökeresen vesszük keze­lésbe. Feltűnő az állandó és gyors testsúly­­csökkenés, továbbá az aránylag igen rövid idő alatt bekövetkező, rohamos elerőtlene­dés. A betegek szinte hamúszínűek, aminek részben a rákképződést kísérő vérszegénység részben pedig maguk a rákos mérgek az okozói. A bőr viaszszerű, sápadt, sárgás­szürkés és feltűnően száraz. A beteg leg­többször székrekedésben szenved és csak ritkán van hasmenése. A széklet gyakori fe­lvetés elszíneződése kisebb gyomorvérzé­sekkel függ össze. A rákos csirák széthur­­colása által, amely vér- és nyirokáramon ke­resztül történik, rákos burjánzások (áttéte­lek) jöhetnek létre a legkülönbözőbb szer­vekben, elsősorban a szomszédos szervek­ben, a májban, környékbeli nyirokmirigyek­ben stb., amelyek már megváltoztatják az eredeti kórképet és igen különböző tünete­ket okozhatnak. A daganatcsomók következ­tében akadályozott nyirokkeringés folytán pangás és vizenyő léphet fel a hasüregben, karokban, lábakban, a daganat nyomása miatt pedig idegzsábaszerű fájdalmak. Láz nem szokott jelen lenni. A legfeltűnőbb tü­net a mindig jelenlévő vérszegénység, az általános elerőtlenedés és a rohamos fo­gyás aránylag csekély gyomorpanaszok mel­lett. Ezért ilyen panaszok és tünetek esetén idősebb embereknél mindig gondolnunk kell kezdődő gyomorrák lehetőségére és inkább egyszer keressük fel fölöslegesen az orvost, mint később sokszor, de már hiába ! Manapság az orvosnak már számos kise­gítő vizsgálómódszer áll rendelkezésére a 5ooooooo«»o«xíooooodooíx rák korai diagnózisára. A legfontosabbak ezek közül bizonyos vérvizsgálatok, a próba­reggeli és a gyomor Röntgen-vizsgálat. A próbareggeli, illetve a felszínre hozott gyo­mortartalom alkalmat ad a gyomor belső emésztési munkájának ellenőrzésére. A rá­kos gyomortartalomban ugyanis legtöbb­ször nem található sósav, amely az egész­séges gyomornedv állandó és elmaradhatat­lan alkatrésze. Ez a jel arra mutat, hogy a gyomorban valamilyen kóros tényező van, amely a mirigyek működésében s így a gyomornedv elválasztásban is zavart okoz. A másik fontos diagnosztikai segédeszköz a Röntgen-vizsgálat. A róla elnevezett suga­rat Röntgen német tudós 1895-ben fedezte fel. Ez a sugár áthatol a lágy részeken, de nem hatol át a tömöttebb szerveken, így a csontos és a mesterségesen a szervezetbe juttatott nehéz fémsókon, például a bárium- és bizmutsókon. Ha ilyet juttatunk a gyo­morba, pép alakjában, akkor az kitölti a gyomrot. Ahol a daganat elveszi a helyet, ott persze nincs fémsó. Hangsúlyoznunk kell, hogy kétes esetekben biztosat csak az ilyen, mindenre kitei-jedő belorvosi vizsgálat hozhat. A gyomorrák lefolyása a daganat székhe­lyétől, fajától és terjedési képességétől függ. Ha kifekélyesedik és szétesik, akkor vérmérgezésben is meghalhat a beteg. Gyógyítás: Sohasem szabad arra adnunk, amit kuruzslók állítanak a gyomorráknál elért állítólagos eredményeikről. Ezzel csak elvesztegetjük a drága időt olyan esetben, amikor megfelelő kezeléssel talán megment­hető lett volna a beteg. A gyomorrák keze­lése pusztán sebészi. Ha a beteg általános állapota még megengedi, ha a rák még nem kapaszkodott össze a szomszédos szervek­kel, akkor megkísérelhető a daganat, illetve a gyomor teljes kiirtása. Meg kell vallanunk, ez igen súlyos műtét és sok esetben halálos kimenetelű. Ha sikerül,, akkor még mindig szükséges az esetleg bent maradt rákcsirá­kat Röntgen-besugárzással elölni. Ha ez a műtét már nem kivihető, megkísérelheti a sebész új összeköttetés létrehozását a gyo­mor és bél között, ami csökkenti a beteg pa­naszait és meghosszabbítja életét. N Ha a szakorvos megállapította, hogy a műtét már kivihetetlen, akkor tüneti keze­lésre, a beteg panaszainak enyhítésére kell szorítkozni. Csak folyékony-pépes táplálé­kot adjunk, így tejet, tejes ételeket, levese­ket, burgonyapürét, szitán áttört főzeléke­ket, befőttet és könnyű tésztákat. Ha a táp­lálékfelvétel már akadályozott, akkor csőrén át kell táplálnunk a beteget. Ilyen tápcsőre konyhasót, fehérjekészítményt, tojás sárgá­ját, cukrot és esetleg kávét vagy bort tar­talmaz. Ha nagyfokú az ételpangás a gyo­morban, akkor az orvos rendszerint gyo­mormosócső (szonda) segítségével távolítja el azt. Az étvágytalanság ellen étkezések előtt kis pohárka ürmöst, vagy ezerjófűteát és 10—15 csepp hígított sósavat adunk a be­tegnek (utóbbi gyógyszertárban kapható, fél pohár vízben fogyasztandó el). A szék­rekedés leküzdésére szolgálnak a beöntések, vagy a glicerincsőrék. Meg kell kísérelnünk az általános egészségi állapot feljavítását, fürdőkkel, masszázzsal (a gyomortáj elke­rülendő!) stb., de sajnos ez többnyire már nem sikerül. A fájdalmak enyhítésére szol­gálnak a gyomortájra helyezett borogatá­sok (híg ecetes vízbe mártva, két óránként cserélve). A betegség utolsó szakában már csak az orvos által nyújtott szerekkel való fájdalomcsillapítás és bódítás a feladatunk. »DOOOOOODOOOOOMOOOOOOfij B. C.-BEN MIN­DENKI GYANÚS, AKINEK CSOMAGJA VAN A British Columbia-i Nel­son városából jelentik, hogy a d^ikoborok legutóbb fel­­ujult bombamerényletei — miatt a városban és a kör­nyéken mindenki ideges és gyanakodik minden idegenre, különösen, ha csomag van a hóna alatt. A repülőtársaság egyik tisztviselőjétől kérdez­te egy idegen férfi, hogy merre juthat el legrövidebb utón a rendőrségre, mert a nála lévő csomagot a rendőr­ség segítségével Kelownába szeretné küldeni. A repülő tisztviselő az idegent a tár­saság irodájába irányította és telefonon azonnal értesí­tette az RCMP-t, hogy gya­nús ember jelent meg a vá­rosban. A kiszállt rendőrség az ismeretlent igazoltatta, amikor is kiderült, hogy a látogató ugyancsak az RCMP egy ide kirendelt tisztje — civilben. • NEM ELÉG NEKI A 6 KORSÓ SÖR . . Részeg állapotban való ve­zetés vádjával állt a rendőr­bíró előtt Robert Carswell ajaxi lakos, aki egészen je­lentéktelenül súrolta egy má­sik kocsi oldalát, amikor meg akart fordulni. Carswell nem ismerte el magát bűnösnek, mert mint mondta, csak hat korsó sört ivott az este, ho­lott ittasságot csak a 13-ik korsó után szokott érezni. Barron bíró a feljelentő ren­dőr vallomását fogadta el, aki előadta, hogy Carswell­­nek kétszer is kiesett a ciga­retta a szájából, állni is csak úgy tudott, hogy a kocsira támaszkodott. A 7 napi elzá­rást Crasw'ell megfelebbez­­te. 107-IK SZÜLE­TÉSNAPJÁT ÜNNEPELTE Mrs. William Rinkey, né­met származású, St. Tho­­mas-i lakos igen jó egészség­ben ünnepelte meg 107-ik születésnapját. — Nincsen gondja, gyógyszert nem szed s az orvost sem szokta hí­vatni, ahogy ő maga mondta. — Egyetlen fogyatékossága, hogy igen rosszul hall. Emlé­kezőtehetsége igen jó. Sokat tud mesélni az elmúlt idők­ről. Leggyakoribb témái kö­zé tartozik az első vasút, a villany bevezetése, az USA- ból átszökött néger rabszol­gák megsegítése. Mrs. Rin­­keynek négy gyermeke él, 12 unokája, 11 dédunokája és 2 ükunokája van. Kétszer volt férjnél, mindkét férjét túl­élte. Századik .születésnapjá­tól kezdve gyűjti az angol ki­rálynőtől és Kanada minisz­terelnökétől kapott gratulá­ciókat. A magyar menekültek helyzete (SZMT) — Ausztriában, Németországban, Franciaországban ;és Olaszországban még mindig több, mint 15.000 a táborlakó me­nekültek száma. Jórészük nem tud munkát vállalni, s arra vár, Fogy elhagyva a tábort letelepedhessen és munkába állhasson. Legtöbben az Egyesült Államokba igyekeznek. A táborokon kívül lakók között is sokan vannak, aki rokoni, baráti kapcsolataik­nál fogva Amerikába kívánnak kivándorolni. Legtöbbjük szándé­kát még az sem befolyásolta, hogy a túltermelés és a piacok telí­tettsége következtében beállott gazdasági lanyhulás miatt jelenleg munkanélküliség van. A táborban lakás fizikailag, erkölcsileg, politikailag a leg­rosszabb. A múlt évben amerikai politikai, társadalmi, egyházi és segélyszervezetek képviselőiből alakult bizottság megrázó erővel és adatokkal mutatta be a táborlakás veszedelmeit és foglalt állást a táborok felszámolása mellett. A jelentés nyomán mozgalom indult a további bevándorlás megkönnyítésére és meggyorsítására. A múlt évben elfogadott bevándorlási törvénymódosítás 18.656 vizumott engedélyezett a vasfüggöny mögül érkező menekültek számára, de csupán 931-et adtak ki. Ebben a számban minden vasfüggöny mögötti menekült benne van, nemcsak a magyar. Tulajdonképpen az 1953-as évben elfogadott és 1956-ban lejárt DP és európai munkanélküliek be­vándorlási törvényben engedélyezett számból kihasználatlanul maradt kvótáról van szó. Kennedy szenátor július elején levelet intézett Dulles kül­ügyminiszterhez, hogy gyorsítsák meg az elfogadott törvény-mó­dosítás alapján a kelet-európai menekültek bevándorlását. A törvény multévi tárgyalásán a kongresszusban sok nehézség merült fel. Sokan ellenezték az elfogadást a gazdasági lanyhulásra és munkanélküliségre való hivatkozással, mások hagyományos bevándorlás ellenességből. Kennedy szenátor az eljárás meggyorsítását kéri levelében, mert a sok késlekedés okát abban látja, hogy minden vizumigény­­lő ügyét Washingtonba terjesztik fel. Kennedy azt hiszi, hogy az el­járás meggyorsítása végett elég lenne a helybeli követségek és konzulátusok döntése, mert a bevándoroltatási program sikere je­lentős mértékben függ attól, hogy milyen gyorsan hajtják végre. Ismeretes, hogy még amerikai-magyar körökben is vélemé­nyek keringtek arról, hogy a forradalom után kikerült menekült magyarság nem állotta meg a helyét. Vitán felüli, hogy sok nehéz­séget okozott a beállott gazdasági lanyhulás és munkanélküliség, különösen azért, mert az újonnan,jött és munkanélkülivé vált ma­gyarok legtöbbje nem dolgozott még hat hónapot sem, ami a mun­kanélkülisegély elnyeréséhez szükséges. Kétségtelen, hogy min­den bevándorló csoporttal óvhatatlanul kerülnek ki selejtes ele­mek is, de az emberi természet gyengéje, hogy szívesebben álta­lánosítja a rosszat, mint a jót. A magyarok helytállásáról a New York Times egyik számában első oldalas cikkben fényképes riporttal számol be H. E. Salisbury a lap vezető cikkírója. A nagy tájékozottsággal, alapos kutatással megirott cikk többek között a következőket írja : "18 hónappal azután, hogy az első menekültek Camp Cí­merbe megérkeztek, ma a legtöbb segélyszerv megegyezik abbarí a véleményben, hogy egyetlen más bevándorló csoport nem ha­sonult olyan gyorsan és konstruktívan az amerikai élethez, mint a mostani magyar menekültek. A magyarok eredményeikkel méltó versenytársai az Egyesült Államok földjén Horatio Alger klasszikus történetei hőseinek". (Hortio Alger a század elején élt, rendkívül olvasott amerikai -.író. írásainak hősei szegényekből, bevándorlók­ból, alacsony sorból elindult emberek, akik nagy eredményeket értek el és nagy hírnévre tettek szert.) "Ha nem jött volna a szerencsétlen gazdasági lanyhulás — folytatja Salisbury — kétségben, hogy ezek az eredmények az or­szág minden részében csaknem általánosak lennének". Washingtoni körökben egyre erősebben merül fel az európai menekülttáborok felszámolásának szükségessége és a bevándorlás megkönnyítése, legalábbis a múlt évi törvénymódosítás által meg­engedett arányban. így még ebben az évben sor kerülhet több­ezer táborokban lakó európai magyar menekült beengedésére. Je­lenleg Ausztriában 3000, Olaszországban 300 magyar regisztrá­lása folyik, akiknek kérvényeit az USA konzulátuson intézik el. Az ICEM és az UNO menekültügyi főbiztosa közös felhívást intézett a Világ szabad népeihez, hogy fogadják be a még kiván­dorlásra váró magyar menekülteket. Az Egyesült Államokon kívül Ausztrália 3000, Kanada 2000 magyar menekült befogadására tett Ígéretet. Bombamerénylet egy bevándorló ellen vérbosszúból ? Antonio Dipasquali, 31 éves amsterburgi olasz be­vándorló öt gyermek atyja, borzasztó merénylet áldozata lett. Amint röviddel éjfél után kocsijával haza akart menni és a kulcsot a kocsi indítójában megfordította, a kapcsoló mellett szakszerűen elhelyezett dinamitbomba automatikusan felrobbant és a kocsit Dipasqualival együtt alig lehetett feismerni. A helyszínre azonnal ki­szállj rendőrség az előzetes vizsgálatból is megállapítot­ta, hogy a robbanószerek igen jó szakértője lehetett, aki a dinamitbombát a kocsi­ban olyan ügyesen rejtette el, hogy az a kocsi beindítá­sakor azonnal felrobbant. Megállapítást nyert, hogy Dipasquali az utóbbi hetek­ben valami' nagy ellenségére panaszkodott, s ebből a ren­­dői’ség azt következteti, hogy a híres olasz vérbosszú, a vendetta által diktált terror­­cselekményről van szó. Ro­konok és ismerősök nem akarnak a rendőrség előtt nyilatkozni, hogy kire gya­nakodhatnak, mert maguk is félnek a bosszútól. A ren­dőrség ilyen esetekben telje­sen tehetetlen. Dipasquali 6 évvel ezelőtt jött Kanadába Olaszországból fiatal felesé­gével együtt, őt gyermeke már itt született. SZABADON­­BOCSÁJTOTTÁK A GYILKOSSÁG­GAL VÁDOLT MARTINIT A bíróság előzetes tárgya­lás után Kitchenerben sza­badon bocsáj tóttá a Helen Rahman meggyilkolásával vádolt Frank Martint. Helen Rahmant holtan találták ga­rázsában és a gyanú vala­hogy az 51 éves Frank Mar­tinra terelődött, akinek fele­sége és 10 gyermeke van. Mivel a vizsgálat semmilyen tárgyi bizonyítékot produ­kálni nem tudott, Martin pe­dig a bűncselekmény elköve­tését tagadta, a bíróság alig tízperces tanácskozás után Martint szabadlábra helyez­te. KANADA KÉT HÓNAPIG SZE­RETNÉ VENDÉGÜL LÁTNI A KIRÁLYNŐT A londoni Daily Mail be­avatott helyről jelenti, hogy a kanadai kormány már el­juttatta a királyi udvarhoz Kanada kívánságát, mely szerint a királynőt és férjét, Fülöp herceget Kanada jö­vőre két hónapig szeretné vendégül látni. A hivatalos menetrendet még nem dol­gozták ki, erre azonban még az ősszel biztosan sor kerül s ha a királynő útja nem fog­­teljes két hónapig tartani, többhetes kanadai tartózko­dásával biztosan lehet számí­tani.

Next

/
Thumbnails
Contents